2024. január 12., péntek

SOK NEMZETNÉL KIVERHETI A BIZTOSÍTÉKOT, HA ORBÁN VIKTOR VALÓBAN ÁTVESZI A BOSZNIAI SZERB KITÜNTETÉST

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.01.12.


A Boszniai Szerb Köztársaság (RS, azaz Republika Srpska) január 9-i nemzeti napja alkalmából tartott Banja Luka-i ünnepségsorozat részeként Milorad Dodik, az entitás vezetője kitüntette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Már a helyszín is szimbolikus volt, mert bár hivatalosan a Boszniai Szerb Köztársaságnak is Szarajevó a fővárosa, ahogy az államszövetségnek is, de a boszniai szerbek Banja Lukát tartják tényleges központjuknak. És szimbolikus az esemény napja is. Bosznia-Hercegovina március 1-én ünnepli függetlenségét. Január 9. a boszniai szakadár szerb állam 1992-es kikiáltásának évfordulója.

A Balkan Insight cikke szerint Orbán Viktor személyesen ugyan nem vett részt az ünnepségen, de Dodik azt mondta az ünneplő tömegnek, hogy a magyar kormányfő elfogadta a kitüntetést. Sőt, később az is elterjedt, hogy februárban személyesen veszi majd át. Orbán Viktor és Milorad Dodik viszonyáról a Telex korábban nagyobb elemzést is közölt.

A hivatalosan betiltott, Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága által már két határozatban is elítélt ünnepnapra Banja Luka idén már 332 ezer eurót (130 millió forintot) költött. Tavaly kihozták 230 ezerből. A rendezvényen 3400-an vonultak fel, fegyveres rendőrök, háborús veteránok, sportklubok tagjai, repkedtek helikopterek, illetve idén először drónok is. Sőt,

még amerikai katonai gépek is felbukkantak az égen, bár azok éppen ellentétes céllal, ünneplés helyett figyelmeztető erődemonstráció gyanánt.

Mindenesetre az ünnepség végén jött a szokásos tűzijáték, amit a szerbiai és a boszniai szerbek összehangoltak, egy időben indítottak Banja Lukában és Belgrádban. A lelkes szerbiai támogatásra jellemző, hogy Belgrád legnagyobb fényfeliratán, ahol a karácsonyi, vagy újévi állami jókívánságok jelennek meg, esetleg a hihetetlenül népszerű Novak Đoković teniszsikereiről olvasható tájékoztatás, január 9-én az RS születésnapját éltették.

A bejelentés, Orbán kitüntetése más balkáni országok sajtótermékeiben is megjelent hírként, sokszor azzal fűszerezve, hogy tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta ugyanezt a kitüntetést. Ám Bosznia-Hercegovinában nem ez az epizód, hanem elsősorban maga az ünnep nagyon megosztó. Rendre felbőszíti a bosnyákokat és a horvátokat, akik úgy érzik, hogy a véres boszniai háború kirobbanása kötődik ehhez a naphoz. Az EU-t és az Egyesült Államokat pedig azért, mert a boszniai szerbek fittyet hánynak az alkotmánybírósági határozatokra, nem jogkövetők.

Január 9-e a szerb ortodox világban mára szinte szakrális ünneppé vált. Mivel a lakosság egyre inkább december 24-25-én karácsonyozik és január 1-én köszönti az újévet, az egyházi ünnepeket az ortodox hagyomány szerint a julián naptár szerint két hetes csúszással ünneplik a mi Gergely-naptárunkhoz képest. A Szenteste így január 6-ára, a Szilveszter pedig január 13-ára esik. Éppen ezek közé ékelődik be az a boszniai szerb ünnep, amely

1992. január 9-re emlékezik.

Jugoszlávia széthullása során, Szlovénia és Horvátország kiválása után már nyilvánvaló volt, hogy Bosznia-Hercegovina se maradhat sokáig az államszövetség része. A többségi bosnyákok a horvátok támogatásával 1991 decemberében kezdeményezték is, hogy az EU Horvátországgal és Szlovéniával közösen Bosznia-Hercegovina és Macedónia függetlenségét is ismerje el. A boszniai szerbek, akik inkább maradtak volna szövetségben Szerbiával, ezt megelőzendő 1992. január 9-én kikiáltották saját független államukat, a Boszniai Szerb Köztársaság elődjét, vagyis a Bosznia-Hercegovinai Szerb Népköztársaságot.

Számukra ez maradt a „függetlenség napja”, nem pedig a Bosznia-Hercegovinában így ünnepelt március 1-e, az 1992-es függetlenségi népszavazás évfordulója. A népszavazáson a jogosultak 63,7 százaléka 99,7 százalék arányban szavazott Bosznia-Hercegovina függetlenségére, mindössze 6037-en szavaztak ellene. Ami nem csoda, a boszniai szerb közösség bojkottálta a népszavazást, a helyi szerb hatóságok akadályozták is a szavazást.

A boszniai Alkotmánybíróság szerint január 9-e nem lehet ünnepnap, mert diszkriminatív. Legfeljebb a boszniai szerbeknek lehet ünnep, a bosnyákokban és a horvátokban inkább sebeket tép fel, mert ez vezetett a boszniai háború áprilisi kirobbanásához. A háború bő három évében Radovan Karadžić és Ratko Mladić szerb politikai és katonai vezetők irányításával a szerb fegyveresek népirtások sorát követték el. Mladićot és Karažićot bűneikért a nemzetközi bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, jelenleg is azt töltik...

ALSÓS TANÍTÓK MÁR OKTATHATNAK FELSŐSÖKET, KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGGEL IS LEHET VALAKI ÓVODAPEDAGÓGUS

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.01.12.


Egy idén januártól hatályos kormányrendelet szerint az alsós tanítók már nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni – vette észre a Népszava
.

Több változás is történt a tanárok és az óvodapedagógusok foglalkoztatásának szabályaiban az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény 2024. január 2-ától hatályos végrehajtási rendelete miatt – vette észre a Népszava. Az egyik az általános iskolák alapvetően alsós (1-4. évfolyamos) osztályaiban dolgozó tanítókat érinti. A kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint a tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra.

A változtatás okaival kapcsolatban kerestük a köznevelésért felelős Belügyminisztériumot, de válaszukban csak annyit írtak, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A 2023. december 31-éig érvényes rendelet valóban lehetőséget adott erre,

ugyanakkor abban az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak “a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat.

Az új szabályozásban ilyen feltétel már nem szerepel.

Változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A hatályos rendelet szerint ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni. A Népszava tavaly nyáron számolt be arról, hogy kormány ezzel az új, technikumokban és szakképző iskolákban elvégezhető öt-, illetve felnőttek esetében kétéves képzéssel enyhítene az óvónőhiányon, de a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) akkor azt közölte lapunkkal, hogy az óvodai nevelőket nem óvodapedagógusként, hanem szakképzett nevelést segítőként lehet majd foglalkoztatni.

Az új kormányrendelet azonban ellentmond ennek.

Ezzel kapcsolatban ismét érdeklődtünk a KIM-nél, továbbá szerettük volna megtudni azt is, amennyiben már elindultak az óvodai nevelő képzések, mennyien kezdték meg tanulmányaikat, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapjáról annyit sikerült megtudnunk, hogy az óvodai nevelő képzést országszerte 25 szakképzési intézményben hirdették meg...


A RETTENETES BÉCS, A GRAND THEFT VIKTOR ÉS A LEGFONTOSABB SZIGET - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.01.12.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt nap és a ma reggel legfontosabb-érdekesebb cikkeivel + egy remek videóval. 

Pár anyagot külön is ajánlunk:





Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Találkozók

Csütörtökön kiderült, hogy a hónap végén Szijjártó Péter találkozik az ukrán külügyminiszterrel, az ukrán külügyi szóvivő pedig kérdésünkre elmondta, hogy a tárgyalás legfontosabb témái között lesz Orbán és Zelenszkij találkozójának megszervezése. Minimum abszurd, hogy az ukrán külügytől amúgy könnyebb konkrét, használható válaszokat kapnunk, mint a magyartól: legutóbb azt próbáltuk meg megtudni, hogy a magyar kormány miért nem írta alá azt a január 9-i állásfoglalást, ami elítéli, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakétát exportál Oroszországnak, de nem jártunk sok sikerrel.

Sok szempontból kapcsolódik ehhez, hogy Meloni közölte, csak akkor engedi európai pártcsaládjához csatlakozni a Fideszt, ha Orbán nem gátolja tovább Ukrajna támogatását, míg az Egyesült Államok nyíltan megüzente, hogy csalódottak a magyar kormány Ukrajna-politikája miatt.

A Szijjártó-Kuleba találkozóhoz képest jóval kevésbé meglepő fejlemény, hogy Orbán-Fico találkozó is lesz jövő héten Budapesten. És miközben nálunk a CÖF tüntetett a „lengyel államiság védelmében”, hír volt, hogy Maciej Wasik volt lengyel belügyminiszter-helyettes is éhségsztrájkba kezdett a börtönben, hogy a lengyel elnök újra kegyelmet adna a PiS két letartóztatott politikusának, valamint hogy több ezren tüntettek Varsóban a volt belügyminiszter letartóztatása ellen.

Az élet itthon

Ha lenne „Ma éppen melyik celeb mondta fel egy az egyben a fideszes narratívát?” versenyünk, akkor csütörtökön a trófea Krausz Gáborhoz került volna. Az interjújának csúcspontja egyértelműen akkor jött el, amikor a séf elmesélte, hogy nemrég nem mert sétálni indulni Bécs belvárosában.

Ott voltunk, amikor a nehezen összeszámlálható fideszes „kutatóintézetek” bemutatták legutóbbi „közvélemény-kutatásaik” „eredményeit”, és írtunk arról is, hogy a nap folyamán programot hirdetett Gyurcsány Ferenc, és valamiért úgy döntött, hogy ehhez jó felület lesz a Fidesz által bekebelezett Index, belemenve Rogánék játékába, hogy az még mindig egy normális újság. Az ellenzék aktuális állapotához kapcsolódott a Lakmusz cikke is arról, hogy hiába állítja Mesterházy Attila, nem a Fidesz, hanem a Gyurcsány-kormány idején épült EU-s pénzből 40 centis kilátó.

Hír volt még itthonról, hogy

a kormány 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt a mini-Dubaj megépítéséhez,



- a rendőrség szerint rendben van, hogy törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel tokaji ingatlanjain,

először kapott kettéosztott májat két beteg Magyarországon,

túlhajszoltság miatt felmondott az Operaház egyik balettművésze,


A világ

A hétvégén választanak Tajvanon, és az eredményt Pekingtől Washingtonig izgatottan figyeli mindenki. A választás elé időzítve nagyobb lélegzetű helyszíni riporttal jelentkezünk a szigetországról, amit még a szövetségesei se ismernek el önálló államként, miközben a globális világ egyik legfontosabb szereplője.

És még hír volt a világból, hogy

- az ukrán kormánynak át kell dolgoznia a teljes mozgósításról szóló törvényt,

Lettország államosította a rigai Moszkva-házat,

- finn és izlandi zenészek lobbiznak azért, hogy Izrael ne indulhasson az Eurovíziós dalfesztiválon,

- a magánegyetemek beengedése miatt csaptak össze a görög diákok a rendőrökkel Athénban,


Nem játék

Kiss Bence kollégánk csak úgy összedobta az év videóját: GTA előzetes NER-re hangolva, nem is érdemes többet írni róla előzetesen, tessék kattintani!

Járvány

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021 decemberében döntött arról, hogy a tagállamok megkezdik a tárgyalásokat egy nemzetközi szerződés létrehozásáról, ami lényegében a következő világjárványra való felkészülést segítené elő. Az idő azonban fogy, és egyre inkább tűnik úgy, hogy az egészből végül nem lesz semmi.

Podcast

Tabusított téma a nőgyógyászhoz járás, miközben az egészségünkről van szó. Hogyan legyünk tudatosabbak, hogyan válasszunk orvost, mit tehetünk akkor, ha vizsgálat közben olyasmi történik, amit nem szeretnénk – erről szól a Tyúkól podcast legújabb epizódja.