Szerző: VARGA SZILÁRD (Szili)
2019.04.26.
egy kérdés. Ha tudod a választ, légyszi írd le
kommentben. ....és ha már Belgium, akkor
vettem sört és csokit.
2019. április 27., szombat
RÁADÁS: BELGA HÁZAK, BELGA SÖR, BELGA CSOKI...SZILI FURGONNAL VLOG 89
SZILI FURGONNAL VLOG
Szerző: VARGA SZILÁRD (Szili)
2019.04.26.
Elnézve a belga házakat, felmerült bennem
egy kérdés. Ha tudod a választ, légyszi írd le
kommentben. ....és ha már Belgium, akkor
vettem sört és csokit.
Szerző: VARGA SZILÁRD (Szili)
2019.04.26.
egy kérdés. Ha tudod a választ, légyszi írd le
kommentben. ....és ha már Belgium, akkor
vettem sört és csokit.
LÖLÖ, AZ ORSZÁG URA
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.27.
Amit sokan sejteni véltek, beigazolódott. Vagyis az, hogy a nemrégiben bejelentett Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának munkálataiban a magyar oldalt – kínai cégekkel konzorciumban – Mészáros Lőrinc fogja képviselni. A 160 km-es vasúti pálya felújítása az előzetes tervek szerint 750 milliárd forintba kerül majd, ami az Index számításai szerint körülbelül 130 év múlva fog megtérülni. Ez persze akkor igaz, ha a beruházás költsége nem emelkedik meg úgy, mint minden ebben az országban. Olyan felújítás, vagy építkezés ugyanis, amely ne haladná meg sokszorosan az előzetesen becsült árat, a kormányközeli vállalkozók esetében elképzelhetetlen. Minden egyes négyzetcentimétert túláraznak, hogy ezzel növeljék a már amúgy is igen komoly hasznukat. A kérdés tehát az, hogy a 750 milliárdos felújításnak mi lesz a végső költsége? 1000 milliárd? Esetleg ennél is több?
Mészáros bizonyítottan garancia arra, hogy közpénzek milliárdjai tűnnek el, mégpedig úgy, hogy ettől véletlenülOrbán Viktor az ő vagyona növekszik tovább. Felvásárolta már a fél országot, de az istennek sem elég. Még mindig nem. Már a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítási tervének megszellőztetését követően lehetett sejteni, hogy Mészáros valahogy meg fogja találni a módját és odaférkőzik a több száz milliárdos beruházás környékére. Mármint nem ő, hanem. Ez minden gond nélkül meg is történt, ami ugyan szinte senkit nem lephet már meg, azonban még gondba is sodorhatja a felcsúti gázszerelőt. Ez ugyanis a sok hazai üzlettől eltérően egy nemzetközi beruházás, amelyre talán már azok is rálátnak, akik még nincsenek a kormány zsebében. Itt már előfordulhat az, hogy nem lesz az a Polt Péter, aki megmenthetné Mészárost a börtöntől, hiszen itt már egy nemzetközi üzletnél derülhet ki valami olyan stikli, ami a Fidesz Magyarországán soha nem jelenthetne problémát számára...
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.27.
Mészáros bizonyítottan garancia arra, hogy közpénzek milliárdjai tűnnek el, mégpedig úgy, hogy ettől véletlenül
HÁBORÚBAN SZÜLETETT, A HATALOM SZOLGÁLATÁBA ÁLLT
444.HU
Szerző: 444.hu
2019.04.24.
EGY TISZTESSÉGES TÁRSADALOMBAN NEM TESSZÜK EGYMÁST HAJLÉKTALANNÁ
ABCÚG BLOG
Szerző: LESTYÁNSZKY ÁDÁM, PIVARNYIK BALÁZS
2019.04.26.
MINDENEGYÉB
TÖRTÉNETEK A KERÍTÉS TÖVÉBŐL
Szerző: KONOK PÉTER / EURÓPA KÖNYVKIADÓ
2016.
Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer, bár sokszor nagyobbnak érzi magát. Egyre több irányból szögesdrót határolja, vagy/és olyan országok, amelyeket Magyarország egyszerre tekint önmagának és ellenségének, vagyis Magyarország kissé skizoid. Ezért nehéz gyermek- és ifjúkorát, valamint általában véve a külső körülményeket okolja. Az okolás sok energiáját felemészti, ettől Magyarország mindig kissé fáradt, alig jut ereje a focira. Magyarországon két település van: Tehetségesfalva és Mindenegyéb. Tehetségesfalván naponta kétszer nyílik a pitypang, nektártól illatozó barackfák várják az alattuk meztélláb táncolókat. Mindenegyébben (vagy Mindenegyébütt, ahogy a magyar népnyelv bizonyos változataiban mondják) a helyzet ennél érdesebb. No, de senkinek sem volt kötelező Mindenegyébre születnie, és mindenki előtt nyitva állt a lehetőség, hogy Tehetségesfalvára szülessen! Tehetségesfalvát és Mindenegyébet pompás kisvasút köti össze. A vagonok peronján az egyenruhás kalauzok csak akkor nyitják ki a vécét, mikor a vonat elhagyja Tehetségesfalva kies vidékét, és Mindenegyéb szürke világába zakatol át. Ilyenkor a derék tehetségesfalvaiak elégedetten felcihelődnek, és az ajtót magukra zárva bőségesen szarnak Mindenegyébre. Általános vélekedés, hogy trágyájuk megtermékenyítő hatással van Mindenegyéb földjeire – pár évtizednyi gondos, odafigyelő leszarás kell még, és Mindenegyébben is szárba szökken majd a dús, ért kalászú jólét. Mindenegyéb örömmel, hálásan fogadja az áldást. Ez a sajátos kapcsolat Magyarország működésének alig rejtett kulcsa. Talán az ország nehéz gyermek- és ifjúkora vagy külső körülmények tehetnek róla.
Szerző: KONOK PÉTER / EURÓPA KÖNYVKIADÓ
2016.
KÖVÉR DÖBBENETES VILÁGA...ÉS ÁTLÁTSZÓ SZÁNDÉKA
HÍKLIKK
Szerző: NVZS
2019.04.27.
Többször érzékelhetően döbbent csenddel fogadta Sándor Zsuzsa volt bírónő Kövér László egyes, a bírói függetlenség témájában a minap elhangzott mondatait. Az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben mondott beszédet. Egy szakértőt kértünk arra, hogy értelmezze a helyenként feltünést keltő, sarkos, de nem igazán érthető mondatokat. Sándor Zsuzsa nem csak elméletben ismeri a jogot, bíróként a jog alkalmazásában is több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Íme a kövéri gondolatok értelmezése.
„... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik".
Sándor Zsuzsa: Ha egy szóval kell ezt értelmeznem, akkor azt mondanám, hogy marhaság. A francia felvilágosodás óta szét kell választani a hatalmi ágakat; az államhatalom a parlament, a végrehajtó hatalom a kormány, a bírói hatalom pedig az, aminek mindkettőtől függetlennek kell lennie. Kövér több száz éve idejétmúlt megközelítése ostoba. Persze az kétségtelen, hogy a célja egyértelmű: a Fidesz hatalmának az érdekeit szolgálva be akarja darálni az utolsó viszonylag szabad láncszemet, a bíróságot. Ennek számos jele volt már eddig is, de az új, hogy most elkezdtek mellé gyártani egy – egyébként elfogadhatatlan – ideológiát. Mert eddig is mindent elkövettek annak érdekében, hogy a bíróságok ne legyenek függetlenek, de nem fogalmazták még így meg. A közigazgatási bíróságok felállításában például egyértelműen testet ölt a szándék – annak már a legfőbb főnöke is a kormány – ellenőrizhetetlen hatalommal felruházott – tagja, a szaktárca helyezi oda a bírákat, mégpedig zömmel hivatalnokokat a közigazgatásból, akik nem igazán a függetlenségükről ismertek, hiszen nem is úgy szocializálódtak, nekik eddig az volt a feladatuk, hogy utasításokat hajtsanak végre. Kövér ezzel a megfogalmazással elért egy mélypontot – bár, ki tudja, nincs-e még lejjebb...
Szerző: NVZS
2019.04.27.
„... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik".
Sándor Zsuzsa: Ha egy szóval kell ezt értelmeznem, akkor azt mondanám, hogy marhaság. A francia felvilágosodás óta szét kell választani a hatalmi ágakat; az államhatalom a parlament, a végrehajtó hatalom a kormány, a bírói hatalom pedig az, aminek mindkettőtől függetlennek kell lennie. Kövér több száz éve idejétmúlt megközelítése ostoba. Persze az kétségtelen, hogy a célja egyértelmű: a Fidesz hatalmának az érdekeit szolgálva be akarja darálni az utolsó viszonylag szabad láncszemet, a bíróságot. Ennek számos jele volt már eddig is, de az új, hogy most elkezdtek mellé gyártani egy – egyébként elfogadhatatlan – ideológiát. Mert eddig is mindent elkövettek annak érdekében, hogy a bíróságok ne legyenek függetlenek, de nem fogalmazták még így meg. A közigazgatási bíróságok felállításában például egyértelműen testet ölt a szándék – annak már a legfőbb főnöke is a kormány – ellenőrizhetetlen hatalommal felruházott – tagja, a szaktárca helyezi oda a bírákat, mégpedig zömmel hivatalnokokat a közigazgatásból, akik nem igazán a függetlenségükről ismertek, hiszen nem is úgy szocializálódtak, nekik eddig az volt a feladatuk, hogy utasításokat hajtsanak végre. Kövér ezzel a megfogalmazással elért egy mélypontot – bár, ki tudja, nincs-e még lejjebb...
MELYIK CÍMLAPON RÁGOTT BE LEGINKÁBB A FIDESZ?
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.04.25.
A HVG címlapjai, illetve a címlapokból készült utcai plakátjai évtizedek óta csipkedik, kritizálják a közélet visszásságait, s ezzel közvetve a mindenkori politikai hatalmat is. Számtalan olyan címlap futott ki a szerkesztőségből, mely bosszanthatta az éppen regnáló kormányt, vagy annak tagjait. A mostani politikai hatalom eljutott odáig, hogy ezt megelégelve, piaci intézkedésnek álcázott cenzúrával eltakaríttatta a HVG címlapjait a hirdetőoszlopokról. Ahogy a lap aktuális címlapja fogalmaz: Berágtak. Az biztosnak tűnik, hogy nem a Rogán Cecíliát pénzből hajlított hajcsavarókban ábrázoló múlt heti plakát volt az egyedüli ok, mely miatt a HVG nemkívánatos lett a közterületen. De vajon melyik címlapja miatt rágott be leginkább a Fidesz a HVG-re? Ön szerint? Mutatjuk az esélyeseket. Szavazzon!
ITT LEHET MEGNÉZNI ÉS SZAVAZNI
Szerző: hvg.hu
2019.04.25.
ITT LEHET MEGNÉZNI ÉS SZAVAZNI
KÍNAI MONDÓKA
HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.04.26.
Folytassuk a mesét, ó ifjak és öregek, folytassuk a regét Orbánról, a Messzeutazóról, aki annyi sok mérföldet járt be – tegnap Kazahsztánban hagytuk, épp indult Kínába, a Középső Birodalomba, a Párt Fiához. A nagytudású és véres kezű elbaszi, Nurszultan Nazarbajev még feltarisznyázta, aztán már indult is Kína zöldellő dombjai felé:...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.04.26.
ITT OLVASHATÓ
CSAK A MAGYAROKNAK VAN DIPLOMATA-TESLÁJA AZ USA-BAN - AZ ELEKTROMOS AUTÓK GYÁRTÓJÁNAK HAZÁJÁBAN CSAK MI, MAGYAROK VESZÜNK TESLÁT AZ OTT DOLGOZÓ HIVATALNOKAINKNAK?
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.04.25.
Az amerikai Quartz magazin írt adatcikket arról, hogy milyen autókkal járnak az USA-ban dolgozó külföldi diplomaták. Megkapták a hivatalos adatbázist, amelyben benne van 2014 májusától 2018 augusztusáig az összes nyilvántartásba vett ilyen jármű. Mindez 174 ország 2320 autója, ezek járhatnak az USA-ban kék és piros követségi rendszámmal. Az adatokat ott is elég "újságíróbarát" módon, egy 146 oldalas nyomtatott táblázatban kapták meg, mint írták, amit digitalizáltak.
A legérdekesebb adat számunkra persze a magyaroké, ami igazán meglepő is. Alapvetően már azzal, hogy 38 százaléka a járműparkunknak prémiumkategóriás autó, eleve kicsit kimagaslunk az átlagból. Azon talán senki nem lepődik meg, hogy a listát Kuvait vezeti 75 százalékkal, tobzódnak a csúcskategóriás Mercedesekben, és egyébként is jellemzően arab államok vannak elöl ebben az összevetésben...
A 38 százalékos prémiumautó-jelenlét a magyar lista esetében a lengyel, török, indiai, szaúdi, thaiföldi diplomaták utáni helyre elég, de például az oroszok vagy a franciák arányaiban sokkal kevesebb prémiumautót használnak nálunk. (Igaz, hogy mekkora egy ilyen flotta, arra csak az első 10 helyezettet szerepeltetik, amelyben Mexikó vezet 74 autóval.)
Hogy valami konkrét képet is kapjunk mik a „high-end” autók, a kuvaitiak tíz Mercedes-Benz S-osztályt regisztráltak – átlag 90 ezer dollár értékben – de ilyen az Audi, Bentley, BMW, Cadillac, Genesis, Hummer, Infiniti, Jaguar, Land Rover, Lexus, Lincoln, Maybach, és a Tesla is.
És itt van talán a még meglepőbb adat a magyarokkal kapcsolatban, ugyanis nagyon úgy tűnik, egyedül nekünk van a világon diplomata-Teslánk az USA-ban. Egyet Washingtonban, és egyet New Yorkban használ a konzulátus. Ez annyira szokatlan, hogy rá is kérdezünk a követségeknél, mikor és miért döntöttek mellettük, mennyiért szerezték be ezeket az autókat, és esetleg milyen támogatások voltak rájuk. Valamint arra, hogy pontosan kik használják a két Teslát. És hogy a magyar kontingensnek hány darab diplomataautója van összesen az USA-ban. Arról, hogy mennyibe kerül egy Tesla, itt olvashat annak kapcsán, hogy éppen pénteken adták át az első "félig-meddig hivatalos" Tesla-kereskedői pontot Magyarországon...
Szerző: hvg.hu
2019.04.25.
A legérdekesebb adat számunkra persze a magyaroké, ami igazán meglepő is. Alapvetően már azzal, hogy 38 százaléka a járműparkunknak prémiumkategóriás autó, eleve kicsit kimagaslunk az átlagból. Azon talán senki nem lepődik meg, hogy a listát Kuvait vezeti 75 százalékkal, tobzódnak a csúcskategóriás Mercedesekben, és egyébként is jellemzően arab államok vannak elöl ebben az összevetésben...
A 38 százalékos prémiumautó-jelenlét a magyar lista esetében a lengyel, török, indiai, szaúdi, thaiföldi diplomaták utáni helyre elég, de például az oroszok vagy a franciák arányaiban sokkal kevesebb prémiumautót használnak nálunk. (Igaz, hogy mekkora egy ilyen flotta, arra csak az első 10 helyezettet szerepeltetik, amelyben Mexikó vezet 74 autóval.)
Hogy valami konkrét képet is kapjunk mik a „high-end” autók, a kuvaitiak tíz Mercedes-Benz S-osztályt regisztráltak – átlag 90 ezer dollár értékben – de ilyen az Audi, Bentley, BMW, Cadillac, Genesis, Hummer, Infiniti, Jaguar, Land Rover, Lexus, Lincoln, Maybach, és a Tesla is.
És itt van talán a még meglepőbb adat a magyarokkal kapcsolatban, ugyanis nagyon úgy tűnik, egyedül nekünk van a világon diplomata-Teslánk az USA-ban. Egyet Washingtonban, és egyet New Yorkban használ a konzulátus. Ez annyira szokatlan, hogy rá is kérdezünk a követségeknél, mikor és miért döntöttek mellettük, mennyiért szerezték be ezeket az autókat, és esetleg milyen támogatások voltak rájuk. Valamint arra, hogy pontosan kik használják a két Teslát. És hogy a magyar kontingensnek hány darab diplomataautója van összesen az USA-ban. Arról, hogy mennyibe kerül egy Tesla, itt olvashat annak kapcsán, hogy éppen pénteken adták át az első "félig-meddig hivatalos" Tesla-kereskedői pontot Magyarországon...
15 ÉVE AZ UNIÓBAN – ÉS?
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: Klubrádió / RÓZSA PÉTER
2019.04.27.
Mit hozott másfél évtized alatt Magyarországnak az uniós csatlakozás? Az LMP Hadházy és Szél farvizén? Milyen településeken virágozhat a korrupció? Hetes Stúdió ma délután 3-tól Rózsa Péterrel! Hallgassa Ön is!
15 éve az Európai Unióban Magyarország. Mi történt a csatlakozásunk óta?
Itt a legújabb közvélemény-kutatás, melyből világosan látszik, az LMP, a párt volt tagjai, Hadházy Ákos és Szél Bernadett farvizén „evez a zavarosban”.
Hogyan befolyásolja a korrupció kialakulását, virágzását egy-egy falu-város társadalmi helyzete, földrajzi fekvése és a modern kori életmódunk jelentette közösségi háló rendszere?
Amerika szerint Ukrajnának biztosítania kell a kisebbségek nyelvi jogait, de hazánk ezt összekapcsolja egy teljesen más témával, így akadályozza a NATO és Ukrajna közötti párbeszédet.
Megbeszéljük a hetet Herskovits Eszterrel, Horváth Gáborral és Bolgár Györggyel.
Szerző: Klubrádió / RÓZSA PÉTER
2019.04.27.
15 éve az Európai Unióban Magyarország. Mi történt a csatlakozásunk óta?
Itt a legújabb közvélemény-kutatás, melyből világosan látszik, az LMP, a párt volt tagjai, Hadházy Ákos és Szél Bernadett farvizén „evez a zavarosban”.
Hogyan befolyásolja a korrupció kialakulását, virágzását egy-egy falu-város társadalmi helyzete, földrajzi fekvése és a modern kori életmódunk jelentette közösségi háló rendszere?
Amerika szerint Ukrajnának biztosítania kell a kisebbségek nyelvi jogait, de hazánk ezt összekapcsolja egy teljesen más témával, így akadályozza a NATO és Ukrajna közötti párbeszédet.
Megbeszéljük a hetet Herskovits Eszterrel, Horváth Gáborral és Bolgár Györggyel.
A MAJMOK BOLYGÓJA
NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: HEGYI IVÁN
2019.04.22.
Kilencszáz-hatvanhatban hirdetés jelent meg a Hollywood Reporterben és a Daily Variety-ben: szereplőket kerestek egy tv-szériához, amelynek forgatókönyve szerint négy fiú beatzenekart alapít Monkees (Majmok) néven. Nem kevesebb mint 437 pályázó jelentkezett, köztük olyan nagyságok is, mint Stephen Stills és Harry Nilsson. Mindkettőjüket kidobták. Bennmaradt viszont Micky Dolenz, Davy Jones, Michael Nesmith és Peter Tork. A Monkees sikersorozattá vált – ötvennyolc részt forgattak le belőle –, zeneszámai pedig még inkább meghökkentő adatokat produkáltak: az együttesnek két és fél év alatt 7,5 millió kislemeze, valamint 16 millió albuma fogyott el.
Szerző: HEGYI IVÁN
2019.04.22.
Az I'm a Believer felvételén csak Dolenz működött közre a négyes tagjai közül. Ő dalolta a (világ)számot – jóllehet Jones korábban énekes volt a Broadway-n –, a kíséretet pedig sessionzenészek adták. Amúgy Dolenz, Nesmith és Tork azelőtt egyaránt gitározott, Jones viszont semmilyen hangszeren nem játszott, ezért aztán hónapokig nem is engedték koncertezni a kvartettet. Ám a rajongók hevesen követelték a fellépéseket, s a hívek már csak a tévésorozat miatt sem voltak kevesen: az I'm a Believer / I'm Not Your Stepping Stone kislemezre 1 051 280 előrendelés érkezett. Naná, hogy a megjelenés után két nappal már aranylemez lett a korongból, míg az A oldalas szám a Billboard-slágerlista élére került, éppen szilveszter napján, hogy aztán 1967-ben további hat hétig ott maradjon a topon. A dalt Neil Diamond komponálta – játszott is a lemez felvételén –, nem csekély nyomás alatt, hiszen a Monkees bemutatkozó nótája, a Tommy Boyce, Bobby Heart szerzőpárostól származó Last Train to Clarksville mindjárt listaelsővé vált hatvanhat novemberében. (A címből azt lehetne gondolni, valami falucskáról van szó, ám a Tennessee állambeli Clarksville 150 ezres város, oda nem sötétedéskor megy az utolsó vonat.)...
GASKÓ ISTVÁN
KÁLMÁN OLGA
Szerző: KÁLMÁN OLGA
2019.04.26.
ITT NÉZHETŐ MEG
SZENT-IVÁNYI ISTVÁN: KELETEN CSAK KIHASZNÁLNAK MINKET
MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.04.27
Folyamatosan rontja hazánk nemzetközi megítélését, hogy a magyar külpolitika irányítása a minisztériumból átkerült a miniszterelnök kezébe, aki belpolitikai céljai eléréséhez használja – véli Szent-Iványi István, korábbi külügyi államtitkár és szlovéniai nagykövet. Az unió elleni állandó harc és az autokrata keleti rendszerek istenítése pedig oda vezethet, hogy egyre jobban lemaradunk a kontinens élvonalától, és csökkennek a közösségi támogatások.
Részletek a Magyar Hang április 26-i (2019/17.) számában olvasható interjúból!
– Miért hagyta ott a liberálisokat?
– Eredetileg is csak az előző ciklusra vállaltam a munkát. De be kell vallanom, csalódtam az ellenzéki összefogásban. Azzal vállaltam el a külpolitikai tanácsadói tisztséget, hogy a Párbeszéd, az LMP, az Együtt és a Liberális Párt összefogásával létrejöhet egy polgári közép, de ez az elképzelés hiú ábrándnak bizonyult.
(…)
– Martonyi János leköszönésével alapvetően megváltozott a magyar külpolitika. Érdemes még esélyt adni a keleti nyitás politikájának?
– Nagy hibának tartom, hogy a mai magyar külpolitikát a belpolitikának rendelték alá, hogy a külpolitika centruma a külügyminisztériumból átkerült a miniszterelnökhöz, és Szijjártó Péter külügyminiszter csak végrehajtó. A keleti nyitás totális kudarc, hiszen arányaiban ma valamivel kisebb a külkereskedelmi forgalmunk a keleti régióval, mint a nyitás meghirdetésekor volt. Azt hiszem, ezt kezdik is felismerni. Azonban a keleti nyitás együtt járt egy külpolitikai orientációváltással, az autokráciákkal való szorosabb kapcsolattal...
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.04.27
Részletek a Magyar Hang április 26-i (2019/17.) számában olvasható interjúból!
– Miért hagyta ott a liberálisokat?
– Eredetileg is csak az előző ciklusra vállaltam a munkát. De be kell vallanom, csalódtam az ellenzéki összefogásban. Azzal vállaltam el a külpolitikai tanácsadói tisztséget, hogy a Párbeszéd, az LMP, az Együtt és a Liberális Párt összefogásával létrejöhet egy polgári közép, de ez az elképzelés hiú ábrándnak bizonyult.
(…)
– Martonyi János leköszönésével alapvetően megváltozott a magyar külpolitika. Érdemes még esélyt adni a keleti nyitás politikájának?
– Nagy hibának tartom, hogy a mai magyar külpolitikát a belpolitikának rendelték alá, hogy a külpolitika centruma a külügyminisztériumból átkerült a miniszterelnökhöz, és Szijjártó Péter külügyminiszter csak végrehajtó. A keleti nyitás totális kudarc, hiszen arányaiban ma valamivel kisebb a külkereskedelmi forgalmunk a keleti régióval, mint a nyitás meghirdetésekor volt. Azt hiszem, ezt kezdik is felismerni. Azonban a keleti nyitás együtt járt egy külpolitikai orientációváltással, az autokráciákkal való szorosabb kapcsolattal...
ATTENBOROUGH NEM FINOMKODIK: ITT VAN 2019 LEGFONTOSABB DOKUMENTUMFILMJE
444.HU
Szerző: plankog
2019.04.26.
„Évezredek óta ez a legnagyobb
fenyegetés, amivel szembenézünk.”
Ezzel a mondattal kezdődik a Climate
Change: The Facts (Klímaváltozás - A
tények) című dokumentumfilm, és attól,
hogy ezt David Attenborough ikonikus-
hipnotikus narrátorhangján halljuk, még
sokkal súlyosabbnak tűnik. Attenborough-t az
utóbbi években egyre komolyabb kritikák
érték, amiért kétségtelenül lenyűgöző
filmjeiben úgy mutatja be a természet
csodáit, hogy közben nem foglalkozik eléggé
azzal, hogy ez a világ folyamatosan pusztul.
A Kék bolygó 2-ben aztán már megjelent ez a szempont, a legutóbbi netflixes Mi bolygónk című sorozatnak pedig már részben ez is volt az alapja.
De ez még csak a kezdet volt a BBC-n megjelent klímaváltozás-filmhez képest.
A Climate Change: The Facts már egyáltalán nem finomkodik. Ott vannak benne a tények, például, hogy a valaha mért legmelegebb évek közül 20 az elmúlt 22 évben volt, vagy hogy a grönlandi jégtakaró ötször olyan gyorsan olvad, mint 25 évvel ezelőtt. Ott vannak benne az elképesztően látványos felvételek: erdőtüzek belülről, leomló jéghegyek nagytotálban, a lassan víz alá kerülő louisianai közösség közelről...
Szerző: plankog
2019.04.26.
fenyegetés, amivel szembenézünk.”
Ezzel a mondattal kezdődik a Climate
Change: The Facts (Klímaváltozás - A
tények) című dokumentumfilm, és attól,
hogy ezt David Attenborough ikonikus-
hipnotikus narrátorhangján halljuk, még
sokkal súlyosabbnak tűnik. Attenborough-t az
utóbbi években egyre komolyabb kritikák
érték, amiért kétségtelenül lenyűgöző
filmjeiben úgy mutatja be a természet
csodáit, hogy közben nem foglalkozik eléggé
azzal, hogy ez a világ folyamatosan pusztul.
A Kék bolygó 2-ben aztán már megjelent ez a szempont, a legutóbbi netflixes Mi bolygónk című sorozatnak pedig már részben ez is volt az alapja.
De ez még csak a kezdet volt a BBC-n megjelent klímaváltozás-filmhez képest.
A Climate Change: The Facts már egyáltalán nem finomkodik. Ott vannak benne a tények, például, hogy a valaha mért legmelegebb évek közül 20 az elmúlt 22 évben volt, vagy hogy a grönlandi jégtakaró ötször olyan gyorsan olvad, mint 25 évvel ezelőtt. Ott vannak benne az elképesztően látványos felvételek: erdőtüzek belülről, leomló jéghegyek nagytotálban, a lassan víz alá kerülő louisianai közösség közelről...
HA A MAHART-HÁZAT SZÉTSZEDIK, AKKOR BÁRMIT MEG LEHET TENNI AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGGEL
ÁTLÁTSZÓ / MŰEMLÉKVÉDELEM
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.04.26.
Kiemelt beruházásoknál sokszor alkotmányellenes módon adnak felmentést törvények és rendeletek alól a baráti befektetői igényeknek való megfelelés érdekében, teljesen szembemenve a kulturális örökségvédelmi szempontokkal – állítja egy szakértői elemzés, melyhez a szerzők az állásuk és szakmai karrierjük védelme érdekében a nyilvánosság előtt nem adták a nevüket. Az elemzést eljuttatták az örökségvédelemmel foglalkozó ÓVÁS! Egyesülethez és az Átlátszóhoz. A városvédő civilszervezet az anyagot elküldte az UNESCO Világörökség Központjának, ahonnan a következő hetekben ellenőrző küldöttség érkezik Budapestre.
Az anyag szerzői súlyos vádakat fogalmaznak meg a kormány és intézményeinek örökségvédelmi gyakorlatáról. Többek között azt állítják, hogy az Átltászó nemrég megjelent cikkében felidézett nemzetközi jelentésre adott válaszban a kormány nem mond igazat az UNESCO Örökségvédelmi Központjának a budapesti világörökségi helyszínek kapcsán a párizsi szervezet által sorolt kérdésekre. Előző cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a kormány nem hajlandó nyilvánosságra hozni a teljes anyagot, amit a párizsi székhelyű szervezetnek küldtek, így a most közreadott független szakértői elemzés is csak ennek vezetői összefoglalójára, és a szerzők közelmúltbéli szakmai tapasztalataira reflektál...
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.04.26.
Az anyag szerzői súlyos vádakat fogalmaznak meg a kormány és intézményeinek örökségvédelmi gyakorlatáról. Többek között azt állítják, hogy az Átltászó nemrég megjelent cikkében felidézett nemzetközi jelentésre adott válaszban a kormány nem mond igazat az UNESCO Örökségvédelmi Központjának a budapesti világörökségi helyszínek kapcsán a párizsi szervezet által sorolt kérdésekre. Előző cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a kormány nem hajlandó nyilvánosságra hozni a teljes anyagot, amit a párizsi székhelyű szervezetnek küldtek, így a most közreadott független szakértői elemzés is csak ennek vezetői összefoglalójára, és a szerzők közelmúltbéli szakmai tapasztalataira reflektál...
MAGYARORSZÁG PONT BELEILLIK A RAGADOZÓ ÁLLAMRÓL SZÓLÓ ELMÉLETBE
HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.04.27.
A ragadozó államok nem piaci kudarcok miatt avatkoznak be a gazdaságba, hanem azért, mert könnyen meg tudnak kaparintani bizonyos eszközöket, amelyek segítik a hatalom megtartását – összegzi elméletét Mehrdad Vahabi közgazdászprofesszor. Interjú.
HVG: Milyen egy ragadozó állam? Hogyan működik?
Mehrdad Vahabi: A közgazdászok körében az állam kétféle felfogása létezik. Egyrészt olyan egységként gondolunk rá, amelyik az állampolgárok közös érdekeit maximalizálja. Ebben az esetben úgy tekintünk az államra, mint nagyvonalú diktátorra, akinek nincs saját érdeke, csak a közjót szolgálja, mégpedig az állampolgárokkal kötött szerződés alapján. Működésének az a logikája, hogy amit a piac nem képes nyújtani, vagy ahol piaci kudarcok következnek be, abba és ott az állam beavatkozik – például a közjavak és a közszolgáltatások területén. Olyan esetekben pedig, amikor közös a haszon, a költségeket is közösen kell vállalni.
A másik típusba az az állam tartozik, amelynek nagyon is megvannak a saját érdekei, amely hatalmas igazgatást, bürokráciát, hadsereget tart fenn, s amelyen belül különböző lobbik működnek. Erős ipari csoportok, bankárok, kereskedők, amelyek elfogadtatják a saját érdekeiket. Az állam az ő érdekeiket a közjó fölé helyezi.
HVG: Hozna példákat? Milyen manapság a tipikus ragadozó állam?
M. V.: A ragadozó állam elmélete jól alkalmazható például az egykori, szovjet típusú szocialista államokra, amelyekben a nómenklatúrának nagyon erős saját érdekei voltak. A rendszer egyik jellemzője a paternalizmus, az állami gyámkodás, amely úgy tünteti fel az államot, mintha a közjó érdekében cselekedne, holott a hatalmi apparátus érdekeit szolgálta, például a Vörös Hadseregét, a titkosszolgálatokét, a pártelitét.
Ám a ragadozó állam jelensége a fejlett tőkés társadalmakban is feltűnik. Mert miképp is lehetne jellemezni az Egyesült Államokat George W. Bush elnöksége alatt, amikor háborút indított Irak ellen, habár, mint utóbb kiderült, az országnak nem is voltak tömegpusztító fegyverei. Ellenben sok hatalmas cég volt érdekelt a háborúban, a Halliburtonnel az élen. Hasonló összefonódások Donald Trump vezetése mellett is megfigyelhetők, a kormányzást befolyásoló csoportok némelyike kifejezetten az ő családjához kötődik. A fejlődő, felzárkózó országok körében is gyakori a ragadozó állam, például Kínában és több posztszocialista országban...
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.04.27.
HVG: Milyen egy ragadozó állam? Hogyan működik?
Mehrdad Vahabi: A közgazdászok körében az állam kétféle felfogása létezik. Egyrészt olyan egységként gondolunk rá, amelyik az állampolgárok közös érdekeit maximalizálja. Ebben az esetben úgy tekintünk az államra, mint nagyvonalú diktátorra, akinek nincs saját érdeke, csak a közjót szolgálja, mégpedig az állampolgárokkal kötött szerződés alapján. Működésének az a logikája, hogy amit a piac nem képes nyújtani, vagy ahol piaci kudarcok következnek be, abba és ott az állam beavatkozik – például a közjavak és a közszolgáltatások területén. Olyan esetekben pedig, amikor közös a haszon, a költségeket is közösen kell vállalni.
A másik típusba az az állam tartozik, amelynek nagyon is megvannak a saját érdekei, amely hatalmas igazgatást, bürokráciát, hadsereget tart fenn, s amelyen belül különböző lobbik működnek. Erős ipari csoportok, bankárok, kereskedők, amelyek elfogadtatják a saját érdekeiket. Az állam az ő érdekeiket a közjó fölé helyezi.
HVG: Hozna példákat? Milyen manapság a tipikus ragadozó állam?
M. V.: A ragadozó állam elmélete jól alkalmazható például az egykori, szovjet típusú szocialista államokra, amelyekben a nómenklatúrának nagyon erős saját érdekei voltak. A rendszer egyik jellemzője a paternalizmus, az állami gyámkodás, amely úgy tünteti fel az államot, mintha a közjó érdekében cselekedne, holott a hatalmi apparátus érdekeit szolgálta, például a Vörös Hadseregét, a titkosszolgálatokét, a pártelitét.
Ám a ragadozó állam jelensége a fejlett tőkés társadalmakban is feltűnik. Mert miképp is lehetne jellemezni az Egyesült Államokat George W. Bush elnöksége alatt, amikor háborút indított Irak ellen, habár, mint utóbb kiderült, az országnak nem is voltak tömegpusztító fegyverei. Ellenben sok hatalmas cég volt érdekelt a háborúban, a Halliburtonnel az élen. Hasonló összefonódások Donald Trump vezetése mellett is megfigyelhetők, a kormányzást befolyásoló csoportok némelyike kifejezetten az ő családjához kötődik. A fejlődő, felzárkózó országok körében is gyakori a ragadozó állam, például Kínában és több posztszocialista országban...
PEZSEG A KÖNYVPIAC, DE MÉG NEM HEVERTE KI AZ ALEXANDRA-CSŐDÖT
24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2019.04.27.
Hétvégén zajlik a könyvszakma éves nagy seregszemléje, a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, így érdemes egy pillantást vetni a trendekre. A fő irány, hogy a kis kiadók tovább csökkennek, a nagyok pedig tovább erősödnek a magyar könyvpiacon, ami összességében évek óta szolid növekedést produkál. Az már tisztán látszik, hogy a digitalizáció nem veszélyezteti a könyvolvasást, de vajon melyik terület van veszélyben, mit keresnek leginkább a magyarok a polcokon, és mennyire dob meg egy regényt, ha a Netflix sorozatot forgat belőle?
Lehet, hogy a jegesmedvék nem élik túl a klímaváltozást, de ha ez így is alakul, a kihalásukról egész biztos fogunk még könyvet olvasni.
Legalábbis a trendek ezt igazolják. Nyomasztó előrejelzésekkel és apokaliptikus víziókkal persze most is tele a padlás, de a könyv halála körüli félelemről bebizonyosodott, hogy vaklárma volt. Ma már tisztán látszik, hogy a YouTube és a Netflix miatt nem szoktunk le az olvasásról, ahogy az e-book és a tabletek megjelenése sem tette egy csapásra elavulttá a hagyományos, papíralapú könyvkiadást. Ezt jelzik a nemzetközi és a hazai számok is: a magyar könyvpiac diszkrét mértékben, de viszonylag stabilan növekedett az utóbbi években. Az Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által bekért adatok alapján évi 2-3 százalékkal emelkedett a kiadók forgalma az elmúlt évek során, valahogy így:
2014: 44,39 milliárd
2015: 45,83 milliárd
2016: 46,88 milliárd
2017: 47, 83 milliárd
Tavalyról még nincsenek végleges adatok, de valószínű, hogy a 2017-eshez nagyon hasonló eredmények születnek. A piac állapotát amúgy nem könnyű megbecsülni, hiszen ezek csak hozzávetőleges számok, amiket nem a cégek üzleti mérlege, hanem a könyvek borítóján szereplő bolti ár alapján kalkulálnak. Ám a valóságban ettől durván elmarad a kiadók bevétele. Az ár több mint fele kapásból a kereskedőnél marad, és erre jönnek még rá a mindenféle akciók és kedvezmények, amelyek szintén jelentősek lehetnek, hiszen nagyon sokszor leárazva vesznek könyvet az emberek. A borítóra írt összegnek , akciók esetén csak a töredéke – gyakran a harmada, vagy a negyede – folyik be a kiadóhoz...
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2019.04.27.
Lehet, hogy a jegesmedvék nem élik túl a klímaváltozást, de ha ez így is alakul, a kihalásukról egész biztos fogunk még könyvet olvasni.
Legalábbis a trendek ezt igazolják. Nyomasztó előrejelzésekkel és apokaliptikus víziókkal persze most is tele a padlás, de a könyv halála körüli félelemről bebizonyosodott, hogy vaklárma volt. Ma már tisztán látszik, hogy a YouTube és a Netflix miatt nem szoktunk le az olvasásról, ahogy az e-book és a tabletek megjelenése sem tette egy csapásra elavulttá a hagyományos, papíralapú könyvkiadást. Ezt jelzik a nemzetközi és a hazai számok is: a magyar könyvpiac diszkrét mértékben, de viszonylag stabilan növekedett az utóbbi években. Az Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által bekért adatok alapján évi 2-3 százalékkal emelkedett a kiadók forgalma az elmúlt évek során, valahogy így:
2014: 44,39 milliárd
2015: 45,83 milliárd
2016: 46,88 milliárd
2017: 47, 83 milliárd
Tavalyról még nincsenek végleges adatok, de valószínű, hogy a 2017-eshez nagyon hasonló eredmények születnek. A piac állapotát amúgy nem könnyű megbecsülni, hiszen ezek csak hozzávetőleges számok, amiket nem a cégek üzleti mérlege, hanem a könyvek borítóján szereplő bolti ár alapján kalkulálnak. Ám a valóságban ettől durván elmarad a kiadók bevétele. Az ár több mint fele kapásból a kereskedőnél marad, és erre jönnek még rá a mindenféle akciók és kedvezmények, amelyek szintén jelentősek lehetnek, hiszen nagyon sokszor leárazva vesznek könyvet az emberek. A borítóra írt összegnek , akciók esetén csak a töredéke – gyakran a harmada, vagy a negyede – folyik be a kiadóhoz...
MI TETSZIK A MAGYAROKNAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN (ÉS MI NEM)?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.04.27.
A magyarok szerint a külföldi munkavállalás lehetősége az uniós tagság egyik legnagyobb előnye. Olyannyira, hogy a pozitívumok között a harmadik helyen áll egy friss felmérés szerint. Ami a jövőt illeti, minden ötödik magyar azt várja az EU-tól, hogy biztosítsa az unión belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadságát.
Mit jelent az Európai Unió?
Talán az egyik legérdekesebb kérdés rögtön az, hogy mit jelent a magyarok számára az Európai Unió. Mivel ez egy nyitott kérdés volt (azaz nem megadott válaszok közül lehetett választani), az is kiderül belőle, mi jut elsőként az emberek eszébe az EU-ról.
Nos, a legtöbben (16 százalék) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, ezek között szerepelnek az uniós forrásokból megvalósult fejlesztések, a pályázati lehetőségekre és a pénzügyi támogatások.
Nem meglepő módon ezt követi a migráció (12 százalék - semleges vagy negatív felhanggal), majd az unió közösség jellege, a valahová tartozás élménye, aminek ilyen kiemelt helye szerintem kifejezetten fontos dolog.
Szintén a 10 százalék körüli említés szintjén mozog a „határok nélküli Európa” (azaz hogy útlevél nélkül, szabadon lehet utazni), majd ezt követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége a maga 7 százalékával.
Ami a negatívumokat illeti ebben az esetben elsősorban egy rosszul működő, óriási túlszabályozott gépezet képe rajzolódik ki, míg a pozitív válaszokból egy erős, szolidáris, békét hirdető közösség tárul elénk.
A magyarok szeretik az Európai Uniót
A válaszokból az derül ki, hogy az Európai Unió megítélése egyértelműen pozitív a magyar társadalom körében. A magyarok csaknem kétharmada (65%) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25%) értékeli negatívan az Európai Uniót.
A messze leggyakoribb válasz (minden második) az „inkább pozitív” volt, ami azt jelenti, hogy kevés a „rajongó, inkább a mérsékelten pozitív hozzáállás jellemző, ami talán nem is olyan nagy baj.
A nők és a férfiak között egyaránt nagyjából kétharmad körül mozog a pozitívan hozzáállók aránya. A 30 év alatti fiatalok esetében tízből hét (73 százalék), az idősebbek esetében tízből hat (60-65 százalék) gondolkodik pozitívan az EU-ról.
Gondolom, nem véletlenül, a 30 év alatti korosztály gyakorlatilag már a magyar EU-tagságba nőtt bele, nekik már természetes, hogy külföldön lehet tanulni, dolgozni, míg az idősebbek esetében talán nem annyira...
Szerző: Határátkelő
2019.04.27.
Mit jelent az Európai Unió?
Talán az egyik legérdekesebb kérdés rögtön az, hogy mit jelent a magyarok számára az Európai Unió. Mivel ez egy nyitott kérdés volt (azaz nem megadott válaszok közül lehetett választani), az is kiderül belőle, mi jut elsőként az emberek eszébe az EU-ról.
Nos, a legtöbben (16 százalék) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, ezek között szerepelnek az uniós forrásokból megvalósult fejlesztések, a pályázati lehetőségekre és a pénzügyi támogatások.
Nem meglepő módon ezt követi a migráció (12 százalék - semleges vagy negatív felhanggal), majd az unió közösség jellege, a valahová tartozás élménye, aminek ilyen kiemelt helye szerintem kifejezetten fontos dolog.
Szintén a 10 százalék körüli említés szintjén mozog a „határok nélküli Európa” (azaz hogy útlevél nélkül, szabadon lehet utazni), majd ezt követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége a maga 7 százalékával.
Ami a negatívumokat illeti ebben az esetben elsősorban egy rosszul működő, óriási túlszabályozott gépezet képe rajzolódik ki, míg a pozitív válaszokból egy erős, szolidáris, békét hirdető közösség tárul elénk.
A magyarok szeretik az Európai Uniót
A válaszokból az derül ki, hogy az Európai Unió megítélése egyértelműen pozitív a magyar társadalom körében. A magyarok csaknem kétharmada (65%) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25%) értékeli negatívan az Európai Uniót.
A messze leggyakoribb válasz (minden második) az „inkább pozitív” volt, ami azt jelenti, hogy kevés a „rajongó, inkább a mérsékelten pozitív hozzáállás jellemző, ami talán nem is olyan nagy baj.
A nők és a férfiak között egyaránt nagyjából kétharmad körül mozog a pozitívan hozzáállók aránya. A 30 év alatti fiatalok esetében tízből hét (73 százalék), az idősebbek esetében tízből hat (60-65 százalék) gondolkodik pozitívan az EU-ról.
Gondolom, nem véletlenül, a 30 év alatti korosztály gyakorlatilag már a magyar EU-tagságba nőtt bele, nekik már természetes, hogy külföldön lehet tanulni, dolgozni, míg az idősebbek esetében talán nem annyira...
KÖTELEZŐ NYELVVIZSGA
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2019.04.26.
...Képes-e a közoktatás hatékony nyelvtanításra?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel felelni. Vannak iskolák, tanárok, akik csakugyan képesek eljuttatni a diákokat a jó szintű idegen nyelvű kommunikáció, vagy ha tetszik, a középfokú nyelvvizsga szintjéig. Más iskolák, más tanárok pedig nem.
A nyelvoktatást az iskolarendszer egészében érdemes vizsgálni. A hagyományos oktatás ismeretátadó és tantárgyközpontú, kevéssé épít a pedagógusok és a tanulók kreativitására. A modern pedagógiai gondolkodás ezzel szemben az önállóságot, a kreativitást fejleszti és bátorítja. Kovács Judit szerint az idegennyelv-oktatásban az áttörést az 1990-es években az angol anyanyelvű tanárok megjelenése okozta, amely „egy csapásra darabokra törte az iskoláról, a tanóráról, a nyelvtanításról addig kialakult képet, sokkszerű hatást okozva nem csak az iskolákban, de még a felnőttek számára fenntartott nyelviskolákban is”.2
A rendszerváltozáskor megváltoztak a társadalmi igények a nyelvtudással kapcsolatban. A hazai munkaerőpiacon megjelenő külföldi cégek elsősorban angol, másodsorban német beszédkészséget kívántak meg munkavállalóiktól, az országhatárokon túl munkahelyet keresők szintén ezt a két nyelvet részesítették előnyben.
A megváltozott társadalmi igények hívták életre a rendszerváltozást megelőzően az alternatív oktatási formákat, többek között a két tannyelvű – CLIL – iskolákat. Ezek az iskolák nem központi, hanem helyi döntés alapján jöttek létre, kis létszámú csoportokkal működnek, pedagógiai programjuk is eltér a hagyományostól. Pedagógiai célként a kritikus gondolkodást, a kreativitást, önállóságot részesítik előnyben. Ennek következménye a nagyobb tanulói szabadság, a kötetlenebb diákélet.
A modern nyelvoktatás képviselői arra törekszenek, hogy ne „eredményes”, hanem „sikeres” nyelvtanulók hagyják el az iskolát. A sikeres nyelvtanuló a latin mondás értelmében „az életnek, nem az iskolának” tanul, szintetizáló módon gondolkodik, nem a szabályokból építi fel a beszédét, hanem a nyelvből vonja el a szabályokat, nem a jó jegyért dolgozik, hanem belülről motivált módon eszközként használja a nyelvet azért, hogy minél többet megtudjon a világról, minél több emberrel legyen képes kommunikálni. Az iskolai követelményeknek megfelelő eredményes „jó tanulók” éppen ezekből a szempontokból bizonyulnak gyengébbnek náluk.
Ez a fajta pedagógiai gondolkodás még nem terjedt el az egész közoktatásban. Ennek következménye, hogy a tanulók többsége nem jut el kommunikációképes nyelvtudáshoz a középiskola befejezéséig, vagy csak a szülők által fizetett különórák segítségével.
Támogatja-e az oktatási kormányzat az idegennyelv-oktatást?
Nem egyértelműen. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a nyelvoktatáshoz csakugyan jól értő helyettes államtitkára nem volt a magyar kormánynak Medgyes Péter (2002–2004) óta. 2010-től csökkent a kétnyelvű programok száma is. Ennek legfőbb oka, hogy „az oktatáspolitika más területeknek biztosít prioritást, és a nyelvtanulást, különösen annak korai két tannyelvű módját nem tartja támogatandónak”.3
A mindennapi testneveléssel, a hit- és erkölcstannal növelt iskolai terhelés – a tanulók felől nézve – az alapos tudáselsajátítás ellen hat. A pedagógusok szempontjából a növelt óraterhelés jár hasonló következménnyel. Az iskolában kötelezően eltöltött hosszú idő az egyéni felkészüléstől veszi el az energiát. Amikor a fáradt tanár az osztályterembe lép, már sokszor csak arra képes, hogy „frontális tanítással” közölje a tudnivalókat, a lemaradókra és a kiemelkedő képességűekre alig figyelve „leadja az anyagot”.
Lehetne jobban csinálni?
Minden bizonnyal. A nyelvpedagógiai szakirodalom szerint mintegy 3000 órányi nyelvtanulásra van szükség, hogy az ember eljusson a nulláról a középfokú nyelvtudásig. De ez a szám nem osztályteremben eltöltött, úgynevezett „kontaktórát” jelent, hanem a nyelvvel való intenzív foglalkozás teljes idejét. Beszélgetést, csetelést, filmnézést, közös cselekvést másokkal, olyanokkal, akikkel csak az adott nyelven tud kommunikálni az ember. Erre készít fel a kommunikatív nyelvoktatás, amely elsődleges célján túl fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti a kooperációt, a közösség kohézióját.
Rengeteg lehetőséget nyújt az internet, a szociális média. A tanár feladata az, hogy ezeket a mindenki számára hozzáférhető lehetőségeket az idegen nyelv elsajátítása szempontjából szervezze, koordinálja, megteremtse a visszacsatolás lehetőségét. A pedagógus jó esetben a tudásszerzés menedzselésével segíti a spontán folyamatokat.
Milyen következményei lehetnek a követelmény 2020-as bevezetésének?
Mindenekelőtt radikálisan csökkenni fog a felsőoktatásba jelentkezők száma, elsősorban a vidéki intézményekben. Nagyon tanulságos, ha eszünkbe idézzük a „bennrekedt diplomák” esetét. Némely főiskola hallgatóinak 30–40 százaléka nem tudta kézbe venni az oklevelét, mert bár minden szakmai követelményt teljesítettek, minden kreditet megszereztek, megírták a szakdolgozatot, nem rendelkeztek – az akkor még kimeneti követelményként előírt – középfokú nyelvvizsgával. Időnként indultak ugyan „diplomamentő programok”, ezek azonban szerény eredménnyel jártak.
Közben minimálisra csökkent, gyakorlatilag megszűnt a szakmai nyelvoktatás a felsőoktatásban. Ennek az volt a célja, hogy a közoktatásban szerzett köznyelvi alapokon kifejlesszen egy olyan szaknyelvi kompetenciát, amelynek birtokában a diplomás szakember képes lesz külföldi kollégákkal kapcsolatba lépni, szakmai közlemények olvasására.
Talán éppen azért hozták ezt az új rendelkezést, hogy a felsőoktatást „megszabadítsák” a szaknyelvtanítás kötelességétől. Persze egy idegen nyelv mindennapi kommunikációs eszközként való használata nem azonos a szakmai nyelvi kompetenciával, de most ez a legkisebb probléma.
Másik súlyos következmény lehet a hamis nyelvvizsga-bizonyítványok elterjedése. Amikor majdnem harminc éve kötelezővé tették a középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását a diploma kiadásának feltételeként, a rendőrség időről időre figyelmeztette az egyetemek tanulmányi osztályain dolgozókat a bizonyítványok gondos kezelésére. Akkor még egyszerű másolással gyártották a diploma legitimálásához szükséges okiratokat. Azóta megjelentek a „bérvizsgázók”, a pénzért árult vizsgatesztek és egyéb kifinomult formái a csalásnak.
A legsúlyosabb következmény a társadalmi mobilitás további lelassítása lesz. A nagyvárosokban még a szegény szülők gyermekei is könnyebben hozzájutnak a felsőoktatásba kerüléshez szükséges nyelvtudáshoz, az egy középiskolával rendelkező kisebb településeken ez szinte lehetetlen lesz számukra. A tehetős szülők kifizetik a nyelvórákat, elküldik a gyerekeiket nyelvi táborba, esetleg külföldre, anyanyelvi környezetbe. A szegény szülők gyermekei számára ezek a lehetőségek elzárva maradnak. „Aki szegény, az a legszegényebb” – és még a gyermekei is azok maradnak...
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2019.04.26.
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel felelni. Vannak iskolák, tanárok, akik csakugyan képesek eljuttatni a diákokat a jó szintű idegen nyelvű kommunikáció, vagy ha tetszik, a középfokú nyelvvizsga szintjéig. Más iskolák, más tanárok pedig nem.
A nyelvoktatást az iskolarendszer egészében érdemes vizsgálni. A hagyományos oktatás ismeretátadó és tantárgyközpontú, kevéssé épít a pedagógusok és a tanulók kreativitására. A modern pedagógiai gondolkodás ezzel szemben az önállóságot, a kreativitást fejleszti és bátorítja. Kovács Judit szerint az idegennyelv-oktatásban az áttörést az 1990-es években az angol anyanyelvű tanárok megjelenése okozta, amely „egy csapásra darabokra törte az iskoláról, a tanóráról, a nyelvtanításról addig kialakult képet, sokkszerű hatást okozva nem csak az iskolákban, de még a felnőttek számára fenntartott nyelviskolákban is”.2
A rendszerváltozáskor megváltoztak a társadalmi igények a nyelvtudással kapcsolatban. A hazai munkaerőpiacon megjelenő külföldi cégek elsősorban angol, másodsorban német beszédkészséget kívántak meg munkavállalóiktól, az országhatárokon túl munkahelyet keresők szintén ezt a két nyelvet részesítették előnyben.
A megváltozott társadalmi igények hívták életre a rendszerváltozást megelőzően az alternatív oktatási formákat, többek között a két tannyelvű – CLIL – iskolákat. Ezek az iskolák nem központi, hanem helyi döntés alapján jöttek létre, kis létszámú csoportokkal működnek, pedagógiai programjuk is eltér a hagyományostól. Pedagógiai célként a kritikus gondolkodást, a kreativitást, önállóságot részesítik előnyben. Ennek következménye a nagyobb tanulói szabadság, a kötetlenebb diákélet.
A modern nyelvoktatás képviselői arra törekszenek, hogy ne „eredményes”, hanem „sikeres” nyelvtanulók hagyják el az iskolát. A sikeres nyelvtanuló a latin mondás értelmében „az életnek, nem az iskolának” tanul, szintetizáló módon gondolkodik, nem a szabályokból építi fel a beszédét, hanem a nyelvből vonja el a szabályokat, nem a jó jegyért dolgozik, hanem belülről motivált módon eszközként használja a nyelvet azért, hogy minél többet megtudjon a világról, minél több emberrel legyen képes kommunikálni. Az iskolai követelményeknek megfelelő eredményes „jó tanulók” éppen ezekből a szempontokból bizonyulnak gyengébbnek náluk.
Ez a fajta pedagógiai gondolkodás még nem terjedt el az egész közoktatásban. Ennek következménye, hogy a tanulók többsége nem jut el kommunikációképes nyelvtudáshoz a középiskola befejezéséig, vagy csak a szülők által fizetett különórák segítségével.
Támogatja-e az oktatási kormányzat az idegennyelv-oktatást?
Nem egyértelműen. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a nyelvoktatáshoz csakugyan jól értő helyettes államtitkára nem volt a magyar kormánynak Medgyes Péter (2002–2004) óta. 2010-től csökkent a kétnyelvű programok száma is. Ennek legfőbb oka, hogy „az oktatáspolitika más területeknek biztosít prioritást, és a nyelvtanulást, különösen annak korai két tannyelvű módját nem tartja támogatandónak”.3
A mindennapi testneveléssel, a hit- és erkölcstannal növelt iskolai terhelés – a tanulók felől nézve – az alapos tudáselsajátítás ellen hat. A pedagógusok szempontjából a növelt óraterhelés jár hasonló következménnyel. Az iskolában kötelezően eltöltött hosszú idő az egyéni felkészüléstől veszi el az energiát. Amikor a fáradt tanár az osztályterembe lép, már sokszor csak arra képes, hogy „frontális tanítással” közölje a tudnivalókat, a lemaradókra és a kiemelkedő képességűekre alig figyelve „leadja az anyagot”.
Minden bizonnyal. A nyelvpedagógiai szakirodalom szerint mintegy 3000 órányi nyelvtanulásra van szükség, hogy az ember eljusson a nulláról a középfokú nyelvtudásig. De ez a szám nem osztályteremben eltöltött, úgynevezett „kontaktórát” jelent, hanem a nyelvvel való intenzív foglalkozás teljes idejét. Beszélgetést, csetelést, filmnézést, közös cselekvést másokkal, olyanokkal, akikkel csak az adott nyelven tud kommunikálni az ember. Erre készít fel a kommunikatív nyelvoktatás, amely elsődleges célján túl fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti a kooperációt, a közösség kohézióját.
Rengeteg lehetőséget nyújt az internet, a szociális média. A tanár feladata az, hogy ezeket a mindenki számára hozzáférhető lehetőségeket az idegen nyelv elsajátítása szempontjából szervezze, koordinálja, megteremtse a visszacsatolás lehetőségét. A pedagógus jó esetben a tudásszerzés menedzselésével segíti a spontán folyamatokat.
Milyen következményei lehetnek a követelmény 2020-as bevezetésének?
Mindenekelőtt radikálisan csökkenni fog a felsőoktatásba jelentkezők száma, elsősorban a vidéki intézményekben. Nagyon tanulságos, ha eszünkbe idézzük a „bennrekedt diplomák” esetét. Némely főiskola hallgatóinak 30–40 százaléka nem tudta kézbe venni az oklevelét, mert bár minden szakmai követelményt teljesítettek, minden kreditet megszereztek, megírták a szakdolgozatot, nem rendelkeztek – az akkor még kimeneti követelményként előírt – középfokú nyelvvizsgával. Időnként indultak ugyan „diplomamentő programok”, ezek azonban szerény eredménnyel jártak.
Közben minimálisra csökkent, gyakorlatilag megszűnt a szakmai nyelvoktatás a felsőoktatásban. Ennek az volt a célja, hogy a közoktatásban szerzett köznyelvi alapokon kifejlesszen egy olyan szaknyelvi kompetenciát, amelynek birtokában a diplomás szakember képes lesz külföldi kollégákkal kapcsolatba lépni, szakmai közlemények olvasására.
Talán éppen azért hozták ezt az új rendelkezést, hogy a felsőoktatást „megszabadítsák” a szaknyelvtanítás kötelességétől. Persze egy idegen nyelv mindennapi kommunikációs eszközként való használata nem azonos a szakmai nyelvi kompetenciával, de most ez a legkisebb probléma.
Másik súlyos következmény lehet a hamis nyelvvizsga-bizonyítványok elterjedése. Amikor majdnem harminc éve kötelezővé tették a középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását a diploma kiadásának feltételeként, a rendőrség időről időre figyelmeztette az egyetemek tanulmányi osztályain dolgozókat a bizonyítványok gondos kezelésére. Akkor még egyszerű másolással gyártották a diploma legitimálásához szükséges okiratokat. Azóta megjelentek a „bérvizsgázók”, a pénzért árult vizsgatesztek és egyéb kifinomult formái a csalásnak.
A legsúlyosabb következmény a társadalmi mobilitás további lelassítása lesz. A nagyvárosokban még a szegény szülők gyermekei is könnyebben hozzájutnak a felsőoktatásba kerüléshez szükséges nyelvtudáshoz, az egy középiskolával rendelkező kisebb településeken ez szinte lehetetlen lesz számukra. A tehetős szülők kifizetik a nyelvórákat, elküldik a gyerekeiket nyelvi táborba, esetleg külföldre, anyanyelvi környezetbe. A szegény szülők gyermekei számára ezek a lehetőségek elzárva maradnak. „Aki szegény, az a legszegényebb” – és még a gyermekei is azok maradnak...
A JELENLEGI REZSIM MELLETT MAGYARORSZÁG EGY ELVESZETT ORSZÁG
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.04.27.
Ezt állítja Kende Péter történész, a Nagy Imre Társaság elnöke, aki most újra elhagyja Magyarországot; az ’56-os emigráció után, megint úgy látja: nem lehet szabadon élni és gondolkodni. Elfogadhatatlannak tartja, ahogy Semjén Zsolt – ő Semmilyen Zsoltnak nevezi – a Notre Dame katasztrófája után nyilatkozott, álkatolikusnak és álpolitikusnak gúnyolja a miniszterelnök helyettest. Kende nem fél az Orbán által is hirdetett nacionalizmustól, azt mondja nem lehet létrehozni a nacionalisták internacionáléját. Ezzel együtt Orbánék súlyos károkat fognak okozni a szomszédsággal folytatott kapcsolatokban. Azt is hangsúlyozza, hogy Orbán hite nem valódi, kereszténysége is csak szenteskedés, ájtatoskodás.
- Ha jól érzékelem, akkor most másodszor hagyod el Magyarországot?
- Mi most másodszor fogjuk elhagyni Magyarországot. A feleségem is elhagyta az országot ’56 után, de akkor még nem ismertük egymást, illetve ott jöttünk össze, ott kötöttünk házasságot.
- Mármint Párizsban?
- Igen. És ennek is már több, mint hatvan éve. Én 63 éve élek Franciaországban. Az első harminc évben én nem jártam haza, nem is engedtek volna be, meg kedvem se volt eljönni a Kádár-korszak Magyarországára. Egyszer kértem és kaptam beutazási engedélyt, negyvennyolc órára, apám halálakor.
- Most meg nincs kedved itthon maradni?
- Igazában véve nincs. Úgy érzem, hogy a jelenlegi rezsim regnálása mellett Magyarország egy elveszett ország, ahol senki sem azt, vagy úgy csinálja, amit más körülmények között szeretne, hanem úgy csinálja, ahogy lehet. Mi ehhez – szándékosan kettős számban beszélek, tehát a feleségemről és rólam van szó; sajnos csak az ógörögben van kettősszám – nem akarunk asszisztálni. A mai viszonyok között annyira nem érezzük jól magunkat, hogy miután van Franciaországban egy kertes házunk, inkább ott fogunk lakni; korábban is ott laktunk. Akkor is, amikor még a Magyar Füzeteket csináltam, amelyre egyébként rá volt írva a lakcímem is; az volt a folyóirat hivatalosan bejelentett címe.
- A párizsi Magyar Füzetek elindítása és gondozása a te nevedhez kötődik, ami azt jelzi, hogy te Párizsban is végig magyar maradtál, nem asszimilálódtál, ha úgy tetszik.
- Helyesbítek. Én magyar maradtam, de ugyanakkor egyre közelebb kerültem Franciaországhoz. Ha megkérdezi valaki az identitásomat, akkor azt mondom, hogy alapjában véve európai identitású vagyok. Ezen belül két országhoz kötődőm: ahhoz, amelyben születtem, és ahhoz, amely engem befogadott, és amely nekem teljes értékű életet biztosított. Nem hiszem, hogy lett volna még egy olyan ország, ahol én annyira szabadon folytathattam volna a szerkesztői tevékenységemet, mint Franciaország, ahol nagyon kvalitásos emigráció élt. Ehhez hasonló emigráció különben csak Angliában élt még. Én tehát Franciaországnak nagyon sokat köszönhetek, feltehetően ezért is érzem magam francia hazafinak is. Mert, állítom, lehet az ember két országnak is a hazafia...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.04.27.
- Ha jól érzékelem, akkor most másodszor hagyod el Magyarországot?
- Mi most másodszor fogjuk elhagyni Magyarországot. A feleségem is elhagyta az országot ’56 után, de akkor még nem ismertük egymást, illetve ott jöttünk össze, ott kötöttünk házasságot.
- Mármint Párizsban?
- Igen. És ennek is már több, mint hatvan éve. Én 63 éve élek Franciaországban. Az első harminc évben én nem jártam haza, nem is engedtek volna be, meg kedvem se volt eljönni a Kádár-korszak Magyarországára. Egyszer kértem és kaptam beutazási engedélyt, negyvennyolc órára, apám halálakor.
- Most meg nincs kedved itthon maradni?
- Igazában véve nincs. Úgy érzem, hogy a jelenlegi rezsim regnálása mellett Magyarország egy elveszett ország, ahol senki sem azt, vagy úgy csinálja, amit más körülmények között szeretne, hanem úgy csinálja, ahogy lehet. Mi ehhez – szándékosan kettős számban beszélek, tehát a feleségemről és rólam van szó; sajnos csak az ógörögben van kettősszám – nem akarunk asszisztálni. A mai viszonyok között annyira nem érezzük jól magunkat, hogy miután van Franciaországban egy kertes házunk, inkább ott fogunk lakni; korábban is ott laktunk. Akkor is, amikor még a Magyar Füzeteket csináltam, amelyre egyébként rá volt írva a lakcímem is; az volt a folyóirat hivatalosan bejelentett címe.
- A párizsi Magyar Füzetek elindítása és gondozása a te nevedhez kötődik, ami azt jelzi, hogy te Párizsban is végig magyar maradtál, nem asszimilálódtál, ha úgy tetszik.
- Helyesbítek. Én magyar maradtam, de ugyanakkor egyre közelebb kerültem Franciaországhoz. Ha megkérdezi valaki az identitásomat, akkor azt mondom, hogy alapjában véve európai identitású vagyok. Ezen belül két országhoz kötődőm: ahhoz, amelyben születtem, és ahhoz, amely engem befogadott, és amely nekem teljes értékű életet biztosított. Nem hiszem, hogy lett volna még egy olyan ország, ahol én annyira szabadon folytathattam volna a szerkesztői tevékenységemet, mint Franciaország, ahol nagyon kvalitásos emigráció élt. Ehhez hasonló emigráció különben csak Angliában élt még. Én tehát Franciaországnak nagyon sokat köszönhetek, feltehetően ezért is érzem magam francia hazafinak is. Mert, állítom, lehet az ember két országnak is a hazafia...
ORBÁN IS FELELŐS A SRÍ LANKA-I MÉSZÁRLÁSÉRT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.25.
Az új-zéland-i tömeggyilkos a “keresztény kultúra” védelmének ideológiáját fordította le a tettek nyelvére. A Srí Lanka-i iszonyatos terrortámadás erre adott válasz, és bosszú a legyilkolt muszlimokért. Ezekért a mészárlásokért azok a politikusok a felelősök, köztük nem elhanyagolható mértékben Orbán Viktor, akik szándékosan élezik a konfliktust a különböző vallások és kultúrák között. Az ő ideológiájuk egyenes következménye a vallási alapú terrorizmus. Nincs lényegi különbség a muszlim és a keresztény uszítók és gyűlöletkeltők között.
A Srí Lanka-i védelmi miniszter helyettese azt mondta, hogy minden idők egyik legvéresebb terrortámadása a nyomozás eddigi adatai szerint az új-zéland-i christchurchi mecsetekben elkövetett március 15-i tömegmészárlásra adott válasz. Az új-zélandi Christchurchben 50 muszlimot gyilkolt meg egy szélsőjobboldali ausztrál férfi, aki tettét a “keresztény kultúra” védelmével indokolta. A keresztény terrorista azért ölte meg a mecsetben imádkozó muszlimokat, mert elhitte a muszlim bevándorlásról és a keresztény kultúra veszélyeztetéséről szóló hazugságokat. Trumpot dicsőítette és Kelet-Európában, Magyarországon is járt, és ezekből a forrásokból sajátította el azt az ideológiát, amely alapján úgy érezte, tennie kell valamit.
A liberalizmust gyalázó illiberális fasiszták a vallások és kultúrák békés egymás mellett élésének lehetőségét tagadják. Azzal riogatják az embereket, hogy a más vallású és más kultúrájú emberek veszélyt jelentenek rájuk, a vallásukra, a kultúrájukra és a nemzeti identitásukra. A hazug propaganda olyan mértékű gyűlöletet és kétségbeesést szít, hogy a vallási fanatikusok szélsőségesei úgy érzik, meg kell védeni a vallásukat és a kultúrájukat, amelynek nincs más módja, ha a liberalizmust elvetik, mint a másik valláshoz tartozó emberek legyilkolása. Ezért a gyilkosságokért a felelősség azokat a politikusokat terheli, és azok a vallási hitszónokok, prédikátorok osztoznak ebben, akik a más vallású emberek ellen uszítanak, eltúlozzák a másik vallás térhódítását, annak veszélyeit, és összeesküvés-elméleteket terjesztenek.
Nemcsak muszlim terrrorizmus van, hanem keresztény terrorizmus is létezik. A kettő logikája ugyanaz, és ugyanolyan hazug propaganda áll a keresztény terrorizmus mögött, mint az iszlám terrorizmus mögött. Akik nem húznak egyenlőségjelet a kettő között, hanem a saját vallásuk nevében elkövetett tömegmészárlást bagatellizálják, magányos elmebeteg terrorista cselekményének tartják, míg a muszlim terrorizmust a másik vallásából vezetik le, azok ugyanolyan hazug propagandát folytatnak, mint az iszlám radikálisok hitszónokai. Ez a fajta megkülönböztetés felbujtás egy újabb terrortámadásra. Mindkét vallás szent könyvei tartalmaznak olyan szövegeket, amelyek a környezetükből kiragadva alkalmasak arra, hogy gyilkos ideológiát gyártsanak belőlük, miközben a keresztény és a muszlim tömegek is a gyűlöletkeltés nélkül a békés egymás mellett élés hívei. Akkor is, ha kölcsönösen nem fogadják el egymás vallási tételeit.
A liberális demokrácia lényege éppen az, hogy az állam szekularizált, világnézetileg semleges, nem tesz különbséget hit és világnézet dolgában, nem rangsorolja az állampolgárai hitét és egyházait, hanem a vallásszabadság nevében egyenlő jogokat és szabad működést tesz lehetővé. Elismeri mindenki jogát arra, hogy az igazságot keresse, az általa vélt igazságot képviselje, hirdesse és terjessze, amit szabadon elfogadhat vagy elutasíthat bárki. A vallás magánügy, az állam csupán a jogokat és a jogi kereteket biztosítja ehhez. Emellett megvédi mindenki hitét, szabadságát és emberi méltóságát. Az illiberális és fasiszta állam ezzel szemben különbséget tesz polgárai vallása, hite, világnézete és egyháza alapján, rangsorolja őket, értéksorrendet állít fel, és egy vallással azonosítja a nemzeti identitást. Tagadja a vallások és a kultúrák békés egymás mellett élésének lehetőségét, kétségbe vonja azt, hogy valaki akkor is képes megőrizni a hitét, vallását, kultúráját, ha mások is szabadon gyakorolhatják ettől eltérő világnézetüket...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.25.
A Srí Lanka-i védelmi miniszter helyettese azt mondta, hogy minden idők egyik legvéresebb terrortámadása a nyomozás eddigi adatai szerint az új-zéland-i christchurchi mecsetekben elkövetett március 15-i tömegmészárlásra adott válasz. Az új-zélandi Christchurchben 50 muszlimot gyilkolt meg egy szélsőjobboldali ausztrál férfi, aki tettét a “keresztény kultúra” védelmével indokolta. A keresztény terrorista azért ölte meg a mecsetben imádkozó muszlimokat, mert elhitte a muszlim bevándorlásról és a keresztény kultúra veszélyeztetéséről szóló hazugságokat. Trumpot dicsőítette és Kelet-Európában, Magyarországon is járt, és ezekből a forrásokból sajátította el azt az ideológiát, amely alapján úgy érezte, tennie kell valamit.
A liberalizmust gyalázó illiberális fasiszták a vallások és kultúrák békés egymás mellett élésének lehetőségét tagadják. Azzal riogatják az embereket, hogy a más vallású és más kultúrájú emberek veszélyt jelentenek rájuk, a vallásukra, a kultúrájukra és a nemzeti identitásukra. A hazug propaganda olyan mértékű gyűlöletet és kétségbeesést szít, hogy a vallási fanatikusok szélsőségesei úgy érzik, meg kell védeni a vallásukat és a kultúrájukat, amelynek nincs más módja, ha a liberalizmust elvetik, mint a másik valláshoz tartozó emberek legyilkolása. Ezért a gyilkosságokért a felelősség azokat a politikusokat terheli, és azok a vallási hitszónokok, prédikátorok osztoznak ebben, akik a más vallású emberek ellen uszítanak, eltúlozzák a másik vallás térhódítását, annak veszélyeit, és összeesküvés-elméleteket terjesztenek.
Nemcsak muszlim terrrorizmus van, hanem keresztény terrorizmus is létezik. A kettő logikája ugyanaz, és ugyanolyan hazug propaganda áll a keresztény terrorizmus mögött, mint az iszlám terrorizmus mögött. Akik nem húznak egyenlőségjelet a kettő között, hanem a saját vallásuk nevében elkövetett tömegmészárlást bagatellizálják, magányos elmebeteg terrorista cselekményének tartják, míg a muszlim terrorizmust a másik vallásából vezetik le, azok ugyanolyan hazug propagandát folytatnak, mint az iszlám radikálisok hitszónokai. Ez a fajta megkülönböztetés felbujtás egy újabb terrortámadásra. Mindkét vallás szent könyvei tartalmaznak olyan szövegeket, amelyek a környezetükből kiragadva alkalmasak arra, hogy gyilkos ideológiát gyártsanak belőlük, miközben a keresztény és a muszlim tömegek is a gyűlöletkeltés nélkül a békés egymás mellett élés hívei. Akkor is, ha kölcsönösen nem fogadják el egymás vallási tételeit.
A liberális demokrácia lényege éppen az, hogy az állam szekularizált, világnézetileg semleges, nem tesz különbséget hit és világnézet dolgában, nem rangsorolja az állampolgárai hitét és egyházait, hanem a vallásszabadság nevében egyenlő jogokat és szabad működést tesz lehetővé. Elismeri mindenki jogát arra, hogy az igazságot keresse, az általa vélt igazságot képviselje, hirdesse és terjessze, amit szabadon elfogadhat vagy elutasíthat bárki. A vallás magánügy, az állam csupán a jogokat és a jogi kereteket biztosítja ehhez. Emellett megvédi mindenki hitét, szabadságát és emberi méltóságát. Az illiberális és fasiszta állam ezzel szemben különbséget tesz polgárai vallása, hite, világnézete és egyháza alapján, rangsorolja őket, értéksorrendet állít fel, és egy vallással azonosítja a nemzeti identitást. Tagadja a vallások és a kultúrák békés egymás mellett élésének lehetőségét, kétségbe vonja azt, hogy valaki akkor is képes megőrizni a hitét, vallását, kultúráját, ha mások is szabadon gyakorolhatják ettől eltérő világnézetüket...
MÉSZÁROS LŐRINC CSALÁDI CÉGE NYERTE EL KONZORCIUMBAN A CSILLAGÁSZATI KÖLTSÉGŰ BUDAPEST-BELGRÁD VASÚT ÉPÍTÉSÉT
168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.04.26.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. nyerte el konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel együtt a méregdrága Budapest-Belgrád vasútvonal építését – értesült az Index.
Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta Pekingben, hogy eredményesen végződött a vasútvonal építésére kiírt tender, és kihirdették a győztest, amely egy kínai–magyar konzorcium, amely elfogadható árat kínált. A nyertes nevét azonban nem közölte a miniszter.
Azt már lehetett tudni, hogy a beruházók között kínai cégek is lesznek, mivel Kína rendszerint testre szabott hitelt nyújt az adott országoknak olyan projektek esetében, ahol kínai vállalatok a kivitelezők. Ebben az esetben a kínai Eximbank a finanszírozó pénzintézet.
Az RM International Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, fő profilja a vasútépítés. Tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint szintén a Mészáros-családhoz köthető R-KORD Kft. A Zrt. képviseletére jogosultak között ott van Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix, valamint a Mészáros-birodalom több cégében is vezető pozícióval bíró Halmi Tamás, illetve Sárváry István, a Mészáros és Mészáros ügyvezetője...
Szerző: 168 Óra
2019.04.26.
Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta Pekingben, hogy eredményesen végződött a vasútvonal építésére kiírt tender, és kihirdették a győztest, amely egy kínai–magyar konzorcium, amely elfogadható árat kínált. A nyertes nevét azonban nem közölte a miniszter.
Azt már lehetett tudni, hogy a beruházók között kínai cégek is lesznek, mivel Kína rendszerint testre szabott hitelt nyújt az adott országoknak olyan projektek esetében, ahol kínai vállalatok a kivitelezők. Ebben az esetben a kínai Eximbank a finanszírozó pénzintézet.
Az RM International Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, fő profilja a vasútépítés. Tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint szintén a Mészáros-családhoz köthető R-KORD Kft. A Zrt. képviseletére jogosultak között ott van Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix, valamint a Mészáros-birodalom több cégében is vezető pozícióval bíró Halmi Tamás, illetve Sárváry István, a Mészáros és Mészáros ügyvezetője...
RABLÓPÁRTOK (1. RÉSZ)
PARTIZÁN
Szerzők: GULYÁS MÁRTONÉK
2019.04.24.
Mindenki sejtette, hogy csalás történt a
választásokon - a Partizán most bemutatja,
mi történt! Első oknyomozó
dokumentumfilmünkben annak jártunk utána,
hogy kik állnak a sajtóban csak
kamupártokként elhíresült pártok mögött,
hogyan nyúltak le több milliárd forintnyi
kampánypénzt, és hogyan volt ebből haszna
a Fidesznek is. Szavazatokat és közpénzt
csaltak el, de vajon hogyan tudták kijátszani
a rendszert, és milyen hatása volt a
rablópártoknak a választások
végeredményére? Mindez és még nagyon
sok minden más kiderül a filmből!
Szerzők: GULYÁS MÁRTONÉK
2019.04.24.
választásokon - a Partizán most bemutatja,
mi történt! Első oknyomozó
dokumentumfilmünkben annak jártunk utána,
hogy kik állnak a sajtóban csak
kamupártokként elhíresült pártok mögött,
hogyan nyúltak le több milliárd forintnyi
kampánypénzt, és hogyan volt ebből haszna
a Fidesznek is. Szavazatokat és közpénzt
csaltak el, de vajon hogyan tudták kijátszani
a rendszert, és milyen hatása volt a
rablópártoknak a választások
végeredményére? Mindez és még nagyon
sok minden más kiderül a filmből!
RABLÓPÁRTOK (2. RÉSZ)
PARTIZÁN
Szerzők: GULYÁS MÁRTONÉK
2019.04.25.
Mindenki sejtette, hogy csalás történt a
választásokon - a Partizán most bemutatja,
mi történt! Első oknyomozó
dokumentumfilmünkben annak jártunk utána,
hogy kik állnak a sajtóban csak
kamupártokként elhíresült pártok mögött,
hogyan nyúltak le több milliárd forintnyi
kampánypénzt, és hogyan volt ebből haszna
a Fidesznek is. Szavazatokat és közpénzt
csaltak el, de vajon hogyan tudták kijátszani
a rendszert, és milyen hatása volt a
rablópártoknak a választások
végeredményére? Mindez és még nagyon
sok minden más kiderül a filmből!
Szerzők: GULYÁS MÁRTONÉK
2019.04.25.
választásokon - a Partizán most bemutatja,
mi történt! Első oknyomozó
dokumentumfilmünkben annak jártunk utána,
hogy kik állnak a sajtóban csak
kamupártokként elhíresült pártok mögött,
hogyan nyúltak le több milliárd forintnyi
kampánypénzt, és hogyan volt ebből haszna
a Fidesznek is. Szavazatokat és közpénzt
csaltak el, de vajon hogyan tudták kijátszani
a rendszert, és milyen hatása volt a
rablópártoknak a választások
végeredményére? Mindez és még nagyon
sok minden más kiderül a filmből!
RABLÓPÁRTOK (3. RÉSZ)
PARTIZÁN
Szerző: GULYÁS MÁRTONÉK
2019.04.26.
Mindenki sejtette, hogy csalás történt a
választásokon - a Partizán most bemutatja, mi
történt! Első oknyomozó
dokumentumfilmünkben annak jártunk utána,
hogy kik állnak a sajtóban csak
kamupártokként elhíresült pártok mögött,
hogyan nyúltak le több milliárd forintnyi
kampánypénzt, és hogyan volt ebből haszna
a Fidesznek is. Szavazatokat és közpénzt
csaltak el, de vajon hogyan tudták kijátszani a
rendszert, és milyen hatása volt a
rablópártoknak a választások
végeredményére? Mindez és még nagyon sok
minden más kiderül a filmből!
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: GULYÁS MÁRTONÉK
2019.04.26.
választásokon - a Partizán most bemutatja, mi
történt! Első oknyomozó
dokumentumfilmünkben annak jártunk utána,
hogy kik állnak a sajtóban csak
kamupártokként elhíresült pártok mögött,
hogyan nyúltak le több milliárd forintnyi
kampánypénzt, és hogyan volt ebből haszna
a Fidesznek is. Szavazatokat és közpénzt
csaltak el, de vajon hogyan tudták kijátszani a
rendszert, és milyen hatása volt a
rablópártoknak a választások
végeredményére? Mindez és még nagyon sok
minden más kiderül a filmből!
ITT NÉZHETŐ MEG
BOT A SZEMBEN, MIGRÁNS A MAGYARBAN
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.04.27.
Bizonyság született a karma létezésére, ami nem tökéletesen ugyan, de működik. Ha korrekt lenne, akkor turbános mórok potyognának a Cinege utcában, és cigány gyerekekkel karöltve riogatnák a kedves vezető dagadt álmait. Ehelyett csak háromezer emberrel kevesebb mehet a Magyarország-Wales láblabda eseményre, mert a magyarok rasszistáskodtak a szlovákiai Nagyszombaton az ottani szlovák-magyaron, és az UEFA összevonta a labdákból álló szemöldökét.
A magyar-walesin a röpcsikkel átadott Groupama Arénában bezárnak egy szektort, és Csányi még örülhet is hogy csak egyet, lévén már kapott stadionbezárást is az MLSZ hasonló vétkekért, így visszaesőnek számít. A magyar láblabda közönség ezek szerint nem bír magával, dől belőle a rasszizmus, ami nekem nem okoz meglepetést egyáltalán. Természete ez már a magyar embernek, mint az, hogy Arany szerint némán zabálja a velőspacalt.
Megsértődni senkinek nem kell, akinek nincs ilyen inge, az nem öltözik fel, egy jól körülhatárolható, számos egyedből álló imbecillis réteg viszont talpig szmokingban van. Mint a szomszéd Józsi is, akit háromszor vágtam ki a lakásból, és mégis képtelen felfogni, mi a bajom vele. Egyfolytában migráncsozik, cigány honfitársainkat pedig dakotaként emlegeti lekezelően, imádja a Viktort és részegen úgy bőg, mint egy rekedt, leszedált tehén. És ő még csak ott sem volt azon a meccsen.
Tele van szomszéd Józsikkal ez az ország, viszont most azért röhögök sírva ezen az egészen, mert két nappal az UEFA megvilágosodása előtt mindannyiunk kedvenc Farkas Flóriánja élénk nyelvcsapásilag ezt volt képes delirálni: „Nem szabad megengednünk, hogy a migránsok szabadon jöjjenek be az országunkba, magukkal hozva a rasszizmust, a terrorizmust és a nőgyűlöletet. Mi azt szeretnénk, hogy az asszonyaink, lányaink egyedül is kimehessenek az utcára, ne kelljen félniük erőszakos cselekedetektől, mint ahogyan arra számos példát láttunk azon országokban, melyek nagy számban fogadtak be migránsokat.”...
Szerző: Rezeda
2019.04.27.
A magyar-walesin a röpcsikkel átadott Groupama Arénában bezárnak egy szektort, és Csányi még örülhet is hogy csak egyet, lévén már kapott stadionbezárást is az MLSZ hasonló vétkekért, így visszaesőnek számít. A magyar láblabda közönség ezek szerint nem bír magával, dől belőle a rasszizmus, ami nekem nem okoz meglepetést egyáltalán. Természete ez már a magyar embernek, mint az, hogy Arany szerint némán zabálja a velőspacalt.
Megsértődni senkinek nem kell, akinek nincs ilyen inge, az nem öltözik fel, egy jól körülhatárolható, számos egyedből álló imbecillis réteg viszont talpig szmokingban van. Mint a szomszéd Józsi is, akit háromszor vágtam ki a lakásból, és mégis képtelen felfogni, mi a bajom vele. Egyfolytában migráncsozik, cigány honfitársainkat pedig dakotaként emlegeti lekezelően, imádja a Viktort és részegen úgy bőg, mint egy rekedt, leszedált tehén. És ő még csak ott sem volt azon a meccsen.
Tele van szomszéd Józsikkal ez az ország, viszont most azért röhögök sírva ezen az egészen, mert két nappal az UEFA megvilágosodása előtt mindannyiunk kedvenc Farkas Flóriánja élénk nyelvcsapásilag ezt volt képes delirálni: „Nem szabad megengednünk, hogy a migránsok szabadon jöjjenek be az országunkba, magukkal hozva a rasszizmust, a terrorizmust és a nőgyűlöletet. Mi azt szeretnénk, hogy az asszonyaink, lányaink egyedül is kimehessenek az utcára, ne kelljen félniük erőszakos cselekedetektől, mint ahogyan arra számos példát láttunk azon országokban, melyek nagy számban fogadtak be migránsokat.”...
A FASIZMUS ELŐSZOBÁJA, HOGY A MAGYAR HATÓSÁGOK NEM ADNAK ENNI AZ ELUTASÍTOTT MENEDÉKKÉRŐKNEK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
- A magyar kormányfő által csodált izraeli történész szerint majd elválik, hogy járható-e az orbáni út, azaz létezhet-e demokrácia egyéni szabadságjogok nélkül, avagy csupán szimpla diktatúráról van szó
- Aki nem veszi észre, hogy a sorosozás mögött antiszemitizmus bújik meg, az felfuvalkodott, reakciós majom
FAZ
Az újság sokatmondónak nevezi a kínai Új selyemút-program szempontjából, hogy az e célból összehívott pekingi nemzetközi konferencián Putyin és Orbán az első sorban kapott helyet, az olasz és a görög miniszterelnök társaságában. Még a német gazdasági miniszter is csak mögöttük ülhetett le. Az öt éve meghirdetett tervvel Kína próbálja kiépíteni befolyását a világ jó néhány részén, csak éppen törekvését némi bizalmatlansággal figyelik külföldön. Ugyanakkor az is árulkodó, hogy a pekingi fórumon az USA nem volt jelen, de a kínai államfő azt üzente a tanácskozáson Washingtonnak, hogy jobban odafigyelnek a szellemi tulajdon védelmére, illetve az eddiginél nagyobb mértékben megnyitják a hazai gazdaságot az idegen befektetők előtt. Viszont az európai partnerek nem értik, Olaszország miként csatlakozhatott a kínai kezdeményezéshez. Hiszen több példa is igazolja, milyen könnyen belesétálhatnak az adósságcsapdába a partnerállamok.
A Valutaalap vezetője éppen arra hívta fel a figyelmet Pekingben, hogy igen kényesek a Kína által szorgalmazott infrastruktúra-fejlesztések, mert azok igen hosszú időre szólnak. Lagarde mindenkit arra szólított fel, hogy szorítkozzanak csak a lehető legszükségesebb projektekre. Mellesleg az új maláj miniszterelnök újratárgyalt egy vasútépítési megállapodást és az ár 16 milliárd dollárról 11 alá esett.
Le Monde
A lap a nap egyik meglepetésének tartja, hogy a programadó beszédének elhangzása utáni sajtótájékoztatón Macron szóba hozta a schengeni övezet szűkítését, azaz hogy bizonyos tagállamoktól váljanak meg, ha azok nem hajlandóak szolidaritást tanúsítani a közös menedékpolitikában. A politikus arról már többször beszélt, hogy Schengen nem működik, de az új, hogy csökkenteni kell a tagok számát. Csak éppen nem látni, miként volna ez lehetséges. A párizsi Science Po egyik professzora szerint bizonyosan az érintett államok közé tartozik Magyarország, Szlovákia és Csehország, miután azok nem hajlandóak érdemi együttműködésre a kérdésben és elutasítják a közös értékeket. A büntetés az volna számukra, hogy polgáraik nem részesülhetnének a szabad mozgás előnyeiből a közösségen belül. Ám az államfő nem keresett támogatást a tervéhez, miközben a hangot ez ügyben Salvini és Kurz adja meg. A menedékjog áramvonalasítása körül viták már régóta mérgezik a légkört az EU-ban. A párbeszéd teljesen befagyott, mivel szinte az egyik tagkormány sem akar jobb együttműködést.
Economist
A nacionalisták és az Európa-hívek egyaránt nagyobb sebességre kapcsolnak az EP-választás előtt, amely minden eddiginél az unióról szól majd. Az utóbbi öt év során a válságok és változások kiemelték, hogy a dolgok mennyire összefüggnek egymással a földrészen. Pl. a migráció megugrása nem csupán görög, magyar vagy német ügy volt. A terrorhullám, Trump elnöksége, vagy Kína megerősödése az egész EU-t fenyegeti. Természetesen, arról nincs szó, hogy az európaiak elégedettek volnának az unióval. Azonban a Brexit megalázó jelensége eltérítette az euroszkeptikusokat a távozástól, és inkább afelé terelte őket, hogy belülről alakítsák át a szervezetet. Merkel az euró és menekültek védelmezőjének számít. Orbán a „keresztény Európa” önjelölt védője. Macron populista-ellenes bástya, Salvini pedig edzőtársa a ringben.
Az európaiasodás – bármennyire is meglepő – leginkább a nacionalisták és a populisták körében figyelhető meg, már abban az értelemben, hogy átveszik egymástól a taktikát, az érveket és a mondanivalót. Salvini a minap szövetséget hozott létre. De lassan rákapcsol a politikai közép is. A feljövő populizmus láttán mozgósítja az Európabarát szavazókat. Ez pedig valamennyire az EU felé fordítja az embereket, mert már nem tekintik magától értetődőnek az integrációt. Természetesen a választást továbbra is a hazai témák uralják majd, de azért az eddiginél jobban belejátszik abba az európai politika is...
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.27.
- Árulkodó, hogy Putyin és Orbán díszvendégnek számít Pekingben
- A magyar kormányfő által csodált izraeli történész szerint majd elválik, hogy járható-e az orbáni út, azaz létezhet-e demokrácia egyéni szabadságjogok nélkül, avagy csupán szimpla diktatúráról van szó
- Aki nem veszi észre, hogy a sorosozás mögött antiszemitizmus bújik meg, az felfuvalkodott, reakciós majom
FAZ
Az újság sokatmondónak nevezi a kínai Új selyemút-program szempontjából, hogy az e célból összehívott pekingi nemzetközi konferencián Putyin és Orbán az első sorban kapott helyet, az olasz és a görög miniszterelnök társaságában. Még a német gazdasági miniszter is csak mögöttük ülhetett le. Az öt éve meghirdetett tervvel Kína próbálja kiépíteni befolyását a világ jó néhány részén, csak éppen törekvését némi bizalmatlansággal figyelik külföldön. Ugyanakkor az is árulkodó, hogy a pekingi fórumon az USA nem volt jelen, de a kínai államfő azt üzente a tanácskozáson Washingtonnak, hogy jobban odafigyelnek a szellemi tulajdon védelmére, illetve az eddiginél nagyobb mértékben megnyitják a hazai gazdaságot az idegen befektetők előtt. Viszont az európai partnerek nem értik, Olaszország miként csatlakozhatott a kínai kezdeményezéshez. Hiszen több példa is igazolja, milyen könnyen belesétálhatnak az adósságcsapdába a partnerállamok.
A Valutaalap vezetője éppen arra hívta fel a figyelmet Pekingben, hogy igen kényesek a Kína által szorgalmazott infrastruktúra-fejlesztések, mert azok igen hosszú időre szólnak. Lagarde mindenkit arra szólított fel, hogy szorítkozzanak csak a lehető legszükségesebb projektekre. Mellesleg az új maláj miniszterelnök újratárgyalt egy vasútépítési megállapodást és az ár 16 milliárd dollárról 11 alá esett.
Le Monde
A lap a nap egyik meglepetésének tartja, hogy a programadó beszédének elhangzása utáni sajtótájékoztatón Macron szóba hozta a schengeni övezet szűkítését, azaz hogy bizonyos tagállamoktól váljanak meg, ha azok nem hajlandóak szolidaritást tanúsítani a közös menedékpolitikában. A politikus arról már többször beszélt, hogy Schengen nem működik, de az új, hogy csökkenteni kell a tagok számát. Csak éppen nem látni, miként volna ez lehetséges. A párizsi Science Po egyik professzora szerint bizonyosan az érintett államok közé tartozik Magyarország, Szlovákia és Csehország, miután azok nem hajlandóak érdemi együttműködésre a kérdésben és elutasítják a közös értékeket. A büntetés az volna számukra, hogy polgáraik nem részesülhetnének a szabad mozgás előnyeiből a közösségen belül. Ám az államfő nem keresett támogatást a tervéhez, miközben a hangot ez ügyben Salvini és Kurz adja meg. A menedékjog áramvonalasítása körül viták már régóta mérgezik a légkört az EU-ban. A párbeszéd teljesen befagyott, mivel szinte az egyik tagkormány sem akar jobb együttműködést.
Economist
A nacionalisták és az Európa-hívek egyaránt nagyobb sebességre kapcsolnak az EP-választás előtt, amely minden eddiginél az unióról szól majd. Az utóbbi öt év során a válságok és változások kiemelték, hogy a dolgok mennyire összefüggnek egymással a földrészen. Pl. a migráció megugrása nem csupán görög, magyar vagy német ügy volt. A terrorhullám, Trump elnöksége, vagy Kína megerősödése az egész EU-t fenyegeti. Természetesen, arról nincs szó, hogy az európaiak elégedettek volnának az unióval. Azonban a Brexit megalázó jelensége eltérítette az euroszkeptikusokat a távozástól, és inkább afelé terelte őket, hogy belülről alakítsák át a szervezetet. Merkel az euró és menekültek védelmezőjének számít. Orbán a „keresztény Európa” önjelölt védője. Macron populista-ellenes bástya, Salvini pedig edzőtársa a ringben.
Az európaiasodás – bármennyire is meglepő – leginkább a nacionalisták és a populisták körében figyelhető meg, már abban az értelemben, hogy átveszik egymástól a taktikát, az érveket és a mondanivalót. Salvini a minap szövetséget hozott létre. De lassan rákapcsol a politikai közép is. A feljövő populizmus láttán mozgósítja az Európabarát szavazókat. Ez pedig valamennyire az EU felé fordítja az embereket, mert már nem tekintik magától értetődőnek az integrációt. Természetesen a választást továbbra is a hazai témák uralják majd, de azért az eddiginél jobban belejátszik abba az európai politika is...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)