2019. március 1., péntek

KÉT ÉVE ÉPÜL A KÜLFÖLDI HABONY-BIRODALOM, ÉS HOL VAN MÉG A VÉGE

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2019.02.28.


2017 áprilisában szlovén újságírók arra lettek figyelmesek, hogy az egyik médiacég környékén felbukkant egy Habony Árpád nevű magyar férfi. Addig nem hallottak róla, így magyar kollégáikhoz fordultak segítségért. Nekik pedig volt mit mesélniük. Azóta már tudjuk, hogy akkor kezdődött el az Orbán Viktorhoz és Fideszhez közel álló média terjeszkedése a volt jugoszláv utódállamokban. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket.


Baráti kapcsolatok

Ahogy az a szlovén cégadatokból kiderült, két évvel ezelőtt 800 ezer eurós tőkeemelés történt a helyi Nova24TV-t birtokló Nova24tv.si nevű cégnél, és ezzel egy időben 15-15 százalékos részesedést szerzett a Modern Media Group Zrt. (MMG), a Ridikül Magazin Kft. és a Ripost Média Kft.

A tulajdonosi viszonyok bonyolultak, akkor az MMG két tulajdonosa Habony, illetve Orbán korábbi tanácsadója, Győri Tibor volt, a Ripost pedig Schatz Péternek, az MTVA korábbi üzleti és termékfejlesztési igazgatójának érdekeltségébe tartozott. Ám az ősszel a kormánypárti mamutmédia létrehozásakor mindkét vállalkozás a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány birtokába került. A Ridikül ügyvezetője Halkó Gabriella, a TV2 gazdasági- és stratégiai igazgatója, tulajdonosa pedig a Blázy Andrásérdekeltségébe tartozó Apropó Média Kft.

A három cég furfangosan került ki egy szabályt: ha valaki 20 százalékos vagy annál nagyobb részesedést szerez egy szlovén cégben, akkor engedélyt kell érni a minisztériumtól. Így viszont, hogy ugyanannak az érdekeltségi körnek a tagjai egyenként vásárolták be magukat, nem kellett engedély az akcióhoz.

A Nova24TV a Slovenska Demokrata Stranka (SDS) nevű konzervatív párt legfontosabb médiuma, amelynek célja, hogy „valós képet” mutasson a Szlovéniát érintő eseményről. A 24.hu-nak akkor arról beszéltek forrásaink, hogy a tévécsatorna műsorai tele vannak propagandával, a talkshow-kban pedig sokszor az SDS vezető politikusai szerepelnek. Az SDS elnöke, Janez Janša baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.

Június közepén újabb ügyletre került sor: a Ripost Kft., amely a magyar Ripost bulvárlapot adja ki, többségi tulajdont szerzett a Demokracija konzervatív hetilapot kiadó Nova Obzorja d.o.o. nevű cégben. A Nova Obzorja 2018 elején elindította a Skandal24 című bulvár hetilapot, illetve a magyar Ripost mintájára készült Ripost News-t, amelyekben az SDS-párti üzeneteket keverik a celebhírekkel, és a cikkek a szerzők neve nélkül jelennek meg. Egy szlovén lap pedig azt is észrevette, hogy egy tucatnyi, egyszerre elindult régiós hírportál tulajdonosai is jó SDS-es kapcsolatokkal rendelkeznek...

KILÁTÁSTALANSÁGRA ÍTÉLVE

HÍRKLIKK
Szerző: Barb
2019.03.01.


Márciustól megszűnik Tatabánya-Mésztelepen a Máltai Szeretszolgálatnál végzett közmunka, és elképzelhető, hogy más településeken is hasonlóan drámai a helyzet.

A szervezet tatabányai dolgozói és az érintett 27 mésztelepi nő mindössze néhány napja szereztek tudomást a döntésről. Nem túlzás azt mondani, hogy valamennyiüket sokkolta a hír, hiszen az itt élők számára gyakorlatilag reménytelen bármilyen munkát találni a környéken. Mésztelep maga a gettó, maga a nyomor, a szegénység, a kiúttalanság mementója.

A közmunkát elvesztettek körében teljes a tanácstalanság és a kétségbeesés.

A Máltaiak barátságosan berendezett házában néhány asszony ül a számítógép előtt. Keresik, akad-e bármilyen állás, de elmondják, ha van is, annyi a jelentkező, hogy nekik az esélyük szinte a nullával egyenlő. Mindannyian családanyák, van aki évek óta a szervezetnél dolgozott, és a nyolc általánost ez alatt az idő alatt fejezte be. Ám nem ez a jellemző. A 27 fő többségének nincs meg a nyolc általánosa. Mondják, akinek van, az sem igen boldogul, mert tovább lépni innen nem lehet, ugyanis helyben évek óta nem indult szakmai továbbképző tanfolyam sem, állítólag azért, mert nem volt elég jelentkező.
.. 

FANTASZTIKUS ÜVEGPALOTA ÉPÜL KŐBÁNYÁN A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMNAK

URBANISTA BLOG
Szerző: ZUBRECZKI DÁVID
2019.02.28.


Sztárépítészek tervei alapján épül fel az új Közlekedési Múzeum Kőbányán, a Könyves Kálmán körúton. A stílusa azonban egyáltalán nem sztárépítészes lesz. Vagyis senki se valami hatalmas buborékra, meghökkentő formára vagy gigantikus építészeti jelre számítson. Ez a ház nem ettől lesz jó. Aki ismeri a New York-i High Line-t – vagyis az egykori magasvasút pályájából kialakított parkot és közterületrendszert –, az nagyjából sejtheti, mire számíthat. A Közlekedési Múzeum pályázatán ugyanis ma hirdettek eredményt, a nyertes pedig ennek az egyik tervezőcsapata, a Diller Scofidio + Renfro építésziroda lett.

A feladat tulajdonképpen itt is hasonló, mint New Yorkban volt. Elavult vasúti infrastruktúrát kell élettel megtölteni mindkét helyszínen, hiszen a Közlekedési Múzeum az Északi Járműjavító egyik emblematikus épületébe költözik. A MÁV 1958–1962 között épített, ún. Dieselcsarnokába. Hogy hogyan került oda, milyen irodák indultak a pályázaton, és kik döntöttek a tervekről, arról már korábban szó esett az Urbanistán. Vitézy Dáviddal, a múzeum főigazgatójával pedig arról váltottunk pár szót, miért emellett a terv mellett döntöttek, és milyen is lesz az új Közlekedési...

A NYUGDÍJRENDSZEREK ROMBOLJÁK A TÁRSADALMAKAT

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2019.03.01.


Mielőtt az olvasó elhamarkodottan levonná lesújtó következtetését a címből, a folyamat, amelyet ajánlok, több évtizedet is igénybe vehet, és a célja a közösségek, a társadalom és a gondoskodó kultúra elősegítése -- az állam kárára. Sokat gondolkodom mostanában az ún. feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA) a prognosztizált robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése kapcsán, amelytől azt várom -- azok között vagyok, akik azt várják --, hogy a piaci értékteremtés egyre nagyobb hányada kerül közvetlenül nem-humán kezekbe, illetve a fennmaradó humán része egyre inkább bizonyos szakmákban (mindenek előtt a szoftveriparban, a genetikában és ezek alkalmazásaiban) koncentrálódik. Ha nem akarjuk, hogy az államhoz és inkompetens uraihoz csússzon minden kontroll az életünk fölött, minél hamarabb el kell kezdeni elvenni tőle ma még evidensen hozzá tartozó -- sőt humánusnak (!) -- tekintett funkciókat, köztük a címben jelzetteket...

NEM FENÉKIG TEJFEL A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓNÁL DOLGOZNI - KIK LESZNEK A KÖVETKEZŐK? - "KÖZTISZTVISELŐI RABSZOLGATÖRVÉNY"

VÁROSI KURÍR
Szerző: BERTA BOLDIZSÁR
2019.03.01. 


Március elsejétől, azaz péntektől érvényes a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”: durva megszorítások várnak rájuk. A napszava.hu birtokába került papiros szerint a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői kemény szigorítások alanyaivá váltak.

Köztisztviselői rabszolgatörvény
- A hét minden munkanapján 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára
- A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett,
- a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája.
- a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
- az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken,
- nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát.
- ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.
Kormányzati szolgálati jogviszony

Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozóknak, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjének, ügykezelőjének, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak is megváltozik a jogviszonya, március 1-től kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik...

ORBÁNT LEGYŐZNI... BÁRMI ÁRON?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2019.02.28.


Maradjunk annyiban, hogy – már megint – visszajutottunk a startvonalra.

A helyzet az, hogy az országgyűlési választások óta az ellenzéki pártok egyetlen egy dolgot spóroltak meg, a legfontosabbat. Nem kezdtek igazán építkezésbe, nem látszik az a hosszú távú stratégia, amivel saját bázist építenének, és nem csak a hatalmat akarják kicsavarni Orbán kezéből, de utána kormányozni is képesek lesznek.

Legyünk elnézőek: a kapacitásaik végesek, a forrásaik szűkösek, a renoméjuk nem makulátlan.

Így viszont az ellenzék jelenleg egy tömb, aminek perpillanat nem sok mondanivalója van azon túl, hogy Orbánnak és barátainak mennie kell (nem véletlen, hogy a budapesti előválasztáson Horváth Csaba és Karácsony Gergely programja szinte teljesen megegyezett).

Viszont ma már látható, hogy ez nem elég...

A ROMÁN KORMÁNY MUMUSA, AKI EURÓPA ELSŐ FŐÜGYÉSZE LEHET

HVG ONLINE / VILÁG
Szerző: IRHÁZI JÁNOS
2019.02.28.


A leváltott román korrupcióellenes főügyész, Laura Codruta Kövesi a bukaresti kormánypártok heves tiltakozása ellenére esélyes arra, hogy a felállítandó Európai Ügyészség élére kerüljön, miután jelölését az EP két bizottsága is támogatta. Ez azonban még nem garancia semmire.

„A szavazatokat nem csak én, hanem az egész román igazságszolgáltatás kapta. A szavazatok azoké a román állampolgároké is, akik az elmúlt években támogatták a korrupció elleni harcot, a jogállamiságot” – nyilatkozta szerda délután a bukaresti reptéren, civil támogatók üdvrivalgása között Laura Codruta Kövesi. A volt korrupcióellenes főügyész az Európai Parlamentből tért haza, ahol két szakbizottságban (LIBE és költségvetési ellenőrzési) a legtöbb voksot gyűjtötte be a felállítandó Európai Ügyészség vezetői pozíciójáért.

Annak dacára tudta begyűjteni a legtöbb voksot a magyar jogállamiságról szóló vizsgálat miatt nálunk is jól ismert bel- és igazságügyi bizottságban (LIBE), hogy a meghallgatáson a legnagyobb román kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik EP-képviselője, Maria Grapini hisztérikusan kelt ki ellene, sőt a szavazatszámláláskor láthatóan szándékosan kezdte „kavargatni” a papírlapokat. Végül Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő lépett közbe, félretolta a papírokat, és újraszámolt: Kövesi 26, a francia Jean-Francois Bohnert 22, a német Andres Ritter 1 szavazatot kapott...

MEGHALT A 20. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB HATÁSÚ MAGYAR BIOLÓGUSA, ULLMANN ÁGNES

QUBIT
Szerző: VARGA MÁTÉ
2019.02.28.


Vannak kutatóóriások, akiknek a munkássága és neve szinte minden tankönyből és ismeretterjesztő műből visszaköszön. És vannak kutatóóriások, akiknek a munkássága ma is alapját képezi mindannak, amit a tankönyvek a biológiáról tanítanak, de nevük a feledés homályába merül. Így hiába tudjuk, hogy egy-egy eredmény fontos, nem tudunk nevet, kutatót, történetet társítani hozzá. A hétfőn elhunyt Ullman Ágnes (a Pasteur Intézet kutatója, az MTA külső tagja) kétségtelenül az utóbbi kategóriába tartozott, főleg itthon; ezért is volt számomra is reveláció, amikor pár éve abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy szakmai munkássága mellett, aminek számos eleme a genetika tankönyvek alapját képezi, egészen különleges, filmre kívánkozó életútját is megismertem.

Személyesen viszont sosem volt alkalmam találkozni vele, ellentétben más magyar kutatókkal. Ezért át is adom a szót Szili Noéminek és személyes búcsúzó sorainak.

2013 tavaszán találkoztam először az akkor 86 éves Ullmann Ágival, amikor a párizsi Pasteur Intézetben végzett laboratóriumi gyakorlatom elején a témavezetőm nagy lelkesen elcibált hozzá: ismerjem meg a másik magyart a campuson.

Hogy őszinte legyek, a kora ismeretében nem számítottam sokra, arra főleg nem, hogy ő lesz az, aki egy ötperces összefoglaló után a leglényegretörőbb és legkritikusabb kérdéseket teszi fel félévnyi munkámmal kapcsolatban, amik mentén nagyjából a fél szakdolgozatomat kellett újraírni. A róla terjengő legendákból már tudtam, hogy a legtöbb diák fél évszázadon keresztül mélységes tisztelettel rettegett tőle, és azonal megértettem, miért folytak általában könnyek, ha egy védésen Ági felbukkant. Stílusa azonban sosem volt goromba, a kérdéseit sem gonoszság szülte, hanem az a hihetetlen elemi tehetség, amivel a legkomplexebb kutatási tervekben és adathalmazokban is azonal meglátta a legfontosabb összefüggéseket és ilyesformán a hiányosságokat is. Ez, kiegészítve Ági lebilincselő társalgási stílusával, szurkálódó humorával és kifogyhatatlan anekdotáival, hozzájárult ahhoz, hogy kevés példaképem egyikének tekintsem őt. Példaképnek mint kutatót, mint polihisztort és mint független, erős, sikeres nőt.

Beleborzongtam, amikor megtudtam, hogy ugyanaz a könyvecske, az 1930-ban íródott Bacillusvadászok sorozat (ami többek között Pasteur munkásságát írja le), inspirálta, amikor tudományos pályát válaszott, ami jó 60 évvel később számomra is sorfordító olvasmány lett, amikor kiskamasz koromban a kezembe került. Amikor zavartan aláírta az én példányomat, illetve a François Jacob–Jacques Monod Nobel-díjas kettőssel folytatott munkájáról szóló emlékiratokat a szintén Nobel-díjas André Lwofftól örökölt kolosszális íróasztal mögött, akkor kezdtem el igazán felfogni életművének súlyát és jelentőségét...

PUTYIN KÉMKÖZPONTJA AZ OROSZ MEGSZÁLLÁSSAL AZONOS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.28.


"Szimbolikus jelentőségű, hogy Orbán elüldözte Budapestről a Soros György általapított CEU-t, és behívta Putyin műveleti egységének tekintett bankot, amely az orosz titkosszolgálat fedőszerve, az orosz megszállás eszköze. Ez majdnem olyan, mintha a 138. gépesített hadosztály indulna meg Budapest felé. Ezzel a lépéssel fizikailag is visszatértek Budapestre az oroszok (ha egyáltalán valaha is elmentek). Orbán átadta Putyinnak Magyarországot. Az oroszok nemcsak egy bázist kaptak a Nyugat elleni harchoz, hanem átvehetik Magyarország fölött is a totális ellenőrzést. Ez maga lehet az orosz megszállás."

Alig, hogy távozott az amerikai külügyminiszter, aki azért járt Budapesten, hogy Orbánt figyelmeztesse a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeire, az oroszokkal kapcsolatos veszélyes manővereire, az orosz titkosszolgálat fedőcégének és műveleti központjának tartott Nemzetközi Beruházási Bank költözik Budapestre, ami az orosz megszállás veszélyét jelenti Magyarországon. A Privátbankár szerint a bank elnökének anyja az egyik leghíresebb szovjet kémnő volt, aki részt vett az amerikai atombomba titkának ellopásában, apja 12 évig volt Budapesten a KGB főnöke. Nyikolaj Koszov csak visszatér Budapestre, és apja munkáját folytatja.

A mai világban nem hadsereggel szállnak meg egy országot, hanem titkosszolgálattal, hackerekkel, az ország informatikai megszállásával, hálózatok elfoglalásával.

A demokratikus rendszerváltás és a Nyugathoz való csatlakozás szimbolikus lépése volt, amikor Magyarországon megnyílt a CEU, amely a térség és a világ demokratizálódó országainak fiataljait tanította a nyitott társadalom, a jogállam, az emberi jogok, a liberális demokrácia működésére. Tudást adott a szabadsághoz. Ugyanilyen szimbolikus jelentőségű volt, hogy Orbán a CEU-t Budapestről elüldözte, és helyette megérkezik Putyin, a Nyugat ellen háborút folytató orosz titkosszolgálat, amelynek egyik legfontosabb műveleti egysége az orosz kémek tömegét kibocsátó és irányító “Nemzetközi Beruházási Bank”. Soros, Amerika, tudás, egyetem helyett orosz titkosszolgálat. Nyitott társadalom helyett KGB.

Az épületet a magyar adófizetőktől kapják számos egyéb szolgáltatással együtt. Emellett teljes védettséget, mozgásszabadságot, diplomáciai mentességet. Budapest eddig olyan volt, mint egy nemzetközi kémközpont, mint Casablanca a II. világháború idején. Mostantól elfoglalja egy világbirodalom, a Gonosz világbirodalma, és átveszi a felügyeletet. Orbán ezzel már nemcsak eszmeileg, de ténylegesen is Putyin trójai falova Európában. Putyin Orbánon keresztül teljes mozgásszabadságot és biztos bázist kapott az Európai Unióban. Ez a bank egy fedőszerv, az orosz titkosszolgálat nyugati érdekeltségét betelepítik Budapestre...

FÓTI GYERMEKOTTHON BEZÁRÁSA: KEREKESSZÉKKEL A BUDAI HEGYEKBE

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.03.01.


Nincs teljesen akadálymentesítve az az intézmény, ahová a bezárásra ítélt fóti Gyermekváros mozgássérült gondozottjait vinnék – tudta meg lapunk.

A budai hegyekben található Hűvösvölgyi Gyermekotthonba költöztetné a kormány a felszámolás alatt álló Fóti Károlyi István Gyermekközpontban gondozott gyerekek egy részét. A tervek szerint a különleges igényű gyerekek kerülnének a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba – vagyis azok, akiknek mozgásszervi problémáik is vannak, többségük kerekesszékkel tud csak közlekedni. Forrásunk szerint nemcsak a „hegyes-völgyes” környezet jelenthet problémát a gyerekeknek, hanem az is, hogy a hűvösvölgyi intézmény még nincs teljes körűen akadálymentesítve. 


A kormány legfőbb érve a fóti Károlyi-kastély területén működő központ – ismertebb nevén Gyermekváros – bezárása mellett az, hogy fel kell számolni a nagy, elzárt, „tömegszerű” intézményeket. Fót esetében azonban szó sincs tömegszerűségről: jelenleg 62 gyermeket látnak el a kastélyparkban kialakított lakóotthonokban. Közülük 32 speciális-, 24 különleges szükségletű, további 6 gondozott pedig kísérő nélküli menekült gyermek. Ehhez képest a hűvösvölgyi intézmény 78 férőhelyes, és nincs annyi különálló kis épület sem, mint Fóton, így a gyerekek egy helyre lennének bezsúfolva. A speciális szükségletű gyerekeket Zalaegerszegen és Kalocsán, a kísérő nélküli kiskorúakat az Aszódi Javítóintézet területén helyeznék el...

ITT OLVASHATÓ

JANUÁRBAN ÓRÁNKÉNT KIGYULLADT EGY LAKÁS - A LAKÁSOK NEGYEDÉNEK NINCS BIZTOSÍTÁSA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.03.01. 


Januárban átlagosan óránként keletkezett lakástűz Magyarországon, évente 6-7 ezer ingatlanhoz riasztják a tűzoltókat. A lakóingatlanok negyedének nincs biztosítása, pedig havonta 3200 forint körül átlagdíjért juthatunk anyagi biztonsághoz. A biztosítók nyolc év alatt több mint negyvenmilliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után.

Idén januárban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy Magyarországon. Ezek a riasztó számok azonban nem kirívóak, az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is – mondta Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben...

FÜGGŐSÉG, BÁNTALMAZÁS ÉS LEROMBOLT ÖNBECSÜLÉS - KÉT NŐ ÚTJA A HAJLÉKTALANSÁG SZÉLÉRE, ÉS VISSZA

ÁTLÁTSZÓ / KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA
Szerző: Átlátszó
2019.03.01.


A magyar kormány nagy erőkkel próbálja eltüntetni a hajléktalanokat az utcákról, a propagandasajtója pedig címlapon hangolja ellenük a közvéleményt. Az újonnan kelt szigor nyomán tavaly októberben egy 61 éves nő volt az első, akit bevittek a Gyorskocsi utcába azért, mert az utcán él. De hogyan kerül egy nő a hajléktalanság szélére, hogyan veszíti el az otthonát, és mi az, ami segíthet nekik újra megkapaszkodni? Interjúalanyaink, Diána és Karola nagyon különböző utat jártak be, és most mindketten az Üdvhadsereg átmeneti szállójának segítségével igyekeznek új életet kezdeni. 

Diána apró termetű, sötét hajú fiatal nő. Harmincéves sincs még. Egyik nagymamája nevelte fel, de innen nincsenek jó emlékei: gyerekkorában éhezett és fázott, testileg és lelkileg is bántalmazták. Mire felcseperedett, elhitte magáról, hogy nem érdemes a szeretetre, és nem jó semmire. Felnőve kétszer is domináns, arrogáns férfiakkal kezdett párkapcsolatot, akik bántalmazták. Hogy elviselje a megpróbáltatásokat, alkoholhoz és kábítószerhez nyúlt. „Függő vagyok” vallja be, ma már gond nélkül. Azt, hogy súlyos a baj, a családja ismerte fel. Kisgyermeke 2016 végén nevelőszülőkhöz került, ő pedig rehabilitációs intézetbe.

Onnan egy éve jött ki. Egy barátnőjével együtt azonnal az Üdvhadsereg Bajnok utcai átmeneti szállására ment – itt beszélgetünk vele és egyik lakótársával, Karolával. A szálló megmentette őket attól, hogy az utcára kerüljenek, és ma már mindketten dolgoznak és küzdenek a jobb életért. Az intézetben pszichológus és lelkész is segíti a gyógyulásukat...

ÚJABB HAT ÉVET KAPOTT ORBÁN JOBBKEZE

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.03.01.


Orbán Viktor 2010-ben a jobbkezének nevezte Matolcsy Györgyöt. „Az ember nem válik meg a jobbkezétől”, mondta akkor a miniszterelnök, amolyan későkádári csippentés kíséretében. Most, amikor Orbán Viktor kegyelméből - Áder János kinevezése folytán - újabb hat évre Matolcsy György lesz az MNB elnöke, érdemes, ha csak nagy vonalakban is, végignézni ezt a sajátosnak is nevezhető, nagyívű életpályáját.

Mely pálya, állásokban bővelkedett ugyan, ám valóságos munkavégzés tekintetében már kevésbé volt számottevő. Nem szeretnénk senkit a szükségesnél jobban elszomorítani, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy kimondjuk: Matolcsy György soha nem dolgozott a versenyszférában, mindig olyan feladatokat dobott neki a gép, ahol költeni kellett az erőforrást, kihelyezni, elosztani.

Orbán Viktor jobbkeze, mellesleg még az állampárt tagjaként, 1977 és 1990 között az alábbi munkahelyeken építette a szocializmust: Ipargazdasági és Iparszervezési Intézet (munkatárs), Pénzügyminisztérium, Ipari főosztálya (főelőadó, osztályvezető), Pénzügyminisztérium Miniszteri Titkársága (titkárságvezető), Pénzügyminisztérium Koordinációs Bizottsága (osztályvezető-helyettes), Pénzügykutató Intézet (munkatárs, tudományos főmunkatárs)...

ELVONULVA A VILÁGTÓL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Noémi
2019.03.01.


Mostanában meglehetősen divatos lett buddhista kolostorokba vagy indiai ashramokba elvonulni, a Dániában élő Noémi azonban teljesen más helyszínt választott arra, hogy kicsit elvonuljon a világtól. (A képeket is ő küldte, köszönöm szépen!)

„Két évvel ezelőtt, egy nagy munkahelyi feladat lezárása után teljesen kimerültem, úgy éreztem, hogy embert, de főleg emailt nem akarok látni, és nyaralás helyett inkább lelki feltöltődésre, egy csendes elvonulásra lenne szükségem.

Mivel jelenleg Dániában élek, ezért nem a szokásos, ismertebb helyekben gondolkodtam, hanem kifejezetten Észak-Európában keresgéltem, így találtam rá a ciszterci rend Tautra Kolostorára, amely Norvégiában, Trondheim közelében van, tehát számomra Koppenhágából indulva ideális helyen.

A szállásadó nővérrel pár nap alatt megegyeztünk az időpontban, szeptember végén hat nap, és máris szervezhettem az utazást.

Tautra egy kicsi falu, olyannyira, hogy a vonaton a kalauznak külön jelezni kell, hogy le szeretnék majd szállni Åsen-ben (ez a legközelebbi vasútállomás), illetve, mivel az egész környéken csak két taxis van, és nincs más közlekedés a kolostorhoz, ezért napokkal előre le kell foglalni a taxist is...

ÉLET ÉS IRODALOM LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.03.01.


I N T E R J Ú

Kácsor Zsolt: Káromkodni és fütyörészni
Beszélgetés Ferencz Győzővel

F E U I L L E T O N

Radics Viktória: Megfordult a világ
Marno 70

K R I T I K A

Károlyi Csaba: „Mindenki költő”

Nemes Nagy Ágnes: A gyufaskatulyától Prométheuszig. Összegyűjtött interjúk és beszélgetések. Sorozatszerkesztő Ferencz Győző. Szerkesztette, a szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta Nemeskéri Luca és Lénárt Tamás. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 705 oldal, 4999 Ft

Alapélménye volt a háború. „Az én nemzedékem, az Újhold-nemzedék, melyben a korhatár 20-25 év volt (Lengyel Balázs már nagyon öregnek számított a 26 évével), mint mondtam, háborús nemzedék. A fiúk a harctérről jöttek, meg haláltáborokból, meg pincékből, a legküzdelmesebb helyekről jöttünk, de még nagyon fiatalok voltunk.” (484.) Hajlamos volt egész generációját az újholdasokkal azonosítani, ami furcsa, de megérthető a traumái felől nézve: „a háromesztendős irodalom kora”, majd a publikációs tilalom rányomta a bélyegét egész gondolkodására. Még 1986 után is állandóan a második Újholdbetiltásától félt, mígnem 1989 után már a pénzhiánytól félhetett (646.). 1956-os alapélménye, hogy „bejött” egy ágyúgolyó a lakásukba, Mészölyék voltak épp náluk (171.), senkinek semmi baja nem lett, de azért ez sem akármi.

Elég hamar elkezdték kérdezni a női szerepekről, a „nőirodalomról”, először Földes Anna 1970-ben. Szeretett erről beszélni, a kor szokásaihoz képest („lányok, asszonyok”) nyitottan, érzékenyen, okosan. „Hiszen magyarok is vagyunk, nők is, tanárok vagy bélyeggyűjtők...” (227.). Ugyanakkor érezhető, hogy nem ennyi mondanivalója lett volna erről, ha igazából ki tudta volna beszélni. 1944 és 1958 közt Lengyel Balázs felesége volt, de válásukról, magánéletéről nem akart szólni (nem is kérdezték soha), és nyilván azt válaszolta volna, mint akkor, mikor azt a kérdést kapta, mondana-e valamit Pilinszkynek, a „szép arkangyalnak”, a „hatalmas költőnek” a „legbensőbb életéről”: „Nem, nem.” Talán a legvallomásosabb – egészen másra vonatkoztatható – két mondata ez: „De mitől olyan szép Nofretete? Azért olyan szép, mert Ekhnáton olyan okos volt.” (345.). Na, ja, de hiszen Nemes Nagy sokszor kijelentette, hogy ő nem vallomásos költő, mit tegyen, hát ennyit mondhat.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Margócsy István: Ex libris

Totth Benedek: Az utolsó utáni háború
Pataki Tamás: Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt
Fehér Boldizsár: Vak majom
Kemény Zsófi: Rabok tovább

Weiss János: „Minek a filozófia?”

Tőzsér János: Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 375 oldal, 3990 Ft

Először is próbáljuk rögzíteni az elemzés nézőpontját: általában az analitikus filozófia tekinti a filozófiát episztémikus vállalkozásnak. Talán azt is megkockáztathatjuk, hogy az egész koncepció Carnap metafizika-kritikáját próbálja átvinni a filozófia történetére. Carnap híres tanulmányában (A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül) a metafizikai állításokat egyszerűen értelmetlennek nyilvánította; szerinte egy logikai elemzéssel meg lehet mutatni, hogy a metafizikai állítások mind puszta „látszatállítások”. (A Bécsi Kör filozófiája, 62-63.) Tőzsér a kifejezésmódot kicsit finomítja: episztémikusan nem bizonyított és nem bizonyítható állításokról beszél. Ugyanakkor az elemzések tisztességességét mutatja, hogy a szerző ezt a diagnózist magára az analitikus tradícióra is vonatkoztatja.

Benedek Szabolcs: Nem fületlenség

Lackfi János: Levágott fül. He­li­kon Kiadó, Budapest, 2018, 347 oldal, 3999 Ft

A rejtélyes testrész utáni nyomozás adja a regény fő cselekményét, ez azonban csupán a csontváz, a szöveteket és a testrészeket a két kamasz folyamatosan táguló és egyre elkeseredettebb világérzékelései jelentik. Ezek egyszerre nyilvánulnak meg az elbeszélői síkok kiszólásaiként jelentkező gondolatfolyamokból, valamint azokból a sztorikból, amelyek mindegyike akár önálló novella is lehetne egy másfajta irodalmi kidolgozás esetén. A regény eljátszik a krimi lehetőségével is, ám nem csak azért nem válik azzá, mert a megoldás – hogy miként került a párkányra és kié a levágott fül – nem a különben elszántan nyomozó hőseink ténykedése nyomán születik meg (jószerivel az ölükbe hull), hanem azért se, mert az igazi hangsúly azokon a szerteágazó történetszálakon van, amelyek révén a múlt eseményein túl azt a folyamatot is megismerhetjük, ahogyan Lili és Zalán az élethazugságokra és a létezés visszáságaira rádöbben.

Csehy Zoltán: Van-e már rinocéroszod?

Vajna Ádám: Oda. Scolar Kiadó, Bu­da­pest, 2018, 78 oldal, 1495 Ft

Vajna Ádám első kötetében látszatra az abszurd, a groteszk költészet és a neovavantgárd megújuló, átstrukturált öröksége ficánkol: ami végül kiformálódik, az egy autentikus, széles skálán tisztán csengő hang, mely amellett, hogy elszórakoztat, megtanít a sorok közt is olvasni. Vajna nem akar intertextualitással bűvészkedő átváltozóművész lenni: a vágáns, infantilizmusba hajló, keserűen férfias humor egy végtelenül természetes válfaját kísérletezte ki, egy olyan versnyelvet, mely képes ugyan integrálni a hagyományt, sőt szinte kérkedve henceg a „felületességével”, de a destrukció mögé máris konstruktív, erős, új szemantikai hálózatot telepít. Nem egy szövegből Ladik Katalin verstechnikájának maszkulin változatát vélem kihallani. De ez a mellékzönge csak ügyetlen segédeszköz a betájoláshoz.

Forgách Kinga: Sebzett líra

Ketten egy új könyvről - Lanczkor Gábor: Monolit. Válogatott és új versek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 334 oldal, 2999 Ft

Lanczkor Gábor költői pályája a kétezres évek közepén indult A tiszta ész című kötet megjelenésével, amely meglehetősen jó kritikákat kapott. Ezután sűrű egymásutánban jelentek meg a kötetei, 2007-ben a Fehér daloskönyv, 2008-ban a Vissza Londonba, majd 2011-ben a Hétsarkúkönyv. Mindeközben számos elismerést (például Gérecz Attila-díjat, Junior Príma-díjat, majd később József Attila-díjat) kapott. Költészete minden újabb kötettel megújult, rendszerint új perspektívákkal és motívumokkal gazdagodott. Az utóbbi években aztán a kifejezési forma is változott, versek helyett főként regények születtek. A most megjelent Monolit című kötet visszamutat a kezdetekre: válogatott és új verseinek gyűjteménye, így magába foglalja mindazokat a témákat, amelyek az első pillanatoktól fogva meghatározták költészetét. Sokfélesége ellenére azonban a kötet nem széttartó, hanem nagyon is jól szerkesztett és szépen építkező gyűjtemény, amely teljesen egyedi – a magyar irodalomban gyakorlatilag semmihez sem hasonlítható – versvilágot ad ki.

Konkoly Dániel: Ság és irodalmiság

Ketten egy új könyvről - Lanczkor Gábor: Monolit. Válogatott és új versek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 334 oldal, 2999 Ft

Lanczkor verseinek visszatérő szereplője a Ság, amelyen Eötvös Loránd a róla elnevezett ingát próbálja ki 1891-ben. Nem csak ez kapcsolja össze az eszközt Lanczkor verseivel, hanem a mélység feltárása is, amelyet a költés vagy a versolvasás mellett Eötvös találmánya is végrehajt, hiszen azzal a mélyben rejlő értékes, ámde az élővilágra közvetve meglehetősen káros hatást gyakorló földgázt és kőolajat lelhet az ember. Ebben az esetben szintén valami geológiai kerül párhuzamba a művek megalkotásával, ahogy többször a versekben is: „a hömpölygő lávafolyamtól földagadt // hullámok mozgó felszínén / egy kiolvashatatlan kusza valaki. // Föl onnan úgy szökik, mintha az én / agykérgemből pattanna ki” (A szétválaszthatatlan füst és gőz). Párhuzamokat építenek ki a versek még a privát és a természeti (A fenyves alja), valamint a növények, az állatok és az emberek között (Ahol az agavék).

György Péter: Végül maradandónak bizonyult

(Rajk Látvány – Filmszobrok és akcionista frottázsok, Rajk László kiállítása, Fuga, március 3-ig.)

Báron György: Kegyencek

(A kedvenc. Ír–angol–amerikai film. Rendező: Jorgosz Lantimosz.)

A görög filmes, szemben az olyan apologetikus-nosztalgikus heritage-filmekkel, mint az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, az Emma vagy a György király, a műfaj revízióját forgatta le. Műve nem a fájdalmasan letűnt szépségről szól, hanem a paraván takarta romlottságról. Mintaképe nem az Austen-adaptációk mozija volt, hanem az olyan, olykor csúfondáros, olykor keményen kritikus kosztümös mozgóképek, mint Kubrick Barry Lyndonja, Richardson Tom Jonesa, s mindenekelőtt Greenaway korai munkái, elsősorban A rajzoló szerződése.

Torma Tamás: Egy kis türbézés

(A felújított Gül Baba türbe a Rózsadombon)

Gül baba türbéjét valószínűleg sokan nem ismerik, pedig alig pár percnyire vagyunk a Margit híd meg a Margit körút forgalmától. Különleges zug volt ez a Rózsadomb oldalában, a csupa török utcanévvel (Mecset, Turbán, Gül Baba) körbevett keleti dombtető sokáig a romantikus romlás, a posztmodernt igen szabadon értelmező villafantáziák és a Margit utca felől úgy tíz éve betüremkedő, szikáran kortárs óriás téglalakóház háromszögében leledzett – randizó diákok ideális terepeként szeszélyesen szétszórt lépcsőkkel, fákkal, ülőkékkel. A türbe környezetét újratervező és a környezetet kitakarító Mányi István csapatával egyszerre igyekezett a mi, hazai szempontjaink szerinti korszerűségnek megfelelni és figyelembe venni a török fél olykor speciális igényeit.

Molnár Zsófia: All that jazz

(Kander–Ebb–Fosse: Chicago, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, február 15.)

Alföldi leképezte a Broadway-t a magyar rögvalóságra, a flittert szépen vasalt ünneplőre és harsány habos-babosra cserélte, Horváth viszont az eredeti – és zeneileg letagadhatatlan – kontextust inkább az absztrakció eszközével tágítja. És ez a legnagyobb különbség: a realizmus foka.

Fáy Miklós: Vízórák tánca

(Ponchielli: Gioconda – Erkel Színház, február 22.)

Megint csak azt mondom: ha valakinek ennyi a Gioconda, talán nem kellene megrendeznie. Nem hinném, hogy ez kötelező feladat volna. Lebeszélni igazán könnyű az embereket az operáról, de ha az egész intézmény nem valami végső, halálos zuhanásra készül, akkor legalább neki hinnie kellene önmagában: nem azért jöttünk össze, mert nincs jobb dolgunk.

Grecsó Krisztián: Útfekvése kitűnő

(„Nem hiszed el: 104 km-t futott Lada egy pajtából!!!”, totalcar.hu)

Talán az sem világos egy ifjú Esterházy-olvasónak, hogy a Kis Magyar Pornográfialegendás használatiutasítás-mottója miért nem csak egy ironikus geg, hiszen azok a mondatok, hogy „A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.”, nem önmagukat jelentik. És ez mégsem csak egy tagadó gesztus, hogy ezzel a szerző azt jelezte volna, nevezett autó útfekvése tragikus lenne – eleve, mert nem volt az, nekem kettő is volt, kikérem magamnak, és huszonöt-harmincig remekül gyorsult, bár igaz, ami igaz, könnyelműségre ritkán csábított –, szóval, a használati utasítás mondatai nem a Trabantról, hanem rólunk, az életünkről szóltak. Arról, milyen lehetőségeink, perspektíváink vannak, és mit gondol rólunk a haza eleje, mit üzen nekünk a saját helyzetünkről. Ebben a két mondatban tökéletesen ott volt a kádári univerzum, de legalábbis a naprendszer. Ezt érezték meg a Totalcar című tévéműsor és internetes magazin szerkesztői, amikor egy videós anyagot készítettek abból az elvileg nem túl eseménydús élethelyzetből, ahogy egy ifjú tulajdonos egy lerobbant pajtából kötéllel kihúzza az ott talált, örökölt Ladáját.

Végső Zoltán: Cukota pék

(Cserepes Károly: My Name Is Elvis Presley, children’s game – Fonó, 2018; Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players – elNegocito, 2018)

A Blacklake csodás kollázsszerű albuma után Cserepes Károly egy talán még szerethetőbb lemezt készített. Majdnem azt írtam, hogy „rakott össze”, hiszen most is nagyon sok kisebb-nagyobb hangleletet alkalmazott, a végeredmény mégis eltávolodott a hangjáték karaktertől, és egy nagyívű, egységes zenei kompozíció született. Cserepes ezúttal gyermekdalfoszlányokra fűzte fel a művet, My Name Is Elvis Presley címmel.

I R O D A L O M

Nyilas Atilla: Az utolsó meghívás
Dukay Nagy Ádám emlékére

Györffy Ákos: Reggeli gyakorlatok

Németh Gábor: A véglegesítő – III.
Nem csináltam semmit

Szeifert Natália: Boríték

A folyosó padlójának kövezetét nézegette. Világos, kenyérbélre emlékezetető színű négyzetek váltakoztak bordókkal, valami kőőrleményből készülhettek. Nem sütött be a nap, de fülledt meleg terjengett az épületben. A táskája ott volt mellette a széken, benne a boríték. A gyomra idegesen morgolódott, nem vett róla tudomást, ahogy akkor régen sem, amikor az anyja miatt ült egy ilyen folyosón, és életében először járt felnőttként kórházban.

Ugyanebben az épületben, egy másik emeleten, jó húsz évvel ezelőtt. Ugyanilyen, egymáshoz hegesztett székekből álló padon ült, talán éppen ezek a kopott infúziós állványok voltak már akkor is a lepedővel letakart kerekes kocsik mellett, amelyek ismeretlen rendeltetésű eszközöket rejtettek. Mintha ugyanezek az arcok lövelltek volna felé ugyanilyen részvétlen oldalpillantásokat, ugyanezek a visszeres vádlik jártak-keltek volna ott már akkor is, megrogyott papucsokban és gyógycipőkben. És ugyanez a szag.

Fecske Csaba: A csúnya lány

Bakancsos Marinak hívták. Hívtuk. Senki se tudta a rendes nevét, a Bakancsos viszont nagyon illett hozzá. Ormótlan bakancsában terelte nap mint nap két tehenét a Cseket-hegy oldalába. A Cseket-hegy megnevezés földrajzi eufémizmus, hiszen az csak egy diszkrét púp volt a föld hátán. De ha teljes felszerelésben kellett felmászni a tetejére, Himalájának tűnt.

Alig kezdődött el a reggeli eligazítás, láttuk, Mari már ott baktat egykedvűen a tehenei nyomában, a rakoncátlan dunántúli szél meglibbentette térdig érő, kopott kis szoknyáját, kilátszottak bakancsos, pipaszár lábai. Fakó haja kortalanná tette, nem tudtuk, hány éves, lehetett tizenhat, de éppúgy harminc is. Szüzességéhez, rajta kívül, egy zászlóaljnyi hersegő izmú, telhetetlen libidójú fiatalember ragaszkodott. Talán ő maga a legkevésbé.

Sánta József: A halott akarata
(A saját magam emlékére)

Infernális a halott akarata, hogy – többször is megnéztük a ravatalon – még egy utolsó darabot ír. Ezen dolgozik, pontosan ezt nyilvánította ki a végrendeletében, hogy a halála, úgymond, semmiféle gondot nem okoz számára, ő ugyanúgy tovább dolgozik, mint aki él. Többször is összefutottunk, próbáltuk értelmezni, miként is lehetséges ez. Zenedarabot ír, holott tudtunkkal soha nem volt különösebben képzett zenész. Egyáltalán ismerte a kottákat, volt-e mélyebb zenei műveltsége, játszott-e valamilyen hangszeren? A felesége kopaszra vágatta a haját, a gyerekei mindenféle hangszerekkel próbálkoztak előttünk. Megbűvölte őket, hogy apjuk olyan dologba tenyerelt, amikben maga sem hihetett. Mint egy kopasz madár, amelyik csak azért repül, hogy összeszedje a közben kihullott tollait.

Vandlik Katalin: A részeg angyal

Már gyerekkorában is bizalmatlanul méregette a tárgyakat, nem hitt a mozdulatlanságukban. Úgy gondolta, hogy ezzel csak álcáznak valamit, valami fontosat, ami elárulná a lényegüket, sőt, mindennek a lényegét. A fák, amelyek legfeljebb csak hajladoznak, ha fújja őket a szél, vajon titokban nem húzzák ki gyökérlábaikat a földből, és indulnak el másik erdőt, másik utat vagy másik ligetet keresni? Vagy az ajtó mögötti szoba: létezik egyáltalán, mikor épp nem látja senki? De minden helyben maradásra ítélt dolog közül a szobrok voltak számára a leggyanúsabbak. Biztos volt benne, hogy élnek, és amikor nem figyelik őket, átmozgatják megmerevedett végtagjaikat. Emlékszik a Vidámparkban egy kisfiúszoborra; mindig szerette volna megnézni, hogy záróra után mit csinál, de félt egyedül odamenni. Éjszaka, ha felébredt csendben fülelt, hogy megtudja, a játékok játszanak-e egymással, amíg ő alszik. Kitalálta, hogy körberajzolja őket, de ez nem bizonyult jó ötletnek, hiszen így, még ha esetleg el is mozdultak, vissza tudtak állni pont ugyanoda, ahol voltak.

ÉLET ÉS IRODALOM LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.03.01.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Csak bátran

Az országot ellepték a még magyar viszonylatban is szokatlanul sötét plakátok ezzel a nagybetűs felirattal: „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel.” Válaszolt is rá Brüsszel, vagyis az Európai Bizottság, ezzel a frappáns címmel: „Önnek is joga van tudni, mi a tény, és mi a fikció.” Ebben nagyjából benne van a magyar–európai viszony tragédiája.

Ha valaki ellene vetné, hogy „Magyarország is Európa”, rögtön megmagyarázom a szókapcsolatot, de előbb pár szó a tragédiáról.

A magyar kormányplakátok egyértelműek, van rajtuk két, már nem fiatal férfi, ki nem retusált szépséghibákkal, és a felirat szerint a két férfi „készül valamire”. Soros György ismerős lehet sokaknak, ha máshonnan nem, korábbi plakát- és tévés kampányokból; azt nem tudom, hogy Jun­ckert hányan ismerik fel, de azt a gondolkodási műveletet mindenki képes elvégezni, hogy ennek a ráncos úrnak köze van Brüsszelhez, méghozzá sok. Továbbá „Brüsszel” készül valamire, amit eltitkolnak a magyarok elől, ezért fontos, hogy mindenki értesüljön róla. Mondom, ez a közlemény úgy ellepte az országot, mint a ragya.

Berend T. Iván: A Magyar Tudományos Akadémia szétverése

Tóth Mihály: A Legfőbb Ügyész

A magyar helyesírás szabályai szerint a közjogi méltóságok titulusai kis kezdőbetűkkel írandók. Györgyi Kálmánra emlékezve mégis kivételt tettem, sőt a nagy kezdőbetűk mellett a határozott névelő sem véletlen: kivételes főügyész volt egy kivételes időszakban, 1990 és 2000 között. Számomra most már valószínűleg mindig ő marad a Legfőbb Ügyész. Míg elődjének annak idején az ügyészi szervezet kölcsönzött bizonyos tekintélyt, a 90-es évek kezdetén előszeretettel „sztálinistának” bélyegzett vádhatóságnak mint szervezetnek megtépázott tekintélyét ő maga szerezte vissza, próbálta helyreállítani. A tudásából és személyiségéből sugárzó tekintély adott hitet és erőt az ügyészeknek, hogy a sokszor elvtelen támadások ellenére tisztességgel végezzék munkájukat. Ez az írás nem hagyományos nekrológ. A hivatalos búcsúztatást avatottabbak elvégzik majd. Amit én tehetek, annyi, hogy felvillantok néhány olykor személyes hangvételű epizódot, emléktöredéket egykori tanáromról, főnökömről és egyik példaképemről.

Simai Mihály: A Közvágóhídnál

Dr. Grád András: Nemek háborúja

Sajnálatos világjelenség a politikai háborúskodás, amely az USA-tól Magyarországig lényegében mindenütt megtalálható. Ami azonban talán ennél is sajnálatosabb, hogy ez a cseppet sem kívánatos közhangulat láthatólag begyűrűzik a civil szféra olyan területeire is, ahol végképp nem lenne semmi keresnivalója. A férfi–női viszonyredszerben felszínre törő és társadalmivá váló konfliktusok természetesen nem újkeletűek, a XIX. század szórványos megmozdulásait követően indult a XX. század fordulója körül a szüfrazsettek mind összehangoltabb mozgalma. Napjainkra azonban ezek a kezdetben inkább csak a feministákat megmozgató jelenségek szinte össztársadalmivá váltak.

Molnár Judit: Deportáljunk humánusan
A Horthy-rendszer és a magyar holokauszt

Ungváry Rudolf: Bevégeztetett


Kovács Zoltán: Professzorok
Balla Eszter: Hollywood zavarban

Gadó Gábor: A mások öröme

Ádám Péter: Láthatósági mellény”

Franciaországban az autósoknak a 2008. július 30-i, a motorosoknak a 2015. május 7-i kormányrendelet írja elő, hogy kötelesek maguknál fényvisszaverő „láthatósági mellényt” tartani, és hogy ezt kényszerű leállás esetén fel is kell venni. Akik november közepén úgy döntöttek, tiltakozni fognak az üzemanyagárba beépített „széndioxid-illeték” ellen, azoknak régi tapasztalatuk, hogy a hatalom figyelmen kívül hagyja, sőt, nem is látja őket. Innen az ötlet, hogy fluoreszkáló sárga mellénnyel tegyék magukat „láthatóvá”. Azzal, hogy a „sárga mellényesek” hétvégéről hétvégére megjelennek a körforgalmú csomópontokon (így a világ egyik leghíresebb körforgalmú csomópontján, a párizsi Diadalív előtt is), az addig semleges helyszíneket országos tüntetés terepévé, sőt jelképpé változtatták.

Gervai András: Elárulva és elfelejtve

Raoul Wallenberget 1944-ben Budapesten a közvetlen munkatársai elnevezték Wallenbergus Sanctusnak. „Szentté” avatták, de a mártíriuma még hátra volt. A szovjetek elrabolták, bebörtönözték, majd meggyilkolták. A Wallenberg klán – a svéd gazdasági, politikai, társadalmi életben meghatározó szerepet játszó leggazdagabb család – (Raoul közeli rokonai kivételével) szinte semmit nem tett érte. A hazája is elárulta – s aztán évtizedekre elfelejtette.

V I S S Z H A N G

Ádám Péter: Nem voltak franciák…

Martényi Csaba: Pétain példája

Inzelt Annamária: Mikor invenció és mikor innováció?

Szále László: Talán egy patkószeg

Hidvégi Máté: Két adat Tandorihoz

P Á R A T L A N

RS: JERTEK,
…hogy sorsotok előre nézzétek

Huszár Ágnes: SZÉKHÁZSZÉPÍTÉS

zorenga: SÖTÉTSÉG

-hg-: ELKÉPESZTŐ

Ladányi András: PEDRO AUS CARACAS

(nyerges): AKADÉMIA, ANNO 1957

Hanák András: MEGVÉTEL, ELVÉTEL

-átkai: RIOGATÓK
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: 
BRIGÁDNAPLÓ

MAJD LESZ VALAHOGY - ÖTÖS PÉTERFY GERGELLYEL

KLUBRÁDIÓ / ÖTÖS
Szerző: Klubrádió / PÉTERFY GERGELY
2019.02.28.


Igaz, hogy négyszer annyit keres Angliában, mint Magyarországon, de az élet is drága. Attila mégsem akar visszajönni.

Kalandos úton, több próbálkozás után jutott el Angliába Tóth Attila. A londoni magyarok segítettek neki szállást szerezni, de munkát jó ideig nem talált. Vissza is költözött Magyarországra, ám elvált, a házát elvitte a hitel, végül úgy döntött az új párjával, hogy ismét nekivág. Itthonról próbált munkához jutni egy közvetítő cég segítségével, de ez sem ment olyan egyszerűen.

Mára révbe jutott. Négyszer annyit keres, mint Magyarországon, de a költségei is jóval nagyobbak. Meg kell gondolnia, hogy mire költhet. Nem tervezi, hogy itt folytatja az életét, bár magyarnak tartja magát. Nem teszik neki a közbeszéd, a sok durvaság.

Angliában néha éreztetik vele, hogy bevándorló, a párja nem is tud igazán angolul, de a nevelt lánya már kiválóan beilleszkedett. Időnként azért hazalátogat. Ami elbizonytalanítja, az a Brexit. Persze ezzel nem csak ő van így...

ILYEN AZ, AMIKOR AZ ÁLLAM TÚL SOKAT TUD RÓLAD, ÉS EZ A TUDÁS ROSSZ KEZEKBE KERÜL

444.HU
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.02.28.


- 2019 januárjában 14 ezer HIV-pozitív ember adatai szivárogtak ki az internetre a szingapúri egészségügyi rendszer bizalmasan kezelt nyilvántartásából.

- Az adatszivárgás sokkolta a Szingapúrban élő HIV-pozitív közösséget, a városállamban ugyanis még ma is jó esély van rá, hogy valakit megbélyegezzenek a betegség miatt.
- Sőt, már az egész nyilvántartás teljesen érthetetlen volt, hiszen névvel, címmel, telefonszámmal tárolta a betegséget hordozók adatait.
- A szivárgás mögött álló történet viszont még ennél is furcsább: nagyon úgy néz ki, hogy egy Szingapúrból kitoloncolt amerikai HIV-pozitív ember szivárogtatta ki az adatokat, aki nyolc éven keresztül próbálta rejtegetni a hatóságok elől a fertőzöttségét, de végül lebukott.

Joyce HIV-pozitív, immár több, mint két évtizede. Amikor hozzáment a szingapúri férjéhez még nem tudott róla, de aztán a 90-es években többször megbetegedett, ezért mindketten elvégezték a HIV-tesztet. Ő pozitív lett, a férfi nem. A rákövetkező évek a nő számára kezelésekkel teltek, de ahogy ment az idő, úgy lettek egyre hatékonyabbak a vírussal szembeni gyógymódok. Ma már a HIV-pozitív emberek a gyógyszereknek köszönhetően teljesen tünetmentesen élhetik az életüket, és a bár a fertőzés még mindig gyógyíthatatlan, de gyógyszeres kezeléssel fertőzésmentessé tehető.

Mégis, Szingapúrban még mindig listát vezetnek az országban élő HIV-pozitív emberekről, erre anno fel kellett iratkoznia Joyce-nak is, és máig rajta van.


A listázásnál tényleg nincs jobb szó, mert bár a szingapúri kormány szerint az adatok csupán a fertőzés nyomon követésére szolgálnak, mégis, névvel, elérhetőséggel felvezetnek minden HIV-pozitív embert egy központi nyilvántartásba. Megtehetnék, hogy a különösen érzékeny személyes adatra tekintettel anonimizálva viszik fel az adatokat, amely ugyanúgy alkalmas a fertőzöttségi adatok nyomon követésére, vagy hogy az egyes emberek adatait nem tárolják egyetlen, nagy adatbázisban, de az elmúlt 39 évben nem változtattak a rendszeren.

A listázást még 1985-ben vezették be az országban, amikor a kór még jórészt ismeretlen volt és halálos kimenetelű betegségnek számított. Egy helyi civil szervezet - egyébként szintén HIV-pozitív - aktivistája, Avin Tan a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a HIV-pozitívak számára az is elő van írva, hogy jelentsék az állapotukat nem csak a szexpartnerüknek, hanem többek között a munkáltatójuknak és a biztosítójuknak is. Ezt azonban nem mindenki teszi meg.

Szingapúr hozzáállását a HIV-hez jól mutatja, hogy 2015-ig HIV-pozitív külföldiek egyáltalán nem léphettek be az országba, 90 napnál tovább pedig ma sem maradhatnak...

A KISDOBOS HAT PONTJA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.02.28.


Azért hat pont, mert csak az idiótákra hat, pont úgy, mint a migráns-dumák...

Büszkeségünk és Boldogságunk igét hirdetett, melyben felhőtlen optimizmussal felvázolta, hogy mit akar tenni az országgal kétezer harmincig.
Ebből is látszik, mekkora rohadt nagy demokrata, ő már tudja, hogy még úgy tíz évig hatalmon lesz, ami azért lenne nagyon jó, mert addigra magyarembernek kilógna a csupasz segge a gatyából, ez a hájas idióta meg tovább hizlalná a fenekét, de persze igaza is van.
Egy olyan országban, melyben az emberek fele telecsinált gatyában sasszézik, másik fele meg el van foglalva sorstársai b@szogatásával felesleges cizellált gondolatmenettel próbálkozni, ezeknek elég a Soros, meg a migráncs, átmenetileg még bővülhet a lista Dobrev Klárával és Gyurcsánnyal.
Kezünkbe került a hatpontos javaslat teljes szövege, csak, hogy tudjuk a merrehánymétert - mit kell elérni 2030-ig, és tovább.

1. 2030-ra az Unió öt legjobb országa közé kell kerülnünk, olyan ország leszünk, ahol jó élni és dolgozni.
Külföldön.
2040-re a világ három legjobb országa közé kell kerülnünk, olyan ország leszünk, ahol a kisbabák popsiját aranyfüsttel vonják be, már születésükkor, minden babának három szülője lesz, egyik közülük mindenképpen egyházi személyiség, évente egyszer kisorsolják, ki ülhet Semjén atya ölébe.
2050-re a világ leggazdagabb országának kell lennünk, ahol mindenkinek alanyi jogon jár a szája, ingyen kapja a krumplit és a villamos áramot, az országot pedig a világ leggazdagabb embere vezeti sikerről-sikerre.
Katonai erőnknek megkérdőjelezhetetlennek kell lenni, mi birtokoljuk majd a világ számszeríjainak hetven százalékát.
Az első olyan év lesz, melyben a magyarok tömegesen keresik fel Szíriát és Afganisztánt illegális bevándorlás céljából
Az amerikai elnök meg hiába nyomul, akkor se fogadjuk!

2. A versenyképességi top 5-be kell kerülnünk, ehhez pedig - csak a hülye nem látja - stadionok jégcsarnokok kellenek!
Száz stadiont, ezret, minden budi mellé stadiont!
Erre biztosíték a jólképzett magyar munkaerő, a Parragh-egyetem volt hallgatói, akik már tudnak reszelővel kalapácsfejet készíteni, felkészülve a XXI. század kihívásaira és a modern technikára.
A termelést robotok végzik, a legfejlettebbek nem árammal, hanem a kezelőként kijelölt munkaerő vérével teszik a dolgukat!
2040-re meghódítjuk a Holdat, 2050-re magyar zászlót lobogtat a marsi szél. Vagy az Anikó...
Az iskolák diákjai fejből tudják a kettes szorzótáblát, aki a hármast is, az a Mészáros Lőrinc Társaság rendes tagja lesz...

ANDY VAJNA 36 MILLIÁRDOT KERÍTETT KÖRBE NÉHÁNY MOZDULATTAL

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA, SPIRK JÓZSEF
2019.03.01.


Andy Vajna halála után a filmmágus és kaszinókirály birodalmában régi harcostársa, Samuel Russell Falconello vette át a stafétabotot. Legalábbis ő foglalta el a birodalom központi társaságának, az Egyesült Államokban, Delaware államban bejegyzett Cinergi Pictures Entertainment Inc.-nek a megüresedett elnöki posztját. Vajna magyarországi vagyonát 70 milliárd forint közelébe becsülték a milliárdos toplisták készítői, és ennek jelentős része az offshore paradicsomban működő Cinergiben összpontosul. Így alakította át a cégstruktúrát a sztárproducerből lett NER-milliárdos a múlt év végén...

Az AV Investmentset 2014-es alapításától fogva Andy Vajna vezette, de hamarosan ügyvezetőtársul hívta Falconellót e fontos társaság élére. Ebben futnak össze – többnyire közvetett tulajdonlással – a fő érdekeltségek: ide van bekötve a TV2 kereskedelmi televíziót birtokló cég, a tévének beszállító IKO Holding Kft. a rádióüzemeltető Rádió Plus Kft., és nem utolsó sorban a kaszinókhoz vezető érdekeltség, a luxemburgi székhelyű AV Investments S.A., illetve a Nobu luxuséttermet működtető Buno Kft. is. A kiemelt szerepét mutatja az is, hogy a céget vivő hármas, Vajna, Falconello és Kovács Andrea számára összesen 170 ezer dollár (47 millió forint) javadalmazást tüntetett fel a cég 2017-es beszámolójában. A nyereség kivételéről, az osztalék kifizetéséről speciálisan rendelkeztek: a cégben akkor 90 százaléka volt Vajnának és 10 százaléka a Cinerginek, 2 millió dollár alatti nyereségnél azonban éppen fordított a nyereségkivét, azaz 90 százalékra jogosult a kisebbségi Las Vegas-i tulaj.

Az AV Investmentsnél röviddel Vajna január 20-ai halála után, február elején alapítói határozatot hozott az időközben 100 százalékos tulajdonossá vált Cinergi. Falconello aláírásával úgy rendelkezett: nem nevez ki ügyvezetőt Vajna helyére, a másik két ügyvezető viszi tovább a boltot, Falconello és Vajna bizalmasa, Kovács Andrea. A cég és a csoport jogszerű működésének fenntartása érdekében viszont tanácsadó testület felállításáról határozott a Cinergi. A hírről elsőként a G7 számolt be azzal, hogy mostantól ez a testület felügyeli a Vajna-örökséget. Emailben tudakolóztunk a Vajna-cégek ügyeit ellenjegyző ügyvédnél, Pintér Aurélnél, illetve az AV Investments-ügyvezető Kovács Andreánál a testületről, ám egyikük sem reagált a kérdéseinkre...

ORBÁN GÁSPÁR: NEM JÓ GYŰLÖLETET SZÍTANI SEMMILYEN NÉPCSOPORT ELLEN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2019.03.01. 


Nem a jelenlegi egyházak ellen, hanem a velük közös célokért akar dolgozni az eddigi tevékenységét márciusban lezáró Felház - erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában az átalakulás előtt álló keresztény mozgalom két alapítója, Ember Illés és Orbán Gáspár. Az alapítók meséltek a szervezet gazdasági hátteréről, de elmondták azt is, van-e dolga a Felháznak a menekült- vagy abortuszkérdéssel, és hogyan kezeli egy a szeretet hatalmát hirdető mozgalom, ha a kormány - élén az egyik alapító apjával - gyűlöletet szít egyes népcsoportok ellen.

- Március 15-én megszűnik a Felház, a három éve működő felekezet helyén alakuló szervezet új formája és az átalakulás ütemezése még nem eldöntött. A záróeseményt óriásplakátokkal hirdetik, hogy "minél többen találkozhassanak Istennel".
- Az alapítók célja nem a brandépítés volt, a mozgalom emléktárgyai nem is üzleti célt szolgálnak, fő bevételi forrásukat a tagok adományai jelentik. Azt ígérik, hogy szerződéseik, mérlegük a transzparencia jegyében, hozzáférhetőek lesznek.
- Magyarország számára dicsőséges korszak eljövetelét jósolják, a Felháznak pedig európai léptékben is szerepet szánnak egy újfajta vallásosság terjesztésében.
- Politikai, közéleti szerepvállalás nem céljuk, de ha - mint fogalmaznak - valakit Isten arra vezet, hogy elesett, rászoruló embereknek segítsen, azt biztatják ebben.
- "Magánszemélyként majd mindenben van vitám az édesapámmal" - mondja Orbán Viktorról fia, Gáspár.
- Megmosolyogtatónak tartják azt a gondolatot, hogy a Felháznak rádiója lenne - a Felház egyik alapítója a Manna Fm műsorvezetője...