2017. szeptember 3., vasárnap

A BOLDOGTALAN ISKOLÁRA NEM VEVŐ SENKI

INDEX - PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: Szepesi Balázs
2017.09.03.


...Öt olyan komoly és viszonylag ritkán említett tényezőt vázolunk fel, amit kívülről ütött nagyot az iskolák világán

1. Csökkenő gyerekszám – Az általános iskolába járó gyerekek száma az elmúlt 30 évben majdnem felére esett. (2016: 741 ezer, 1986: 1342 ezer) Évente körülbelül két százalékkal csökkent az általános iskolások száma. Ez folyamatos és fájdalmas visszaesés. Vetítsük egy iskolára ezeket a számokat. Ha egy gyerek egy 600 fős intézményben kezdett elsősként, akkor 510 diáktársa volt nyolcadikban a ballagásakor – azaz két évente eggyel kevesebb osztály volt az iskolában. A gyerekszám csökkenése miatt állandóan az volt a kérdés, mikor hol indítsanak kevesebb osztályt, melyik iskolákat zárják be vagy vonják össze. Harminc éve tart a tánc, ahol időnként kihúznak egy széket.
2. A rendszerváltás idealizmusának bukása – A rendszerváltás utáni Magyarország megalkotóinak alapeszméje volt az önkormányzatiság, az önállóság. Minden település gazdája lett saját iskoláinak, minden iskola megkapta a szabadságot és a felelősséget, hogy saját útján járjon. Ez a szép –akkoriban komoly konszenzust élvező – álom azonban megbukott. Hosszú és alapos vitákat érdemel majd, hogy ebben mennyire ludas a kádári örökség, mennyire az alapítók idealizmusa és mennyire az első szabad évtizedek opportunizmusa. Hatalmas különbségek alakultak ki az önkormányzatok gazdasági, igazgatási kapacitásai között. Településeken belül és települések között is megnőtt az iskolák közötti eltérés – mind eredményekben, mind a diákok társadalmi hátterében, mind az iskolák működőképességében.

3. A társadalom és a településszerkezet feszültségeinek gócpontjában – Magyarország térben és társalmában heterogén országgá vált. Elszakadtak egymástól a dolgos és a munka nélküli vidékek (térképes áttekintésünk itt található), kialakultak a gyarapodó és elnéptelenedő részei az országnak (részletek itt). Az emberek egy részének élete teljesen beolvadt az európai körfogásba: vállalkozó vagy jól fizető állásban dolgozik, ugyanazt eszi, hallgatja, hordja, mint a hasonló státuszú emberek bármelyik európai országban, gyerekeit külföldre küldi (legalább tanulni). Sokan komoly munkával élnek egy picit jobban, amikor prosperál a gazdaság és küzdenek a felszínen maradásért, amikor válság van. Kis autó, kis lakás, nagy hitel, sok meló. Az országban élők több mint negyede pedig szegény vagy nagyon szegények lett – a kényelmes középosztálybeli létből nézve nem is nagyon értjük, hogyan élnek. Ezt a folyamatot az iskolarendszer úgy követte le, ahogy egy csökkenő gyerekszámú, szabadjára engedett oktatási rendszer lekövetheti: darabokra szakadt. Lettek elitiskolák, proli iskolák és szegényiskolák.

4. A valóság és a szabályok elszakadtak egymástól – A szülők és az iskolák praktikusan reagáltak a világ alakulására, de ezt folyamatosan le kellett papírozni. A mindenkori oktatásirányítás tiszteletreméltó szakmai elvek szerint akarta fejleszteni az iskolákat, annak adott fejlesztési pénzt, aki behódolt ezeknek az elveknek. Fékezni próbálta az iskolák közötti különbségeket, azért azokat informálissá kellett tenni, alapítványba kellett bújtatni. A valóságot és annak következményeit nehezen fogadták az oktatásról gondolkozók, a „mindenkinek ugyanaz jár” gondolatát a közbeszédben sem merte komolyan megkérdőjelezni senki. Így az állam mézes madzaggal, korbáccsal próbálta a gazdasági, társadalmi folyamatokat megállítani. Azok azonban nem álltak meg, így a valós és a papírok szerinti működés egyre jobban szétvált egymástól.

5. A válság – A magyar iskola világának válsága már 10 éve egyértelmű volt. Mind a kormány, mind a köztársasági elnök fontosnak látta, hogy programot dolgoztasson ki a helyzet értelmezésére és kezelésére. Komoly és elhivatott szakértői összefogással megszületett a Zöld Könyv és a Szárny és Teher. És akkor jött a válság és szinte mindent elsöpört. A történet egyik része, hogy kisebb bevételek mellett több adósságot kellett törlesztenie az országnak, ami komoly áldozatokkal járt – ez fájdalmas, de legalább lassan vége a hét szűk esztendőnek. Jóval nehezebben megoldható problémákkal járt, hogy a köznevelésért felelős önkormányzati rendszer pénzügyileg összeomlott, szanálni kellett. Az állam úgy vette át az iskolákat, mint bank a bedőlt vállalkozók szállodáit.

Az iskolákkal kapcsolatos bajaink nagyrészt az elmúlt évtizedek folyamatainak következményei. Nem az iskolai szegregáció a társadalmi polarizálódás oka, hanem fordítva, a széttartó társadalmi folyamatokhoz formálódott az oktatási rendszer. A szülők és az iskolák cizellált informális együttműködése nem az életszerű szabályok kijátszása, hanem sokszor a szabályok akarják kijátszani az életszerűséget. Nem az iskola került válságba, hanem a válság került be az iskolába...

VÁRADI HALÁLÁVAL NÉMASÁGBA BORULT ALCSÚTDOBOZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Lázár Gergő
2017.09.03.


Három éve Váradi Andrást halálra gázolta egy osztrák-magyar állampolgár a helyi önkormányzati választások előestéjén. Mészáros Lőrinc máig egyik legkomolyabb politikai ellenfele azon az éjszakán épp plakátragasztásból tért haza, amikor eddig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták. Ezzel Mészáros Lőrinc előtt megtisztult az út, mely az egykori gázszerelőt ma Magyarország egyik leggazdagabb emberévé tette. Az az éjszaka sorsdöntő volt, ugyanis ki tudja, hol tartana ma Mészáros Lőrinc, a kormány kedvenc oligarchája, ha nem történik az a tragikus baleset. Váradi volt talán az utolsó ott helyben, aki pontosan tiszában volt és fel is merte emelni hangját a Fidesz rablópolitikája ellen, nem tartva a lehetséges következményektől. Azon az éjszakán az ország nem csak egy apával, de egy emberek ezreit képviselő, bátor férfival lett szegényebb.

Váradi András halála a mai napig rejtély, ugyanis sem a magyar hatóságok, sem a hazai bíróságok nem feszítették meg magukat, hogy fény derüljön az igazságra. Hogy az ok csak szimpla nemtörődömség, vagy érdekek mentén meghozott döntések sorozata, azt döntse el mindenki saját megítélése szerint. Az tény, hogy a teljes országot sokkoló tragédia máig kérdések tucatjait veti fel, melyekre a magyar hatóságok nem tudnak és nem is akarnak válaszokat találni. Részükről ugyanis az ügy lezárt. Egy családapa meghalt, baleset történt, kész, ennyi.

Váradi András, az ország igazmondó juhásza volt az, aki nem maradt csendben az akkor még csak terjeszkedni kezdő Mészáros Lőrinccel szemben. Bátor volt, nem félt a következményektől, úgy érezte, nincs már mit veszítenie. Mészáros Lőrinc ugyanis addigra megfosztotta mindentől, ami számára fontos volt. Nem kussolt, nem törődött bele abba, amibe az emberek ezrei, tízezrei. Nem legyintett Mészáros Lőrinc újabb földrablására, törvényellenes cselekedetére. Kimondta azt, amit magyarok ezrei, tízezrei gondolnak országszerte. Nem csak saját magáért tette, amit tett, nem csak önmagáért szólalt fel, értünk is tenni akart.

A hatóságok nem láttak semmi gyanúsat az eset kapcsán, egyszerű balesetnek állították be az ügyet, nem törődve az ügy hiányosságaival, az egymásnak ellentmondó szakértői jelentésekkel. Ahogy Welsz Tamás halála sem volt gyanús, úgy Váradi Andrásé sem. Nem városi legendákról van itt szó, hanem megválaszolatlan kérdések tucatjairól...

A NŐK OKOSABBAK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.09.02.


A Magyar Nők Szövetsége támogatná egy választási párt létrehozását, nem csak erkölcsi, de anyagi támogatással is.
Tegnap Rónai Egonnál járt Alföldi Andrea, a Szövetség vezetője, és kifejtette ajánlatukat.
Amit elmondott, az megvalósítható, támogatható, nem túl bonyolult és annyira értelmes, hogy ebből kifolyólag nem is lesz belőle semmi, a magyar politikusok szeretnek minden egyszerű dologra hetvenhárom vitézkötést kötni, okoskodni meg tudóskodni.
A Nőszövetség Róna Péter közgazdász és takarékra kapcsolt világmegváltó hirtelen megvilágosodásának eredményét karolta fel, felturbózva a női érdekvédelem valós célkitűzéseivel
Az ember szíve belesajdul, mikor belegondol, hogy mennyire igaza van és, hogy mennyire nem lesz ebből semmi.
Pedig ez lenne az egyetlen reális megoldás a mai Magyarország első számú problémájának megoldására, az Orbán-féle bűnszervezet felszámolására, a demokrácia helyreállítására.
Kár, hogy Róna Péter későn találta fel a melegvizet, de persze jobb későn, mint soha, habár kérdés, hogy a hátralevő idő elég lenne-e egy működőképes szervezet és egy esélyes jelölt felépítésére.

Alföldi Andrea elmondta, hogy szeretnék, ha a választási párt miniszterelnök-jelöltje nő lenne, csakúgy, mint az új párt képviselő-jelöltjeinek negyven százaléka is, ami teljesen jogos és reális elképzelés. Csak a a baj vele, hogy a mai helyzethez képest olyan óriási ugrás lenne, melyet nem biztos, hogy támogatna a patriarchális magyar társadalom.
Magyarországon a férfiak ugyanis elakadtak valahol a XX. század első éveinél, vezérlő elvük a "pénz számolva, asszony verve jó, és szilárd meggyőződésük, hogy a nők a retikül mellé azért hordanak cekkert, mert a retikülben van a bizonyítvány arról, hogy nem libák, míg a cekkerben a kukoricát tartják.
Ennek dacára a nők helyzetének hazai alakulásában talán mégis ők képezik a könnyebb halmazt, mert ők minden megátalkodottságuk dacára hagyják magukat befolyásolni, ellentétben a nők azon részével, akik meg vannak győződve arról, hogy női vezető a legnagyobb csapás, merthogy őt nem tudják a szokott módszereikkel manipulálni, merthogy az a büdös durva átlát rajtuk, ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén..
.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MEGINT LIBAZÖLD SZÍNŰ INGBEN RONTOTT NEKI A HANYATLÓ NYUGATNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.09.03.


Lassan át kell értékelnünk azokat az ismereteket, amelyeket a színek lélektani hatásáról eddig vallottunk. Tusnádfürdő után most Kötcsén is ugyanabban a libafosszínű ingben fenyegette meg Nyugat-Európát a magyar miniszterelnök, úgyhogy ha legközelebb is meglátják rajta ellenfelei ezt a ruhadarabot, elkezdhet rettegni Juncker, Merkel, Macron, a hollandok narancsa pedig bezöldülhet, amikor osztani kezdi őket Orbán Viktor. Tudjuk, a magyar kormányfőnek meg kell küzdenie azzal a jelenséggel, hogy nem túl termetes, ráadásul egyre szélesebb az alkata (vagyis köpcös), úgyhogy ki kell találnia, hogyan legyen egyszerre divatos, vékony és elrettentő. A megoldás szerinte a libafosszínű ing.

A magyarok jelentős része attól szeretne megszabadulni, amit a Fidesz akar megvédeni a következő parlamenti választásokon. Ez az antagonisztikus ellentét fogja meghatározni a következő nyolc hónapunkat, akár tetszik, akár nem. A kötcsei polgári pikniken ugyanis pártunk és kormányunk azt a programot hirdette meg, hogy meg kell védeni az elmúlt 7 év vívmányait. Hogy mire gondoltak, nem tudjuk, hiszen a jogállam szisztematikus leépítésén, a különböző társadalmi, szakmai és civil csoportok elleni hadjáratokon és a fideszes nyájhoz tartozó oligarchák zsíros falatokkal való etetésén kívül nem sok dolog maradt meg az emlékezetünkben abból, amit Orbán Viktor és csipetcsapata művelt két kormányzati ciklusa alatt.

Orbán szűk körben elmondott beszédében sok új információval nem is örvendeztette meg híveit, hiszen ismét előadta a nyugat hanyatlásáról, a migráció elleni harcról, a magyarok ellen szerveződő nemzetközi összeesküvésről (melyet nyilván Soros György irányít), szóló fantazmagóriáit. Sértett óvodásként vette tudomásul, hogy a francia elnök nem szívesen látná a lassan kétsebességessé váló Európa belső köreiben, hogy az uniónak esze ágában sincs kifizetni a magyar kormány saját döntéseként felhúzott szuperkerítést, amely jelenleg napi 8-10 menekülttől védi Európát 175 kilométeren, a déli határszakaszon...

EZT A 3 DOLGOT TANULTA ORBÁN TRUMPTÓL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.09.03.


A kötcsei észosztáson is Donald Trumpot éltette, miközben a Nyugatot temette Orbán. Nem véletlen a töretlen, ám egyoldalú rajongás a világ első számú vezetője iránt.

Bár Orbán mindent bevetett, mindeddig nem jött össze a nagy találkozás az Egyesült Államok elnökével. Sőt, a kívülállóknak úgy tűnik, Trump egyenesen semmibe veszi Orbán iránta való rajongását. Ám a magyar kedves vezető érzelmei nem lankadnak, sőt.

Mutatjuk, miért e nagy rajongás a tengeren túli tanítómester iránt:

MUNKA NYUGDÍJ MELLETT: KELL A PÉNZ, DE A HASZNOSSÁG ÉRZÉSE LEGALÁBB ENNYIRE FONTOS

24.HU
Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna
2017.09.03.


Két-három hét még, mire megjelennek az állásajánlatok az elsőként bejegyzett nyugdíjas szövetkezetnél. A áruházláncok nagy része számít a nyugdíjasok munkájára.

Jutka 70 éves, könyvelő volt, még mindig aktív embernek tartja magát, sűrűn vigyáz az unokáira, ellátja a háztartást (szintén nyugdíjas férje dolgozik), és emellett van még szabad kapacitása. No meg a nyugdíj-kiegészítés is jól jönne neki, ezért örülne, ha munkát kapna. Próbálkozott már eddig is, több-kevesebb sikerrel. És amint megtudta, hogy lehet, elsők között, augusztus elején regisztrált a miskolci Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezethez: megadta az emailcímét, telefonszámát, adatait, munkaelképzelést, átutalta a 100 forint tagdíjat. De azt mondja, azóta nem történt semmi, senki nem kereste, sem levélben, sem emailen, sem telefonon. Vagyis semmit nem tud. Az oldalt is hiába nézegette, ott sem talált új információt, sem munkalehetőséget, amire jelentkezhetne. Nem csalódott, vár. Szívesen vállalna könyvelést, adatrögzítést, de árufeltöltést is – 4 vagy 6 órában, inkább délelőtt. Egy négyórás munkáért megelégedne kb. nettó 60 ezer forinttal...

FAKOCKÁBÓL VÉSZFÉKHÁBORÚ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.09.03.


...Tehát a precíz mérnökember Tarlós István nyilatkozott valamit a szájával, amiről kiderült, hogy hülyeség. Erre a BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor, aki szintén szakember (részlet a hivatalos életrajzából: okleveles pénzügyi szakközgazda, okleveles vállalatgazdasági agrármérnök. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán is diplomát szerzett. Rendelkezik még mérlegképes könyvelői és felsőfokú külkereskedelmi képesítéssel is) elmagyarázza, hogy Tarlós nem hibázott.

Lényegében tehát mindenki hülye, kizárólag Tarlós István helikopter és ebben a BKV vezérigazgatója maximálisan támogatja a főpolgármestert. A baj az, hogy így működik az egész ország, ahogy a 3-as metró. Pontosabban: így nem működik. Jó sok fakockát, kavicsot és fémlapot kell még kiszedegetnünk az ajtórésből, mire üzemszerűen működni fog. A metró is, az ország is.

GYARMATI ANDREA: VAN, AKIVEL CSERÉLNÉL ÉLETET?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: Gyarmati Andrea
2017.09.02.


Rossz napod van? Elkélne pár jó tanács, hogyan rángasd ki magad az elkeseredettségből?

Vannak napok, igaz, hála Istennek, elég ritkán, melyeket jobb lenne átaludni. Amikor mindaz, ami hiányzik vagy fáj, sokkal intenzívebb, amikor úgy érzem, nincs a Földön senki, aki olyan szomorú, mint én, és közben elég rendesen képes vagyok sajnálni magamat.

Mindez nem idegen az emberi lélektől. Van, hogy sokáig búslakodsz, és van, hogy tudsz magadon segíteni.

Elismerem, ez magánügy, mindaddig, míg az egyes ember történetéről van szó. Ám azonnal akár közügy is lehet, ha van a birtokodban, vagy kitalálsz néhány (olykor nem is néhány) technikát,

ami segíthet másoknak is kijönni az aktuális gödörből.

Ez most egy ilyen írás lesz. Amolyan „segíts magadon, az Isten is megsegít”, ami eszedbe juthat, ha borongós a hangulatod...

VADÁSZNI KELL A TANÁROKRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Iványi Margit
2017.09.03.


Balog Zoltán miniszter pár nappal ezelőtti, szokásosan mosolygós-optimista nyilatkozata ellenére, miszerint Magyarország költi a legtöbbet oktatásra Európában, mintha a valóság kissé lustán követné az elhangzottakat.

Igaz, ő az intézmények felújításáról beszélt. Kérdés, lesz-e bennük kit és kinek tanítani, ugyanis Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondása szerint több iskola jelentős tanárhiánnyal indult a tanévnek. Ezek közül is legnehezebb ott, ahol az elsősöknek nincs tanítójuk.

A helyzet annyira kétségbeejtő, hogy már nemcsak az ismerősökön keresztül próbálják orvosolni, hanem a Facebookon, Jófogáson, Vaterán, más közösségi oldalakon, mindenféle szóba jöhető felületen vadásznak pedagógusra az iskolák – szinte nincs olyan tantárgy, melyet ne érintene a munkaerőhiány.

A Vaterán, az „oktatás-tudomány” kategóriában jelenleg 1308 álláshirdetés található, a Jófogáson is több mint száz. A pedagógusi állásokat hivatalosan, a közigazgatási állásportálon is meg kell hirdetni.

A „tanár” szóra keresve 237, a „tanító” kifejezésre 74, „óvodapedagógusra”48 álláshirdetést dobott ki a rendszer Budapesten. Ha országosan keresünk, 222 óvónői, 779 tanári, 210 tanítói, 144 gyógypedagógusi állás található, írja az Eduline, hozzátéve: több hirdetést szeptember 1-jén adtak fel...

MI VAN, HA MARXNAK VAN IGAZA?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Tóth Olivér István
2017.09.03.


Mi van, ha végig Marxnak volt igaza, és a társadalmi-politikai viszonyok tényleg a termelési viszonyok által meghatározott felépítmények?

Mi van, ha az emberi jogok nem azzal jöttek létre, hogy megalkották őket, hanem a gazdasági-társadalmi fejlődések nyomán, és csak felfedezésüket jelentették be? Mi van, ha az emberi jogok bővülése, a női választójog, a liberális demokráciák térhódítása és a jóléti állam kiépülése az ipari társadalmak a bérmunkától, illetve a sorozott tömeghadsereg az állampolgári engedelmességtől való fokozott függésének eredményei – míg az emberi jogok megkérdőjelezése és az illiberális rendszerek kiépülése az automatizáción és az ipar leépítésén keresztül a bérmunka eljelentéktelenedésének következményei, a jobb és baloldali populizmusok térhódítása pedig egy elavult termelési mód és az általa biztosított jogosultságok (entitlement) visszaszorulása ellen folytatott utóvédharc valójában?

Mi van, ha a XX. század nagyvonalú menekültpolitikája a fejlett ipari gazdaságok munkaerőigénye tette lehetővé – míg a külföldiekkel szembeni megerősödő gyűlölet ezen munkaerőigény eltűnésének a következménye? Mi van, ha a magországokban tapasztalható fél évszázados béke a globalizáció nyomán a végtelenségig meghosszabbodott és világkereskedelmet feltételező termelési láncok létrejöttének az eredménye – míg a magországok közelében megszaporodó fegyveres konfliktusok abból fakadnak, hogy a világkereskedelem az automatizáció nyomán eljelentéktelenedik?

Egyszóval: mi van, ha a XXI. század meghatározó gazdasági és technológiai változásai nemcsak környezetvédelmi szempontból jelentenek kihívást, nemcsak munkások tömegeinek a munkáját teszik feleslegessé ezzel társadalmi feszültségeket generálva, hanem a liberális demokrácia gazdasági-társadalmi alapját kérdőjelezik meg, amennyiben az állampolgár mint bérmunkás és az állampolgár mint katona megszűnnek az államok számára elengedhetetlen és kiválthatatlan erőforrások lenni. Tehát mi van, ha az a történelmi tendencia, amelynek nyomán a reneszánsztól kezdve egyre több problémára csak állami szintű megoldást lehetett találni, megfordult, és a XXI. század meghatározó politikai-társadalmi szereplői már csak határeseti jelentésben nevezhetők államnak (mint Jan Dehn szellemes jellemezése szerint Venezuela, amely „de facto egy olajtársaság egy csatolt országgal, ahol az ország egyre kevésbé fontos“)? Mi van, ha
a jelenlegi gazdasági-technikai realitások mellett a globális elitnek egyszerűen nincsen szüksége a népre, az államoknak az országokra?

LÁGYAN, LEÁNYOK, MÍG VÉR NEM FRÖCCSEN!


444.HU
Szerző: Magyari Péter
2017.09.02.


A Csábítás (The Beguiled) című film úgy kezdődik, mint a Piroska és a farkas: egy kislány kosárkával a karján bandukol a sűrű erdőben. Csak nem egy fenevadba, hanem egy ellenséges katonába ütközik. Sofia Coppola (Öngyilkos szüzek, Marie Antoinette, Elveszett jelentés) ezzel a legújabb filmjével tavaly Cannesban megnyerte a legjobb rendezésért járó díjat. Tényleg jó film, nagyon szép képekkel.

A Csábítás kamaradarab, egyetlen villában játszódik, ahol két felnőtt nő és öt leány élnek az amerikai polgárháború idején, elzárva mindentől, szigorú és udvarias rendben, francia igeragozással és a kiskert kapálásával töltve az időt, miközben ágyúk dörögnek néhány mérfölddel arrébb. Ebbe a tündérkertbe (vagy boszorkánylakba?) költöztetik be a sebesült katonát, aki közel és távol az egyetlen férfi.

Coppola egy 1966-os, azonos című regényből írta a forgatókönyvet, a történetet ráadásul a 70-es években már filmre vitték egyszer, akkor Clint Eastwood főszereplésével, az magyarul A tizedes háreme címmel ment, a Geekz is írt róla. Most Nicole Kidman és Kirsten Dunst a női főszereplők, és Colin Farrell az egyetlen férfi benne.

Ebben a feldolgozásban Sofia Coppola csak díszletként használja a háborút, a 19. század közepi Amerikát, hogy valójában vágyról és féltékenységről, gyengédségről és brutalitásról szóljon, arról, hogyan vezethet a pokolba a jó szándékkal kikövezett út. A történelmi háttér csak arra kell ebben a filmben, hogy egy elvontabb térbe rakja a szereplőket, fodrokkal öltöztethesse a nőket, gyertyákkal világítsa kipirult arcukat. Ez a film ugyanis a lélekről szól, és kicsit sem a polgárháborúról, pont ezért Coppola kihagyta az eredeti regényben szereplő fekete rabszolgalányt is...

A BÁRÁNYSZAGÚ - UNORTODOXNAK TŰNIK, PEDIG Ő A LEGKONZERVATÍVABB MAGYAR PÜSPÖK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Cseri Péter
2017.09.03.


Retardált barom, hazug próféta, alávaló gazember, parazita, hipokrita, aljas szemétláda – ezek a veretes megállapítások egy magyar katolikus püspökre, Beer Miklósra vonatkoznak. Az internet népe horgadt föl így, amikor a váci egyházmegye első embere védelmébe vette a menekülteket. Nem csak ez a szokatlan Beerrel kapcsolatban, aki miniállatkertet rendezett be a püspöki palota kertjében, kasszafúróval töreti föl a hivatali páncélszekrényt, hajnalonként uszodába jár, és biciklivel közlekedik. Ám hiába rajzolódik ki egy unortodox püspök képe, nehéz lenne olyan embert találni a magyar klérusban, aki hűségesebb nála Jézus tanításaihoz, az evangéliumok szellemiségéhez. Beer Miklós portréja.

Amikor 2003-ban püspökké szentelték, Beer Miklós bemutatkozó találkozóra hívta a váci egyházmegye papjait. A beszélgetés elején odafordult hozzájuk:

– Jobb, ha tőlem tudjátok meg, és nem mástól, én bizony hosszú időn át nem éltem cölibátusban.

Megállt a levegő, a papok rémülten pislogtak. A püspök folytatta:

– Tudnotok kell, hogy édesanyám évtizedeken át főzött és mosott rám, ha pedig este tíz után mentem haza, rám ripakodott: hol voltál, te büdös kölyök? Úgyhogy én megtapasztaltam, milyen együtt élni egy nővel.

Nagy kő esett le a papok szívéről. Egyúttal azzal is szembesültek, hogy a hírek, amelyek megelőzték a frissen érkező, akkor hatvanéves Beer Miklóst, igazak: a váci püspök valóban vidám, nyitott személyiség, aki nemcsak a hívekkel közvetlen, hanem a kollégáival is. Az elmúlt 14 évben bebizonyította azt is, hogy lelkipásztori munkájával, gondolkodásmódjával, kom­­mu­­ni­­ká­­ció­­jával – lényegében minden megmozdulásával – kilóg az ultrakonzervatív magyar püspöki karból.

Máshonnan is indult, mint püspöktársai. Édesapját, aki erdélyi szász családból származott, és a második világháború alatt mérnökként dolgozott a Ganz műveknél, mély szerelem fűzte rajz–természetrajz szakos tanár édesanyjához. Beerék sok gyermeket szerettek volna felnevelni, de a történelem közbeszólt, csak egy fiuk születhetett meg. Miklós másfél éves volt, amikor Budapest ostromakor az oroszok kihajtották az utcára a Ganz gyárban talált embereket, és épp a Villányi úton dolgoztatták őket, amikor a Várból a németek belelőttek a tömegbe. Kéttucatnyian haltak meg, köztük Beer Miklós édesapja. A félárva fiút édesanyja, az egyik nagynénje és anyai nagymamája nevelte föl.

A háború után anyjával együtt előbb a nagymama zebegényi házában laktak, majd ’49-ben visszaköltöztek Pestre a nagynénihez. Hiba volt. A polgári nagyasszonyt (akinek korábban bérháza volt a fővárosban) 1951-ben kitelepítették az egész családjával együtt. A szabolcsi kitérő után nem térhettek vissza Budapestre, a fiú Zebegényben végezte el az általános iskolát.

– Minden adott volt, hogy szenvedésként éljem meg ezt az időszakot – meséli Beer Miklós. – De anyám olyan életvidám ember volt, annyira nem törődött a nehézségekkel, hogy azzal az egész gyermekkoromat bearanyozta. A kitelepítést úgy éltem meg, mint egy fantasztikus vidéki nyaralást. Pesti gyerekként ott ugrálhattam a szénakazlak tetején, szőrén ülhettem meg a lovat. Amikor visszatértünk Zebegénybe, az egyik szomszédunk megjegyezte az anyámnak: nem érti, miért hallatszik folyton nevetés a házunkból, amikor egy szoba-konyhás, döngölt padlójú viskóban lakunk, szegények vagyunk, és még férfi sincs a háznál. Én viszont soha nem éreztem a bőrömön a szegénységet. Anyám és a nagyanyám megfogott mindent. Állatokat tartottunk, kijártunk az erdőre fát gyűjteni. Anyám nagyon figyelt arra, hogy mindent megadjon nekem. Amikor még a nagynénémnél laktunk, eladta a sokáig féltve őrzött fülbevalóját, hogy az árából el tudjon vinni az Operába. Hatéves voltam, életre szóló élményt jelentett. Arra is emlékszem, hogy az egész gyerekkoromat végigolvastam...

PÉNZT VAGY ÉLETET!

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Körmendi Zsuzsa
2017.09.03.


Nagyon-nagyon igyekszem, mégsem értem az emberminiszter kijelentését. Nem tudom, mitől kiváló a magyar egészségügy, ahol már alig vannak orvosok, ápolók, ahol hulla hever a vécében, patkány potyog az álmennyezetből, ahol nincs elég CT, MRI, ahol hónapokat kell várni egy egyszerű szemészeti vizsgálatra, ahol a betegek viszik a kórházba a gyógyszert, a kötszert, a katétert, a WC-papírt, ahol a 75 éven felülieknek nem jár TB-támogatás a drága gyógyszerekre, ahol azért halnak meg az átlagnál jóval többen a rák valamelyik fajtájában, mert mire a betegséget igazoló onkológiai vizsgálatra sor kerülhet, már túl késő?!

Csoda, ha dr. László Imrét, a DK elnökségi tagját, egészségügyi kabinetjének vezetőjét nem az egészségügy helyzetének politikai elemzéséről, hanem azokról, az egyszerűnek látszó kérdésekről faggattam, amelyek a hétköznapi embereket kihozzák a béketűrésből?

– Orbánék ugyanúgy látják az egészségügy gondjait, mint mi. Éppen ezért olyan nagy a felelősségük. Ígérem, visszafogom magam, és nem fárasztom az olvasókat túl sok számmal. De ennyit muszáj! Az országban 167 kórház működik, amelyekben tavaly 2 millió 475 ezer 975 beteget kezeltek és további 273 ezer 389-en részesültek krónikus ellátásban. Az egyes gyógyintézeteknek más-más lehetőségeik vannak. Eltérő az épületek állaga, a gyógyítók létszáma, a műszerezettség. Sok kórházban alacsony az ágyszám. Mintegy 70 gyógyintézményben még a nyolcvanat sem éri el. Itt rendszerint a műszerezettség sem megfelelő szintű – tisztelet a kevés kivételnek. Ha tetszik, ha nem, ezek jó részét – egészségügyi reform keretében – be kellene zárni. Ez azonban a helyi lakosságból mindig elemi fölháborodást vált ki. Így volt ez már a rendszerváltás előtt. Amikor bezárták a nagykőrösi szülőotthont, egy helybeli paraszt bácsi megkérdezte az MSZMP Pest megyei első titkárától, Cservenkánétól: tessék mondani! Akkor eztán egyetlen kisbaba anyakönyvi kivonatában sem szerepel majd, hogy „született Nagykőrösön?!” – indokolta meg egy-egy kisváros lakóinak reakcióját László Imre, majd hozzátette: ha egy politikus belekezd az egészségügyi reformba, az erős ellenállás miatt, bizonyosan belebukik. Így járt annak idején Dávid Ibolya is...

ÉS AKKOR A 34 ÉVES NYUGDÍJAS ÁTLENDÜLT AZ INGERKÜSZÖBÜNKÖN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2017.09.03.


Kavicsot dobott az állóvízbe a 34 évesen nyugdíjba vonuló fiatal története. Az egyetemisták csak szenvedve találnak albérletet Budapesten, a nemzet gázszerelőjének viszont megvan a második adriai tengerparti villája is. Az Orbán-család mindeközben girokopterezik. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A hvg.hu interjút közölt Takács Szabolccsal, aki 12 év munka után megvalósította sokak álmát: a befektetéseinek hozamából él, és csak akkor dolgozik, ha van kedve. Éves költségigényének a 30-szorosát gyűjtötte össze, pénze részvényekben és ingatlanban van. A 35 éves férfi úgy számol, hogy a hozamokból élete végéig élhet, és akár egy jelentősebb összeget is hagyhat az örököseire.

A cikk rengeteg olvasó ingerküszöbét lépte át, és erősen megosztotta a kommentelőket...

KARAFIÁTH: ORBÁN TÉNYLEG EGY KOBRA - VÉLEMÉNY LESLIE MANDOKI, HAJDÚ PÉTER ÉS SZŐCS GÉZA BŐ NYÁLÁRÓL

24.HU - POSZT ITT
Szerző: Karafiáth Orsolya
2017.09.02.


Ki várja el a szervilizmust, a behízelgést, az elvtelen hajbókolást? A gyenge ember, a kiskaliberű, a kisstílű. Akinek nincs erős belső visszajelző rendszere, vagy ha van is, azt a félelem, a kicsike önbizalom manipulálja, a mindent átmozgató nyers szorongás. Aki csak akkor tartja magát valakinek, ha a környezete a képét százszorosra nagyítva tükrözi vissza.


Mindig vágyja a dicséretet az ilyen, mindegy, hogy nem igaz, mindegy, hogy túlzó, csak szép legyen, csak legyezgessen, csak tupírozza az egót.


Fújja és pumpálja, még, még, még! Szerencséje van kedves vezetőnknek, mert udvartartása jól kondicionált, megtanulta, mi kell a Főnöknek, és meg is adja neki. És a Főni – már valódi hajbókolás-addiktként – mindennap beveszi a hamis tirádákat, hamm, bekapja reggel-délben-este az ömlengés-kapszulákat, kell is neki.

Persze szomorú dolog belátni, hogy egy ország élén ilyen ember áll. Mert azok, akiknek lételeme, hogy magukat – bármi áron is – aláhúzzák, akik alattvalókat kívánnak, nem partnereket, akik azt hiszik, nekik és haverjaiknak mindent szabad, nem valók vezetőnek. Nem én mondom, pszichológiailag bizonyított tényekről beszélek. Életveszélyes, ha egy sértett személy kerül pozícióba. A sértettség csontig hatol, és aztán e fájó csontok mozgatják az illetőt.

A kiválasztottság tudat bokszol a porszem-tudattal,

naponta felzeng a kórus, hogy te vagy a legnagyobb, a legjobb, a legszebb,

és közben tudja valahol mélyen, hogy ez baromság, de azért csak nyomja és nyomja tovább, hiszen talpnyalókra van szüksége ahhoz, hogy az öntudata reggelente helyrepattanjon...

HALÁLOS ÖLELÉS - FERENC PÁPA ELLEN FORDULT A MAGYAR KLÉRUS, ORBÁNHOZ VISZONT DÖRGÖLŐZIK

CIVILHETES BLOG
Szerző: Buják Attila / 168 Óra
2017.09.03.


Nem állítható, hogy a magyar katolikus püspököknek nincs kapcsolatuk a modernitással. ­Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke például legutóbb augusztus 20. ürügyén fejtette ki álláspontját a lombikbébiprogrammal kapcsolatban. - írja a 168óra

A morálteológus Veres nem támogatja a programot, és a hívő pároknak sem ajánlja. Pedig a hívek fogyatkozóban vannak, a katolikus egyház a rendszerváltozás óta folyamatosan apad. Ezt már nehéz lenne felróni a kommunista rendszernek, különösen azóta, hogy olyan rezsim van hatalmon, amely „keresztény Magyarországot épít”, és ezt az Alaptörvényben többszörösen is rögzítette. Veres egyébként a nézetei­­vel egyáltalán nem lóg ki az ultrakonzervatív püspöki karból. A magyar egyházban új jelenségnek számít a burkolt vagy nyílt pápaellenesség.

– Nem könnyű szabaddá válni – ezt még a rendszerváltás táján mondta egy frissen felszentelt fiatal püspök, Várszegi Asztrik, akit nem sokkal később, 1991-ben pannonhalmi főapáttá választottak. A Vatikán időben kapcsolt, készült a nagy keleti átalakulásra: Várszegivel együtt négy, viszonylag fiatal egyházi férfiút szenteltek püspöknek. (Közülük már csak Várszegi aktív.) Kellett az utánpótlás. Várszegi pozitív példa, Pannonhalma sikertörténet lett. Az általános megújulás azonban elmaradt, a nagy egyházmegyék máig válsággal küszködnek. Ebben komoly felelősségük van a püspököknek.

– A rendszerváltás körüli püspöki kar vegyes összetétele a Vatikán személyzeti politikájának felszínességét tükrözi – mondja egyik egyházi forrásunk. – Rómának Ferenc pápa előtt egyetlen célja volt, hogy az újonnan kinevezett püspökök a központi akarat hű végrehajtói legyenek. Néha maguk sem tudták, kiket neveznek ki. De elismerem, nem volt könnyű „hozott anyagból” dolgozni, a hazai klérusba képzett és – titkosszolgálati értelemben – folttalan embereket válogatni.

Erdő Péter felbukkanása vízválasztó lehetett volna. A bíboros határozott elképzelésekkel érkezett: egyházát távol akarta tartani a politikától, s bizonyos értelemben meg is akarta regulázni. Erdő szabálykövető ember, erőskezű kormányzásra készült, karakteres püspöki karral. De a magyar klérus ma sem mutat önálló arculatot...

ORBÁNNAK CSAK CSÁNYI LEHETNE ESÉLYES KIHÍVÓJA

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.09.03.


Nem véletlenül gondoskodott már jó előre Orbán arról, hogy Csányi mindent megkapjon a NER-től, amire vágyik, és az egyébként szerintem meglévő felelősségérzetét a nemzet iránt ne legyen érdeke mozgásba hozni. Csányi túl jó ajánlatot kapott Orbántól ahhoz, hogy ne hagyja el a kaptafát -- miközben persze nagyon jól csinálja, amit csinál, és jót tesz az utódaival és a részvényeseinek.

A Csányi-példa azért érdekes itt, mert általában csak az válthatja le Orbánt, akiből a versenytársai és a választók egyformán kinézik, hogy elég hatalmat tud koncentrálni ahhoz, hogy sikerrel járjon...

LESZ SZÍVES A MEGRONTOTT KISKORÚ SZEMÉLYESEN FELJELENTÉST TENNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Iványi Margit
2017.09.02.



Mintegy két hete M. Szilvia, egy depressziós fiatalok számára létrehozott, zárt Facebook-csoport adminisztrátora bement a ceglédi rendőrségre. Vitt magával rengeteg bizonyítékot, miszerint a csoportban megjelent egy férfi, aki kiválasztott onnan néhány lányt, és randevúra hívta őket.

Hiába zárták ki, tovább fenyegette, zaklatta a lányokat (egy 13 évessel szexuális kapcsolatot is létesített), és öngyilkosságra buzdította őket.

Megvolt a férfi neve is, de Szilvia szerint egy civilruhás tiszt rasszista megjegyzéseket tett: olyanokat mondott, hogy “a cigány csajok 12 évesen már szülni szoktak”, illetve kijelentette, hogy ez úgynevezett magánvádas ügy, amiben csak a sértettek tehetnek feljelentést.

Érthető módon az amúgy is labilis lelkivilágú sértett kislányok félnek, és a szüleiknek sem merték elmondani, mi történt köztük és az elkövető között.

A rendőr azonban nem fogadta a feljelentést, és a bizonyítékokkal együtt elküldte Szilviát...

FINKELSTEIN

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
- SZABADPOLC
Szerző: Lengyel András
2017.09.01.


Nem tudom osztani híveinek a „kampányguru” iránti csodálatát. Cégéres gazember volt, a kései modernitás sötét oldalának egyik reprezentánsa. Az emberi értelem fordult benne visszájára, s mint a tőkelogika érvényesülésének szélsőségesen „racionális” – s pragmatikus – képviselője, az emberi szóval visszaélve, a közös emberi szenvedésnek egyik célirányos gyarapítójaként írta be nevét a történelem mocskos lapjaira. (Előzmény az ÉS-ben: Karsai László: Nem félünk a Finkelsteintől, 2003/25. – a szerk.)

Zsidó volt, és homoszexuális. Ezt azért szokták felemlíteni róla, mert mindez nem zavarta abban, hogy kampányguruként homofób és rasszista (akár antiszemita) „tanácsokat” adjon, s rájátsszon arra, ami pedig – így vagy úgy – az ő személyes sorsát is alakította. (Ma ezt szokás „profizmusnak” nevezni.) Származása és szexuális preferenciája azonban másért fontos – kulcs megértéséhez. Magyarázat arra, hogy élete tényeiben benne volt a frusztráló, mély resszentimentet kiváltó emberi tapasztalatok egyik jelentős dimenziója. Magyarázza (bár nem igazolja), hogy miért lett, sérelmek megélőjeként, gyakorlati embergyűlölő. Az őt szükségképpen érő és személyisége mélyébe hatoló diszkriminációkat, úgy látszik, ép moralitással nem tudta feldolgozni, élményei megrontották. Önmegvetése, de facto, az egész emberi nem iránti megvetéssé és gyűlöletté transzformálódott.

„Racionális” volt, és pragmatikus. Az ember ellen fordította az emberi nem rossz, romboló adottságait. (Persze pénzért, kizárólag üzleti alapon.) Az általa „javasolt” „kommunikáció” lényegét nem az „igen, igen, nem, nem” kimondásának követelménye határozta meg, hanem a szándékos és célirányos megtévesztés, a célközönség félrevezetése. Emberek, törekvések valóságának meghamisítása – legyőzésük érdekében. A cél a győzelem volt, s hogy ennek ára az emberi viszonylatok durva meghamisítása, az igazság – e nehezen megfogható, mégis létező entitás – semmibevétele volt, nem számított. Mint valóságértelmező mindent, még önmaga meghatározottságait is viszonylagosította, „lehetséges” értelmezéssé oldotta föl. A „kommunikációt” mint átértelmező, meghamisító, az eligazodást ellehetetlenítő valóságmagyarázó gyakorlatot persze nem ő találta ki. Ez, ne áltassuk magunkat, a kései kapitalizmus uralkodó idiómája, nyelvi kódja – enélkül nincs „piac”, nincs „üzlet”, nincs „politika” sem. (Innen adódik a közhelyszerűvé kopott maxima: „a politikust is úgy kell eladni, mint a mosóport.”) Ez a gyakorlat nem véletlen, s nem puszta önkény, enélkül az alávetett emberi tömegek alávetettsége, a történelmileg „szükségszerű” (és persze szükséges) aszimmetria fenntarthatatlan. Szuronyokkal, tudjuk a császárrá lett korzikaitól, sok mindent lehet csinálni, „de a szuronyokon ülni nem lehet”. Az emberközi viszonyok reális tudatát tehát össze kell maszatolni, meg kell hamisítani. Át kell értelmezni a valóságot. Ennyiben tehát Finkelstein csupán egyike a kései modernitás „üzletembereinek”, kis ügyeskedőinek. Legföljebb „kreatívabban” és koncentráltabban építette föl mérgezett szavaival a hamis realitást, mint a többiek. Ezt a „kreativitását” fizettette meg. De ez sem őt, sem az uralkodó viszonyokat nem mentesíti a történeti – morális – felelősség alól. Cégéres gazember volt, nála nagyobb gazemberek csak azok, akik igénybe vették szolgálatait, akik megrendelői voltak...

TESÓ, GYERÜNK A HŐSBE! AZ 1-ES VILLAMOS GYILKOS SZAKASZA: EZER KÉS HEGYE

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: Tompos Ádám
2017.09.01.


Van egy rövid szakasz a budapesti 1-es villamoson, ahol mindig zajlik az élet. Hol verekedés tör ki a járaton, hol kutyát rúgnak le a szerelvényről. Máskor tizennyolc embert visznek be a kórházba, feltehetően dizájnerdrog miatt egyetlen megállóból. A szóban forgó szakasz környékén évek óta nyílt titoknak számít, hogy itt szinte azonnal kábítószerhez lehet jutni. Ezt csak azért furcsállja mindenki, mert ezen áldatlan állapotok több rendőrségi laktanya közvetlen szomszédságában alakultak ki.

Zavart tekintetű fiatalember száll fel az 1-es villamosra a Stadionoknál. Leveszi a hátizsákját és egy dobozkát vesz elő. Forgatja és nézegeti, mintha várna tőle valamit. Csendben tűri, hogy mindenki, aki elhalad mellette, fintorog, öklendezik, vagy az orrát húzza. Közeledünk a Hős utca felé. A megállóban négy marcona rendőr posztol, az utca túloldalán, egy elhagyatott telek sarkában két kollégájuk éppen igazoltat.

– Na, aki itt leszáll, és bemegy ebbe az utcába, azt gondolkodás nélkül agyonlőném – jegyzi meg egy konszolidált pár férfitagja. A feleség nem szólal meg, de a zavart tekintetű fiatalember – nincs rá jobb szó – morogni kezd.

– Hozzám beszélsz? – kérdi az agyonlövésről ábrándozó úr.

– Nem, a jóistenhez – mondja dühösen a fiatalember, aki folytatja a morgást, de felveszi közben a hátizsákját és leszáll. Igazoltatás nélkül megy be a Hős utcába.

Ilyen, vagy ehhez hasonló sztorija az egyes villamos vonaláról sokaknak lehet, és ezek a történetek szinte kivétel nélkül a Népliget és a Stadionok között esnek meg. Kutyát rúgnak le a szerelvényről, fiatal lányt vernek meg, kómába esett drogosokat szállítanak el innen. Nem csoda, hogy a napokban még a Betyársereg, a szélsőjobboldali verőlegényekből verbuválódott alakulat is tiszteletét tette a járaton. Egy ideje rendőrök is folyamatosan posztolnak az 1-es balhésnak elkönyvelt szakaszán, amiben azért van egy kis irónia. Ugyanis a népligeti hajléktalantól, a Salgótarjáni utcában található söröző csaposán keresztül a Stadionok melletti bódé árusáig mindenki tudni véli, hogy az 1-es villamos közbiztonságának problémája onnan ered, hogy jó ideje a Hős utca két finoman szólva is áldatlan állapotban lévő háztömbjében lehet a leggyorsabban kábítószerhez jutni a környéken. Az áldatlan állapot viszont úgy alakult ki, hogy ott van a közelben egy rendőrlaktanya, a Terrorelhárítási Központ, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. A hatóság tájékoztatása szerint „a Budapesti Rendőr-főkapitányság a szükséges erőkkel, eszközökkel biztosítja a főváros, beleértve ebbe a Hős utcát és környékének közrendjét, közbiztonságát”...

NYUGDÍJASOK IDEJE?

CEGLÉDI ZOLTÁN BLOGJA
Szerző: Ceglédi Zoltán
2017.09.01.


Az időseknek sem frankó ám ez a hamis szeretet-cunami.

Pár köztudomású, de rögzítendő tény az elejére: egyrészt a politikai részvétel, a szavazási hajlandóság jellemzően az életkorral növekszik. Nagy általánosságban úgy áll a helyzet, hogy a fiatalok maradnak leginkább távol a politikától, és a nyugdíjasok a legaktívabb szavazók. Másrészt ugyanez az idősebb korosztály a leginkább tipizálható bizonyos élethelyzetek mentén: havi forrásaik esetében kisebbek a különbségek, mint a bérek, fizetések, illetve az aktív munkavállalók egyéb rendszeres bevételei között - és különösebb rizikó sem kapcsolódik előbbiekhez, egyszerűbben szólva nem az a kérdés (még), hogy lesz-e jövőre nyugdíj, hanem az, hogy eleget emelnek-e rajta.

Végül pedig a "nyugdíjas", mint kifejezés gyakran egy pejoratív, de minimum kicsinyítő, degradáló érzettel párosul; másképp szólva önálló definíció lesz, mintha a nyugdíjba vonulás megszüntetné az illető addig birtokolt tudását, jellemzőit, konkrét munkaügyi státuszától független önmeghatározását.

A politika szereti használni és kihasználni az ilyen, "egy tagban" megfogható csoportokat. A célzott ígéretek, az infantilizáló schmuckandoroskodás, továbbá a Kádár-korszakból örökölt "bezzeg a mi időnkben" és "ne vágj pofákat, édes fiam" meg "nyegle nyikhaj"-gombok nyomogatása is ezt szolgáló eszköz - ahogy a különböző generációk egymás ellen fordítása, és a prognosztizálható vesztes ignorálása, vagy akár büntetése is...

A REMÉNY HARMADIK OLDALA

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Bársony Éva
2017.09.02. 


Dehogy akar menekülteket ránk tukmálni a hírhedten nagyivó, zseniális finn, Aki Kaurismäki. Csak elmesél egy történetet egy szír fiúról, aki véletlenül vetődik Helsinkibe, találkozik a brutális valósággal és a reménykeltő jósággal. A remény másik oldala című legfrissebb Kaurismäki film jellegzetesen lassú ritmusú meditáció az élet köznapi apró-cseprőiről, amikből történeteiben mindig összeáll a groteszk humorú hétköznapi varázslat. A filmje végén úgy állunk fel, hogy érezzük, feltámadt bennünk az ember és a hit az emberségben.

Saját bevallása szerint pont ennyit szeretett volna elérni az új rendezésével, amely a Kikötői történetet követően a második darabja a trilógiának szánt menekült filmjeinek. Két sors fut párhuzamosan, majd összekapcsolódnak. Egyikük a szír Khaled a tehetséges és rokonszenves Shewan Haji alakításában, aki Aleppóból menekül. Odaveszett a családja, csak a húga maradt életben, menekülés közben elvesztik egymást a szerb-magyar határon összetorlódott tömegben. A fiú keresztülutazik Közép-Európán, véletlenül érkezik Helsinkibe. A másik főszereplő a középkorú Wikström, a finn utazó ügynök a komor képű, kevés szavú Sakari Kuosmanen megformálásában, aki beleun a vigéckedésbe meg az alkoholista feleségébe, mindkettőt otthagyja és vesz egy külvárosi éttermet. Kettőjük sorsa akkor kapcsolódik össze, amikor Khaled hiába kér menedéket a finn hatóságtól, vissza akarják toloncolni Aleppóba.

A szituáció rém egyszerű, közhelyszerűen drámai. Jön egy szír fiú, menedéket kér, megtagadják tőle, ám szeretné a húgát mindenképpen megtalálni, hazatérés helyett inkább a bujkálás veszélyét választja. Különös, megragadó és izgalmas indítássá Kaurismäki rendkívüli módszere miatt válik. Mindkét hőse reménytelenül feszült helyzetben van, egyikük a tragikus világpolitikai szituáció iskolapéldája, másikuk a magánéleti csőd állatorvosi lova. De ahogy a film életre kelti őket, azon nevetve sírunk. Khaled úgy érkezik, hogy egy teherhajó bendőjében egyszer csak megmozdul a szénkupac, kivillan egy döbbent szempár, majd előbújik és menekülni kezd egy szénember. A másik figura indításában is a dráma meg sajátos fapofa-humor találkozik, így házasságot megszakítani még nem láttunk. Ehhez kell Kaurismäki világszabadalma, az a bizonyos komikum. Wikström egyetlen szó nélkül lép ki felesége életéből. Ráadásul úgy kezd új életet, hogy akárcsak a mi Rejtőnk regényhőse, Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat makaón, ő egy kis étterem teljes árát nyeri el egyetlen éjszaka pókeren...

A KÖTCSEI PERFORMANSZ AKKOR IS EGY NAGYON CSÚNYA BUKÁS ELŐSZOBÁJÁT SEJTETI, HA KURVA HOSSZÚ MÉG EZ AZ ELŐSZOBA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.09.02. 


...Szóval azt látjuk, hogy irgalmatlanul kelleni fognak azok a határon túli, különösen romániai magyar szavazatok, ha a Fidesz képes volt külön táblát gyártani Némethszilárd felirattal, amelyben hírül adják a piknikező fideszes zászlóaljnak, hogy kicsoda a mesterszakács, de főleg a határokon átívelő szekértábornak üzennek: édes Erdély, mi a krumplit is pityókának nevezzük a kedvetekért, hogy ettől még nemzetibb legyen a cucc. Sőt, belekúrjuk a csorbába akkor is, ha semmi keresnivalója nem lenne benne. Igaz, a füstölt marhanyelvet is beletoszta Szilu, meg a vargányát is, de biztos én vagyok a büdösparaszt és nem értek hozzá. Hungarikum lesz ez is, tuti. Viszont a lényeg, hogy egyek vagyunk, és csak a Fidesz.

És valóban, az egyélőisten tusványosi nemzetegyesülésen elhíresült borsózöld tunikája minden kétséget kizáróan jelzi, hogy a jól fésült értelmiségiekből (höhh) álló polgári állampárt nem bízza a véletlenre az üzeneteket. Tusványos 2.0. Biztonsági emberekkel a nyomában, a susnyásból kattintgató, a megbízható állami hírügynökség szogálatában álló fotóssal a sarkában, felszabadultságot mímelő vigyorral az orcáján, sörös korsót emelgetve, Rezsi főztjét kostólgatva, elvegyülve a tömegben… hát igen, Orbán Viktor megjelenésével minden bizonnyal tetőfokára hágott a hangulat.

Közben Rezsiszilárd mindenkit megvendégelt, aki fontos, és mindenkivel nyomott egy szélesszájú kisbéka stílusú csoportképet. És bár az urakról (jó, tudom, de nem jutott más szó eszembe) sugárzik az önbizalom, valahol ez az egész összkép pont annyira visszataszító, mint azt a különböző fórumokon szembejövő kommentek is igazolják.

Mert mi a frászért ne főzhetne jól Németh Szilárd? De, sőt. Az is lehet, hogy kurvajól főz, és bármit is basz bele az erdélyi csorbába, az finom és ízletes lesz. Ám az általa fémjelzett párt és ő maga oda jutott, hogy – bár a társadalom 98%-a természetesen fideszes, az egyharmad meg valójában kétharmad -, rég találkoztam olyan szintű tömény utálattal, mint ami ezt a kötcsei dínomdánomot, és különös tekintettel a főzési igyekezetével a rivaldafénybe került rezsidémont övezi.

Az az igazság, hogy senkinek nem az jut eszébe (tisztelet a mindenáron hívő kivételeknek, akiket az sem zavarna, ha Csepel ura csecsemőket főzne bele a vezír táplálékába), hogy ha már sötét, mint az éjszaka, legalább a fakanál jól áll a kezében. Hogy gyűrött ugyan az a rikítózöld ing, de legalább laza és rokonszenves a minden körülmények között kínosan feszengő, nyakkendőjét igazgató, kényszeres mozdulatok rabjává vált, száját nyalogató kobra miniszterelnök.

Ezek az emberek már bármit csinálhatnának, ez itt már a visszaszámlálás. Olyan szinten túltolták a bunkóság, primitívség, tiszteletlenség és becstelenség hatalmi arroganciával párosuló rozsdás biciklijét, hogy hasonlóra sem volt példa Magyarország jelenkori történelmében.

Ezért van az, hogy amikor egy fideszes, családról és kereszténységről papoló honatya illuminált állapotban rámászik a barátnőjére (aki nem a felesége, mert a feleségétől elvált) egy Balaton-parti szórakozóhelyen, a rokonszenv, a hát ez is emberből van, de cuki, nem? reakciók helyett a koncentrált hányinger érzése éri utol a kéményen dolgozó polgárt (nyugi, lakájok, nem sivalkodás ez, hanem a megvetés okozta undor hangja). Ezért van az, hogy Szilusnak azt sem hiszi el az ember, hogy kurva jól főz, ellenben az eltorzult, vörös fejjel sorosozó, újságírókat, civileket szopató, indokolatlan arroganciával magának mindent kikérő büdösbunkó ugrik be.

Ezért van az, hogy a zsebredugott kezű, tekintélyes pocakot eresztett vigyorba rándult hanyag eleganciáról az a csávó jut a polgár eszébe, aki az egész famíliáját a nép hátán tartja el és zsírosítja őket pofátlanul, aki menekül a sajtó és a saját polgárai egy része elől, aki a híveinek szabadságharcost játszik, de térdre borul véreskezű diktátorok előtt, akinek történelmi esélye lett volna kurvajó helyet csinálni ebből az országból, de elkúrta.

Ezek a magukat fideszes értelmiségnek becézgető politikai kalandorok akkor sem váltanak már ki emberi érzéseket az ország jelentős részéből, ha éppen nem öltönyben osztják az észt valamelyik mikrofonállvány előtt. És ugyan Gyurcsány Ferenc mindeközben nem váltotta meg a világot a Nyugati téren tartott beszédével, és ugyan az új választási törvényért indított ellenzéki platform szintén nem törte át egyáltalán se a kiábrándulás és közöny vastag betonfalát, a kötcsei performansz akkor is egy nagyon csúnya bukás előszobáját sejteti, ha kurva hosszú még ez az előszoba.

ANYU ÖT NYELVEN BESZÉL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.09.03.


A szeptember sok szempontból az újrakezdés ideje, hiszen véget ér a nyár, és megint belecsöppenünk a munkahelyi, iskolai hétköznapokba. Eköré szerveződtek az eheti blogajánló témái is, így ellátogatunk Franciaországba, ahol a szeptember legalább annyira az „új élet kezdete”, mint a január. Emellett kicsit ügyintézünk Svájcban, és megismerkedhettek egy Portugáliában élő magyar édesanyával is.



La rentrée

De induljunk el Franciaországból, ahol a Fromázs blog szerzője szembesült azzal, hogy augusztusban aztán tényleg megáll az élet, ami az ő induló üzletének sem tett jót. Szerencsére itt a rentrée.

„A la rentrée az iskolakezdés és a nyaralás után a munkába való visszatérés gyűjtőneve, bár az iskolakezdésre használják gyakrabban. Óriási izgalommal készül itt mindenki a szeptemberre, de hát nem is meglepő ez annyira látva azt, hogy augusztus második felében mindenki szabadságra ment.

A boltokban még akciókkal is várják a nagyérdeműt, és nem csak tollat meg radírt lehet kedvezményesen vásárolni, hanem ruhát vagy háztartási cikkeket is. (Nem, nem vettem semmit. Eddig.)

Az is érdekes, hogy Nantes-ban augusztus legvégén volt a legmelegebb, nyári idő (28 fok). Ezek után a nagy augusztusi nyaralásőrület teljesen érthető.

Azt mesélték, hogy a franciák nem is igazán újévkor „kezdenek új életet” és próbálják a fogadalmaikat betartani, hanem szeptemberben. Nálam is új időszámítás kezdődik.

Indul a nyugdíjasklubban az angol tanfolyamom és 3 potenciális tanítvánnyal vagyok éppen egyezkedésben, hogy mikor s milyen formában jönnének tanulni. A többet sportolok fogadalom is elhangzott a fejemben, be is iratkoztam egy pilates próbaórára.

Milyen jó a franciáknak, hogy egy évben kétszer is fogadkoznak! Ami nem sikerül szeptemberben, azt meg lehet próbálni újra januárban. Nekem pedig a legjobb, mert én kéthavonta fogadok meg újabb és újabb dolgokat, mivel a sűrű aggódásom és kételkedésem miatt a kedélyállapotom nagyjából ilyen időintervallumonként változik.

„Szobám mélyén sajnáltam magam egészen addig, amíg meguntam” – Zoltán Erika tudta rég, hogy megy ez. Csak nekem nem a szerelem hiányzik, hanem a munka és a közösség. Mindig visszalendülök a tettre kész állapotra, de azért nehéz néha.

Korina középső csoportos lesz az oviban. Ez nem jó hír abból a szempontból, hogy már nem nagyon tudunk „lógni”.

Ez csak annyit jelent, hogy a kiscsoportos óvónéni azt mondta, hogy nem gond, ha a magyarországi útjaink hosszabbra sikerednek az iskolai szünetnél, de ennek a középsőben vége. Haza kell érnünk most már mindig a sulikezdésre, nincsenek plusz napok.

Korina ovijában az a rend, hogy minden évben új óvónőt kapnak. Ez csak számomra furcsa, itt senkit nem zavar. Azt mondják, hogy minél több nevelési stílushoz hozzászoknak, annál jobb. Megint csak én fogok izgulni, azt már látom.”

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni...

KI AZ ELLENZÉK MOSTANÁBAN?

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.09.02.


Előre bocsátva: Az, aki ma a kölcsönös kompromisszumok keresése helyett a választási rendszeren rugózik, nem a kölcsönösen előnyös kompromisszumos összefogás kereteit keresi, hanem a választókat is megosztva izmozik, egy másik párt vezetőjét akarja leváltani, az egyszerűen nem ellenzéki. Nagyon leegyszerűsítve: aki az összefogáson dolgozik, és nem csak pofázik, az ellenzéki. Míg az, aki csak pofázik, illetve azt hangoztatja, hogy „ma kivel nem fogok össze”, illetve „mindenről a választási rendszer tehet”, az nem ellenzéki. Pontosabban: Orbáné és a Fideszé biztosan nem.

Egy ideje, hallgatom, olvasom azokat a nagyon remekbe szabott ellenzéki megnyilvánulásokat, amelyek a választási rendszer kritikáját igyekeznek megfogalmazni. Nehéz is lenne velük nem egyetérteni. Ugyanakkor van egy apró problémám a kritikai hangok közül nem is eggyel. Azokkal, amelyek szerint a választási rendszer tehet mindenről. Amiből következik, hogy Orbán hatalma a választási rendszer következménye.

Holott tudhatjuk, hogy a 2010. év előtti bénázások nyomán a „régi” választási rendszer alapján kaptak kétharmados jogosítványt az országgyűlésben. A választási rendszer átalakítása csak ezt követte. Azon is érdemes lenne elgondolkodnia a társadalomnak, hogy miként jött össze az a 2010-es Fidesz-győzelem. De a történelem számos más esetet is tartogat, ahonnan meríthetnénk tanulságokat. Arra nézve, hogy a tömeges szellemi gumicsont-osztogatás, azaz a programtalan demagógia miként győzedelmeskedhet. Akkor, ha kellő mennyiségű féligazságokkal van alámelegítve. Felhasználva az akár jogos ellenérzéseket is, mint gyújtóst. Úgyhogy maradjunk a választási rendszernél...

TRUMP IGAZI IDEOLÓGIÁJA: A PANKRÁCIÓ

444.HU
Szerző: kasnyikm
2017.08.31.


Ha eltekintünk attól, hogy a néha kifejezetten félelmetes politikai nézetei milyen nagy politikai súlyt kaptak az amerikai elnöki hatalommal megtámogatva, akkor Donald Trump egészen elképesztően szórakoztató figura. Nem véletlenül autóznak amerikaiak tízezrei gyakran órákat, hogy élőben meghallgassák a fergeteges showmant, aki még azóta is tart rendszeresen kampánygyűléseket, hogy megválasztották elnöknek. 

Pedig a spontán módon, súgógép nélkül előadott beszédeinek, ha szigorúan, írásban olvassuk őket, egyszerűen nincs értelme. Viszont amikor szónokol, gesztikulációja, arcjátéka és hanglejtései segítségével a világon bárkivel megérteti, miről is beszél. Ugyanígy játszik üzeneteivel. Mintha csak azért vegyítené teljesen következetlenül a legnagyobb hőzöngést kiváltó témákat, hogy a közönséget megigézze, senki ne tudja róla levenni a szemét.

Hogyan tanult meg ilyen zseniálisan kommunikálni a tömegekkel ez az ember, aki milliomosnak született New Yorkban, és nagyjából hatvan éves koráig csak pletykalapokban, valóságsókban, mások által írt könyvekben és óvatosan szövegezett, rendelt interjúkban lehetett találkozni vele? Régi tévéinterjúiban feltűnően színtelenül beszélt a mostani egyéniségéhez képest – érdemes meghallgatni mondjuk ezt a nyolcvanas évek elejéről, ahol simán csak egy unalmas ingatlanfejlesztőnek tűnik.

A válasz az, hogy Trump nem kizárólag azzal töltötte az életet, hogy nagyon komoly és nagyon sikeres üzletembernek adja el magát.

Valójában az elejétől kezdve rajta tartotta a szemét a látványos kamubírkózás, a pankráció világán.

Talán maga is hozzájárult a műfaj sikeréhez, amikor 1988-ban az ő akkor még jól menő New Jersey-i Trump Plaza-ja mellett tartották a legnagyobb szabású pankrátor-eseményt, a Wrestlemania-t. Itt csapott össze Hulk Hogan és Macho Man André az Óriással és a Million Dollar Mannel, és ez volt az a pont, amikor pankráció az amerikai társadalom széléről a tömegkultúra fősodrába került...