2020. augusztus 3., hétfő

MINDEN NAPRA EGY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.03.



Hollik képviselő tegnap megint formában volt, midőn kijelentette, az OLAF vizsgálódik az elhíresült kamuvideó ügyében, mert a műalkotás megvalósította az uniós pénzekkel való visszaélés tényállását. Mégpedig – így Hollik képviselő –, mert készítője uniós fizetést kapó alkalmazott, s mint ilyen nem végezhet pártpolitikai célokat szolgáló feladatokat. Szerintem meg szabadidejében azt csinál, amit akar, s ha hülyeséget, mint ebben az esetben, az nem pénzügyi, hanem morális kérdés, és ahhoz az OLAF-nak az ég egy világon semmi köze nincsen. Ha pedig mégis, akkor az a rendszer is rosszul működik.

De sokkal valószínűbb, Hollik képviselő hazudik és uszít, ami a kijelölt feladata neki a struktúrában. Egyébként a plafon sem szakadt le, amikor ezeket mondta, sőt, még akkor sem, amikor megkapta a kérdést, igaz-e, hogy Mészáros gázszerelő most meg osztrák futballcsapatot akar beszerezni a gyűjteményébe. Erre Hollik képviselő annyit mondott, hajrá, és senkinek a díszes kompániából eszébe nem jutott ezen a ponton az OLAF – holott kellett volna –, hogy honnan az anyám retkes valagából van Mészáros gázszerelőnek pénze osztrák futballcsapatokra. Bár ez nem OLAF-i, hanem ügyészi kérdés, de ez is elmaradt.

Viszont nem is erről elmélkedek máma, hanem erről a papagájrendszerről, hogy Hollik képviselő mostanában mindig vasárnap osztja az észt, és például Rétári elvtárs meg nem, holott a vasárnap régebben az ő reszortja volt. Emlékezhetünk, a hetedik napon mindig megjelent Révári elvtárs ábrándos-aljas szeme, hóna alatt egy zsák krumpli, és mondta az örömhíreket, mennyire rohadt jó immár minden. A nyugdíjasok nála mézzel zuhanyoztak, virágszirommal törölték a szaros seggüket, sajtból volt a Hold és minden házacska mézeskalácsból. Olykor más korosztálynak is jutott nála a képzelt gyönyörökből, ám az ilyen örömhírek mára elapadtak.

Illetve miniszterügynök elvtárs közli őket péntekenként, mint most is az európai nívójú egészségügyről, máskor háton cipelt libernyákokról, és annyi képtelenségről, hogy az ember szájtátva nézi, hallgatja. Mindaközben pedig azon tépelődik, nem is vett jegyet, és mégis az első sorból élvezheti a kabarét. Pénteken orbánost, vasárnap hollikost, és még ki kell figyelnem a sormintát, bár a témák adottak. Novák nacsasszony szül, a rezsiember katonáskodik, Szijjártó kurvaanyázik vagy maszkokat számol, Varga ügyvédbojtár meg jogfilozófiai előadásokat tart arról, mért nem diktatúra a diktatúra, hogyha meg mégis az...


SZABAD SZEMMEL – FRANCIA EURÓPA-ÜGYI MINISZTER: AZ EU-NAK KEMÉNYEBBEN KELL FELLÉPNIE MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.03.



FT

Az új francia Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy országa érvényt kíván szerezni a jogállami feltételeknek a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére hivatott újjáépítési terv kapcsán, és hogy az EU-nak e tekintetben keményebben kell fellépnie Magyarország és Lengyelország ellen. Clément Beaune szerint szankciókkal kell sújtani azokat a kormányokat, amelyek aláássák az olyan alapjogokat, mint az egyenlőség és a sajtószabadság. Azaz követni kell a brüsszeli csúcson hozott határozatot a 750 milliárd eurós csomag ügyében.

Jelezte, hogy Párizs erős jogállami mechanizmust akar, azaz, hogy az országok valóban csak akkor kaphassanak az alapból, ha tiszteletben tartják a közösség alapvető normáit. Utalt arra, hogy e tekintetben az elmúlt hónapban aggasztó fejlemények történtek mind Budapesten, mind Varsóban (Az Index szerkesztőinek felmondása, illetve a lengyel döntés, hogy kilépnek a családi erőszak visszaszorítását célzó Isztanbuli Egyezményből – a szerk. megj.) A miniszter szerint még a magyarok és a lengyelek számára is nehéz megmagyarázni, hogy egyrészt működik a pénzügyi szolidaritás, azaz megsegítik a bajban lévő államokat, másrészt viszont nem érdekes, hogy egyes kormányok miként járnak el a demokratikus elvek kapcsán.

Az újság hozzáteszi, hogy az uniós csúcsértekezleten a vezetők – Budapest és Varsó ellenállása folytán – nyitva hagyták, milyen is legyen a jogállami mechanizmus. A franciák az északi tagokkal, valamint Hollandiával együtt azt akarják, hogy vonják meg a támogatást, ha egy ország megsérti az EU alapszerződését. Beaune kifejtette, hogy a pénzügyi és jogi szankciók a leghatékonyabbak, és emlékeztetett arra, hogy Európa nem csupán az egységes piacot jelenti, hanem egyben kulturális és politikai terv. Épp ezért alapvetőnek nevezte, hogy fennmaradjon a jogállam. Mint mondta, itt nem arról van szó, hogy a Nyugat szemben állna a Kelettel, vagy hogy bármelyik országot ki akarnák oktatni. A demokrácia megóvása létkérdés az EU számára. És ha lesz ilyen mechanizmus, az nem pécéz ki senkit sem előre. Ám ha egy hatalom megszegi a jogállamiságot, akkor jönniük kell a pénzügyi és jogi megtorló intézkedéseknek.

Spiegel

Orbán Viktor fokozatosan militarizálja az országot, ezzel persze azt is eléri, hogy Németország némileg szemet hunyjon az illiberális rendszer kiépítése fölött. Magyarország a múlt évben mindenki másnál messze több német fegyvert vett, összesen 1,8 milliárd euró értékben. A hadsereget az utóbbi négy évben egyfolytában fejlesztik és bővítik. A tárca folyamatosan rekordköltségvetésből gazdálkodhat, jövőre pl. 26 százalékkal többet kap – a vírusválság dacára. A Honvédség létszáma csaknem 10 ezerrel nő, de keresnek 20 ezer önkéntest is.

A polgárőrök, úgy 80 ezren, segítenek a migránsok felkutatásában. Az állam, illetve a Fidesz erősen pártolja a katonai hősök emlékének ápolását. Ideértve a megemlékezést a doni hadműveletekről, valamint a Kitörés napjáról. Az utcákon a fertőzés felbukkanása óta sokkal több a rendőr, valamint a fegyveres katona. Orbán retorikája pedig egyre harciasabb.

Viszont a német-magyar katonai együttműködésben kínos pont, hogy a tatai páncélos dandárhoz érkező első Leopard-2 tankokat a Kárpátia együttes indulója fogadta. A német Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy magyar belügy, milyen indulót választ egy alakulat, de a tárca vezetője, aki nemrégiben Budapesten kollégájával, Benkő Tiborral tárgyalt, nem ismerte, hogy miről szól a szerzemény. Ezzel szemben a lapnak küldött magyar válasz azt hangsúlyozza, hogy a dal mondandója a hazaszeretet és a katonák iránti tisztelet. Egyben népszerűsíti a katonai szolgálatot, illetve hivatást – írja a lap.

Die Presse


Ausztria már értesítette a magyar és szlovén kormányt, hogy drónokkal kívánja erősíteni a közös határ védelmét, illetve hatékonyabbá tenni a küzdelmet az embercsempészek ellen. A próba még ebben a hónapban indul. Ilyen célokra jelenleg hőkamerákat, valamint helikoptereket alkalmaznak, de a pilóta nélküli kis gépek sokkal olcsóbbak. Ezen felül segítségükkel jóval pontosabban nyomon lehet követni a földön zajló eseményeket. Azaz pillanatok alatt fel lehet fedezni, ha valaki illegálisan lépi át a határt és elfogásukra ki lehet küldeni a helyszínre a katonákat, valamint a csendőröket.

Az első időszak kísérletinek számít, és arra szolgál, hogy megállapítsák, mely drónok felelnek meg leginkább a célnak, és hol kell azokon esetleg még javítani. Osztrák részről azt közölték, hogy mind a magyar, mind a szlovén felet igen érdekli a program. Ljubljana azt is felajánlotta, hogy próbálják ki a rendszert a horvát határon. A lap hozzáteszi, hogy mind Szerbiában, mint Boszniában abból indulnak ki a hatóságok: 9-10 ezer migráns jelenleg jogellenesen tartózkodik az országban.

Politico

Az olasz szélsőjobb arra használja a migránsokat, hogy gerjessze a vírus miatti félelmeket, civil szervezetek szerint azonban ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Függetlenül attól, hogy Máltán a múlt héten 65 fertőzöttet találtak a tengerről kimentett emberek közül, és akadtak betegek a menedékkérők között Olaszországban is. Mindenesetre Di Maio olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a migránsok érkezése nemzetbiztonsági kérdés, hiszen a kórokozó már 35 ezer halottat követelt az országban. Ebben az évben idáig nem egészen 14 ezren jutottak el hajókon olasz földre, míg az egy évvel ezelőtti adatok mindössze 3 ezer emberről szólnak.

A római kormány ugyan igyekszik keménynek látszani, de közben elfogadta, hogy bíróság elé kell állnia Salvininak, a belügyi tárca volt vezetőjének, amiért a múlt nyáron nem engedett partra szállni 164 menekültet. A politikus most kijelentette, hogy ha visszatér a koronavírus, a következmények azok lelkén száradnak majd, akik kinyitják a kapukat a migránsok előtt. A jobboldal ellenzék pedig, ideértve a szélsőséges Olaszország barátait, kapva kap a propaganda lehetőségen.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban emlékeztet arra, hogy pár éve, a válság csúcsán egyetlen hónap alatt 26 ezren szálltak partra, viszont nincs semmilyen kapcsolat a bevándorlás, illetve a ragály között, minden ellenkező állítás valótlan. Merthogy alig egy pár beteg van az érkezők között. A Nemzetközi Migrációs Szervezet egyik munkatársa szerint előre meg lehetett jósolni, hogy megbélyegzik az idegeneket, noha a számok azt igazolják, hogy a múlt hónapban regisztrált 5 ezer ember közül csupán 1,5 százaléknál mutatták ki a vírust. A szélsőjobb azonban bármit igyekszik kiaknázni a maga céljaira.

„EZEKET A FOLYAMATOKAT MÁR NEM TUDJUK MEGÁLLÍTANI” – A LEMONDOTT POLGÁRMESTER SZERINT BIZONYOS BEFEKTETŐKKEL SZEMBEN VÉDTELEN SZIGLIGET

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.08.02.


Bár érthető módon sokan kíváncsiak a szigligeti polgármester, Balassa Balázs és a teljes képviselő-testület lemondásának okára, a településvezető másfél héttel a történtek után még egy kis türelmet kér a lakosságtól.

Ahogy arról nemrég írtunk, Szigliget a Balaton-törvénynél is komolyabb feltételeket szabva a térség talán legszigorúbb rendezési tervét alkotta meg már évekkel ezelőtt, gátat szabva újabb zöldterületek beépítésének, és korlátozva a külterületi építkezéseket is. A szigorúbb szabályozás többek közt azt jelentette, hogy a strand és a kikötő lehetett az egyetlen beépített vízparti rész: sem nyaralók, sem kempingek, üdülők nem épülhettek a vízparton. A világörökség várományos helyszínnek számító település 8 kilométeres partszakaszából ma is csak 180 méternyi fürdőző terület, a többi nádas.

Szigliget működése azért volt példaértékű az elmúlt években, mert balatoni településként ellen tudott állni a befektetői nyomásoknak és a beépítési láznak, így meg tudta őrizni tájjellegű szerkezetét. Valószínűleg éppen ez állhat a polgármester és a képviselők lemondásának hátterében is...

„A MINISZTERELNÖK KIESETT A SZEREPÉBŐL”

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.08.02.


Az embert formáló otthonos nyelvi közösségekről és prédacsoportokról beszélgettünk Kálmán László nyelvésszel, az ELTE docensével.

Nyelvészként vagy magánemberként rázta meg a libernyák szó? 

– A magyar nyelvben megszokott, hogy az emberek szlávos képzőket használnak bizalmas kifejezések megalkotására, a rádióműsorukban is beszéltünk erről. A rendicsek és a bumburnyák is idetartozik, ezek a képzők valamiért mulatságosak a magyar fülnek. Nyelvészként tehát nem annyira rázott meg a dolog. Amikor meghallottam, akkor viszont azonnal beugrott a HÖK-ös gólyatáboros lista története. Ott használták a liberót is, ami már az Antall-kormány idején vicceskedő megnevezése volt a liberálisoknak. A libernyák a diákokról készített listán tűnt fel először. Borzalmas, nácijellegű listázás volt, mindenféle megjegyzéseket tettek a gyerekekre. 

Cigó, ratyi, libsi, katkó – volt ott minden. 

– És libernyák. Tisztán emlékeztem, aztán utánanéztem, és azt láttam, ezt a kifejezést hasonló szellemiségű portálokon használják. 

A kifejezéshasználat csoportidentitásra utal? 

– A szóhasználatból be lehet lőni, hogy milyen tartalmakat fogyaszt, milyen portálokat látogat valaki. Ha azt mondja egy melegre, hogy homár – én ezt régebben nem ismertem –, akkor mindjárt lehet tudni, hogy az illető Kuruc.infót olvasgat. 

A miniszterelnök milyen megfontolásból vehette a bátorságot a sértő kifejezés használatára? 

– A kormányfőt rendesen fel szokták készíteni, de ez most szerintem kivételesen spontán jött neki. Azért tartottam ezt érdekesnek, és azért írtam róla posztot – hiszen rengeteg hülyeséget mondanak a politikusok –, mert ez egy önleleplező szóhasználat. Véletlenül jött ki a száján, leleplezte, milyen természetű szövegeket olvas, fogyaszt. Többször hallotta az ő köreiben – ez mutatja, milyen körökben van otthon, milyen közösségeket érez a magáénak. Az ember különböző csoportokhoz tartozik, közöttük mozog, és önkéntelenül is átveszi a kifejezéseiket – ez egyfajta azonosulás. Az ember olyan kifejezést nem tesz a magáévá, amiről azt érzi: olyan társaság használja, amelyikhez nem akarna tartozni. Olykor kezembe kerül szélsőjobboldali szöveg, de eszembe sem jutna, hogy az e körökre jellemző szavakat használjam, mert tudom, hogy ez hová helyezne el engem...

"MINDIG MEGJELENIK ITT VALAKI, AKI EL AKARJA VENNI A BALATON-PARTOT" - VIDEÓS RIPORT A CLUB ALIGÁRÓL

HVG ONLINE
Szerzők: BALLA GYÖNGYI, CSNYI NIKOLETT
2020.08.03. 


A PRO-MOT Kft.-ben korábban érdekelt volt Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. Most a cég többségi tulajdonosa az Indotek Group, amelyet a 10. leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel vezet. 2013-ban szerződésben állapodott meg a PRO-MOT az állammal és az önkormányzattal, hogy a balatonvilágosi üdülőterület egy részét, a strandot, az oda vezető utakat, a parkot és a vízparti sétányt önkormányzati tulajdonba adja, ha cserébe építési telkeket alakíthat ki az általa megvásárolt részen. A megállapodást a helyi civilek szerint egyedül a cég nem tartotta be, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ha nem lesz egyezség, perelni fognak.

Általában úgy tartják, hogy az állam nem jó gazda. Balatonvilágoson épp az ellenkezőjét gondolják, azt, hogy addig mentek jól a dolgok a Club Aliga területén, amíg az állam volt a tulajdonos. Amióta ez nem így van, és az üdülő egy része magántulajdonba került, a helyiek szerint csak a profit számít, nem pedig az, hogy mi lesz a csaknem ötven hektárnyi üdülőkomplexummal, a bezárt szállodákkal, a lepukkant uszodával, a stranddal, a közparkkal. És az is kérdéses, hogy szabadon le lehet-e majd menni a partra, vagy a Balatonnak ezt a részét is elzárják a fürödni vágyók elől...

A SZÍNMŰVÉSZETI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATA NEM FOGADJA EL A KURATÓRIUMOT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.08.03.


A korábbi ígérettel ellentétben az egyetem egyetlen dolgozója sem kapott helyet a kurátorok között – hangsúlyozták.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata nem fogadja el a kuratóriumot – ezt vasárnap este, a Facebookon közölte a diákok érdekképviselete. 

Azt írták, hogy a sajtóból értesültek a Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptembertől fenntartó alapítvány kurátorainak személyéről. A hallgatók által korábban megfogalmazott, a modellváltás megvalósulásához elengedhetetlen feltételek egyike a következő: „az öt tagú kuratóriumba 3 tagot az egyetem szenátusa, 2 tagot a minisztérium jelöl ki”. 

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Egyetem szenátusa által szakmai szempontrendszer alapján összeállított listáról egy jelölést sem vett figyelembe, és a korábbi ígérettel ellentétben az Egyetem egyetlen dolgozója sem kapott helyet a kurátorok között” – hangsúlyozták.