2019. január 12., szombat

RÁADÁS: PÁL UTCAI FIÚK KONCERT (A38 - 2019.01.07.)


YOUTUBE
Szerző: PÁL UTCAI FIÚK
2019.01.07.


A Pál Utcai Fiúk zenekar egy szigetszentmiklósi garázsból nőtte ki magát országosan ismert, immáron 35 éve koncertező zenekarrá. 

Az Akusztik műsor keretein belül egy nem szokványos, bár nem rendhagyó intim előadást mutat be a PUF, kiegészülve állandó vendégzenészeivel Szücs ’Qka’ Krisztiánnal (fúvós hangszerek) és Dióssy Ákossal (billentyű), Albert Zoli (fúvós hangszerek) és a nagyszerű Color Quartet (vonós hangszerek). Továbbá az előadás fényét emeli Beck Zoli, a 30Y frontembere, aki több dalban is közreműködött...

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: NÉGY VEZETŐ - NEGYVEN BESZÉD (PDF)

MÉLTÁNYOSSÁG POLITIKAELEMZŐ KÖZPONT
Szerző: MPK
2019.



A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt. 

Mi ezzel szemben úgy látjuk: szavaknak és tetteknek – legalábbis jó esetben – egysége van, s a politikus cselekedeteiben alakot öltenek a szavai. Másképpen fogalmazva: azok a gondolatok, amelyeket a politikusok megfogalmaznak, visszaköszönnek tetteikben, de legalábbis alakítják, formálják, szervezik azokat. Egyáltalán nem felesleges tehát, ha a szavakat vizsgáljuk, pontosabban a politikusok beszédeit. 

És a politikusok mindig beszélnek. Hol nagygyűlésen, hol nemzetközi rendezvényeken, hol baráti, hol kevésbé baráti közegben. Igényük és szükségük van arra, hogy rendszeresen megnyilvánuljanak. Mi pedig érteni véljük ezt a szándékukat, s komolyan is vesszük. Az lep meg inkább minket, mennyire kevés a politikusi beszédeket összegyűjtő és elemző kutatás. 

Persze az egy nagyon elvont kiindulópont, hogy „politikusi beszéd”. Nincs olyan szuperpolitológus, aki erről – úgy általában – valamit is mondhatna. Óhatatlanul szűkítenünk kell a kört. Kikről szóljon egy ilyen elemzés? Természetesen ez már „kutatói önkény” dolga. Nyilván minden elemzőnek van valamilyen szempontja, amikor a hatalmas politikusi mezőnyből és beszédfolyamból kiválasztja a számára fontosakat. 

Nekünk nagyon egyszerű szempontunk van. 

Úgy érezzük, a mai Európában vannak „jól futó” politikusok. A tévedések elkerülése végett, a „jól futás” nem azt jelenti, hogy az adott politikus elismertsége osztatlanul pozitív. Inkább azt, hogy az illető politikust nem lehet megkerülni. Szeretik vagy nem, jelen van, mondanivalója a mindennapi közbeszéd tárgya.

Ilyen alapon mi úgy ítéljük meg, a mai Európában van négy, a többihez képest „jobban futó” politikus: Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Mi őket választottuk elemzésünk tárgyául. Fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy vizsgálatunk már csak azért is ilyen „szórt”, mert nem ideológiai vagy értékpreferenciák szerint dolgozunk. Nem szeretetünk, utálatunk vagy épp közömbösségünk fejeződik ki választásunkban. Teljesen másodlagos, hogy személy szerint mit gondolunk róluk. Ennél nagyságrendekkel fontosabb, hogy az ő gondolataik, beszédeik vizsgálata által esélyünk van jobban megérteni a mai Európát és benne az egyre erőteljesebb konfliktusok természetét. Lássuk be ugyanis: a konfliktusok növekedését mindannyian érezzük, s csak nagyon ködösen tudjuk meghatározni a konfliktusok eredőjét. Mi ez utóbbira teszünk kísérletet, s a beszédek ehhez remek lehetőséget adnak. A mai európai folyamatokat akarjuk jobban érteni...

RÁADÁS: SZABÓ MAGDA - BÁRÁNY BOLDIZSÁR


YOUTUBE / HUNGAROTON RECORDS
Szerző: SZABÓ MAGDA / MÁRKUS LÁSZLÓ
1983


  Első bégetés

  Bárány Bertalan az apja.
  Borbála az édesanyja,
  s tudja fű-fa-kismadár:
  ő meg Bárány… (be-e-e)
  Bárány… (hát te tudod-e?)
  Bárány… (mi is a neve?)
  Bárány Boldizsár.
  Mint a hó, fehér a gyapja,
  van cipője, zöld kalapja,
  vállán uzsonnáskosár, iskolába
  mégse jár,
  csak az éren, csak a réten,
  a tónál, a faluvégen
meg az erdő hűvösében
futkos, kóricál,
Boldizsár,
Boldizsár,
Bárány Boldizsár...

KÖZEL 70 MILLIÁRDÉRT POLÍROZTA MAGÁT ÉS KELTETT GYŰLÖLETET A KORMÁNY - HETI MUTYIMONDÓ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.01.12.


Nyolc év alatt 70 milliárdot költött a kormány önfényezésre és rettegtetésre – infografikák

Mi most kifejezetten arra koncentrálunk, hogy a kormány mennyit költött el saját eredményei kommunikációjára és egyéb, Brüsszel-, Soros- és egyébellenes “tájékoztató” kampányokra. A Kantar Media adatai alapján 2010. májusa és 2018. szeptembere között 69,3 milliárd forintot listaáron.



Onkoturizmus Kelet-Közép-Európában: kirándulás élet és halál között a román-magyar határon

Nő a nemzetközi hálózatban működő onkológiai magánklinikák száma, forgalma: Románia a kelet-közép-európai paradicsoma ezeknek az intézeteknek. A magánklinikák egy része ösztönzi a nemzetközi betegforgalmat, a fizetőképes betegek külföldi kezelését Törökországtól Nyugat-Európáig, egyúttal forrásokat szívnak el a közegészségügyi intézményektől.

Pár nap kristályozás meg egy kis biofű és kész az alföldi Walking Dead – droghasználati szokások a magyar vidéken

A módos nyugati Szombathelyen és a legszegényebb borsodi falvakban is jól fogynak a kábítószerek: akad, ahol üveg bor helyett WD-40-nel és marhatrágyával kezelt biofű került az ünnepi asztalra – derül ki országos drogkörképünkből. A vidéki szerhasználók személyes történeteiből egyértelműen kiderül, hogy a kábítószer már régóta nem csak fővárosi probléma.

A héten emellett:
tudomásul kellett vegyük, hogy nem embert próbálóan erős kockázat úniós pénzt lopni: tíz évvel az elkövetés után felfüggesztett szabadságvesztéssel úszta meg a kamu kutyafitnesszgép-ügy fővádlottja,
lelepleztük, hogy két állami cég is pénzeli a Fidesz kommunikációs igazgatóját,
megígértük, hogy közadatként kikérjük a képviselőkkel a köztévé székházában erőszakoskodó biztonsági őrök nevét,
megemlékeztünk a miskolci V. L. tragikus haláláról. A hajléktalan férfi karácsony előtt halt meg az utcán, éppen a KaritászPont bejáratánál. 43 éves volt,
összegyűjtöttük, hol és mennyiből épülnek éppen gyorsforgalmi utak. A hódmezővásárhelyi elkerülőt lehet, aranyrudakkal alapozták.
További cikkeink:

SZTRÁJKBIZOTTSÁGOT ALAKÍTOTT A PEDAGÓGUSOK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE

MÉRCE
Szerző: SZADAI LEVENTE
2019.01.12.



A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben tudatta, hogy készen állnak a sztrájk megszervezésére és lebonyolítására: megalakították a sztrájkbizottságot, és megfogalmazták általános és ágazati követeléseiket.

A sztrájkot előkészítő, és annak a lebonyolítását szervező bizottságot a szakszervezet Országos Választmánya alakította meg 2019. január 11-én. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a Mércének elmondta, hogy a közlemény nyílt felhívás a szakszervezetek és munkavállalók számára, hogy csatlakozzanak a sztrájkbizottsághoz.

A követeléseiket a következő pontokban fogalmazták meg.


Általános követelések:

1. Vonják vissza a rabszolgatörvényt, legyen egyeztetés a munka törvénykönyvének munkavállalóbarát módosítása érdekében!
2. Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát! Biztosítson valódi előmenetelt a közalkalmazottak számára!
3. Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét! A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki!
4. Ez egyértelműen legyen szabályozott a munka törvénykönyvében, és egyéb, ágazati, valamint jogállási törvényekben, rendeletekben!
5. Legyen a minimálbérhez kötött, azaz a minimálbér meghatározott százalékával kifejezett diplomás bérminimum!
6. Követeljük a sztrájktörvény módosítását, a sztrájkjog gyakorolhatóságának biztosítását! Korrekt érdekegyeztetést!
7. Vegye komolyan a kormány a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat!
8. Érdemi, rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas fórumokat kell létrehozni és működtetni!

Ágazati követelések:

1. A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!
2. Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a
helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!
3. Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!
4. Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!
5. Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!

A PDSZ tagja az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságnak is, amelyhez 3 föderáció és 12 szakszervezet is csatlakozott. Kedden írtunk róla, hogy átadták azt az Orbán Viktornak címzett levelet, amelyben tárgyalásokat kezdeményeznek a szakszervezeti követelésekről, és szervezik a január 19-i országos blokádot is, amelyhez már 16 város csatlakozott. Az újabb szakszervezeti mozgolódásokból most úgy tűnik, hogy az országos útlezárásokat valóban kiterjedt sztrájk követheti majd, amennyiben többen is csatlakoznak a PDSZ felhívásához.

DIÁKOK SZEMBESÍTETTÉK A HELYETTES ÁLLAMTITKÁRT A FELSŐOKTATÁS HELYZETÉVEL AZ EDUCATIO KIÁLLÍTÁSON

MÉRCE
Szerző: SZADAI LEVENTE, VIDA KAMILLA
2019.01.12.



A Hallgatói Szakszervezet tartott tiltakozó akciót az Educatio kiállításon, hogy felhívja azokra az oktatásban is megjelenő problémákra a figyelmet, amikkel kapcsolatban a kormány nem hallja meg a diákok hangját.

Az Educatio oktatási szakkiállításon évente több ezer középiskolás vesz részt, hogy tájékoztatást kapjon a felsőoktatási lehetőségekről, az egyetemi szakokról és képzésekről, és a lehetséges későbbi elhelyezkedéséről.


Az oktatási kiállításon ma 10 órától beszédet mondott az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, Dr. Horváth Zita is, aki „A felsőoktatásban elérhető ösztöndíjakról és a minőségi felsőoktatásról” címmel tartott előadást.

Azonban a kezdés előtt diákok egy csoportja felállt, hogy szembesítse a helyettes államtitkárral azt, hogy ők, mint hallgatók, hogyan látják a felsőoktatás helyzetét. A Hallgatói Szakszervezet akciójában résztvevő diákok elmondták, hogy elegük van abból, hogy míg a miniszterelnök pár száz forintért eszik a Várban, addig az ELTE több karán több százmilliós leépítések zajlanak. Szerintük ott tart a felsőoktatás helyzete, hogy a „kémiai kísérleteket szóban, az informatikai műveleteket papíron kell levezetni”...

A CIVIL ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT, FARKASFOG PROTÉZISSEL FELSZERELT BIRKAMENETEK ÉLLOVASAI

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Mirtill
2019.01.12.


kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Tárgy: Hűha!

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Maradjon kend, ahol van, és ahogy a dereka, meg az ina engedi, szép lassan ereszkedjen hídba, mert amikről tudósítani fogom, attól kend biztos lehidal, és nem szeretném, hogy bántódása essen a hirtelen mozdulattól, ha már megúszta az itteni, alattvalóknak módszeresen adagolt sokoldalú és cinikus vegzatúrát.

Csoda történt! Megszólalt a Minden Magyarok Totemoszlopa! Peti bácsi látta az Indexen. Mozgott a szája. Szinte lebegett a hódolói felett. Peti bácsinak az a mondása tetszett nagyon, hogy a Soros direkt zsidózik, mikor ő magyarnak is befogadta, de a Soros az minden áron zsidó migráns akar maradni, meg valami pudingot akar etetni azokkal, akiket figyeltet, vagy valami ilyesféle. Menet közben mondta a tatának a Peti ’bá. Sok mindent nem értettem tisztán, mert a biciklire kellett figyelnem. Sok a kátyú a tavaly avatott, kilátós, zenélő szökőkutat megkerülő kerékpárúton, de másképpen nem lehet megközelíteni a patikát.

Kivel, mivel is kezdjem a maszek infót? Persze, hogy velem! Ma láttam aput, nappali megvilágításban. Aludt. Mi ebben a pláne? Hát az például, hogy tavaly nem láttam. Ébren se. A két zsigerelő, az iskola és a munkahely elválasztott bennünket egymástól. Most az orvos által javasolt minimum egy hét helyett egy napot beteg volt, én meg lógtam. Ez van. Ne firtassuk, miért hagytam magára az iskolát, mert sok időt venne igénybe az okok felsorolása.

Amikor kend munkavállalóként egzisztált, akkor még csak két folyamatos üzem létezett, a család, meg a jószág. Most sokféle. Mást ne mondjak, a martinkemencét például csak akkor állítják le, ha baj van. Ilyenkor karbantartás van. És mivel kend ezt se tudja, megírom; van a Dunántúlon egy kis falu, ott nemzedékeken át „hőálló” kőművesek éltek, akik Európa kohóinak a szigetelését végezték. Igen. Az előző diktatúrában is. Tudásexport volt, nem ember.

Sőt mondok én kendnek ennél vadabbat! A ’70 –es években az egyik agyagipari szövetkezet fiatal kályhásai Strasbourgban tartották a KISZ taggyűléseiket, mert a tagság többsége Nyugat-Európa országaiban cserépkályhákat csinált keményvalutáért. Úgyhogy mielőtt nagyon benyalná kend a pártpropagandisták dumáját arról, hogy az előző diktatúrában mi csak selejtet tudtunk csinálni, kérdezze meg azokat, akik akkor éltek és mondjuk a Mikroelektronikában dolgoztak, és ne az agymosott kis zombikra hallgasson.

Apropó. Zombik. Kend ugyebár tudja, hogy a határon túlról bevásárolt takonypóc magyarokkal tölti fel a hivatalokat idehaza a rabszolga kereskedelembe bódult törzsfőnökünk. Na, a kis Kásler janicsárok keményen nyomják ám a távirányított robotra programozott pedagógusoknak az igét. Sőt. Ott még a héten nem tartunk, hogy Klebelsberg volt a nyolcadik törzsfőnök a vérszerződéskor, csak faji alapon a zsidók kiközösítették, de a minap alapított, ki tudja hányadik magyarságkutató intézetnek lehet, hogy ez lesz a dolga. Már azon kívül, hogy a várbeli karmelita kolostor kazamatájában megtalálja épp állapotban, rovásírással írva az Isten lakás-kiutalási határozatát a falánk főbérlőnek.

Most kicsit gondban vagyok, mert kétfele ágazna a mondandóm, és nem tudom, miképpen esne jobban kendnek. Az eredő mégiscsak a törzsfőnök. Az alfa. Aki most Gundel palacsintáért árusítja a magyarokat. Biztos kend is látta a rabszolgahajcsárok felvonulását a molinóval: „Nem leszünk gyarmat”. Mire a Peti bácsi, aki 3 D-ben látja a világot, azt mondta a tatának: „Persze. Már az ókori bölcs is megmondta, hogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Amit nem loptatok el a nemzeti vagyonból, azt eladtátok. Most a lakosság kiárusítása zajlik.” Ez után sok csúnya szó következett a rabszolgatörvény miatt, amit ugye mégse írhatok le. De egy meghatározását mégis muszáj leírni szó szerint, mert olyan szép hosszú; a „civil alapból finanszírozott, farkasfog protézissel felszerelt birkamenetek” éllovasai menetközben nyugodtan tarthatnának egy határozatképes MSZMP taggyűlést is, mert a Peti bácsi szerint kétharmaduk az előző diktatúrában, az élcsapatban is ilyen széles mosollyal gyűjtötte a pártbélyeget.

És most vissza navigálnék az elágazáshoz, ha sikerül. Az „importmagyar” fullajtárokhoz. A tata 90 év fölötti gimnáziumi tanárát meglátogatta az ünnepek alatt egy a mostani diktatúrát elhagyó régi iskolatársa. Olyan távoli rokonunk, hogy ketten se tudták megértetni velem mitől rokon. A lényeg, hogy nálunk is voltak. Hollandiában él a gyerekeinél. Ő is pedagógus volt itthon. Mivel szem előtt voltam, szó esett rólam és miattam az iskoláról. Rólam most kivételesen csak annyit, hogy sajnáltak úgy cakompakk is, meg külön, amiért a Klári néni elmenekült és helyette ez az álszent import nőszemély telepedett ránk. Hanem amiket a mai iskoláról mondtak. Hát ne tudja meg!

Na mégis. Szemléltetés gyanánt. A nyavalyás talpnyalók kioktatták a több generációt tisztességben felnevelő tanárokat, hogy milyen szavakat szabad és melyeket nem szabad használniuk. Semmikor. Főleg nem, mikor kötelezően feljelentik magukat naponta többször a buzgó bunkócskáknak. Szegény jó Beke Kata a kontraszelekciójával 1988-ban, ha tudta volna, hogy a Rózsa néni rekontrája után az oktatásügy már túl van a szubkontrán is. Mindjárt itt a csúcs, a fedáksári, vagyis a leventekiképzés, mondták az öreg tanerők búslakodva ulti nyelven, hátha nem fogom fel a szomorú jövőm.

Feltették a kérdést, mikor lesz itt olyan tanszabadság, mint amikor ők hetven egynéhány éve, jócskán a Horthy időkben, gimnazistaként a református főgimnázium könyvtárában Marx: Tőke című művének első kiadása (1867) alapján az érvelés tudományát kóstolgatták a Wittenbergben doktorált lelkész tanáruk asszisztenciájával?

Bütyökfalva, 2019. január 12.

Mirtill

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2019. ÉVI VÁLTOZÁSAIRÓL

MÉRCE
Szerző: DR. BALCZER BALÁZS LL.M.
2019.01.12.


A címben szándékosan kerültem, hogy az új szabályokat a közkeletűvé vált „Rabszolgatörvény” megnevezéssel illessem: tettem ezt egyrészről azért, mert nem hiszek abban, hogy a tisztánlátást és a higgadt elemzést segítené az eleve drámai hangvételű felütés. A szabályozás éppen elég fejtörésre adhat okot, a további hangulatkeltés – álláspontom szerint – elkerülendő a felelősen gondolkodó jogászok részéről. Másrészről a személyes véleményem az, hogy egy olyan szabályozást, mely alapvetően a munkavállaló akaratára épít, s mely a munkavállaló beleegyezését is igényli, nem indokolt rabszolgatörvénynek nevezni.

Mielőtt a kedves olvasó undorodva más cikk után nézne, elöljáróban le kell, hogy szögezzem: annak ellenére, hogy nem kiáltok hangosan farkast, az új előírásokkal kapcsolatosan számos erős aggály fogalmazódott meg bennem. Kétségeim részben jogi jellegűek, részben pedig a magyarországi munkaügyi kapcsolatok aggasztó helyzetével kapcsolatosak. Lássuk sorban a változásokat!
...

FÜLKE: MIT TANULHATUNK ORBÁN BESZÉDEIBŐL?

HVG ONLINE / FÜLKE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.01.12.


Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek – mondta már többször Orbán Viktor. Most tanulmány készült, ami elemzi az ő, Merkel, Macron és Putyin beszédeit is. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

A Négy vezető – negyven beszéd a Méltányosság Politikaelemző Központ tanulmánya, amiben négy meghatározó politikus – Merkel, Macron, Orbán és Putyin – tíz-tíz beszédét elemzték a kutatók, ugyanis meglátásuk szerint a politikában fontosak a szavak.

Vendégünk Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság igazgatója.

A műsorban szó esik még a beszédeken túl a magyar ellenzékről, a tüntetésekről és az EP-választásról is...

ORBÁN ÚR, MÉRT TETSZIK HAZUDNI?

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY BANDÓ ANDRÁS
2019.01.12.


Írni, megírni, kibeszélni, nem elhallgatni és nem hallgatni – az írástudók kívülről megtámogatott bensőből jövő kötelessége. Mekkora ostobaság ért silóvá azokban, akik ezt a természetes igyekezetet, ezt a becsületbeli ügyet, ezt a tisztesség támogatta cselekvést a lelkes trollként azzal próbálják pocsolyába lapátolni, hogy persze, pénzért. Ó, jelen magyarkodói, manapság pénzért az ír, az vezet műsort a tévében, rádióban, akinek elveiben, illetve elvtelen létében kitűnően megfér a lakájmentalitás. Érdemes visszanézni az Echo tévés névtelen, árnyéktalan mikrofonállványt, ahogy duzzad az önbizalomtól (elbizakodottságtól), bebetonozott görgős székében bárgyún mosolyogva, a Momentumos Hajnal Miklós által pofán vágva és helyben hagyva.

Mindezt pusztán előhangként, hogy végre leírhassam: érdemes? Van még értelme? Lehet még akárcsak picinyke hozománya is egy jó szándékú publicisztikának? Nem kellene inkább a lovak nyaka közé hajítani a gyeplőt, elüldögélni a bakon (vakon…), és azt mondani: menjetek, egyszer majd rájöttök, hogy a vesztetekbe rohantok! De nem lehet, mert ezek is „…űznek / S nekihajtanak önvesztükre / Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.”, így aztán „Nem szabad, nem lehet megállni.” Ady, persze, aki most éppen éppúgy nem igazán kedvelt, mint mondjuk Márai, Nagy Imre, Esterházy, Parti Nagy, Bródy, Koncz Zsuzsa, és még sokan mások, akikből a Jóisten kifelejtette a talpnyalásra rendszeresített birkanyelvet.

Tavaly megfogadtam, ha az ellenzék (maradéka) a választások előtt nem lesz képes föladni a gittegyletszerű pártoskodó kisded játszadozását, hogy közösségé válva hatékonyabban léphessenek föl, és a közösnek mondott célt feledve megint csak arra játszanak, hogy néhány képviselővel, a „közönségszavazatoknak köszönhetően” beküzdjék magukat a parlamentbe, hogy ott naponta alázzák meg őket, akkor leteszem a lantot, emigrálok a házunkba, kiteszek a postaládámra egy cetlit: se tízezer forintokat, se nemzeti inzultációkat nem veszek át, mért mondjam el a véleményem, ha fabatkát sem ér, és annyit sem használ, mint a falábra kent vadgesztenyekrém....

PÉTERFY GERGELY: A KULTÚRHARC AZ ÁLLAMI PÉNZEKKEL KITÖMÖTT LOJÁLIS KÖZÉPSZER ÉS A DILETTÁNSOK BOSSZÚJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2019.01.12.



A József Attila- és Aegon művészeti díjas író 2017 nyarán vállalta el a Magyar Könyvterjesztők és Könyvkereskedők Egyesületének (MKKE) igazgatását, de nemrég megvált a posztjától. Jelenleg a Klubrádióban csütörtökönként az Ötöst vezeti, februárban bemutatója lesz a Vígszínházban, Majgull Axelsson Nem vagyok Miriam című holokausztdrámájának színpadi adaptációját készítette el. Új regénye is megjelenik idén. Arról is beszélgettünk, vajon az „ellenállás éve” hozhat-e megújulást a hazai szellemi életben.

Másfél éve adott interjút nekünk, akkor nevezték ki az MKKE igazgatójává. Noha megbízatása öt évre szólt, novemberben lemondott a posztjáról. Mi történt?

– Közös megegyezéssel jöttem el az MKKE-től, az elnökség tagjaival továbbra is nagyon jó viszonyban vagyok. Már amikor elvállaltam a feladatot, tudtam, az öt év túl sok nekem. Ugyanakkor a magam elé tűzött céljaimat így is elértem. Igazgatói munkám kezdetekor az egyik legfőbb probléma az volt, hogy a könyvpiac negyven százalékát uraló Libri Kiadó nem volt tagja az MKKE-nek, de ez azóta változott: a Libri is belépett az egyesületünkbe. Az MKKE-nek rossz volt a kapcsolata a Margó irodalmi fesztivállal. Sikerült békét, sőt barátságot teremtenem. Író vagyok, tehát közben is folytattam az írást, és a véletlen úgy hozta, hogy egy csomó megbízást kaptam. Befejeztem a svéd Majgull Axelsson Nem vagyok Miriam című holokausztdrámájának színpadi adaptációját, a bemutatója februárban lesz a Vígszínházban. Dolgozom egy nagyregényen is, amely a 2019-es könyvhéten fog megjelenni. Tavasszal jelent meg a feleségemmel közösen írt kínai útinaplónk, A panda ölelése. Emellett rengeteget utaztam, irodalmi ösztöndíjakkal hónapokat töltöttem Kínában, sokat jártam Németországba. Mindez már nem volt összeegyeztethető az MKKE igazgatásával járó feszes hivatali munkarenddel. Ráadásul nem voltam hajlandó befogni a számat, amit pedig többen ajánlottak, és továbbra is elmondtam nyilvánosan is, hogy nem tetszik a rendszer.

Az elmúlt időszakban több botrány is megrázta a könyves szakmát. Matyi Dezső cége, az Alexandra becsődölt, hárommilliárd forint tartozást halmozott fel, ezzel főleg a kis kiadókat sodorta veszélybe. Az állam, ahelyett hogy segített volna a csődkezelésben, két kézzel szórta a közpénzt a Nemzeti Könyvtár sorozat köteteire. A Kerényi Imre által indított sorozat tavaly márciusban zárult le. Nyereséggel?

– Kezdjük az Alexandrával: Matyi cégei ellen korábban több rendőrségi eljárás is indult, az ügy bírósági szakaszban van. A hárommilliárdos hiány sajnos továbbra is fennáll. A Nemzeti Könyvtár sorozat pedig egy sokszorosan túlfizetett és túltámogatott állami vállalkozás, amely elsősorban kultúrpolitikai reprezentációs célokat szolgál. A könyvek zöme kormányhivatalok és önkormányzati irodák polcaira került: irodadekorációra és ideológiai porhintésre jók. Meg porfogónak. Bár a példányok kereskedelmi forgalomba is kerültek, nyereséges piaci termékről nem beszélhetünk, mivel a művek többsége más kiadásokban eddig is kapható volt a könyvesboltokban. Vagyis úgy lett elherdálva sok száz millió forint közpénz, hogy a megtérülésre semmi esély...


ITT OLVASHATÓ

MI VAN A HÁTTÉRBEN, HOGY NEM TUDNAK NYUGDÍJAT FIZETNI?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.11.


Ezt a logikus kérdést teszik fel Magyarországon egyre többen, mert a januári nyugdíjak kifizetése késik, nem érkezett meg időben a nyugdíjasok bankszámlájára. Az Index beszámolója szerint nem csupán a nyugdíjak késnek, hanem az ápolási díjak, a rokkantsági segély, az árvaellátás, a túlóradíjak is.

Az illetékesek azt ígérik, hogy a pénz hétfőre mindenki számláján ott lesz, azonban a hivatkozások, amelyekkel a késést indokolták hamisak. Mind a bankok, mind a Giro Zrt. jelezte, hogy a hiba nem náluk keresendő, az Államkincstár nem utalta át a pénzt. Ez teszi gyanússá az egészet, hogy hazudnak.

Az eddigi információk alapján már decemberben jelezték az Államkincstár dolgozói, hogy a legutóbbi nyolcezer fős leépítés miatt káosz lesz januárban a nyugdíjak kifizetésével és minden egyébbel. Orbán az állami szerepvállalás, a szociális juttatások mellett az államigazgatás leépítésével fogja a pénzt, ott kell megspórolni azokat az összegeket, amelyek nincsenek a rendszerben. Egy ilyen késés a rendszerben levő súlyos problémákra utal. Egyes beszámolók szerint az államigazgatásban megmaradt dolgozókat agyontúlóráztatják, hogy el tudják végezni a munkát, de már ez sem elég.

Miközben Orbán két kézzel szórja a pénzt, a tízmilliárdokat a világ “keresztényeinek” megmentésére, határon túli futballstadionokra, a kórházakban rászakad a plafon a műtött betegekre, az iskolákban minden minimálisra van tekerve, a működőképesség határán tengődnek, az államigazgatás nem tudja ellátni a feladatát. Magyar emberek ezreit bocsátják el, mert nem tudnak nekik bért fizetni, a munkájukat pedig azokkal végeztetik el, akik kényszerhelyzetükben ottmaradnak...

SZABADSÁG, SZENVEDÉLY, HARAG

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2019.01.11.


Nem tudnám megmondani, mikor esett annyi szó a magyar politikában a szenvedélyekről (vagy ha valakinek jobban tetszik: érzelmekről), mint a 2018 decemberében, a CEU bezárása elleni tüntetésekkel kezdődő, totális kudarcélménnyel végződő, majd a rabszolgatörvény elleni tiltakozásokkal újjáéledő tömegmozgalom esetében.

Együttérzés, félelem, szomorúság, gyász, harag, düh, makacs kiállás – csupa ilyesmit lehetett hallani a tüntetőktől, a szónokoktól, csupa ilyesmiről írtak az újságírók és a közírók. Nem csak a nyilvános vitákban szorultak háttérbe a stratégia, a racionális érdekkalkuláció kérdései, de talán nem túlzás azt állítani, hogy maga a valóság változott meg. Itt és most nem igazán tűnik fontosnak, hogy amit ma teszünk, hová vezethet holnap vagy holnapután. Legalábbis nem annyira, mint az, hogy ma muszáj tennünk valamit.

Persze, van szó rövid távú politikai célokról: sztrájkról, blokádról, tüntetésről, EP-választásokról, önkormányzati választásokról, és van szó szervezeti kérdésekről, összefogásról vagy épp utak elválásáról. Ám nem lehet nem észrevenni, hogy mindezek jelentősége másodlagos ahhoz képest, hogy ma a politika aktív résztvevői elsősorban azt teszik, amit a szenvedélyeik diktálnak. S ez egyszerre üdítő és egyúttal elgondolkodtató fordulat...

A KIRÁLY SZÍNLELT BESZÉDE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.01.12.



Ó, te szent habakuk! Mit kell még megérnünk ezzel az emberrel. Amikor Orbán bement a sajtótájékoztatóra olyan nagyon értelmes pofát vágott, ha látta a Nobel-díjas Wigner Jenő valamelyik leszármazottja, sírva csomagolta be a díjat, hogy elküldje az arra érdemesebb okos embernek. Olyan lángeszű ember állt a megtizedelt újságírók előtt, mint én a logika vizsgámon. Néztem, néztem ki az alkalmilag üres fejemből, bólogattam is egy kicsit, sőt felhúztam a szemöldökömet, néha majdnem mondtam valamit, de nem ment. Ki is rúgtak, mint magyar focista a labdát a lelátóra. Nem készültem, égtem és rettenetesen szégyelltem magam. Pedig csak négyen-öten hallották a teremben a semmit.

Orbánt hallgatta, aki bírta, én például sok-sok hónap óta először szántam rá magam, igaz, kitartásom nem volt példaértékű. Láthatóan zavarban volt, és mint egy kisiskolás, papírról felolvasott számokat. Mindegy mit, úgysem igaz – az öndicséret magas, de ellenszenves fokán. Néha tanácstalanul ránézett a Kovácsra, mutogatott is, széttárta a karját, aztán újra nekiveselkedett a semminek. Nincs jó passzban, humora sosem volt, de ennél a produkciónál még a dakota viccei is többet értek. Különben is elsumákolni az embereket leginkább érintő kérdéseket egy miniszterelnöknek nagyon ártalmas, mert kiderülhet, mániáin kívül semmit nem tud, nem is érdekli. Neki csak a migránsozás. Ám már erről is csak zavarosan, leegyszerűsítve képes beszélni. Unos-untalan azt ismétli, mennyi hálával tartozik neki a népe, hiszen megvédte, felvirágoztatta az országot. Most majd jön Európa meg az erősítés...


GYARMATI ANDREA: EZ TÖRTÉNT VELEM A KOCSMÁBAN - ÉS MÉG A PIN-KÓDJÁT IS ELÁRULJA NEKÜNK A DOKTORNŐ

24.HU / POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2019.01.12.


Velem mindig történik valami. A nagypapám azt mondta, olyan vagyok, mint abban a bizonyos múlt századi regényben Cilike, a legkisebb történéseket is intenzíven élem meg. Nagy áldás ez, legalábbis én annak élem meg, mert így sosem unatkozom.

Persze akad, amit néha eléggé unok. Ott van például az az eget rengető marhaság, hogy a kütyük és az elektronika könnyebbé teszik az életet. Már akiét és már amikor. Mert én elég rendesen képes vagyok elveszni a gépekben, rövidítésekben, gombokban, üzenetekben, kódokban. Megnyugtató, hogy azt látom, más is így van ezzel.

Egy beteg kisgyerek meggyógyítása – idén negyven éve csinálom – elég jó hatásfokkal működik, de az internet rejtelmei bizony gyakran zavarba ejtenek.

De nézzünk egy konkrét történetet:...

BÁRKI, BÁRMIRŐL KÉRDEZHETI ORBÁNT, Ő SEMMI ÚJAT NEM MOND NEKÜNK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.01.12.


Aligha vitatható, hogy ma Orbán Viktor Európa egyik legunalmasabb politikusa. Nagy csinnadrattával beharangozott sajtótájékoztatója ezt az állítást csak megerősítette, hiszen bármit kérdeztek tőle a sajtómunkások, precízen működő automataként ismételgette jól ismert mantráját. Azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy bátran feszegeti a határait, ugyanakkor olyan óvatos, mint egy farkas, amelyik az elvékonyodó jégre merészkedik a zsákmány üldözése közben. Orbán ravasz, tudja, tényleg vékony jégre tévedt, mégis szeretné elhitetni velünk, hogy soha nem kell megfürödnie a jeges vízben.

Ilyen az, amikor Orbán Viktor „jó fej” akar lenni az ellenségnek tekintett független médiával. A biztonság kedvéért ugyanis kitiltatott néhány szerkesztőséget arról a sajtótájékoztatóról, melyen állítólag bármit lehetett kérdezni tőle. Az egésznek csak jelzésértéke volt, hiszen a beengedett sajtómunkatársak között bőven voltak olyanok, akik feltehették azokat a kínosnak számító kérdéseket, melyeket kitiltott társaik nem tehettek meg. Orbán persze minden eshetőségre készült, hisz ő maga van leginkább tisztában azzal, melyek hatalmi építményének leggyengébb pontjai.

Például a korrupció, amellyel kapcsolatban zéró toleranciát hirdetett. E nyilvánvalóan cinikus kijelentésével jelezte a szerkesztőségek munkatársainak (akár beengedték őket, akár nem), hogy nincs itt semmi látnivaló, haza lehet menni, és legjobb, ha most, azonnal tesszük ezt. A biztonság kedvéért tovább borzolta a derék médiamunkások idegeit azzal a szokványos paneljével, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Pedig mindenki tudja, hogy lényegében az üzleti ügyei mentén alakítja a politikáját.

A kormányfő tehát több évtizedes politikai rutinjával úgy rázta le magáról az érdemi kérdéseket, mint kutya az esővizet, ami persze jó módszer, ha valakit meg akarnak szorongatni, ám elég cinikus üzenet annak a társadalomnak, amely egyre ingerültebben reagál Orbán Viktor családjának és barátainak gazdagodására. Ő azonban nem azoknak politizál, akik már régóta nem hisznek neki, hanem azoknak, akik lényegében bármilyen képtelenséget elhisznek neki, ha elég határozottan és legalább hetente egyszer elmondja azt.

Orbán az egész országot a saját képére igyekszik formálni, és nehezen viseli, hogy az ország nagyobbik fele nem hajlandó behódolni neki...


MAGYAROK A HÓ ALATT

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.01.12.


Őrületes hó zúdult Európa egyes részeire az elmúlt napokban, olyannyira, hogy például az Alpokban sok helyen annyi hó esett, amennyi általában csak emberöltőnként (sőt, van, ahol 100 évenként) csak egyszer. Ráadásul Ausztria és Bajorország egyes részein további havazást várnak. Ennek kapcsán kértelek meg titeket a Facebookon, hogy küldjetek téli képeket. Érkezett is jó pár, ebből következzen most néhány darab – pár meglepetéssel is közöttük.

Ausztria

Természetesen Ausztriából érkezett a legtöbb kép. Például a nyitóképen látható Róberté, aki azt írta, hogy a Salzburg közeli Obertrum Am See-n 500 méter magasan ő 45 centis havat mért, amiből azóta olvadt is, de esett is hozzá...

TOVÁBB GYALULJA AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK AZ ELLENZÉKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR, ZOLTAI ÁKOS
2019.01.12.


A jelek szerint felfüggesztették a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását. A Jobbikot pedig újabb százmilliós büntetés fenyegeti – értesült lapunk. Indul az EP-kampány.

Információink szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újra jelentős összegre, több mint 100 millió forintra készül büntetni a Jobbikot. Végleges döntés még nincs, egyelőre csak a jelentéstervezet létezik, amelyhez a megadott határidőn belül a párt észrevételeket fűzhet. Kérdésünkre az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások nem nyilvánosak, azokat kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni. Mint emlékezetes, a Jobbikot a tavalyi parlamenti választás előtt több mint 660 millió forintra büntették tiltott kampánytámogatás miatt.

Lapunk információi szerint a Momentumnál és a Párbeszédnél is mind inkább aggódhatnak: bár nem kaptak semmilyen értesítést, úgy látszik,

úgy látszik, felfüggesztették a két párt állami támogatását

– értesült a Népszava. Az Államkincstár ugyanakkor lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e átutalni a két párt támogatását, és ha nem, akkor milyen indokkal vonják meg az összeget. 

– A Párbeszéd legutóbb októberben kapta meg az állami támogatását, csaknem 23 millió forintot. Nagyjából ezt az összeget kellett volna az Államkincstárnak elutalnia első negyedéves támogatásként is , ez azonban nem érkezett meg – mondta lapunknak Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója. 

Hasonló helyzetben van a Momentum is. Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavalyi, 2018-as utolsó negyedévben még rendben megkapták a pénzt. A párt még októberben, alapítványuk pedig decemberben. Idén az első negyedévben körülbelül 12 millió forint állami támogatásra számítana a Momentum, és nagyjából 21 millió forintra az alapítványuk. Attól tartanak azonban, hogy nem kapják meg ezt az összeget. 

Mint arról már többször írtunk, a számvevőszék korábban büntetést, az állami támogatások felfüggesztését, helyezte kilátásba a két ellenzéki párttal szemben, amiért az ÁSZ nem tudta ellenőrizni a kampányköltéseket, és nem találta a pártokat a bejegyzett székhelyeken. Noha a Párbeszéd december 11-én beadta a szükséges papírokat, amelyek igazolták az új székhely bejegyzését, valamint a kampánypénzek elszámolásához szükséges számlákat, szerződéseket és egyéb dokumentumokat, az ÁSZ erre nem reagált. Hajnal Miklós szerint is ok nélküli az ÁSZ fenyegetése, mert a Momentum időben és megfelelő módon tájékoztatta a számvevőszéket a költözésről...

AZ EMBER, AKINEK EGY MÁZSA ARANYAT KÍNÁLTAK A FEJÉÉRT

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: STIER GÁBOR
2019.01.12.


Máig rendőri védelem alatt áll. Irán egy mázsa aranyat ajánlott a fejéért. A szerkesztősége ellen több készülő terrortámadást is megakadályoztak a hatóságok. A hisztéria miatt elveszítette az állását is. Jelenleg a washingtoni Cato Intézet kutatója. Flemming Rose életét 13 évvel ezelőtt egy pillanat alatt megváltoztatta, hogy kezdeményezésére lapja, a dán konzervatív Jyllands-Posten 12 Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát jelentetett meg. Szerinte ez a szólásszabadság, a „klasszikus újságírás” elengedhetetlen része, Dániában pedig egyenesen ki lehet mondani dolgokat. Mások azonban e lépést nyílt provokációként, az iszlám vallás megalázásaként interpretálták. A dán újságíróval a Valdaj Klub idei találkozóján, Szocsiban beszélgettünk.

Ülünk a szálloda halljában, és miről is beszéljen két zsurnaliszta, ha nem a sajtó, a szólás szabadságáról. Szóba jön Magyarország, Orbán Viktort érdekes politikusnak tartja, s megjegyzi, hogy nagyon szeretne interjút készíteni vele. Aztán szép lassan a múltra, arra a számára világhírt hozó, 2005. szeptember 30-ai lapszámra terelődik a szó. Flemming Rose civil kurázsiról, a szabadság értelmezéséről, a Nyugaton egyre inkább erősödő öncenzúráról, az újságírás feladatáról beszél.

„Egyre inkább érződik a félelem”

– Láthatóvá kell tennünk az első pillanatban láthatatlant. Pontosan ezt a célt szolgálta a rajzok nyilvánosságra hozatala. A lapom 13 éve egyedül küzd meg ezzel a komoly feladattal. Senki sem írta ki a pólójára, hogy „Én vagyok a Jyllands-Posten!”. Hiába széles körűek Nyugat-Európában a szabadságjogok, egyre inkább érződik a félelem. Ez nyugtalanít, mert nem lehet tudni, mindez hová vezet. A félelem légkörében ugyanis mindig csak gyengül a szabadság – magyarázza Rose.

És hogy hogyan születtek a ma már történelmi karikatúrák? A szálak egy gyerekkönyveket író férfi úhoz vezetnek. Ahogy egyik méltatója írja, Kare Bluitgen könyveiben a világ nyomorúsága válik gyermekirodalommá. A sikeres dán szerző előszeretettel foglalkozik a harmadik világ bajaival, terroristák áldozataival, megtizedelt indiánokkal. De írt könyvet gyerekeknek a dél-afrikai apartheidről és a bevándorlók kulturális beilleszkedésének nehézségeiről is. Ifjúsági könyvet akart írni Mohamed prófétáról is, ahogy szokta, sok illusztrációval. De hiába tudták róla, hogy a legjobb szándék vezeti, egyetlen rajzoló sem merte vállalni a munkát. Féltek az iszlamisták bosszújától, akik a kívülállókra is ki akarják terjeszteni a vallásuk által előírt képtilalmat.

Az eset híre eljutott a legnagyobb dán napilap kulturális rovatát vezető Flemming Rose-hoz, aki a dolog végére akart járni. Kíváncsi volt, milyen erős az öncenzúra. Ezért felkért negyven híres grafikust, hogy készítsenek karikatúrát a prófétáról. Közülük tizenketten álltak kötélnek. Az ő rajzaikat közölte aztán a lap. A folytatást az egész világ ismeri. A szerkesztő, a karikaturisták, a dán politikusok, sőt általában a dánok az iszlamista agitátorok és a felheccelt muzulmán tömeg első számú ellenségévé váltak. A tüntetők nagykövetségeket rohamoztak meg, több helyütt összetűzések robbantak ki, amelyekben száznál többen haltak meg...

VISZI A SZÉL A FŰRÉSZPORT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.01.11.


Örömhír örömhír hátán. Termálfürdővel gazdagodik Lezsák Sándor népfőiskolája, adta hírül az mfor.hu, a beruházás nettó négy és fél milliárd forintból valósul meg (bár tizedannyink volna, mint amivel ez az összeg menet közben nőni fog), de most ne a pénzt nézzük, hanem hogy mit kap a népfőiskola mindezért.

Az intézmény a feladata ellátásához nélkülözhetetlen, mondhatni, létfontosságú javakkal gyarapodik. Nyitott termálfürdő, kemping, barlangmedence, ülőmedence, élménymedence, gyerekmedence. Olvasónk nyilván érzi, hogy ebből a felsorolásból valami fájón hiányzik, és bingó: háromezer négyzetméteres zárt termálfürdőt is kap a népfőiskola, nyilván abból a célból, hogy csúz, zsába, reuma és orbánc által gyötört hallgatóiba ne csak tudományt csepegtessen, hanem ugyanevvel a lendülettel az egészségüket is visszaadja.

Lezsák utoljára tavalyelőtt kapott a népfőiskolájára tízmilliárdot, akkor, amikor az összes magyar egyetem és főiskola beruházásaira együttesen negyvenmilliárd jutott. Ez utóbbi összeg innen nézvést kissé alacsonynak tűnik, ám ez nyilván az érintett intézmények vezetőinek a sara, vélhetőleg föl se merült bennük, hogy amennyiben oktatási tevékenységüket iszapkezeléssel, masszázzsal, ivókúrával és effélékkel bővítik, akkor az intézményük fényre derül. (Mellesleg, ha valaki nem tudná, az Alföld tengersík vidékin létesült lezsáki népfőiskola egyebek között a búvárképzést is feladatának tekintette, a merülőtorony talán még most is megvan. Lezsák az államtól korábban is sok-sok milliárdot kapott, és azokat, mint látjuk, a lehető leghasznosabban költötte el.)

Csak a teljesség kedvéért tesszük hozzá, hogy a „népfőiskola” szó eredetileg nem barlangmedencével, ülőmedencével, élménymedencével és hasonló jókkal kiegészített, vagyonokat elnyelő intézményeket jelölt, hanem a református és az evangélikus egyház által a harmincas évek vége felé szervezett néhány hetes tanfolyamokat, melyeken a parasztfiatalokat korszerű gazdasági, természettudományi, sőt történeti, irodalmi és művészeti ismeretekkel próbálták felruházni. Hogy milyen hatékonysággal, arról fogalmunk sincs. Pár kurta esztendő volt az egész, aztán jött a háború, és egyebek között a népfőiskolákat is annihilálta. Hozzájuk képest a lezsáki alma mater – múltját, anyagi lehetőségeit és intézményi hátterét tekintve – olyan, mint a Harvard, vagy még annál is illusztrisabb.

Funkcióját tekintve viszont talán mégsem olyan.

A helyzet ugyanis az, hogy a mai parasztfiatalnak a korszerű gazdasági, természettudományi, sőt történeti, irodalmi és művészeti ismereteket a közoktatásban kéne elsajátítania. Ez ma már az állam felelőssége, nem a Soli Deo Gloriáé, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületé meg a többi hasonló szervezeté, amelyek a nyolcvan évvel ezelőtti népfőiskolákat tiszteletre méltó ügyszeretettel megszervezték. Ha az állam erre nem képes, akkor az államot haza kell küldeni. Menjen szépen vissza a falujába, rúgja a labdát, töltse a kolbászt, vagy foglalkozzon valami mással...

A TÉL, AMIKOR DIVATBA JÖTT A KENYÉRSÜTÉS (18+)

INDEX / FORTEPAN
Szerző: BARAKONYI SZABOLCS
2019.01.12.


Van egy tél, amit évről évre felemlegetünk. Ha januárban jön a hó, azért – ha pedig a szokásosnál enyhébb az idő, akkor azért. Az 1987-es tél az első pillanattól kezdve legenda lett. Nekem is vannak róla emlékeim. Az egyik, hogy elindultam az iskolába, és akkora volt a hó, hogy visszafordultam, maximum két sarkot tehettem meg, de rettentő sokáig tartott, feladtam, mert örültem neki, hogy valós okom volt visszafordulni, és nem kell iskolába menni. A másik emlékem pedig az, hogy jött az élelmiszerpánik, ami nyilván a felnőttekre jobban hatott, mi csak a havat láttuk az egészből. A ház lakói az idősebbek segítségét kérték, hogy idézzék már fel, hogyan is kell kenyeret sütni, mert akkor még nem volt mindenki pék Budapesten, sőt, a városi ember egyáltalán nem sütött kenyeret. Most nem a nosztalgia miatt rángatjuk elő a nagy telet – az évforduló se kerek –, hanem mert Urbán Tamás nemrég izgatottan telefonált: fényképek kerültek elő. Urbán azon a télen a mentőkkel dolgozott, így nem meglepő, hogy azokat a napokat szinte végig rohamkocsin töltötte. Az akkor készült képek nagy része most látható először...

AZ ÁTLÁTSZÓ LEGFONTOSABB TAVALYI CIKKEIRŐL BESZÉLGETTEK A TILOS RÁDIÓBAN - itt lehet meghallgatni

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.01.11.


A Tilos Rádió Bádogdob című műsorában főszerkesztőnk, Bodoky Tamás, valamint Kőműves Anita és Oroszi Babett újságírók az Átlátszó 2018-as nagy dobásairól beszélgettek a műsorvezetővel, Bodolai Lászlóval.

Január 8-án az Átlátszó főszerkesztője és két újságírója a Tilos Rádió Bádodob című műsorában a tavalyi legnépszerűbb cikkeinkről, és legfontosabb tényfeltárásainkról beszélgetett Bodolai László műsorvezetővel.

Bodoky Tamás főszerkesztő beszélt a luxusjachtos-magánrepülős anyagunkról, valamint adatújságíró-csapatunk, az Atlo elindulásáról.

Oroszi Babett beszélt a nemzeti dohányboltokon gazdagodó trafikbárók általa feltárt hálózatáról, Kőműves Anita pedig elmondta, hogy tavaly közel 1 milliárd forintot költött a magyar kormány washingtoni lobbizásra.

Munkatársnőink és főszerkesztőnk sok más tavalyi cikkünket is felevenítették a mintegy 1 óra hosszú műsorban, a felvétel itt meghallgatható...

TRUMP SZEMÉLYISÉGE AZ AKADÁLY, NEM A MEXIKÓI FAL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.11.


Nincs elmozdulás az amerikai belpolitikában, és egyelőre beláthatatlan, hogyan lesz vége annak, hogy Trump a képviselőház zsarolására használja a szövetségi kormányzás leállását, amelyet nem hajlandó elindítani addig, amíg a novemberi győzelem után demokrata többségű képviselőház meg nem szavazza Trump mexikói határra építendő falának 5,6 milliárd dolláros költségét. Ez gengszterizmus, amelynek súlyos következményei lehetnek akkor is, ha a demokraták engednének, és akkor is, ha nem. Ha engednek, akkor egy terrorista elnök felszámolta a fékek és ellensúlyok rendszerét, ha nem engednek, Trump megbénítja a kormányzást és 800 ezer szövetségi alkalmazott fizetés nélkül marad. Márpedig elmozdulás nem látszik.

Az egyetlen kiútnak az látszik, ha Trump “National Emergency”-t, nemzeti vészhelyzetet, egyfajta szükségállapotot hirdet ki, ebben az esetben megkerülheti a képviselőházat, és a hadsereggel a Pentagon költségein megépíti a falat. Ez legalább olyan súlyos következmény, mint a fentiek, mert nincs nemzeti vészhelyzet, amit háború esetén lehet elrendelni, ha valóban valamilyen végveszélyben van Amerika. Ilyen szükségállapot azonban nincs. A határon kialakult káoszt maga Trump idézte elő, ő hozta létre, amit ő meg is szüntethetne, méghozzá a iszonyatosan drága fal megépítése nélkül. A demokraták mindent megtettek azért, hogy a kormányzat újraindítható legyen, ez kizárólag Trump aláírásán múlik, aki azonban nem ír alá addig, amíg az ő “szép falát” nem finanszírozza a képviselőház.

Arra mindenki emlékszik, hogy Trump a falat egyrészt saját maga emlékművének szánja, az összes mentális problémával küzdő diktatórikus hajlamú vezetőhöz hasonlóan egy monumentális építménnyel akar emlékművet állítani magának, és a kampányban azt ígérte, hogy a fal költségeit nem az amerikai adófizetőkkel, hanem Mexikóval fizetteti meg. Trumpnak nem a kongresszusi vezetőkkel, hanem Mexikóval kellene birkóznia, hogy finanszírozzák a falat, amely egyébként semmit nem old meg. A drogot nem a zöldhatáron szállítják, hanem vízen, levegőben és a föld alatt. A dél-amerikai szörnyűségek elől menekülő családok megállításához nincs szükség ekkora falra. Trump agykapacitására jellemző, hogy arra hivatkozott, hogy a Vatikán állam körül is van fal. Azon pedig már senki nem is csodálkozik, hogy a legújabb állapot szerint Trump letagadja, hogy azt mondta: Mexikóval fizetteti ki a fal árát. Videófelvételek vannak róla, de az őt nem érdekli. Hogyan lehet egy embert komolyan venni, aki így hazudik, és letagadja azt, amit az orra előtt visszajátszanak neki?

A helyzetre a megoldás az lenne, ami az amerikai politika bevett gyakorlata, hogy ellenzéki többségű kongresszus esetén az elnök kompromisszumokkal kormányoz, kétpárti megegyezésekre van szükség, és ez az amerikai demokrácia egyik kulcspontja, hogy a kétévente megújuló képviselőház ellensúlyt képez, és a választók lehetőséget kapnak arra, hogy korlátozzák az elnököt, ha jónak látják. A demokraták azért kaptak novemberben többséget, hogy fékei és ellensúlyai legyenek Trumpnak. Ha ezt nem teszik meg, akkor a választóikat, Amerikát árulják el, mert őket ezzel bízták meg. Trump erről nem vesz tudomást, és erővel akar átgázolni a kongresszuson, az alkotmányos renden és zsarolással kényszeríteni a képviselőházat, hogy teljesítse az akaratát. Ez diktatórikus törekvés, alkotmányellenes...

A BIOLÓGUS, AKI OTTHAGYTA AZ AZ MTA-T ÉS GERILLAKERTÉSZ LETT VIDÉKEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.01.11.


Szemébe nézett egy pajzstetű és megváltozott az élete. Tudományos munkáját hagyta ott, hogy inkább a kiskertjét gondozza Kecskeméten. Metszőollóval vágja a füvet, imádkozó sáskákkal hadakozik, a tarack megleckézteti, a paradicsomot pedig egy „intelligens lénynek” tartja. Környezeti katasztrófa felé rohanunk, szerinte mégis érdemes küzdeni, de először meg kell tanulnunk másként tekinteni a világra. Fetykó Kinga biológus, gerillakertész paradigmaváltásának története:...

ÚJ MAGYAR EREDETMESE KÉSZÜL SZÁZMILLIÓKBÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.01.12. 


Új eredetmese készül sok százmillióért, egy százfős monstre állami intézményben, amely a szittyahívők kedvében járva a keleti külkapcsolatokat is egyengetheti.

Az intézet célja, hogy véget vessen „a régi türk–finnugor eredet- vagy nyelveredetvitának” – magyarázta Kásler Miklós humánminiszter az évi 880 milliós állami támogatással megalapított Magyarságkutató Intézet (MKI) január 1-jei felállítását. A „halzsíros” finnugor rokonságot már a XIX–XX. században sem találták elég elegánsnak, sokan inkább a fél világot leigázó hunoktól származtatták volna a magyarságot. Orbánnak valószínűleg nincsenek ilyen érzelmi viszonyulásai a magyar őstörténethez, praktikusabb okokat látnak az intézetalapítás mögötti kormányfői áldás motivációi között az általunk megkérdezett szakértők.

A keleti nyitás jegyében a magyar politikusok rendre előveszik a magyarság vélt keleti rokonságait. Orbán Kirgizisztánban épp a török népeknek akart udvarolni, amikor a magyar nyelv – szerinte – török eredetéről beszélt. De valószínűleg nem gondolta komolyabban, mint Matolcsy, amikor a magyarság japán rokonságát „bizonyította” azzal, hogy „kisgyermekeink fenekén hat hétig kis, piros pont van”.

Ha az alternatív magyar (ős)történelem megalkotása politikai prioritás lenne Orbánnak, akkor megcsinálná azt – mondja Gyurgyák János szellemtörténész, könyvkiadó. Ám a jelenlegi, néha komikus összevisszaság inkább azt mutatja, hogy Orbánnak a kultúra és tudomány területén megvalósuló őrségváltásra, és a nyugatos vagy liberális eszme képviselői elleni harc fenntartására van elsősorban igénye. Erre a feladatra jelentkezett be 2010-ben Szőcs Géza, aki kulturális államtitkárként szintén beígérte a magyarságkutatást és az ahhoz kapcsolódó genetikai vizsgálatokat. De így tett – a közelmúltban elhunyt – Kerényi Imre is, aki a „baloldali irodalmi kánon” megtörését ígérte, majd jött Schmidt Mária, aki száműzné a történelemtanításból a magyar diákokban „kisebbrendűségi érzést” keltő részeket, ezért például Magyarország második világháborús szerepét is újraértelmezné („utolsó csatlós” helyett áldozat)...