Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.11.03.
Felmérések szerint az utóbbi évek fontosabb társadalmi-politikai ügyei kevésbé fontosak az amerikai választóknak. A legtöbbek szavazatát idén is a gazdasági helyzet és a hosszú ideje rágott egészségbiztosítási reform határozza meg, de a koronavírus-járvány is ott van a legégetőbb témák között. A legtöbb választási ügyben jobb a felmérésekben vezető demokrata jelölt, Joe Biden megítélése, mint Donald Trumpé, és személyisége is szimpatikusabb az átlagos választónak. Azonban a gazdaságtól kezdve a koronavírus-járványon át a klímaváltozásig a legtöbb ügyben nagyon erős szakadék van a két párt tábora között, így a társadalom mély megosztottsága miatt a gazdasági vagy járványhelyzet vélhetően kisebb hatással lesz a szavazás kimenetelére, mint egy átlagos elnökválasztáson lenne.
Ha valaki átböngészné az utóbbi évek amerikai sajtóját és az Amerikáról szóló nemzetközi híreket, kismillió olyan megosztó ügyet találhatna, amelyen a 2020-as választás múlhat, a fegyvertartástól és az abortusz körüli kultúrharctól kezdve a növekvő egyenlőtlenségeken és az utóbbi hónapokban országszerte tiltakozásokhoz vezető etnikai feszültségeken át a tomboló koronavírus-járványig.
Ennek ellenére a felmérések szerint nem ezek lesznek a döntők. Ahogy minden évben, idén is a gazdasági helyzetre mondták a legtöbben, hogy fontos a szavazatuk leadásakor, a másik gyakran emlegetett téma pedig a már négy, nyolc és tizenkét éve is központi kampánytémának számító egészségbiztosítási reform. Egyéb aktuális kérdések, mint például a klímaváltozás, a vagyoni és etnikai egyenlőtlenségek vagy az oktatási rendszer állapota azonban már jóval kevésbé fontos a teljes lakosság körében.
Utóbbi megkötés azonban az idei elnökválasztás esetében különösen fontos, miután a két párt szavazóbázisainak prioritásai és az egyes kérdések megítélése alapján (is) az lehet az ember benyomása, mintha a jobb- és baloldal két külön országban élne.
De az is látszik a közvélemény-kutatásokból, hogy Amerika nagyot változott négy év alatt. A 2016-os kampány központi témái mára teljesen marginálissá váltak, és egyes értékelések szerint idén a konkrét társadalmi-politikai ügyeknél fontosabb lesz a jelöltek személyes kvalitásainak megítélése...
Ha valaki átböngészné az utóbbi évek amerikai sajtóját és az Amerikáról szóló nemzetközi híreket, kismillió olyan megosztó ügyet találhatna, amelyen a 2020-as választás múlhat, a fegyvertartástól és az abortusz körüli kultúrharctól kezdve a növekvő egyenlőtlenségeken és az utóbbi hónapokban országszerte tiltakozásokhoz vezető etnikai feszültségeken át a tomboló koronavírus-járványig.
Ennek ellenére a felmérések szerint nem ezek lesznek a döntők. Ahogy minden évben, idén is a gazdasági helyzetre mondták a legtöbben, hogy fontos a szavazatuk leadásakor, a másik gyakran emlegetett téma pedig a már négy, nyolc és tizenkét éve is központi kampánytémának számító egészségbiztosítási reform. Egyéb aktuális kérdések, mint például a klímaváltozás, a vagyoni és etnikai egyenlőtlenségek vagy az oktatási rendszer állapota azonban már jóval kevésbé fontos a teljes lakosság körében.
Utóbbi megkötés azonban az idei elnökválasztás esetében különösen fontos, miután a két párt szavazóbázisainak prioritásai és az egyes kérdések megítélése alapján (is) az lehet az ember benyomása, mintha a jobb- és baloldal két külön országban élne.
De az is látszik a közvélemény-kutatásokból, hogy Amerika nagyot változott négy év alatt. A 2016-os kampány központi témái mára teljesen marginálissá váltak, és egyes értékelések szerint idén a konkrét társadalmi-politikai ügyeknél fontosabb lesz a jelöltek személyes kvalitásainak megítélése...