2020. május 22., péntek

RÁADÁS: ÉLJEN A KIRÁLYNŐ! DE MELYIK? – AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZ ELŐADÁSA A HVG.HU-N

HVG
Szerző: CZEGLÉDI FANNI
2020.05.22.


Stuart Mária hosszú évek óta Erzsébet királynő foglya Angliában: sem kivégezni, sem szabadon engedni nem jó ötlet, pedig a jelenléte mindig vérző, soha be nem gyógyuló seb. Maradhat-e bennünk méltóság, erkölcsösség, ha szembe találjuk magunkat azzal, akit gyűlölünk? Kitölt vagy kiüresít a hatalom? A Stuart Mária online premierje alkalmából a rendezővel, Gáspár Ildikóval beszélgettünk.

Stuart Mária skót királynő megkérdőjelezte unokatestvére, I. Erzsébet angol királynő jogát a trónra, hiszen őt korábban törvénytelen gyermeknek nyilvánították. Mikor Máriát a skót nemesek elűzték az országból, Angliában keresett menedéket, Erzsébet azonban – attól tartva, hogy Mária majd megfosztja őt a hatalomtól –, fogságba vetette unokatestvérét. Friedrich Schiller 1800-ban írt drámáját 2014 májusában mutatták be az Örkény Színházban Hámori Gabriella és Szandtner Anna/Sárosdi Lilla főszereplésével...


FÉLŐ, HOGY ÚGY JÁRUNK A KORONAVÍRUSSAL, MINT A FARKAST KIÁLTÓ FIÚ

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.05.22.


„Nagyon veszélyesnek tartom azt a kommunikációs űrt, ami az elmúlt két hónapban jellemző volt. Mindez egy hiszterizáló reakciót, olyan paranoiát válthat ki, amely miatt az emberek hajlamosak lesznek azt sem készpénznek venni, ami hiteles forrásokból hangzik el. Nem immunológusként, genetikusként, hanem állampolgárként ez a félelmem.

Amikor az ország tiszti főorvosa azt mondja, hogy találtak X fertőzöttet és Y haláleset történt, a hallgatók nem jó számokat hallanak, mert fogalmuk sincs arról, hogy hány vizsgálatból jöttek ki ezek a számok. Miközben megértem a társadalomlélektani, szociálpszichológiai és gazdasági megfontolásokat, a hihetetlen nyomást, amit a növekvő munkanélküliség tesz a döntéshozókra, veszélyesnek tartom, ha az elsőnél esetleg sokkal keményebb második hullám olyan helyzetben talál minket, amikor már nem vagyunk annyira megrémülve és ezért nem vigyázunk annyira” – mondta csütörtök este a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának évadzáró online eseményén Falus András Széchenyi-díjas immunológusprofesszor.

A járvány miatt immár másodjára online megrendezett beszélgetésen Falus András Széchenyi-díjas akadémikussal Sándor Judit jogász, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának vezetője, valamint Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója beszélgetett. A virtuális diskurzust a CEU társadalmi felelősségvállalási irodáját vezető László Flóra moderálta. A Qubi a rendezvény médiapartnere.

Falus kifejtette: fennáll a veszélye, hogy a kommunikációs hézagok okozta hitelvesztés miatt úgy jár majd a magyar lakosság, mint az egyszeri mesében az óvatlan pásztorfiú, aki annyiszor kiáltott felelőtlenül farkast, hogy amikor a vadállat tényleg megjelent, már senki nem hitt neki és odaveszett az egész nyája. Az immunológus az Egészségügyi Világszervezetet, a WHO-t idézve négy tényezőt sorolt, amely a járvány elleni harcban elengedhetetlen lenne a sikerhez:

- izoláció, otthonmaradás;

- tömeges tesztelés, elsősorban a vírus jelenlétét igazoló PCR-tesztekkel;

- transzparens kommunikáció, hiteles tájékoztatás;

- felkészült egészségügyi rendszer
ITT OLVASHATÓ

TÖBB, MINT EGYMILLIÓAN LÁTTÁK BANGÓNÉ MEGRÁZÓ VIDEÓJÁT – A FIDESZ IS REAGÁLT

HÍRKLIKK
Szerző: CSANÁDI DÁVID
2020.05.22.


Csütörtök óta csaknem 1 millió 200 ezren látták azt a videót, amelyben Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő mutatta be annak a 33 éves családanyának a tragédiáját, aki a koronavírus- járvány idején úgy vesztette életét, hogy az elkerülhető lett volna.
Az elhunyt lány édesanyja, Martineczné Rezsnyák Regina a felvételen beszél kálváriájukról, amely április 22-én kezdődött: 33 éves lánya, Regina fejfájást és szemgödri fájdalmat érzett, majd belázasodott, viszont nem köhögött. Két napig vártak, miután az azonnal értesített körzeti orvos koronavírus-tesztre rendelte a nőt, aki később már – a korábbi tünetek mellett – sugárban hányt. Édesanyja – maga is az egészségügyben dolgozott szinte egész életében – állítja, hogy egy kezdő nővér is megállapíthatta a tünetekből, hogy Reginának fokozódott az agynyomása. A tesztelésre azonban nem került sor, az asszonyt kórházba szállították, de közben megtudták, hogy a tesztre azért nem került sor, mert Regina adatai egyszerűen eltűntek a rendszerből.

A kórházba szállítás sem ment simán: Székesfehérváron nem fogadták, visszavitték Tatabányára, a Covid-osztályra, ahol tesztelték, eredménye negatív lett, viszont édesanyja szavai szerint, még a vérnyomását sem mérték meg, nemhogy a tüneteit kezelték volna. 40 fokos lázzal és fejfájással küldték haza...


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.22.



P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Jöhet a bakufu

Mária országa e vészterhes napokban mindinkább kaszárnyára kezd hasonlítani, apró különbségekkel persze. Az első különbség az, hogy a Magyar Néphadsereg laktanyáiban mindenki kapott enni, méghozzá nem havonta vagy negyedévenként egyszer, mint gondolnók, hanem naponta háromszor. Reggeli, ebéd, vacsora. Éjszakai szolgálat eseté­ben éjszakai pótlék, sőt, bár ezt a nyájas olvasó nyilván nem hiszi el, némely alakulatnál a harcos még ozsonnának is örvendhetett. A máso­dik különbség a szellemi színvonalban áll. Pártunk és kormányunk ci­zelláltabb elméi kétségkívül mélyenszántó megnyilatkozásokkal nyű­gözik le a nagyérdeműt, evvel együtt be kell látnunk, hogy a Magyar Néphadsereg politikai tisztjei Platónok és Arisztotelészek voltak hozzá­juk képest. A harmadik különbség pedig nyilvánvalóan morális termé­szetű. Egy hadtápos főtörzs mondta fél évszázaddal ezelőtt (talán már meg is írtam valahol), hogy tizenöt szolgálati év elteltével minden had­tápos katonát tárgyalás nélkül fel kéne akasztani. Biztosra vehető ugyanis, hogy folyamatosan kilopta az alakulat babgulyásából a mar­hahús kétharmadát és a bab felét, lopott cukrot, lisztet, zsírt, takarító­szert, talán még bakancsot is. Bitó. Komplett hadseregek, sőt komplett országok egyben történő lenyúlása azokban a történelem előtti idők­ben föl sem merült...

Borbély András: A medve
Pszichopolitika kisebbségieknek

Gadó Gábor: Érintésmentes fogócska

Kovács Zoltán: Hogy állsz, Sándor?

Magyar László András: Gondolatok az élet értelméről


Soós Eszter Petronella: Macron három év után

– a járvány mint lehetőség?

Márton László: Csak a válogatott verseit írta meg
Száz éve született Tóth Eszter

Sarkadi Balázs: A koronavírus-járvány egy orvos-biológus szemével

Sokan jósolták, hogy az emberiségre az igazi veszélyt egy gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó vírus jelenti majd, de hogy egy egyszerű koronavírus ilyen hatalmas járványt idézhet elő, azt talán senki nem gondolta volna. A koronavírusok jól ismerten itt élnek velünk, nevüket a zsírszerű burokba ágyazott fehérjetüskékről, a nap koronájához hasonlóan kitüremkedő cukortartalmú fehérjékről kapták. Egyszálú ribonukleinsav (RNS) az örökítő anyaguk, gyorsan terjednek, az emberben általában egy kis náthát, esetleg hasmenést okoznak. Háziállatokban is főként enyhe betegségeket idéznek elő, bár ha a malacok, a borjak vagy a csirkék fertőződnek meg, néha jelentősebb gazdasági károk is keletkezhetnek. Igaz, az elmúlt években a SARS és a MERS betegség már mutatta, hogy ezek a korábban nem ismert, az emberre is fertőző koronavírusok állhatnak bizonyos súlyos légúti panaszok, tüdőgyulladások mögött, és képesek a gyomor és a bélrendszer megtámadására is. Viszont a magas halálozási arány ellenére ezeknek az új koronavírusoknak a fertőzőképessége viszonylag alacsony volt, így néhány hónap vagy év alatt gyakorlatilag kipusztultak, s a fertőzések visszaszorultak...

Gyáni Gábor: Emlékezés John Lukacsra

Molnár Erzsébet: Orrtól orrig

Losoncz Miklós: A koronavírus-járvány és a Brexit


A személyes kontaktus tilalma által okozott technikai problémáktól eltekintve a koronavírus-járvány közvetlenül nem befolyásolja a kilépési tárgyalásokat. Több területen a felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Sok jel szerint a brit kormány a járvány kezelésében elkövetett hibák belpolitikai következményeit, hosszabb távon a várhatóan gyengülő támogatottságát kívánja ellensúlyozni irreális, de a keményvonalas Brexit támogatóinak rokonszenves tárgyalási stratégiájával. A koronavírus-járvány által előidézett recesszió súlyosbítja az EU-ból való esetleges rendezetlen kiválás negatív gazdasági következményeit...

Lipovecz Iván: Vaku

Hegyi Iván: Beértük a Bundesligát


V I S S Z H A N G

Grecsó Krisztián: Ahol nincs

Hamar Péter: Veresné elfeledve

Zsila Ferenc: Keresd a nőt

Pankovits József: Jogos aggodalmak

Vásárhelyi Mária: Megint ugyanazok!
P Á R A T L A N

(nyerges): SOROS-ÜGYNÖK, ANNO

A. G. úr: KERES

Lázár György: DISZKRÉT KITÜNTETÉS

-átkai: TÁMOGATÁSOK(K)

Beck Tamás: ORBÁN BŰNBAK LETT

Szilasi György: IS?

Lantai András: EZER BOCSÁNAT

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.22.


F E U I L L E T O N

Milbacher Róbert: A kulturális migránsokról

I N T E R J Ú

Lakner Dávid: „Az egyén elveszítette bizalmát a hatalomban”
Beszélgetés Szávai Jánossal

K R I T I K A

Sinkó István: Menekülés a hálóra
Kiállítások mint túlélési stratégiák


A vírus és következményei mindent átírtak. Átírták viszonyunkat a kiállítási műfajhoz, átírták kiállításlátogatási szokásainkat is. Manapság – ahogy egy művésztanár fogalmazott – alsógatyában is ellátogathatunk egy műterembe, ha azt bemutatják a cyber térben, papucsban slattyoghatjuk végig a múzeumok termeit. Jó ez? A lehetőség, a munkák megtekintése, az ismeretek begyűjtése szempontjából igen. De az alkalom, a tér befogadása, a mű megtisztelése azzal, hogy rákészülünk, felöltözünk, odamegyünk, a közönséggel együtt gyönyörködünk. Nos ettől megfosztott a járvány, a karantén, s ez nem jó.

Jobb híján azonban érdeklődve figyelhetjük az egyes kiállítóintézmények túlélési stratégiáit, a művek, művészek bemutatásának újfajta – vagy konzervatívabb – formáit...

Wagner István: „Hadilábon” álló Picasso

(Pablo Picasso – Kriegsjahre 1939 bis 1945, Kunstsammlung Nordrhein‑Westfalen, Düsseldorf. Újra nyitva május 5. és június 14. között.)

A katalán Pablo Picasso (1881–1973) spanyol útlevéllel élt francia földön, ahol állampolgársági kérelmét visszautasították, de ez a státusz amúgy is megszűnt, amikor a németek az országot lerohanták. Európai rangja miatt azonban sajátos védettséget élvezett a hispán követség, a francia rendőri prefektúra vagy a német megszállók részéről egyaránt, amit ő önkéntes visszavonultsággal honorált. A második világégés első évét a délnyugati Royan fürdővároskájában töltötte az Atlanti‑óceán partján, de aztán élettársával, Dora Maarral végleg beköltözött az elfoglalt francia fővárosban a Rue des Grands‑Augustins tágas műtermébe, és e korszak hűséges fotókrónikása Brassaï volt. Habár őt is „elfajzott művésznek” deklarálták, így eltiltották művei kiállításától és eladásától, de a Drouot vagy a Charpentier privát galéria, sőt a Vichy‑rezsim hivatalos intézménye, az Orangerie csoportos tárlatokon továbbra is bemutatta és forgalmazta munkáit...

György Péter: Ébredj a valóra

(Köszönöm a Műcsarnok munkatársainak, hogy a karantén idején kritikusként láthattam a tárlatot, azaz egyedül bolyonghattam az üres termekben.)

Amikor a közelmúltban elhunyt Fekete György többször is elmondta, leírta, hogy mit jelent az MMA számára a Nemzeti Szalon, sokkal inkább egy ideáról, mintsem olyan intézményről beszélt, amelynek története számos rokonvonása ellenére sem volt azonos a Műcsarnokkal. Az utóbbi 1960‑tól „egyeduralomra” tett szert, a reprezentatívnak szánt országos kiállítások legjavát itt rendezték meg. Így a 2014‑ben újraindított Nemzeti Szalonnak nevezett kiállítások elődei valójában az olyan műcsarnoki bemutatók voltak, mint az 1978‑ban megrendezett Festészet 77, majd a Magyar szobrászati kiállítás, amelyen a szövetség festő és szobrász szakosztályának tagjai szerepelhettek. 1982‑ben, 1984‑ben Frank János rendezésében az Országos Képzőművészeti, 1983‑ban Fekete György rendezésében az Országos Iparművészeti Kiállítást mutatták be. A mostani bemutató ezek szellemét idézi fel, s nem egy virtuális Nemzeti Szalont teremtett újra...

Stőhr Lóránt: Karanténmozi

(Spaces – 22 kisfilm a Thessaloniki Filmfesztivál szervezésében. Stories in Place – 8 kisfilm a Vimeo videomegosztón.)

Enyedi Ildikó szellemes bábfilmje azért is vált az egész válogatás legjobbjává, mert a világ nagy részén szerencsére évtizedek óta ismeretlen válsághelyzetben elszaporodott vulgárfilozófiát formálta újjá kedvesen humoros mozgóképes meseként. A szamár és a nyúl beszélgetése Nr. 27.-ben a két mesebeli állat Platón nyomán az ideákról elmélkedik. A plüssnyúl Enyedi budai lakásából tekint ki az ablakon az utcán futó villamosra, a műanyag szamár Rév Marcell operatőr Los Angeles-i kertjéből szemléli a világot. A közelről megfigyelt otthoni tárgyak és jelenségek nyomán jutnak el eredeti és képmás, valóság és idea kapcsolatának problémájától a teremtés kérdéséig...

Csengery Kristóf: Amerika hangjai 2.

(Conrad Tao: American Rage. Warner Classics)

Az American Rage című lemez azért jó, mert a címhez híven indulatokkal szembesít: a felvételeken megszólaló négy darabban nagy feszültségek szabadulnak fel, a rendkívül virtuóz zongoraszólamok ereje, hangsúlyai, kontrasztjai szembesítenek azzal a haraggal, amelyet a cím megnevez...

Herczog Noémi: Amerikából jöttem

Bár itthon sokszor úgy beszélünk a Treffenről, mint a „sosem látott, innovatív formák” fesztiváljáról, feladata nem kevésbé fontos, de inkább a kőszínházakhoz kötődik: a hagyományok és a jelen között közvetít és jelöli ki a német színházi kánont. A nemek aránya pedig végül hat-négyre alakult, így a kissé konzervatív programnak szóló csalódásukat néhányan félig mókásan rögtön azzal magyarázták, hogy a női kvóta megbukott. Én két előadást emelnék ki: az egyiket a japán Toshiki Okada rendezte, a másikat a német Rimini Protokoll tagja, Helgard Haug. Akárhogy nézzük is, egy-egy. Viszont mindenképp meglepő, hogy milyen kevés volt idén az új név: úgy hallom, a beválogatott rendezők többsége tíz éve is befutottnak számított...

Fáy Miklós: Szőke férfis vicc

(Wagner: Lohengrin – A Metropolitan előadása a színház honlapján)

Az ember újra és újra elgondolkodik azon, hogy mikor is volt a fordulat az operában, mikortól számított a külső, mikortól kell inkább szépnek lenni, mit jónak, inkább látványnak, mint hangnak lenni. Biztos, hogy Peter Hofmann is egy állomás volt ezen az úton, és lehet, hogy utálni kellene ezért. Örülök, hogy nem megy...

Králl Csaba: Maszk nélkül

(All We Can Do & Parallel Művészeti Alapítvány: Overground, Dancing Cities – Budapest)

A francia szervezésű All We Can Do nemzetközi táncfilmprojekt 2012-ben indult, és Párizs, Brüsszel, London után érkezett Budapestre a Pintér Gábor vezette Parallel Művészeti Alapítvány meghívására. Mint mindenhol, itt is a város adja az utólag sorba fűzött egysnittes spontán szólók élő hátterét, de ezek nem képeslap-romantikát idéző helyszínek, hanem személyes kötődésű terek, amelyek kirakatlátványosságok helyett Budapest alternatív, de húsba vágóan valóságos (ezért nem is mindig vonzó) arcát villantják fel, kezdve a Podmaniczky úti gyalogos aluljárótól a Nagytétényi és Soroksári úti gyártelepeken át a Városmajorig vagy az Orczy térig. Tíz helyszín, tíz szereplő: több generációból, hibátlanul válogatva, csupa olyan előadó-koreográfus, akikről sejthető, nem jelenthet gondot nekik a saját tudásukat, érzékenységüket a kiválasztott helyszín kisugárzásával egyesíteni...

Siba Antal: Ki csináljon szódát?

(A 78-as körzet – tévéfilmsorozat)

A Kádár-kor tipikus figurája, aki már letett valamit az asztalra. Jogai vannak, nem is akármekkorák: esőben is képes száraz cipőben átkelni az úttesten, gyerekei frissen meszelt iskolába járnak. Harminc évet dolgozott ezért, de az a megelégedettség, amivel issza a szódát, pontosan mutatja: bizony, megérte. Kiváló állampolgár. Pártelnökök és kormányfők álma. Nézze meg mindenki, mi válhat belőle is. Nézze, amíg nem késő!...

Károlyi Csaba: Trianon-novellák

Nézzünk bizakodva a múltba! Alternatív Trianon. Szerkesztette Cserna-Szabó András és Fehér Renátó. Cser Kiadó, Budapest, 2020, 202 oldal, 3495 Ft

A kötet elején lévő Örkény-egyperces, a Nézzünk bizakodva a jövőbe! (ennek a címnek a kifordítása a kötet címe) dicsőséges jövőt vizionál a magyarságnak, 1968-ban az író azt írja, körülbelül 110-115 év elteltével, azaz 2078-2083-ra itt lesz a kánaán: „Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni!” Az Örkényt követő tizenegy mai magyar író Egressy Zoltántól Horváth László Imréig néha megkockáztat hasonló víziókat, de leginkább mégsem. (Irodalmi szempontból legjobban Selyem Zsuzsa és Kácsor Zsolt novellája tetszett.) Minden elbeszélés azzal játszik el, mi lett volna, ha másként alakul a történelem. Jellemző, hogy a szerzők többsége formálisan borúlátóbb, mint Örkény volt, aki persze nyilvánvalóan csak viccelt, tehát ő volt igazán az, aki nagyon ironikusan és egyben igencsak pesszimistán látott...

Lovász Andrea: Ex libris

Mészöly Ágnes–Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa
Ezentúl lesz banán
Szigeti Kovács Viktor: A táltos
Maja Lunde: Hónővér

Földes Györgyi: Bábel tornya és Mars-mező

Szolláth Dávid: Bábelt kövenként. Irodalomtörténeti tanulmányok és esszék. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2019, 172 oldal, 2450 Ft

A két fő témát tekintve pedig valóban érdekes kötettel állunk szemben, alaposan végiggondolt, idézetekkel alátámasztott, ugyanakkor invenciózus meglátásokkal. Tökéletesen érthetővé válik az első két tanulmányból, miért is szorult újrafordásra Joyce Ulyesse, hiába a mindnyájunk által annyira élvezett sziporkák és szójátékok – amelyekből, mint kiderül, túl sok is van, néhol kicsit félrevezetők, s hogy ezek a túlzások miért következtek a „kongeniális” Szentkuthy nyelvszemléletéből. Kapunk egy olyan átfogó mezőelméleti leírást az 1920-as évek irodalmi életéről, amelyet szívem szerint kötelező olvasmánynak adnék fel MA-hallgatóknak és doktoranduszoknak kollokvium előtt...

Locker Dávid: Privát fantázia


Kormányos Ákos: Paraván. FISZ–Forum Kiadó, Budapest–Újvidék, 2019, 78 oldal, 2500 Ft

A kötet struktúráját tekintve hat „ciklusra” oszlik. Ezeket a szerző olyan módon jelöli, hogy a nyitóvers „I.” számozása után mellékszámokkal (?) osztja tovább a kötetet. Tehát a második „fejezet” így néz ki : I-I., a harmadik így: I-II, és így tovább. Ennek kompozíciós értelmét nem sikerült felfedeznem; maximum úgy tudtam elképzelni, hogy a szerző második kötetében ugyanezt a technikát fogja alkalmazni, csak ott az első szám „II.” lesz értelemszerűen – de hát ugye erről még nem jelenthetünk ki semmi bizonyosat. Tematikusan, motivikusan ugyan tudtam felfedezni némi koncepciót, de azért itt se számítsunk komoly diverzitásra...

Bárdos Judit: A történelem angyala filmen

Győrffy Iván: Képpé vált gondolat. Kortárs magyar és világfilmek. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 393 oldal, 3400 Ft

Győrffy Iván nagy figyelmet szentel a magyar filmeknek. Külön blokkba rendezte a történelmi-társadalmi drámákról (Nemes-Jeles László, Mészáros Márta, Fekete Ibolya, Török Ferenc, Vranik Roland), a bűnügyi filmekről és az igazságszolgáltatásról szóló, (Gigor Attila, Gárdos Éva, Szász János, Sopsits Árpád, Pálfi Görgy, Mundruczó Kornél műfaji filmjei), a határesetekről (Hajdú Szabolcs) és a vígjátékokról szóló, a kritika és az esszé határain mozgó írásait. Ám bármelyikről legyen is szó, mindig felvázolja a rendező pályaívét, a mű filmtörténeti előzményeit, valamelyik irányzathoz tartozását (vagy éppen az utóbbitól való függetlenségét, mint például Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje esetében)...

Füzi László: Foglalat

Az ÉS könyve májusban – Sándor Iván: Amit a szél susog. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 158 oldal, 2999 Ft

Sorsok, motívumok, gondolatok – Sándor Iván olvasói számos, korábbi munkáiból ismert részletre figyelhetnek fel ebben a regényben. Utazások, helyszínek, szereplők és azok „modelljei” idéződnek fel, mindez egyfajta összefoglalás-jelleget kölcsönöz ennek a munkának. Számos vonatkozásban valóban tekinthetjük összefoglalásnak, de nem az említett motívumok szintjén, ezeknek pusztán a valóság-keret megteremtése a feladatuk, mű sajátosságát és feszességét azonban az egyes sorsok által felidézett emlékrétegek egymáshoz való kapcsolódása teremti meg.

I R O D A L O M

Beck Zoltán: ha nyitunk

anyján a sötétkék egyberészes, a combnál volt rajta egy halványabb kék csík, mintha ecsettel festették volna oda. olyan könnyűséget adott az egész mozgásának. a sellőt ilyennek képzelem, csak azzal, hogy nincsen lába, azzal nem tudok hirtelen mit kezdeni. mert hogyan megy a sellő a medence mellett a rücskös bitumenen? technikailag csak úgy tud, mint egy fóka, de mégse tudom elképzelni a sellőt úgy, mint egy fókát, ahogy vergődik meg tolódik, hát az valahogy nem azt hívja elő az emberben, amit ez a sellő asszony bennem. a gyerek meg, az is speedóban, fecskében, persze. halvány bőre volt a gyereknek, hamar pirult, az anyja mindig azután kente csak be, hogy a gyerek leégett, aztán meg kenőcsösen küldözgette a vízbe. nem akartam kiabálni, nem is kiabáltam, nehogy megszégyenülve érezze már magát, ott, mindenki előtt. odamentem, száz százalékban kell egy úszómesternek személyközpontúnak lenni, nulla, értsd így, ahogy mondom, nulla százalékban tárgyiasnak...

Benedek István Gábor: Zsidó családom és Horthy Miklós
(Apám frakkos vadászata)

Apám ettől a perctől a készülődés lázában égett. Frakkot csináltatott, de nem a komlósi zsidó szabóval; ez az illető ilyen ruhát még sohasem készített, hanem beutazott Szegedre, és ott egy rendes, keresztény mesterrel megvarratta a rangos, fekete öltözéket. Csillogó reverrel, ahogy kell. Ez azért nem volt könnyű feladat. Apám köpcös volt, enyhe pocakkal, távol állt tőle a kisportolt, szálfa termet. De mert a különleges öltözékhez illő cipő is dukált, hát vett egyet. És vett őszi nagykabátot, sálat, csokornyakkendőt, kalapot. Sőt, magára a vadászatra is beszerzett bakancsot, vadászruhát, buggyos bricseszt, viharkabátot, sőt néhány vadászati könyvet. Tudta: puskát ugyan nem vesz a kezébe, mert lőni soha nem fog. Mint ahogy vadat kergetni sem, de gyanította: a díszvacsoránál a vendégek alighanem hosszan beszélgetnek majd a hajtás fordulatairól, az állatgyilkolás dicső eseményeiről, tehát erről a témáról neki is illik értő módon szót váltania...

Ferdinandy György: Két sárga kötet

Kiszámítottam, hogy a nyugati magyar irodalom kiadványai mennyiségüket tekintve egy közép-amerikai ország termésével vetekszenek. Akkor, a múlt század közepén, több mint száz magyar újság és folyóirat jelent meg a nagyvilágban. Az emigráció írt, olvasott rendületlenül.

De vajon ebből a gazdag termésből mára mi maradt? Eszembe jutnak a régi munkatársak: Anglia, Argentína, Franciaország. Soroljam-e tovább? Mennyi izgalmas írás, mennyi érték, amiről ma már alig tudunk!

Most csak két elárvult, sárga verseskötet jut eszembe. Thinsz Géza, a stockholmi költő versei. Két hibás kiadvány, tudtommal nem is kerültek forgalomba...

Onagy Zoltán: Június végi este

– Megörökítem – morogja a férfi. Tudja, hogy nemigen fényképezhet, a nő nem lehet rajta, a kocsi sem. Most rákerült. Megbeszélték, megegyeztek. Kötés.

– Megörökíted?

– Igen – mondja a férfi. – Tizedszer vagyunk a ligetben, ideje megörökíteni, és én most megörökítem. Örök emléknek – vigyorog.

– Nyolcadszor, édes, csak nyolcadszor. Megint bajban a számokkal, édes, de ezen nem veszünk össze.

Nyújtózik, mint a macska, hosszú, szeplős karjait kinyújtja az ajtón a tető fölé, fejét hátraszegi, haját megrázza, a sűrű, vörös sörény szikrázni látszik az árnyékban...

Nyirán Ferenc: Különös szilveszter

Visszatekintve hosszú életem szilvesztereire, semmi emlékezetest nem tudok visszaidézni.

Elteltek azok a napok és éjszakák számomra is ugyanúgy, mint a nagy többség számára; étellel-itallal, társaságban, pezsgővel, himnusszal, másnapossággal. Nem csoda hát, ha tényleg semmi említésre érdemes nem jut eszembe.

Azaz, hogy ifjúkoromból akad mégis egy, ami tényleg különlegesre sikeredett.

Most már lehet róla anekdotázni, hiszen elévült annyi év, sőt inkább évtized után. Nem fenyeget fogda, futkosó, rögtönítélő hadbíróság, kötél általi halál, kerékbe törés. Jól figyeljenek arra, amit most mondok, mondta Hrabal, mert nem ma történt az, amit elmesélek, de ezt már én teszem hozzá...

Barak László: A labirintus

Barak László: Csendélet

Barak László: Trauma

Szolcsányi Ákos: Piros

Szilágyi Ákos: (adva van)

CSÁNYI SÁNDOR ÜZLETTÁRSA RÁHAJTOTT A BALATONI KIKÖTŐRE

24.HU
Szerzők: MÁZSÁR TAMÁS, VITÉZ F. IBOLYA
2020.05.22.


Nagy György azután vette át a tihanyi kikötő irányítását, hogy a cég állami támogatást nyert. Korábban egy Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég a füredi kikötő fejlesztésére kapott pénzt.

Nemcsak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös érdekeltsége kapott állami támogatást balatoni kikötőfejlesztésre, hanem Csányi Sándorhoz közeli cégnek is jutott 550 millió forint a balatonfüredi Uni Hotel kikötőjének fejlesztésére – írtuk április elején. Akkor még úgy tűnt, hogy az OTP-vezér köre beéri ennyivel, a pályázat kihirdetése után egy hónappal azonban Csányi Sándor üzlettársa átvette a tihanyi kikötő irányítását.

Pedig áprilisban még arról számoltunk be, hogy egy balatoni vállalkozó cége fejlesztheti az állami tulajdonban lévő Tihanyi Yacht Clubot. Ám a tihanyi Malackrumpli bisztró tulajdonosa, Járosi Tamás a Magyar Turisztikai Ügynökség 195 millió forintos kikötőfejlesztési támogatása után nagyjából egy hónappal otthagyta a kikötőt üzemeltető céget. Helyette Csányi üzlettársa, a 36. leggazdagabb magyar (a Szakonyi Péter által összeállított 100 leggazdagabb magyar listája szerint), Nagy György HO-ME 2000 Kft.-je lett a Peninsula Resort Zrt. tulajdonosa...

A KORMÁNY EGYETLEN KRITIKUS CIKK MIATT IS LEKAPCSOLHAT PORTÁLOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.05.22.


Kétélű fegyver a kiberbűnözők elleni törvény! – nyilatkozza Frész Ferenc. A számítógépes szakember szerint, egyrészt a szolgálatok képesek megakadályozni, hogy a magyarok megtakarításait lerabolják, vagy a készülő magyar koronavírus oltóanyag titkait megőrizzék. Viszont a törvény arra is alkalmas, hogy a kormány a neki nem tetsző online tartalmakat – akár egyetlen kritikus cikk miatt – a szolgálatok segítségével lekapcsolja. A kibertámadások száma a világban egy év alatt háromszázezer százalékra nőtt! A Hírklikknek nyilatkozó Frész Ferenc, a Cyber Services Zrt. alapító-vezérigazgatója elmondta, a cég kibervédelmi képességfejlesztést végez Hongkongtól az Egyesült Államokig.

Megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson a magyar állampolgárról. Ez tényleg szükséges ahhoz, hogy a hazai kibervédelem biztonságos legyen?

– Természetesen a nemzetbiztonsági szolgálatok nem arra kaptak felhatalmazást, hogy valamennyi állampolgár személyes adatát számon tartsák, és azzal visszaéljenek. Kétségtelen, közvetve erre is van módjuk a szolgálatoknak, de alapvetően az ország kibervédelmének megerősítése az elfogadott törvény feladata. Ez a kormányzati munka, az állami és önkormányzati számítógépes hálózat védelme, közel egy évtizede elkezdődött, 2015-ben pedig a Belügyminisztériumon belül megalakult a Nemzeti Kibervédelmi Intézet...

MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY: AZ ORSZÁG NÉGYÖTÖDE MÁST AKAR, MINT ORBÁN VIKTOR

NAPI.HU
Szerző: DOMOOS LÁSZLÓ
2020.05.22.


A magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy a kormány a válság miatt a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje (6 vagy akár 12 hónapra) - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Ezzel szemben a kabinet egyelőre kitart a fejlett világ legszűkmarkúbb rendszere mellett.

A magyarok döntő többsége (83 százaléka) egyetért azzal, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság következményeinek enyhítése érdekében az Orbán-kormány a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje (6 vagy akár 12 hónapra). Ezen belül 62 százalék szerint ez érdemi segítség volna az állásukat elvesztők számára, míg további 21 százalék szerint erre a lépésre csak átmenetileg kerüljön sor - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból...

KÉTSZÁZ ÓRÁT DOLGOZTAK, MÉGIS ALIG TÖBB MINT 100 EZER FORINT AZ ÁPOLÓK FIZETÉSE A JÁNOS KÓRHÁZ COVID-OSZTÁLYÁN

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.05.22.


Hiába várták a Szent János Kórház koronavírus-osztályának ápolói a 180 százalékos bért, áprilisi munkájukért a legtöbbjük lehetetlenül kevés fizetést kapott. A legrosszabbul azok jártak, akik márciusban két hét karanténba kényszerültek.

Kővé dermedt, amikor meglátta az áprilisi fizetéséről kapott SMS-t az a 24.hu-nak nyilatkozó ápoló, aki a Szent János Kórház Covid-osztályán dolgozik. Az intézmény százezer forintot alig meghaladó összeget utalt át munkájáért, miközben több mint kétszáz órát dolgozott a koronavírussal fertőzött betegek között, talpig védőfelszerelésben.

Láttuk a fizetés megérkezéséről szóló banki értesítést, az azon szereplő pontos összeget csak azért nem írjuk le, mert abból azonosítható lenne, kiről van szó.

Az ápolót azért is döbbentette meg az összeg, mert kollégáihoz hasonlóan számított az ígért 180 százalékos bérre, amit egyelőre nem kaptak meg. Úgy tudjuk, az áprilisi munkáért járó fizetések az osztályon nettó 109 és 150 ezer forint között mozogtak.

A kórház Covid-osztályára több helyről csoportosítottak át ápolókat és orvosokat. Ők májusban az alapfizetésüket kapták meg, nem az ígért 180 százalékos bért.

A legrosszabbul azok jártak, akiknek márciusban két hetet karanténban kellett tölteniük. A lapunknak nyilatkozó ápolót március 13-án küldték karanténba, miután az osztályra egy fertőzött beteg került. Akkor szinte minden ápolót és orvost két hét karanténra köteleztek arról az osztályról, volt, aki hazamehetett és otthonában, de akadt olyan is, akit a Kútvölgyi Kórházban különítettek el 14 napra. Forrásunk a karantén leteltével kezdett dolgozni a kórházban kialakított Covid-osztályon. Azt az ígéretet kapta, hogy 100 százalékos táppénz jár az önhibáján kívül kialakult helyzetért, és az áprilisi utalásban ez meg is jelent.

A májusi utaláskor derült ki, hogy nem 100, csak 60 százalék jár nekik, ezért a kórház a különbözetet levonta. Mivel ápoló forrásunk – és több kollégája – bruttó 300 ezer forintnál kisebb alapfizetéséhez a pótlékokat sem csapták hozzá, megdöbbentően alacsony összeg érkezett a számlájukra. Érdeklődésére, hogy miért nem kapta meg a pótlékokat és a túlórapénzt, azt a választ kapta a kórháztól, hogy a következő havi fizetésével utalják majd, utólag, ahogy az ígért 180 százalékos fizetést is...

KARÁCSONY GERGELY: „ÉN EZÉRT BOCSÁNATOT KÉREK, REMÉLEM MÁS POLITIKUSOK IS MEGTESZIK”

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2020.05.22.


- Mi történt a Pesti úton, és ki a felelős a halálesetekért?

- Visszatérhetnek a turistabuszok, a szállodahajók és az Airbnb?
- Mennyit lopnak most el a parkolóatuomatákba bedobált pénzből?
- Van értelme megépíteni a Biodómot és az atlétikai stadiont?
- Ismét miniszterelnökjelölt lesz?
Az interjú május 20-án készült.

444: Kezdjük a koronavírussal és a Pesti úti idősek otthonával. Az ön információi szerint hányan fertőződtek és hányan haltak meg?


Karácsony Gergely: A pontos számokat én ugyanúgy az operatív törzs tájékoztatóiból tudom, mint bárki más. Negyvenöt halálesetről és körülbelül háromszáz fertőzésről tudok. Több mint százan viszont felgyógyultak.

Ki a felelős ezekért a fertőzésekért és halálesetekért?


Azt gondolom, hogy a felelősség többféleképpen vethető fel. Az egyik az, hogy ez egy rendszerszintű problémának a megjelenési formája. Nem lehet tíz éven át büntetlenül ilyen mélyen alulfinanszírozni az idősellátást és az egészségügyet. A konkrét felelősség szerintem azé a rossz járványügyi protokollé, amit a kormány kötelezővé tett a védekezés első napjaiban. Írásba adta a kormányhivatal, hogy felesleges a kórházból hazatérő betegeket koronavírusra tesztelni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiszivárgott prezentációjából az látható, hogy az első kórházi fertőzés március 6-án következett be. Mások szerint ő volt az első fertőzött. Amikor mi azt a levelet írtuk, amiben kértük, hogy a kormány tegye kötelezővé a negatív koronavírustesztet az idősotthonokba visszatérők esetében, akik gyakorlatilag napi szinten ingáznak a kórházak és a szociális intézmények között, hiszen a Pesti útra 2008 óta csak beteg, legalább napi négyórás gondozást igénylő időseket lehet felvenni, akkor már több száz koronavírus-fertőzött volt a kórházakban. Magyarán több száz olyan fertőzés volt, amit úgy kaptak el az emberek, hogy bementek a kórházba egy másik betegséggel. És ezeket az adatokat a kormány pontosan tudta.

A Pesti úti intézmény működése pont annyira jó vagy rossz, mint bármelyik magyarországi idősotthoné. Olyan típusú felelősség az intézményvezető vagy a fenntartó kapcsán, amiről a Fidesz propaganadája beszél, biztosan nincs. Bárki bármit mond, minden létező jogszabályt betartva működött az intézmény, és az összes protokollt betartották.

Ha felelőst keresünk, az a kórházak működésével kapcsolatos rossz protokoll, amelynek a rosszaságát az bizonyítja, hogy ezt vissza is vonták. Ugyanakkor azt a tényt is hozzá kell tenni, hogy a WHO adatai szerint Európában minden második haláleset idősotthonban történt, ehhez képest Magyarországon ez a szám alacsonyabb. Az viszont, hogy a kormány megpróbálta eltitkolni a közvélemény elől, hogy Magyarországon a fertőzést a legtöbben kórházakban kapták el, az szerintem világra szóló botrány kellene legyen.

A világon sehol sem sikerült megvédeni az időseket, például Svédországban, ahol a miniszterelnök nyíltan ki is mondta, hogy kudarcot vallottak ebben. Budapest is kudarcot vallott?
Megint az a kérdés, hogy mihez képest. Ha Szlovákiához hasonlítjuk Magyarországot, akkor igen, a szlovák védekezés sokkal hatékonyabb volt. Ha Olaszországhoz hasonlítunk, akkor meg a magyar védekezés volt rendkívül sikeres. Így hát igen, relatíve sikeres volt a magyar védekezés.

Bár én nem vagyok járványügyi szakértő, az utóbbi időben egy kicsit mindenkinek azzá kellett válni. Valószínűleg van valamiféle közép-európai védettség, mert ezekben az országokban, még Németországon belül is a keleti és a nyugati országrész között van egy szignifikáns különbség, amit a BCG-vel biztosan nem lehet magyarázni, viszont az általam ismert összes elemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az országok kisebb megbetegedési arányai miatt lehet valamilyen egészségügyi, oltásügyi magyarázat.

Ami nagyon fontos, hogy sokkal jobb is lehetett volna a magyar védekezés, ha az egészségügyi rendszer nem válik a fertőzés gócpontjává. Ezt meg lehetett volna akadályozni, például intenzív teszteléssel, amit korábban a kormány kifejezetten ellenzett. Amikor én a kormányülésen rákérdeztem, hogy azért nem tesztelnek többet, mert nincs elég reagens, vagy mert nem értenek vele egyet, egyértelműen az utóbbi választ erősítette meg a miniszter.

És még valami: a védekezés sikerességét valószínűleg az átlagos budapesti polgárnak köszönhetjük, aki irgalmatlanul fegyelmezett volt. Amikor azt mondja nekem a BKK, hogy a tömegközlekedésen a 98 százalék használja a maszkot, miközben nyilvánvaló, hogy valójában nincs szankciója a nem viselésének, akkor le a kalappal a budapestiek előtt.

Mégis, sokan beadták a hozzátartozóikat ezekbe az idősotthonokba, rábízták őket a fenntartóra. Valakinek nem kellene elnézést kérnie, amiért a rájuk bízott emberek meghaltak?

De.

És kinek?

A Pesti úttal kapcsolatban szerintem egyértelmű, hogy a rossz protokoll okozta a tragédiát, ugyanakkor a politikusoknak van okuk a bocsánatkérésre. Hiszen olyan önfeláldozó és elkötelezett munkát végző emberek és aggódó, vagy akár gyászoló családok feje felett küzdünk egymással, akik ennek csak áldozataivá válhatnak. Én ezért bocsánatot kérek, remélem más politikusok is megteszik...

TANÁROK ÉS ORVOSOK HALÁLKÖZELI ÉLMÉNYEI PANDÉMIA IDEJÉN

24.HU
Szerző: LANTOS GABRIELLA
2020.05.20.


A március közepén elrendelt veszélyhelyzet minden bizonnyal legemlékezetesebb pillanata az a bejelentés volt, amikor az iskolák bezárásáról döntöttek. Egy pillanat alatt vált világossá: a vasbeton keménységű centralizáció valójában egy gipszstukkó. A megerősítésére használt vasalat csak jégcsap, ami a vírus terjedése keltette izzó hangulatban azonnal olvadni kezdett. És mivel a gipszstukkót már nem tartotta semmi, óriási robajjal zuhant alá, több százezer darabra törve.

Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak menteni. Hála nekik, hogy legalább a kétharmaduk megmaradt. És ezzel együtt az is kiderült, hogy az elmúlt 10 évben létrehozott összes központosított csodaintézménynek semmi értelme, semmi teljesítménye és egyik sem hiányzik senkinek. Egy cseppet sem.

Voltak olyan jóhiszeműek, akik azt remélték, ez a felismerés majd új irányba tolja-löki a NER-t és intézményesíti a spontán kialakult oktatás- és egészségügy-szervezési gyakorlatot. De csalatkozniuk kellett. Orbán Viktor népéhez intézett eligazító szavaiból már elég korán kiderült, hogy a veszélyhelyzet valójában egy hadgyakorlat. A lopakodó apró jelekből pedig összeolvasható egy új narratíva: a centralizáció nem szétporladt, hanem militarizált formában végleg elural mindent. Totálissá válik nemcsak szellemében, hanem mindennapi megjelenési formáiban is.

Március 13-a péntek volt. Nem Orbán Viktor szerencsenapja, az biztos. A Kossuth Rádióban tartott reggeli istentiszteletén magabiztosan állította, hogy nem zárják be az iskolákat, mert a gyerekek az új vírustól nem lesznek nagyon betegek. Ha a tanárok mégis ezt szeretnék, akkor véget ér a tanév, és ők nem kapnak majd fizetést. Majd nem telt el egy fél nap, és kénytelen volt bejelenteni, hogy nem csak bezárják ugyan az iskolákat, de az iskolák áttérnek a digitális oktatásra. A tanárok először nem hittek a fülüknek. Egy perc alatt omlott össze mindaz, amiről a központosított oktatásban az elmúlt 10 év szólt. Hiszen minden tanár pontosan tudta: olyan, hogy digitális oktatási koncepció, nincs. Nincsenek digitális tananyagok sem, miként nincs digitális tanítási módszertan sem. Igaz, volt erre egy kormánybiztos, Czunyiné Bertalan Judit, egy bukott államtitkár. Ő, ahogyan azt elvárták tőle, itt sem jutott semmire. 40 milliárd forintból.

De ez mind nem volt akadálya annak, hogy 72 óra elmúltával, 16-án hétfőn elinduljon a digitális oktatás. A magyar állam vezetői még annyit sem mondtak a tanároknak és a szülőknek, hogy az oktatásirányítás sajnos nem tud segíteni, mert nincs ehhez semmilyen eszköze. Sajnos a tankerületeknek sem. Sem a kormánybiztosnak. Sem a miniszternek, sem a miniszterelnöknek. Az érintetteknek egyedül kell megbirkózniuk a feladattal. Még annyi időt sem hagytak, hogy legalább az iskolán belül az egyéni nem tudásokat összeadják, és közösen találjanak tananyagot, platformot és eszközöket. A magyar állam az oktatás fenntartásának felelősségét egyszerűen áttolta a végpontokon állókra, a tanárokra és szülőkre. Oldják meg, ahogy tudják...

AMERIKAI FIZETÉSEK: A NEMEK KÖZTI SZAKADÉK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
2020.05.22.


Mit tehetünk a férfiak és a nők közötti fizetés különbség csökkentésére? A kérdés hosszú évek óta téma az Egyesült Államokban, ahol próbálnak tenni ellene – hogy miként, arról szól Steve posztja...

LEHET, HOGY ORBÁN TÚL MESSZIRE MEGY - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.22. 


Tekintélyes a gazdasági növekedés, de oda a szabadság. Orbán Viktor egy évtized alatt olyasmit tett, ami átalakíthatja a társadalmat, túléli őt és rendszerét. Nemzetközi lapszemle.

Miként változtatta meg Magyarországot Orbán Viktor hatalmon töltött elmúlt évtizede? – erről közöl terjedelmes cikket a brit Financial Times, Valerie Hopkins délkelet-európai tudósító tollából. Az áttekintés szerint a magyar kormány fokozta az azokra gyakorolt nyomást, akik nem alkalmazkodnak az ő világlátásához. Példaként említi a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem, a CEU elüldözését, a hajléktalanság törvényen kívül helyezését, illetve a színházak fölötti szorosabb ellenőrzést.

Amikor hatalomra került, stabilitást ígért

Amikor Orbán átvette a hatalmat, az ország fájdalmas megszorítások közepette élt, és a többség akkor úgy vélte, jobb volt a kommunizmus alatt. Orbán döntő győzelme előtt egyenruhás szélsőjobboldali milicisták masíroztak szerte az országban, riadalmat keltve a polgárokban, akik nagyobb biztonságot reméltek az EU-csatlakozástól. Orbán stabilitást ígért. Ő most Angela Merkel után a leghosszabb ideje hivatalban levő uniós vezető. Magyarország az egyik legnagyobb arányú gazdasági növekedési rátát mutatta fel az EU-ban, és a munkanélküliség alacsony szintre süllyedt – mindez a mostani világjárvány előtti helyzetre vonatkozik. Ugyanakkor a jogállamiság és a sajtószabadság annyira a mélybe zuhant, hogy a független Freedom House már nem tekinti Magyarországot a szabad országok közé tartozónak. Az elmúlt évtized változásai lerakták az alapjait az olyan, még inkább messzire nyúló örökségnek, amely gyökerestül alakítja át a társadalmat, és túlélheti Orbánt és politikai rendszerét.

Mindent a kezébe akar venni


A cikk kiemeli a miniszterelnök 2018 júliusi programadó beszédét, amelyben megfogalmazta a politikán túlnyúló kulturális korszak megalkotásának az igényét. A Financial Times megszólaltatja Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions elnevezésű független elemző műhely igazgatóját, aki szerint Orbánék a magyar élet összes aspektusát kézbe akarják venni, és ezzel alighanem túlságosan messzire mentek. Ő az egészségügy állapotát, és a nagy egyenlőtlenségeket tartja a kormány leggyengébb pontjainak, és úgy véli, ez sürgős kihívást jelent a miniszterelnök számára, akinek eddig soha nem kellett szembenéznie gazdasági válsággal.

Jogállamban, demokráciában nincs ilyen

A cikk szerint a kormányon levők stratégiájának része az ellenségek kreálása és ellenfelek démonizálása. Krekó Péter, a Political Capital agytröszt vezetője azt tartja az évtized legnagyobb tanulságának a mindennapi élet szempontjából, hogy az élet egyik pillanatról a másikra meg tud változni, például politikai okokból elvesztheted az állásodat, ami nem jellemző a jogállamiságot érvényesítő, megszilárdult demokráciákban. 

Valamelyest javult a menedékkérők helyzete, de a később érkezőké romlott


Magyarország megszigorítja a menekültügyi szabályozást, miközben bezárja a tranzitzónákat – jelenti a londoni székhelyű Reuters hírügynökség. A beszámolóból, amelyet a New York Times is átvett, kitűnik, hogy a menedékkérelmet benyújtani szándékozók határmenti tranzitzónákban való őrizetét jogellenesnek minősítette az Európai Bíróság, ezért a budapesti kormány úgy döntött, hogy ezeket a létesítményeket felszámolja. Ugyanakkor viszont az eddiginél is nehezebbé teszi a menekült jogállás megszerzését, mert arra irányuló kérelmet a jövőben csak a környező országokban működő magyar konzulátusokon lehet beadni. Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság szóvivője a Reutersnek azt mondta: a genfi egyezmények megsértésének számít, ha a menedék iránti kérelmet úgy utasítják el, hogy nem is teszik lehetővé az ország területére való eljutást. Az eddig őrizetben tartott, háromszáz menedékkérőnek tehát most javult ugyan a helyzete, de az esetleges későbbi kérelmezőké jelentősen romlott – tette hozzá. Kovács Zoltán, a magyar kormány külföldi kommunikációért felelős illetékese azonban másként értelmezi a genfi egyezményeket, mondván, azok alapján az első biztonságosnak minősülő országban lehet benyújtani menedékkérelmet, az illegális migránsnak nincs joga válogatni a kiszemelt országok között. Márpedig Magyarországot csupa biztonságos ország veszi körül – érvelt Kovács.

A Russia Today elnevezésű, angol nyelvű orosz állami hírportál ugyanerről szóló cikke emlékeztet arra: a luxembourgi székhelyű uniós bíróság annak nyomán marasztalta el Magyarországot, hogy a magyar hatóságok két iráni és két afgán menedékkérőnek elutasították a kérelmét, és vissza akarták őket toloncolni Szerbiába, de Belgrád nem volt hajlandó visszavenni őket. A Russia Today arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest eredetileg azt hangoztatta, hogy nem fogadja el az Európai Bíróság döntését, ez változott most meg olyan értelemben, hogy nem ért ugyan egyet, de eleget tesz az ítéletben foglaltaknak.

Egyelőre nem kap támogatást a DK

A magyar Állami Számvevőszék pénzügyi elszámolási szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Demokratikus Koalíció nevű, baloldali ellenzéki párt állami támogatását – az AP amerikai hírügynökség erről szóló hírét a New York Times mellett a Washington Post is átvette. A beszámoló kitér arra, hogy az eljáró hatóság a DK szerint elfogult, és hogy a számvevőszéket a Fidesz egyik volt parlamenti képviselője vezeti.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN: FICKÓSABB, MACSÓSABB VAGYOK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.05.22.


Ezt a gazdasági helyzetre mondta, holott összesen 173 ezer olyan magyar van, akik nem találnak munkát, de szeretnének dolgozni, és a kormányhoz fordultak segítségért. Mégis a lelkesedés határán áll. Arról is beszélt péntek reggeli interjújában, hogy ha nem vigyázunk, visszaerősödhet a járvány. A baloldalt, Sorost és az EU-t ekézte, Káslert magasztalta...

MÁR NEM AGGÓDIK PÉTERFALVI ATTILA A TITKOSSZOLGÁLATI TÖRVÉNY MIATT, DE MÉG ÍGY IS RENGETEG A KÉRDŐJEL

168 ÓRA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.05.20.


A keddi parlamenti törvénygyárban elfogadtak egy olyan fideszes törvényjavaslatot, amely
szinte korlátlan mennyiségben kínálja fel személyes adatainkat a titkosszolgálatoknak.

A szavazás előtt ennek tartalmát a Népszava ismertette. Ennek értelmében a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A törvényjavaslat szerint a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de

ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban,

így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a Polt Péter vezette szervezet birtokába...

MIT TUD KELET-EURÓPA A JÁRVÁNY ELLEN, AMI NYUGATON NEM MŰKÖDIK?

INDEX
Szerzők: MOLNÁR CSABA, SZÉMANN TAMÁS
2020.05.22. 


Az eddigi állás szerint a kelet-európai országok jobban jönnek ki a koronavírus-járvány első hullámából, mint a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok. Igaz ez a fertőzések és a halálozások számára is. Mi lehet a titok? A cinikus válasz szerint errefelé az emberek pontosan tisztában vannak vele, hogy mindenféle pandémia nélkül is borzalmas állapotban van az egészségügy, és mindent megtesznek azért, hogy a túlélésük ne a kórházak teljesítőképességén múljon. De csak a fegyelmezettségen és az időben bevezetett korlátozóintézkedéseken múlt? Vagy a helyzeti és időbeli előnyünk volt a kulcs az először lerohant nyugat-európai államokhoz képest? És ez a trend vajon a jövőben is készpénznek vehető?

A szerdai adatok szerint Görögország áll a legjobban Európában a népességre vetített fertőzésszámban (272/1 millió lakos), őket követi Szlovákia, Bulgária, Albánia, Magyarország (372/1 millió lakos), Ukrajna, Montenegró, Lengyelország, és így tovább, gyakorlatilag az összes kelet-európai ország ott van a lista elején. A lista végén a miniállamok mellett Luxemburg, Spanyolország, Izland, Írország, Belgium, Olaszország, az Egyesült Királyság és Olaszország szerepel.

SZINTE TÖKÉLETES A KELET-NYUGAT KÖZÖTTI VÁLASZTÓVONAL.

A halálozások esetében hasonló mintázat olvasható ki, bár e tekintetben Magyarország sokkal rosszabb helyen áll (a 24.-en Európában, 49 halott/1 millió lakossal). Szlovákiában mindössze öten haltak meg minden millió lakosból (és most nem tudják, hogy mit csináljanak a több mint ezer gyorsan legyártott lélegeztetőgéppel), utána jön Lettország, Albánia, Ukrajna, Málta, Montenegró, Görögország, Bulgária. A lista végén - megint csak törpeállamok kivételével - Belgium (790 halálos áldozat/1 millió fő), aztán Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Hollandia, Írország...

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁN-KABINET VÁLTOZATLANUL KÓSTOLGATJA, MEDDIG MEHET EL - A NÉPSZAVA NEMEZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.22.



FAZ 

Orbán, a provokatőr marad” – írja a német konzervatív lap, hozzátéve, hogy hiába zárják be a tranzitövezeteket, Magyarország továbbra sem veszi ki részét a menekültek legalább valamennyire igazságos elosztásából. A politikus azok közé tartozik, akik rendszeresen kihívják maguk ellen az EU-t, de idáig elkerülte a mindent eldöntő viszályt. Így van ez most is. Az Európai Bíróság kinyilvánította, hogy a tranzitzónák voltaképpen börtönök. Úgyhogy most lehúzzák a rolót a két intézményben, az ott lévőket már átszállították máshová. A hivatalos indoklás úgy hangzik, mint az uniónak küldött békeajánlat, miután Brüsszelben az utóbbi időben – jó okkal – ismét felerősödtek a Budapestnek címzett bírálatok. Ám senki se gondolja azt, hogy a lépés akár egy jottányit is változtatott a magyar menedékpolitikán. Minden tekintetben ugyanúgy maradnak a dolgok, mint eddig. Az Orbán-kabinet változatlanul kóstolgatja, meddig mehet el. Amiből Európa számára az következik, hogy érdemes nyomást gyakorolnia Magyarországra, mert ameddig a miniszterelnök elkerülendőnek tartja a nagy összecsapást, addig a többiek képesek befolyásolni nehéz partnerüket


A jobboldali lap úgy látja, hogy ha a legrosszabb helyzet áll elő, akkor Orbán Viktor mindig beadja a derekát. Az európaiaknak a mai napig nem sikerült, hogy oly módon kezeljék a menekültproblémát, ami megfelel az uniós értékeknek és közben védi az EU határait. A németek ezt nem szívesen veszik tudomásul és inkább a keleti tagok szemére hányják, hogy azok lezárják a határaikat. Utóbbiak csak azt felejtik el, hogy azok a menedékkérők, akik a Balkánon át próbálkoznak, nem Magyarországra vagy Lengyelországba, hanem északra, azon belül is főleg német földre akarnak eljutni. Hogy jönnek, abban szerepet játszanak a német kormány által elkövetett hibák is. De igaz az is, hogy az 5 évvel ezelőtti migránsválság a jogállam csődjével ér fel. A kudarc következményeit a keleti tagországok is viselik. Az EU melléfogásai és gyengeségei azonban nem jogosítják fel az új tagokat, hogy megsértsék az értékkánont. Magyarország jogellenesen járt el, mert nem lehet 
menedékkérőket hetekre internálni. De most eleget tesz az Európai Bíróság döntésének. Azaz elismeri, hogy a közösségi jog elsőbbséget élvez. Orbán ugyan bármennyire is szeret nekimenni az állítólag immár semmire sem jó brüsszeli elitnek és akármennyire is keresi a lengyel vezetés barátságát, hiszen az szintén ostorozza a Nyugat „lumpenliberalizmusát” – ez utóbbi Kaczynski szíves közlése, a magyar politikus pontosan tudja, hogy országának miért fontos az unió, és ő maga hol tartana, ha le kellene mondania Brüsszel támogatásáról. A taktika épp ezért az, hogy belpolitikai megfontolásokból kiakasztja az európaiakat, de a szakítást azért elkerüli. Várhatóan így marad ez a jövőben is, ideértve, hogy a magyar fél képtelen a bírálatot konstruktív javaslatokba önteni. A magyar uniós politika három szóból áll: nem, nem és nem. Ily módon azonban súlya nem akkora a szervezetben, amekkora lehetne. Ám mindig meghajlik az európai bírák akarata előtt.

FAZ 

A jobboldali magyar kormány megszüntetni ugyan a két vitatott tranzitövezetet, ám ez nem fordulatot jelent, hanem az egyébként is igen korlátozó menedékpolitika további szigorításával jár együtt. A múlt héten az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette a két tábort, mivel ott gyakorlatilag fogva tartották a menedékért folyamodókat. A magyar fél dühöngött az ítélet miatt, elfogadhatatlannak, kiábrándítónak, sőt veszélyesnek minősítette azt. Majd tegnap váratlanul jött Gulyás Gergely bejelentése, ami meglepő fejlemény, Orbán jobb keze szerint a jövőben nem vesznek át beadványokat a határon, azokat csakis a magyar külképviseleteken lehet benyújtani. Mellesleg a miniszterelnök a múlt pénteki rádióinterjúban még azt pedzegette, hogy a magyar alkotmány elsőbbséget élvez a luxemburgi döntéssel szemben. Csakhogy Budapest nyilvánvalóan nem akarja, hogy idáig fajuljanak a dolgok. 

Lakat kerül az embertelen tranzitzónákra, így határozott a jobboldali-populista magyar kormány. Röszkénél és Tompánál a kerítéssel és szögesdróttal körbezárt táborokban sorra fordult elő, hogy nem adtak enni azoknak, akiknek a folyamodványát elutasították. Így akarták rávenni őket, hogy ne éljenek további jogi lehetőséggel. Ilyenkor lépett közbe az Emberi Jogi Bíróság, amely sürgősséggel mondta ki, hogy nem lehet éheztetni az érintetteket. Orbán alatt Magyarország a bezárkózás és az elriasztás politikáját alkalmazza a menekültekkel szemben. A magyar fél önkéntesnek minősítette, hogy a kérelmezőket fogva tartják a két létesítményben, ám ezt a luxemburgi bírák a múlt héten másként látták. Viszont mivel a jövőben a határon immár nem vesznek át beadványokat, kétséges, hogy a magyar fél eleget tesz-e az ítéletnek. Hiszen annak pont az a lényege, hogy nyitva kell tartani a lehetőséget a védelemre szorulók számára, mármint hogy igénybe vehessék a menedékeljárást. Az új korlátozással azonban ez igencsak megnehezül. Mindazonáltal idáig alighanem ez az eset a legegyértelműbb azok közül, amikor Orbán kénytelen volt engedni az EUB verdiktjének. Eddig ugyanis megúszta kozmetikai változtatásokkal, illetve úgy elhúzta a dolgot, például a kényszernyugdíjazott bírák ügyében, hogy a végén már édesmindegy volt a kimenetel, a demokrácia húzta a rövidebbet. Most azonban az eredmény az, hogy be kell csukni az embertelen táborokat. Aligha volt könnyű a kormányfő számára, hogy alávesse magát a döntésnek.

A Szabad Európa Rádió meg akarja menteni Magyarországot, amelynek vezetőjét az ellenfelek Viktátornak nevezik. Orbánt a tekintélyelvű stílusa miatt már azelőtt éles bírálatok érték, hogy a koronaválság miatt meghatározatlan időre jégre tette a demokráciát. Különösen a sajtószabadság van veszélyben, mert a hatalom nagy befolyást gyakorol a médiára, méghozzá huzamos ideje. Ilyen körülmények között tér vissza a SZER. A hivatalos indoklás szerint azért, mert oda lett a sajtó függetlensége és sokszínűsége. Az adó elnöke, Jamie Fly aggodalommal figyeli a magyarországi változásokat. A média legnagyobb gondjának azt tekinti, hogy hiányzik a pártatlanság. Nincs például olyan fórum, ahol a kormány és az ellenzék képviselői nyíltan vitázhatnak, és egyenlő mértékben jutnak szóhoz. A magyar sajtóban nagy az egyenlőtlenség a hatalompárti orgánumok javára. Még nem tudni, mikor indul a Szabad Európa digitális programja. A vírus felborította a tavaszra tervezett rajtot. De a főnök szerint elképzelhető egy nyári időpont. Merthogy a rádióra nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Hiszen Orbán arra használta a járványt, hogy keresztülnyomja a vitatott szükségállapot törvényt. Fly-t azonban nem csupán a sokszínűség hiánya aggasztja, hanem az is, hogy főleg Oroszország és Kína befolyást gyakorol kívülről. Hamis híreket és összeesküvés elméleteket terjeszt. Márpedig ez az elnök szerint árt a demokráciának és aláássa az ország szerepét, mind EU-tagként, mind az USA NATO-szövetségeseként. Ezért a SZER azon lesz, hogy leleplezze a manipulációs kísérleteket. Ám ehhez több támogatást igényel az uniótól. Merthogy az inkább elfordítja a fejét, amint egy ország bekerül szervezetbe, csak Brüsszelnek ne kelljen beavatkoznia a belügyekbe. Ám a direktor szerint jó volna, ha az integráció független orgánumokat finanszírozna. Fly ugyanakkor bízik abban, hogy munkatársai szabadon dolgozhatnak majd.

FAZ 

A román elnöknek tegnap kellett volna átvenni a kisebbségek védelméért odaítélt Nagy Károly-díjat, de kérdés, ebbe miként fér bele, hogy a magyarok ellen uszít. A halasztás a fertőzés miatt vált szükségessé, ám az ellenzők szerint a legmegfelelőbb időpont soha napján, kiskedden volna. Merthogy méltatlanná vált az elismerésre, miután Johannis úgy döntött, hogy politikai válságot kreál a székelyföldi autonómia ügyében benyújtott törvényjavaslatból, noha annak semmi esélye sem volt az elfogadásra. Mégis nekirontott a magyar kisebbségnek. Azzal riogatott, hogy a tervezet az ország szétesésével fenyeget. Az igazi ok az volt, hogy a néhány hónap múlva esedékes választások előtt próbálja kiiktatni a nagy rivális szociáldemokratákat, a magyar nemzetiség rovására. Mint ismeretes, azzal vádolta meg a PSD-t, hogy az át akarja passzolni Magyarországnak Erdélyt. Az elnök egyúttal az állam ellenségeinek minősítette az országban élő magyarokat. Pedig pontosan tudja, hogy nincs szó az országrész leválásáról. Abban viszont biztos lehetett, hogy a retorika bejön a román nacionalistáknál. Természetesen, Erdély elszakadásáról beszélni teljesen értelmetlen, hiszen a terület beágyazódik Romániába, meg a kérdéses jogszabályban egyébként sincs szó a csatlakozásról. Az RMDSZ nem kérdőjelezi meg a hovatartozást. A cél azonban a hangulatkeltés volt és ez sikerült is. Orbán viszont, akit éppenséggel nem lehet azzal vádolni, hogy a Károly-díj kapcsán megfogalmazott értékeket jeleníti meg, Johannishoz képest államférfi módjára visszafogott volt. A romániai következmények azonban igen súlyosak: az internet tanúsága szerint igen erős, nacionalista, magyarellenes hullám indult be a lakosság soraiban. Ez pedig csak még jobban megterhelte a kétoldalú viszonyt. Valóságos „cunami” kezdődött a magyarokkal, a „bozgorokkal” szemben. A Károly-díjat odaítélő testület egyik tagja azt mondja, ha Johannis óv valamely országrész kiárusítástól és az önigazgatás ellen foglal állást, akkor csak azt csinálja, amit Európában más politikusok is, hogy egyben tartsák országukat. Továbbá arról sem szabad elfeledkezni, hogy Orbán Viktor milyen mértékben támogatja az erdélyi magyarokat. Az illetékes ugyanakkor elismeri, hogy Johannis, tőle szokatlan módon éles hangot használt. De ettől még nem lett nacionalista.

A tekintélyelvű rendszerek sokkal gyorsabban léptek a koronaválság kezdetén, mint a demokratikus országok. Erre a következtetésre jutott a hollandiai Leiden egyetemének három kutatója, aki 31 államban vizsgálta a jó két hónapja elrendelt korlátozásokat. Az eredményt a Majomketrec elnevezésű rovatban hozták nyilvánosságra, amely kifejezetten a nézetek ütköztetésére szolgál. Mint rámutattak, cseppet sem volt mindegy, mennyire határozottan cselekszenek a kormányok, mert az idő szó szerint életet jelentett, és utólag úgy néz ki, hogy nyugaton csak akkor szánták rá magukat a fellépésre, amikor már relatíve sokan betegedtek meg a vírustól. Ebben persze szerepe lehetett annak, hogy keleten a vezetés pontosan tudta, milyen drámát idézne elő, ha a ragály teljes erővel rázúdulna a siralmas állapotban lévő kórházakra. Úgyhogy például a lengyeleknél és a görögöknél habozás nélkül bevezették a távolságtartást. További tényező lehetett, hogy az új tagállamokat csupán fáziskéséssel bukkant fel a kórokozó, bár a románoknál és a bolgároknál nagy kockázatot hordozott a nyugatról hazatérő sok tízezer munkavállaló. De a régió haladéktalanul korlátozásokat rendelt el, ami valószínűleg nem esett nehezükre, hiszen autokráciáról beszélünk. A szerzők három pontban foglalják össze a tanulságokat. Eszerint rontja a reakció hatékonyságot a bejáratott demokráciákban megszokott koordináció a kormány, a szakemberek és egyéb szereplők között. Továbbá jó az, ha van külön egészségügyi minisztérium és annak élén orvos áll. Végül pedig a vírusválság háttérbe szoríthatja a politikai vitákat, és a társadalmakat ilyenkor általában nem osztják meg a korlátozások. Ugyanakkor nem világos, mi lenne akkor, ha az enyhítések után netán újra bevág a válság, tehát, hogy a lakosság miként reagálna, ha újfent karanténba kényszerül, és hogy ez milyen konfliktusokat eredményezne. De az látszik, hogy immár mérséklődnek az aggályok és a politikai kezd visszaállni a megszokott kerékvágásba.