2018. október 1., hétfő

RÁADÁS: MENNYIT KERES EGY VÁLLALKOZÓ? MEGÉRI VÁLLALKOZNI? (VIDEÓBLOG)

ST22LACIKA BLOGJA
Szerző: DAJKA LÁSZLÓ
2018.09.25.


Videótartalom
00:00-- Bevezető 01:53-- Mi látható a mai videóban? 02:21-- Miért vállalkoztam? 04:51-- Miért a Transkona? Máshol csinálnám? Értékes áru? 09:21-- Milyen érzés vállalkozónak lenni? Hogy éled majd meg? 10:35-- Élvezet itt lenni? 10:55-- Mire figyeltem, mi az amin múlhat a siker? Akarok alkalmazottakat? 15:26-- Díjak ma, általánosságban... 16:06-- Mennyi idő után fizet a cég. Ez fontos! Tankolókártya?! 17:50-- Mi az ami miatt sokan belebuknak? Kockázat? 20:52-- Mennyi az annyi? 22:48-- Kockázatok? 23:38-- Kinek ajánlom? Mennyi pénz legyen? Feleségem is segít... 24:50-- Segítő családtag? 25:18-- Minimálbér? Mennyi a kamionos fizetése? Sokan tévedésben vannak! Napidíj. 28:30-- Nincs szabadság! Táppénz? 29:47-- Nem éri meg! Miért? 33:03-- Mi a visszajelzés a videóval kapcsolatban? 35:37-- Mennyi a havi költség? 36:46-- Kérdezz felelek! Tedd fel a kérdéseket! 37:38-- Hallgass meg másokat. - Egy ellenség leszel! -

ITT NÉZHETŐ MEG

RENDSZERTANI ELEMZÉS

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.10.01.


...A gyűlölet sok energiát felemésztő, folyamatos viszony a gyűlölet tárgyához (aki persze inkább alany, mert azt hiszem, egy tárgyat nem lehet gyűlölni, talán még egy állatot sem. Nem tudom, nincs személyes tapasztalatom, bizonyára vannak emberek, akik képesek bármit is gyűlölni, de az alapmegállapítást igaznak, valósnak vélem, ha hullámzó is az érzelem hőfoka, az indulat kitöréseinek intenzitása, a viszony nem változik.

Nem akarok általános érvényű, fenenagy igazságokat másokra oktrojálni, inkább csak azt mondom, én hogyan képzelem a gyűlölet működését - miért nem határozható meg mint a szeretet ellentéte, talán még úgy sem, mint a szerelem ellentéte. A szeretetet számomra értékes tulajdonságok halmaza alakítja, minél több jó tulajdonság nyilvánul meg a szeretni kezdett ember részéről, annál kiterjedtebb és színesebb búrát von körém - itt persze csak az idegenekről beszélek, a fiaimnak semmit sem kellett tenniük (teljesen más érzelemfajta), annál többet a mamájuknak (mindez természetesen fordítva is igaz, nyilván tudják, az ember felesége nem véletlenül nem a rokona).
Aki taszít, akár az első pillanattól, akár később, és mind több rossz tulajdonságot mutat, amik legyűrik az esetleg föllelhető jókat, az távolodik tőlem, az bármilyen undorító is, bármennyire növeli is a taszító tetteinek a számát, nem létesíthet velem semmilyen viszonyt, minthogy mértani haladvány szerinti sebességgel távolodik tőlem, ahogyan előbukkannak a számomra ellenszenves jellemzői. Alapvetően jóindulatúnak születtem, mindenkiről hajlamos vagyok a jót feltételezni, azaz minden ismeretség rokonszenvvel kezdődik, még akkor is, ha csak tizedmásodpercekig tart. De ahogy szűnik ez a befogadásra való hajlam, úgy lesz a potenciális szeretetből rossz vélemény, elítélő távolságtartás, majd undor, végül megvetés.

A gyűlöletre hajlamos ember másképp viselkedik, ő viszonyt teremt, a mozgása pánikszerűvé válik, akár menekül, mert fél gyűlölete tárgyától, akár közelít hozzá, hogy agyonverje, esetleg megölje, a gyűlölni képes egyénnel kapcsolatban kétségeim vannak, képes-e szeretetre - de ez most más kérdés, mint ahogyan a szerelemből gyűlöletbe átcsapó lobogás is más viselkedésforma, nem tudom, csak gondolom.

Néhány napja írtam Magyarország miniszterelnökéről a magánrepülőgép kapcsán, most nem a benne lángoló gyűlöletről és az ezzel együtt járó rettegésről, csak mint egy bizonyos embercsoport képviselőjéről. Mely embercsoportra jellemző az ingerszegény környezetbe születés, valamint a változatlan körülmények között való neveltetés, annak az igénynek a teljes hiánya, hogy ebből kitörjön egy pozitív cél, az emberré válás érdekében, és az illető csoport további szűkítésével hamar felismerhetővé válik az egyedüli éltető motiváció, ami az ide tartozó egyedeket végig kíséri az életükön, a gyűlölet által tüzelt bosszúvágy. Ez utóbbi motivációt inkább csak érintettem, a kultúra hiányára helyeztem a hangsúlyt. Elkövettem azt a hibát, hogy nem fejtettem ki bővebben, mit kell tudnunk erről az embercsoportról, marxista terminológiával szólva társadalmi osztályról. Mint ahogyan elmulasztottam taglalni, milyen a viszonyom ehhez a társadalmi osztályhoz. Ezt most pótolom: semmilyen. Nincsenek érzelmeim embercsoportok iránt, akkor sem volnának, ha a csoport imént sorolt jellemzői az egyedekre is kivétel nélkül és kizárólagosan volnának jellemzők, és nekem az egyes emberekhez kellene kötődnöm, mert az már egyénenként más leírást kívánna. Az a tény, hogy egy olyan társadalmi osztály kellős közepén nőttem fel, amilyen az itt részletezett, egyetlen következtetést enged, nevezetesen, hogy ezt az embercsoportot jobban ismerem, mint az, aki nem közöttük nőtt fel. Az oda tartozó egyedek iránt való érzelmeim ebből a szempontból nem relevánsak, mindössze az megjegyzendő, miszerint ezek az érzelmek könnyebben orientálódtak azáltal, hogy ismertem a közeget.

Egy miniszterelnök, azaz bizonyos szempontból az elsőszámú elöljáró mindenekelőtt felelősséggel tartozik az ország minden egyes lakójáért. Ez a felelősség azt jelenti, hogy tartozik minden egyes embernek az emberhez méltó életkörülményeiről gondoskodni, természetesen attól függően, milyenek az ország lehetőségei. De akármilyenek is, azon lehetőségek jobbítása mindenképpen a jelzett felelősség alapvető kötelezettségei közül is az első. Lévén a miniszterelnöki funkció politikusi állás, a politikus pedig értelemszerűen nem lehet más, mint hüllőagyú, fenti leírás felfogása mindenképpen problematikus (a "hüllőagyú" pszichológiai kategória, ez a fajta emberi "karakter" az emberi agy legprimitívebb részéről kapta a nevét, a más néven agytörzsként ismert egységről, ez irányítja az emberi szervezet alapvető működését, jelzi az éhséget, szomjúságot, szexuális vágyat, a düh és a félelem is innen ered, a "támadj vagy menekülj" központja is a hüllőagy). Nem minden hüllőagyú politikus, de minden politikus hüllőagyú - szerencsés esetben bizonyos alfajuk képes működtetni a neocortexet, más néven agykérget is, ami például a gondolkodás képességét teszi lehetővé, ez az alfaj ritka. Az elvárhatóhoz közelítő miniszterelnök mindenesetre széles látókörű, a világ jelenségeit felfogni és feldolgozni képes, empátiára hajlamos ember, minthogy erről a szintről látható és értelmezhető az a társadalmi osztály, amit fentebb vázoltam. De ugyanez fordítva nem működik, hogy többször használt metaforámmal tegyem ezt a tételt közérthetővé, a baromfiszaros udvarról nem lehet föllátni az emberi kultúra alsó szintjére sem. Pedig ahhoz, hogy valaki törődni tudjon az ország minden egyes lakójának életkörülményeivel, hogy azokat emberhez méltóvá bírja alakítani, sajnálatos módon szükséges a mindenkori miniszterelnök kiemelkedése az állatvilágnak abból a rendszertani részéből, ahová különben "helyből" mindannyian tartozunk...

MERKEL ÜZENT ORBÁN ÉS TRUMP ELLENFELEINEK: TÖBB EURÓPA KELL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.01.


- A német kancellár egyértelművé tette, hogy nem hagyja veszni az európai demokráciát.

- Macron minden lehetséges alkalommal üt egyet Orbánon.
- Ha az EU hívei nem képesek meggyőzni a tömegeket, akkor a migráció miatt a populistáknak áll a zászló az EP-választáson.


Bayrischer Rundfunk

A tartományi közszolgálati média szerint Merkel és a CSU vezetője ugyan elvileg kampánybeszédet mondott a hét végén a közelgő bajor választások előtt, ám mindketten igen határozottan állást foglaltak nem csupán Európa, hanem amellett is, hogy többet kell tenni az értékközösség megmaradásáért. A kancellár arra szólított fel igen szenvedélyesen, hogy végre azt kell hangsúlyozni, ami összeköt, illetve azt ami a mindent jelenti a mai Európa számára: a békét és a jólétet, nem pedig a háborút és a szegénységet. Egyértelművé tette, hogy nem kívánja tétlenül nézni, amint a szabad, sokszínű földrész szépen eltűnik a lefolyóban. Szokatlanul élesen bírálta az USÁ-t, hogy az ne tegye tönkre, ami összekapcsolja az öreg kontinenssel. Mint kiemelte, az európai modell az értékekre és a háborús tapasztalatokra épül, ezért a válasz az a Trumpoknak és Orbánoknak, hogy több Európa szükséges, nem pedig a nemzetállamiság.

Söder, aki korábban még igen élesen bírálta a miniszterelnököt, szintén hitet tett Európa mellett. Ám szerinte néha le kell lassítani az európai vonatot, hogy azok is felszállhassanak rá, akik szkeptikusan viszonyulnak az EU-hoz, illetve félénkek. A kommentár megjegyzi, hogy a sebességet valóban hozzá kell igazítani az emberekhez, ezt látni kell a múlt hibái alapján. A mostani válság ugyanis azzal függ össze, hogy főleg a menekültpolitikában a lakosság megkérdezése nélkül születtek döntések. Ezért annyira fontos hivatkozni a közös, európai gyökerekre. Az unió túl fontos ahhoz, hogy a nacionalista ordibálók vegyék át a terepet. A lényeget alighanem igen jól ragadta meg Waigel, a Kohl-kormány egykori pénzügyminisztere, aki minden országban sürgette a harcot a nacionalisták, a naivak, a tudatlanok ellen.

Project Syndicate

A neves francia politológus, Dominique Moisi nem látja okát, hogy a világ haladó erői feltegyék a kezüket a populisták európai és amerikai előretörése láttán, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a liberális értékek győzelméhez új stratégiát kell alkalmazni. Mert az ésszerűség hívei igenis legyűrhetik azokat, akik az érzelmekre játszanak,ám ehhez öt kérdéskörre kell összpontosítaniuk. Először is a demokrácia és a jogállam mellett érvelő vezetőknek meg kell birkózniuk a 2008 óta tapasztalható félelmekkel, dühvel, és kétségbeeséssel. Nagyon oda kell figyelniük arra, hogy ne fokozódjanak az egyenlőtlenségek, különösen ha azokat korrupció kíséri. Ezért – és ez a 2. tényező – igen lényeges az igazságosság, mert anélkül az emberek mindig a hatalmon lévőket okolják a bajaikért. A 3. az egység. Életképes alternatívát kell ajánlani a populista megosztással szemben. Ebbe beletartozik a globális vezetés. Negyedszer, a demokráciáknak sokkal világosabban kell beszélniük.

Végül pedig bátorság kell ide. Pl. Macront meg kell dicsérni, amiért nyíltan szembeszáll a Salvini, illetve Orbán által szorgalmazott gyűlölet-politikával. De még többet érne, ha az elnök tettekkel is bizonyítana. Lásd a migrációt, amely döntőnek ígérkezik az európai választásokon. A populizmust még vissza lehet verni, de a mostani légkörben a demokratikus erőknek új narratívát kell találniuk, ha nyerni akarnak.

Handelsblatt

Egy évvel a Sorbonne-on elhangzott programadó beszéde után a francia elnök fokozza a nyomást Európára és kedvenc ellenfelére, Orbán Viktorra. Macron jelenleg keresztbe-kasul utazza a földrészt, hogy szövetségeseket találjon a tervezett reformokhoz, miközben egymásnak feszülnek a konzervatívok és a populisták. A politikus szuverén, egységes és demokratikus EU-t akar, ám Olaszországban populista kormány került hatalomra, Ausztriában pedig az FPÖ a koalíció tagja. A kontinens a bevándorlásról, valamint a Brexitről vitázik, vagyis kitolódik az unió mélyreható átalakítása. Az államfő azonban már a jövő május európai választásokra összpontosít és egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy kiossza magyar ellenfelét. Épp ilyen okból Párizsban már csak ezért is sikerként könyvelték el, hogy az EP jogállami eljárást kezdeményezett az Orbán-kormány ellen. Bennfentesek szerint Macron meg akarja osztani a klasszikus európai jobboldalt, ami aligha tetszik Merkelnek, mert a Fidesz az EPP tagja...

EZ A VEZETŐ HALÁLOK MAGYARORSZÁGON, DE A GYÓGYSZER ÉS AZ ELLÁTÁS TÁMOGATÁSA HELYETT AZ ORBÁN-KORMÁNY INKÁBB CSAK TANÁCSOKAT AD A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSSEL KÜZDŐKNEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.10.01.


A magyarok negyede szívbetegségbe hal bele, ami a duplája az Európai Unió átlagának. Talán nem is csoda, hogy „szívhez szóló" üzenetben köszöntötte a Szív Világnapját az Orbán-kormány egészségügyért (is) felelős minisztériuma. Az Emmi közleményének a címe szerint a megelőzés fél egészség. Nem is nagyon kínál más lehetőséget a betegeknek, hiszen miközben Magyarországon drámaian nőttek a szív- és érrendszeri megbetegedések, s az erre visszavezethető elhalálozások az elmúlt években, a kabinet csak megelőzésre hajlandó nevelni.

Érszűkület, magas vérnyomás, szívritmuszavar, visszér, érelmeszesedés ezek a panaszok vezetik a magyarok körében a szív-érrendszeri betegségek listáját. Ráadásul az Eurostat adatai szerint szinte pontosan a negyedét teszik ki az összes magyarországi halálesetnek azok, amelyeket valamilyen szív- és érrendszeri betegség okozott. Ez azt jelenti:

évente nagyjából 33 ezer magyar hal meg szívprobléma miatt.


Ez az összes haláleset 26 százaléka, miközben az EU egészében 12 százalékos az arány. A régiónkból Szlovákia is nagyon rosszul áll, az ottani 27 százalék a harmadik legrosszabb mutató az egész unióban, csak Litvánia (38 százalék) és Lettország (29 százalék) áll rosszabbul. A legjobb helyzetet Franciaországban és Hollandiában mérték, ahol a haláleseteknek csak 6 százaléka vezethető vissza szívproblémákra...

FÖLDRENGÉS, JÁRVÁNY, ÁRVÍZ: ÍME AZ ELMÚLT 30 ÉV LEGPUSZTÍTÓBB TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁI

QUBIT
Szerző: STEFFI GRAPH
2018.10.01.


A tömegmédia elterjedése és az esti rémhíradók megjelenése óta minden egyes nap olvashatunk, hallhatunk erdőtüzekről, vulkánkitörésekről, klímaváltozás okozta hurrikánokról, szupertájfunokról, minden eddiginél halálosabb vírusjárványokról. Valójában a természeti katasztrófák igen ritkák, az elmúlt harminc évben átlagosan 20-30 ezer életet követeltek, de tavaly például tízezernél is kevesebbet. Az egész Földön, összesen:...

A NEMZET NAPSZÁMOSA: MUNKA HADÁNAK A LÉPÉSE DOBOG

HVG ONLINE
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2018.09.29.


Bejártuk az országot napszámot keresve. Munkás sehol nincs elég, a bér mégis kevés. A közmunkának van értelme, és jelentős a károkozása is. Volna itt dolga a baloldalnak: ugyanaz, mint mindig a történelemben. Tóta W. Árpád sorozatzáró gondolatai.

Százötven évvel ezelőtt, és a százegy éves vörös október előzményeként orosz mozgalmárok egy csoportja narodnyiknak nevezte magát, és felkiáltott: menjünk már el a néphez, és nézzük meg, mit csinál. Minden hajnalban gondoltam rájuk, amikor a halastóhoz, a szamócaföldre vagy a műanyaggyárba indultunk, hogy néhány óráig napszámosként igyekezzek helytállni.

Ez mind olyan munka volt, amihez odaengednek egy budapesti liberális publicistát, vagyis betanított, sőt gyorsan betanítható feladatok. Azok munkája, akik nem végeztek egyetemet, vagy ha igen, akkor igen szokatlanul alakult az életük. Minden egyes nap tanulságos volt, az összes egyben pedig rendkívül pregnáns. Ilyen szavakat nyilván nem használunk a földeken, viszont most az összegzésnek van ideje:...

MÁTÓL ÍGY KAPHAT LAKÁSHITELT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.10.01.


Megjelent a bankok számára a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) új, mától hatályos pályázati kiírása, amiben már szerepel a 15 éves kamatperiódus. A legfontosabb október 1-jén belépő változás, hogy ha az adós gyorsan átárazódó kölcsönt választ, akkor a havi vállalható törlesztője esetleg csak a harmadára rúghat, mint a múlt héten.

Mától húzta meg a hitelféket a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és ugyancsak mostantól emelkedtek volna a közjegyzői díjak is. Utóbbiaknak a kormányzati sajtó által ünnepelt „elmaradása” valójában csak azt jelenti, hogy a drágulás nem a mai napon következik be. Mint a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből (ezt itt nézheti meg) kiderült, a drágulás 2018. október 1-je helyett 2019. január 1-jén lép hatályba. (Az ezek szerint 2019-től várható díjakat itt szedtük táblázatba.)

Az adósságfék mától hatályos szabályait már részletesen ismertettük, most azt nézzük meg, hogy a módosítások miként hatnak a gyakorlatban. Mint az alábbi, két jövedelemkategóriát bemutató táblázatunkból látszik, alaposan korlátozhatja lehetőségeit az – különösen az alacsonyabb keresetűekre igaz –, aki gyakrabban átárazódó kölcsönt választ...

HIÁBA PERELTÜNK, TITOKBAN MARADHAT ÉVI 36 MILLIÁRD FORINTNYI EP-KÉPVISELŐI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SORSA

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: SEPSI TIBOR
2018.10.01.


Hogy miért? Az Európai Unió Bírósága szerint szinte minden emellett szól. Mert azok a képviselők személyes adatai. Mert önmagában az, hogy bőven vannak a költségtérítés felhasználása kapcsán nyilvánosságra került visszaélések, még nem elég alap a megismerésre. Mert több millió papíralapú dokumentum anonimizálása túl nagy terhet jelentene. Nem elsősorban a múlt keddi elutasító döntést meghozó Európai Bíróság sara, de ha az Európai Unió intézményei hitelesen akarnak fellépni a korrupció ellen és az átláthatóságért másokkal szemben, akkor lassan ideje lenne a saját portájukon is söprögetniük.

Az Európai Unió Bíróság eljáró tanácsa múlt kedden meghozott ítélete alapján az Európai Parlament jogszerűen tagadta meg az Átlátszó részvételével zajló „EP-képviselő-projekt/The MEPs Project” részeként a 28 uniós tagállam egy-egy újságírója által még 2015-ben beadott, a képviselők havi 4.320 eurós költségtérítésének felhasználására vonatkozó dokumentumok megismerésére irányuló adatkéréseket.

Bíztunk benne, hogy a luxemburgi bírák megragadják a lehetőséget arra, hogy ha már a politikusok nem teszik, akkor ők tegyék átláthatóbbá az Unió működését. Ezért – ahogy ezt a projektet szervező szlovén újságíró, Anuška Delić be is jelentette – igyekszünk azt is elérni, hogy a döntést másodfokon az Európai Bíróság Nagykamarája megváltoztassa.

A döntés tartalma és az ügy azonban azért is tanulságos, mert nagyon szépen demonstrálja, hogy miért tartjuk sokan már régóta elégtelennek azt, amit az EU a saját tevékenységének nyilvános ellenőrizhetősége tekintetében ma nyújtani tud...

SZABADON ÁRAMLIK A MOCSKOS PÉNZ, ÉS MEGMÉRGEZI A DEMOKRÁCIÁT


444
Szerző: plankog
2018.10.01.


- Offshore számlák, diszkrét svájci bankok és a mindent felszívó londoni piac is kellenek ahhoz, hogy a világ oligarcháinak pénzügyi étvágya korlátlanná váljon.

- Erről a rendszerről szól a Moneyland című könyv, ami azt állítja: az ellenőrizetlen tőkeáramlásnak pusztító hatásai vannak.

- A csillogó londoni utcák pedig valójában sokkal korruptabb helyek lehetnek, mint azok a szerencsétlen országok, ahol le kell fizetni egy hivatalnokot.


„Ha egy hely globális pénzügyi központtá válik, megvan a veszélye, hogy egyben pénzmosó központ is lesz. A brit hatóságok túl sok ideig voltak tétlenek a Londonban megjelenő mocskos pénzzel szemben, mert féltek attól, hogy ártanak Nagy-Britannia hírnevének, hogy könnyű itt üzletelni. Pedig vannak eszközök a pénzmosás elleni harcra, amelyek még nem jelentenek aránytalan korlátozást.” Ez a Financial Times Ideje kitakarítani a londoni mosodát című vezércikkének részlete, ami a héten jelent meg.

Edward Lucas a napokban szintén arról írt, hogy a mocskos pénz akadálytalanul áramlik a szabad piacon, és hogy kiderült, egyáltalán nem szükségszerű, hogy a nemzetközi kereskedelem és befektetések nagyobb jóléthez vezessenek, és csökkentsék a háborúk kockázatát. „A kommunizmus 1991-es összeomlása után sokan gondolták azt, hogy a szabad piac minden helyzetben csak jobb megoldás lehet, de ideje ezt újragondolni.”

„A pénz szabad áramlása nemcsak a gazdasági növekedés, de a szabadság egyik alapja is lett, mostanra viszont egyértelműen fordult a helyzet. Az ellenőrzés nélküli, láthatatlan pénzáramlás nemhogy nem a demokrácia terjedéséhez járul hozzá, de kleptokráciát és nyomorúságot hoz magával.” Ez pedig az Economistban jelent meg szeptemberben Oliver Bullough brit újságíró új könyvéről, a Moneylandről...

AZ AUTOKRÁCIA ESZTÉTIKÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2018.09.28.


„Lenni én magyar író lenni alany állítmány bővítmények nép nemzet. Tartozom hazámnak magamnak tanulni örökkön örökké nyelvet szépségest. Szép szeretem. Ismerni minden hajlását kelleni páráll. Fogom pofám be tanulok nyelvek árja alul úr. Tudomásul veszem ez dolgot. Édes Hazám vaze. Erre vagyok tartva patrióta.
(Esterházy Péter: Lenni eltörésben)

Sokakat meglepett, hogy a harmadik kétharmad után, mintegy központi ukázra, terítékre került a kultúra, a művészet és a tudomány mint olyan terepei az országnak, melyeken mintha nem lenne eléggé markáns a kétharmados felhatalmazás logikus következményeként a „keresztény demokrata” hegemónia, mintha az oktatás elkezdett, de be nem fejezett központosítása után ne volna éppenséggel logikus a kultúra és a tudomány „bedarálása” is, miközben persze mondjuk a CEU vegzatúrája zavartalanul folyik (kiegészülve némi szélesebb horizontú genderellenességgel.) Nos, azt állítom, hogy az autokrácia (Kornai meghatározását használom most, nem belemenvén a kissé már fárasztó rendszermeghatározás-versenybe) „esztétikája” tehát nem valami váratlan, ötletszerűen, hajánál fogva előrángatott, autokratikus diszciplína, hanem, ugyan némiképpen álruhában (Kulturkampf, kánonvita, ezekről még lesz szó), tökéletesen kiszámítható módon és okokból jelent meg az autokrácia kiteljesedésének kilencedik évében. Nem arról van szó, hogy a Fideszt egyébként kevéssé érdeklő kultúra elfoglalásának ideje most jött el, mivel már túl vannak a politikai, gazdasági rendszer kiépítésén, szép számmal vettek át intézményeket, alapítottak művészeti akadémiát stb., hanem arról, hogy az autokrácia politikai rendszerének immanens eleme, hogy maga a politikai rendszer totalizálja, mintegy szétfeszíti önnön kereteit; hogy megelőlegezzem a választ: hogy rendszerből korszakká teljesedjen ki. Ennek a kiteljesedésnek a szerkezetét kell megértenünk ahhoz, hogy miért is akar az autokrácia önálló, saját esztétikát.

Azt az odafigyelő közönség hamar észrevehette, hogy ez a kultúrharc formájában épülő „esztétika” nem csupán különböző frontokon zajlik, részben a balliberális kultúrhegemónia ellen, részben saját belső köreiben, személyi dúlásainak színterén, de az is fel kellett hogy tűnjön, hogy nem azonos színvonalú és foglalkozású személyeket vetettek be a harci esztétika (Kulturkampf és kánon) különböző frontjain. Nyilván más a Magyar Idők cikksorozata a balliberálisok túltengése és túlfizetettsége ellen, mint mondjuk elméleti alapvetések publikálása abból a nyilvánvaló célból, hogy aki akarja, az bele is láthasson az autokrácia kártyáiba. (Ez amúgy régi gyakorlata a Fidesznek, általában a miniszterelnök szokta bejelenteni a következő lépéseket. Részben ezúttal is ez történt.) Ámde arra valók az „ideológusok”, hogy a maga filozófiai mélységében magyarázzák el a történetet, már csak azért is, mert az ideo­lógia egyszavas üzenetei mellé fel kell ácsolni az autokrácia egyre terjeszkedő és centralizálódó világának a legitimációját biztosító elméletet.

Békés Márton, ezen új esztétika egyik új ideológusa a következőképpen fogalmaz (kicsit hosszú az idézet, de csakis a tiszta forrásból érthetjük meg a birodalmi esztétika motívumait): „Nem minden rendszer (regime) jelent automatikusan korszakot (era, Epoche) is. A (politikai) rendszer jogszabályok, eljárások, politikai döntések összessége, a működés maga, amely intézményrendszerben testesül meg – ez a forma, a politikai szerkezet. A korszak szélesen értelmezett kultúra: a társadalmi szokások, kollektív meggyőződések és világnézet összessége, szellemi miliő – tehát maga a tartalom, a kulturális klíma. A rend pedig nem más, mint a rendszer és a korszak szinkronitása, azaz a politikai rendszer és a kultúra összhangja, a társadalom minden alrendszerét átszövő egység... Ezen kívül személyi kontinuitás, közös emlékezet, hagyomány és örökség létrejötte is jellemzi, amit megerősít, hogy a közgondolkodásba, társadalmi diskurzusba beépülő kulturális teljesítményeket hoz létre, mégpedig ikonikus művek, emlékezetes történelmi események, maradandó épületek, közös sikerek és kollektív mítoszok formájában... Neki megfelelő kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszert – ez nemcsak hosszú távú, de szép feladat is.” (Kiemelés az eredetiben. Kommentár/2018/3–4.)

Ha jól értelmezzük az ideológus szavait, akkor előttünk van a megoldás: miért rontott neki a rendszer az MTA-nak, miért a Kulturkampf, miért a váltás az illiberális demokráciáról a keresztény demokráciára, miért a pogány és keresztény hagyomány és eredet egymásnak is ellentmondó váltogatása, miért a nekifeszülés a felvilágosodás modernitást megalapozó eszméjének, és a végén még azt is megértjük, miért a kísérletezés a legtöbbször Esterházy nevével felcímkézett irodalmi kánon leváltására. Ebben az irgalmatlan káoszban, s ez kiolvasható Békés Márton szövegéből, ha rend nincs is, de akarat, az van. És ebben az autokráciában az akarat mindent felülír. Békés szerint az intézményrendszer, tehát a politikai szisztéma készen áll. Nyolc év alatt átalakították a liberális intézményrendszert az Alkotmánybíróságtól a fékek és ellensúlyok lebontásán át, a választási rendszer átírásától az Alaptörvényig, mindent az autokrácia igényei szerint. Csakhogy: az autokrácia nem úgy totalitárius, mint a múlt század diktatúrái: ma a teljességigény, a totalitás megragadása abban van, hogy rendszeren túli rendszert kell építeni. Ennek pedig valóban korszak a neve, egy olyan világ, mely akkor is érvényesíti befolyását és akaratát, ha maga az a politikai rendszer, mely őt megalapozta, már nem él. A korszak nem csupán hosszú ideig tartó uralom: a korszak attól az, ami, ha a forma (az intézményrendszer) mellett uralja a tartalmat, a hagyományokat, a világnézetet, a szokásokat, a kultúrát, egyszóval: ha az autokrata szabja meg az értékek feletti uralmat. Fontos átmenet volt a rendszer és a korszak akarata között a nyelv fölötti uralom. Ezt hamar észrevette az autokrata hatalom, és a NER nyelvének megalapításától egészen a menekültügy migránsüggyé változtatásáig igen korán orwelli módon megfosztotta nyelvétől az ellenzéket egyfelől, a választókat másfelől. Ennek a világnak a lényege viszont a harc és a küzdelem. Ezt a folytonos hergeltségi állapotot csak úgy lehet fenntartani, ha egyre távlatosabb, egyre homályosabb és egyre nagyratörőbb célokat tűzünk ki. És a korszak akarásával pontosan ez történt. Az új kánonok iránti hevület messze túlmegy azon a magyarázaton, hogy itten sértett emberek duzzognak azért, hogy miért még mindig az Esterházy meg a Parti Nagy. Ez ugyan igaz, de ez csupán eszköz: a harccal, az erő felmutatásával a valódi cél nem a tényleges kánonváltásban van, ugyan már: azt ők is tudják, hogy kánont adminisztratív úton sem kijelölni, sem leváltani nem lehet. De mit lehet tenni? A virtuális ellenség állandó felmutatásával legitimálni lehet a korszak új világáért való szüntelen harcot és az akaratot...

BOJÁR GÁBOR: A KÁDÁR-RENDSZER NEM ÉRT VÉGET

MAGYAR HANG
Szerző: FICSOR BENEDEK
2018.09.14. 


Orbán Viktor gyenge pontja, hogy nem tűr meg erős embereket maga mellett – véli Bojár Gábor Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas fizikus, üzletember. A Graphisoft szoftverfejlesztő cég, az Aquincumi Technológiai Intézet, valamint az idén 20 éves óbudai Graphisoft Park alapítója szerint amíg a diktatúrák előbb-utóbb elbuknak, a liberális demokrácia mindig képes volt kigyógyulni válságaiból. A teljes interjú!

Tavaly ősszel több interjúban is kiemelte az ellenzéki pártok együttműködésének jelentőségét. A választási eredményeknek és az azóta eltelt időszak eseményeinek ismeretében milyen esélye maradt még az ellenzéknek?

– Sajnos fogalmam sincs, nem vagyok politológus. Én üzletember vagyok, és egyszerű polgárként éreztem úgy, hogy támogatnom kell a hozzám közel álló értékrendet. Az alkotó energiákat felszabadító, okosan szabályozott szabadversenyes kapitalizmusban hiszek, de amit a jelenlegi hatalom képvisel, az messze van ettől. Bíztam benne, hogy az ellenzéki pártok együttműködésével legalább esély nyílik rá, hogy korlátozni lehet a Fidesz hatalmát. Orbán Viktor azonban zseniális hatalomtechnikával könnyedén ellehetetlenítette a nélküle is elég gyenge ellenzéket, mindez a torz választási rendszerrel és a jobboldali médiatúlsúllyal kiegészülve nem is eredményezhetett mást az újabb kétharmadon kívül.

Mi hiányzott az összefogáshoz?

– Képtelenek voltak felülemelkedni a vélt pártérdeken. A szűk értelemben vett érdekük ugyanis nem az összefogás mellett szólt, legalábbis akkor így látták. Felmérték, hogy a jelenlegi helyzetben győzniük lehetetlen, így egyetlen reális cél maradt, a legerősebb ellenzéki párttá válni. Így a Fidesz helyett egymással rivalizáltak. A döntés mechanizmusát értem, de elfogadni nem tudom. Egy politikai szereplőnek kötelessége feladnia egyéni vagy szűk csoportérdekeit az ország javára. És ha megnézzük, mi történt azóta az LMP-vel például, akkor láthatjuk, hogy a saját szűk pártérdeket is rosszul mérték fel. Választóik utólag már nem díjazzák, hogy hozzásegítették a Fideszt a kétharmadhoz.

Politikai kérdésekben korábban meglehetősen derűlátóan nyilatkozott, mostanra elvesztette lelkesedését?

– Ami eddig sosem fordult elő velem, most képtelen vagyok optimistán látni a helyzetet. Több mint félmillió értékes ember hagyta el az országot az elmúlt években. Ez tragédia. Ilyen rövid idő alatt soha ennyi ember nem ment el az országból. És nem csak az anyagiak miatt vándorolnak ki. A demokrácia leépítése, a közhangulat és a hatalom gátlástalan terjeszkedése mind-mind közrejátszik a döntésükben. Nem jó olyan országban élni, ahol nem a tehetség és a tisztességes versenyben elért teljesítmény számít, hanem az, hogy ki tud jobban odadörgölőzni a hatalomhoz...


FALUROMBOLÁS 2018

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.09.29.


Korábban is voltak vitáink. Hogyan kell a kistelepüléseket kezelni, fenntartani vagy átadni az elmúlásnak? Siettessük-e, illetve meddig álljunk ellen, ha szükségszerűnek tűnik, hogy a falu elporlad az idővel?

Anno az újlipótvárosi meg hegyvidéki liberálisok azzal jöttek, hogy „nehogy már minden háromszáz fős falunak önkormányzatot, hivatalt, jegyzőt tartsunk fenn”. Helyeseltem, de a háromszázból a javaslatukban valahogy mindig háromezer lett. Mikor az LMP bemutatta az első vidékfejlesztési programját, az „Kert-Magyarországot” tukmált mindenkire, aki a „Budapest pirossal áthúzva” tábla után lakik. Volt benne „Jószágot a gyepre!” meg traktor, gumicsizma, fejkendős néni, és összevont évfolyammal működő tanyasi iskolák, ahol „helyi, praktikus ismereteket” tanulnak a gyerekek. Meg a jó sötétzöld mamájukat, rendben, de akkor a te gyereked se angolt fordítson, hanem termőtalajt, és menjen ki a rotációs kapával a Szent István parkba informatika helyett. Erasmus helyett ekevas. Kábé ugyanazokból a kerületekből ugyanazok a patríciusok akarták megírni ugyanazokat a cselédkönyveket „a” vidéknek, pláne „le, falura”.

Aztán jött a Fidesz, amely tök mást hirdetett, és nyolc év elteltével mit látunk? Turbó falurombolást. Méghozzá ellenfél nélkül, mert a „demokraták” úgy vidékiznek, hogy ahhoz képest a szpesölti macskaszékletkávé maga a háromnyomásos, rurális mezőgazdaság, ha értik, mire gondolok.

Leginkább arra, hogy ha a Vérhalom téren lakóknak ügyintézésre Dunavarsányba kéne utazniuk, másnap kitörne a forradalom. Ugyanezt a távolságot Kelebiáról Kiskunhalasra megtenni, sokkal rosszabb közlekedéssel, sokkal rosszabb anyagi helyzetben lévő embereknek a fentiek szerint tök oké. Mikor az ellenzék jelentős része a harmadik kétharmados vereség után, kicsit sem szomorkásan, hisz ők ma jobban élnek, mint négy éve, meghirdette, hogy Pampalíni-kalapját fejébe csapva „lemegy vidékre”, közben nem is igyekezett csitítgatni a bunkóvidékiző pestieket.

És porlik a falu. Elvitték az önkormányzatok pénzét, hatáskörét, embereit. Az ellenzék sem csinált botrányt, amikor a duplamonk Habony-imitátor junior gazemberek Pestről előírták, hogy az önkormányzatból a járási hivatalba átirányított dolgozókról készüljön leltári fotó az asztaluk és számítógépük társaságában. Ember, bútor, gép, közös kép, státus, sorszám.


Vitték az iskolát is. No nem az épületet, azt hagyják rohadni helyben. A pénzt és a szabadságot vették el. Haldokló iskolába csak utazó tanár megy, akinek az csak az egyik negyedállása. Ördögi kör, mert a szülők egy része már nem íratja be a gyerekét, elhordja inkább a közeli városba, ha meg tudja fizetni. A megkövetelt létszám alá esik az induló gyerekcsapat, előbb a felső tagozat szűnik meg, majd az alsóban összevonják az osztályokat, így még többen viszik el a gyereket. A falu elveszti az élőerőt, a gyerek már nem ott nő fel, elvesztik a helyi értelmiséget is, nincs már helyi tanár, helyi közigazgatás sem...

A HALLGATAG TAXIS - BAL-POPULISTA KÍSÉRLETEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: TAMÁS PÁL
2018.09.30.


Akik most a nemzetközi baloldalon kísérleteznek, azok balpopulista megoldásokkal próbálkoznak. Amit itthon ballibnek hívnak, az nem létezik.

Sok nagyvárosban a közéleti fecsegést, mint szolgáltatást a taxistól a középosztálybeli utasok jó része kifejezetten elvárja. A 2000-es években még Pesten sem volt másképp. Beültek, hallgatták, amit mondanak nekik, s utána máshol elmesélték. Ma az itthoni taxis óvatosabb. Ha nem nyilvánvaló, mint várnak tőle, nem locsog. Végül is az utas kiszámíthatatlan, gyakran politikailag ellentétes értelmezéseket igényel. Ruhájából, hajviseletéből automatikusan semmi nem következik. Jobb hallgatni.
Az apória régi görög szó az átfogó tanácstalanságra. Ilyen apóriát indított be 2008-ban a világgazdasági válság, s ez megmaradt, miközben nem működik a neoliberalizmus nemzetközi rendként, nincs erős baloldal, így azután vádként, álomként, az ellenfél meghatározására divatba jön a "posztmodern fasizmus” (Janisz Varufakisz kifejezése) egyfajta különleges formulája. De hát, ha a neoliberalizmus összeomlófélben van, hirtelen megnyílik a világmagyarázatok tere és a legkézzelfoghatóbb politikai technológiát a jobb-radikálisok másoknál gyorsabban ragadták meg, miért kellene ezen önmagában megsértődni. Fel lehet és kell is háborodni, ha gátolják a versenyt a világképek megjelenítői között. De közben tőlük is, mint máshonnan, tanulni kellene gyorsabbnak és vonzóbbnak lenni.

Fasiszták most?
Itt nem a fasizmus 30-as évekből származó, "dimitrovi" meghatározásáról van szó, amely szerint az a finánctőke legelszántabb csoportjainak nyílt, terrorista uralma. Persze, az eredeti megfogalmazás nem Dimitrové, azt a Kominternben már 1933 decemberében használják, amikor Dimitrov még Németországban ül. Már szabadlábon, '35 nyarán, a Komintern VII. kongresszusán, Moszkvában adják a szájába ezt a formulát. Később a nyugati szövetségesek is használják, amikor a náci rendszerben való aktív részvételükért 1945 után német gazdasági vezetőket is elítélnek, egyes vállalatokat feloszlatnak. De annak idején, nemcsak 1945-ben, hanem már Dimitrovnál is szinte teljesen hiányzott az, amire a mai fasiszta-vitákban gondolunk: nem volt szó a rendszer tömegbázisának megteremtéséről, a mozgalom pszichológiájáról, a tartós, csak nagyon lassan kopó politikai fanatizmusról. Persze, az 1933-45-ös évek ezt a történetet legalább két nemzedék életére kezelhetetlenné, higgadtan vizsgálhatatlanná tették...

KÖZÖS SIKER: ÖN ÉS AZ EU ÉPÍTETT EGY GYÁRAT HERNÁDI ZSOLTNAK

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.10.01.


- A magyar vállalatok már többet ruháznak be Magyarországon, mint a külföldiek – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy magyar tulajdonú szerszámgépgyár átadásán nemrég.

- A miniszter nem véletlenül fáradt el a Miskolc déli ipari parkba, az üzemet ugyanis Hernádi ZsoltMol-vezér, pontosabban a kockázati tőkealapja gründolta.
- Az első százmilliók Brüsszelből, az Európai Unió Jeremie-programjából érkeztek.
- Azután beszállt a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. leánya 1 milliárd forinttal.
- Majd a kormány megítélt 2,45 milliárd forint egyedi támogatást a beruházáshoz.
- Így a beharangozott, 6 milliárd forintos projekt durván kétharmadát az adófizetők állják, egyharmad jut a magyar befektetőkre.

Szijjártó Péter nem feltétlenül az adófizetők beruházásokban vállalt döntő szerepére utalt, amikor azzal konferálta fel a Spinto Hungária Kft. új, hatmilliárd forint értékű miskolci gyárát az MTI tudósítása szerint, hogy

"a magyar gazdaság egyre-másra aratja a sikereket, amelyek egyben minden magyar ember sikerei is."

A külgazdasági és külügyminiszter csupa biztató dolgot mondott: míg 2016-ban német és amerikai cégek fektettek be legtöbbet Magyarországon, tavaly a németek után a magyarok voltak a másodikak, az idei év első felében pedig már a magyar vállalatok hajtották végre a legtöbb beruházást.

A miniszter nem győzte hangsúlyozni, hogy az új, nagyméretű szerszámokat tervező és gyártó Spinto Hungária magyar tulajdonban van, a stratégiai fontosságú befektetés magyar siker, a magyar versenyképesség egyre javul az autóiparban, a kormány pedig jelentős segítséget ad ehhez. A Spinto Hungáriának például – folyó áron – 2,45 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg, amit a megállapodás szerint 2018 és 2024 között folyósítanak.

Azt viszont a beszámolók szerint nem említette a miniszter, hogy:
- a beruházásba beszállt az Európai Unió is,
- méghozzá úgy, hogy az európai adófizetők pénze közvetve Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, illetve Pócs Jánost (nem a fideszes képviselő) gazdagítsa. Való igaz, ők magyarok, de az indulópénz Brüsszelből érkezett...

KARAFIÁTH: ORBÁN BIZONY NEM MÁTYÁS KIRÁLY - NEM ÚGY ÉL, AHOGY A CSALÁDLÁTOGATÓS, DISZNÓVÁGÓS, ORSZÁGJÁRÓS VIDEÓK MUTATJÁK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.09.30.


Szívem legmélyéig megrázott Orbán Viktornak a pénteki, a Kossuth Rádióban elhangzott interjúja, melyből kiderült: megint támadják a magyart. Már ha szeretett vezetőnket és barátait egy az egyben azonosítjuk a magyarokkal.

Hogy így tegyünk, arra már rég megkaptuk a direkt és indirekt ukázokat. A kormányzati kommunikációs modell szerint életbevágó ezt sulykolni, hiszen a hatalmas fenyegetettség valóban csoportaktivizáló erejű: hogy a magyar megőrizze a magyarságát, össze kell zárni és fel kell zárkózni a nagy vezér mögé, csak így van mód arra, hogy legyőzzük a „másikat”, például az EU-t, Sargentini-t, Sorost, és így tovább.

Egységben az erő, a józan ész ellenében is.

Védekezni, küzdeni, harcolni kell, mert veszélyben a haza.

Most a szokásosnál is nagyobb a baj, személyében támadták, immár sokadszor a hőst, ráadásul, jaj, bizonyítékok is vannak arra, hogy bizony a miniszterelnök úr nem úgy él, ahogy mi, egyszerű halandók. Annak ellenére, hogy ezt szereti sugallni a sok családlátogatós, disznóvágós, országjárós, mátyáskirályos videó.

A minapi mondanivalóját szokás szerint teletűzdelte emberi elemekkel, melyeket mindenki ért, a suhintás, az adjonisten bizony ugyanazt jelenti a csehóban, mint a közszolgálatin:

"Tehát világossá kell tenni, hogy ha valaki idesuhint, akkor arra számíthat, hogy olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten. Mi nem támadunk meg senkit, mi nem akarunk rákényszeríteni senkire semmit, mi nem mondunk senkiről rosszat, mi nem szapulunk, mi fölöslegesen nem kritizálunk senkit, nem akarjuk megmondani, hogy mit csináljanak, hogy éljenek, hogy döntsenek, de amikor ezt akarják velünk szemben megtenni, akkor mi a függetlenségünket, a magyar emberek felfogását mindig meg fogjuk védeni."

Megható. Mutatja azok világlátását, akiket ez a beszédmód megcéloz. „Mi is emberből vagyunk” – hangzik még el, és meg kell kapaszkodjak, hová lehet még lemenni. De, ah, igen, ebben is ott van, hogy az ember gyarló, szereti a szépet és a jót, ugye. És mi lenne szebb és jobb, teszem azt, egy Gucci táskánál vagy egy luxusjachtnál? Vagy annál, amikor az ember felszáll egy (magán)repülőre, és amerre ő és barátai járnak, bámul a világ.

Sajnos a bámulásnál (és dokumentálásnál és közzétételnél) többet nem tehet a világ, mert hiába minden disznóság, következmény nincs.

A kormánysajtóban elkenik az ügyet, hivatalos sajtótájékoztatón megy a mosdatás, és mint hallottuk, a legfelsőbb szintről hangozhat el (nem először) nyílt fenyegetés.

És a többség szerint ez rendben van így.

Valahogy nem jut el az agyakba, mit jelent a közszolgálat. És az sem, hogy nincs rendben, ha egy állami tendereken nyertes nagyvállalkozó ajándékot, esetünkben ingyen meccsre reptetést ad a miniszterelnöknek. A közvélemény elfogadja a dolgot, mondván,

a barátság szent, a saját fészkünkbe nem szarunk, a mi kutyánk kölyke, 

etető kézbe nem harapunk, jótett helyébe jót várj, ami az enyém, az a tiéd is, és így tovább.

Ez nem ajándék, hanem baráti gesztus...

HÁROM KULCS A Z GENERÁCIÓHOZ

Y2Y BLOG
Szerző: BEZERÉDY HARALD BALÁZS
2018.09.30.


...Keveset tudunk a Z generációról, ezért egyenlőre kezdjük ezzel a 3K-val: kapcsolódás, kreativitás, közösség. A többit majd meglátjuk.

NEM BIZTOS, AMI NEM BIZTOS

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2018.09.30. 


Brett Kavanaugh ellen szóló állítások sorát bizonyíték nélkül lehetett megtenni és lehet elvetni. Az a kérdés, együtt tudunk-e élni, és miként tudunk együtt élni a bizonyítékok hiányából következő bizonytalansággal. Ez sokkal súlyosabb kérdés, mint az, hogy vétkes-e X, hazudik-e Y.

"Ami bizonyíték nélkül állítható, az bizonyíték nélkül el is vethető." Ezt a mondatot osztotta meg egy kollégám a minap a Facebookon. Az idézet Christopher Hitchen írótól származik, aki sok furcsa, érdekes és ellentmondásos dolgot állított életében, de ezek tárgyunk szempontjából lényegtelenek. Ő többek között az Isten létezésére vonatkozó bizonyíték nélküli állítást vetette el bizonyíték nélkül. (Iszlamofób hívei csak addig örültek annak, hogy az iszlámot a fasizmushoz hasonlítja, amíg nem szembesültek azzal, hogy mindenféle istenhitet, zsidókét, keresztényekét, bárkiét totalitárius gondolkodásmódnak tart.)

Ami számunkra itt most érdekes, az az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságába jelölt Brett Kavanaugh ellen szóló állítások sora, amelyeket bizonyíték nélkül lehetett megtenni és lehet elvetni. Ezeket az állításokat nem támasztják alá és nem is cáfolják kétségbevonhatatlan bizonyítékok. Ilyen bizonyítékokat felmutatni a friss esetek nagy részében sem lehet, sok évvel ezelőtti ügyekben pláne nem. Az a kérdés, együtt tudunk-e élni, és miként tudunk együtt élni a bizonyítékok hiányából következő bizonytalansággal. Ez sokkal súlyosabb kérdés, mint az, hogy vétkes-e X, hazudik-e Y. És ez mégis sokkal kevesebbeket foglalkoztat. Talán azért, mert a bizonytalansággal szembenézni ezerszer nehezebb feladat az agynak is, a szívnek is, mint vétkességet vagy vétlenséget feltételezni szívünk szimpátiái és agyunk preferenciái szerint.

Mint tudjuk, a biztonságigény elemi erejű. És a biztonságigény egyenlő a bizonyosság igényével. Ahol a bizonyosság igénye kielégíthetetlen, ott a biztonságigény lázad. Például az ártatlanság vélelmének elve ellen. Ahol ez az elv érvényesül, ott bizonyosan sok bűnös és potenciális bűnismétlő marad büntetlen és járkál szabad lábon, mert a bűnösök bűnössége az esetek jelentős részében nem bizonyítható. Inkább ússza meg száz bűnös, mint hogy ártatlanul bűnhődjék egy is. Ez a maxima áll az ártatlanság vélelmének elve mögött. Amiből az következik, hogy a (meg sem vádolt) ártatlanok biztonságát a büntetlen bűnösök fenyegetik. És akkor az igazságérzetről valamint a bosszú-szükségletről még nem is beszéltünk...

EGY PANAMAI HÁTTERŰ CÉGNÉL LANDOLTAK AZ MVM MILLIÁRDJAI

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.10.01.


Cikksorozatban mutatjuk be, hogy a KPMG könyvvizsgálócég miért nem írta alá az MVM állami energetikai cégcsoport éves beszámolóját. Mostani írásunkból érthetővé válik, hogy miért titkolózott az Index kérdései után is az MVM és a magyar állam az 5 milliárd forintos ügyről. Hihetetlen, de igaz: az MVM egy frissen alapított magyar és panamai háttérrel bíró szlovák céget bízott meg a különös informatikai fejlesztéssel.

Hetek óta kutatjuk, hogy mi állhat az MVM Zrt. körüli szokatlan események mögött. Miért vonult le a KPMG auditorcég az éves beszámoló aláírása előtt pár nappal, és miért nem látta el kézjegyével a beszámolót? Korábban megírtuk, hogy egy svájci leányvállalaton akadt fenn a könyvvizsgáló szeme. Mostani epizódunkban azt is megérthetjük, hogy miért.

Röviden a történet: az MVM Zrt. 4,89 milliárd forintot juttatott az MVM International AG nevű zürichi leányvállalatának, hogy az szerezzen be neki egy informatikai rendszert, hivatalos nevén, a Központi Termelés Megjelenítő (KTM) és felügyeleti rendszert. Csak aztán az egy munkavállalós, apró svájci MVM-cég a legnagyobb titokban továbbadta a megbízást Szlovákiába.

AHOGY MOST MEGTUDTUK, A SZÁLLÍTÓ A SZLOVÁK SCADEX S.R.O. NEVŰ FRISSEN ALAPÍTOTT RÉVKOMÁROMI (SZLOVÁKUL KOMARNO) CÉG LETT.

A város leghervadtabb, örökké problémás lakótelepén székelő cég ugyan a hazai energetikában, vagy informatikában ismeretlen volt (mi honlapot sem találtunk hozzá), de kiderült, hogy a társaságnak 15 százalékban egy Budakeszin lakó magyar ember, Fürlinger Gyula a tulajdonosa, míg 85 százalékban egy másik szlovák cég, a Constructline s.r.o. Utóbbi pedig teljes egészében a panamai Bearberry (medveszőlő) SA tulajdonában áll...

FÉL ÉV ALATT 2,6 MILLIÁRD HASZNOT HAJTOTT A MÉSZÁROS BIRODALOM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: M. I.
2018.09.30.


A felcsúti nagyvállalkozó birodalma egyre nagyobb, de a tőzsdei jelentések szerint nem feltétlenül termel több hasznot.

Mindössze 168 millió forintos féléves nyereségről – "átfogó jövedelemről" – számolt be a kormányfő bizalmasaként ismert felcsúti nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc tőzsdei zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. Közleményük nem említi, hogy ehhez képest tavaly ilyenkor még 2,1 milliárdos nyereséget jelentettek. Az időszaki árbevétel 21 milliárd forint lett az előző év első hat havának 17 milliárdjához képest. 

A visszaesés azért fura, mert a csoport ez idő alatt a többszörösére nőtt. Maguk is említik, hogy a cég összértéke az árfolyam alapján 44 milliárdról 225 milliárdra ugrott. A saját tőke és a teljes értéket képviselő mérlegfőösszeg ugyanakkor kevéssé fejlődött. 

Az Opus érdekkörébe tartozik többek között a felcsúti expolgármester állami megbízásairól elhíresült eredeti társasága, a Mészáros és Mészáros Kft., az építőipari profilú győri Euro Generál, a partvonalon kívülinek szintén kevéssé nevezhető, vasúti kivitelezéssel foglalkozó R-Kord, a tiszapüspöki izocukorgyár, a Csabatáj nevű békési mezőgazdasági csoport, a tűzhelygyártó Wamsler, a Mediaworks nevű kiterjedt sajtóbirodalom, a Magyarország második legfontosabb áramtermelőjének számító Mátrai Erőmű, valamint a szintén visontai, Viresol nevű búzafeldolgozó. 

Vasárnap jelentett Mészáros Lőrinc két másik – egymással és az Opussal is bonyolult tulajdonosi összefonódásban lévő – tőzsdei cége, a Konzum és az Appeninn is. Előbbi átfogó jövedelme az azonos időszakra vonatkozó 4,2 milliárdról 2,3 milliárdra esett, a főleg ingatlanokban utazó Appeninn – euróban számolt – félévi adózott eredménye viszont mintegy 12 millió forintos veszteségből több mint kétszázmilliós nyereségbe fordult át. Utóbbi birtokolja például a Spar több áruházépületét és a Balaton-parti Club Aligát is. A befektetésekkel foglalkozó Konzum főként a turizmus, a bank-, a pénzügyi, az informatikai, az ingatlan-, valamint a telekommunikációs szektorban tevékenykedik. Ide tartozik például a Hunguest Hotels-lánc, a Balatontourist – így a tóparti kempingek –, a CIG Pannónia biztosító vagy a gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping. Különböző tőkeműveletek révén a Konzum saját tőkéje az év második felére 70 milliárd közelébe nő.

AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÖT ELEME

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2018.09.30.


...De miért kell egyáltalán belelátni valakibe, miért kell megértenünk egymást és miért kell egyáltalán törődni egymással, kommunikálni, ha nincs hozzá kedvünk, miért nem élhetünk másoktól függetlenül?

Valójában élhetünk, csak akkor számolnunk kell azzal a következménnyel, hogy egyedül maradunk, nem fogadnak be a különböző közösségek és elmagányosodunk (még akkor is, ha fizikailag nem egyedül élünk), kiégünk.

A nagy kérdés: honnan ismerszik meg, hogy valakinek magas az érzelmi intelligencia szintje (EQ-ja)?

Több összetevője van, azon belül is több megjelenési formája.

Ha szeretnénk tudni, milyen magas a saját EQ-nk, vagy meg szeretnénk érteni, mikben nyilvánul meg ez a tulajdonság, akkor a következő öt terület feltérképezését javaslom:
- Kapcsolatok, kommunikáció - Általában milyenek az emberi kapcsolataid, milyen könnyen kommunikálsz másokkal, át tudod-e adni a mondandódat őszintén, játszma-mentesen másoknak.
- Empátia - Mennyire vagyunk empatikusak másokkal, mennyire tudunk együttérzőek lenni, ráhangolódni másokra akkor is, ha nem áll érdekünkben.

- Önazonosság, hitelesség - Mennyire magabiztos, önazonos az egyéniségünk, egyáltalán, van-e hiteles, saját értékrendszeren alapuló, többé-kevésbé következetesen működő egyéniségünk. 

- Alkalmazkodó képesség - Mennyire tudunk alkalmazkodni a változásokhoz, hogyan tűrjük, hogyan kezeljük a stresszt, tudunk-e a saját hibáinkból tanulni.
- Kreativitás, pozitív hozzáállás, nyitottság - Mennyire vagyunk kreatívak, mennyire pozitív a hozzáállásunk az élet kihívásaihoz, milyen a problémamegoldó képességünk.

Ha ki kellene emelni egyetlen tényezőt a fentiek közül, talán az empátia lenne az, amire én voksolnék. Egyrészt nem is választhatóak el egymástól mereven ezek a tudások, érzékenységek, kompetenciák, másrészt én úgy gondolom, az empátia az alapja a többinek...

NORVÉGIA (MAJDNEM) OBJEKTÍVEN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Judit
2018.10.01.


Skandinávia borzalmas hely, rengeteget esik az eső, túrázni sem lehet normálisan, az iskola nem az életre nevel – és még sorolhatnánk. Soroljuk is, mármint nem mi, hanem Judit, aki korábban már írt egy elég nagy visszhangot kiváltó posztot Norvégiából. Ez az írása kicsit más lesz, de előre szólok, akinek elromlott az iróniadetektora, az el se kezdje olvasni a posztot, mert nehéz percei lesznek. (A képeket a szerző küldte, köszönet érte.)

„Az alatt a négy év alatt, amíg az álmunkat dédelgettük, mindent elolvastam a Határátkelőn, ami Norvégiával kapcsolatban jelent meg. Rengeteg hasznos infó, gyönyörű képek, érdekes történetek („neki is sikerült”) tartotta bennünk a lelket. Eldöntöttem, hogy majd én is írni fogok a kinti életünkről, ha aktuális lesz.

Idén nyár óta már egy norvégiai kisváros az otthonunk. Küldtem egy rövid kis írást az oldalra (teljesen szubjektív, hétköznapi tapasztalat), és sajnos elolvastam a kommentek egy részét. Magyar virtus…yessss!!! Akkor próbálok objektív lenni. :)

#1 Rengeteget esik az eső, ezért néha napjában háromszor is csúfítja az eget szivárvány.

#2 Sok a birka, tehén, ló a hegyeken, folyton sz @r-ba lépünk túrázás közben.

#3 Az iskolában jól érzik magukat a gyerekek, hogy fognak így hozzáedződni az ÉLET-hez??

#4 Az utak nem elég, hogy kanyarognak, de még tele is vannak azokkal a biciklitúrázó nyugdíjasokkal, akik éppen nem Spanyolországban süttetik a hasukat.

#5 Amikor a körforgalomba figyelmetlenül behajtottunk valaki elé, csak mosolygott örömében, hogy nem lett belőle baleset. Normális???

#6 A gazdák létrákat tesznek ki a kerítéshez, hogy a túrázók át tudjanak menni a birtokon, ha éppen kedvük tartja. Szóval mászni kell, a kapu, mint megoldás eszükbe se jut...

MINDENKINEK EGYSZERRE KELLENE LETENNIE A FEGYVERT - BOKOR TAMÁS: A KORRUPCIÓ A LEGKÖZÉRDEKŰBB MAGÁNÜGY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.10.01.


Aki részt vesz a korrupcióban, jobban tud érvényesülni az életben – így látja a 18–29 éves korosztály. Fogalmi szinten ugyan tudatában vannak a korrupció jelentésével és káros mivoltával, a gyakorlatban azonban nem mindig veszik észre, mikor kerülnek ilyen szituációkba. A hálapénz elfogadható számukra, a politikusokhoz köthető nagy összegű visszaélések azonban nem. A közügyek alig pár százalékukat érdeklik. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a korrupció társadalmi konstrukció: ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy ilyen a természete a rendszernek, akkor ehhez a közgondolkodáshoz igazítja a saját viselkedését.

A 18–29 évesek több mint kétharmada találkozott már a korrupcióval, és nagyjából ugyanennyien mondják, hogy jelentenék az ilyen eseteket. Ez azonban többnyire nem történik meg. Miért?

– Főképp talán azért nem, mert a gondolkodásukban szétválnak a média által tipikus korrupciós cselekményként tálalt hírek és azok a hétköznapi esetek, amelyek velük történnek, és a fejükben nem is feltétlenül korrupcióként képződnek le.

Ha pénzt adnak az orvosnak vagy nem kérnek számlát a mestertől?

– A hálapénz, a számlakérés elhagyása, a büntetés megúszása az ellenőrnél zsebbe fizetéssel – mind-mind hétköznapi korrupciós esetek. Még 2016-ban készült egy felmérés, amelyben a Publicus Intézet telefonos kérdőívét egészítettük ki fókuszcsoportos kutatásokkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok milyen észjárás mentén fogalmazzák meg a korrupciót. Volt egy feladat, amelyben 16 szakma képviselőit kellett rangsorolniuk annak alapján, hogy szerintük mennyire vannak kitéve a korrupciónak. Vajon kik kerültek az első helyekre?

A politikusok?

– Miniszterek, országgyűlési képviselők, polgármesterek. De sokkal érdekesebb, hogy kik álltak az utolsó helyeken. Szerintük a szakipari szerelők, a használtautó-kereskedők és az egészségügyi szakdolgozók kitettsége a legkisebb.

Miért gondolják így?

– Feltettük nekik ezt a kérdést is. Érdekes mintázat jelent meg az észjárásukban. Vegyünk egy példát. Legyen szó egy építőipari szakemberről, aki a munka végén megkérdezi, kérek-e számlát. Nem kérek, jól járok, mert megtakarítok valamennyit, de a mester is jól jár, mert nem kell utána adót fizetnie. Vagyis ha mindketten jól járunk, akkor nem károsítottunk meg senkit, és ez így rendben van: megvalósult a kölcsönös pénzügyi előny.

Ezek szerint létezik jó korrupció, meg rossz?

– Van hasznos, amiben a részt vevő felek kölcsönösen jól járnak, és van káros, amelyben valaki – egy virtuális harmadik fél, például az állam – rosszul jár. A másik példa nem pénzügyi természetű előnyről szól. Egy ápoló kap 2000 forintot a zsebébe azért, hogy jobban figyeljen a kórházban fekvő családtagra. A fiatalok szerint ez segítség a nővérnek, mert egy kis pluszjövedelemhez jut, és közben jól jár a hozzátartozó is, mert több törődést kap. Az összeg egyfajta „biztosítási pénzként” jelenik meg. A hálapénz rendszerének egyik fontos fenntartó ereje a félelem. Megtehetem, hogy szülés után egy boríték átadása helyett meleg kézfogással válok el az orvostól, de ezután valószínűleg már nem tudok biztonsággal hozzá fordulni...


ITT OLVASHATÓ