2018. december 10., hétfő

VÉGÉRVÉNYESEN KISZOLGÁLTATOTTÁ VÁLIK AZ ORSZÁG AZ ÚJ ROTHSCHILDNAK. ORBÁN VIKTORNAK ÉS BANDÁJÁNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: V.Z.
2018.12.10.


Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a bölcsek kövének hordozója, azaz a következő eszmefuttatás csak az én jóslatom a jövőre nézve. Nevezheti ezt bárki összeesküvés-elméletnek, fikciónak, vagy bárminek, de én sajnos nagy realitást látok benne, és csak reménykedni tudok abban, hogy nem lesz igazam.

Kezdem talán onnan, hogy soha senkit nem vontak felelősségre a rendszerváltás óta végrehajtott privatizációkért. Azaz ami anno állami tulajdonból magánkézbe került, az abban a marokban is maradt, még akkor is, ha nem volt törvényességi szempontból teljesen tiszta az ügymenet. Tehát ami egyszer elvesztette köz jellét, az egyszer és mindenkorra magán vagyonná avanzsált. Ez idáig tény.

Mostanság nem privatizáció folyik, hanem monopolhelyzet kialakítása. Az egész ország politikailag és gazdaságilag egy ember, és a hozzá köthető rokonok és stromanok magántulajdonába kerül. Ma már nincs az országnak olyan szeglete, nincs olyan ágazat, de még olyan gigaberuházás sem, amit ne ez a kör nyerne el, avagy azt is mondthatnám, nyelne be.

Természetesen ezekhez a felvásárlásokhoz, tender önerőkhöz elképesztő mennyiségű tőkére van szükség, de ezt is megoldották a benfenntesek. Állami tulajdonban lévő, vagy az állam által meghatározó tulajdonrészt birtokló bankok fedezik azt a pénzmennyiséget, ami ehhez szükséges. Ez is tény.

Az írott és audiovizuális media meghatározó többségben szintén ezen érdekkör birtokában van, tehát a tájékoztatás a társadalom felé központilag irányított, szervezett agymosás, butítás folyik az országban. A sajtónak nincs kontroll lehetősége, hiszen szabad sajtó sincs.

Az ügyészség sem pártatlan és független, tehát ott sem fogják elejét venni, és ők sem fognak fellépni a törvénytelen harácsolások ellen. Lásd OLAF-jelentés, stb. Ez itt még mindig tény.

A minap olvasom, hogy óriásbank jön létre Magyarországon, amennyiben 2020-ig Takarékbank néven egyetlen univerzális nagybankká olvasztják össze a Takarék Csoport szövetkezetként és részvénytársasági bankként működő bankjait egy-egy kivételével. A tőzsdén forgó Takarék Jelzálogbank külön intézményként megtartja jelzálogbanki funkcióját, és nem vezetik ki a tőzsdéről...

KITASZÍTOTTAK (SZUBJEKTÍV ASSZOCIÁCIÓ)

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.12.09.


Gyakran forgatom a szinonima szótárt, ahogyan az betűvető emberhez illik. Nem csupán azért, hogy stílusom ne szóismétlések közt bukdácsoljon – bár ez sem elhanyagolható szempont – hanem azért is, mert egy-egy szó rokonértelmű párjai egészen új képzettársításokat képesek felidézni. Így történt ez most is, amikor azon törtem a fejem, hogy ebben a – megszűnő Vasárnapi Hírekben utolsó – írásomban vajon a hajléktalanok, vagy a CEU elleni újabb atrocitásokról számoljak be Önöknek.

Mert, ha hiszik, ha nem mindkettőjükre illik a „kitaszított” szó valamelyik jelentése. Többször írtam már arról, milyen aljas jogalkotás kellett ahhoz, hogy a hajléktalanságot kriminalizálják, hogy a legkiszolgáltatottabb szerencsétleneket amiatt büntessék, mert kiszolgáltatottak és szerencsétlenek. Amiért most ismét szóba hozom őket, az az „emberminisztérium” legfrissebb előterjesztése: elektromos rácsokat az aluljárókra! A Kásler Miklós vezette tárca szerint „a fővárosi aluljárók rendezett állapotának hosszú távú fenntartásához az éjszakai lezárásuk elengedhetetlen.” Szerintük így biztosítható a köztisztaság megóvása mellett a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”. Vajon a rákot is úgy próbálta volna intézeti főigazgatóként „megszüntetni”, hogy bezáratja az Országos Onkológiai Intézetet? A miniszter mentségére szolgáljon (vajon?), hogy ez a zseniális ötlet nem az ő fejéből pattant ki.

„Én kértem, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit” – büszkélkedett az Indexnek Tarlós István, Budapest főpolgármestere. A tervezet szerint ez első lépésben mintegy 51 aluljáró kijáratot és közel 100 millió forintos költséget jelent. És mielőtt bárki azzal vádolna, hogy rendben lévőnek találom, hogy a hajléktalanok az aluljárókban éjszakázzanak, vagy azzal, hogy sokallom a 100 milliót: nem. A sorrend háborít fel. Akkor költsenek milliókat elektromos rácsokra (vagy inkább akkor sem), ha már minden hajléktalan tisztességes elhelyezéséről gondoskodtak...

BÚCSÚ ÁDER JÁNOSTÓL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.12.10.


Búcsúzom tőled, János. Sok vizet nem zavartál az életünkben, olyan volt, mintha itt sem lettél volna. Néha motyogtál valamit a televízióban, hogy mentsük meg a világot, mielőtt még késő lenne - egyedül Magyarországról nem mondtál soha semmit. Városliget? Kossuth tér? Római part?

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj.” Jó volt veled, mert észre sem vettük, hogy velünk vagy.

Nem is velünk voltál, hanem azokkal, akik megbíztak ezzel a tisztséggel. Akik rád erőltették, hogy államfő legyél. Mert, az akkori hírek szerint, bizony ez nem nagyon akaródzott neked. Jobb volt neked és családodnak ott, ahol voltál: Brüsszelben. Amely, mint tudjuk, megnyomorítja a magyar embereket, gyarmatosítani kívánja a hazánkat, és amelyet, mint a plakátokon is láthattuk, meg kellene állítani.

Kinevezésedkor azt mondtad: száz rossz törvény közül százat visszaküldesz, és száz jó törvény közül százat aláírsz. Mi már akkor tudtuk, hogy ilyen elnök kell nekünk magyaroknak. Ezt várjuk a mi köztársasági elnökünktől! Hogy mindig tudja, mi a jó, és tudja azt is, hogy mi az, ami nem jó. Soha se tévedjen, mert bár tévedni emberi dolog, valahol mégsem jó, ha egy köztársasági elnök összekeveri a jót a rosszal. Nem azért tették őt erre a magas méltóságra, tévedni bárki tud, ahhoz nem kell köztársasági elnöknek lenni.

Más kérdés, hogy még nem volt olyan köztársasági elnök, aki azt mondta volna magáról, hogy tévedni fog. Jobb helyeken még miniszterelnök sem lehet abból, aki azt ígéri, hogy tönkreteszi az oktatást, szétveri az egészségügyet, lebontja a demokráciát, összevész egész Európával és a fél világgal.

Senki nem úgy kezdi az államfői működést, hogy majd a rossz törvényeket aláírja, a jókat pedig szépen visszaküldi oda, ahonnan jöttek. Még Schmitt Pál is csupán motornak mondta magát, aki nem fékezni fogja, hanem dinamizálni a kormány országot építő munkáját, ám arról egyetlen szót sem szólt, hogy mit tenne a rossz törvényekkel. Nyilván visszaküldte volna őket, de hát, amilyen az ő szerencséje, minden, amit eléje tettek, jó volt. Amit nem tettek eléje, az nyilván nem volt jó, ha jók lettek volna, ahogyan a Fideszt ismerjük, azokat is Schmitt elé vetették volna. És akkor ő azokat is aláírja, vagyis, akkor a rossz törvények is jó törvények lettek volna.

Aztán, 2013. márciusában aláírtad a Magyarország végleges jogfosztásáról rendelkező törvényt, az alaptörvény negyedik módosítását. A halálos ítéletedet. A közszolgálatinak csúfolt televízióban jelentetted be, hogy aláírtad, mert, mint mondtad, nem volt más választásod.

Pedig lett volna: például az, hogy nem írod alá.

Tudnod kellett, és nyilván tudtad is, hogy attól kezdve bármit megtehet veled a Fidesz. Hogy már nincs megállás, ha kérnek tőled, teljesítenie kell. Orbán a szemedbe röhöghet, megalázhat, ha úgy tartja a kedve. És ha olyanja van, megveregetheti a válladat, kockacukrot rakhat a szádba - megtehet veled bármit. Felmoshatja veled a padlót – tartásod, ha volt is valamikor, megszűnt. Gerinced puha, foltot nem hagysz.

Ettől kezdve volt miért félned, János. Lehet, hogy korábban is rettegtél a gazda haragjától, ám innentől már okod is lett arra, hogy féljél.

Persze megszólalhattál volna a Gruevszki-ügyben. Vagy amikor kiderült, hogy Orbán a kormánygépet magánkiruccanásaira használja. Vagy most, amikor a sokat szidott multik érdekében rabszolgává készülnek tenni a magyar dolgozókat.

2013-ban, miután aláírtad az alaptörvény negyedik módosítását, azt írtam rólad: „Áder János mostantól halott ember. Integet, átad, kinevez. Nő a haja és a bajusza, de ennek már nincs jelentősége: a fű kinő utána.”

Ég veled János, béke halaidra.

ELKÉSETT ÉJFÉLI VILLAMOS - INTERJÚ DÉS LÁSZLÓVAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BALOGH GYULA
2018.12.10.



Túlélésre kell játszani, mondja Dés László, akinek december 29-én lesz koncertje az Arénában. A zeneszerző elmesélte, hogy az indulatait bele tudja őrjöngeni egy szaxofonszólóba a színpadon.

Mi hozta dühbe legutóbb? 

Egy fiammal kapcsolatos történet, kiszúrtak vele, és ez nem először történt meg az elmúlt években. Nem szeretném részletezni, a lényeg, hogy úgy döntött, a családjával együtt emigrál. És sajnálattal azt kell mondanom, jól tette. De azért gyakran jár haza, ha itthon van dolga. 

Családilag is felvetődött, hogy elmenni, vagy itt maradni? 
Három gyerekem van, ez mindegyiküknél felvetődött. Ebben az esetben nem lehet mást tenni, mint ki kell alakítani egyfajta életstratégiát. Ugyanúgy, mint a Kádár-rendszer hatvanas-hetvenes éveiben tettük. Valamilyen módon túlélésre kell játszani. Persze ez szomorú, mert az ember nem ilyen módon szeretné leélni az életét. És itt elsősorban a fiatalokról van szó, mert Ő előttük még ott az egész élet. Ők még előre szeretnének menni, haladni, tehetséggel, szorgalommal, munkával. De mivel ez a három fogalom mára teljesen értelmetlenné vált, ezért valaki vagy túlélésre játszik, vagy elmegy innen. 

Ez ennyire szigorú? 
Igen, ez nem dramatizálás, hanem tény. 

Mit tehet ebben az esetben a szülő? 
Mindenben segíteni kell, de úgy, hogy az elsősorban a gyereknek legyen jó és ne a szülőnek. Mi érzelmileg próbáljuk támogatni őket. 

A düh, vagy az indulat jelenthet egy művész, történetesen zenész számára inspirációt az alkotásban? 
Nálam ez nem így működik. És legyen az író, vagy képzőművész, ritka, akinél az indulatok segítik az alkotást. 

Az írónál azt mondják, segít az ihletben, ha szenved. 
Más az alanyi lírai érzet, és más, ha valakiben tehetetlen düh alakul ki. Ez utóbbit nagyon nehéz feldolgozni, ezért ez inkább csak hátráltatja az alkotó embert. Ez teljesen nyilvánvaló. Én csendben és nyugalomban tudok komponálni. A koncertezés viszont sokkal életesebb és zajosabb műfaj, ahol az ember le tudja vezetni az indulatait. Én bele tudom őrjöngeni magam egy szaxofonszólóba a színpadon. Viszont az alkotáshoz tényleg fontos a koncentráció és azt nem lehet úgy, ha valakit folyamatosan nyomaszt valami. Ezért beszéltem én az életstratégiáról. Emlékszem Esterházy Péterrel erről sokat beszélgettem a halála előtti években. Ki kell alakítani egyfajta magatartásformát, sőt, tartásformát! A magánéletben és a közéletben, hogy tudjuk csinálni a dolgunkat. 

A Kádár-rendszerben egyéni stratégiák születtek a túlélésre. Erről a bátyja, Dés Mihály írt is egy regényt. 
Ő az írta meg, hogy abban az időben tulajdonképpen lébecolt. Ez azt jelentette, hogy sohasem ment állásba, de ezért csóró is maradt. Nem volt munkahelye, végül Spanyolországba költözött. A lébecolás azt jelentette, hogy az egyetem elvégzése után fordítgatott, tanulmányokat írogatott. Erre rá is ment tizenöt éve. Ez valamilyen módon visszatért, egy sokkal szigorúbb világban. A Kádár korszakban létezett legalább valamilyen szociális háló. Ma ez nincs, ezért a lébecolás sokkal veszélyesebb játék. Ma a lébecolók nagyon könnyen homleszekké, nincstelenekké válhatnak. A vadkapitalizmus korszakát éljük, a maga farkastörvényeivel együtt. Ma leginkább attól szorong mindenki, hogy bármikor elvesztheti az egzisztenciális biztonságát. A szabadság vágya már nem olyan fontos az emberek számára, mint amennyire a Kádár-rendszerben áhítoztunk rá. Ezek a jelenségek bizonyos mértékig magyarázatot adnak arra a passzivitásra és tompultságra, amiben a magyar társadalom ma leledzik. Még akkor is így van ez, ha naponta sok mindent belevágnak az arcunkba. 

Van olyan hely az országban, ahol ön nem kívánatos, mint zenész? 
Hogyne. Elmesélem a legutóbbi élményemet. Felkért a Nem adom fel Alapítvány, hogy lépjek fel a Nemzeti Színházban a gálaestjükön, melyet a sérült gyerekek javára rendeznek. Természetesen elvállaltam, és természetesen ingyen. Mindent leegyeztettünk. Hogyan és mit adunk majd elő, együtt a gyerekekkel. Egyszer csak jött egy telefon és az alapítvány illetékese zavartan közölte: leszóltak neki a minisztériumból, hogy én ezen az esten nem léphetek fel. Ez azért már nagyon abszurd, hiszen ily módon sérült gyerekeket büntetnek azzal, hogy a jelenlegi rendszer szemében egy nem kívánatos művésszé váltam. 

Mit lehet ez ellen tenni? 
Semmit...

"NEM SZERETNÉK KARÁCSONYKOR AZ UTCÁN ALUDNI"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.12.10.


Emberhez méltó lakhatási körülményeket szeretnének a szállókon élő hajléktalan emberek, a kormányhoz és az ellátó szervekhez fordultak segítségért.

Nagyobb tisztaságot, megfelelő számú takarítót a hajléktalan szállókon, a csótány-, poloska-, rüh- és tetűhelyzet megszüntetését, élhetőbb lakhatási körülményeket – egyebek mellett ezek elősegítését kérik hajléktalan emberek a kormányzattól és a szociális ellátásban résztvevő szervezetektől. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) közreműködésével hajléktalan emberek egy kis csoportja több pontos listát dolgozott ki annak érdekében, hogy a sokszor túlzsúfolt és elhanyagolt szállókon emberhez méltóbb körülmények között élhessenek azok, akik ellátásra szorulnak. Azt is szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a hajléktalanok közterületi üldözéséről szóló törvényt. 

Hétfőn, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Simó Endre MSZF-elnök arról is beszélt: adataik szerint december 8-ig országszerte 23 ember fagyott meg az utcán, vagy saját fűtetlen lakásában. - Ez nemcsak az Emberi Jogok Nyilatkozatában leírtakat, de a magyar Alaptörvényt is sérti – mondta. Érdeklődtek Gulyás Gergelynél, a Miniszterelnökséget vezető miniszternél, foglalkoznak-e például a szociális bérlakásrendszer bővítésével, illetve a kormány felelősséget vállal-e a fagyhalál áldozataiért. A Miniszterelnökség válaszában annyit közölt: ezen kérdések vizsgálata nem a kancelláriaminiszter hatáskörébe tartoznak...

LÉPRE CSALT ORBÁN VIKTOR - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.12.10.


Úgy tűnik, Amerika osztja Orbán Európa-vízióját – erről ír az amerikai Foreign Policy, miután az Egyesült Államok külügyminisztere felvázolta, hogyan képzeli el a jövőben az EU és hazája kapcsolatait. Nagy-Britanniában pedig arról jelent meg cikk, hogyan tudta becserkészni egy sportújságíró a magyar miniszterelnököt. A rabszolgatörvény elleni tüntetés szintén téma külföldön. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Lehetetlen feladatra vállalkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter amikor a múlt héten országa Európa-vízióját akarta eladni Brüsszelben. Kijelentéseire talán csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és feltehetően a hozzá hasonló autokrata vezetők lehettek vevők – írja ironikusan summázva az amerikai külügyminiszter uniós beszédét a Foreign Policy amerikai folyóirat.

Az amerikai elnököt, Donald Trumpot utánzó lenéző modor, a helyenként magának is ellentmondó megfogalmazások, az agresszivitása, amit kis nacionalizmussal és transzatlanti szólamokkal spékelt meg, más politikusoknál süket fülekre talált.

Pompeo üzenetének lényege, hogy a szabályokra támaszkodó, multilaterális rendszer, ami évtizedeken át a Nyugat közös érdekein alapult, működésképtelen lett mára. Példaként az ENSZ szervezetét is megemlítette. Kritikus megjegyzései Orbánt visszhangozták, sőt úgy fogalmaz a cikk, hogy a Fehér Ház a magyar kormányfő mellé állt, amikor felvázolta vízióját az EU-ról. A State Department vezetője zárt és nyitott társadalmak közti különbségről beszélt, szerinte omladozóban a nemzetközi közösség összetartó ereje, és a nemzetállamok ideje jött el.

Előadása végén Pompeónak saját magával is sikerült ellentmondásba kerülnie, mert miközben Amerikai világpolitikai vezető szerepéről beszélt, egyértelművé vált, hogy Európa nem lesz az amerikai külpolitika prioritása, pedig az Ázsiával és Oroszországgal való háborújában most lenne a leginkább szüksége Trumpnak transzatlanti szövetségeseire.

Nem gondolta, hogy Orbán kötélnek áll, de a foci hatott

"Számomra gáz a fickó. Ijesztőnek is mondanám. A megfélemlítés a legjobb hatalmi fegyvere" – mondja Orbán Viktorról David Goldblatt brit sport újságíró, aki a magyar fociról készült könyvet írni, amikor 2017-ben hazánkba látogatott. Aztán 12 év után ő lett az első újságíró, akinek interjút adott a magyar kormányfő úgy, hogy nem kormányközeli, ráadásul külföldi – erről számol be a Bristol Life brit portál.

A The Guardiannek írott cikkei általában népszerűek voltak, mert a sportot mindig összefolyatta a politikával, most sem tett másként, amikor a magyar futballról írt, és elnyerte a Foreign Press Association, a Nemzetközi Sajtó Szövetség legjobb sportsztorijának járó díjat.

„Hogyan csalta lépre a világ egyik legnagyobb diktátorát egy bristoli újságíró a focival?” Az e címmel megjelent írásból megtudjuk: egyáltalán nem számított arra, hogy interjút ad neki Orbán, akit egyik, a fociról írott, a Labda kerek című könyvével környékezett meg. Tudta, hogy óvatosan kell bánni a kérdésekkel, nehogy magára haragítsa.

Orbán egyébként javasolta, hogy könyvét fordítsák le magyarra. Körbevezette a felcsúti stadionban, és beszélt neki arról is, hogy csak magyar gyerekeket tanítanak Felcsúton, és Szerbiából, Ukrajnából valamint Romániából is toboroznak majd, tehát azokról a határon túli területekről, amelyek 1920 előtt még Magyarországhoz tartoztak...

EMLÉKEZZÜNK A BOSZORKÁNYOKRA

MÉRCE
Szerző: TOKAI ZSÓFI
2018.12.10.


Andrea Dworkin az 1970-es évek elején megemlékezést tartott (Dworkin, 1976:15) a boszorkányokról, arról a több millió nőről, akiket több száz év alatt gyilkoltak meg. A majdnem ötven évvel ezelőtti erőteljes beszéde a mai napig aktuális, nem csak a nőmozgalom, hanem minden nő számára. A 16 akciónap keretein belül én is megragadom az alkalmat arra, hogy nőtörténelmünkre és lemészárolt nővéreinkre emlékezzek.

Az új patriarchátus felemelkedése

Silvia Federici a Caliban and the Witch c
. könyvében megalapozza a történelmi hátterét a középkori boszorkányüldözéseknek. Federici szerint az üldözések megértéséhez figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a társadalom akkoriban a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakába lépett. A kapitalizmus kiépítéséhez új törvények íródtak; a patriarchális status quo megváltozott, a parasztságot megregulázták, létrehozták a rabszolgaság intézményét, a földeket, a közjavakat, a tudást az állam és az egyház együttes erővel kisajátította.

Federici szerint nem túlzó azt állítani, hogy a boszorkányüldözések politikai célt szolgáltak az új kapitalista rendszer kiépítésében.
A nőket addig nem látott kontroll alá helyezték, és a társadalmi élet minden területén megfosztották őket a jogaiktól: Nem kereskedhettek, nem birtokolhattak vagyont, nem hozhattak döntéseket a saját testük sorsáról, nem élhettek egyedül vagy más nőkkel, nem nézték jó szemmel, ha feleségként meglátogatják a barátnőiket vagy a régi családjukat, vagy akár azt, ha az ablak előtt ülnek, nem mehettek egyedül az utcára, nem képviselhették magukat a bíróságon. A felsorolt példákból láthatjuk, hogy ezekkel az új törvényekkel a nőket totálisan kiskorúsították.

Federici arra is rámutat, hogy kezdetekben azokat a nőket üldözték, akik az ősi matriarchális tudás birtokosai voltak. Vagyis a bábákat és a javasasszonyokat, mivel veszélyt jelentettek az alakulóban lévő, férfiak uralta intézményekre, például az egyházra vagy az orvostudományra. A pogány hagyományokat – mint például a sámánista szertartásokat – démonizálták. Ezeknek a sámánista rítusoknak szerves része volt az állatok szellemének tisztelete.

Így lett a macska a boszorkány gonosz kísérőjévé kikiáltva az intézményesített egyház által. A boszorkányok gyógyítók voltak, ismerték a természeti erőforrásokat és uralták azokat, kifejlesztették a természetgyógyászat tudományát. A vallásuk istenítette a női nemi szervet, a szülést és szent istennőik voltak. Ez az ősi animista kultusz a nőkre úgy tekintett, mint akik megtestesítik a természet teremtő energiáját. A női erőnek misztikus hatalmat tulajdonítottak. Ezt a tudást irtották ki minden lehetséges eszközzel az üldözések során...

TÍZMILLIÓKAT KÖLT KÜLFÖLDI UTAZÁSOKRA AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG - ERDÉLYBE IS JÁRNAK FOCIZNI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2018.12.10.


A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki – derült ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kapott válaszból.

2013. január 1-jével alakult meg az Országgyűlési Őrség, amelynek jelmondata “Szolgálunk hűséggel, becsülettel”. November elején közadatigénylésben kértük ki, hogy a testület megalakulása óta eltelt közel 6 évben milyen kiküldetéseken vettek részt a tagjai.

Az Országgyűlési Hivatal által megküldött válaszból az derül ki, hogy 2013 óta összesen negyven kiküldetésük volt, amelyekre összesen 35,5 millió forint közpénzt költöttek.

- 2013-ban 3 utazás összesen 591.655 forint
- 2014-ben 5 utazás összesen 2.470.076 forint
- 2015-ben 5 utazás összesen 3.233.900 forint
- 2016-ban 4 utazás összesen 5.213.406 forint
- 2017-ben 13 utazás összesen 9.420.857 forint
- 2018-ban 10 utazás összesen 14.629.223 forint
Az Országgyűlési Őrség megalakulásának évében a testület Híradó és Biztonság-technikai Osztályának vezetője ment ki Brüsszelbe két alkalommal az ET ENPPF (közéleti személyiségek védelmével kapcsolatban kijelölt kapcsolattartó egységek) szakértői ülésére. Egy objektumőr pedig 4 napra Belfastba utazott el a Word Police and Fire Games nevű versenyre. Ennek a három kiküldetésnek a díja mintegy 600 ezer forint volt...

2016-ban megugrottak a költségek

2014-ben, 2015-ben és 2016-ban nagyjából ugyanannyi kiküldetés volt, ugyanakkor az utazások költségei szépen emelkedtek. Az előző két évben 5-5, míg 2016-ban 4 hivatalos külföldi út szerepel a tájékoztatásban. Összegek tekintetében pedig a fenti felsorolásban szereplő adatokat adták meg, amelyekből látszik, hogy 2016-ra 5,2 millió forintra nőttek a kiküldetések költségei...

A KAPITALIZMUS TRAGIKUS RÖHEJESSÉGE

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.12.10.


...A kapitalizmus mindent összevetve a legalkalmasabban, a legzavartalanabbul fejezi ki az átlagember szomorú, értelmetlen életét, azaz az ember tragikus sorsát, amelyben a tragédia érzetét az a konfliktus kelti, ami a (sub specie aeternitatis) remélt "nembeli" lehetőségeink és az aktuális produktumunk között áll fenn, akár ha az emberiséget, akár ha a legtöbb embert egyenként nézzük. Ez a "nembeliség" ugyan nagyobb részt egy spekulatív norma kifejezése, mégsem teljesen az, ha hajlandók vagyunk elfogadni, hogy ilyen tragédia (beteljesítetlenség) van és a tragédia kárvallottja mindenekelőtt az emberi lélek, amelyről úgy érezzük - akár az isteni eredete miatt, akár a lelkiismeret értelmében, akár az irracionalitásban rejlő plasztikussága, az empátia különös fakultása okán, akár a hagyományos antropológiában élvezett primátusa és a máig fennmaradt bája iránti elnézésből -, hogy a legtöbb sérülést szenvedi el az élet során. Noha ez adná az emberségünk lényegét; mégis ez kerül rendre a legutolsó helyre a döntéseinkben, ami viszont nem marad büntetlenül az emberi karakterekben.

Százezreket alkalmazó iparágak szerveződnek az elképzelhető leghülyébb vágyak keltésére és kielégítésére az iPhone n-edik generációjától a saját maga által tisztított vízzel főző, slim selyemingben, tökös nadrágban feszítő idősödő baristák világáig. A biznisz világ közösségi hálóján, a LinkedInen, ostobább (és lélekgyilkosabb) egy átlagposzt, mint a Facebookon. Semmi más ez, mint az emberi horizont tragikussága a fenti értelemben. Nem olyasmi, amin lehetne, vagy érdemes volna változtatni. A kapitalizmus még mindig az a rezsim, amely a leginkább lehetővé teszi a tragédia feloldását, mert meghagyja mindenkinek, hogy a saját mércéje - adott esetben kiválósági mércéje - szerint viszonylag szabadon éljen, illetve nem teszi kötelezővé a benevezést semelyik show-ra. Kellő lelki és szellemi erővel távol tarthatja magát az ember akár mindentől, de meg is találhatja benne a kevés valamitis, ami mégiscsak előny minden más rezsim ajánlatával szemben. Azért bár felületesen nézve osztozom a mélyen érző, súlyos tekintetű rendszerkritikusok rezsim iránti megvetésében, azt éppen az ellenkező okból teszem: mert adekvátnak találom az emberiséghez. Nem olyasminek, amitől meg kéne váltani minket.

NÉMA CSENDBEN FALJA FEL SZERDÁN A FIDESZ A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.12.10.


Szerdán dönt a parlament a közigazgatási bíróságokról szóló törvényről. A kormánypárti többség várhatóan elfogadja majd a jogszabályt, amely teljesen megváltoztatja az igazságszolgáltatást.

A közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály egy olyan új bírói kart hoz majd létre, amelynek tagjait a Fidesz választhatja ki, és amely a legfontosabb az állami eljárásokkal kapcsolatos perekben dönt majd. Az új bíróság fog dönteni majd például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal kapcsolatos ügyekben, de hozzá tartozik majd többek között a közérdekű adatkérések, közbeszerzések, tüntetések és sztrájkok jogosságának elbíráslása is. Érezzük a súlyát amikor az adóügyekben, egy sztrájkról, vagy egy tüntetés jogosságáról egy Fideszes bíró dönt majd?

Az új bíróság bíráit pedig lényegében a Fidesz nevezi ki.

A törvényjavaslat szerint ugyanis az igazságügyi miniszter döntheti majd el ki lehet Közigazgatási bíró és ki nem. Ahogy a Helsinki Bizottság írja, „a törvényjavaslat szerint a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.”

De nem csak a kinevezések, hanem a jutalmazások is az igazságügyi miniszter döntésétől függnek majd. A miniszter a bírók előléptetésekről és magasabb fizetésekről is dönthet.

Hogy miért nem halott eddig erről az olvasó? Sajnos erre nem tudok válaszolni. Mi több mint 10 cikkben foglalkoztunk a törvénnyel (ez is kevés volt), írtunk arról is, hogy tök üresek voltak a padok a parlamenti vitán, és írtunk arról, is hogy nem lehet, hogy ezt a törvény néma csöndben fogadják el. Mégis megteszik majd szerdán, mindenfajta tiltakozás nélkül...

KÖZPONTOSÍTANÁK A HÁZIORVOSLÁST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.12.10.


Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.

A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése...

...Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például, átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon. Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is.

– Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére...

PARLAMENTI CSÚCSÜZEM: MINDENKI DÜHÖNGHET VALAMIN

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.10.


Több olyan törvénymódosítást is előszedett most a kormány, amelyektől az előző ciklusban kétharmad híján önként visszakozott. A számára nagy sikert hozott választási eredményeken felbuzdulva a korábbi elképzelésekre esetenként még rá is tesz egy lapáttal. Annyi törvényjavaslatot tárgyalnak a héten, hogy azokat szinte lehetetlen számba venni.

A NER alapjait sikerült lerakni, az szilárdnak, és tartósnak tűnik – mondta Orbán Viktor idén nyáron szokásos tusnádfürdői előadásában. Mint hozzátette: a következő négy év feladata a korszaképítés. Arról is beszélt, hogy új megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és nem titkolta azt sem, hogy ősztől nagy változások várhatóak. Mostanra kiderült, hogy a miniszterelnök – mint kormányon mindig – előre jelezte, mire számíthatunk.

A kultúra terén már sok minden végbement (ideértve a CEU elüldözését és a gender szakok tiltását is). A kormány november 13-án már elfogadta a kulturális tao-támogatás eltörléséről szóló módosítást, de még van tovább. Ezen a héten lesz a zárószavazás arról, hogy az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak; még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg.

Nagyon sok más törvényjavaslatról is ezen a héten döntenek. Annyi módosítást tárgyalnak most meg, hogy azokat szinte lehetetlen számba venni. Néhány, a T. Ház előtt levő irományt az alábbi táblázatban foglaltunk össze:...

MERT MEGTEHETI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2018.12.07.


Fut Bécs felé Ignatieff, a gyáva, Orbán Viktor újabb világra szóló győzelmet aratott. A földkerekség írott és elektronikus orgánumai egymást túlharsogva adják hírül, hogy Felcsút sötét ura csakugyan ki­akol­bó­lí­tot­ta országának legelismertebb egyetemét, mégpedig puszta heccből, vagy isten tudja, miért. Azért, hogy ne legyen. Elsőre ennek semmi értelme, hiszen a nálandai buddhista egyetem két és fél ezer évvel ezelőtti megalapítása óta az a szokás, hogy az egyetemen tanítgatnak, a zsarnok zsarnokoskodik, egymás dolgába nem szólnak bele. Totális diktatúrákban persze más a helyzet, de hát jeles gondolkodók állítják, hogy ilyen nálunk nincs, s nyilván nekik van igazuk. Mi ebben állást nem foglalhatunk, ha tehát egyszer-másszor mégis diktatúraként említjük Orbániát, azt nem gondoljuk egészen komolyan.

Mindenesetre a CEU elzavarásának, noha racionális magyarázatát nem találhatni, olvasata egyértelmű. Melyik Európához csatlakozunk?, kérdezte Kornai János tizenhat évvel ezelőtt. „Sokféle Európa van, s ezen belül sokféle arca van Európa nyugati felének is, amelyhez most csatlakozni szeretnénk. Ez volt és ez még ma is a tolerancia és az intolerancia hona. Itt éltek, írtak és tanítottak a türelem szószólói, Erasmus, Adam Smith és John Stuart Mill.

És itt éltek, írtak és tanítottak a türelmetlenség szószólói, az ellenreformáció és az inkvizíció papjai, vagy Julius Streicher és Goebbels.” Kornai kérdése akkor jogos volt, ám a történelem túllépett rajta. Orbánia nem „csatlakozik” semmiféle Európához, hanem újfajta, neki tetsző Európát gründol, és ebben a CEU segítő közreműködésére nem tart igényt. Új Európa ismeretes mód azért kell, hogy Európa erős embere ne csak az ő egójához mérten bolhapöcsnyi Magyarországot kommandírozhassa, hanem egy annál jelentősebb, méltóbb, hozzá jobban illő politikai alakzatot, amely további lehetőségeket kínál. Nem állítjuk, hogy a végső cél az intergalaktikus birodalom megalapítása volna, de hát valójában mért is ne. Egyébként a neten sokféle Dart Vader-jelmez, -sisak, sőt -légzésszimulátor is kapható, a nemzet megfáradt vezetője esténként magára zárhatja a szobája ajtaját, beöltözhet. Lézerkard kevesebb mint hatezer forintért. Lehet villogtatni...

MIÉRT NEM MEGYEK VISSZA MAGYARORSZÁGRA?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ / Zoltán
2018.12.10.


Nem Zoltán az első, aki megírta véleményét a témában (gondolom, nem is az utolsó). Ötven évesen, négy év nagy-britanniai élet után azt mondja, miként nem a pénz miatt lett határátkelő, így hazaköltözése sem pénz kérdése. Amiért különösen érdekes az írása, hogy közben a pénzen túli dolgokban hasonlítja össze az Egyesült Királyságot és Magyarországot.

„Lassan 4 éve élek az Egyesült Királyságban, nemrég múltam 50. Megpróbáltam ellenállni többször is a belső kényszernek, hogy NE írjak, de sajnos a kényszer erősebbnek bizonyult.

Titkon arra vágyom - mint mindenki -, hogy írásomnak legyen valamennyi hatása, de tudom, hogy egyedül úgysem érek el semmilyen érzékelhető eredményt.

Természetes, hogy mindenkinek csak a saját, szubjektív érzései számítanak, és az is természetes, hogy számtalan szempontból és léptékben lehet a kivándorlás kérdését megközelíteni.

Magyarország elhagyását döntő többségben anyagi okokból történő kivándorlásnak tulajdonítják azok, akik előszeretettel mondanak olyanokat ránk, mint pl.: „kitántorgók”, „elmentek Londonba mosogatni”… és hiába írják le néhányan közülünk, hogy „Nem, nem azért mentem el, hogy többet keressek”, ez mintha el sem hangzana, és teljességgel lepereg a magyar „hazafiakról”.

Már a jelzőkkel („kitántorgás”) is minősítenek, és vitán felül áll, hogy ezen jelzők bár burkoltan, de szándékoltan mégis pejoratívak.

Csak halkan írom le: Mit szólnátok, kedves magyar honfitársaim, akik így neveztek bennünket, ha én írnám azt rólatok, hogy „a langyos, szemetes és büdös iszapban ücsörgők”?

Vagyis ezennel udvariasan megkérnék mindenkit, aki a jövőben - akár posztban, akár kommentben - a fenti és hasonló jelzőket írná le, hogy ne tegye, ha nem szeretné leminősíteni önmagát.

Nyilván csak a magam nevében tudok nyilatkozni, és nem hinném, hogy annyira különleges lennék, hogy egyedül bennem fogalmazódott meg a gondolat, amelyet legszívesebben ordítva mondanék el mindenkinek:

NEM azért jöttem el Magyarországról, hogy többet keressek. Hanem azért, mert úgy éreztem, hogy megfulladok, ha ott maradok.

Volt egy egészen jól működő mikrovállalkozásom Magyarországon, anyagilag jól megvoltam. Lakás, ház, kert, autó, ha akartam, ide-oda utazhattam, és legalább egy évre előre mindig biztonságban éreztem magam, ami ilyen kicsi vállalkozásként szerintem nem rossz..."
...

BUDAKALÁSZ AZ ÚJ FELCSÚT, 2,5 MILLIÁRDOS SPORTKOLLÉGIUM ÉPÜL AZ OMSZKI-TÓ MELLETT

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2018.12.09.


Ahogy ez lenni szokott, december elején felgyorsult a nagyobb összegű tao-programok jóváhagyása. Mivel a 300 milliónál drágább projektek elbírálása többkörös, az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a karácsony előtti hetekben derül csak ki, mely sportszervezetek kaphatják a legtöbb közpénzt különböző fejlesztésekre.

Az idei rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot. A szervezet arra a sportkollégiumra kérte a pénz nagy részét, amit bő másfél éve tervezget az önkormányzat, és ami az elmúlt hónapokban is százmilliókkal drágult. A projekt körül ráadásul egy befolyásos Fidesz-közeli üzletember is feltűnt.

A város vezetése még 2017 márciusában döntött arról, hogy a Budakalász Kézilabda Zrt.-vel közösen egy sportcentrumot alakítanak ki az Omszk Parkban. Erről pár héttel később egy együttműködési megállapodást is aláírtak, amiben bruttó 1,8 milliárd forintban maximálták a beruházás értékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az önkormányzat 800 milliós állami támogatást igényel a fejlesztéshez, a cég pedig tao-támogatással egészíti ezt ki. Úgy tervezték, hogy a társaság már a 2017/2018-as idényben beadja a pályázatát a szövetséghez, ám ez már csak az április végi leadási határidő miatt sem volt reális. Különösen úgy, hogy a tanulmányterv csak a nyárra készült el, így végül egy évet csúsztak.

Az idén őszre viszont kiderült, hogy az eredetileg tervezett 1,8 milliárd nem elég a sportkollégium felépítésére.

Az önkormányzat ennek megfelelően módosította az eredeti szerződésben rögzített 1,8 milliárdos összeget 2,55-re, ám ügyletek arra is, hogy ez a városnak ne jelentsen pluszterhet: a többletet hozzácsapták a Budakalász Kézilabda Zrt. tao-programjához.

Így jött ki – az egyéb célra, például utánpótlás-nevelésre és sporteszközök beszerzésére igényelt összeggel kiegészítve – a 2,2 milliárdos támogatás*. Programjában egyébként a cég nem vitte túlzásba a beruházás szükségességének indoklását. Mindössze annyit írtak, hogy itt szeretnének helyet biztosítani az utánpótlás-játékosok, illetve – versenyek esetén – a csapatok számára, továbbá szakmai képzéseket is tartanának a létesítményben...

NEM KAPTAM OLYAN VISSZAJELZÉST, HOGY ROSSZ IRÁNYBA MEGYÜNK - INTERJÚ ANDY VAJNA FILMIPARI KORMÁNYBIZTOSSAL

INDEX
Szerző: LIBOR ANITA, DULL SZABOLCS
2018.12.10.


Az elmúlt hónapok történései alapján azt lehetett hinni, összehangolt támadás zajlik Andy Vajna filmipari kormánybiztos, médiacézár, kaszinótulajdonos ellen, szerinte azonban szó sincs erről. Nem szól bele, miket posztol a felesége az Instagramra, a médiabirodalmát pénzért adta el a Mediaworksnek, de a TV2-t és a Rádió 1-et megtartja. Andy Vajna szerint pont annyi történelmi film készül, ahány jó ötletet a magyar producerek beadnak, a legtöbbet bírált Hunyadi-film pedig nagyon nagy dobás lehet.

Orbán Viktorral mikor beszélt utoljára?

Múlt szombaton.

Miről volt szó?

Találkozok vele néha-néha, hogy elmondjam neki, hogy milyen irányba haladunk a filmekkel.

Orbán Viktor mennyire van képben a magyar filmekkel?

Van neki elég más dolga.

Nem dicsért esetleg valamilyen magyar filmet?

Nézi a filmeket, a Kincsemet tudom, hogy látta. De most nagyon el van foglalva Brüsszellel, nem hiszem, hogy volt ideje moziba menni. Általában beszélünk az új filmekről, hogy alakulnak...

LAPSZÁLLTA - ANDYVAL BAJ VAN

HVG ONLINE
Szerző: HONT ANDRÁS
2018.12.09.


A magyar oligarcha onnan ismerhető föl, hogy mértékletes. Megelégszik azzal, amit elé vetnek. Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta. Azt is tudja, ha jön az idő, vissza kell szolgáltatnia ezt-azt a gazdának. Például újságokat, televíziókat, rádiókat és hasonló csecsebecséket. Nem úgy értve, hogy vinni kell a carrarai márvány kandalló melletti újságtartóban árválkodó lapokat és a falra szerelt lapostévét – az eredeti tőkefelhalmozás e fázisa már korábban megtörtént, és elsősorban nyugdíj-megtakarításokkal, földbirtokokkal, szállodaláncokkal, erőművekkel és jachtkikötőkkel esett meg – hanem úgy, hogy a készséges magyar oligarcha önként ajánlja föl kiadóvállalatait és egyéb műsorszolgáltató cégeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. A magyar oligarcha ezt követően szépen meghúzódik a sarokban, és szerényen kötöget, mielőtt még körülötte kötögetne a beton.

Andyvel azonban baj van. Sajtóértesülések szerint Andy kegyvesztetté vált, ami abból is érezhető, hogy a hatalomközeli orgánumok közül több is látványosan nekiesett. Ennek aligha az az oka, hogy a Fidelitasban valaki szemet vetett a kaszinókoncessziókra. Andy ennél fajsúlyosabb figura. Nemzetközi kapcsolatai nemegyszer hasznosnak bizonyultak a rezsim számára, és adott esetben ártani is tud velük – éppen ott, ahol a legjobban fáj: az imázsépítésben. Ráadásul vagyonát és befolyását nem annak köszönheti, hogy régebben ő vitte ki a szemetet Felcsúton, vagy ellátta a legnagyobb királylány saját lábának adminisztrációs feladatait. (Erről jut eszembe, ez igazán Tandori tollára kívánkozna: „Egy saját láb lepapírozása” – de ez lírai mellékszál.)

Akkor hát mi állhat az össztűz hátterében? Az össztűz hátterében természetesen puskák és ágyuk szoktak állni, valamint képzavarok, de ebbe most nem bonyolódnék bele, mert olyan nehezen fogok kitalálni belőle, mint Kósa Lajos egy tetszőleges újságírói kérdésre adott válaszból, és a végén még azon kapom magam, hogy csöndben kezelgetem egy özvegy 1300 milliárdos örökségét. Ennyit az össztűzről. Szóval az egyik eshetőség, hogy Andy annyira meggyengült kül- és belföldön egyaránt, a háztartásról már nem is beszélve, hogy elérkezettnek látták kicsavarni a kezéből, amije van. A magyar oligarcha lehet ugyan, hogy mértékletes, de teremtőjét leginkább az „amit ma elvehetsz, ne halaszd holnapra” régi vágású kereszténydemokrata jelszó mozgatja.

A másik lehetőség, hogy Andy tényleg megmakacsolta magát, és valamit nem akar teljesíteni. Visszatérve az össztűzre, ha jobban megnézzük, az nem is annyira össztűz. Hiszen Andyt csak a „Lőrinc-média” lőtte, a Habony-média nem (ennek a megkülönböztetésnek a múlt előtti hétig volt jelentősége, bár tartalmilag addig sem), vagyis alappal feltételezhetjük, hogy a két társulat között háború tört ki. És ha azt is megvizsgáljuk, hogy mi történt a teljes „Lőrinc-médiával” és a Habony-média írott termékeivel – mindegyik ment a már említett alapítványba –, akkor a háború tétjéről is lehet némi fogalmunk. Úgy tűnik, Andy nem akarja adni a TV2-t...

GYOMORFORGATÓ "RIPORTBAN" RUGDOSTA MEG A KÖZMÉDIA A SZÉKHÁZUK ELŐTT TÜNTETNI MERÉSZELŐ HADHÁZY ÁKOST

444
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2018.12.09.


Vasárnap délután tüntetést tartott az MTVA székháza előtt Hadházy Ákos független képviselő, néhány civil, politikai aktivista és politikus (Nagy Navarro Balázs, Gulyás Balázs, Hajnal Miklós és még mások). Néhány száz ember gyűlt össze az eseményen, aminek a végén Hadházy besétált az épületbe, és elérte, hogy követeléseit beolvashassa a közmédia kamerájába. 

Az egyik követelés illetve kifogás úgy szólt, hogy a közmédia nem kiegyensúlyozott, és nem számolt be többek közt arról az aláírásgyűjtésről, ami az Európai Ügyészséghez való csatlakozást célozza meg, ezért vezetését le kell váltani.

Az MTVA 19 órás híradójában számolt be az hvg.hu-ra hivatkozva egy olyan eseményről, ami egyébként a székházuk előtt zajlott:...

MIRE KÉSZÜLNEK ORBÁNÉK? MINDJÁRT JÖHET A FÉL ÉVES HONVÉDELMI VÉSZHELYZETR

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.12.10.


Január elsején az Orbán-kormány akár be is vezetheti fél évre a honvédelmi veszélyhelyzetet. Erre ugyanis az ukrajnai katonai feszültségek máris lehetőséget adnak majd, ha a parlament szerdán elfogadja a honvédelmi salátatörvényt. A kérdés az, mire szolgál a rendkívüli helyzetekre való felkészüléshez létrehozott új, különleges jogrend, és miért is van erre szüksége a kabinetnek.


Noha az Alaptörvényben rögzített különleges helyzetek már ma is elég tág lehetőséget biztosítanak a honvédség számára, most az Orbán-kormány bevezetne egy új fogalmat, a honvédelmi veszélyhelyzetet. Ilyen esetben ingatlanokat vehet majd igénybe, adatokat gyűjthet be az állampolgárokról, még az eddiginél is szabadabban. Magyarán a kormányzati túlhatalomra való lehetősége miatt sokat bírált terrorveszélyhelyzet után újabb különleges kategória szükségét érzi a kormány, pontosabban a törvényjavaslatot jegyző Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A hatalmas salátatörvényben nyugvó tervek között felmerült már az internet betiltásának lehetősége és a hadköteles férfiak behívhatósági korhatárának 50 évre emelése is, amellyel 850 ezer férfi lenne hadra fogható. De a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását, az államhatár ellenőrzésének szigorítását, ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét, az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését és „a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását” elérendő egy új jogintézményt is létrehoznak.

A honvédelmi veszélyhelyzet különleges jogrendi típus lesz. Ilyenből az Alaptörvény szerint jelenleg hatféle alkalmazható bizonyos esetekben. Közös jellemzőjük, hogy bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, jogkorlátozások vezethetők be, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők. A törvényjavaslat pikáns indoklása alapján az új jogintézmény „békeidőben” is lehetővé tenné a honvédelmi és rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges szolgáltatások, ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevételét, méghozzá „közérdekű használati jog” biztosításával a Magyar Honvédség számára. Az utolsó pontban említett katonai titkosszolgálat biometrikus, például hang-, írás- vagy DNS-minta-adatokat is gyűjthetne a magyar állampolgárokról „a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtása”, továbbá „a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében”...

MÁR MEGINT ELMARADT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.12.10.


Már megint elmaradt a forradalom.
Mondjuk várható volt, a forradalmak ugyanis nem maguktól szokta kitörni, és aki itt 1848-ra meg 1956-ra mutogat, az súlyos ismerethiányban szenved.
A forradalmakat szervezni kell, aztán majd a majdani győztesek eldöntik, hogy forradalom volt, vagy puccs, a résztvevők forradalmárok vagy lázadók, esetleg hőbörgők voltak.
A minősítések a szerencse forgandóságának megfelelően az évtizedek során változgatnak, és szerencsés az a nép, aki történelmileg legalább egyetlen valamirevaló forradalmi garnitúrát ki tud termelni - mi nem tartozunk a szerencsés népek közé...
A klasszikusok megmondták, hogy a forradalomnak vannak mindenféle feltételei, egyrészt a hatalmon levők ne tudjanak a megszokott módon kormányozni, a nép meg ne akarjon a megszokott módon élni.
Ha ez fennáll, akkor kialakulhat forradalmi helyzet, melyet kihasználni csak akkor lehet, ha van egy olyan erő, mely képes vezetni a hatalom megdöntéséért indított harcot.
Nézzetek magatokba feleim - hát most ilyen helyzet van?
Nincs ilyen helyzet, mégis erőlködnek itt néhányan, ennek pedig csak egyetlen szégyenteljes és büdös esemény lehet a vége, hát kell ez itt akárkinek?

Tudjuk, a nép lassú és kissé nehézkes gondolkodású, ő szokta megkérdezni, mikor hátbaszúrják a vasvillával, hogy akkor ez most komoly volt? Mert viccnek kicsit erős...
Hogy értse is, hogy miért rossz neki, ha lecsúszó középosztálybeliként tapsol ezeknek a gátlástalan rablóknak, ahhoz el kell neki magyarázni, de egyelőre azok is a sötét, sűrű erdőben bolyonganak, akiknek ez lenne a dolguk.
Legfőképpen meg fel kellene világosítani azokat, akikkel szóbaállni is derogál a művelt középosztálynak - merthogy mi köze van neki az árokparti gereblye-virtuózokhoz, a cigányokhoz, a műkörmösökhöz, pedagógusokhoz, mentőápolókhoz, meg az egyéb szedett-vedett népekhez?
Miután itt médium nincs azok kezében, akiknek egy forradalmat szervezni kellene, más megoldást kell keresni.
Tetszik-nem tetszik, meg kell szólítani a kelkáposzta/macskahúgyszagú lépcsőházak népét, a csóringereket, a lecsúszni készülő rétegeket - de ehhez szervezet kell.
Minimálisan olyan, amilyet buzgón szétvertek szocialista barátaink, mert akkor lehet pótolni a média nevű ismeretterjesztő szervezetet, melyet Gyurcsány engedett kiénekeltetni a szájából.
A mozgalom minden, mondta - talán - Gyilasz Milován hajdan, de lehet persze, hogy tévedek, de akárki mondta, értett a néplélekhez...

ÉBREDŐ MAGYAROK?

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.12.10.


Azt hittem, az Ébredő Magyarok rossz emlékű egyesületét és lapjukat: az Ébredő Magyarországot végképp elhelyeztük a történelem lomtárában. De a magyarokat sajátos céllal „ébreszteni” akaró rozsdás vekker újra megszólalt. Magas méltóság riasztott fel vele pár napja. A volt miniszterelnök: Boross Péter adott interjút az egyik kormányközeli lapnak. Őt is behívták katonának a kultúrharcba. Sajnálattal állapítja meg, hogy a békés rendszerváltás „nem tette lehetővé a szellemi szféra tisztulását”, így azt most kell megtisztítani. „Kell egy olyan, a kulturális életet meghatározó és erős befolyást gyakorló szervezet vagy intézmény, amely nem ad előnyt és pénzt olyanoknak, akik nem a magyar nemzeti ébredés ügyét szolgálják.”

Sok baja volt már az országnak „a magyar nemzeti ébredés ügyét szolgálókkal”. Ez a terminus t.i. foglalt. Az Ébredő Magyarok Egyesülete nyíltan fajvédő, szélsőjobboldali szervezetként 1918 november végén alakult – lehet, hogy jövőre már ünnepelnünk is kell az évfordulót? Céljuk az alapszabályuk szerint „ a keresztény nemzeti szellem felébresztése, a társadalomnak e szellemben való tömörítése.” A megfogalmazás nem sokban tér el a Boross-interjú szavaitól, bár az ébresztést kétségtelenül radikálisabb módszerekkel képzelték el. Európa legantiszemitább szervezeteként „a zsidókérdés kontinentális megoldását, valamennyi zsidó Európából való kitelepítését” követelik. Hát persze, hogy nekik kevés a numerus clausus, helyette „numerus nullus”-t akarnak. Vezetőik között ott van a hírhedett Prónay Pál és Héjjas Iván, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Endre László, utóbbi később a vidéki zsidók deportálásának hazai irányítója.

Az Ébredő Magyarok csoportjai gyakorlatilag felfegyverzett terrorszervezetként működtek, kiverték az egyetemi előadásokról a zsidónak vélt hallgatókat, megtámadták a szerintük „zsidó” kávéházakat és vendégeiket, a „zsidóbérenc” lapok szerkesztőségeit, liberálisnak tartott politikusok ellen szerveztek merényleteket. Természetesen kizárólag hazafias célból: csak ébreszteni akarják a nemzetet. Röplapjukon az áll: „Testvér! Az Ébredő Magyarok Egyesülete hadat üzent a zsidó fajnak.” Ez már a nagyhatalmak kölcsönét és jóindulatát elnyerni akaró kurzusnak is sok egy kicsit, a Teleki-kormány egy időre fel is függeszti a működésüket, de ez nem sokat zavarja őket, hiszen a politikai elit és a kormányerők számos tagjával fonódtak össze. Nincs mit csodálkozni rajta, hogy különösen nagy befolyásuk lesz a Gömbös-kormány idején, de közülük néhányan –így Endre László- Szálasi szolgálatában is tovább „ébresztget”...

AMNESTY INTERNATIONAL: MAGYARORSZÁG AZ INTOLERANCIA ZÁSZLÓVIVŐJE LETT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.10.


- Az olyan médiaholding, mint amilyet Orbán Viktor hívott életre, leginkább a diktátorok és zsarnokok világában szokásos 

- Németország és Franciaország valóban feladja a kötelező kvótákat, ugyanakkor a német igazságügyi miniszter azt mondta: nem szabad megengedni, hogy a jobboldali populisták érdemben bele tudjanak szólni az európai ügyekbe, mert arra rámehet a béke

- Magyarország hiába vállalta, hogy visszaadja a nácik által elkobzott Herzog-gyűjtemény legfőbb kincseit, azután szépen meggondolta magát

Amnesty International

A nemzetközi jogvédő szervezet úgy ítéli meg, hogy Európában egyre nehezebb a dolguk a civil szervezeteknek, mert terjed a türelmetlenség, a gyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 évfordulóján kiadott éves jelentés rámutat, hogy a félelem politikája elszakítja egymástól az embereket, miközben egyes vezetők mérgező retorikát használnak, bizonyos csoportokat felelőssé téve a társadalmi és gazdasági gondokért. Ugyanakkor a hatóságok több országban is zaklatják az emberi jogok védelmezőit, a sajtót és az ellenzéket. Különösen jól mutatja a helyzetet az, ami a migránsokkal történt az öreg kontinensen. Ezeket a szerencsétleneket visszafordítják, illetve magukra hagyják őket a bajban, ezzel párhuzamosan egyre inkább bűnnek számít, ha valaki segít nekik. Ez a megközelítés a nemzeti önzésből fakad, miközben az „Európa erőd” megerősítése ellentmond a nemzetközi jognak.

Magyarország az intolerancia zászlóvivője lett. Orbán Viktor és a Fidesz fokozta a harcot az emberi jogok ellen. Büszkén henceg azzal, hogy megsérti az európai és a nemzetközi normákat. A kormány frontális rohamot indított a menekültek ellen. Korlátozta a békés tiltakozás jogát, bünteti a hajléktalanságot és drákói törvényt fogadott el, hogy megtorolja, ha valaki törvényesen gyámolítja a migránsokat. A dolog már odáig jutott, hogy az EU sokszor nem tud a saját területén érvényt szerezni az emberi jogoknak és ez a hitelességét veszélyezteti a nemzetközi színtéren. A dokumentum ugyanakkor üdvözli, hogy jogállami eljárás indult Budapest és Varsó ellen, válaszul arra, hogy mindkét állam aláássa az emberi jogokat. Azt is helyesli, hogy az unió a jövőben pénzzel kívánja támogatni illetve védeni bizonyos országokban az emberi jogi aktivistákat. De kiemeli, hogy többet kell tenni, és az eheti brüsszeli csúcsértekezleten előbbre kell vinni a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást a magyar és a lengyel kormány ellen.

New York Times

Terjed a háború az igazság ellen, demokratikusan megválasztott vezetők diktátorok, illetve zsarnokok forgatókönyvéből játszanak, írja a vezércikk és mindjárt példának hozza fel az új magyar médiaholdingot. Mint megállapítja, az úgy jött létre, hogy a tulajdonosok, köztük sok Orbán közeli oligarcha „felajánlotta” az adott céget az alapítványnak, amelyet a miniszterelnök vazallusai vezetnek. A lengyeleknél a civil társadalom ugyan megakadályozta, hogy a PiS pimasz módon utánozza Magyarországot, de a közszolgálati média azért a hatalom ideológiai szócsöve lett. Külön kategória a Washington Post-nak dolgozó Khasoggi gyalázatos meggyilkolása, amely állami megrendelésre történt. De Trump az eset kapcsán is támadta a sajtót, miközben egy szóval nem bírálta sem Szaúd-Arábiát, sem a koronaherceget.

Az elnök megveti a tényeket, be van oltva szégyenkezés ellen és képtelen megemészteni a kritikát, és mindez némi megnyugvást nyújt illiberális eszmetársainak. Az új információs technológiák, a világháló, a közösségi média, stb. egyfelől segítenek megkerülni a cenzúrát, másfelől azonban új fegyvert adtak az autokraták kezébe, hogy azok aláássák a tisztességes hírek hitelét. Az igazság sok helyen vesztésre áll a fake news-zal, az „alternatív tényekkel” szemben, ám mégis vannak újságírók, akik tovább harcolnak, leleplezve a visszaéléseket, hazugságokat, hamis jelentéseket. És ez jó hír.

FT

A lap megerősíti azt az értesülést, hogy Németország az unió menedékpolitikájának megújítása érdekében eláll a kvótaköveteléstől. Vagyis amint azt egy közös, francia-német uniós előterjesztés tanúsítja, vissza kíván lépni a kérdésben Merkel politikájához képest, mivel az igencsak megosztotta a közösséget az utóbbi két és fél évben. Ezzel együtt sokan úgy gondolják, hogy még így sem sikerül majd áttörést elérni a héten tartandó kétnapos EU-csúcson. A javaslat értelmében megmaradna, hogy a tagállamok rendezett keretekben átvehetnek menedékkérőket a déli államoktól, ám volna lehetőség más módon is kinyilvánítani a szolidaritást. Ez pedig egérút Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyek kőkeményen elutasítóak a kötelező kvóták ügyében.

Berlin ugyanakkor, amely már a közös költségvetés 25 %-át fizeti be a következő időszakban, azt is igyekszik elérni, hogy cserében legyen tehermegosztás a migráció kapcsán. Diplomatái hangsúlyozzák, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca, és hogy leginkább a kelet-európai kormányok vetik el a bevándorlás közös kezelését, noha ők kapják a legnagyobb támogatásokat Brüsszelből. Ezzel együtt jó pár elemző úgy gondolja, hogy a német-francia kezdeményezés aligha oldja meg a viszályt, mert főként Olaszország ragaszkodni fog a menedékkérők elosztásához...

ELCSESZETT SZÜZESSÉG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.10.


Herényi Károlynak büdös lett Orbán Viktor, és ebben éppen igazat is kell adnunk neki, mert a fél világ így van már vele. Megemlékezést tartanak ugyanis Antall Józsefről, de az MDF hajdani frakcióvezetője, sőt, kis időig ideiglenes elnöke ezen nem vesz részt, mert Orbán Viktor Mihály tarja a megnyitó beszédet. Mint azt Herényi levelében megírta: “Nem vállalhat szellemi közösséget egy olyan emberrel, aki szisztematikusan döngöli földbe, teszi tönkre Antall József életművét, politikai munkássága szinte minden eredményét.”

És továbbá: “Politikai ízlésem, szocializációm és konzervatív értékrendem nem teszi lehetővé, hogy együtt emlékezzem egy olyan emberrel, aki politikai cselekedeteit tekintve a keresztény-konzervatív értékrend szerint sem erkölcsösnek, sem jó ízlésűnek, sem demokratának nem nevezhető.” – Ebben téved a hajdani ideiglenes elnök úr. Orbán Viktor Mihály nem a keresztény-konzervatív értékrend szerint szaralak, hanem általános emberi mércével. Annyi erkölcs sincs benne, mint egy hirdetőoszlopban vagy hóemberben, ez utóbbiaktól elnézést is kérek a hasonlításért.

Viszont érdekes jelenségek zajlanak kies hazánkban. Azok az emberek, akik a rendszerváltáskor hirtelen fölfedezték magukban az addig megbúvó keresztény-konzervatív értékeket, és ettől egycsapásra tiszteletre méltóvá szublimálódtak, mára, mint Herényi is, megtagadják azt, akivel tíz éve még olyan szívesen cseresznyéztek egy tálból. Szép ez a megvilágosodás és bizonyos értelemben becsülendő is, jelen helyzetben azonban annyi haszna van, mint halottnak a csók, és nem feledteti azt a bűnt, hogy a hajóágyú elszabadulásában mekkora szerepet játszottak maguk is.

Orbán Viktor Mihály 1998-ban sem volt jámborabb, mint ma, akinek szeme volt, már akkor látta, mire képes, milyen veszélyeket hordoz, ez azonban éppen Herényit nem akadályozta meg abban, hogy MDF-Fidesz színekben jusson be az országgyűlésbe, és aztán tevőleges részese legyen az ott végrehajtott dúlásnak. Sőt, halkan megjegyzem azt is, amikor párttársa, Dávid Ibolya igazságügy-miniszterként a zsidózásra annyit bírt megjegyezni, hogy nem ért a focihoz, akkor sehol sem volt benne a keresztény-konzervatív úriember, ami ma viszont annyira lobog.

Szóval, szép dolog ez a divat, hogy Orbántól fintorgunk, azt azonban soha nem feledjük, ki engedte büdössé rohadni. Másrészt, mielőtt ezek a keresztény-konzervatív urak a pápához folyamodnának Antall József szentté avatása ügyében, nem árt fénylő csillagukat egy kicsit visszarakni a földre. Aki nem tett egyebet, mint amit abban a helyzetben a történelem sodra kikényszerített belőle, de még azt is sikerült elcsesznie, ne legyünk már naiv hülyék. Hogy máma ilyen világ van Magyarországon, annak Antall rakta le az alapjait, mégpedig több módon...