2019. augusztus 31., szombat

KÉTMILLIÁRD FORINTOT NEM FIZETETT KI A 2017-ES BUDAPESTI VIZES VÉBÉT SZERVEZŐ CÉG

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.08.31.


24.hu: Vizes vb: kétmilliárd közpénz hiányzik, mert a Bp2017 nem fizetett egy állami cégnek

A két évvel ezelőtti budapesti vizes világbajnokságot szervező állami tulajdonú Bp2017 Kft. nem fizetett ki 2,3 milliárd forintot a szintén állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-nek, amely a tartozást értékvesztésként írta le, miután hiába követelte a Bp2017-től. Vagyis valahogyan, valahova eltűnt bő 2 milliárd forint közpénz.

Hvg.hu: Az ügyészség is vett Microsoft-szoftvert a botrány éveiben

Nemcsak a rendőrség, a NAV és a MÁV érintett, az ügyészség 2013-2014-ben 237 millióért vásárolt szoftverlicenceket. Sőt, még a Legfőbb Ügyészség is vásárolt Microsoft-licenceket ebben a két évben, méghozzá négy különböző alkalommal, összesen bruttó 236,5 millió forint értékben. A licencek szállítója mind a négy alkalommal a Microsoft egyik hazai viszonteladója, a T-Systems volt. A korrupciógyanús magyarországi Microsoft-beszerzések kapcsán augusztus 23-án rendelt el nyomozást az ügyészség, ami így tulajdonképpen saját korábbi vásárlásait is vizsgálja.

MagyarHang: A Mészáros gyerekek kapták a zánkai tábor felújítását

A Fejér-BÁL Zrt. a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban nyerte el a zánkai Erzsébet-tábor felújítását. A tender eredményét még nem irdették ki, de az ajánlatok összegzéséről szóló irat már megtalálható a közbeszerzési adatbázisban. Eszerint a konzorcium 16,8 milliárd forintért kapta meg a zánkai egykori úttörőváros korszerűsítését. Ez az összeg a kormány által az Erzsébet-alapítványnak a felújításra adott 26 milliárd forint kétharmada.

444: Összetöpörödött Fidesz-logókkal kampányolnak a kormánypárti jelöltek

A lap körképe szerint több fideszes jelölt mintha nem lenne büszke a pártjára, a reklámanyagaikon alig észrevehető a Fidesz logója. Van, aki a szórólapján a párt neve helyett a sajátjával kampányol, és olyan is akad, aki még a fideszes narancssárgát is eltüntette, és inkább zöldre vagy lilára cserélte. Mindez azért fura, mert az eddigi kampányokban mindig központi, egységes arculattal nyomult a kormánypárt.

Index: Tovább gyengülhet a forint, jöhet a 335 forintos euró

Hétfő óta 329 és 330 forint között mozgott egy euró ára, csütörtökön 331,9-ig ugrott és azóta is 331 forint fölött van az árfolyam. A 332 történelmi mélypont, soha nem volt még ilyen gyenge a forint. A korábbi negatív rekord a tavaly nyári 330,8 forintos árfolyam volt. Elemzők szerint most az euróárfolyam akár 337 forintig is gyengülhet.

ISMÉT SZÜKSÉG VAN A SZABAD EURÓPA RÁDIÓRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.08.30.


A Szabad Európa Rádió visszatérését egyre többen pedzegetik idehaza, ami nem meglepő azután, hogy már Romániában és Bulgáriában is újraélesztették az egykor igen fontos szerepet betöltő, független rádiót. A Népszava a híresztelések kapcsány megkeresett több, az ügyben érintett szereplőt is mindkét országban, a beszélgetésekből pedig tökéletesen kiderül, hogy a magyarországi helyzet már Románia számára is mintegy elrettentő példa. A sokat szidott szomszédok ma már előttünk járnak számos tekintetben, és ezzel egyáltalán nem azt állítom, hogy gondok ott ne akadnának bőséggel. Hogy mégis mi a különbség a két ország között, azt a Népszava által megszólaltatott román hírügynökségi forrás gondolatai kiválóan illusztrálják:

Hála istennek, a román médiaviszonyok nem olyanok, mint Magyarországon. Itt is vannak szekértáborok, elkötelezett kormánypártiak és elkötelezett ellenzékiek, de a kínálat széleskörű, a hatalom nem telepedett rá a médiára. A sokszínű hírtelevíziók uralják a véleményformálást, a SZER többek között ezért sem tudott labdába rúgni. És bár Sabina Fati kitűnő újságíró, ő valóban a független média híve volt mindig, az általa vezetett SZER honlapja is színvonalas, én csak örülni tudok annak, hogy nem jutottunk oda, hogy egykori jelentőségét visszaszerezze. Az azt igazolná, nagyon nagy baj van. Jó, hogy vannak, minden független hírforrás a demokráciát és a jogállamot erősíti. És nem csodálkozom azon, hogy Orbán Viktor és kormányzata nem örül egy esetleges magyar adásnak, mert ott, ahol a hatalom olyan mértékben lenyelte a médiát, mint Magyarországon, akár egy olyan erőtlen hang is, mint amilyen egy internetes rádió, főleg ha független, és olyan patinás névvel rendelkezik, mint a SZER, zavart okozhat az olajozottan működő kormánypropaganda gépezetben.

Ma a SZER újraindulása bizony komoly fejfájást okozna Orbán és a NER egésze számára. Akkor ugyanis veszélybe kerülhetne a kormánypropaganada monopolhelyzete, ráadásul úgy, hogy az ellen nem is igazán tudnának mit tenni. A frekvenciát felvásárolni nem tudnák, mint ahogy a reklámbevételek megvonásával sem tudnák elhallgattatni a rádiót. Lehet, hogy Romániában a SZER nem tudott akkora problémát okozni, idehaza azonban szinte biztosan kiverné a biztosítékot. Orbán Washingtont megvádolná az ország szuverenitásának megsértésével és azonnal küldené Szijjártót, hogy beszélgessen el valamely vezető amerikai politikussal. Hogy Trump a témával kapcsolatban fogadná-e Orbánt, azt nem hiszem, mert Orbán kérését a Norvég Civil Alap támogatásainak megvonását illetően korábban nem teljesítette az Egyesült Államok elnöke. Magyarország egy kis jelentéktelen ország Trump számára, magasról tesz arra, hogy mi folyik hazánkban.

A SZER hatalmas segítséget nyújtana a mai Magyarország még gondolkodni képes felének. A híveket persze nem hiszem, hogy bármilyen rádióadás is képes volna meggyőzni – ha ez így lenne, akkor a Klub Rádió már megtette volna -, azonban az sosem árt, ha a független hírek is eljutnak hozzájuk...

MI LEHET A MEGOLDÁS A KLÍMAVÁLSÁGRA?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.08.31.


Nem kell elmélyült klímakutatónak lenni ahhoz -- igaz, a minimális összefüggések ismeretére azért szükség van --, hogy lehessen tudni: miért nem a klímakutatók javaslatai fogják megoldani azt a válságot, amely egyszerre állt össze objektív (leegyszerűsítve: az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásából adódó légkör-melegedés) és politikai-ideológiai (a progresszivista politikai napirend megtámogatását célzó) tényezőkből. A klímaválságnak nem a klíma az oka, hanem az, hogy az emberi tevékenység mára megbillenteni látszik a természetes folyamatokat a Föld ökoszisztémájában -- tehát nem is a klímakutatók dolga, hogy megoldják. A vétkes emberi tevékenység pedig az élet, konkrétan a jobb élet mindenkit éltető reménye, a jobb élet pedig az általános felfogás szerint minimálisan az éhezéstől való megszabadulás, maximálisan pedig bármi, amit valaki nem szégyell, ideértve adott erőforrások feletti, a személyi szükségleteket jóval meghaladó uralom maximalizálását. Röviden, az anyagi-egzisztenciális vágyak kielégítése a természeti erőforrások felhasználásával.

Ezeknek a vágyaknak a túlnyomó része nemcsak teljesen legitim vágy (vegyük ki most a sorból a hatalmi érdekeket), hanem aligha visszafogható, ezért se önként, se hatalmi szóval nem csillapítható. Legfeljebb az képzelhető el, hogy a helyükbe lép egy még erősebb egzisztenciális érdek, az önvédelemé (a halálfélelemé). De mire ez utóbbi a klímaváltozás kapcsán megtörténhet, addigra már késő lesz, köszönhetően a dolgok késleltetett logikájának. (Mire az emberiség kritikus tömege halálfélelmet érezne a klímaváltozás kapcsán és hajlandó lenne változtatni az életmódján, addigra már késő lesz.)...

NEM A FÉLELEMRE, IGEN A FÜGGETLENSÉGRE – INTERJÚ TRICEPSSZEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2019.08.31.


A klub logóján az áll, hogy „a XX. század halott”. Ezért engem-minket csak a kiszámíthatatlan Jövő érdekel, „a tartomány, ahol nem uralkodik az Idő és a Tér”, ahogy Marcel Duchamp jövendölte, ahol a jövő művész-mérnökei „a kor ütőerén tartják az ujjukat”, ahogy Kassák Lajos… – mondja Triceps, alias Lantos László színházi rendező, performer, író és kulturális szervező, akit a pályakezdésről éppúgy kérdeztünk, mint a karatéról, az éhezésről vagy a hátratolt helyőrségként is funkcionáló, nyóckeres MERSZ Klubról.

Mindenki költőként kezdi, ahogy mondják, önnél hogy kezdődött a művészeti szárnypróbálgatás? 

 A budapesti bölcsészkarra jártam a ’70-es években, magyar–esztétika szakra, és nekem is volt egy naiv elképzelésem, hogy költő vagyok. Az Új írás folyóiratban Ágh István szerkesztette a Fiatalok a jövőnek című rovatot, elküldtem neki a verseimet. Egy hét múlva vissza is érkezett az egész gépirat egy borítékban, mellékelve hozzá fejléces papíron a rovatvezető költő válasza, amit most is őrzök és tudom fejből: Kedves Lantos László! Versei Juhász Ferenctől a rovathoz kerültek, sajnos nem tudjuk közölni. Nem jó versek. Üdvözli: Ágh István. Na, ezek után nem is írtam verseket jó ideig. Később sok más verssel kiegészítve mégis elküldtem a paksamétát az újvidéki Híd és Új Symposion folyóiratoknak, de semmi válasz nem érkezett. Majd körülbelül három év múlva, mikor előfizetőként kinyitottam a Sympo egyik számát, szembetalálkoztam 15 versemmel, Tolnaiék leközölték. A ’80-as években, amikor már én is a folyóirat szerkesztője lettem, a szomszéd irodából épp költözött a Híd és a titkárnő áthozta nekem az egykor nekik küldött gépiratomat: Bányai János szerkesztő megőrizte, és mint kiderült, csak azért nem közölte, mert a Symposion megelőzte. Ez volt a pályám költői kezdete, de nem lettem költő. 

Inkább prózaíró

Prózát sem igen írtam. Aztán mégis. 2008-ban történt, hogy ültünk Ménes Attilával, Peer Krisztiánnal és más rosszéletű írókkal a pesti Sirály presszóban, mikor Peer kitalálta, hogy összeállít egy antológiát, amiben az írók a füvezős kalandjaikat mesélnék el novellákban. A jelenlévők el is kezdtek anekdotázni, de nagyon vékony történetek voltak. Felvetettem, hogy talán nemcsak írók szerepelhetnének a kötetben, mert nekem is van egy füves sztorim. Gimista koromban nekivágtam autóstoppal Indiába, Isztambulban összeállt egy csapat, útravalóul meg kaptunk ajándékba fél kiló kendert. Iránban kifogtunk egy hosszú esőzést, a mikrobusz becsúszott a ­földút melletti árokba, kilenc napig nem jött arra senki. Mi meg vérhast kaptunk. Hogy enyhítsük a hatásait, elrágtuk a nyers kendert, amíg Teheránban nem kaptunk gyógyszert. Biztattak, írjam meg. Így is tettem, de az antológiából végül nem lett semmi. A Műút folyóirat azonban leközölte. A köztudottan kényes ízlésű Csordás Gábor, a Jelenkor szerkesztője elolvasta, és azt mondta nekem, nagyon jól írok, írjak többet. Így kezdődött...

A NÉP NEVÉBEN – II. RÉSZA POPULIZMUS ÚJ HULLÁMÁNAK OKAI A NEOLIBERÁLIS HEGEMÓNIA UTÁN

MÉRCE
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2019.08.28.


Mi okozza a populisták előretörését? Valóban a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Ha igen, valóban a technokrata elitek uralma és a neoliberális hegemónia vívta ki a nép nevében hatalmat követelők felemelkedését? Éber Márk Áron írásának második fele eredetileg az Új Egyenlőségen jelent meg, az első részt a Mércén itt lehet olvasni.


A neoliberális hegemónia
A hegemónia – Antonio Gramsci kései, börtönfüzetekbe írt feljegyzései szerint – az uralkodó osztály (vagy osztályszövetség) vezető szerepe, erőfölénye (Gramsci 2000; Forgacs 2000: 422–424). A hegemónia egyfelől viszonylag stabil gazdasági-termelési alapokon nyugszik (vagyis több mint pusztán uralkodó ideológia), másfelől azonban egy egységes kulturális, erkölcsi és ideológiai rezsimet is alkot.

Ez utóbbi elfogadtatja az alávetettekkel a fennálló viszonyokat, így az a többségük számára „természetes rendként”, a „közjó garanciájaként”, a „józan ész” uralmaként jelenik meg.


A hegemónia tehát az uralkodó osztály (vagy osztályszövetség) érdekeit általánosítja és mutatja be egyetemesként, amit így az alávetettek is elfogadnak és elsajátítanak. Végső soron így az alávetetettek beleegyezésén vagy legalábbis beletörődésén nyugszik. És bár kizárólag egyetértésen alapulóként tünteti fel magát, valójában az erő és a kényszer szintén kulcsszerepet játszik kialakulásában és fennmaradásában.

Neoliberális hegemónián ennek megfelelően azt a hozzávetőlegesen 1980-tól 2008-ig tartó korszakot értem, amikor a neoliberális célrendszer „a dolgok természetes rendjeként” hegemón pozícióban volt, vagyis magától értetődővé válva egyszersmind el is tűnt az alávetettek szeme elől.

A neoliberális hegemónia korszakában az uralkodó osztály (vagy osztályszövetség) úgy fogadtatta el saját neoliberális világnézetét az alávetettekkel, mintha az nem egy részleges világnézet lenne, hanem maga a világ.


Látható ebből, hogy ahogyan a neoliberalizmus és a hegemónia, úgy a neoliberális hegemónia is kritikai fogalom: miközben megnevezi, fel is tárja, „le is leplezi” az uralmi mozzanatot elleplező működési elvet.

A hegemónia korszaka így tulajdonképpen addig tart, amíg gazdasági-termelési alapja, illetve kulturális, erkölcsi és ideológiai felépítménye elég erős ahhoz, hogy elnémítsa vagy kiszorítsa a kritikát, egyúttal megakadályozza, hogy kiépüljön vele szemben egy ellenhegemónia, amely mind alapjaiban, mind felépítményében képes aláásni, kikezdeni és meggyengíteni azt...

SZABAD SZEMMEL – ORBÁNNAK SAJÁTOS ELKÉPZELÉSE VAN A HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSÁRÓL

NÉPSZAVAONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.31.



Economist 

A folyóirat igen-igen hosszú cikkben mutatja be, miként üresítette ki Orbán Viktor idehaza a demokráciát, ami egyáltalán nem jó a magyar szabadság szemszögéből, viszont mutatja, hogy mire lehet számítani a leendő autokratáktól másutt. A miniszterelnöknek sajátos elképzelése van a hatalmi ágak szétválasztásáról. Az utóbbi 9 évben a fideszes cimborákkal összhangban igyekszik egy kézbe összefogni a törvényhozást, az igazságszolgáltatást és a végrehajtó hatalmat. Így azok most egymást, illetve a kormánypártot támogatják. Ő maga ezt úgy minősítette: ez az eredménye a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, illetve korábban nem köntörfalazott ennyire, amikor illiberális demokráciáról beszélt. 

Módszeresen felszámolta a fékeket és ellensúlyokat, ily módon Magyarországon sajátos egypártrendszer alakult ki. De nem erőszakkal érte el, hanem széleskörű támogatással. Ám ami létrejött, az árt az ország hosszú távú kilátásainak. Amikor 2002-ben meglepetésre vereséget szenvedett, az felgyorsította az addig liberális Fidesz átállását a nacionalista vágányokra. A párt mind inkább soviniszta lett, az újabb győzelem idején már a keresztény kultúrát és az etnikai identitást hirdette. Külföldön a róla alkotott képet elsősorban a nacionalista ideológia határozza meg. Ám ennél fontosabb, hogy mennyire találékony volt, amikor a jog- és intézményi rendszert kellett átalakítani. Megszállta a bíróságokat, majd átírta az alaptörvényt. De úgy tűnik, hogy még nagyobb befolyást akar az igazságszolgáltatás fölött. Erre szolgál a közigazgatási bíróságok terve. 

Ám nem világos, hogy a Fidesz miért aggódik a választással összefüggő perek miatt, hiszen átrajzolta a szavazókörzetek határait, és különleges kedvezményeket adott a határon túli magyaroknak. Ez magyarázza, hogy tavaly miért szerezhetett a szavazatok kevesebb felével 67 százalékot. 

Jogi finomhangolás kellett azután hozzá, nehogy az ellenzék célba tudja juttatni üzeneteit. Példa erre az út menti hirdetések esete. A Népszabadság már más tészta, hiszen azt megvették és elhallgattatták. A független sajtó most már javarészt az internetre korlátozódik, ezeket az oldalakat általában a budapesti liberális buborékban olvassák. De a hatalom nagyon odafigyel arra is, hogy az MTI propaganda orgánumként működjön. Az állami hirdetésekkel fegyelmezi meg a sokat ugráló lapokat. A köztévé és -rádió túlnyomórészt kormánybarát. És tavaly megalakult a KESMA, benne csaknem 500 szerkesztőséggel. Feladata, hogy a keresztény és nemzeti értékeket terjessze. 

A közpénzből finanszírozott kampányok szintén a Fidesz érdekeit szolgálják, elég csak a Soros elleni hadjáratra gondolni. De ha nem elegendő a parlament, a jogrendszer és a média kézben tartása, akkor vannak más eszközök is. A Jobbikot például a Számvevőszék segítségével, adminisztratív eszközökkel csinálták ki. A pénzbüntetésekből csak a Fidesz maradt ki. Majd olyan, független intézmények kerültek célkeresztbe, mint a CEU és az MTA. 

A Fidesz azonban mindezek dacára nem tudná megtartani az irányítást, ha nem lenne ennyire népszerű, hála a nacionalista programnak és a gazdaság jó állapotának. Az etnikai nacionalizmus a párt megbízható stratégiája. Ebből lett azután az orbánomics, a gazdasági populizmus, ami szintén beleilleszkedik a tekintélyelvű eszköztárba. A közfoglalkoztatottak javarésze Orbánra voksol. Persze cseppet sem bizonyos, hogy a gazdaságpolitika annyira kiváló, hiszen a környező államok a növekedést tekintve lehagyták Magyarországot, amelynek teljesítménye nagyban függ az uniós támogatásoktól. A többi meg jórészt a német autógyárakon múlik. 

Vértes András, a Gazdaságkutató vezetője szerint a rabszolgatörvény mutatja, hogy a hatalom számára az elit fontosabb, mint a kisember. A korrupció pedig rettenetes. Civil szervezetek azon szondázzák, hogy éppen melyik klikk tör előre, hogy ki kapja a legtöbb közbeszerzési megbízást. A 100 leggazdagabb magyar között új fiú a miniszterelnök veje. Magyar Bálint úgy látja, hogy a Fidesz vezette állam a gazdaság meghódítását és azt célozza, hogy a bevételeket a haverokhoz csoportosítsák át. 

A dolog akkor üthet ki balul Orbán számára, ha az ellenzéki pártok összefognak, bár ez nem könnyű az ideológiai különbségek miatt. A gazdasági visszaesés vagy lassulás szintén veszélyes lehet. Akárcsak az EU, amely a következő időszakban kevesebb támogatást szán Közép-Európának. Ebben a jogállami megfontolások is belejátszhatnak, bár ez a magyar vétójog miatt nem valószínű. Judith Sargentini azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon már nem működnek a demokratikus eszközök. De az unió jól jön a kormányfő számára, mivel a mozgásszabadságnak köszönhetően már sok elégedetlen ember elhagyta az országot. Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem elemzője kimutatta, hogy 2010 óta 186 százalékkal nőtt azoknak a száma, aki máshová tették át székhelyüket. Ez olyan ütem, amivel egyetlen környező állam sem vetekedhet. És főként a jól képzettek mennek el. A hatalom szempontjából azonban lehet, hogy ez egyáltalán nem rossz, mert csak bebetonozza az uralmát.

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy mostanság a demokráciát leginkább belülről, lassan, a nép nevében fojtják meg, amint azt a Fidesz példája igazolja. A párt megszállta a kormány munkájának felügyeletére hivatott intézményeket, uralja az üzleti életet, ellenőrzi az igazságszolgáltatást, megvette a sajtó jelentős részét és manipulálta a választási törvényt. Orbánnak mindehhez nem kellett jogot sértenie, a változtatásokhoz támaszkodhat a parlamenti többségre. És még csak az sem szükséges, hogy a titkosrendőrséggel vitesse el az ellenfeleket az éjszaka kellős közepén. Azokat a média vagy az adóhivatal útján is engedelmességre lehet kényszeríteni. Vagyis Magyarország formálisan demokrácia, ám voltaképpen immár egypártrendszer. 

A hasonszőrű erők másutt is kikezdik az államot. Nem csupán a fiatal demokráciának számító Lengyelországban, ahol a Jog és Igazságosság utánozni igyekszik a Fideszt, de Nagy-Britanniában és az USÁ-ban is. Nem arról van szó, hogy utóbbiak is az egypártrendszer felé tartanak, ám már a rothadás jeleit mutatják. A magyar demokrácia lepusztulásának mozgatórugója a cinizmus. Az őszödi beszéd után a választók megtanulták, hogy a legrosszabbra számíthatnak a politikusoktól. Orbán remekül meglovagolta ezt az érzést, a megosztásra játszik, elégedetlenséget kelt, kihasználja az előítéleteket, főként a migráció kapcsán. A politikai cirkusz rendeltetése, hogy elterelje a figyelmet az igazi célról: milyen mesteri manipuláció folyik az átláthatatlan szabályok és intézmények segítségével, éspedig azért, hogy szavatolják a miniszterelnök uralmát. 

A populisták kihasználják a világszerte jelentkező elégedetlenséget az elittel szemben. Még akkor is, ha ők maguk gazdagok és hatalmasok. A dühön és a megosztottságon nőnek nagyra. Elég csak megnézni, mit művel Trump, Netanjahu és Boris Johnson. A baj ott van, hogy a túl sok cinizmus aláássa a politika legitimitását. Orbán a szavazatok kevesebb felét kapta meg, de hatalma korlátlan, ennek megfelelően viselkedik. Afelé tereli az ellenfeleit, hogy nem demokratikus eszközökkel fejezzék ki elégedetlenségüket, miután arra a parlament nem ad alkalmat. A cinikus politikusok azután szépen aláássák az intézményeket, majd feldúlják azokat. 

A politika régen olyan volt, mint az inga, ma inkább a fejetlenség jellemzi. A cinizmus lerombolja a demokráciát. A pártok egyre inkább hajlanak a szélsőségre. Szerencsére nincs arról szó, hogy London vagy Washington egyhamar követné a magyar utat. Az intézményeket nem olyan könnyű megkaparintani egy bejáratott demokráciában, mint egy tízmilliós országban. Azon kívül a demokráciák képesek megújulni. Lásd Erdogan isztanbuli vereségét. A populizmus ellenfeleinek egyesülniük kell az olyanok mögött, mint a szlovák elnök asszony. Román és cseh választók fellázadtak a vezetők ellen, akik át akarták venni a magyar modellt. A fiatal tiltakozók arra emlékeztetnek Hong Kongban és Moszkvában, hogy a demokrácia értékes, és akik olyan szerencsések voltak, hogy megörökölték, azoknak meg kell védeniük...

GYURCSÁNY: HŰ, DE HÜLYÉK VAGYTOK

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2019.08.30.


"Hű, de hülyék vagytok. A franc se akarja lebontani a kerítést. Ha már sok pénzt ellopva odaraktátok, hát maradjon. Nem kér enni. Miért fizetnénk milliárdokat a bontásért!? Az persze igaz, hogy a közösből eszünk ágában sincs támogatni, hogy egy méter kerítést majdnem annyiból építettetek, mint mi annak idején autópályát" - írta Gyurcsány Ferenc mai Facebook-posztjában.

"Mert ugye elloptátok a pénz jelentős részét. Mert mentesítettétek az építkezést a közbeszerzés alól. Mert a haveroknak kellett a pénz. Mert a kerítés nem óvta meg Európát, csak elterelte a menekülteket Szlovénia felé. Mert az egész Orbán menekültellenes hisztériájához kellett. Mert a valóságos cél nem Európa biztonsága, hanem Orbán hatalmának fenntartásáról szólt"

- hangsúlyozta a DK elnöke, majd hozzátette:

"Szóval majd ha elszámoltok a pénzekkel, ha bebizonyítjátok, hogy akár egyetlen menekült is visszafordult Európából és nem csak megkerülte a magyar határt, akkor beszélhetünk arról, hogy mi jár nektek. Mondom nektek. Nem Magyarországnak."

ORBÁN VIKTOR POLT PÉTER FELESÉGÉT NEVEZTE KI A KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖKHELYETTESÉNEK

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.08.30.


A 24.hu vette észre a frissen megjelent Magyar Közlönyben, hogy Orbán Viktor Polt-Palásthy Mariannát, Polt Péter feleségét tette meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesének. Polt-Palásthy Marianna hétfőn már munkába is kell álljon.

Polt-Palásthy Mariann ezt megelőzően a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, ahol 5 millió forintot keresett havonta, mielőtt most júliusban közös megegyezéssel távozott.

Keresett közben egy kis mellékes 600 ezer forintot is az MNB-alapítványokhoz tartozó Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-nél is, ahol felügyelőbizottsági tag volt. Papíron az ő feladata is volt, hogy felügyelje az alapítványi intézmények költéseit.

Polt-Palásthy vette fel az állományba Polt Péter első házasságából született lányát, Polt Petrát is...

MUTATJUK, HOGYAN VÁLASSZ DIÁKSZÁMLÁT - HA JÓL HASZNÁLOD, INGYENES IS LEHET A BANKOLÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.30.


A normál banki díjak töredékéért kínálnak speciális diákszámlákat a bankok a tanulóknak. Aki ügyesen használja, akár ingyen vagy fillérekért bankolhat. De itt is vannak szabályok, amiket a pénztárcánk érdekében érdemes betartani, a buktatókat pedig kerülni kell.

Több bank is kínál a diákoknak kifejezetten rájuk szabott bankszámlát. Van, ahol már a 7 évesek is ismerkedhetnek a való világban a pénzügyekkel (OTP Bank, K&H Bank), de jellemzően a középiskolásokat, egyetemistákat célozzák. A diákszámlák jellemzője, hogy tanulói jogviszony kell hozzá, jövedelmet nem várnak el, és a normál banki díjaknál jóval kedvezőbb árakat szabnak a bankok, ha nem is az összes, de több szolgáltatásra is.

Ennek köszönhetően okos használat mellett akár ingyen is használhatunk egy bankszámlát bankkártyával, vagy néhány száz forintból is megúszhatjuk a dolgot. A kedvező díjakat a diákévek végéig vagy általában 24-26 éves korig lehet kihasználni...

FÜLKE: VOLT OLYAN NYILAS NŐ, AKI HÁZI OLTÁRT ÁLLÍTOTT SZÁLASINAK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.08.31.


Pető Andrea könyvet írt a nyilasmozgalom nőtagjairól. De hogyan viszonyult Szálasi pártja a nőkhöz? És a nők Szálasihoz? Van-e magyarázat egy olyan tragédiára, ahol 18 (vagy 21) ember megölésére adott parancsot Dely Piroska egy csillagos házba betörő nyilas csapatnak? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

Pető Andrea egyetemi tanárral, történésszel új könyvéről, a Láthatatlan elkövetők – Nők a magyarországi nyilasmozgalomban című műről beszélgettük...

A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZERINT MEG KELL HOSSZABBÍTANI A TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZETET

INDEX
Szerző: FT
2019.08.31.


A Belügyminisztérium kezdeményezi a kormánynál a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítását - írta kérdésünkre a tárca. A BM-et azután kerestük meg, hogy a legutóbbi Kormányinfón kérdésünkre Gulyás Gergely azt mondta, hogy a belügynek kell kezdeményeznie a válsághelyzet meghosszabbítását, ez azonban az augusztus végi kormányüléseken eddig nem történt meg. 

Magyarországon 2015 őszén hirdettek ki először tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, akkor még csak az ország néhány megyéjére, 2016 márciusa óta pedig már az ország egész területére érvényes. A rendkívüli jogállást azóta félévente meghosszabbítják, annak ellenére, hogy a válsághelyzet további fenntartásának semmilyen a törvényben előírt feltétele nem állt fenn.

A válsághelyzet hátteréről legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

HUNVALD NEM LÉP VISSZA, SZERINTE NIEDERMÜLLERNEK KELLENE

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: KLUBRÁDIÓ / BOLGÁR GYÖRGY
2019.08.30.


Hunvald György korábbi VII. kerületi polgármester szerint rossz döntés született, de nem az ő oldaláról; úgy véli, Niedermüller Péternek, az ellenzéki pártok jelöltjének kellene visszalépnie a javára. Niedermüller Péter sajnálja és kiábrándítónak tartja a volt MSZP-s politikus lépését, amellyel árt az ellenzéknek.

Hunvald Györgyöt (akit jogerősen elítéltek hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt) arról kérdeztük, hogy a Válasz Online megírta: az őt támogató lokálpatrióta szervezet valójában a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület. Ő erre úgy reagált: ha szeretik a rozskenyeret, az emberek nem azt nézik, hogy papírba vagy celofánba van csomagolva, hanem a tartalmat. Tehát nem az a kérdés, hogy ki jelöl, hanem hogy kik indulnak. A helyi szervezetüket nemsokára bejegyzik, a választásig meglesz. Akik adták az ajánlásokat, azzal foglalkoztak, hogy ki jön oda, és őt ismerik Erzsébetvárosban.
„Nem veszekszem az ellenzékkel, nekem az ellenfelem a Fidesz” - mondta a volt polgármester, aki azt is közölte: nem mond rosszat, csak jót az MSZP-re, 26 év után is. Úgy fogalmazott: a helyi hitelességét nem tudja átadni senkinek. Az ellenzéki pártok nem akartak vele dolgozni, ezt tudomásul vette, de nem érti, hogy ha a pártok kifejezetten károsnak tartják, ha megjelenik valamelyik standjuknál, miért nem veszik tudomásul, hogy demokrácia van, és ő elindul, mert a programját tartja a legfontosabbnak. Arra a kérdésre, hogy azt nem képviselhetné-e Niedermüller Péter, a volt MSZP-s politikus egy a hasonlattal válaszolt: minden bortermelő a saját borát tudja a legjobban eladni.

Hunvald György szerint rossz döntés született, de nem nála, hanem a túloldalon. „Niedermüller Péternek még van 43 napja, hogy visszalépjen” - fogalmazott. A helyi erőviszonyokról nem látott felmérést vagy becslést. Szerinte nem lesz többségben a Fidesz október 13-a után a kerületben...

HÚSZ ÉV MAGÁNY – GYÁRFÁS TAMÁS TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.08.31.


A leglassabb folyó is eléri egyszer a tengert. Húsz verejtékes év múltán, miután a rendszerváltás ikonikus maffialeszámolását, Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolását többször is a „döglött akták” ügykörébe sorolták, egy zavaros zsarolási ügy mellékszálaként őrizetbe vették és gyilkosságra való felbujtással vádolták meg a FINA alelnökét, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, a Nap TV egykori vezetőjét, Gyárfás Tamást. A tévé tíz éve kihunyt, a székházat eladták, Gyárfás már rég nem „tényező”, Fenyő gyilkosait állítólag bevarrták. Van-e új szála a történetnek? Kezdő slapajból hogyan lett médiamogul, mogulból pedig gyanúsított Gyárfás Tamás?

Hogy miért vitték a rendszerváltás után sokra épp a sportújságírók, miként ragyogott fel a sportosok csillaga, máig talány. A rendszerváltás után volt olyan történelmi pillanat, amikor öt mérvadó napilap főszerkesztőjéből egyszerre négy volt sportos. A politikai szerzők sorra megégtek. A kritikusok is lebuktak. A sportszerkesztő viszont szabad madár. A sportosokkal mindenki jóban van, mások dolgába ritkán avatkoznak. Persze ez is csak népmesei túlzás, amivel hasztalan magyaráznánk Gyárfás Tamás elképesztő pályáját és bukását. Gyárfást sokan ismerték, de kevesen szerették. Persze akadnak ma is olyanok, akik a barátai, rendíthetetlen hívei. Gyárfás gazdag, Gyárfás már milliárdos, Gyárfás kemény, mint a vídia, Gyárfásnak minden szervezetet, lapot, bizniszt gyerekjáték összeraknia. Gyárfás – ellentétben a magyar elit zömével – eligazodik a nemzetközi porondon. Tolerálható veszteségek árán megúszhatja tán még a NER-t is. Talán. Még nincs lejátszva semmi.

A pályakép a szegénylegény-legkisebb fiú mesei toposzával indul. Anyagbeszerző apa, bolti eladó anya, négyes társbérlet valahol a mély-Pesten. A képzettséget – magyar–történelem szakos tanár – nem szokás hozzátenni. Gyárfás gyakornokként kezdett, mert újságíró akart lenni, semmi más. A sportújságíró a szocializmusban külön kategória volt. Utazgathatott. Fénykorában a szaklapot a bajnoki rangadók másnapján kétszázezer példányban is kinyomták. Tizennyolc évig el sem mozdult a sporttól. Tizenkét évig tart, míg saját rovatot kap, a Külföld rovatot. Területe előbb a kosarasvilág, később a vízilabda és az úszás. A szerkesztőség lelkiismeretes, hiperaktív munkatársnak tartja. Ha cselgáncsról kellett tudósítani, cselgáncsedzésre is eljárt. Fiatalkorában vízilabdázott. Úszni kétségtelenül tudott. Különben nem épített volna minden házához uszodát...

A SZEGÉNYEK PAPJA, AKIT HORTHY PRIBÉKJEI HALÁLRA KÍNOZTAK

FOUCAULT INGÁJA BLOG
Szerző: Pendulumblog
2019.08.31.


Száz évvel ezelőtt gyilkolták meg a fehérterroristák Simon József katolikus papot, akinek az volt a bűne, hogy a földosztást és az egyház demokratizálását sürgette.

Az 1918-1919-os forradalmak és ellenforradalmak emlékezetét mindig is eltorzították a különféle irányú politikai sematizmusok. Mind a Horthy-rendszerre, mind az államszocialista rendszerre jellemző volt az egyoldalú múltfeldolgozás: a másik oldal bűneinek felnagyítása, a saját oldal bűneinek bagatellizálása. Bizonyos helyszínek, események és emberek köré kultuszt építettek, mások emlékét kiátkozták és kollektív feledésre ítélték. Az idei hivatalos centenáriumi megemlékezések sajnos megint az egyoldalú, sematikus, politikailag manipulált múltfeldolgozás jegyében történtek meg. A nemzetére rárontó gonosz baloldal és az ártatlan áldozattá váló jobboldal mítoszai uralják az ezzel kapcsolatos közbeszédet és a hivatalosságok megnyilvánulásait.

Jelenleg a Horthy-korszakban dívó mítoszok, kultuszok egyoldalú újjáépítésének lehetünk szemtanúi, amelyek hamis képet festenek 1919 történetéről, és abban az egyházak szerepéről. Jó példa erre Kucsera Ferenc szentendrei plébános esete, akit az 1919. évi júniusi ellenforradalomban való állítólagos részvétele miatt megkínoztak és meggyilkoltak a vörös különítményesek. Neki a Horthy-korszakban valóságos kultusza volt, 1945 után azonban kollektív feledésre (damnatio memoriae) ítélték. Ma újra utca viseli a nevét, megemlékezéseket tartanak róla és nemsokára bemutatják az élete utolsó napjairól szóló filmet is. Ezzel önmagában nem lenne gond, ha a múlttal való őszinte szembenézés, az elkövetők bűneinek számba vétele és az áldozatok emlékének ápolása vezetné a hatalmat, politikai pártállásra való tekintet nélkül. De nem így van. Eközben ugyanis kollektív feledésre ítélik egy éppoly kegyetlen népirtás, a Fehérterror elkövetőinek bűneit és azok áldozatait, akik között egyaránt találunk egyházi személyeket.

Az utóbbiak közé tartozott Simon József római katolikus káplán, akiről érdemes részletesebben is megemlékeznünk, hiszen éppen száz éve, 1919. augusztus 28-án éjjel kínozták halálra Prónay Pál parancsára a Horthyt szolgáló különítményesek. Semmi nyomát nem találtam az Interneten annak, hogy halálának századik évfordulóján bárkinek eszébe jutott volna hivatalos megemlékezést tartani róla.

Ki is volt Simon József? 1892-ben született a dunántúli Szenyér községben. Szülei, akiknek mindössze 10 hold földjük volt, iskolába adták a fiút, hogy legalább ő kikászálódhasson a szegénységből. Később Keszthelyre került a premontreiek gimnáziumába, ahol tehetsége és szorgalma hamar megmutatkozott. Egy parasztgyereknek abban az időben esélye sem volt bejutni az egyetemre, a felemelkedés egyetlen útja az egyházi pálya volt. Bekerült a veszprémi papneveldébe, ahol a teológiai tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el, és szónoki képességei is kiemelték társai közül. A háború végén pappá szentelték, és a Somogy megyei Mernyébe küldték káplánnak.A jó képességű, tehetséges papra felfigyelt a szomszédos Marcali község plébánosa, Rumi István, aki elhívta káplánnak maga mellé.

Az októberi forradalom kitörése vidéken is forrongáshoz vezetett. A szegényparasztság földet követelt és fellázadt a régi rendszert képviselő hatalmasságok: földesurak, jegyzők, csendőrök és papok ellen, akik a világháború idején hosszú évekig szívták a vérüket. Erről is kevés szó esik ma, a hivatalos centenáriumi megemlékezéseken, pedig a világháború alatti mérhetetlen szenvedés nélkül nem tört volna ki a forradalom. A társadalom jelentős része elképesztő nyomorban, kisemmizettségben, szolgaságban élt, miközben egy szűk elit halmozta a luxust. A szegények számára gyakran a kivándorlás volt az egyedüli út: Somogy megyéből például több ezren "tántorogtak ki" Amerikába a 20. század elején. Rumi plébános különösen kivívta a helyi nép ellenszenvét azzal, hogy még a hadiözvegyek és hadba vonultak utáni javadalmait is keményen behajtotta, és ehhez nem átallott hatósági erőszakot is igénybe venni. Szolgálatait gyakran túlárazta, ezért rendkívül népszerűtlen volt.

Simon ellenben, aki maga is szegényparaszti családba született, rögtön megtalálta a hangot a helyi hívők közösségével. Végigjárta ősszel a szegények házait, hogy hol nincsen tüzelő. Aztán édesapjától pénzt kért kölcsön. Még nekem mondta: jaj csak meg ne tudja, mire kérem. Az erdésztől fát vett a szegényeknek, hadiözvegyeknek, árváknak. Megfizette a kocsisokat is. De nem akarta személyesen szétosztani a fát, mert nem kívánta, hogy hálálkodjanak neki. Ezért krétával keresztet rajzolt a kapukra, hogy a kocsisok tudják, hová kell a fát bedobálni.

Felismerte Rumi népszerűtlenségének okait, és megértette a panaszaikat is egy olyan egyházzal szemben, ami az ország legnagyobb földbirtokosaként a régi rend fő ideológiai támasza volt. Évtizedekkel megelőzve korát olyan reformokat látott szükségesnek, amelyeket majd a II. vatikáni reformzsinat vezetett be, kimondva, hogy az egyház szervezete elavult és hierarchikus, és újra Isten népévé, a hívők közösségévé kell tenni azt (bár a zsinat szellemisége azóta sem érvényesült igazán)...

MÁR A BUKTATÁSHOZ IS FÁRADTAK A TANÁROK

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.08.29.


Ne örüljön, aki a bukási és évismétlési számok látványos csökkenése mögé a magyar oktatási rendszer problémáinak elpárolgását képzeli. Az általunk megkérdezett tanárok és intézményvezetők szerint szó sincs erről, csupán a buktatások körüli harcokba, és az ezzel járó plusz munkába fáradtak már bele az egyre lestrapáltabb tanárok. Esetleg a nehezebben tanítható, hátrányos helyzetű diákok közül mentenek meg egyre többeket az évismétléstől a jövőjükért aggódó pedagógusok. De hiába, a korai iskolaelhagyók száma a bukási statisztikák javulása ellenére nem csökken. 

A pótvizsgaidőszak kezdete kapcsán írta meg egy héttel ezelőtt a Magyar Nemzet, hogy az Oktatási Hivatal statisztikái alapján látványos csökkenés történt a bukások és az évismétlések számában az elmúlt tanévben. A 2018/2019-es tanév második félév végén körülbelül 28 ezer olyan diák volt a közoktatásban, aki legalább egy tantárgyból elégtelen jegyet kapott, és ez 30 százalékkal kevesebb, mint a két évvel ezelőtti adat. A 2016/2017-es tanév végén ugyanis több mint 40 ezren buktak meg. (Ehhez képest már a tavalyi 2017/2018-as tanév majdnem 33 ezres bukási száma is 14 százalékos csökkenést mutatott).

Mivel a 5-12. osztályos diákság (buktatni ebben a korcsoportban lehet) száma az OH nyilvántartása szerint csak szűk ezer fővel csökkent az elmúlt két év alatt, ekkora mértékű esést a bukások számában nem lehet a gyerekszám folyamatos csökkenésével magyarázni.

De akkor mi áll a hátterében? Erről kérdeztük általános és középiskolák tanárait, intézményvezetőit, és egy érintett szülőt is.

Először is le kell szögeznünk: 5 iskola dolgozójával – legyen intézményvezető vagy egyszerű szaktanár – beszélgetve egyik intézményben sem csökkent nagy mértékben az év végi bukások száma. Mindenki stagnálásról, vagy egy-két bukással többről vagy kevesebbről számolt be az Abcúgnak. Mindegyik alanyunknak voltak azonban gondolatai azzal kapcsolatban, mi lehet az országos csökkenés oka.

Az általuk elmondottakból az látszik,
- a jobb helyzetű szülők nagyobb érdekérvényesítő képessége,
- a tanárok erősebb elköteleződése a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás megakadályozására,
- de az igazán kiégett és motiválatlan tanárok fáradtsága

is közrejátszhat abban, hogy összességében kevesebb gyerek futott neki pótvizsgának a napokban, mint egy vagy két évvel ezelőtt...

ÁLLAMI JUTTATÁSOK – EGYSÉGESEN VAGY DIFFERENCIÁLTAN?

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.08.29.


A történet tanulsága számomra az, hogy sokszor adott egy központi szándék, amivel sokan nem tudnak azonosulni, ezért így vagy úgy, korrigálják azt. Egy jóléti államban, ahol nem ilyen nagy a társadalmi olló, nyilván lehet egységes gesztusokat tenni. De itt és most nem ezt az időszakot éljük.

Előfordul, hogy valaki hozzájut egy nagyobb összeghez, amire nem számított, és igazából nincsen szüksége rá. Tavaly például egy külföldön élő fiatalember rendelt egy kisebb alkatrészt egy nemzetközi cégtől, ám valamilyen adminisztrációs hiba folytán a kifizetett összegnél jóval értékesebb drónt kapott a csomagban. Többször is eredménytelenül próbálta felvenni a céggel a kapcsolatot, végül feladta. Ezután meghirdette a drónt, sikerült eladnia, majd az árát két hazai civil szervezetnek, köztük az Igazgyöngy Alapítványnak adta. Szép, de egyedi történet.

Ám vannak helyzetek, amikor rendszerszinten szerveződnek olyan támogatások, juttatások, amelyekből válogatás nélkül mindenki részesül, ám szükség lenne a differenciálásra. Már írtam korábban, hogy szép dolog a tankönyvtámogatás, aminek keretében 9. évfolyamig mindenki ingyen kapja a tankönyveket, de nem biztos, hogy ez mindenhol ugyanolyan támogatást jelent. Sajnálatos módon, a magyar társadalomban egyre erősödnek a vagyoni különbségek. Ott, ahol milliós havi tételek futnak be jövedelemként, talán nem égetően szükséges, hogy az állam ingyen adja a csomagot, míg máshol, ahol az alapszükségleteket sem tudják a hónap végéig egyenletes színvonalon biztosítani, talán több segítség is elkelne a beiskolázáshoz és a megfelelő szintű oktatás biztosításához. Ezt például éppen abból az összegből fedezhetnék, amely a magas jövedelmi szintű családok után — ahol nem veszik igénybe a fenti támogatást — megmarad.

Sokan éreznek így és igazságtalannak tartják a jelenlegi rendszert. Többen írták, hogy konkrétan erre a tankönyvtámogatásra nincsen szükségük, ezért a család úgy döntött, hogy ezzel az összeggel szegényebb sorban élő gyerekeket támogat. Így van ez persze más területeken is. Van olyan, aki egyenesen sértőnek érzi, amikor a gyereke valamilyen csatornán keresztül karácsonyi cipősdoboz adományt kap, amit a cél szerint a rászorulóknak kellene kapnia, ám sokszor egységesen osztják ki. Ők visszaadják azzal, hogy adjuk annak, akinek kevesebb, vagy semmi sem jut karácsonyra.

Amikor a nyugdíjasok először kaptak állami támogatást Erzsébet-utalvány formájában, sokan döntöttek úgy, hogy nincsenek erre rászorulva, nem érzik úgy, hogy fair lenne, ezért inkább karitatív célra ajánlották fel az utalványt, vagy annak ellenértékét. Sok külföldön élő magyar nyugdíjas is így döntött, hiszen Amerikából, vagy Ausztráliából nézve értelmezhetetlen volt ez az állami gesztus.

Sok segítő szervezetnek, köztük nekünk is, nagyon hasznos időszak volt, két évig megkönnyítette a kríziskezelést. Folyamatosan élelmiszercsomagokat készítettünk, és még a hátrányos helyzetű gyerekek kirándulásába, táboroztatásába is be tudtuk csatornázni az utalványokat, mivel az étkezéseket ezekből fizettük. Amióta elfogytak az utalványok, nyilván sokkal nehezebb ezt a területet kezelnünk.

Nemrég, rezsiutalványok formájában megérkezett az újabb támogatás, amit a nyugdíjasok villany vagy gázszámlájuk csökkentéséhez kapnak, a kommunikáció szerint azért, hogy ők is részesüljenek az ország gazdasági sikereiből — mindenki egyformán. Az is, aki több százezer forintos nyugdíjjal bír, és az is, aki az öregségi nyugdíjból tengődik. Nyilván ebből az állami akcióból is érzékelhető, hogy itt nem szociális szempontokról van szó. De sokan úgy gondolják, hogy ez nem jó így egy olyan országban, ahol a jövedelmi viszonyok tekintetében ennyire szélsőséges a helyzet.

Mivel először úgy tudtuk, hogy a rezsiutalvány névre szól majd, nem gondoltuk, hogy akár karitatív célra is lehetne használni. Aztán egy kedves nyugdíjas támogatónk írt: korábban az Erzsébet-utalvány ellenértékét utalta át az alapítványnak, ezért úgy gondolja, a rezsiutalvány esetében is ez a legjobb megoldás.

Nagyon megörültünk és rögtön készítettünk egy facebook-posztot erről, hátha más is kedvet kap az adományozáshoz. Sok megosztást és kommentet élt meg ez a poszt, rengeteg kérdéssel arról, hogyan lehet eljuttatni hozzánk, hogyan lehet pénzre váltani, vagy mi a helyzet az idősotthonokban élőkkel. Aztán megtudtuk azt is, hogy az utalvány mégsem lesz névreszóló, nyilván a kezelhetetlen sokféleség miatt.

Már sokan jelezték, hogy küldenék nekünk az utalvány ellenértékét. Az alapítvány még egyeztet a szolgáltatóval, hiszen a támogatottjaink nagyrésze kártyás villanyórával rendelkezik, a gáz pedig nincsen bevezetve, de próbáljuk úgy felhasználni, hogy mindenkinek a legjobb legyen. Nyilván nagy segítség, ha az utalvány ellenértékét kapjuk meg, nem magát az utalványt, de keressük a legjobb megoldást.

Alapítványunk felhívása után más segítő szervezetek is jelezték, hogy fogadókészek ilyen adományra. A történet tanulsága számomra az, hogy sokszor adott egy központi szándék, amivel sokan nem tudnak azonosulni, ezért így vagy úgy, korrigálják azt. Azaz amikor az állam olyan szándékkal tesz valamit, ami sokak szerint nem illeszkedik a valósághoz, akkor az emberek képesek úgy alakítani, hogy mégis igazodjon. Egy jóléti államban, ahol nem ilyen nagy a társadalmi olló, ahol nem jellemző, hogy a szegénységfaktorok halmozódása egész régiókat érint, nyilván lehet egységes gesztusokat tenni. De itt és most nem ezt az időszakot éljük. Az pedig nagyon jó, hogy ezt sokan felismerik.

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAINAK ELTÖRLÉSÉT KÉRI AZ ELLENZÉK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGTÓL

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2019.08.30.


A július 12-ei végszavazás előtt hosszasan érvelt az ellenzék a köznevelési törvény több pontban is aggályos módosítása ellen, a kormánypártok képviselői végül megszavazták azt.

A módosítás értelmében:
- megszűnik a magántanulói státusz, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket,
- bürokráciacsökkentés címen megszűnik a tantestület és az egyéb iskolai dolgozók, diákönkormányzatok és szülők véleményezési joga az iskolaigazgató választással kapcsolatban,
- a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnak felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik,
- hatéves kor lesz az iskolaérettségi korhatár, amibe a szülő, az óvónő és a védőnő minimálisan szólhat bele, a végső döntést a kormányhivatal hozza meg,
- az egyébként csak szóbeli értékelést alkalmazó iskolákban is kötelező lesz a félévi és év végi teljesítményt osztályzattal is minősíteni,
- a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is megkezdhetik a munkájukat,
és ehhez jött még az utolsó pillanatban az a javaslat, ami az alternatív iskolák működését lehetetleníti el.

Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltörlését:...

ITT AZ IDEJE TISZTÁZNI, HOGY KOSSUTH EGÉSZEN MÁST GONDOLT AZ ILLIBERALIZMUSRÓL, MINT ORBÁN VIKTOR

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2019.08.31.


Közel kétszáz éve fel-feltűnik a magyar közéletben, éspedig mindig negatív előjellel, az „illiberális” kifejezés, amelynek egyedül Orbán Viktor képes pozitív értelmet adni.

Antiliberális, bigott, fukar, fösvény, kicsinyes, korlátolt, közönséges, műveletlen, nem szabadelvű, ordenáré, szabad emberhez nem méltó, szervilis, szolgai, szűk látókörű, szűkmarkú.

Ezeket a jelentéseket adja a topszotar.hu az illiberal angol kifejezésre. Máshol a szánalmas, tudatlan, durva, alpári, alantas, kulturálatlan, pallérozatlan, értéktelen, becstelen, aljas, hitvány változatok is előfordulnak. Márton József nyelvész 1816-ban Bécsben kiadott Három nyelvből készült oskolai lexiconja az embertelen szó latin megfelelői között említi az illiberalist.

A liberalizmust és a szabadelvűséget az utóbbi két évszázadban rengetegen gyalázták, jó ideje Orbán Viktor is, ám csak ő nevezte politikáját büszkén illiberálisnak...

MEGINOG-E ŐSSZEL ORBÁN TRÓNJA? – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG AJÁNLÓ
Szerző: Magyar Hang
2019.08.29.


– Véget vetni a dózerolásnak – Baranyi Krisztina ferencvárosi jelölt pártmutyikról, beárazott korrupcióról, műemlékvédelemről, bérlakásállományról – interjú

– Helyi nagyágyúk csatája – Fürdőigazgató küzd meg a volt helyettes államtitkárral Hajdúszoboszlón

– Elég lesz az ellenzéknek, hogy a Fideszt belső harcok feszítik? Szombathelyi riport

Közvélemény-kutatásnak álcázott manipuláció Keszthelytől Gödöllőig

– Miksi Piroska nem ment férjhez – Jó helyen vagyok, örülnek, hogy eljöttem, Isten hozott, Kübekházára érve lépten-nyomon üdvözlő feliratok fogadják az érkezőt. Riport a faluból, ahol néhány tízezer forintból hoztak létre strandot

„El a kezekkel a Pilistől!” – A civil kurázsi, a trükköző bányacég és a csúnyán leszerepelt fideszes képviselő

A Mészáros gyerekek kapták a zánkai tábor felújítását – A fonyódligeti épületegyüttes újjáépítésére már nem futja a 26 milliárdos kormányadományból

– Állami homlokzatok – A kormány az elmúlt évtizedek legnagyobb iskolafejlesztését ígérte; a tanévkezdés kapcsán megnéztük, mit jelent ez a gyakorlatban

– Mindent magamra vállaltam! – Drog, prostitúció, kannibálok és a „halacskák”: kérdőjelek a brutális tiszaburai csecsemőgyilkosság körül. Riport

– Égető szükség – Nem áll jól Budapest a nyilvános illemhelyek számát illetően

– „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált” – A 2006-os őszödi beszéd a Harminc év, harminc történetben

– „Pont a levágott lábam vádlijára volt rátetoválva a Barca címere” – Sportsérülésnek tűnt, kiderült, hogy a helyzet sokkal rosszabb: az ígéretes focista, Orsós Krisztián tavaly szeptemberben lépett utoljára pályára. Bánja, hogy így történt, de a legfontosabb a család, és hogy fel tudja nevelni a kislányát. Kérdés, hogy hol és miből. Riport

„Visszamegyek Szíriába, nem tudok itt élni!” – A kormány migránsellenes kampánya most egy magyar nőn és kislányán csapódik le Budapesten

– Éghajlatváltozás: azonnal cselekednünk kell – Bartholy Judit meteorológussal, klímakutatóval, az ELTE meteorológiai tanszékének egyetemi tanárával, az MTA doktorával a globális éghajlatváltozásról beszélgettünk. Interjú

– Lángoló dzsungelek, sötét bozótosok – Mi történik az Amazonas-medencében?

Mikor szakad el a húr a Közel-Keleten? A felek már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy egy közvetlen háború hatalmas pusztítással járna valamennyi résztvevő számára

Miért éppen Borneó? Új fővárosa lesz Indonéziának – Riport

A G7-ek felett lassan eljár az idő – Trump magára maradt konfrontatív politikájával a nyugati elitklub biarritzi csúcstalálkozóján

– A végzet feszítővasa – Boris Johnson figyelemre méltó Churchill-életrajzából a brexitpárti, botrányhős miniszterelnököt is jobban megismerhetjük

Forró brüsszeli ősz várható – Felsorolni is nehéz, mennyi minden történik majd az európai politikában a következő pár hónapban

– Indul a visszaszámlálás – Célegyenesbe fordul a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
– A vér nem válik vízzé – Apák és fiúk a Forma–1-ben
– Nem tucatteljesítmény a 12 érem és a 12 kvóta – Visszatekintünk a Szegeden rendezett olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságra

Publicisztika:

Puzsér Róbert: A civil fordulat igénye: legyen a politika ügyek versenye!
Farkas Melinda: Legyél, lányom, fodrász!
Tompos Ádám: Csak egy polgári gyilkosság
Juhász Gábor: Mi, magyarok
Szécsei József: A páneurópai piknik meg az európai egység
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (62. rész)
Hegyi Zoltán: A katicák hasznáról
Szenczi Tóth Károly: P. úr, a maszek
Pethő Tibor: Érchörcsög – Ószleng
Gazda Albert: Részeg nagymamák
Dévényi István: Örömtüzek gyúlnak – hívjátok a tűzoltókat!
Marabu: Magyar történelem

Kritika:

– A múlt menekültjei másként migránsok? – Időbevándorlók
– A kérdések kérdései – Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre
– Kétszázötvennel a karriersztrádán – Dévényi István: Hádujudú
– A történet visszatérése – Donna Tartt: Az aranypinty

ELSZABADULT INDULATOK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.08.31.


A mindennapokban (legyen szó magánéletről és közéletről) egy ideje már elég durván elszabadultak az indulatok. Ha visszamennénk akár csak 10-15 évet az időben és megmutatnánk pár mostani megnyilvánulást az akkori énünknek, lenne csodálkozás. A helyzet nem speciálisan magyar, így van ez mondjuk Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is.

Mindez arról jutott eszembe, hogy a héten úgy hozta az élet, hogy két nagy vihart kavart poszt is megjelent a blogon. Elsőként Balázs írása arról, hogy hazalátogatva mennyi pozitív élmény érte, majd pár nappal később Ábel írása arról, mennyi negatív.

Mindkét esetben egészen komoly gyűlöletcunami ömlött a szerzőkre (és hát persze a blogra), ami külön érdekes, hogy mindkét oldalról… Az emberek jelentős része ugyanis csak a saját perspektíváján keresztül képes látni a dolgokat, minden, ami azon túl esik, biztosan hazugság, propaganda és nem létezhet.

(Hozzáteszem, mindkét szerző többször írt már a blogra, ami igazán érdekes, hogy Balázs például a múltkor azért kapott, mert képes volt leírni, milyen ellátásban részesült egy osztrák kórházban.)

De nem erről szól a mai poszt, hanem arról, hogy elindult a Los Angeles-London-Budapest-tengely második évada (az amerikai nagyvárosból továbbra is Tamással, a brit fővárosból Bandosszal), amiben a Brexittel kezdtünk és egészen az elszabadult indulatokig jutottunk el.

A Brexitről annyit, hogy Boris Johnson miniszterelnök a héten ledobta a bombát, amennyiben azt kezdeményezte az uralkodónál, hogy a parlament a szokásosnál később, október közepén üljön össze a szünet után, amit II. Erzsébet jóvá is hagyott, ezzel gyakorlatilag meggátolva a képviselőket a megállapodás nélküli Brexit jogszabályi úton történő megakadályozásában.

Bandosz szerint a felháborodás hatalmas, de azért „nem kószálnak zombihadak az utcán”, magyarán London éli az életét. Mindkét oldal a demokráciával érvel, az egyik oldal azt mondja, hogy ha a kilépésre szavaztak az emberek, akkor annak meg kell lenni, a másik szerint a parlament felfüggesztése nem demokratikus lépés.

„Van egy hatalmas patthelyzet. A múltkori adásban beszélgettünk a szomszédról, aki átjött és közölte, hogy ő a Brexit ellen szavazott, de most már csinálják végig minél gyorsabban. Úgyis végig kell vinni, akkor legyen meg akár alkuval, akár anélkül” – mondta Bandosz, aki szerint valakinek fel kell oldania a patthelyzetet és lehet, hogy Boris Johnson lesz az, akármilyen sajátos is a megoldása.

„Az emberek nagyon belefásultak, akad, aki már nem akar vele foglalkozni. Valószínűleg ezért van az, hogy nagyobb azok aránya, akik szerint ezt most már be kell fejezni és ki kell lépni” – tette hozzá.

„Olyan ez, mint egy válás. Senkinek sem kívánom, de amikor odajut az ember, akkor valakinek mennie kell, aztán majd utána valahogyan fölépíti az ember az életét” – hozott példát Bandosz.

Az elmúlt évek teljesen felforgatták a brit politikai kultúrát, amiből eltűnt az azt eddig jellemző visszafogottság, kiegyensúlyozottság, „mostanra itt is úgy vagdalkoznak a politikusok és a médiaszereplők, mint Magyarországon”.

Tamás szerint hasonló jelenség figyelhető meg az Egyesült Államokban (és a világ több más részén is), azaz hogy nagyjából egy időben megváltozott a hagyományos jobb-baloldal feloszlás.

Érdekes kérdés az is, hogy az elnökválasztás előtti szokásos előválasztási hercehurca mennyire használja el a jelölteket (ez ugye általában az éppen ellenzékben lévő oldalra érvényes, esetünkben a demokratákra), mennyire harcolja ez a másik oldal malmára a vizet, marad-e idő egy egységes üzenet átvitelére.

„Úgy tűnik, mostanában már mindent lehet, lebontani értékeket. Azok mennek a közösségi médiában, akik nagyot mondanak” – vélte Bandosz.

„Olyan szinten tudnak elszabadulni az indulatok a hétköznapokban (pont azért, mert a politikában és a médiában is mindent szabad), hogy egészen furcsa és etikátlan támadások indulhatnak el emberek ellen, amit az emberek nagyon nehezen viselnek.

Eddig nyugalom volt, az emberek toleránsabbak voltak. Sok emberrel beszélgetve úgy látom, őket is sokkolja, hogy milyen típusú támadások indulhatnak el akár nem politikusok ellen is, csak azért, mert más népcsoport, vagy vallási csoport tagja. Miközben Amerika azért Amerika, mert mindenki máshonnan jött” – mondta Tamás.

És ezzel nagyjából vissza is jutottunk a poszt elején említettekhez…

Természetesen sok minden másról is beszélgettünk még, hogy miről, kiderül, ha meghallgatjátok a podcastot!...

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.08.30.



PUBLICISZTIKA

Kovács Zoltán: A bozótharcos

Kósa Lajos beszél a rádióban, hogy ami Amazóniában van, az nem több, mint bozóttűz. Így, tárgyszerűen, mint szerelmes csalódás után: szalmaláng csupán. Mégis, mi az, ami lángban áll most már hetek óta, mi az, ami minden épelméjű embert megérint, ha csak egyetlen pillanatra is. Kósa ezt a következőképp látja: „Nem az őserdő ég, mint láthatjuk a képeken, hanem egyébként az a bozótos, ami nem őserdő, de most ez mindegy, a részletekbe nem kell belemenni.” Az ember hallgatja ezt a fejtegetést, és hirtelen nem érti, miért kell egy politikusnak ilyen helyzetekbe keveredni, miért kell olyan kérdésről beszélnie, amihez garantáltan nem ért, de feltehető, hogy érdemi tudomása sincsen róla. Az ország egyik legrégebben aktív közéleti figurája magyarázza nagy nyilvánosság előtt, mi a bozóttűz és mi az őserdőtűz közötti különbség. A nagy kérdéshozzáértők szerint az, hogy Amazónia ökológiai egyensúlya véglegesen megbomlik-e, vagy valamilyen, az eset súlyosságával arányos globális fellépéssel megmenthető-e. Ferenc pápa sem tekinthető tűzszakértőnek, ezért természetes emberi nyugtalansággal beszél a katasztrófáról, amikor kijelenti, „mindannyian aggódunk az Amazóniát sújtó erdőtüzek miatt. Imádkozzunk azért, hogy egyesült erővel mielőbb sikerüljön megfékezni a lángokat.” Miközben a világ számos ismert embere szólal meg aggódón a lehetséges kiváltó okokról, a Fidesz kampányembere bozóttüzezik, sőt, azt is hozzáteszi, hogy meglátása szerint az ellenzék ezzel az üggyel Orbán Viktort akarja lejáratni. Tény, az ellenzék korábban számonkérte Orbánon, hogy a magyar kormány nem írta alá a klímaegyezményt. Megjegyzem, abban az időben nem égtek még a dél-amerikai erdők. Amazónia kétségtelenül a világ aktuálisan nagy katasztrófája, ilyen értelemben Magyarországé is. De Magyarország speciálisan nagy tragédiája – ami csak­is a miénk –, hogy miként kerülhet egy ország olyan helyzetbe, hogy három évtizede Kósa Lajost hallgatja. És persze, az eszmetársait is, de maradnék Kósánál. A mi Amazóniánk. Közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, életemben nem hallottam még értelmesen beszélni. Ám csakis azért mondhatja határtalan zagyvaságait, mert a választópolgár bizalmat szavaz neki és pártjának, olyannyira, hogy az őszi helyhatósági választásokon ő vezeti a kormánypárt kampányát. Amikor tehát esetlenségén derülünk, vagy hetykén odavetett butaságain dühöngünk, akkor ne legyen kétség, magunkon derülünk, és magunkon dühöngünk.

Mellár Tamás: Egy okostojás okoskodása

Magyar Péter: A veszélyes Salvini

Váncsa István: Egy, csak egy legény

Huszár Ágnes: Azé, aki akarja

Gadó Gábor: Éhező jogok
Bán Zsófia: Közelítő beszéd
LENGYEL PÉTER 80 ÉVES

Visy Beatrix: Meminisse necesse est
LENGYEL PÉTER 80 ÉVES

P. Bodzsár Erzsébet: Nyest
(Életpályamodell)

Molnár Erzsébet: Nyolc és fél

Majsai Tamás: Szerkesztéskönnyítő dokumentumok

Gábor Éva (1925–2019) emlékének

V I S S Z H A N G

Hizsnyai Tóth Ildikó: Tisztelt Elnök Úr!
Gyenge Dániel: Az adóztatásról

Szekeres Imre: Több mint bűn, hiba volt


P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

i-hg-: 9000

aj: TÖBBSÉGEK

(avar): RÁTELEPEDŐK

Lantai András: AVATÁSOK

Béla bácsi: MIT ADTAK NEKÜNK?

(nyerges): PÁRT, ANNO 1928

E. A.: MIT MONDJUNK?

Dobozi István: GRÖNLAND


-átkai: LÉGIÓSOK(K)

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.08.30.



I N T E R J Ú

Demény Péter: „Megpróbálok ismeretlen tereket belakni”
Beszélgetés Balázs Imre Józseffel

F E U  I L L E T O N

Takács Dániel: Richard-David Precht
Egy közéleti filozófus

K R I T I K A 

Végső Zoltán: A kis óriás
(Tubby Hayes Quartet: Grits, Beans and Greens – The Lost Fontana Studio Sessions 1969)

Hayes nem volt kísérletező alkat, és talán nem ez a legjobb lemeze, de hallani, hogy zenéje tökéletesen beleillik az amerikai jazz egy klasszikus korszakába. Rövid pályafutása során így Tubby Hayes lett az egyetlen brit klasszikus jazz-óriás, amire most megtaláltunk egy nem teljes, de méltó lezárást abból az évből, amikor a holdra szállás megtörtént, és amikor Miles Davis először lépett a wah-wah pedálra egy új korszakot elindítva, amiben Hayes talán már nem is találta volna meg a helyét.

György Péter: Isten csendje
És a mi hallgatásunk

(Csend – Időszaki kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban megtekinthető november 11-ig.)

Báron György: Volt egyszer egy… Hollywood

(A szél másik oldala. Francia–iráni–amerikai film. Rendező: Orson Welles.)

Nem csak Tarantino iratkozhat be a Mesterhez tanulni, hanem minden mai filmkészítő. Mert A szél másik oldala frissebb, eredetibb és modernebb (ha ennek a szónak maradt még értelme), mint bármelyik mostani mozgókép. Legföljebb azokhoz hasonlítható, akiket Welles megidéz: Godard-hoz, Antonionihoz, Bertoluccihoz. S az írókhoz: Orson Welles kedves Shakespeare-jéhez, akinek oly sok darabját megfilmesítette, s Hemingwayhez, akihez hősét, a John Huston játszotta veterán filmrendezőt hasonlította.

Ruff Borbála: A Maszat-hegyen is túl
(Varró Dániel: A szomjas troll. Előadja: Mácsai Pál. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2019)

Nem az első közös lemeze ez Mácsainak és Varrónak, a színész olvasta fel korábban a Túl a Maszat-hegyen című verses mesét – sokan ebben a formában találkoztak először és szerették meg a tiszták és pacák hadakozásának történetét –, és ő az előadója a Szívdesszert című verseskötetnek is. Jól beszéli és érezhetően kedveli Mácsai ezt a hétköznapiságra, néhol szlengre épülő költői nyelvet, amely – mint a Maszat-hegy esetében – hexameterben, tercinában vagy akár Anyegin-strófában szólal meg. Az északi folklórra építő paródiáé, A szomjas trollé más és mégis hasonló mesevilág, amely feltárja, mi van a Maszat-hegyen túl.

Molnár Zsófia: Önerő
(III. Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál, augusztus 24., Eötvös10; augusztus 25., RS9 Színház)

De ki a hős, kiből lehet az, és hogyan? A kirekesztéssel, hátrányos megkülönböztetéssel napi szinten találkozó – és ne gondoljunk itt semmi különösebben specifikusra, elég bemennünk egy iskolába vagy kórházba – közegekben ez remek kiindulópont a beszélgetésre és a vitára, annak körvonalazására, hogyan váltható a panaszkodás hasznos energiává. (…) Azért ez az általános bevezető, mert a III. Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál házigazdája, a Független Színház friss ősbemutatója, a Selejtesek nem a romakérdéssel foglalkozik, hanem egyrészt az egészségügy rákfenéivel – az orvosszűkével, a túlterhelt ápoló személyzettel, az odafigyelés hiányával –, másrészt az egyénre kiható szélesebb társadalmi jelenségekkel – a nem kívánt és elhanyagolt gyerekekkel, a családon belüli előítéletekkel, a minőségi időt pénzzel kárpótló szülőkkel.

Fáy Miklós: Morvául állunk
(Janáček: Zongoraművek – Piano Classics, 2019)

Nem értem Janáčeket, amit már az operái hallgatásakor is tudtam, de ott volt segítség, történet, énekesek, színpad, hasonlók. A mostani elsősegély, Fejérvári Zoltán persze nagy segítség, választékos, átgondolt és technikás zongorista, belelát a darabokba, csak azt a szívességet nem teszi meg, amit a legnagyobbak tudtak vagy tudnak. Nem adja hozzá a maga elsöprő személyiségét, nem érzem azt, hogy ezt a művet szeretnem kell, mert ő is szereti, hanem játssza a fair playt, megmutat, bemutat, aztán döntsd el te, kedves hallgató, hogy osztozol-e az örömben.

Grecsó Krisztián: Hungarikum
(Megkóstoltattuk a Sziget-lakókkal a magyarság csúcsteljesítményeit, Index.hu)

És éppen itt lepleződött le az egész. Hogy milyen szánalmas dolog hivatali szintre emelni a boldogságot, a tiszta szívvel megélt naivitást, és azt mondani a szódára, hogy az a magyarok szellemi terméke, és az máshol nincs. Vagy ha van, hát innen lopták. A pálinkát úgy mutogatni, mintha nem büdösödne a cefre mindenütt a világon. Ha az ember büszke a sajátjára, kínálja, akkor, mit ad isten, örülni fognak neki, még azt is lehet mondani asztal mellett, ujjunkat a levegőbe fúrva, hogy ilyen másutt, az anyánk életére, nincsen. Csak erre törvényt nem lehet hozni, meg hivatalt csinálni neki: a jókedvnek meg a jó íznek nem kell bugyelláris, mert mindjárt megbüdösödik, és ott áll a király meztelenül.

Králl Csaba: Szabad nők oázisa
(Lisbeth Gruwez / Voetvolk: The Sea Within – ImPulsTanz, Bécs)

A Royal Ballet stúdiójából induló, később a kortárs táncoktatás egyik nemzetközi fellegvárában, a brüsszeli P.A.R.T.S.-ban pallérozódó Gruwez a tavaly bemutatott és idén nyáron Bécsben vendégeskedő The Sea Withinnel, úgy látszik, kétszeresen is átlépte a saját árnyékát. Ez az első koreográfiája, amelyben nem táncol, másrészt először adta át a pontosan rögzített koreográfiai struktúra helyét a véletlennel is kalkuláló szervezett káosznak, melyet tíz különböző karakterű táncosnő organikus csapatjátéka mintáz.

Csuhai István: Az alma és a fája
Makovecz Benjamin: Száz­ti­zen­egy lábjegyzet Makovecz Imréről. Park Könyvkiadó, Budapest, 2019, 242 oldal, 2950 Ft

Makovecz Benjamint ismeretlenül is mindig nagy becsben tartottam, akár grafikusként, könyvillusztrátorként, akár műfordítóként, Arthur Koestler vagy természettudományos-ismeretterjesztő könyvek magyar megszólaltatójaként, akár a legutóbbi években fényképészként (a Fortepan gyűjteményében a nyolcvanas évek második felének azóta nagyrészt tovatűnt budapesti gyönyörűségei láthatók többezres nagyságrendben az ő kameráján keresztül) találkoztam vele. Apjához hasonló világnézeti proklamációiról vagy politikai megnyilvánulásairól sosem értesültem, tevékenysége érdekesen sokoldalú és vonzó volt. A mostani könyv esetében nekem végső soron ez az ellentét jelentette azt a bizonyos szikrát: nézzük meg az almát, nézzük meg még egyszer a fáját, lássuk, milyen messze vagy milyen közel vannak egymástól.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre.

A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu web­oldalon.

Lakner Dávid: Ex libris

Hazai Attila: Budapesti skizo

Catherine Millet: Féltékenység

Király Lea: Betekintések a BDSM világába

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése

Körösztös Gergő: Dolgok, én, te, én
Dékány Dávid: Dolgok C-hez. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 60 oldal, 1499 Ft

Nem arról van szó azonban, hogy valami homályos líraelméleti progresszió nevében diszkvalifikáljuk az alanyiságot. Dékány versszervezésének egy specifikus, a kötet verseit döntő mértékben jellemző vonása az, ami problematikus. Egy jelenség leírása, benyomások vagy cselekvések rögzítése egyes szám első személyben, egy homályos címzett megjelenítése és/vagy megszólítása: nagyrészt ezek váltakozásából épülnek a szövegek, sokszor meglehetősen laza kapcsolatban állva egymással. A Tórusz című vers remekül illusztrálja, hogyan oltja ki a potens alapállást ez a kényszeres kombinatorika. Az egymást időbeliségükben helyettesítő impressziók játéka odáig fokozódik, hogy a beszélő is felcseréli magát a versbéli tájban álló tereptárgyiságával („ […] hosszúkás tárgy, ami kilóg a földből. Én vagyok.”). Ennek kibontása helyett azonban a versbeszéd ismét magabiztos önnarrációba vált, és az egyébként impulzív szöveg zárása a versbeszélő autoriter funkciójával való visszaélés bejelentése lesz.

Fürdős Zsanett: Anna örök
Egressy Zoltán: Hold on. A déli szél balladája. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 353 oldal, 3499 Ft

Hogy ez miért inkább szépirodalom, mintsem sci-fi? Az író él az utóbbi elemeivel, toposzaival, de nem épít fel teljesen új világot, a holdi élet lényegében olyan, mint a Földön. A mozgójárda, a 3D nyomtatás, az önvezető- vagy éppen a repülőautók megléte és a hologramok használata régóta ismert, és számtalan tudományos fantasztikus regényben, filmben láttuk már, ez itt most nem újdonság. Ahogy a klónozás, az androidok vagy egy replikátor megléte sem az (gondoljunk csak a Szárnyas jejvadász című filmre vagy akármely Philip K. Dick regényre), vagy éppen az elmetisztítás sem, ami egyébként párhuzamba állítható az Egy makulátlan elme örök ragyogása című filmmel, ahol a főhős élete szerelmét szerette volna kitörölni emlékeiből. És milyen érdekes, hogy ott is a szerelem a lényeg, ahogy itt is.
Zemplén Gábor: A nyelvében szabad állat
Nyelv, biológia, szabadság. A 90 éves Chomsky jelentősége a tudományban és azon túl. Szerkesztette Kenesei István. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 200 oldal, 2500 Ft

A bevezető tanulmány Kenesei István tollából kitűnő összefoglalót ad az életpályáról, majd ezt követően a fejezetek az életműhöz kapcsolódó legfontosabb tudományterületek áttekintéseit tárják az olvasó elé. Sokan tartják nagy tudósnak Stephen Hawkingot, akit tavaly ezidőtájt a Westminster apátságában helyeztek örök nyugovóra Darwin és Newton mellé, de ha hisszük, hogy a tudós mércéje a hivatkozás, akkor Chomsky, akire több mint 350 ezren hivatkoznak tudományos munkákban (8.), háromszor akkora tudós, mint Hawking.

Szarka Judit: „Nincs megváltás”
Göran Rosenberg: Rövid megálló az úton Auschwitzból. Fordította Földeáki Andrea. Park Könyvkiadó, Budapest, 2018, 322 oldal, 3950 Ft

A mi olvasásunk közben pedig David Rosenbergen újra és újra beteljesedik a tökéletesen idegenné és otthontalanná válás sorstalansága: életének eseményei kimondhatók, de fel nem foghatók. A łódźi gettóból indul, ahol a közösség vezetője, Chaim Rumkowski egy nap azzal a felszólítással fordul a rábízottakhoz, hogy ha a tíz év alatti gyerekeket és a beteg öregeket hagyják lemészárolni, akkor a többiek életben maradhatnak. A marhavagonban ölében alszik a menyasszonya, aztán a huszonhárom éves férfi munkaerejére a Reich acél- és lőszertermelésének van szüksége. Közeleg a háború vége, sehonnan sehová tartó vonatok kutatják, hogy hol lehetne a foglyok nyomát végleg eltüntetni, mígnem megérkeznek az amerikaiak.

Szilágyi Zsófia: Vaságyakról
Tamás Dénes: Az élő ház. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 304 oldal, 3500 Ft

Nem elegáns a fülszöveggel kötözködni, pontosan tudom, mi a célja ennek a pár mondatnak: rávenni a könyvet keresgélőt arra, hogy adjon esélyt egy számára feltehetőleg ismeretlen szerző első regényének, amelynek sem a címe, sem az egyébként gyönyörű, Hrapka Tibor tervezte borítója nem utal az iskolai tematikára. (Bár az 1975-ben Sepsiszentgyörgyön született Tamás Dénesnek megjelent már egy esszé- és egy novelláskötete erdélyi kiadóknál, ezeket a magyarországi olvasók közül aligha olvasták tömegek.) Mégis, ha önmagam valamiféle alakmását kerestem volna Az élő ház szereplői között, nem jártam volna sikerrel, egyszerűen azért nem, mert ez a regény, hiába vannak ott benne a vágy tárgyaiként a lányok, vagy inkább a lánytestek, akik (amelyek) az érettségi találkozón egykori önmaguk megcsúnyult, megvastagodott, eltorzult másaként bukkannak fel, valójában egy fiúkollégium, vagy, ahogy olvashatjuk, „bentlakás” regénye. És mint ilyen számomra sokkal közelebb volt az előfelvételis katonák viszontagságairól szóló regényekhez, mint a középiskolában játszódókhoz. Az iskola itt vánszorgó, félálomban elviselt órák sorozata, amelyek után vissza lehet menekülni a 24 fős fiúszobába, ahonnan szintén menekülni kell, leginkább az álomba, a rockzenébe, péntekenként pedig az átmenetileg mindent feledtető részegségbe.

Hevesi Judit: Amikorra az idő(m) elfogyott
Elina Hirvonen: Elfogy az idő. Fordította Szécsi Noémi. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 233 oldal, 3499 Ft

Helsinkiben egy férfi embereket öl, majd Laura és Aava mesél. Kapkodjuk a fejünket és boldogan futunk a szerző gondolatai után. Megismerjük a klímaszakértőként és egyetemi oktatóként dolgozó Laurát, és a lányát, Aavát, a Mogadishuban (Szomália fővárosa – a szerző) dolgozó humanitárius orvost. Majd nagyjából hatvan oldal után, amikor kizárólag a két nő nézőpontjából már majdnem mindent megtudtunk róluk, illetve Laura férjéről (környezettudatos építész) és Aslakról, Aava öccséről, várakozó álláspontra váltunk és várjuk, hogy ebben a politikailag egyébként nagyon korrekt könyvben legalább egyetlen fejezet erejéig felüsse fejét a férfi nézőpont. Nem üti.

Wagner István: Reális és virtuális rokokó
(A jelenlegi reális és virtuális komplex bemutató október 6-ig látogatható.)

I R O D A L O M

Nagy Hajnal Csilla: Noor

Szőcs Margit: Felmelegedés
Szőcs Margit: Diagnózis

Szőcs Margit: Kétirányú járat

Gerevich András: Csapzott föld

Szív Ernő: Csipkebogyó
Minden hónapban egyszer ott volt. Csak ült a látogató helységben, általában negyedórát, meghallgatta Péntek bácsit, aki beszámolt erről-arról, néha kérdezett is, hallották könyörögni is, esedezni, de az asszony nem válaszolt. Akkor sem szólt hozzá, amikor Péntek bácsi öt és fél év után szabad lett, és hazajött. Hazajöhetett. Visszaköltözött, mintha el se ment volna. Egy ágyban aludtak, ugyanabban a lavórban mosták magukat, ezt például magam láttam, amikor egyszer egy keményebb influenza miatt kiszálltam Péntek bácsihoz. Az öreg nyilván azért jött ki, hogy meghaljon, az influenza, a szíve, belei, sok baja lett volt egyszerre. Meg is halt hamar, fél év se maradt neki az új, szabad életre.

Kint voltunk a temetésen Jenei igazgatóval. Így aztán láthattuk, hogy Péntek néni egy zacskót vesz elő a szertartás végén, és mielőtt a sírásók hozzákezdtek volna, csipkebogyót szórt a gödörbe. Kopogtak a bogyók a koporsófödélen, és igazán, mintha beszéltek volna a halott emberhez.

Péter János: Üszök

„A templomból mentek a bíróságra. Az ügyvéd megnyugtatta Andrást, hogy minden gyorsan fog menni. Vita nincs, gyerek nincs, vagyon nincs. Házasság: volt, nincs. Ilyenkor a döntés rögtön jogerőre emelkedik, két független ember fog kisétálni az ajtón. És, amelyik Szegeden marad, az innentől nyugodtan ihat sört dobozból. Nem megy ki belőle a szénsav. Nem megy el tőle az íze. Nem fogja azt mondani rá Kriszti, hogy igénytelen. Nyugodtan elmehet heti kétszer tarokkozni a haverokkal – akkor megy haza, amikor akar. Megprücskölheti a volt osztályából a nagymellű Csengét, aki még a banketten is bepróbálkozott. Nem ezeken múlt. Nem a dobozból ivott sörökön, nem a haverokkal átkártyázott éjszakákon. És rosszabbul akkor se járt volna, ha történetesen azon az osztálykiránduláson megfekteti Csengét. 

Erdei L. Tamás: Vajas kifli eperdzsemmel

Annának nem kell már mondani semmit, Anna tud mindent. Gyomrában rezeg a késő nyári Káli-medence minden kabóca zürgése, ismeri a falusi boltosnő bibircsókját az álla bal alsó sarkában, amiből fekete szőrszálak hajladoznak előre, miközben kiadja neki a forró kifliket reggelente a papírzacskóban. Ha akarja, azonnal érzi ízlelőbimbóin a frissen fejt tej zsíros zamatát, és tudja, milyen, ha az orvosa fejcsóválva dünnyögi az orra alatt, miközben legújabb mammográfiai leletét tartja kezében: kiújult megint, ősszel műtünk. Fehér köpenyes tapintat, mintha együtt operálnának, ő meg az orvosa. Műtünk. Tudja, milyen szülni és nevelni, válni és harcolni a gyerekért körömszakadtáig. Ismeri az érzést, amikor megfosztják legfontosabb testrészei egyikének darabjaitól, idegen anyaggal töltik ki a helyét. Megtanulta, hogyan érezze sajátjának később, sokkal később a plasztikot, nőiességének mesterséges pótlékát.
Burns Katalin: Kényszerszünet

„Zörgetnek az ajtaján, ez veri fel az álmából. Először azon döbben meg, hogy miért keresik éjjel. Aztán meg, hogy miért kopogva. Eszébe jut az áramszünet.

Kinéz a kémlelőn, és azt hiszi, még álmodik. Az arc a nyílás optikájának torzításában is ismerős. A fiú épp a telefonját nyomkodja, annak a fényében lehet úgy-ahogy kivenni a vonásait. Megcsillan egy bajusz is az orra alatt. Csak egyszer járt itt, még a rovatszerkesztővel, amikor késő éjjel hazakísérték, a karácsonyi buli után.

A szerkesztőségi bulin még biztos nem volt bajsza. Ott mutatta be a rovatvezető őket egymásnak. Ösztöndíjas, Iránból, és Adyt fordít perzsára. Először azt hitte, hogy a rovatvezető túl sokat ivott, vagy viccel. Később ketten ücsörögtek a sarokban, egyikük sem bírta a zajt, és nem kértek pálinkát sem. Emlékszik, kíváncsi volt, mennyire tud a srác magyarul. Kérdezett tőle valamit, de a zaj akkora volt, hogy a válaszból nem értett egy szót sem, csak a fiú szája mozgását látta. Megtehette volna, hogy visszakérdez, de annyira azért nem érdekelte a dolog.”

Balássy Fanni: Királylány

Harmadik napja nem hagyta el a lakást, az arca vakító fehérre sápadt, kiégette a monitor fénye. Ül az ágyon, háta a falnak támasztva, tornáztatja a lábujjait, próbálja kimorzsolni a közéjük ragadt zokniszöszöket. Az ujjbegyei csipsztől ragacsosak, meghúzza a kólásüveget, ahogy a reklámokban látta, majd gargarizál. A szénsavas lötty marja a fogait. Ahogy kifogy a zacskó, ráfanyalodik a mellkasára tapadt morzsákra. Cary Grant és Kathrine Hepburn egy dinócsontváz tetején csókolóznak. Miért nem lehet minden ilyen egyszerű?