2022. május 24., kedd

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY: LÁZÁR DOMOKOS


KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY

Riporter: DÉSI JÁNOS
2022.05.24..


Reggeli személy: Lázár Domokos jogász, az  Esti Kornél Zenekar frontembere...


+

+


JÓL MEGDRÁGÍTOTTA A JEGYBANK A HITELKÁRTYÁKAT - ÉRDEMES ALAPOSAN MEGNÉZNI A KÖLTSÉGEKET!

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.05.24.


Közeledik a nyári szezon, amikor a külföldre utazóknak akkor is érdemes hitelkártyát kiváltani, ha egyébként erre nem szánnák el magukat. Az Azénpénzem.hu gyűjtéséből kiderül, ezeknek a plasztikoknak a költsége bankonként jócskán eltér. A kamatemelések miatt pedig sokkal inkább ügyelni kell arra, hogy senki ne csússzon el a fizetéssel.

Több külföldi nyaralását tervező olvasónk is jelezte: bár mindig idegenkedett tőle, a szállásfoglaláshoz és autóbérléshez elengedhetetlen a hitelkártya. Mint arról korábban már többször írtunk, valójában az elfogadó nem tehet különbséget aközött, hogy debit vagy credit kártyáról van szó, sőt nem is képes erre (a hétköznapi szóhasználatban nem egy országban minden bankkártyát credit cardnak neveznek).

Van azonban olyan ok, amiért a hitelkártyák a preferáltak. Korábban több olyan történetről is írtunk, amikor például szobafoglaláskor hatalmas summát fogtak le (ez nem terhelés, hanem „csak” zárolás, vagyis a pénz megvan, csak éppen nem férhet hozzá a számlabirtokos) a kártya mögötti számláról. A zárolás célja a szolgáltató védelme a fizetés elmulasztása ellen, illetve az esetleg okozott károk megtérítése érdekében. Nem egyszer fordul azonban elő, hogy ezt a „letétet” a fizetés után sem oldják fel. Az ilyen gondok (egyetlen szolgáltató sem szeret hosszasan a reklamációkkal foglalkozni) könnyen kivédhetők, ha a zárolás egy hitelkeretből történik.

A hitelkeretből zárolást nagy eséllyel észre sem veszi a kártyabirtokos. Külön költsége sincs, hiszen nem tényleges hitelfelvételről van szó. Előfordulhat persze így is gond. Hiszen – mint arról szintén értesültünk – a nyaralás költségét a magyar családok nem egyszer a hitelkeretet is beszámítva tervezik...

TÖRVÉNYEK TÖRVÉNYE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.24.


Nagy Károlyt III. Leó pápa 800 karácsonyán császárrá koronázta, ezzel óhajtva a pápaság intézményét megerősíteni Konstantinápoly ellen. Ebből az a következtetés fakad, amit Thomas Mann ad József gondolatai közé a róla és testvéreiről írott regényében, hogy állam és egyház leginkább ugyanannak a dolognak a két megjelenési formája, de erről majd máskor elmélkedünk. Mert most ez a história Vejkey Imre KDNP-s képviselő kapcsán jutott az eszünkbe, és nem azért, mert Amenhotep istenfogalmáról volna vitánk vele, hanem az emberi társadalmak törzsi berendezkedéséről, ami a magyarság esetében 800-ban még erősen fennállott, ha egyáltalán. Valahol az Urálon túl.

Ha nem lenne világos fönnakadásunk, mintegy meghorkanásunk oka és indoka, idéznünk kell Vejkey képviselőt, akinek mondandójáról egy kommentelő frappánsan jegyezte meg, hogy azt hittem, ma már nem olvasok Farga Tominál hülyébb embertől egetverő baromságokat, de ezt nem láttam jönni. És mégis jött, de, hogy mit is mondott a túlművelt képviselő, tudjuk meg magától tőle. Mielőtt azonban megismerkednénk az egetverő baromsággal, említsük meg, hogy természetesen brüsszelezett, mert brüsszelezni jó, amikor azok ott távol egyfolytában rimánkodnak, hogy magyar, ne lopj, mert nem adunk pénzt. Ez volt Vajkay képviselő origója, és az alábbiakra jutott.

„Nagyon érdekes, hogy ma Brüsszelből éppen azok támadnak bennünket a jogállamisággal, akik akkor, 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig már, ugye, egy alkotmánnyal bírtunk”. Ugyehogy nem véletlenül jutott eszünkbe Nagy Károly és az aktuális pápa, a császárság és a törzsek, ami időpontok és társadalmi berendezkedések úgy kavarognak Vejkey képviselő fejében, mint valami fura massza, csak az a baj, hogy kilotyog. Ismerjük a NER sajátos történelemszemléletét, bár innen nézvést tán már az is nagy eredmény, ha a honatya nem keverte bele az adott korba Dózsa László 1942-őt, bár ő mindenhová beleillik, ha jól meggondoljuk a manus illékony igazságtartalmát.

És most, hogy megvan a kiinduló tételünk, ne legyünk restek bővebben is megismerni a magvas gondolatokat, amelyekkel Vejkey képviselő arra akart utalni a maga módján, hogy Brüsszel nekünk jogállamról ne ugasson, a magyarok már akkor is loptak, amikor ők még dinoszauruszokra vadásztak, és nem ismerték a tüzet sem. Ezt nevezik nacionalista gőgnek, amivel a képviselő bőven ki van tömve, de másképp a NER-ben nem vinné semmire. Miként akkor sem, ha nem a butaság bátorságával nyilatkozgatna, és ne lenne rá rohadt büszke, pedig az. Hogy mennyire, az a továbbiakból tűnik ki, mert mindez persze nem volt elég, kaptunk még gondolatokat, hogy Vejkey et. elsüllyedjen a bávatagság mocsarába...

TÉNYLEG LEVÁLTHATATLANNÁ VÁLT AZ ORBÁN-RENDSZER?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Szerzők: Bita Dániel, Kerner Zsolt, Nagy József
2022.05.23.


Péntekről hétfőre csúszott a friss Háromharmad felvétele. Mai podcastunkban Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József beszélgetett Novák Katalinról; először is arról, hogy az új államfővel valóban kétarcú lett-e a Fidesz külpolitikája.

KÜLFÖLDI GYÓGYKEZELÉS TB-ALAPON, MÉGIS DRÁGÁN: ÍGY KERÜLHETŐK KI A HOSSZÚ HAZAI VÁRÓLISTÁK

HVG360
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2022.05.24.


Évente csak néhány száz magyar kér engedélyt külföldi egészségügyi ellátásra azzal, hogy azt az egészségbiztosító pénzzel is támogassa. Pedig uniós szabályok alapján erre többféle lehetőségünk is van, ha mi, vagy az orvosunk úgy látja, hogy „belátható időn belül” saját országunkban nem jutnánk kezeléshez. A szigorú feltételek, valamint a nagy árkülönbségek miatt azonban az államnak egyelőre nem kell azzal számolnia, hogy tömegesen mennének külföldi kórházakba magyar betegek. Akik amúgy már itthon is többet fizetnek egészségükért saját zsebből, mint az EU-átlag.


Nem véletlenül nevezte a műtéti várólistákat az egyik legfontosabb megoldandó feladatának múlt heti bizottsági meghallgatásán Pintér Sándor, az egészségügy irányítását is átvevő belügyminiszter. Magyarországon hosszú évek óta vannak olyan műtéti eljárások, amelyekre hosszú hónapokat, vagy akár egy évet is kell várni, a helyzeten pedig a koronavírus-járvány csak tovább rontott.

Azt, hogy pontosan mennyi a várakozási idő egy-egy orvosi beavatkozásra, néhány hónapja már nem is lehet pontosan tudni. A Válasz Online vette észre még február elején, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már nem a jövőre, hanem a múltra koncentrál: honlapján az országos várólista helyett csak azt közli, pontosan mennyi volt a várakozási idő az elmúlt hat hónapban egy-egy térségben vagy intézményben...

„AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTALAKÍTÁSÁHOZ NEM BÁTORSÁG, HANEM VAKMERŐSÉG KELL”

HÁZIPATIKA
Szerző: KISS GRÉTA
2022.05.19.


Bár a magánegészségügynek számtalan előnye ismert, vannak komoly korlátai is, amik miatt – a tévhitekkel ellentétben – soha nem lesz képes teljesen kiváltani az állami ellátást. De nem is ez a cél, sokkal inkább a két terület közti egészséges egyensúly kialakítására kellene törekedni. dr. Lénárd Ritával, a Magyar Orvosi Kamara 
(MOK) alelnökével beszélgettünk.

„A magánegészségügyre sok szempontból szükség van. Egyrészt vannak, akik számára fontosak azok a ’hotelszolgáltatások’, amiket nyújtani tud, ilyen például a szebb környezet vagy a több törődés. Másrészt a magánszolgáltató az esetek nagy részében gyorsabban, rugalmasabban reagál a változásokra. Hogy egy abszolút mai példát mondjak: a hálapénz megszűnésével a szülészeti ellátás eddigi rendszere felborult, a magánegészségügy azonban abban a pillanatban reagált és megnövelte a szülészeti kapacitását. Ez az állami ellátásban nem menne. Azt ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a magánegészségügy soha nem fogja tudni ellátni a teljes spektrumot, így a közfinanszírozott egészségügy karbantartása azoknak is érdeke, akik a jelenlegi egészségügyi problémáikat magánszolgáltatónál kezeltetik” – nyilatkozta a HáziPatika.com-nak Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke...

KEDVES PEDAGÓGUS! KEDVES SZÜLŐ! FOGJATOK ÖSSZE! FELADAT VAN!

FACEBOOK
Szerző: SIMKÓ EDIT
2022.05.21.


Kedves PEDAGÓGUS!
Feladat van: megfosztottak jogaitoktól, teljesíthetetlen terheket rónak rátok és rátok akarják hárítani a sikertelenség felelősségét.
Állj ki és kiálts: Nincs hatalmad felettem! Elég volt!
Fogjatok össze és helyezzétek letétbe felmondásaitokat, amit feltételhez köttök: szabad és modern oktatás, értelmiségihez méltó fizetés, elviselhető munkaterhek.
Kedves SZÜLŐ!
Feladat van: gyermekeid jogai nem érvényesülnek. Nem kapják meg az államtól, amire szerződtél velük: a minőségi oktatást és a valódi védelmet.
Állj ki és kiálts: Nincs hatalmad felettem! Elég volt!
Fogjatok össze, szervezzetek perközösségeket és érvényesítsétek jogaitokat! Ezzel bizonyítva, hogy valódi kincseitek ők, a jövőjük fontos nektek!
Tisztelt ÁLLAMPOLGÁR!
Feladat van: fosztják a jogaidat! Ma a pedagógusoknak tilos, holnap már neked is, ha nem tetszik a felkínált rend.
Állj ki és kiálts: Nincs hatalmad felettem! Elég volt!
A szakszervezetek összefogva kezdjenek el általános sztrájkot szervezni! Ezzel bizonyítva, hogy valódi szakszervezetek, nem állami bérforradalmárok!
Mert rendnek kell lenni, és magunknak kell tenni azért, hogy megbecsüljenek minket!

KÖKÉNY MIHÁLY: AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTALAKÍTÁSA LOVASROHAMMAL NEM FOG MENNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.24.


Az egészségügyben nagyon kudarcos eredményekkel jár a ripsz-ropsz bezárás, átalakítás, még akkor is, ha az indokolt – nyilatkozta lapunknak Kökény Mihály. A korábbi egészségügyi miniszter úgy véli, az egészségügy továbbra sem élvez borzasztó nagy kormányzati figyelmet, de Orbánék óvatosak lesznek, mert nem akarják kockáztatni, hogy még több szakdolgozó és orvos vándoroljon el. Reméli, hogy az egészségügyi alapellátást nem akarják beszűkíteni, a működési feltételeit tovább rontani, mert azt inkább javítani kellene. Kökény Mihály abban is bízik, hogy a felröppenő (rém)hírek ellenére, a járóbeteg szakellátásban sem centralizálnak majd, mert akkor az még inkább működésképtelen lesz...

SEGÍTENEK NAGYOT ÁLMODNI PINTÉR SÁNDORNAK, ÁTGONDOLT „MESTERTERV” KÉSZÍTÉSÉRE BIZTATJA A MINISZTERT AZ ORVOSI KAMARA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.05.24.


Ajánlást készített a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Pintér Sándor belügyminiszter kérésére a hazai egészségügy problémáinak orvoslására. Nyolc oldalas levelükben átgondolt „mesterterv” készítésére biztatják a minisztert.


A kamara szerint az ágazat sodródásként élte meg az elmúlt időszakot, mivel nem volt ismert, megvitatott „mesterterv”, fejlesztési-átalakítási program. Ráadásul „ehhez a kollégák szemében irányítási-igazodási válság is társult”, mivel nem volt egyértelmű hierarchia a humántárca, a belügy, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Operatív törzs négyszögben.

A MOK-nál úgy látják, hogy a történelmi jelentőségű orvosi béremelés nem egy program végrehajtásának volt az eszköze, „csak” a hálapénz tiltása kapcsolódott hozzá, így a hatásfoka is a várt alatt maradt. Utalnak arra is, hogy az egészségügy komplex rendszer, ezért érdemi változás csak a szabályozások, beavatkozások összehangolt kezelésével érhető el.

A helyzetelemzésük szerint az állami ellátórendszer jelenleg járvány utáni válságban van.

- A betegutak szétzilálódtak,

- a várakozási idők számos területen extrém módon megnyúltak,

- egyes ellátások közel elérhetetlenné váltak,

- és számos területen munkaerőhiány lépett fel.


A dolgozói korfa torz, az utánpótlás erősen hiányos, főként a szakdolgozói területen komoly munkaerőhiány van. A közellátás rendszere sem hosszú, sem rövid távon nem tartható fenn jelen formájában, ezért jelentős kiigazításra, átalakításra szorul.

A helyzet javítására átfogó, a 2011-es Semmelweis Tervvel összemérhető részletességű program elkészítését javasolják. A változásokhoz megúszhatatlan az adatok „tisztítása”. Szerintük ugyanis ma az intézményrendszer és a menedzsment is „az adatok célhoz kötött torzításában érdekelt.” A finanszírozási érdekek szerint torzított adatszolgáltatás pedig – írták – csak korlátozottan alkalmas a népegészségügyi konzekvenciák levonására. „Kiemelten igaz ez a magánegészségügyre, melyről gyakorlatilag semmilyen érdemi információval nem rendelkezünk. A többkörös alvállalkozói rendszer miatt az is előfordul, hogy

működési nyilvántartásban nem szereplő orvos végez gyógyító tevékenységet.”

Az orvosi kamara szerint elkerülhetetlen a további nővérbéremelés éppúgy, mint az ellátórendszer átalakítása. Az utóbbi sikeréhez elengedhetetlen a működési szabályok megújítása, az egyes szakmák közötti tevékenységek és felelősségi körök újraosztása.

A kamara óvta a minisztert a háziorvosi praxisok generális államosításától
...

PINTÉR SÁNDORNAK NINCS SOK IDEJE, HOGY RENDBE TEGYE AZ EGÉSZSÉGÜGYET

MAGYAR NARANCS
Szerző: CSENDES-ERDEI EMESE
2022.05.24.


Május végével felmondási hullám kezdődhet az egészségügyi dolgozók körében - figyelmeztet Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke.


Múlt szerdán hallgatta meg a parlament népjóléti bizottsága Pintér Sándor belügyminiszter-jelöltet, akihez az oktatáson kívül az egészségügy is kerül az ötödik Orbán-kormányban.

Pintér számos elképzelést vázolt fel az egészségügy megreformálásával kapcsolatban, azt viszont kijelentette, hogy nem kíván gyógyítani és a gyógyító munkában részt venni...


ELTŰNNEK A CSALÁDBARÁT ÁLLAMI SZÜLÉSZETEK, TAROLNAK A MAGÁNKÓRHÁZAK

VÁLASZ ONLINE
Szerzők: ÉLŐ ANITA, THURÓCZY PIRISKA
2022.05.24.


Alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát a hálapénz tavaly januári kivezetése. A lapunk által készített ábrákból kiderül: vannak olyan közkórházak, amelyek forgalma 15-20 százalékkal esett vissza, a legfontosabb tb-finanszírozású kivétel a Szent Imre Kórházé, ahol 14 százalékkal több baba született. Tarolnak a magánkórházak, tavaly akkorát nőtt a forgalmuk, hogy megtörtént az elképzelhetetlen: több nagy közkórházat is leköröztek. A paraszolvenciával ugyanis a választott orvos rendszere is megszűnt, ezért a családbarát születésélményre vágyó nők inkább intézményt választanak, ha már szülészt nem tudnak. A szocializmus maradékát fel kellett számolni, de a fürdővízzel együtt a gyereket is sikerült kiönteni: a családbarát szülészet intézményi formája is megszűnt Magyarországon...

A KÉMIATANÁR BÜNTETŐDOLGOZATOT ÍRATOTT, MIRE HANNA EGY ESSZÉT ADOTT LE ARRÓL, HOGY MIÉRT NINCS JOGA HOZZÁ

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2022.05.24.


Ma még kuriózumszámba megy, ha a szülők és a tanárok egyenrangú partnerként kezelik a gyerekeket. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szombati kamaszkonferenciája a diákok szabadsághoz való joga mellett a klímaválságnak, a vegán életmódnak, egymás elfogadásának és a vita fontosságának is hangot adott.


„Ahogy azt a falumban mondják, felszívtam a taknyomat és – először még bloggerként – belevágtam az írásba, amit a szülőfalumban a mai napig nem tekintenek rendes munkának, hiszen, mint mondják, legfeljebb az ujjam fárad el” – osztott meg részleteket a személyes életéből Csepelyi Adrienn újságíró a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) május 21-én rendezett Kamaszkonferenciáján. Az út rögös volt, és nem a takonnyal kezdődött: eredeti közösségében semmilyen támogatást nem talált az általa már korán kitűzött életcélokhoz, így Csepelyi először állatorvosnak készült. A reálgimnáziumban súlyos tanulási kihívásokkal szembesült, bukdácsolt és szorongott, majd a hosszúra nyúlt útkeresés után úgy döntött, nem foglalkozik tovább a megfelelési kényszerrel, a saját útját járja inkább.

Miközben sokan panaszkodnak, hogy mennyire alacsony „a mai fiatalok” kitartása, munkakedve, megbízhatósága, sőt, már cégek is alapultak abból a célból, hogy az ebből fakadó munkaerőpiaci konfliktusokat kisimítsák, a Turbina Kulturális Központban múlt szombaton összegyűlt, 16-25 éves fiatalokból álló közönség tagjait elsősorban arra biztatták a fellépők, Csepelyi mellett például Turai Barna influenszer, hogy bátran merjenek változtatni a számukra nem kedvező helyzeteken, ha nem érzik jól magukat az egyetemen, váltsanak szakot, vagy akár várjanak is még a tanulmányaikkal, hagyjanak időt maguknak arra, hogy kibontakozhassanak a valódi elképzeléseik az életükről...

NEM VARÁZSFEGYVER, DE VAN, AHOL JÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MÓDSZER AZ AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉS

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.05.24.


A közlekedési infrastrukturális beruházások világszerte a gazdaságpolitika népszerű eszközei: a mindenkori magyar kormány számára az eredményesség (és a pártfinanszírozás) fontos eleme a gyorsforgalmiút-építés; az Egyesült Államokban Joe Biden elnök ambiciózus gazdasági ígéreteiből nagyjából csak az infrastruktúra-fejlesztési programját tudta átverni a kongresszuson; de a kínai vezetés is jellemzően gyorsvasút- és autópálya-építéssel reagál minden kisebb gazdasági visszaesésre.

Az ugyanakkor régi vita tárgya, hogy ennek mennyi értelme van. Bár a politikai klientúraépítés, a kormányzati PR vagy az építőipari foglalkoztatás megsegítése terén a módszer valóban ér el látványos sikereket, a szkeptikusabb hangok szerint ezen beruházások gazdasági haszna mérsékelt, és megtérülésük jellemzően nem valami jó (és nemcsak az e téren kirívó Magyarországon).

Ezt a képet árnyalja valamelyest néhány új kutatás, amelyek módszertani előrelépések, valamint a beruházások közvetett hasznának mérésére szolgáló adatok jobb hozzáférhetőségének köszönhetően komolyabban vehető eredményeket képesek kihozni, mint a klasszikus költség-haszon számítások.

Ezen frissebb tanulmányok alapján Stephen Redding, a Princeton Egyetem professzora, a nemzetközi gazdaságtan utóbbi tíz évének egyik legnagyobb hatású kutatója egy közelmúltbeli előadása és az azt közérthetően összefoglaló blogposztja szerint a korábbi becsléseknél jóval komolyabb gazdasági haszonnal járnak a nagy, integrált infrastrukturális fejlesztési projektek, ha azok közvetett hatásaival is számolunk...

SZERBIA 10-15 SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉST SZEREZNE A PAKS2 ATOMERŐMŰBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.05.24.


Napokon belül megszületik az Oroszország elleni olajbehozatali embargóról szóló európai uniós döntés. Szerbia nehéz télre számít, megkérdezték Orbánt, tárolhatnák-e az energia egy részét Magyarországon, mert nekik nincs elég kapacitásunk, és 10-15 százalékos részesedést szereznének a Paks2 atomerőműben, cserébe magyar energiaügyi befektetéseket ígérnek Szerbiában. Nemzetközi lapszemle.

Robert Habeck német gazdasági miniszter a ZDF köztévének adott nyilatkozata szerint napokon belül megszületik az Oroszország elleni olajbehozatali embargóról szóló európai uniós döntés. Az EU kétmilliárd euró összértékig ajánlott fel támogatást az orosz olajtól nagy mértékben függő közép-, illetve kelet-európai tagországainak az átálláshoz szükséges energetikai beruházásokra.

ZDF tudósítás hozzáteszi, hogy Magyarország még hétfőn is ragaszkodott a követeléseihez, ezek összegszerűségére azonban ezúttal nem tér ki. Habeck mindenesetre nem feltételes, hanem kijelentő módban fogalmazott a szerinte napokon belül megszülető megállapodást illetően. A német miniszter nyilatkozata szerint az Európai Bizottság és az Egyesült Államok egymással párhozamosan dolgozik olyan javaslaton, amely felső határt szabna a globális olajárnak.

„Az intézkedés kétségkívül szokatlan, de hát szokatlan időket élünk” - jegyezte meg Habeck. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi világgazdasági fórum résztvevőit sürgette, hogy szigorítsák szankciós intézkedéseiket Moszkvával szemben, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig kilátásba helyezte, hogy országa szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával.

A Starbucks amerikai kávézólánc bejelentette: kivonul Oroszországból - írja a Reuters.

A müncheni Süddeutsche Zeitung ismerteti Habeck nyilatkozatát, aki szerint az embargós döntést illetően már csak kevés állam jelent problémát, köztük mindenekelőtt Magyarország. A magyar igényekre tekintettel lehet lenni, de „itt valaminek Magyarországon is történnie kell.” Habeck áttörésre számít néhány napon belül.

Az EurActiv brüsszeli hírportál beszámol Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök hétvégi találkozójáról az újvidéki mezőgazdasági vásár megnyitójána, hol Vučić közölte: Szerbiának módja nyílik bizonyos mennyiségű gáz magyarországi tárolására.

Megvitattuk a telet, a következő, nehéznek ígérkező telet. Megkérdeztem Orbán miniszterelnököt, tárolhatnánk-e az energiánk egy részét Magyarországon, mert nekünk nincs elég kapacitásunk. A másodperc töredéke alatt azt válaszolta: megegyeztünk” - idézi az EurActiv a B92 alapján a szerb államfőt. Egy másik szerb híroldalról, a Kurir.rs-ről azt veszi át az EurActiv, hogy Vučić közölte: Szerbiában túlságosan olcsó, Európában a legolcsóbb az elektromos áram, emelni kell, de azt nem lehet megtenni egyik napról a másikra. A szerb államfő arról is beszélt, hogy Orbánnal megvitatták a következő lehetőséget: Szerbia 10-15 százalékos részesedést szerezhetne a Paks 2 atomerőműben, Magyarország pedig cserébe befektetést eszközölhetne a djerdapi vízi erőműbe, amelyet Jugoszlávia és Románia közösen épített meg a Dunán az 1970-es években.

Navracsics Tibor, Orbán mérsékelt európéere - ezzel a címmel közöl portrét a volt magyar EU-biztosról, az európai ügyek leendő új miniszteréről a Le Soir című francia nyelvű belga lap. A cél, hogy a konzervatív Navracsics egyengesse az utat Budapest és az EU között, igyekezzen elsimítani a konfliktusokat, amelyek a jogállamiság ügyében, illetve a tervezett Moszkva elleni uniós olajembargó kapcsán keletkeztek. A cikk szerzője a május 13-án bejelentett összetételű új magyar kormányban Orbán Viktor leginkább figyelemre méltó választásának nevezi Navracsicsot, aki a regionális fejlesztésekért és az európai alapok felhasználásáért felelős miniszterként a nála radikálisabb és megosztóbb Varga Judittól veszi át az európai ügyeket.

Varga eközben megtartja az igazságügyi tárcát. A Le Soir szerint Navracsics nyolc év politikai mellőzöttség után azért került vissza „Viktor” kegyeibe, mert a miniszterelnök ütközéstompítóként kívánja használni. A veterán fideszes politikus múltjáról azt írja a belga lap, hogy 2010 és 2014 között igazságügyi miniszterként támogatta az új alaptörvényt és a választási rendszer reformját, de az alkotmányossággal kapcsolatos konfliktusok miatt eltávolodott Orbántól. Párton belüli befolyását elvesztette, miközben akkori emelkedett fel Lázár János csillaga, aki most Navracsics mellett a másik nagy visszatérő az Orbán-csapatban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

JÓK-E MATOLCSYÉK NYUGDÍJÖTLETEI?

TELEX
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2022.05.24.


Matolcsy György a napokban bemutatta a Fenntartható egyensúly és felzárkózáscímű, 144 pontból álló MNB-programot. (A cím zavaros tipográfiája jól tükrözi az anyag zavarosságát.) A körülbelül 200 oldalas anyag sok érdekes gondolatot, adatot és ábrát tartalmaz; vannak benne kritikus megállapítások is, minden érdeklődőnek érdemes legalább belenéznie, átlapoznia.

Az anyag készítői azonban főleg „más portája előtt sepernek”, alig beszélnek az MNB fő feladatairól: a monetáris politikáról, az infláció elszállásáról, a forint elértéktelenedéséről. Sokkal nagyobb baj, hogy az anyag nincs rendesen tagolva, a részletek szétfeszítik az egészet, és hiányzik az oksági nyomozás.

A program bevallott célja: hogyan érheti el Magyarország az EU-átlagot 2030-ra? (Én már újságolvasó voltam, amikor 1961-ben Hruscsov az SZKP 22. kongresszusán megfogalmazta a 20 év alatt Utolérni és túlszárnyalni Amerikát programot.)

A teljes áttekintés helyett röviden ismertetem a program demográfiai és nyugdíjötleteit. Joggal (?) dicsekszik a magyar teljes termékenységi arány utóbbi évtizedes látványos növekedésével; de mechanikusan kiszámítja, hogyan kellene a trendnek folytatódnia, hogy 2030-ra elérjük a 2,1-es értéket, amely a hosszú távú egyensúlyhoz szükséges. (Jelenleg egyetlen EU-tagállam sincs a 2,1 érték közelében sem.) Érdekes megállapítások olvashatók a kiskorú gyermekeket nevelő családok nehézségeiről, és szóba kerül a teljes szja-mentesség kiterjesztése a legalább négygyermekes anyákról a háromgyermekesekre is.

A program a demográfiától a nyugdíjrendszer felé haladva négy alternatívát említ a családbarát nyugdíj bevezetésére: a családi adókedvezmény figyelembevétele az induló nyugdíjak számításában; gyermekszámtól függő fix járadék; a gyermek(ek) által fizetett járulékok egy részének jóváírása a szülők nyugdíjában; és a Nők40 demográfiai feltételekhez kapcsolása. Kár, hogy az anyag nem tér ki az említettek költség-haszon elemzésére, és elsiklik afölött, hogy más országokban ezeket az alternatívákat csak az elméleti közgazdászok mérlegelik.

Örömmel nyugtázom, hogy az anyag kitér a magyar nyugdíjrendszer valódi problémáira is. 1) Megemlíti, hogy az induló nyugdíjak túlzott mértékben függnek a nyugdíjazás előtti évek átlagkereseteitől, és alakulásuk kiszámíthatatlan. 2) Más országok tapasztalatára építve javasolja, hogy az általános nyugdíjkorhatár a születéskor várható élettartamot követve emelkedjen. 3) Felveti, hogy a Nők40 igénybevételét esetleg „demográfiai feltételekhez kellene kötni”. 4) Lándzsát tör az általános korhatáron túli nyugdíjba vonulás erősebb ösztönzése mellett.

A cikk hátralévő részében e négy ponttal foglalkozom részletesebben...