2019. november 19., kedd

ORBÁN VIKTOR FOLYTATJA: ÚJ STADION, RÉGI MÁNIA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.11.18.


Kevesen engedhetik meg maguknak a világon azt a luxust, hogy milliárdokat költsenek a saját hobbijukra. Orbán Viktor azonban úgy döntött 2010-ben, nem sajnálja az ország idejét, pénzét és energiáját arra, hogy az általa annyira kedvelt labdarúgást szinte minden közügy elé helyezze. A gombamód szaporodó focistadionok ékköveként most átadták a Puskás Ferenc Arénát is, amely Orbán grandiózus tervének központi építménye. Kérdés, hogy hoz-e a konyhára, vagy visz. Vagyis a Fidesz profitálhat-e a közel 200 milliárd forintos létesítményből, vagy ez a drága hobbi irritálja-e majd az adófizetőket?

Ma Magyarországon a foci ügyei nem elsősorban a sport világát érintik, hanem a politikáét. A magyar kormány feje ugyanis közvetlenül felügyeli ezt a sportot, ott van minden fontosabb nemzeti- és klubmeccsen, rendszeresen megnyilatkozik a labdarúgás témakörében. Általában véve minden sportágra rátelepedett a Fidesz, mióta 2010-ben magához ragadta a hatalmat, de a labdarúgás kifejezetten Orbán Viktor felségterülete, így a magyar foci sikerei és kudarcai közvetlenül hatnak a miniszterelnök és a kormány megítélésére.

Orbán Viktor focimániája persze jó marketingfogás is lehetne, hiszen a VIP páholyban szotyihéjat köpködő miniszterelnök egy ősi magyar hagyomány megtestesítője: bámulja a zöld gyepen futkározó játékosokat, és mindenről van véleménye, ami odalent történik. A kormányfő a nép egyszerű fiaként nyilvánul meg ebben a közegben, és a focibolond magyarok számára ez akár megnyerő gesztus is lehetne.

Csakhogy Magyarországon nem mindenki fociőrült, sőt, a felnőtt lakosság elenyésző részét érdekli napi szinten, milyen eredményesen (vagy eredménytelenül) teszik-veszik a labdát a magyar játékosok. A nemzeti öntudat erősítését előszeretettel hangsúlyozó Fidesz számára jó reklámhordozó is lehetne a nemzeti csapat istápolása, ám ez kétélű fegyver, hiszen egy elbukott mérkőzés a politika ilyen szintű befolyása esetén magára a kormánypártra, és annak vezetőjére is visszaüt...

A HUAWEI TÚL NAGYRA NŐTT EURÓPÁBAN AHHOZ, HOGY EGYKÖNNYEN MEG LEHESSEN SZABADULNI TŐLE

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.11.19.


Múlt pénteken meghosszabbította különleges engedélyét az amerikai kormány, aminek következtében az amerikai telekomcégek átmenetileg továbbra is üzletelhetnek az elsősorban okostelefonjairól ismert kínai óriásvállalattal, a Huawei-jel. Ez zsinórban a harmadik moratórium, amellyel a kínai cég ellen még májusban kihirdetett amerikai kereskedelmi tiltást felfüggesztették. 

A Huawei idén májusban találta magát a Kína és az Egyesült Államok között állóháborúvá fajult kereskedelmi háború középpontjában, akkor került feketelistára az Egyesült Államokban. A cég ellen bevezetett szigorítás értelmében az 5G-hálózat kiépítésében világelsőségre törő Huawei kizárólag külön engedéllyel vásárolhat amerikai gyártmányú alkatrészeket és viszont. Csakhogy a szabály betartása az USA számos, nagy kiterjedésű vidéki területén ellehetetlenítette volna a világgal való összeköttetést, így az amerikai kormány nem sokkal a kereskedelmi bojkott kihirdetése után általános moratóriumot hirdetett. Ezt egyszer már meghosszabbították, majd az új határidő októberi lejárta után ismét engedett az amerikai vezetés. (A teljes kínai-amerikai kereskedelmi ütésváltás eseményei itt követhetők.)...

MÉRGEZŐ GÁZOK BŰZLENEK A MÁTRAI ERŐMŰBEN, MÉSZÁROS LŐRINC KEMÉNYÍTŐGYÁRÁT OKOLJÁK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODOKY TAMÁS
2019.11.19.


Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó. A szennyezés forrása az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során korábban ilyen problémát még soha nem tapasztaltak. Február óta azonban ide engedi elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét Mészáros Lőrinc az erőmű mellé épített hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol Kft. is. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, helyi forrásaink szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba.

Szúrós szagú gáz fejlődött a Mátrai Erőműben, több dolgozó is rosszul lett – adta hírül az Index múlt kedden. A 444 értesülése szerint a helyzet péntekre tovább romlott, rengetegen mentek haza Visontán munka közben, légúti és egyéb rosszullétre, hasmenésre, fejfájásra, hányingerre panaszkova. A Heves megyei katasztrófavédelem a múlt hét során több közleményben nyugtatta a lakosságot, azt hangsúlyozva hogy a rejtélyes gáz erőteljes szagú ugyan, de „emberre nem veszélyes”.

Az Átlátszó birtokába került belső közlemény szerint a szennyezés forrása az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai víz, amely az erőmű melletti víztározóból az erőmű területén lévő pótvízmedencébe, majd onnan egy szivattyúházon keresztül a füstgáz kéntelenítő berendezésbe kerül. A szennyezést először a pótvízmedence épületében érzékelték, de később szétterjedt a létesítményben, a munkavállalók bűzről, torok- és szemirritációról, fejfájásról, és fémtárgyaik elszíneződéséről számoltak be.

A Mátrai Erőmű Zrt. saját gázelemző berendezései kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját mutatták ki, november 12-én pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi mobillaborja új szennyező anyagként azonosította a foszfor-hidrogént (foszfint)...

GYEREKKORÁBAN KÖRBEÁLLTÁK ÉS CIGÁNYOZTÁK AZ ISKOLAUDVARON, MOSTANRA IGAZI SEGÍTŐ LETT BELŐLE

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS, PIVARNYIK BALÁZS
2019.11.18.


Mezei Ádám tudja, milyen az, amikor az iskolaudvaron körbeállja egy csapat gyerek, azt skandálva, hogy “cigány, cigány!” Ma már talán nem tartja jó döntésnek, hogy a következő szünetre egy ugrálókötéllel a kezében ment ki, de akkor nem látszott más megoldás. Sokáig tanár akart lenni, aztán dolgozott gyári munkásként, végül szociális munkás lett belőle. Kilenc éve fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozik, segít nekik munkát szerezni, felkészülni az állásinterjúra, és kezelni a munkahelyi konfliktusaikat. A körülötte levők igazi példaképnek tekintik, ezért is kaphatott 2018-ban Jószolgálat-díjat “hivatásszerűen végzett szociális munka” kategóriában.

MAGYARORSZÁGON, ORBÁN URALMA ALATT EZT IS MEG LEHET TENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.11.19.


Polt Péter ismét bizonyította, hogy teljesen független az igazságszolgáltatástól, pontosabban azt bizonyította, hogy a Fideszhez hű káderek jóformán azt csinálnak ebben az országban, amit csak akarnak. Mert noha Simonka György ellen még az ügyészség szerint is megalapozott a gyanú arra, hogy megpróbálta befolyásolni a nyomozást, mégis szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádakkal szemben. Mégis milyen demokratikusan működő, büszke kereszténydemokrácia az, ahol ilyen és hasonló eseteket az ügysészség gond nélkül megenged magának? Hadházy szerint érthetetlen, hogy az ügyészség hogyan tud ekkorát hibázni. Dehogy érthetetlen. A döntés vélhetően már előre megszületett, hiszen ugyan Simonka kezét már félig-meddig elengedte Orbán, ilyen könnyen azért mégsem lehet elbuktatni egy fideszes képviselőt. De hogy mégis mi a gyanú ellene:

Simonka György fideszes képviselő megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.

Ez Hadházy szerint egyértelműen megalapozta volna a képviselő előzetes letartóztatását, ilyen döntés mégsem született. Mint ahogy nincs nyomozás Rogán, Borkai, vagy Tiborcz ügyében sem és vélhetően ameddig a főügyészt Polt Péternek hívják, nem is lesz. Ezen esetek egyenként is olyan súlyosak, amelyek egy normális országban már régen kiváltották volna a népharagot, de nem itthon, nem az unortodoxia hazájában. Orbánnak valamiért még szüksége van ezekre az emberekre, főleg azok után, hogy zsarolhatókká váltak. A NER teli van olyan emberekkel, akik, ha akarnának sem tudnának már onnan gond nélkül lelépni. Elkövettek ugyanis már annyi bűncselekményt, amelyekért ha olyan döntés születne, kénytelenek lennének felelni.

Simicska valószínűleg azért nem jutott el a bíróságig, mert neki is volt elegendő terhelő bizonyítéke Orbánnal és családjával szemben. De ez az oka annak is, hogy Simicska soha nem jutott túl a fenyegetésen és a gecizésen, hiszen féltette a saját bőrét és a saját szabadságát. Simonkának azonban vélhetően nincs bizonyítéka Orbán ellen, ezért kénytelen elfogadni a jelenlegi helyzetet, noha úgy tűnik, a bőrét azért a kormány védi, ameddig csak tudja. Hogy mégis miért? Erre Hadháy adja meg a választ:...

GYŐRT IS MEGSZÍVATJA A KORMÁNY A TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.11.19.


Az állam nemcsak Budapestet, de több vidéki nagyvárost is sakkban tarthat majd, ha az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk, mint ahogy azt Tuzson Bence a múlt héten bejelentette. A Miniszterelnökség közszolgálatáért felelős államtitkára kedden azt mondta, törvénymódosítással teszik egyértelművé, hogy ez az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata. A változtatás ellen már tiltakozott Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a javaslat szembemegy azzal a megállapodással, amit még elődje, Tarlós István kötött Orbán Viktorral.

A módosítás a főváros mellett az eddig Borkai Zsolt által vezetett, és az orgiabotrányba keveredett politikus lemondása miatt éppen új polgármester megválasztására készülő Győrt is nehéz helyzetbe hozhatja. Budapest után ugyanis Győr rendelkezik az országban a második legnagyobb iparűzésiadó-bevétellel; a főként az Audi-gyártól érkező összeg miatt Győr sokkal jobb helyzetben van, mint a többi megyei jogú város.

Győrben a helyi iparűzésiadó-bevétel átlagosan 21 és 23 milliárd forint között volt az elmúlt években. A másik két helyi adóból nagyságrenddel kisebb bevételei vannak a városnak. Az építményadó 3-3,5 milliárdot, az idegenforgalmi adó pedig nagyjából 150 millió forintot tett ki. Ezzel szemben az iskolafenntartásért cserébe a jómódú településektől beszedett szolidaritási hozzájárulás tavaly 4,5 milliárd forint volt.

Győrnek így összességében 20 milliárd forint fölött volt a felhasználható nettó adóbevétele, és eddig viszonylag olcsón megúszta a tömegközlekedés fenntartását, ugyanis nincs saját, önkormányzati fenntartású buszvállalata. Az önkormányzat a Kisalföld Volánnal, majd öt éve annak jogutódjával, a regionális vállalattá összevont ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel szerződött. Az ÉNYKK az idei költségvetésből a teljes évre összesen mindegy 1,6 milliárd forintot kap különböző jogcímeken.

Az állami tulajdonú tömegközlekedési társaság a pénzért ellátja ugyan a feladatot, de a színvonalra jellemző, hogy a buszok átlagéletkorát 20 év körülire saccolják.

A helyi járatok vonalain olykor 30-40 éves csuklós Ikarusok is közlekednek...

SÁNDOR IVÁN: „A HATALOMNAK NINCS SZÜKSÉGE BÖRTÖNÖKRE, AKASZTÓFÁKRA”

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MARKÓ ANITA
2019.11.19.


A korszak tekintete című új esszékötetében arra keresi a választ, hogyan hatnak a múlt eseményei napjainkra, hol az ember helye a jelen korszakváltásában, s hogy viszonyul mindehhez a regény, a világ és az aktuálpolitika. A közel 90 éves szerző azt is elárulta, hogy már készül a tizennyolcadik regénye.



Magyar Narancs: A borítón id. Pieter Bruegel Vakok című festményét látjuk. Miért ezt a képet választotta?

Sándor Iván: Ebben a képben koncentráltan találtam meg azt a korszakérzést, amelynek lényege a történelembe szorított ember folyamatosan visszatérő helyzete. Emellett ez a kép számomra kifejezi a „dolgoknak” – a históriának, politikának, mindennapi életnek, a regénymegközelítésnek – az együttlátását is, ami ebben a kötetben és más törekvéseimben is nagyon fontos szerepet játszik.

MN: A festményen ábrázolt vakság napjaink sajátja lenne?

SI: Manapság jellemző annak általános fel nem ismerése, hogy milyen hatalmas korszakváltásban élünk. Rengeteg a példa. Egyet emelnék ki: az angolszász világ több mint fél évezreden át vezető hatalom volt a demokratikus törekvésekben, a jobb hatalmi formák keresésében, a művészet reagálásában, a kultúra terjesztésében és mindennek az Európára és a világra vetítésében...

JÖN AZ ATOM, CSÚSZIK! - AZ ÚJ PAKSI CÉLDÁTUM: 2029

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2019.11.19.


Mintegy másfél éves vívódás után a Paks II-es fejlesztésért felelős miniszter az eddigi 2026-27-es, hivatalos céldátum után 2029 körülre teszi az új atomblokkok átadását.

Még majd' tíz év, amíg ezek a blokkok elkészülnek – jegyezte meg tegnap a Parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatása során mintegy mellékesen Süli János Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter. Miután az atomerőmű-bővítésre 2014-ben kötött magyar-orosz szerződések óta többször kitolták az átadási határidőt, a kormány az utóbbi egy év során már nem is közölt céldátumot. A tegnapi esemény után ugyanakkor a miniszter a Népszavának megerősítette: számításából hozzávetőleg valóban 2029-es átadás következik. A tényleges indulást befolyásolhatja a próbaüzem időtartama is, amit viszont a miniszter szerint akár egy hónap alatt is lefolytathatnak. Süli János korábbi időpontot sem zárt ki, hisz szerinte az építés időszakában az orosz kivitelező leendő tapasztalatait felhasználva gyorsíthatja a hivatalosan 6 éves építési időt. (Mindazonáltal a 2027-es kezdést ez év júliusában már kizárta.) Süli János idézte Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki „2030 előtti” átadást ígért. Megjegyzendő: atomszakértők már tavaly is inkább 2032-es átadást valószínűsítettek. 

Süli János tegnapi előadásában azt ígérte, hogy hamarosan új, hivatalos céldátummal állnak elő. Ám ennek előfeltétele a hitelátütemezés rendezése. Utóbbi háttere, hogy míg a magyar kormány az orosz kivitelezővel nem fix dátumra szerződött, az orosz fél mint hitelező a visszafizetés első napját 2026 március 15-ében határozta meg. Bár Süli János a gazdasági bizottság előtt a módosítás letárgyalására még „pár napot” kért, az ügy valójában több mint egy éve húzódik. 

A miniszter már tavaly szeptemberben utalt arra, hogy a hitelvisszafizetés kezdő dátumának módosításáról tárgyalások zajlanak Moszkvával, amely folyamatot ez év januárjában „előrehaladottnak” nevezte. Bár a megegyezés közelségét azóta is a legváltozatosabb nyelvi fordulatokkal ecsetelték, a megegyezést mindmáig nem sikerült tető alá hozni, még Vlagyimir Putyin októberi budapesti látogatására sem. Bár a miniszter két hete a parlamentben az LMP-s Demeter Márta kérdésére úgy fogalmazott, hogy „tulajdonképpen 2026-ig lehetőségünk van módosítani a hitelszerződést”, tegnapi mégis sürgette azt. A leendő megállapodást és az új véghatáridőt benyújtják a parlamentnek is...

ÉVES LAKHATÁSI JELENTÉS 2019

HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG
Szerző: Habitat for Humanity Magyarország
2019.11.


...Az idei jelentésben a tavalyi évekhez hasonlóan azokat tekintjük lakhatási szegénységgel érintett háztartásoknak, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. A tavalyi évhez képest azonban az idei jelentésben eltérések figyelhetők meg mind formai, mind tartalmi szempontból. A legnagyobb formai újdonság, hogy a tavalyi online formában, adatvizualizációkkal publikált, újító formátum mellett idén a korábban megszokott egybeszerkesztett pdf verzióban is elérhető lesz a jelentés, hogy ezzel is segítsük a téma iránt mélyebben érdeklődők tájékozódását. Idén is megtalálható a jelentés részeként az ún. Adattár, amelyben a jelentés készítése során felhasznált, néhány esetben közadatigényléssel kikért adattáblákat közöljük rendszerezve. Ahol lehetséges volt, ott a tavalyi idősorok adatait kiegészítettük a friss adatokkal, így azok a tavaly közölt táblázatokkal együtt is elérhetőek. A jelentés szerkesztésének lezárása idén hamarabb történt, mint a tavalyi évben. Ebből az is következik, hogy bizonyos témákkal kapcsolatban még nem álltak rendelkezésre a tavaly elérhetőknél frissebb statisztikai adatok. Ilyen téma például az önkormányzati bérlakásgazdálkodás, ahol a legfrissebb elérhető adatok 2017-esek voltak a jelentés szerkesztésének lezárásakor. Bizonyos esetekben a közadatigénylésekre nem kaptunk megfelelő választ, vagy egyáltalán nem kaptunk választ: az elmúlt évek közadatigényléseket érintő változásai sajnos tovább nehezítették a közügyekkel kapcsolatos tájékozódást.

A jelentés idén öt fejezetből áll. Az első két fejezet – a lakhatással kapcsolatos költségvetési kiadásokat, és a megfizethetőségi problémákat elemezve – olyan témákat jár körbe, amelyek minden évben részei a jelentésnek. Emellett idén három fókusztémát választottunk, melyet egy-egy fejezetben mutatunk be: a lakáspiacra kilépő fiatalok lakhatási helyzetét, a magyarországi lakhatási folyamatok összehasonlítását az EU-s és a V4-es hasonló folyamatokkal, illetve a települési önkormányzatok lehetséges mozgásterét a lakhatási válság enyhítésében. A fiatalabb generációk lakhatási problémái nem csak azért releváns téma, mert „felmenő rendszerben” ők fogják alkotni a magyar társadalom gerincét néhány évtizeden belül, hanem azért is, mert a kormány politikai kommunikációjában egyre kiemeltebb helyen szerepel a családalapítás, illetve a fiatalok támogatása. A negyedik fejezet célja, hogy a magyarországi lakhatási válságot egy kicsit tágabb kontextusba helyezzük. A hazai elemzések többsége vagy csak országos folyamatokkal foglalkozik, vagy ha nemzetközi kitekintésre vállalkozik, akkor gyakran csak egy-egy dimenzió mentén teszi ezt. A jelentés vonatkozó fejezetében egy olyan összefoglaló képet próbálunk nyújtani, ami lehetőséget nyújt a hazai, lakásszegénységgel kapcsolatos problémák súlyának érzékeltetésére. Az utolsó fejezetben az önkormányzatokkal foglalkozunk, ami reményeink szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkormányzati választások évében a kampány során, illetve a választások után a lakhatási kérdések is jelentőségüknek megfelelő súlyt kaphassanak a különböző elemzésekben és vitákban.

Ahogy tavaly is, úgy idén is azt mondhatjuk, hogy a jelentés nem vállalkozik minden lakhatással kapcsolatos releváns téma elemzésére. Terjedelmi korlátok miatt több olyan kérdést sem érintünk idén, amelyek egyébként fontos elemei a magyarországi lakhatási problémáknak, ám ezek nagy részével a korábbi évek lakhatási jelentései, vagy más, lakhatással kapcsolatos elemző munkák foglalkoztak már: ilyen például az energiaszegénység kérdése, a romák lakhatási helyzete, a fogyatékossággal élőket érintő lakhatási problémák, vagy a lakhatási szegénység területi mintázatai...


KEZDŐDIK A PROFESSZORI CÍM ÉS A DOKTORI ISKOLÁK LEZÜLLESZTÉSE

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2019.11.19.


A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt hónapokban átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét, illetve az egyetemi tanári kinevezések feltételeit. A reform kritikusai szerint a változtatások egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a tudományos teljesítmény ne legyen a jövőben hangsúlyos szempont. Így azok a gyengébb képességű intézmények és emberek is labdába rúghatnak, akiknek jó kapcsolataik vannak, de eddig alkalmatlannak minősültek volna.

Az egyik forrásunk, aki mélységében lát rá a magyar felsőoktatás egészére, illetve az akkreditáció menetére, azt mondta, hogy amikor másfél éve lezajlott a MAB tagjainak szinte teljes cseréje, már akkor sejteni lehetett, hogy megkérdőjelezhető folyamatok vették kezdetüket. A bizottságból kikerült a szakterületükön elismert személyek nagy része, a felszabaduló helyeket pedig a tudományos közösségben kevéssé központi szerepet játszó emberekkel töltötték föl.

A mából visszatekintve a kutató igazolva látja a korábbi félelmeket. A tudományos életben meghatározó szerepet játszó doktori iskolák, illetve azok vezetői, valamint a professzorok kinevezése elé támasztott követelmények lazítása utat enged a tudományos közösség vezető rétegének felhígulásához.

Egyik forrásunk szerint visszatér a Kádár-korszak urambátyám-világa, amikor ha valaki semmit sem ért el szakmailag, viszont egész életében jól helyezkedett, végül elnyerte méltó jutalmát. Egy másik nyilatkozó tudós szerint a mostani állapot még a rendszerváltás előtti időszaknál is rosszabb: akkor ugyan voltak politikai kinevezettek, de a nagy többségnek mégis csak eredményeket kellett felmutatnia az előmenetelhez.

Ehhez képest most olyan feltételek vannak kialakulóban, amelyek nemcsak, hogy a kevéssé sikeres, idős embereknek kedveznek, de a kutatásban sikeres,

FIATAL KUTATÓKAT KIFEJEZETTEN HÁTRÁNYOSAN ÉRINTIK...

DRASKOVICS CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA: AZ MSZP, A DK ÉS A FIDESZ SEM LÉPETT TÚL A PUCH–SIMICSKA-MODELLEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2019.11.19.


Eddig senkinek nem szúrt szemet, hogy az önkormányzati választások után az MSZP olyan embereket is reaktivált a fővárosi vállalatokban, mint a Puch Lászlóról leválaszthatatlan Kardos Péter, illetve a Kuncze Gáborral sokáig szimbiózisban működő – a Tocsik-ügyben közvetve érintett – Kamarás Miklós. Persze nem csak az óbaloldal osztogatja pénztárnoki logikával a pozíciókat; összeállításunkból kiderül, hogy a Fidesz sem akarta öntisztításra használni a Simicska Lajosról való teátrális leválást. Karácsony Gergely előtt még ott az esély, hogy legalább az operatív cégirányítók kiválasztásakor szakítson a régi modellekkel. Úgy tudjuk, szakmai alapon akár két-három „tarlósista” csúcsvezető is a helyén maradhat, a BKK első embere pedig szinte biztosan a Vitézy-istállóból kerül majd ki...

FEJLESZTIK A HAJLÉKTALANSZÁLLÓKAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.11.19.


A budapesti városvezetés több tízmillió forintot különített el a szálláshelyek színvonalának javítására. Országszerte és a fővárosban is emelkedik az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága.

Az enyhe novemberi időjárás ellenére egyre többen húzódnak be az éjjeli menedékhelyekre, az éjszakai szálláshelyek kihasználtsága országosan, illetve Budapesten is 73 százalékos volt november 17-én – tudtuk meg a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól. A szakember beszámolt arról is, az alapítvány által nyújtott krízisprogramok már november elsején elindultak, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásával 24 órás diszpécserszolgálat, krízisautó és speciális utcai szolgálatok is segítenek az elesetteken. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is jelezte: felkészültek a krízisidőszakra. A karitatív szervezet országszerte 16 nappali melegedőt, 6 átmeneti szállót, 3 hajléktalan otthont, 10 éjjeli menedékhelyet, 8 időszakos férőhelyeket biztosító intézményt, 17 utcai szociális szolgálatot, 3 népkonyhát és 1 rehabilitációs intézményt üzemeltet, ezekben az intézményekben évente összesen több mint 6 ezer hajléktalan ember kap ellátást. Mint írták, intézményeik jelenleg 80 százalékos telítettséggel működnek, de teltház esetén sem utasítanak el senkit: ha szükséges, ideiglenes férőhelyeket nyitnak. Kerestük a legnagyobb fővárosi hajléktalanellátó szervezetet, a Budapesti Módszertani Szociális Központot is, ők későbbre ígértek tájékoztatást. A téli krízisellátásról múlt héten a Városházán is volt egyeztetés, ahol Karácsony Gergely főpolgármester fogadta a hajléktalan embereket segítő szervezetek képviselőit. A Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán azt mondta, a találkozó résztvevői több pontban fogalmazták meg, hogyan lehetne az ellátást hatékonyabbá tenni. Ilyen a szálláshelyek akadálymentesítése, higiéniája, az egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek segítése. A konkrétumokról Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája beszélt lapunknak, aki mostantól a Fővárosi Önkormányzat munkáját is segíti. Mint mondta, az önkormányzat több tízmillió forintos forrást különít el az éjjeli menedékhelyek színvonalának emelésére, az akadálymentesítés mellett ilyen például a rendszeres poloska- és csótányirtás. Szeretnék bővíteni a lábadozó férőhelyeket, ahova olyan hajléktalan emberek kerülnek, akiknek orvosi ellátásra, ápolásra is szükségük van...

ITT OLVASHATÓ

SOKAN MÉG MINDIG HAJTANÁK FEL A LAKÁSÁRAKAT - A JEGYBANK SZERINT MARAD A REÁLÉRTÉKEN KÉTSZÁMJEGYŰ DRÁGULÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.19.


A hazai lakáspiacon egyértelműen trendforduló érzékelhető. Az árak korábbi száguldása megállt, de több a piacon érdekelt szereplő, sőt úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is mintha még mindig igyekezne fenntartani a drágulást. Kérdés, hogy a vevők rájuk vagy a józan eszükre hallgatnak-e.


A lakásárak alakulásában persze nagyon jelentős szerepet játszik a kínálat és a kereslet. Évtizedes megfigyelésünk alapján azonban határozottan állítjuk, hogy jókora befolyással bír a pszichológia. Amennyiben a vevők úgy vélik, hogy (esetleg igen jelentős mértékű) drágulás jön, akkor sietősebben vásárolnak, és persze az árakat sem annyira nézik meg. Még felárat is hajlandóak fizetni, hiszen azt gondolják, rövidesen úgyis sokkal többe kerülhet majd a kinézett ingatlan.

Amikor a piacon a hiszti helyett a racionalitás kerül előtérbe, akkor az egyedi árak is nagyobb jelentőséget kapnak. A magyar viszonyok között (legalábbis egyelőre) nem igazán láthattunk olyan időszakot, amikor az árak aránytalan eséséhez vezető pánik alakult volna ki. Depresszió idején, mint ami a válság kitörése után volt, aki csak tehette, nem adott el ingatlant. Az akkori árzuhanás elsősorban a bajba kerül devizahitelesek tömege miatt következett be.

Még több hitelt és hitelest látna szívesen a jegybank

A hitelfelvétel mostanában is alaposan nekilendült. Az MNB szerint azonban, mint azt frissen kiadott lakáspiaci jelenésükben (a teljes kiadványt itt nézheti meg) is leírják: „mind a GDP-arányos hitelállomány, mind a hitelpenetráció alapján van tér a lakáshitel-felvétel további terjedésére”. Ezzel együtt ezen a téren is látható némi lanyhulás...

MI LESZ A HATÁRÁTKELŐK NYUGDÍJÁVAL?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.19.


Másfél évtizede csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz és lassan annak is évtizede lesz, hogy megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar határátkelők előtt. Egyik sem rövid idő, érdemes tehát kicsit közelebbről megnézni, mire számítsanak azok, akik lassan már a nyugdíjat tervezik.

A téma arról jutott eszembe, hogy van egy ismerősöm, aki hosszú évekig élt az Egyesült Királyságban, aztán Spanyolországban is, majd visszaköltözött Magyarország. Már nyugdíjas, de elég komoly hercehurcát jelentett számára, mire elintézett minden papírt (különösen a magyarországi ügyintézés húzódott el, de ez most más kérdés).

Szóval gondoltam, nézzünk egy kicsit körül a szabályok terén, annál is inkább, mert Európai Unió ide vagy oda, aki esetleg több tagállamban is dolgozik vagy dolgozott, annak nem árt tisztában lenni azzal, mi vár rá.

Különösen, mivel simán előfordulhat, hogy valaki akár több országban is nyugdíjjogosultságot szerzett (ráadásul a 28 tagállam mellett ide tartozik még Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is).

Alaptétel, hogy nyugdíjigényléskor abban az országban kell a kérelmet benyújtani, ahol élünk vagy ahol utoljára dolgoztunk (a kettő nem feltétlenül ugyanaz, simán előfordulhat, hogy egy percet sem dolgoztunk abban az országban, ahol éppen élünk – ilyen esetben a lakhely szerinti ország továbbítja a kérelmünket annak az országnak, ahol utoljára dolgoztunk).

Ez az ország (mármint ahol utoljára dolgoztunk) gyűjti majd össze a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol valaha dolgoztunk.

Milyen papírok kellenek? Na, itt kezd bonyolódni a történet, ugyanis országonként eltér, milyen dokumentumok kellenek az eljáráshoz. Ami szinte biztos: meg kell adnunk a bankszámlaadataink és igazolnunk kell a személyazonosságunkat...

NYUGI!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.11.15.


...Az októberben győztes pártokról gyorsan kiderült, számukra a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy nincs második vonaluk, nincs a közigazgatásban használható szakapparátusuk, ezek egyvonalas pártok, mélységi tagozódásuk nulla. Vagy azért, mert például a Momentum fiatal párt, ki sem alakulhatott igazán, másutt, például az MSZP-ben azért, mert amíg a pártnak volt pénze, ennek kiépítésére nem gondoltak, amikor meg gondolhattak volna, már jóformán székházuk sem volt. Ez a mulasztás Horn Gyuláig vezethető vissza, neki biztosan nem jutott eszébe, hogy kiépítsen belső vonalakat, helyette fölélte a megyei bázisokat. Tény, hogy míg a Fidesz ellenzékből építette föl a pártstruktúrát, addig a baloldal ezt kormányzati helyzetből bontotta le. A szocialista párt súlyos mulasztása, hogy jóformán egyetlen fiatal politikusa vált országosan ismertté, Ujhelyi István. Jellemző, hogy soraikból került ki a rendszerváltás utáni egyetlen olyan politikus, akit listán bevittek, aztán bejelentette, hogy Teneriféről óhajtja ellátni képviselői munkáját. De bárhogy is, az ellenzéki pártok most komoly helyzetbe kerültek, a négy komor magyar sopánkodása messze nem indokolatlan. Különösen figyelmeztető, hogy október 13. egyáltalán nem a kormánypártok egy szerencsétlen napja, mert három héttel később néhány megismételt választáson a korábbinál sokkal súlyosabb vereséget szenvedtek.

Hanem veszélyt jelenthet a most hivatalba lépő ellenzéki erőkre saját szavazótáboruk. Elsősorban is azzal, hogy gyors és látványos változásokat sürgetnek, amivel könnyen rossz döntésekbe kergethetik választottjaikat, akiknek többsége a korábban említett okoknál fogva még csak felméri azt, mit örököltek, miféle szerződési halmazba kerültek, merre hány centi. Gyors és látványos változások már csak azért sem lehetségesek, mert a megoldandó önkormányzati feladatok többsége, főként a fővárosban, strukturális jellegű. Ezek feloldása időigényes. Különösen ijesztő volt, ahogy a főváros közügyek iránt érdeklődő, ellenzéki része milyen sokat várt egy hete Karácsony Gergely és Orbán Viktor találkozójától. Mégis mire lehetett számítani? Hogy például Orbán belemegy egy fővárosról szóló törvénybe? És ha belemenne, milyen lenne az? Orbán soha nem támogat (és amíg ő a pártelnök, ezzel egyenértékű: nem engedélyez) olyan törvényt, amivel magát a legcsekélyebb részben is korlátozná. Olyan fővárosi törvénynek meg mi értelme, ami a kormányzatra semmiféle korlátozást nem szab. Hogy Karácsony ezt a javaslatot meglobogtatta, rendben van, de most már el kellene ettől lépni.

Az új főpolgármester pontosan annyit tett eddig, ami racionálisan elvárható. Lépett a Liget-ügyben, a mobilgát kérdésében, és nem döntött az atlétikai stadion ügyében. Ami egyébként, lássuk be, nem is egészen fekete-fehér. És talán a gesztuspolitizálás is megfontolandó, mert minek? A kormánypártok bajban vannak, ez tény. Pillanatnyilag egyetlen reményük, hogy 2022 még messze van, a trend fordulhat is, akár. Fölnövőben egy új generáció, amelyiknek a jelentős része még csak nem is politizál, de szemében Orbán rosszul svájfolt öltönyei inkább komikusak, beszéde fülsértő, szimpatizánsai jobbára idősödő emberek. Pártjának támogatottsága már csak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet történelmi mértékű mellémérését jegyző főnöke szerint stabil, de ami számukra ennél is aggasztóbb, hogy a vereség okát a Fidesz agytrösztje jól érzékelhetően még csak nem is sejti...


MÁR SZLOVÁKIÁHOZ KÉPEST IS NYOMORÚSÁGOS A MAGYAR LAKÁSHELYZET

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.11.19.


- Szinte nincs olyan mutatója a lakásszegénységnek, amiben ne utolsó helyen állnánk a visegrádi országok közt. 

- Sokkal gyorsabban nőnek a lakásárak, mint a jövedelmek, és milliók ragadnak túlzsúfolt, rossz minőségű lakásokban, főleg a fiatalok.
- Pedig a kormány rengeteg pénzt tol a rendszerbe, csak éppen kiszelektálja a szegényebbeket.

A Habitat for Humanity minden évben kiadja aktuális jelentését a magyar lakhatási szegénységről, ami tavaly sem volt túl szívderítő, de most régiós összehasonlítást is készítettek. Egyrészt kiderült, hogy továbbra is magyarok milliói tengődnek eladósodva, rossz minőségű ingatlanokban, akik pedig a piacon próbálkoznak lakást bérelni, horribilis árakkal küzdenek. Másrészt

a magyar lakáshelyzet Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is elég kétségbeejtőnek tűnik.

A teljes jelentés itt olvasható, a fiatalok lakáshelyzetéről szóló fejezetet pedig már korábban feldolgoztuk. Most kiválasztottunk nyolc árulkodó ábrát, amiből kiderül, hogy állunk a régióbeli társainkhoz képest...

HAT ÉVVEL ELŐBB HALNAK A MAGYAR FÉRFIAK, MINT AZ UNIÓS ÁTLAG

24.HU
Szerző: D.KOVÁCS ILDIKÓ
2019.11.19.


A legrosszabbak között van a magyar férfiak várható élettartama az Európai Unióban, ez derül ki (ismét) abból a felmérésből, amelyet az Eurostat tett közzé november 19-e, a nemzetközi férfinap alkalmából. A 2015 és 2017 közötti adatok alapján az akkor született európai férfiaknak 5,4 évvel rövidebb életre van kilátásuk, mint a nőknek.


A régiókat tekintve a legtovább a madridiak és a London nyugati részén lakók élnek: ott egyaránt 82-82 év a férfiak várható élettartama. A legrövidebb életre Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Litvánia középső és nyugati régióiban, illetve a balti államok más területein élő férfiak számíthatnak. Kelet- és Közép-Európa lemaradása a hőtérképen is jól látszik, mind a teljes lakosságot nézve, mind a férfiakat és nőket külön nézve.

Hosszabb időszakot vizsgálva kiderül, hogy a magyar férfiak várható élettartama 2008 és 2017 között 2-2,5 évvel nőtt, ez nagyjából megfelel az EU 28 tagországának férfilakosságára jellemző növekedésnek. Csakhogy amíg a 2008-ban született magyar férfiak úgy számolhattak, hogy 70 éves korukig fognak élni, az uniós átlag már akkor közel 77 év volt. Ez azóta 72,5, illetve 78,3 évre változott, azaz

a magyar férfiak várható élettartama még 2017-ben sem közelítette meg a tíz évvel korábbi uniós átlagot.

A magyar nők jobban állnak, legalábbis ami a kiindulópontot illeti. Az ő várható élettartamuk 2008-ban 78,3 év volt, 2017-ben 79,3, azaz jóval több, mint a férfiaké, ám náluk mindössze egy évvel nőtt a várható élettartam tíz év alatt, és – a férfiakhoz hasonlóan – a 2017-es életkilátásuk sem éri el az uniós nők tíz évvel ezelőtti átlagát.

Ha pedig a teljes lakosságot nézzük, a magyarok várható élettartama 76 év, míg az uniós állampolgároké átlagosan 81...

A MÉSZÁROS-GYEREKEK CÉGE KÉSZÍTHETI ELŐ AZ ATLÉTIKAI STADION HELYSZÍNÉT 4 MILLIÁRD FORINTÉRT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.11.15.


A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi. Az épületbontások mintegy 4 milliárd forintos költsége mellett lapinformációk szerint a tervek elkészítése 4,7 milliárdba került, a kormány pedig az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el. Eddig ezek a költségek ismertek, de az, hogy a sportlétesítmény megépítése mennyibe kerülhet majd, még nem.

Nem tudni, hogy valóban megépül-e a IX. kerületben, az egykori Vituki Strand helyén a Budapesti Atlétikai Aréna, de a létesítéséhez szükséges első munkálatokra, a területen meglévő épületek elbontására kiírt tender eredményét a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. kihirdette. A tájékoztató az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb, pénteki számában jelent meg.

A sportlétesítményt a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében húznák fel annak apropóján, hogy 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. A versenyek megtartására viszont nincs alkalmas létesítménye hazánknak.

A BMSK azt hangsúlyozta, hogy az aréna a magyar atlétika központja lesz, és a hazai, illetve nemzetközi versenynek mellett otthont ad majd a lakossági sportolásnak is. Kiemelték az egészségmegőrző, egészségtudatos városfejlesztést,és azt, hogy a Duna-part rendbe tételével a folyó és a város kapcsolata élhetővé válik.

Az atlétikai stadion tetején állítólag lesz egy egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya. A létesítmény „összesen 15 ezer négyzetméteres, új szabadidős részen street workout pálya is helyet kap majd”, és az aréna melletti területen 10 hektáros városi parkot alakítanak ki.

Mindennek a megvalósításához azonban először el kell bontani a területen található gyárakat és ipari létesítményeket, összesen negyven épületet. Emellett a bontási munkálatok részét képezi a használaton kívüli termálkút tömedékelése és az uszodagépészet eltüntetése. A nyertes feladata lesz a teljes bontási területen (147 473 négyzetméter) a régészeti felügyelet biztosítása, valamint a lőszermentesítés.

A nettó 4,1 milliárd forint összértékű munkát a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. párosa nyerte el. A cégekkel a BMSK a szerződést november 4-én kötötte meg...

SZABAD SZEMMEL – VEGYESEN REAGÁLTAK ARRA, HOGY VÁRHELYI MEGKAPTA A ZÖLD JELZÉST STRASBOURGTÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.19.



Die Zeit 

Az EP rábólintott Várhelyi Olivérre, miután az megígérte, hogy biztosként nem befolyásolja majd, miket mond egy kormányfő, és annak kijelentései őt semmire sem kötelezik. Így nagyot javultak az esélyek, hogy a következő Bizottság már nem egészen két hét múlva hozzáfoghat a munkához. A magyar jelölt azért kényszerült pótvizsgára, mert a múlt héten a Külügyi Bizottságban kétségek merültek fel, hogy új tisztségében mennyire lesz független Orbán Viktortól. A képviselők azonban most elfogadták írásos válaszát a szóbeli meghallgatás után kapott öt kérdésre.

Várhelyi Olivér megkapta Strasbourgtól a zöld jelzést, így döntő szakaszon jutott túl a leendő Bizottság. De hát az EP-képviselőket nyugtalanította, hogy az eddigi magyar EU-nagykövet nagyon is közel áll Orbán Viktorhoz, ezért pótkérdéseket küldtek neki, hogy megbizonyosodjanak róla: új tisztségében valóban független lesz Budapesttől. A bővítéssel foglalkozik majd, ami ez esetben azért nagyon kényes, mert a jogállamiság alapvető kérdésnek számít, és tudnivaló, hogy e területen Magyarország nem éppen az éltanulók közé tartozik – állapítja meg a konzervatív újság. A nyugtalanságot csak fokozta, hogy Orbán Viktor Bakuban megerősítette: támogatni kívánja Azerbajdzsánt és Törökországot, ha magyar kézbe kerül az unió bővítésének előkészítése. Ám a válaszokból az tűnik ki, hogy Várhelyi elhatárolódott ettől a kijelentéstől. Egyébként a jelölt nem teljesen maga dolgozta ki állásfoglalását, mert a múlt heti kudarc után nem szeretett volna ismét felsülni. Ezért megkérte a Bizottságot, az készítse elő az alapokat. Utána a végleges változatot azonban már ő alkotta meg. Arra az EPP is áldását adta, így a politikus vette az akadályt, de nem csak a kereszténydemokraták, hanem a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok voksaival is. 

Egy magas rangú fideszes EP-képviselő nem hiszi, hogy Várhelyi Olivér tényleg ki tudja magát vonni Orbán Viktor hatása alól, bár még ez is elképzelhető. A bírálók azt vetik a magyar kormányfő szemére, hogy beleavatkozik a balkáni ügyekbe, nyíltan nagyon közeli viszonyt tart fenn Vlagyimir Putyinnal és emellett még fittyet hány alapvető közösségi normákra is. Utána már csak hab volt a tortán bakui kijelentése. Ám ennek kapcsán a jelölt elhatárolta magát. Egészen pontosan azt írta, hogy az EU kulcsfontosságú kereskedelmi partner Azerbajdzsán számára, és kölcsönös érdek az együttműködés az energetikában is. Ám biztosként nem fog visszariadni attól, hogy még a legmagasabb szinten is szóba hozza az emberi jogok ottani helyzetét, ideértve a politikai foglyokat, a gyülekezési és szólásszabadságot. Ugyanezt a vonalat kívánja érvényesíteni Törökországgal szemben is. Ezért egyértelmű üzeneteken szándékozik küldeni Ankarának a jogállam, az alapvető szabadságjogok, a Földközi-tengeren végzett illegális fúrások, valamint a szíriai katonai beavatkozás kapcsán, mutatott rá.

Elhárult a fő akadály, hogy a Bizottság végre megkezdje munkáját, miután az Európai Parlament elfogadta a magyar jelölt írásos válaszát a pótlólag feltett kérdésekre. Az EP szóvivője azt közölte, hogy a frakcióvezetők immár azt javasolják tagjaiknak: hagyják jóvá Várhelyi Olivér személyét. A Bizottság illetékese pedig úgy nyilatkozott, hogy a testület december 1-én hozzáláthat feladatához, annál is inkább, mivel Ursula von der Leyen erősen ragaszkodik ehhez az időponthoz. A szavazás előreláthatólag a jövő szerdán lesz Strasbourgban.

Osztrák EP-képviselők vegyesen reagáltak arra, hogy Várhelyi Olivér vette az akadályt Brüsszelben. A Néppárt strasbourgi külpolitikai szóvivője bejelentette, hogy gondosan figyelemmel kísérik majd a biztos ténykedését, és a körmére néznek. A zöldek delegációvezetője kifejtette, hogy majd meglátják, mennyire tartja be a diplomata azt az ígéretét, miszerint lojális lesz az EU iránt, mert neki az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamot kell képviselnie a leendő tagokkal szemben. Ugyanezt feszegette a NEOS egyik képviselője is, mármint hogy a biztosoknak az egész unió, és nem saját országuk érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A szociáldemokraták küldöttségének első embere fontosnak nevezte, hogy a magyar politikus hamar kijavítsa a hibát, mármint hogy a szervezet egyelőre nem kíván belépési tárgyalásokat kezdeni Észak-Macedóniával, illetve Albániával. A szélsőséges FPÖ megbízottja támogatásáról biztosította Várhelyit, éspedig abban a reményben, hogy vele ésszerű hang jelenik meg a bővítési politikában.

Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Emmanuel Macron drámai fordulatot hajtott végre Oroszország, illetve Magyarország kapcsán és különutas külpolitikájával egyre nagyobb aggodalmat kelt. Olyannyira, hogy az Economistnak adott hosszú interjú miatt mind Angela Merkel, mind Donald Tusk, az Európa Tanács távozó elnöke helyreutasította. A francia elnök úgy vélte: vége a NATO-nak, ezért új stratégiai autonómiát kell felépíteni – Franciaországgal az élen. Ennek keretében azután fel kell vizsgálni a viszonyt Moszkvával, ám Tusk szerint a Kreml nem stratégiai partner, hanem stratégiai gond. Az államfő az ősszel még arról beszélt, hogy Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbánt – az orosz vezető legfőbb keleti barátját pedig a maga első számú ellenfelének nevezte az unióban. Az interjúban viszont azt állította, hogy ő és a magyar miniszterelnök hasonlóképpen ítélik meg az orosz kérdést. És hogy mivel a magyar politikus kulcsszerepet tölt be, talán sikerült meggyőznie a V4-eket, azon belül is elsősorban Lengyelországot kettejük felfogásának helyességéről. Mindez jól rávilágít, hová jutott Macron egy év alatt. Azt pedig Lendvai vétkes elbizakodottságnak tartja, hogy az elnök nemrégiben a párizsi békefórumon elhangzott felszólalását egy Heller Ágnes idézettel zárta, noha a filozófusnő Orbán legádázabb ellenfele volt. Ugyanide kapcsolódik, hogy megvétózta Észak-Macedónia és Albánia esetében a felvételi párbeszéd megindítását. Ugyanakkor a márciusi helyi választások előtt mindenáron sikert igyekszik felmutatni, ezért türelmetlen és kiszámíthatatlan, és pontosan emiatt nem tájékoztatta előre Merkelt új biztonságpolitikai elgondolásáról. Ezek után azonban nem több uniós frázisnál von der Leyennek az a felhívása, hogy Európának meg kell tanulnia a hatalom nyelvét...

A KDNP MINEK VAN?

INDEX
Szerző: JOB MÁRK
2019.11.19. 


Nemrég ünnepelték a Parlamentben a KDNP fennállásának 75. évfordulóját. Ennek apropóján érdemes feltenni a kérdést: milyen szerepet játszik a KDNP és általában a kereszténység a mai magyar politikában? A kérdés annál is inkább indokolt, mert a KDNP koalíciós partnerként lassan tíz éve kormányon van, és a kormányzati kommunikációban egyre nagyobb helyet kap a kereszténység melletti elkötelezettség hangoztatása.

Az említett parlamenti ünnepségen Orbán Viktor a kereszténység és a politika kapcsolatának kérdését az igazság és a többség problémájaként írta le, és kifejtette, hogy a többség „igazság nélkül értelmetlenné válik, mert elveszíti morális alapjait”, míg „az igazság többség nélkül »béna«, nem tud hatni a politikában”. A kormánykoalíciót pedig Orbán szerint az a munkamegosztás jellemzi, hogy a KDNP biztosítja a kereszténységből fakadó igazságalapot, míg a Fidesz a politikai racionalitás által vezérelve úgy alkalmazza ezt az igazságot, hogy begyűjthesse a többséghez szükséges szavazatokat.

Ez jól hangzik. A Fidesz–KDNP pártszövetség tehát a keresztény értékorientáció és a reálpolitika összeegyeztetésének ideális formája. Csak az a baj, hogy ez egy hatalmas blöff. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Fidesz meghatározó figurái egyáltalán nem azon fáradoznak, hogy többségkonform-hatékonysággal érvényt szerezzenek a keresztény értékrendnek. A közpénzek gátlástalan lenyúlása, a jogállamiság fokozatos leépítése és az egészségügyi-oktatási-szociális terület vészes elhanyagolása nem a keresztény igazság reálpolitikai alkalmazása, hanem annak tagadása és elárulása.

A keresztény erkölcs magasfényű kommunikációs díszletei és a sivár valóság közötti kontrasztot a kormány a propaganda fokozásával igyekszik elfedni. Ám ezzel csak tovább növeli a kontrasztot, amely már keresztényeknek is szemet szúr. Ezért hangoztatta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pártja jubileumi ünnepségén, hogy csak naiv, a politika világa iránt érzéketlen hívők kritizálják őket, akik nem tudják, hogy ők a keresztény elveket csak a politikai megvalósíthatóságon belül tudják képviselni. Más szóval: a KDNP a magyar politikából kihozza a keresztény maximumot, így minden ez irányú kritika alaptalan...

HATMILLIÁRDOS GÖDÖRBŐL KELL KIHÚZNI TARLÓSÉK ELFUSERÁLT PROJEKTJÉT

G7
Szerző: BUCSKY PÉTER
2019.11.19.


Alacsonyan szállnak a milliárdok a BKK elvetélt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A fővárosi cég úgy tájékoztatott minket, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő rendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) – amelynek szerződését egy éve mondta fel – az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után.

Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. 

Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben.

A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki – egy soha nem működő rendszerért. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök is kiemelte, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést. A vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia...

HA NAGYON KÉNE, DE NINCS HOL - KESERVES ILLEM-HELYZET BUDAPESTEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÖVESDI PÉTER
2019.11.18.


Középkorú férfi áll a belvárosi park hársfájánál. A dolgát végzi, közben szégyellősen tekinget körbe, hogy figyelik-e. A lábánál két tömött szatyor és egy összetekert pokróc. Hajléktalannak látszik, de – ismerve a fővárosi nyilvános illem-helyzetet – akármelyikünk lehetne.

A C8 józsefvárosi civil szervezet júniusban a Mátyás téri, uniós pénzből épített WC elé útjelző táblákat helyezett ki, jelezve, hol találjuk a legközelebbi nyilvános illemhelyet. E szerint a legközelebbi a hetedik kerületi Almássy téren (1,5 kilométerre), a következő a Klauzál téren van (1,8 kilométerre), a harmadik pedig az alig 3,7 kilométerre lévő Olimpia parkban. „A bankokban, postákon, de még a nagyobb üzletekben sincs mindenki által használható nyilvános illemhely, az orvosi rendelőkben pedig pokoli a helyzet – mondja Andrea, aki kézbesítőként dolgozik, és munkanapjának jelentős részét útközben tölti. Hozzáteszi, hogy az éttermekbe általában csak akkor engedi be az embert, ha fogyaszt, de olyan is van, amikor biztonsági őr az öltözéke alapján dönti el, kit enged be a mosdóba és kit nem. „Volt, hogy egy jószándékú vendég odaadta a blokkot egy hajléktalannak, hogy azzal menjen le a mosdóba, de az őr nem engedte be” – mondta nemrég egy interjúban Lakatosné Judit, a Város Mindenkié aktivistája. Ő maga inkontinenciával küzd, vagyis a számára létfontosságú, hogy amikor szükséges, legyen a környéken használható illemhely, lehetőleg ingyen. De általában nincs.

Ma a fővárosban kicsivel több mint 80 nyilvános illemhely működik, hajszálra annyi, mint a 40-es években. Ha a Budapestre látogató turistákat is ideszámoljuk, akkor 24-25 ezer emberre jut egy. Csak összehasonlításképpen: a hasonló lélekszámú Bécsben több mint 200, Párizsban 400 nyilvános vécé működik. A francia fővárosban ráadásul az önkormányzati működtetésű illemhelyek egy része ingyen használható. A nyilvános vécék területi eloszlása is erősen egyenetlen. A legtöbb a belső kerületekben található, de van a fővárosnak több olyan része, ahol egy sincs (ilyen a III., a XXII. és a XVIII. kerület). Józsefváros képviselő-testülete májusban a civilek nyomására megszavazott ugyan 55 millió forintot további nyilvános illemhelyek létesítésére, ám ezeket eddig nem sikerült megnyitniuk. A helyzet most javulhat, tekintve, hogy az új polgármester, Pikó András tisztább és élhetőbb kerületet ígért, és ennek fontos eleme a tiszta és mindenki által használható nyilvános illemhely is...

ORBÁNI NEMZETHY MŰVÉSZET: BANKÓBAN MÉRT TRÓGERTANGÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.11.18.


...Ha rajtam múlna, simán kicserélném Rogán Tónival: sokkal jobb propagandaminiszter lenne, mint az üveges tekintetű Rogán. Csak nem olyan jó haverja Orbánnak a Bence, hogy kiérdemelhetné a cafrangot. Akkor pedig szart sem ér, ha csak jár a szája, mint a Niagara víznek a zuhanása onnan fentről. Orbánnak a papagájokon kívül olyan ember kell elsősorban, aki osztozik vele minden földi jóban. Az égi nem elég. Cseszheti a kis cserkész, kereszténydemokrata, csak igével nem bírnak a főnökei megélni. Olyan két-három havonta elmondja bele a képünkbe, hogy csökkent a szegénység az idősek körében, köszönhetően annak, hogy 2010 után harminchárom százalékos nyugdíjemelkedés történt, ami tízszázalékos vásárlóérték-növekedést jelentett. A Fidesz-krónikába, a Magyar Hírlapba, bírta belemondani, meg azt is, hogy

a nyugdíjas jövedelmi szegénység kisebb itt, mint az EU átlag. Ez az arány Magyarországon 14,2 százalék a hivatalos adatok szerint, míg 18,2 százalék a tagállamok átlagában.

Hú, itt már gyanút fogtam. Ha megint, újra és újra valamiben sokkal jobbak vagyunk, mint Európa rothadó meg pofára bukó nyugati fele, akkor beáll a hazugság esete. Hátténylegmostmár nagyon nem stimmel valami. Mindjárt mondom, mitől nem nőtt az időskorúak körében a szegénység. Attól például, hogy az idén 2,7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ami egy átlagos nyugdíj esetében éves szinten 42 ezer forintos növekedést jelent. Plusz ugye, idén a rezsitámogatás, az előző években Erzsébet-utalvány valamint novemberben jutott el hozzájuk a nyugdíjprémium és a korrekció.

Jaj, istenem, Rétvári úr, ezt még felsorolni is nehéz, csak az a nagyon nagy baj, hogy az idősek életszínvonalának javításában mindez semmit sem ér. Morzsika. Kicsit számoljunk együtt a jobb politikai sorsra érdemes Rétvári Bencével. Nem tudom, hogy neki mit jelent az átlagos nyugdíj, de jelen esetben ez nem is érdekes, hanem ez az évi 42 ezer forintos növekedés, az már döfi. Vezessük le szépen a meggazdagodást!
- Ez 42 000 forint havonta éppen 3 500 froncsi.
- Ez pedig pontosan 14 kiló kenyér ára.
- Mivel a nyugdíjasok imádják a csirkefarháton kívül a csirkemellfilét is, havonta vehetnek a plusz 3 500 forintból 2,5 kilót. És ez akkor a Kánaán!
- A többivel nem kell törődni. Se rezsivel, se gyógyszerrel, cipőjük legyen életük végéig; húzzák már ki egy nyári meg egy téli csukában.

Tényleg nem akarom Rétvári Bence idegeit srófolni – rágja szorgalmasan a bekapott műholdat, tudom, hogy nem lehet mindenki egyszerre országgyűlési képviselő 989 700 forint tiszteletdíjért meg államtitkár 1 296 000 forintért. Na de a szentségit, ha már ennyit piszkálnak ki az Orbán-kliensek, az átlag fideszesek meg keresztény államtitkárok a közösből, akkor… Talán csak úgy viccből meg életileg, Mr. Kormány, járna forintban becsület azoknak is, akik nem szarják össze magukat az elégedettségtől, ha a nagyságukban megfertőződött trógerek kiállnak az emelvényre hazudni. Saját megelégedésükre.

Ahhoz nem is kell az Eurostat adata, hogy tudjuk, ez a hatalom csak a saját zsebével törődik. A rosseb egye meg, lyukas lehet az a zseb, mert az Isten pénzét elnyelték már. Benne a nyugdíjasok pénzét is. Azért elmondom, mit mutat az Eurostat: egyre baljósabbá válik a helyzet a relatív jövedelmi szegénységet tekintve: a 2010 és 2018 közti időszakban több mint megduplázódott az érintettek aránya, vagyis 4,1 százalékról majdnem 10 százalékra nőtt. Ide tartoznak azon idősek, akik havi bevétele nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, ami például 2017-ben éves szinten 1 006 249 forint, míg havi szinten 83 855 forint volt.

…akkor mégis csak üljön bele szolgálati autójába ez az ikszedik számú propaganda papagáj, és látogasson már idős embereket. Kelet felé induljon, tudja, ott kel fel a Nap, és a francia riviérára nem arra visz az út. Ha csak Orbán nem döntött másként...

ARABOK KARÁCSONYA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.19.


Bár az is kinézne így első ránézésre, ez itt nem hitvita lesz, istenek méregetése egymáshoz, hogy melyik fess fiú, melyiknek nagyobb a füle. Még csak nem is kultúrák hasonlítgatása, győztesnek hozva ki ezt a mi keresztényünket a kék sarokban pacalostul, házi főzésű kisüstistül közbeszerzéssel fűszerezve. Hiteket sem méregetünk digitális kijelzőjű szobamérlegen, mert mindahány közös, az eredője a szelíd jóság, csak mindahány elkurvult, amikor vallás lett belőle, és szőrös mancsait rátette az egyház.

Bármi hihetetlen, metróról lesz szó, bicikliről, liberalizmusról, fasizmusról, és arról, hogy mért nem jön Soros Budapestre. Ugyanakkor azt is belátjuk a végén – mert úgy akarom -, hogy a szabadság mindenképp jobb a szolgaságnál, meg, hogy a két láb rossz, de a négy sem mindig jó. Két dolog hívta föl mindeme bonyolultságokra a figyelmet, hogy Karácsony főpolgármester metróval közlekedett, és idegeneket dobált egy alak a buszon vagy villamoson. Máskor fejkendős asszonyokat vernek el, barna bőrű egyetemistákat ruháznak meg, ilyesmi.

Olyanok, élik így a nyomorult életüket, akik attól rettegnek, hogy a migráncsok bevezetik az arab számokat majd, és mindeközben Orbán eltelten mosolyog. Oláh Ibolya a képébe kapta, hogy migránskurva, a Showder Klub arab születésű, de színmagyar humoristája azt mondta, már teljesen beilleszkedett, amit az is mutat, mostanában nem migráncsozzák, cigányozzák inkább az utcán, s mindeközben Lázár Horthyt sirat, és azt se feledjük, hogy Demszkyt annak idején tojással dobálták meg, mert kommunista. Ilyen bájos ez a mi népünk...

NINCS ENYHÜLÉS: TOVÁBB GYORSULT A LAKÁSÁRAK NÖVEKEDÉSE, BUDAPESTEN AZ EGEKBEN AZ ÁRAK

168 ÓRA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2019.11.18.


Az idei évben tovább fokozódott az ingatlanárak több éve tartó növekedése, a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése szerint országos átlagban 17,1 százalékkal lettek drágábbak az ingatlanok 2019 első felében 2018 első hat hónapjához képest.

Budapesti viszonylatban a drágulás továbbra is döbbenetes. egyetlen év alatt átlagosan ötödével lettek drágábbak az ingatlanok.

A jelentés hozzáteszi, hogy a fővárosban a növekedés üteme lassult, a 2018. év végi 24,8 százalékról 22,5 százalékra.

Az MNB szerint az árak növekedését több tényező együttesen idézi elő:
- a magas foglalkoztatottság,
- a bővülő reáljövedelmek,
- a megtakarítások magas szintje
- és az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésben

Bár említés szintjén az MNB is megjegyzi, hogy a keresletre hatással volt a csok és a babaváró hitel, de ennek árfelhajtó hatásáról nem írnak, csak arra utalnak, hogy mivel a babaváró támogatás júliusban indult, ezért az ingatlanvásárlást a második félévre időzítették a hitelt igénylő családok. Hozzáteszik, hogy általánosan is növekedett a felvett lakossági lakáshitelek száma.

Az összes értékesítés részben a fentebbi okból, részben az újlakás-piacon az elmúlt években kötött előszerződések magas száma is, ami miatt a lezárt adásvételek később jelennek a statisztikában...