2019. július 2., kedd

RÁADÁS: CSAJKOVSZKIJ: HATTYÚK TAVA


YOUTUBE / KIROV BALETT
Szerző: CSAJKOVSZKIJ
2012.


A hattyúk tava Pjotr Iljics Csajkovszkij első balettja, a balettirodalom egyik legtöbbet játszott darabja. A művet 1874-1876 között írta. A szövegkönyvet Vladimir Begicsev és Vaszilij Gelcer a Théophile Gautier-féle romantikus balettszövegek mintájára dolgozta ki, egy régi orosz népmese alapján...

A KÖZBESZERZÉSEK MEKKORA HÁNYADÁT VISZIK EL A HAVERI CÉGEK?

G7
Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2019.07.02.


Egy magyar vállalkozó hihetetlen sikereiről írtam az előző cikkemben. Mészáros Lőrinc 2010 óta halmozza sikereit az üzleti életben és azon belül is a közbeszerzési piacon, pár év alatt épített többszáz céget magába foglaló cégbirodalmat és mintegy egymilliárd dolláros vagyont, miközben a Felcsút környékére szakosodott gázszerelő cége 2007-ben veszteségessé vált és majdnem tönkrement.

De nyitva hagytuk azt a kérdést, hogy mi lehet az oka ennek a sikernek. Azóta talán meg is érkezett a válasz erre a kérdésre:

Én sem dolgoztam keveset, de valószínűleg lustább vagyok, mint ők, vagy más dolgok érdekelnek, például a bölcselet vagy a műfordítás. Lőrincet különösen nagyon nagyra becsülöm a munkabírásáért, meg azért, hogy fel tudta építeni a vállalatbirodalmát. (…) Végig kéne nézni, hogy az állami megrendeléseken, melyeken Mészáros Lőrinc győzött, indult-e más, s ha indult, adtak-e jobb ajánlatot nála. Arra jutnánk, hogy Mészáros Lőrinc alappal és versenyhelyzetben halmozta fel a vagyonát. (…) Meggyőződésem, ha ön alapítana és felépítene egy útépítő céget, és beletenné azt a munkát, amit Lőrinc beletett a maga cégeibe, eséllyel indulhatna állami tendereken.”

– monda erről nemrégiben Csák János üzletember egy interjúban a 24.hu-n.

Valószínűleg azok többségének, akik olvasták e sorokat, komoly kétségeik támadtak, hogy ez a magyarázat megállja-e a helyét. Mi a rendelkezésre álló adatok alapján fogjuk megvizsgálni, hogy mit mondanak a tények a magyar közbeszerzésekről.

Ehhez most nemcsak a Mészáros Lőrinc által tulajdonolt cégeknek a közbeszerzési piacon elért sikerességét fogjuk vizsgálni a versenyerősség az árverseny erőssége szempontjából, de ezekhez hozzávesszük azokat a cégeket is, amelyek Mészáros Lőrinc mellett más magyar vállalkozók, mint Garancsi István, Tiborcz István, Simicska Lajos, valamint Rogán Antal, Habony Árpád, Szíjj László és Balásy Gyula tulajdonában vannak, és legalább egy közbeszerzést nyertek 2010 óta. Az említett cégeket az egyszerűség kedvéért a következőkben MGTS+ csoportnak hívjuk. (Az MGTS+ cégek által nyert közbeszerzési szerződések listáját itt közöljük).

A jelen cikkben csak a legnagyobb közbeszerzésekkel foglalkozunk: ehhez kiválasztottuk a közbeszerzési érték szerint a közbeszerzések legfelső 5 százalékát (mivel gazdasági áganként eltérő mértékű volt a termelői árak emelkedése 2005 óta, ezért minden év árait a 2005. évi szintre számítottunk át). Majd ezek után megnéztük, hogy az MGTS+ cégek mekkora arányt képviselnek az összes közbeszerzésen belül. De nézzük most először a legnagyobb közbeszerzések csoportját...

A NEMZETI SZÉGYEN NAPJA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.02.


A Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István hozta létre, birtokainak egyéves jövedelmét felajánlva a költségekre, és Orbán Viktor tette tönkre, aki birtokainak jövedelmeiből még soha egyetlen forintot sem áldozott a közjóra. A Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg ezt a szégyent, cikkünk végén közöljük a nevüket, hogy unokáink is megérthessék, kik azok, akik miatt Magyarország olyan hely lett, ahol már a szüleik számára sem volt hely, és emiatt, ők, mármint az unokák, külföldön voltak kénytelenek megszületni.

Írtunk már erről, de nem lehet elégszer elmondani: Magyarországot megszállták a tálibok. Maguk is meglepődtek, hogy milyen gyorsan és könnyen foglalhatták el az országot, alig volt ellenállás. Mára szinte minden az ő uralmuk alatt áll. Elfoglalták a középületeket, az országgyűlést, a minisztériumokat, a parlamentet, bekebelezték a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezték a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot.

Övék a törvény, akire rámutatnak, bűnös. Övék a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom...

ZŰRÖS DOLOG A MOBILFLOTTÁK VILÁGA

INDEX
Szerző: TÓTH BALÁZS
2019.07.02.


A flottaszolgáltatók zavaros működésére és átláthatatlan hátterére mutatott rá a múlt héten kipattant botrány, amikor a 6forint.hu néven hirdetett nyilvános flottában a hálózatot adó Magyar Telekom kikapcsolta több mint 1500 ügyfél telefonszámát, akik közül most sokan szeretnék elvinni máshová a hívószámukat. Az esemény komolyabb lavinát indított el, amelyben tök ismeretlen hátterű cégek mutogatnak egymásra és a Telekomra.

Vasárnap a 6forint.hu arról tájékoztatta az előfizetőit egy emailben, hogy nem csődölt be, tovább működik, és a SIM-kártyák letiltása csak a telekomos ügyfeleik egy részét érintette. Azt is megírták, hogy aki befizeti a zárószámlát, annak megküldik a lemondónyilatkozatot, és ennek birtokában az ügyfél tovább tudja használni a flottába bevitt saját telefonszámát, ha másnál új szerződést köt. Ez elég korrekt lépés tőlük.

AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁT VISZONT BEZÁRTÁK, MOSTANTÓL CSAK ONLINE ELÉRHETŐK, ÉS KIZÁRÓLAG BANKI ÁTUTALÁSSAL, A WEBOLDALON BANKKÁRTYÁVAL VAGY PAYPALLAL LEHET BEFIZETNI A HAVIDÍJAT...

19 MILLIÁRDÉRT FEJLESZT A BKV-NAK A MÉSZÁROS-KÖZELI INFORMATIKAI CÉG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava-MTI
2019.07.02.


Alvállalkozóként került be a buliba a 4iG, 5+5 évig fog szolgáltatni. Júniusban is több mint 3 milliárdért kapott megbízást a cég, ami a felcsúti gázszerelő érkezése óta 1789 százalékkal nyereségesebb.

A 4iG, a Sys IT Services Kft. nevesített alvállalkozójaként részt vesz a BKV informatikai rendszerének hosszú távú üzemeltetésében. Az IT-cég 5+5 évre nyújt szolgáltatásokat a közlekedési társaságnak másik alvállalkozóval, a T-Systems Magyarország Zrt.-vel közösen – közölte az 4iG kedden.
A szerződéses keretösszeg nettó 3 milliárd 808 millió forint évente, így az első 5 évben a szolgáltatási díj teljes keretösszege meghaladja a nettó 19 milliárd forintot...

AMI SEM NEKEM, SEM A GYEREKEIMNEK NEM ADATOTT MEG

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: rb
2019.07.02. 


A Waldorfos cikk kapcsán írtam pár gondolatot összehasonlításul, az ausztrál oktatási módszer és a hazai borzalom viszonyában. Talán érdekes.

A napokban egy videóra ébredtem, amit az Ausztráliában élő, magyar barátom küldött a kisfia iskolájáról. Ennyit írt csak mellé „matekóra”. A felvételen egy nagy, világos teremben, szabálytalanul összetolt asztalok körül egyenruhába öltözött tízévesek ülnek, előttük egy-egy laptop, melyen elmélyülten dolgoznak. Néhány kislány az ablak előtti pad tetején ül, és ott tanul. A semmiből valaki egy rap nótát indít el. A gyerekek a feladataik megoldása közben be-bekapcsolódnak a szövegbe. Önfeledten énekelnek, és a zenei stílusra jellemző mozdulatokkal hadonásznak a levegőben. Van, aki végig énekel és van, aki csak időnként csatlakozik be a refrénbe, miközben a feladataikat csinálják. A kamera a tanárnőre irányul, aki egy plüssállattal a kezében mozog a ritmusra. Mindenki nevet, fesztelen, vidám. Az egész olyan természetes és felszabadult, mintha otthon, vagy egy szülinapi zsúron történne és nem egy tanóra közben.

Nem először lep meg hasonló epizód az ottani oktatási rendszerrel kapcsolatban. Emlékezetes volt például az is, amikor fotót kaptam, hogy a gyerekek pizsamába öltözve mentek iskolába, mert éppen „pizsama napot” tartottak. Az igazgató selyem köntösben és Ugg csizmában fogadta őket. Olyan volt, mint egy híres, gazdag ember – írta le őt a kisfiú nevetve az anyukájának...

ARRÓL KELLENE

KANADAI HÍRLAP ONLINE
Szerző: SZUKITS REZSŐ
2019.06.30.



Mottó: Rosszabb egy hanyatló demokráciában élni, mint egy hanyatló diktatúrában.

Arról kellene írnom, hogy a kocsma hűvösében mit mesélt falujáról az öreg bányász, aki szerint a nyugdíjasok kihalnak, a fiatalok külföldön dolgoznak, hogy a bánya bezárása előtti kétezer lakosú falujában ma háromszázan élnek, vagy a várandós kocsmárosnéról, aki hitelterhe elől külföldre menekülve tudta édesanyja házát megmenteni. Két évre ment, aztán tizenkettő lett belőle. Így maradt meg lakótelepi lakása és anyja háza, még erre a kis kocsmára is futotta. „Nem nagyon tanultam meg németül, mind magyarok voltunk, még a főnök is.” Írnom kellene még a kőművesről, aki Szlovákiában dolgozik „Hatvan eurót keresek naponta, itt nyolcszáz forintot kapnék óránként.” Kávénkat, sörünket nem engedi fizetni, és hagyja, hogy fotózzam. Beszélnem kellene még szállásadónkról, aki szerint van rendes cigány is, vagy a pajkos tekintetű úrról, aki a beteg méhész helyett százhúsz kiló mézet pergetett és egy kis pálinkával enyhíti a nap fáradalmait. „Bakancsba kellett volna mennem. Szétcsípték a bokám.” Mesélnem kellene az óvodapedagógusról, akinek színjeles a mesterdiplomája, talán doktorál és egyszer könyvet ír, aki most jött haza Bostonból. „Nem gyűjtögettem, beutaztam a környéket. Ott minden nagy. Nagy az autó, nagy a ház. Akkora a konyha, mint Angliában a ház.” Most Budapesten kap állást nettó száztízért, hetven az albérleti szoba, kap negyvenezer lakbértámogatást. Még szólnom kellene az izomkolosszusról, aki Hollandiába indul és rövidesen jön haza várandós barátnőjéhez …„már mozog. Fiú lesz” Kinézték a házat, de lehet, hogy a nagymamáét újítják fel. Vágóhídon dolgozott, most logisztikus. „Mázsás volt a comb, és ekkora benne a csont.” A lengyelekre haragszik, de van lengyel barátja is. Beszélnem kellene még a Bükk szerelmeséről, aki százhektáros tarvágásokon kesereg, „10 hektárban van maximálva, de kihagynak egy csíkot és újra vágják” és juhászoktól, budapesti ügyvédeknek átjátszott legelőkről mesél, meg arról, hogy a legelőt járó birka, tehén a természet, a biodiverzitás őre. Ma kökény lepte bozóton keresztül vezet a „kék”. „Van ez a tizenhét éves Suzukim, egy házam, meg egy hétvégi is, ha nyugdíjba megyek a hétvégi házat eladom, az árát feléljük. A gyerekek megállnak a lábukon. Majd, ha meghalunk öröklik a házat. A Suzukit szeretem.

Mesélnem kellene még a Bükkről, a hegyen zúgó esőről, az árvíz dúlta völgy szívszorító látványáról, a napsütésről a mohás sziklákról és hogy az ötkilós hátizsák súlya a harmincadik kilométer után miként tűnik harminc kilósnak. Százharminc kilométer hegyen-völgyön át, beszélgetés öregekkel, fiatalokkal, kocsmákban, szállásokon és hazafelé a vonaton. „Füredre megyek, egy panzióba. Napi négy órában száztízér’” Mondja hatvankilenc éves útitársam a vonatpótló buszon, és én mégsem az „emberről”, hanem a politikáról írok, arról a diktatúráról, ami nem róluk szól, hanem ellenük. Arról a diktatúráról, amelyben „uraink” számára a jog és az erkölcs hatalmuk, vagyonuk gyarapításának, és a közember kifosztásának eszköze. Arról a hatalomról, amelyik a bennünk lévő „hüllőagy” dominanciáját előtérbe helyezve megteremtette hazámban az ember „emberi kultúra előtti” állapotát, amelyben a harag és a félelem a gyengék és kiszolgáltatottak ellen mozgósít tömegeket, ahol az ellenzék gyáva latolgatásokkal, számítgatva mérlegel, küzdelem és harc helyett...


ITT OLVASHATÓ

DRÁGÁBB LEHET IDÉN A BÉKÉSI DINNYE, A GAZDÁK MÉGIS AGGÓDNAK

HVG ONLINE
Szerző: SZLAVKOVICS RITA
2019.07.02.


Medgyesegyházán egyelőre még nem szedik a dinnyét, csak rágják a körmüket, mennyiért kel el majd a termés. Technológiában többen már ott vannak, ahol a spanyolok, de sokan feladták az örökös háborúskodásra berendezkedett dinnyetermelést. Aki beáll a versenybe, az talpon maradhat.

Ha vezényszóra, mint a Rákosi rendszerben, előírnák, hogy dinnyézni kell, ma már csak akkor csinálnám” – mondja egy békési termelő, aki az elmúlt években megszokottá vált árháborút elunta, és váltott. Nincs egyedül: többen is megelégelhették Békésben a dinnyézést, közel kétszáz hektárral csökkent a megyében a görögdinnye termőterülete. Igaz, Szabolcsban nagyjából ennyivel nőtt, így összesen nagyjából 4800 hektáron termelnek az idei évben az egész országban. Tolnában, Baranyában, Hevesben is vannak dinnyeföldek, de a 200 ezer tonnára becsült éves termés majd felét még a csökkenés ellenére is Békésben szedik le.

Viszonyításképpen Spanyolországban 23 ezer hektáron folyik a görögdinnye termesztése. Ott a növény alig harmada terem a szabad ég alatt, a zömét fóliaházakban, vagy legalább fóliaalagutak alatt termesztik a rezisztensebb fajtákat. Ezzel a technológiával Békésben is felveszik a versenyt, a várható felvásárlási árak miatt mégis vakarják a fejüket, pedig az itteni görögdinnye majd fele is exportra megy majd.

Azok közül, akik kitartanak, a kicsik családi erőből próbálkoznak, a nagyok pedig a munkaerőhiányt szenvedik. Egyelőre kevesen vannak azok, akik felszerelkeztek, próbálják a munkaerő egy részét gépekkel kiváltani és fóliákat telepíteni az ültetvények fölé. Az heteken belük kiderül, hogy megérte-e nekik.

ITT OLVASHATÓ

SOHA ILYEN NEM TÖRTÉNT: A KORMÁNY ÁLLÍTÓLAG LEÁLLÍTOTTA EGY BRUTÁLIS ERDŐIRTÁSSAL JÁRÓ KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSÉT A HATÁR ÚTI KISERDŐÉRT AGGÓDÓ CIVILEK MIATT

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2019.07.02.



Nagy ritkaság, hogy a kormány a tervezési folyamatokat leállította az önök tevékenysége nyomán” 

- mondta a KKBK-t, vagyis a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját képviselő egykori országos főépítész, Fegyverneky Sándor egy múlt pénteki egyeztetésen a Határ út mellett húzódó 21 hektáros zöldfelület megmentésére alakult Kiserdővédők és a Wekerle Társaskör képviselőinek. Fegyverneky ehhez még annyit tett hozzá, hogy tudomása szerint még konkrétan sosem történt ilyen eset, ami jól jelzi a kormány pozítív szándékát.

A dolog valóban csodaszámba menne, de miről is van szó igazából és mit állított le a kormány?

A budapesti olimpia miatt tervezték meg, de olimpia híján is megépítik azt a két, egymással összefüggő, a Lágymányosi hídtól nem sokkal délre megcsinálandó hidat, amik közül az egyik a dél-budai Galvani utca magasságában vezet majd át Újbudáról a Csepel-szigetre, a párja pedig ugyanebben a vonalban, a pesti Kén utca magasságában szeli majd át a Ráckevei Duna-ágat...

TÍZ ÉVE NEM LÁTOTT HELYZETBE KERÜLT MAGYARORSZÁG

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.07.02.


Az utóbbi egy évben Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási igénye a GDP 1,4%-a volt. A szám azért különleges, mert ez a mutató utoljára 2009-ben volt pozitív. Azóta a válság utáni alkalmazkodás (adósságleépítés) jegyében a magyar gazdaság kevesebb jövedelmet használt fel, mint amit előállított. Így tehát a külföldet finanszírozta, vagyis a finanszírozási igénye negatív volt. Attól azért egyelőre nem kell tartanunk, hogy a külső egyensúlyunk úgy felborul, mint ahogy azt a válság előtt láthattuk...

...Nincs (még) dráma

Ezek szerint a magyar gazdaság az elmúlt egy évben már több jövedelmet használt fel, mint amennyit megtermelt, mennyire tekinthető ez aggasztónak? Három olyan megfontolás is van, ami miatt egyelőre nem kell aggódni:

1. Az, hogy 100 forint megtermelt jövedelemhez képest 101,4 forintot használtunk fel, nem jelent óriási billenést az egyensúlyban. a válság előtt évekig 106-109 forintot költöttünk, vagyis sokkal inkább a külföld finanszírozott minket, mint most.
2. Nagyon fontos az "egyensúlytalanság" struktúrája. Jelenleg a vállalati szektor a túlköltekező, ide pedig tulajdonosi hitel vagy közvetlen tőkebefektetés (FDI) formájában is érkezik pénz, ezek pedig nem olyan források, amelyek eladósodást okoznak. (Az FDI egyáltalán nem ilyen, de az anyavállalati hiteleket is ki szokták venni a külső adósság tételei közül.) Vagyis bár a külföld finanszírozza a magyar gazdaságot, ennek egy része a szerkezetből következően nem hitelalapú, így az ország külső adóssága továbbra is csökkenő pályán maradhat.
3. A kilátások egyensúlyi szempontból nem riasztók. A lakossági megtakarítási hajlandóság akár még emelkedhet is, a vállalati szektor expanziója a lanyha külső környezet mellett várhatóan nem erősödik tovább, az államháztartás pedig végre lépéseket tesz az egyensúlyi költségvetés irányába. Ebből a képből nem jön ki további súlyos romlás, még akkor sem, ha néhány olyan kockázatot is figyelembe veszünk, mint például a nagyon gyors bérkiáramlás.

UNIÓS TÁMOGATÁSOK MÁR ROMBOLJA A HITELBOOM A MEGTAKARÍTÁSOKAT - NAGY ÁTRENDEZŐDÉS INDULT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.02.


A megtakarítások és hitelek egyenlege – számolta ki az Azénpénzem.hu a friss jegybanki adatokból – az idei első negyedévben 30 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában kimutatotthoz képest. A 170 milliárd forintos mínusz alapvetően a bankbetétek csökkenéséből és a személyi kölcsönök növekedéséből származik.

Az idei első negyedévben az egy évvel korábbinál 30 százalékkal alacsonyabb lett a lakosság finanszírozási képessége. Utóbbi a pénzügyi megtakarítási és a hitelfelvételi tranzakciók egyenlege (a hitel ebben értelemszerűen negatív előjellel szerepel). A 170 milliárdos visszaesést részletesebb adatok szerint alapvetően a bankbetétek csökkenése és a személyi kölcsönök növekedése okozhatta, de persze más is hozzájárult...

NEMZETI SEGÉLYEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2019.07.02.



A Médiahatóság elnökének K. Monikának a fizetését havi 1,3 millióról 4 millió forintra növelték, mert az indoklás szerint „időszerűvé vált” az emelés. Nincs ezzel semmi gond, hiszen a jó munkát meg kell fizetni. Ma már nem létezik olyan tv-csatorna, amely ne a kormánypropagandát harsogná, és rádióadóból is csak egy maradt, amelyik úgy-ahogy tartja magát, és próbál független lenni. Ilyen hatékonyság mellett nem is értjük, hogyan gürcölhetett mostanáig 1,3 millióért?

S. Mária udvari történész asszony juttatásai tavaly 47,2 millióról 97 millióra nőttek Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványban. Magyarországon sokan nem tudnak megélni egy munkából, egy fizetésből, így a tudós asszonynak sem ez az egyetlen bevétele, ott van még neki a Terror Háza és számos egyéb, tanácsadásai és tudományos munkái után kapott fizetsége, így nyilván fel sem tűnik neki, ha véletlenül betéved egy piacra, hogy a kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező pannon földön 2019-ben miért kerül 450 forintba egy kg burgonya?


Az új igazságügyi miniszter – értik a kormányhumort, ugye? Igazság!!! – V. Judit lakhatási problémákkal küzd. A havi 1,7 milliós fizetése és az évi 4 milliós bevételt hozó rövid távú lakáskiadási vállalkozása még úgysem elég a család megélhetésére, hogy a férje a Diákhitel Központnál havi 3,5 millió forintot keres. Judit asszony akárhogy próbálja is élére állítani a garast, hónap végére csak kiürül a háznép kasszája. Szerencsére ott az empátiájáról és emberségéről ismert főnöke, aki azonnal a bajban lévő házaspár segítségére sietett, és havi 300 ezer forintos lakhatási támogatásban részesíti miniszterét. Jár neki, hiszen Budapesten nincs a nevén ingatlan és a Balatonhenyén álldogáló 195 négyzetméteres házából mégsem ingázhat naponta a fővárosba.

Persze van, akihez még ennél is kegyesebb a sors, és nem kell azon aggódnia, hogy az egész napos megfeszített munka után hol hajtja álomra a fejét. A felcsúti nemzetvezető közeli barátjának, repülőgép-kölcsönzőjének, G. István oligarchának, a székesfehérvári sikeres futballklub tulajdonosának bizonyosan hosszas utánjárás után sikerült kibérelnie a budavári önkormányzattól egy Úri utcai lakást havi 13 800 forintért, a piaci ár mintegy huszadrészéért. De senki ne irigyelje! Olyan kényelmes, netán akkora boldogság szűk 45 négyzetméteren meghúzni magunkat? Ugye, ugye!

ORBÁN VIKTOR NEHEZEN VISELI, HOGY NEM OSZTANAK NEKI LAPOT AZ UNIÓS KÁRTYAPARTIBAN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.07.02.


Csak most kezd igazán értelmet nyerni a Fidesz vezérkarának savanyú ábrázata a párt által fölényesen nyert uniós választás estéjén. Az ötven százaléknál jobb teljesítményt nyújtó állampárt ugyanis itthon csatát nyert, Európában viszont háborút vesztett. Kérdés, hogy érdemes volt-e ragaszkodni a hazai pályán bevált stratégiájához, hogy még plusz 2-3 mandátumot szerezzen a Fidesz, vagy taktikusabb lett volna visszavenni a migránsozásból, hogy a párt ne sodródjon a szélsőséges politikai erők felé, és ezzel lényegében kizárja magát a valós hatalommal rendelkező politikai szövetségekből. 

Orbán Viktor hetek óta csak a kármentéssel foglalkozik. Ezt az időt és energiát fordíthatta volna hatalma további kiterjesztésére, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tökéletesítésére, úgyhogy valami haszna már most is van ebből a magyar jogállamiságért aggódó magyar honpolgároknak. A kormányfő magának köszönheti, hogy most a legrosszabb elkerüléséért kell ügyködnie Brüsszelben, hiszen mind saját pártcsaládjában, mind az Európai Parlamentben elveszítette korábbi befolyását, így nem igazán bízhat abban, hogy az új összetételű uniós vezetés a kedvére fog tenni.

A kormányfő persze igyekszik úgy tenni, mintha továbbra is kezében tartaná a gyeplőt, hiszen tanácsokat ad, levelet ír a néppártiak egyik legbefolyásosabb vezetőjének, egyúttal óv mindenkit attól, hogy olyan bizottsági elnök kerüljön az uniós bürokrácia élére, akivel korábban összerúgta a port. Orbán összeférhetetlen magatartása miatt persze nem igazán találni olyan jelöltet, aki megfelelne számára, hiszen az uniós választási kampányban nekiment a kereszténydemokratáknak épp úgy, mint a zöldeknek, liberálisoknak és a szociáldemokratáknak...

AZ ELADÓ TÚLÁRAZ, A VEVŐ ÉRZELMI DÖNTÉST HOZ

KLUBRÁDIÓ / INGATLANPIAC
Szerző: KLUBRÁDIÓ / TÖRTEI-TAKÁCS KRISZTA
2019.07.02. 


Meg fogja bolygatni az ingatlanpiacot a használt lakásokra is igénybe vehető állami támogatás. Bizonyos tendenciák azonban tisztán látszanak.

Az ingatlanvásárlásnál a második legfontosabb szempont az ár. Az első általában a hely. Az árnál nagyon mellé lehet nyúlni. Balla Ákos a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a hallgatókkal.

Általánosságban elmondható, hogy az eladók többsége túlárazza az ingatlant. Az elmúlt évekig ugyanis emelkedtek az árak, pörgött a lakáspiac a fővárosban. Sokan vásároltak befektetési céllal. Bonyolítja a helyzetet, hogy a témával foglalkozó újságcikkek egy része hamis információkat közölt, vagy nélkülözte a szakszerűséget. Ugyanazon a helyen hasonló lakások ára között akár 30 százalékos árkülönbség is lehetett. Igaz, hogy van olyan, amikor a vevő egyszerűen beleszeret az ingatlanba és drágábban is megveszi, mint a reális ár, de ez elenyésző.

A használt lakásokra is igénybe vehető csok, most meg fogja bolygatni a piacot. Mint ahogy az is, hogy kedvező államkötvényeket bocsátott ki a kormány, ami eltereli innen a befektetőket. Ma már egy ingatlanbefektetés megtérülési ideje 20-22 év is lehet, ami nem vonzó. Ám még olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a Brexit, mert feltehetően számos fiatal kényszerül haza, és ők rendelkezhetnek annyi tőkével, hogy a kisebb lakásokat megvehessék.

Az már most látszik, hogy a belvárosban nem nő a kereslet. Családok számára nem is igazán élhető környezet, nekik fontos a közlekedés, a parkolás és még számos szempont, ami a fiatalokat nem izgatja különösebben. A nagy, 120-130 négyzetméteres lakásokat eddig is nehezen lehetett értékesíteni, ebben nem vár változás Balla Ákos. A 70-90 négyzetméteres otthonok inkább lesznek kelendőek, azoknak nincs igazán presztízsértékük, a még kisebb 40-50 négyzetméteresek szintén jól mehetnek.

Az is tendencia, hogy egyre kevesebb a vevő, és egy részük meggondoltabb. Persze érzelmi alapú vásárlás ezután is lesz. És bizonyos dolgokat nem vesznek figyelembe a vevők, például az energetikai tanúsítványt, pedig az évek óta kötelező kelléke a szerződésnek. Arra is ritkán hajlandóak a vásárlók, hogy egy társasháznál megkeressék a közös képviselőt, megkérdezzék, hogy a ház nincs-e például eladósodva.

MIÉRT TŰNT EL A NAGY IMRE SZOBOR?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: GOITEIN VERA
2019.07.02.


Szabadúszó oknyomozói karrierem első küldetésére indultam a hétvégén. Úticélom a Tiborcz-birtokok egyike volt. Biztos voltam benne, hogy lesz látni- és ámulnivaló: kacsalábon forgó kastély, úszómedence, erdő-mező, halak-vadak, s mi szem-szájnak ingere. De végül olyasmire bukkantam, ami felülmúlta minden várakozásomat…

A birtok egyik viszonylag félreeső sarkában egy szoborkompozíció áll, a címe: „Kövér László küzdelme a demokrácia fenevadjával” (lásd a mellékelt fotón). Az arc, a bajusz, a hajviselet félreismerhetetlen lenne még akkor is, ha a talapzat arany betűi nem árulnák el, kit faragtak kőbe az utókor számára. A hősi póz, a bot, és a Házelnök úr lába mellett kushadó, sunyi képű, szarvat viselő alak jól ábrázolja az illiberális hatalom és a liberális erők összecsapásának várható végkifejletét, a kormány nézőpontjából.

A szobor ugyan nagyobb, mint a hirtelen eltűnt Nagy Imre emlékmű, ám ahhoz nem túl nagy, hogy a helyét elfoglalhassa. A kormány tervei szerint először néhány hónapig a Tiborcz-birtokon pihentetik a műalkotást, hogy a szél, az eső, a napsütés (és a madarak) jóvoltából természetesen patinás külsőt kapjon, mintha leendő végleges helyén immár legalább 20 éve állana. Amennyiben a fogadtatás kedvező, Magyarország több másik városában is kihelyeznének belőle egy-egy másolatot, pl. az egri várban és a tihanyi apátság előtt
...

MENEKÜLÉS LONDONBÓL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.07.02.


Ma már nem lehet tudni, hányadik a magyar városok sorában London (pár éve ugye az volt a mondás, hogy az ott élő magyarok számát tekintve a harmadik lenne), az viszont biztos, hogy az elmúlt egy-két évben rengetegen költöztek el a brit fővárosból. A jelenség okai meglehetősen összetettek, ám mivel sok magyart is érint a londoni helyzet, arra gondoltam, nézzük meg egy kicsit közelebbről a Guardian riportja segítségével.

Egyre többen költöznek ki Londonból: 2017 júliusa és 2018 júniusa között 340 500 ember hagyta el a brit fővárost. Ez a legmagasabb szám 2012 óta, vagyis amióta a brit statisztikai hivatalos részletes adatokat tesz közzé. Ráadásul hat év alatt 85 ezerrel emelkedett az elköltözők száma.

London az egyetlen régió Angliában, ahonnan többen távoztak, mint amennyien érkeztek. Csak a külföldiek beköltözésének köszönhetően stagnál a lakosság száma.

A kivándorlásnak érezhető hatása is van: kevés a gyerek, csökken a születési ráta. A camdeni St. Aloysius általános iskolában a helyek 40 százaléka betöltetlen, így bezárás vár az intézményre.

Egy másik suli, a Stamford Hill a szomszédos iskolával, a Tivertonnal fog összeolvadni, és várhatóan mások is követik a példát.

Mi áll az exodus mögött?

Mindenki azt hiszi, hogy tudja az okát a már szinte menekülésnek tűnő kivándorlási hullámnak: a késes támadások, az égbe szökő lakásárak, a légszennyezettség. De valóban ezek állnak a példa nélküli exodus mögött?

„Elég nehéz őszintén válaszolni erre a kérdésre. A diplomások távoznak a sokba kerülő megélhetés miatt? Vagy a fiatal családok szorulnak ki a magas lakásárak miatt? Vagy az idősebbeknek lett elegük Londonból? Nincs elég adatunk a válaszhoz. Lehet, hogy ezek a dolgok akkor zajlanak, amikor a gazdaság jól teljesít, és amikor rosszul, akkor az emberek nem mozdulnak” – mondta az okokról Stephen Clarke, a Resolution Foundation nevű thinktanktől.

Könnyebb kérdés, hogy hova mennek az emberek. A hivatalos adatok szerint az olyan városok, mint Birmingham, Manchester és Bristol, sok londonit elszívnak, de a legtöbben mégis ezeket a helyeket választják: Dartford, Epsom and Ewell, Hertsmere, Epping Forest, Thurrock, Broxbourne – vagyis az M25-ös körgyűrű környékén lévő településeket.

Thurrockban és Dartfordban a tavaly beköltözők közel kétharmada londoni volt. Északra haladva, Broxbourne-ben és Hertsmere-ben az újak több mint fele érkezett a fővárosból. Ez pedig felveti a kérdést: az emberek elhagyják Londont, vagy csak London terjeszkedik, és elnyel újabb településeket?

OLAF-JELZÉSEK: NÉGY ÉVE EREDMÉNYTELENÜL NYOMOZNAK A KÖZGÉP ÁLTAL FELÚJÍTOTT SZAJOL-PÜSPÖKLADÁNY VASÚTVONAL ÜGYÉBEN

ÁTLÁTSZÓ / UNIÓS TÁMOGATÁSOK
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.07.02.



Érték nem határozható meg a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerint a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításánál történt költségvetési csalás ügyében, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján rendelték el a nyomozást. A 67,8 kilométeres vasúti pálya korszerűsítésének nyomozásában a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügye is szerepel. Mindkét projektben a mára kegyvesztetté vált Simicska Lajos cége, a Közgép Zrt. volt az érintett.

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni...

A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. írta ki a tendert. A projekt első része a Szajol és Kisújszállás közötti szakaszt átépítéséről szólt, majd onnan Püspökladányig végezték el a korszerűsítést, ez adta a beruhzásá másik részét. Ezt követően pedig a felújított pályaszakaszon a biztosító- és a távközlési berendezéseket, valamint a felsővezeték-rendszert cserélték ki...


ISMÉT TÜNTETNEK A MEGCSONKÍTOTT AKADÉMIA DOLGOZÓI – PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: Mérce
2019.07.02.


Jelentős nap a mai a magyar törvényhozásban, fontosabbnál fontosabb törvények végszavazásai jöttek ugyanis futószalagon a kedd délelőtt folyamán a Parlamentben.

Ám ezek közül is kiemelkedik az egy éve húzódó MTA-ügy végére -egyelőre legalábbis – pontot tevő, az akadémiai kutatóintézetek kiszervezését is magában foglaló törvény, amelynek a kétharmados kormánypárti többség érvényt is szerzett.

(Mint ismert, MTA-ügyben nem tágított a kormány, szemben számos, a májusi európai parlamenti választás eredményének tükrében hozott kompromisszummal, a közigazgatási bíróságok bevezetésének elhalasztásáról például ugyancsak ma szavaztak a honatyák.)
Noha a politikusok döntésére már nem fognak tudni hatni, délután 16 órától újabb tüntetést szervez az MTA épületéhez az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

A nap folyamán a Mércén percről percre közvetítésben számolunk be a parlamenti szavazásról, de tudósítóink kint lesznek a délutáni demonstráción is.

Élő közvetítésünk a tüntetésről:

KIVÁLTSÁGOSOK A JÁRDÁN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2019.06.28.


Nincs nyomor, nincsenek hajléktalanok! – mutat körbe az országon a kormány. És valóban: a járdán, az aluljáróban a hajléktalanok helyén megannyi elkövető (bűnismétlő tettes) fekszik.

„Jogos a gyanú: mi van, ha mégis ember?”
(Térey János)


Aki itt él – hirdeti a Fidesz–KDNP-koalíció –, köteles előmozdítani a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) a sikerét. Vannak persze, akiktől nem várható jelentősebb teljesítmény, ők azok, akik jellemzően saját lakhatásukról sem képesek gondoskodni. Ám ezek az emberek sem vonhatják ki magukat – az Alaptörvény O) cikke alapján – az állami és közösségi feladatok ellátásából. El kell fogadniuk azt is, hogy nincstelenségük nem szolgálhat jogcímként olyan életvitelhez, ami másokban feszengést, zavart, esetenként undort kelthet. A NER azt kéri tőlük, vegyék igénybe az ellátórendszer kínálta lehetőségeket, és csak a föltétlenül szükséges időre, és akkor is jóformán észrevétlenül mutatkozzanak a települések nyilvános terein. Nagyobb csomagot ne tartsanak eközben maguknál, és tartózkodjanak az alvás, a tisztálkodás, valamint az étkezés visszatetsző szokásaitól. A civilizált világban való tartós, életvitelszerű jelenlétük – a „közterület közcélú használatának védelme” érdekében – tiltott magatartásnak számít: közmunkával vagy elzárással büntethetők azok, akik nyomorukat kiváltságként élik meg.

Valahogy így mutatná be egy NER-hivatalnok az érdeklődő marslakóknak a hajléktalanokra vonatkozó követelményeket. De vajon miként magyarázná el mindezt a jogállami eszmék iránt nyitott hazai választóknak? És mivel indokolható, hogy a Fidesz vezette kormány ekkora jelentőséget tulajdonít a nélkülözők látóterünkből való kiszorításának, miért módosították emiatt két alkalommal is, 2013‑ban és 2018-ban, az Alaptörvényt? Az sem látszik felesleges kérdésnek, hogy a kormánykoalíció szerint „mire elég”, ha az Alaptörvény kifejezetten előírja azt, ami máskülönben, egy „egyszerű” törvényben Alaptörvény-ellenes lenne. Még fontosabb annak a tisztázása, hogy az orbáni autokráciában a fedél nélkül élők mit követelhetnek államuktól, és velük szemben az államhatalom milyen elvárásokat támaszthat...


KIEMELIK A CSALÁDJUKBÓL, MAJD ROSSZABB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÉ KERÜLNEK A GYEREKEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.07.02.


A gyermekotthon szomszédságában lakók azt állítják, a gondozottak egy része az utcán tölti a nyarat, 8-10 éves gyerekek közterületen dohányoznak, hangoskodnak, káromkodnak.

Súlyos rendezetlenség és „lelakottság” jellemzi a Bólyai Gyermekotthoni Központ budapesti Esze Tamás Gyermekotthonát, a munkaerőhiány is gondot jelent – állapította meg egyik legutóbbi jelentésében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Az otthonban egy panaszbeadvány után indítottak vizsgálatot, amelyet a gyermekotthon szomszédságában lakók nyújtottak be. Állításuk szerint a gondozottak egy része az utcán tölti a nyarat, 8-10 éves gyerekek közterületen dohányoznak, hangoskodnak, káromkodnak. 

A helyszíni vizsgálat szerint az intézmény több helyisége – mint például a mosókonyha, a „pszichoszoba”, a tavaly beázott és azóta sem helyreállított csoportszoba - rendezetlen, a sportpálya és az udvar sem az otthonosság érzetét sugározza. A nevelői szobában a gyógyszeres szekrény nem volt kulcsra zárva, az orvosságok pedig – köztük antipszichotikum is – könnyen hozzáférhetők. A konyhában lejárt szavatosságú élelmiszereket is találtak. 

A fiúcsoportban 16, a lánycsoportban 10 fiatalt gondoznak. Az engedélyezett álláshelyek száma 28, a vizsgálat idején ebből 16 volt betöltött. A folyamatos hirdetések ellenére az üres álláshelyeket tartósan nem tudják betölteni, különösen szakdolgozókból van nagy hiány. 

Az ombudsmani hivatal szerint az otthon lepusztultsága és a dolgozók akut létszámhiánya súlyos visszásságot okoznak. A jelentésben arra is felhívták a figyelmet: nem ez az első eset, hogy hasonlókat tapasztalnak. Nemrég az Emberi Erőforrások Minisztériuma Zalaegerszegi Gyermekotthonában és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Szakszolgálatnál is számos szabálytalanságot találtak...

MI KELLENE AHHOZ, HOGY A MAGYAROK KÉTSZER BOLDOGABBAK LEGYENEK?

G7
Szerző: STUBNYA BENCE
2019.07.02.


Matolcsy György jegybankelnök gyakran szokott ambiciózus gazdaságpolitikai célokat megfogalmazni, legutóbb június elején tett közzé egy írást, amiben 10 területet jelölt meg, ahol Magyarország világelső lehetne, de legalábbis felzárkózhatna Nyugat-Európához. Ebből az egyik cél az életminőség összes mutatójának megduplázása 2030-ig, egész pontosan, ahogy Matolcsy fogalmazott, “emeljük kétszeresére az életminőség összes mutatóját, különösen a boldogság indexet és a Human Development Indexet. Így kapna mindenki egy személyes értéket, ami megint csak aranyat ér”.

Habár Matolcsytól nem állnak távol a közgazdaságtani gondolkodás főáramával szembemenő ötletek, az, hogy a gazdaságpolitika célja ne elsődlegesen a nemzeti össztermék növelése, hanem a társadalmi jóllét különféle tényezőinek javítása legyen, mára már nem különösebben számít unortodox gondolatnak nemzetközi szinten sem. Május végén az új-zélandi kormány a “nemzeti jóllét” növelését jelölte meg az új költségvetés fő céljának...
...A magyar kormány a 2020-as büdzsét a családok költségvetéseként harangozta be. Egy gondolatkísérlet erejéig ugyanakkor tegyük fel, hogy az utolsó pillanatban meggondolják magukat a miniszterek, és Matolcsyra hallgatva valamint az új-zélandi példából inspirálódva a boldogság költségvetését készítik el. Melyek lennének azok a területek, amelyekre ebben az esetben fókuszálniuk kellene?

Mielőtt erre rátérnénk, röviden nézzük meg, hogy egyáltalán hogy állunk boldogság szempontjából. Az egyszerűség kedvéért ebben a cikkben a Matolcsy által emlegetett két mutatószám közül csak a boldogság indexre fókuszálunk...

VALAMIÉRT ELKEZDIK MAJD UTÁLNI …

KLUBRÁDIÓ
Szerző: RÓZSA PÉTER / KLUBRÁDIÓ
2019.07.01.


Orbán Viktor rendszerével párhuzamba állított XVI. századi történetet elevenített fel jegyzetében Rózsa Péter. A társadalom innovatív, kulturális, szellemi körei egyre bénultabbak, a folyamatosan kiüresedő oktatás pedig már nem termeli ki a nagyobb szabadságot kívánó főket. A több mint ötszáz éves recept tehát bevált, ámbár a folytatás is ebből következik – írja.

Somerset Maugham a Machiavelliről szóló regényében írja: az emberek megbocsátják a politikai szabadság elvesztését, ha a magánéleti szabadságuk megmarad. Vagyis ha a feleségeiket és a magántulajdonukat nem veszélyezteti semmi, akkor a politikai hatalom nem érdekli őket.

Hát éppen itt tartunk – pedig ezt a bölcsességet – vagyis gyalázatos gondolatot – a XVI. század elején fogalmazta meg a gőgös, nagyképű és kegyetlen imolai uralkodó, aki egész Itáliát be akarta kebelezni. Cesare Borgia azt vallotta, ráteszi a kezét minden intézményre, minden szervezetre, katonáit ugyan a városon kívül állomásoztatta, vagyis tartotta készenlétben de a polgárok jöhettek-mehettek, vállalkozhattak, szabadon szórakozhattak és a feleségeik mellett a csábnőket is kergethették, vagyis nyugalom , rend és viszonylagos jólét uralkodott.

És ez utóbbi a lényeg, az uralkodás. És éppen ez a mai NER és uralkodójának is az ars poeticája. Központosítja a közoktatást, elsorvasztja az egyetemeket, kisajátítja a szakképzést, feldarabolja és pórázon tartja a szellemi műhelyeket, szétveri a kulturális infrastruktúrát – sorolhatnám, de egy közös van mindben: helyettük nem épít fel újat, mást, csak hagyja vegetálni a maradványokat.

Csapatait – a TEK-re, a Katasztrófavédelemre és a különféle rendészeti alakulatokra gondolok – egyelőre készenlétben tartja, tétlenségüket pedig migránsok nélküli kerítések védelmével, balesetek helyszíni biztosításával időnként kéménysepréssel vagy hulladékgyűjtéssel írja felül. Van nyugalom, pici béremelkedés, pici adókedvezmény, időnként meglepően gáláns családtámogatás, valóban imponáló hitelek, fesztivál, utcabál, avató, turizmus, és sör, bor, pálinka...

SZOMBATHELYI HALÓDÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.02.


Tegnap a mindent is tudó nagy, fővárosi médiaatyák, akik azt hiszik, hogy ők kakálták az újságírást, viszont semmit sem tudnak, már vagy az öröm harsonáit fújták, hogy megmenekül a szombathelyi foci, mert Mészáros veje, Homlok Zsolt lesz a tulajdonos, tehát lesz pénz dögivel, illetve a másik megközelítésből, késztetést éreztek – a nagyvárosi slapajok, akik mindent is tudnak – borongani azon, hogy ezek a szemetek ezt is befalják, világvége, kardbadőlés, egyebek. Egyik sem igaz, illetve nem egészen úgy, vagy sehogyan sem.

Nem olyan bonyolult, viszont egészen az. Hölgyek és újszülöttek, valamint részeges bölcsészek számára elmesélem, hogy a Haladás futball csapata idén kiesett a magyar első osztályból, ami az NB/I, és nem a Premier League vagy La Liga – ezt csak az ínyencek számára, meg, hogy mutassam, milyen insider vagyok futballilag, mint a rosseb -. De ez nem elég a nyomorúságból, pénz sincsen semennyi. Ha nem történik valami, a friss, ropogós, tizenötmilliárdos stadion, egyetlenünk terhes ajándéka ott áll majd üresen, magányosan, éltető futball nélkül.

A csapatot működtető Szombathelyi Haladás Kft.-nek mínusz háromszázkilencven millió forint pénze van, ez a tőke, de a rossz nyelvek az ilyet egyszerűen csak adósságnak nevezik. Ebből perecet se lehet venni, nem hogy csapatot üzemeltetni, más szemszögből, ennek a töredékéért már utcára tesznek gyermekes családokat a NER-ben, viszont ugyanebben a társadalmi közegben mindenki állva hugyozik, hogy mentsék meg a csapatát. Ezért borulnak a Mészáros vej, Homlok Zsolt lábai, mint megmentő csülkök elé. Mert utáljuk az apósával együtt, de a pénze jó lenne.

Sajátos erkölcsi hozzáállás, viszont a futballcsapatot az eddigi többségi tulajdonos, HALMILL Team Tanácsadó Kft., élén Illés Béla “a legnagyobb király”, ma a legnagyobb közellenség – lám, a világ és a múló dicsőség – nem Homlok Zsoltnak magának adta oda ajándékba tartozásokkal együtt, hanem a Haladás VSE-nek, amelynek a vej csupán társadalmi elnöke. Pénze az nincs benne egy darab sem, így a futballban sem lesz. Itt a szar elkenése történik csupán. Hogy a Haladás VSE – élén Homlok Zsolttal – elfogadta a terhes adósságot, kihúzta Illés Bélát a kakiból, és a trutymót egy lendülettel a városra akarja tovább kenni...

TÖBBMILLIÓS A TANDÍJ, ÖSZTÖNDÍJPROGRAM MÉG SINCS AZ ÁLLAMI MILLIÁRDOKBÓL INDULÓ ELITISKOLÁBAN

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.07.02.


A már az első évben hárommillió forintos tandíj alighanem sokakat elzár a Debrecenben szeptemberben induló képzéstől. 57 gyereket azért már felvettek.

Tavaly szeptemberben írtunk arról a 2019 őszén induló debreceni nemzetközi elitiskoláról, amit a Modern Városok Program keretében finanszíroz a költségvetés. A Debreceni Nemzetközi Iskolára (International School of Debrecen) összesen 3,8 milliárd forint közpénzt fordít az állam. Ebből az összegből az uniós közbeszerzési értesítő szerint majdnem 3,3 milliárd forintért végzik el az intézmény kivitelezését.

Az eredetileg magániskolának nevezett intézmény jövendőbeli működésének részletei számos kérdést vetettek fel, főként miután kiderült, hogy az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintnyi tandíjba kerül majd, miközben a hipermodern épület költségeit az utolsó fillérig az adófizetők állják.

Ezért Öreg Jánoshoz fordultunk, aki az intézmény igazgatója lesz. Azonban hiába kértünk tőle interjút, a beruházás gazdájától, a Debreceni Önkormányzattól azt a választ kaptuk a múlt év végén, hogy az interjúra tavasszal nyílik lehetőség. Március végén ismét megkerestük az önkormányzatot, ahol közölték, hogy az igazgató készen áll válaszolni kérdéseinkre, de csak írásban. Éltünk is a lehetőséggel, elküldtük kérdéseinket, amikre a válaszok két és fél hónappal később meg is érkeztek az igazgatótól és az önkormányzattól...

ÚJABB ISKOLÁKNAK MENNE NEKI AZ ORBÁN-KORMÁNY

HVG ONLINE
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.07.02.


Ijesztően hangzik az alternatív iskolákra nézve a köznevelési törvény módosításához benyújtott újabb passzus, de szakértők szerint a jogszabály annyira zavarosra sikeredett, hogy még nincs minden veszve. A változtatások okait sem értik: eddig is kaphattak osztályzatot a diákok, eddig is a NAT-hoz igazodtak a tanterveik, és biztosított volt az átjárhatóság.

Kedden a tiltakozásokra fittyet hányva minden bizonnyal megszavazza a parlament azt a tervezetet, amely több ponton módosítja a köznevelési törvényt. Mint korábban írtuk, ezzel gyakorlatilag megszüntetik a rugalmas iskolakezdést és a magántanulói státuszt, eltörlik a tantestület véleményezési jogát az igazgatói kinevezések előtt.

A parlamenti szavazás előtt néhány nappal ráadásul újabb erősen vitatott intézkedéssel bővült a tervezet, amellyel az alternatív iskoláknak megy neki a kormány. Eddig – a Hoffmann Rózsa-féle törvény alapján is – a jogszabály lehetőséget adott a központi tantervtől való eltérésre. Ha egy iskola úgy döntött, hogy saját – de a Nemzeti alaptantervhez igazodó – kerettanterve alapján kívánt tanítani, akkor azt az Emmihez benyújthatta engedélyezésre. Ha ott erre rábólintottak, akkor működhetett az alternatív oktatás. (Majd látni fogjuk, hogy a zavaros törvényben itt az alternatív szónak külön jelentése lesz.)

Középre igazodj!

Így működött egy sor magániskola, egyházi iskola, és így működtek a Waldorf-iskolák, illetve egyéb alternatív pedagógiai műhelyek. Az új rendelkezés szerint azonban ezentúl az alternatív kerettanterveket csak akkor hagyja jóvá a minisztérium, ha abban a Nemzeti alaptantervben meghatározott tananyagtartalmakat „tanévenként két félévre bontva” jelenítik meg „összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével”, illetve ha „az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája” legfeljebb harminc százalékban tér el központi kerettantervtől.

A törvénymódosítóhoz benyújtott újabb módosító nem tartalmaz részletes indoklást, de van utalás arra, miért gondolja szükségét a kormány a változtatásnak. Ez az iskolák közötti átjárhatóság, azaz, hogyha egy gyerek valamilyen okból átkerül egy másik iskolába, akkor ott csont nélkül folytathassa tanulmányait.

„Meglepődtünk” – mondja Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) Alternatív tagozatának vezetője a módosítóról. Ő már a változtatás ezen indoklását sem érti...

ORBÁN HÁBORÚJA AZ EURÓPAI UNIÓ ELLEN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.01.


Weberrel szemben az Orbán legfőbb ellenérve, hogy megsértette a magyarokat. Ennek van valamennyi valóságtartalma, legalábbis abban az értelemben, hogy tényleg vannak olyan magyarok, akiket megsértett, amikor azt mondta, hogy a Fidesz szavazataival nem kíván bizottsági elnök lenni. Itt elsősorban Orbán Viktorra és környezetére érdemes gondolnunk, ők azok, akiket megsérthetett ezzel Manfred Weber.

A többi magyaroknak - és nem magyaroknak az Európai Unióban - nem ez a fő kifogásuk Weber ellen. Épp ellenkezőleg: sokan azt vetik a szemére, hogy nem lépett fel kellő eréllyel Orbán ellen, a Fidesz szavazataira ácsingózva hagyta, hogy Orbán rombolja az uniót, semmibe vegye annak értékeit, és Magyarországon lebontsa a jogállamot.

Orbán állításával ellentétben, nem a magyarok megsértésével, hanem gyengeséggel vádolják Webert. Persze, Orbánék idehaza mindezt egészen másképp kommunikálják. A magyar miniszterelnök már régóta Európa erős emberének, de legalábbis tényezőként szeretné beállítani magát, miközben egy tegnap írt levélben éppen ő maga ismerte el, hogy a Fidesz néppárti tagságát felfüggesztették, és a magyar kormányzópárt képviselőinek nincs beleszólásuk az európai ügyekbe...

SZABAD SZEMMEL – MERKEL KIHAGYTA SZÁMÍTÁSBÓL A „NYULAK LÁZADÁSÁT” - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.02.


New York Times/Reuters 

A német kancellár kijelentette, hogy megfelelő többséget kell felsorakoztatni a készülő személyi döntések mögé, de az nem lehetséges, hogy leszavazzák a Visegrádi Csoportot vagy Olaszországot. Merkel azután nyilatkozott, hogy Brüsszelben az újabb, egész napos egyeztetések sem vezettek sikerre. Mint mondta, nem biztos, hogy minden tagállam támogatását meg tudják nyerni a vezető posztok betöltéséhez, de nem szabad olyan feszültségeket előidézni, amelyek azután évekig mérgezik a dolgokat. Közben egy uniós illetékes azt közölte, hogy az egész csomag sorsa bizonytalan. Egy diplomáciai forrás pedig elárulta, hogy az olasz, horvát, lett és magyar kifogások miatt nem tudtak megállapodásra jutni. A birkózás ma, immár a 3. napon is folytatódik, miután a V4-ek és az olaszok határozottan elutasították a szocialista Timmermanst a Bizottság következő elnökeként. A szervezet mind inkább megosztott és a mostani holtpont alátámasztja a Brüsszel-ellenes nacionalisták vádjait, miközben az EU-nak olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint az USA, Oroszország és Kína. A visegrádiak és Olaszország ellenállása a holland politikus ügyében azzal fenyeget, hogy a továbbiakban megnehezül a döntéshozatal. A V4-eknek az a bajuk Timmermansszal, hogy az határozottan ellenzi az igazságszolgáltatás, a sajtó, a tudomány és az oktatás, valamint a civil szervezetek függetlenségének korlátozását. Róma pedig arra számíthat, hogy a Bizottság eljárást indíthat ellene a magas államadósság miatt. A szlovák miniszterelnök azonban derűlátó a mai tanácskozás előtt, mert úgy véli, hogy minden ország belátta: új személyi javaslatokra van szükség. Ezért kedden megszülethet a megfelelő eredmény.

Bloomberg 

Merkel alighanem kihagyta a számításból a „nyulak lázadását”, amikor Osakában megállapodott abban, hogy Timmermans kövesse Junckert a Bizottság élén. Így azután szinte példátlan módon tegnap 19 óra telt el a legkülönfélébb tárgyalásokkal, de minden eredmény nélkül. A kancellár nem mérte fel az ellenállás erejét, sem saját pártcsaládján belül, sem pedig kisebb tagállamok részéről, amelyek úgy vélik, hogy az EU sokszor átlép az álláspontjukon. Így most fellázadnak a Néppárt tagjai, valamint a klikkbe tömörült V4-ek, amelyek összeálltak Olaszországgal, hogy rálicitáljanak a tétre. A német vezető szembe találta magát azzal, hogy olyanok mozdultak meg, akiket általában gyengének tartanak ahhoz, hogy felkelésbe fogjanak. A heves ellenállás gyengíti Merkel tekintélyét és befolyását, még akkor, ha végén lesz egyezség. Macron nem segített neki, kettejük viszonya feszültségről árulkodik. Az idő fogy. A keleti tagok teljes egészében elvetik a csomagot, nem csupán Timmermans jelölését. Ráadásul jogállami kérdésekben, a demokratikus normák kapcsán a holland politikus keményen osztotta Magyarországot és Lengyelországot. Tusk ezek után nem volt hajlandó szavazásra feltenni a kérdést, mert nem akarta a megosztottság benyomását kelteni. Emellett félt, hogy elutasítják a javaslatot. Egy EPP-illetékes szerint a kancellár nem mérte fel, hogy az ügy összecsapáshoz vezet a saját pártcsaládjával. Mások azt mondják, hogy immár látnivaló: a kormányfő csupán béna kacsa. Egy éve még elképzelhetetlen lett volna ilyen nyílt ellenállás. Merkel azonban bízik abban, hogy ma végre dűlőre jutnak.

FAZ 

Mind a francia elnök, mint a német kormányfő cáfolja, hogy Osakában bármiféle csomagot dolgoztak volna ki az EU vezető tisztségeinek betöltésére. Merkel úgy fogalmazott: a G20-ak csúcsértekezletén csupán azt az álláspontot képviselte, amit előző héten Daullal, a Néppárt elnökével, Weberrel, valamint a német uniópártok vezetőivel Berlinben egyeztetett. Hozzátette: a többiek közül egyesek nyilvánvalóan nem kellő határozottsággal álltak ki a kompromisszum mellett, így nem jött létre egyetértés. Azon kívül, Olaszországra és Lengyelországra utalva, megjegyezte, hogy vannak olyan nagy tagállamok, amelyeknek egyik személyi javaslat sem felelt meg. Velük szemben pedig nem lehet érdemi döntést hozni. Tusk környezetében ezzel szemben az Osaka-deal-t okolják az előállt nehéz helyzetért. A Tanács elnöke ugyanis eredetileg abból indult ki, hogy Weber vesz át a Bizottság irányítását, ám azt kellett hallania, hogy Timmermansnak áll a zászló a négyek egyezsége alapján. Ám ezt jelenleg nem csupán a Visegrádi Csoport, hanem több konzervatív kormány is elutasítja. Ennek ellenére eléggé általános a vélemény, hogy ma felszáll a fehér füst.

Die Zeit 

Hogy az uniós országok vezetői mára végre kialusszák magukat, az önmagában még nem hozza el a megoldást, Merkel terve nem vált be, a kompromisszum továbbra is bizonytalan. Így értékeli helyzetet az elemzés, hozzátéve, hogy a csaknem 24 órás tárgyalássorozat mindenkit megviselt fizikailag, amihez hozzájött még Orbán Viktor dühös levele. De az eredmény: nagy kudarc európai szinten. Nem is olyan könnyű összeegyeztetni a választások eredményét és egyes államok elképzeléseit. Így zsákutca állt elő és máris megkezdődött a vádaskodás, hogy ki a felelős mindezért. A képhez hozzátartozik, hogy a kancellár meglepte párttársait, amikor kihátrált Weber mögül. Viszont túl nagy lett az ellenállás Timmermans-szal szemben, amikor a négy közép-európai államhoz az olaszok is csatlakoztak. Összesen legalább 7 kormány ellenezte a személyi csomagot...

ITT OLVASHATÓ