2022. február 28., hétfő

RÁCZ ANDRÁS: A VILÁG NEM LESZ MÁR UGYANOLYAN – AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ ELSŐ TANULSÁGAI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2022.02.28.


Ötödik napjához ért a 2022. február 24-én hajnalban kezdődött orosz támadás Ukrajna ellen. Bár a háború végkimenetele természetesen még bizonytalan, néhány fontos következtetés már most levonható az eseményekből. Új világ jön, ami kiszámíthatóbb és biztonságosabb egészen biztosan nem lesz.


Ez történelmi fordulópont

Az első és legfontosabb, hogy az európai biztonságpolitika talán sosem lesz már olyan, mint február 24-e előtt volt. Az Ukrajna elleni átfogó orosz katonai támadás olyan lépés, amire a kontinensen a második világháború óta nem került sor.

A kilencvenes évek pusztító háborúi a volt Jugoszlávia területén egy föderális állam felbomlásának voltak közvetlen következményei, ráadásul az viszonylag korán egyértelművé vált, hogy a háború nem terjed túl a volt Jugoszlávia határain. Oroszország 2008-as grúziai háborúja időben is, térben is erősen limitált volt, ráadásul relatíve messze esett Európától, és a Miheil Szaakasvili-féle vezetés meggondolatlansága is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az események háborúvá szélesedtek. Árulkodó tény, hogy a grúziai háború után Oroszországgal szemben nem vezettek be nyugati szankciókat; sőt, a 2009-ben hatalomra lépett Obama-adminisztráció már az amerikai–orosz kapcsolatok „reset”-jét tűzte zászlajára.

Az Ukrajna elleni 2014-es orosz támadás, ami először a Krím félsziget megszállását és törvénytelen annexióját, majd pedig Kelet-Ukrajnában két szeparatista konfliktus létrejöttét eredményezte, térben és intenzitásban is úgynevezett korlátozott háború volt. A Lawrence Freedman nevéhez fűződő kifejezés azt jelenti, hogy bár az orosz–ukrán határ egyes szakaszai mentén fegyveres konfliktus volt, ennek intenzitása mindvégig alacsony maradt, és földrajzilag is korlátozott térben játszódott le: a kelet-ukrajnai frontvonal 2015 nyári megmerevedése óta nem volt érdemi területi változás, állóháború alakult ki. Mindeközben viszont a határ más szakaszain zavartalanul folytak az energiaszállítások, a kereskedelem, a munkavállalási célú migráció, és nem szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok sem...

RÁADÁS: ÚJRA EGYÜTT A KISPÁL ÉS A BORZ | PARTIZÁN SESSIONS EXTRA

PARTIZÁN
Szerző: Ráadás
2022.02.28.



Több mint egy évtizeddel a feloszlásuk után visszatér a Kispál és a Borz: új lemezzel és saját minifesztivállal készül a rendszerváltás utáni időszak talán legnépszerűbb magyar zenekara. A Partizán Sessions különkiadásában a zenekar tagjaival beszélgetünk arról, hogy mivel töltötték az elmúlt éveket, miért döntöttek úgy, hogy újra elkezdenek közösen dolgozni, valamint hogy mivel készülnek az augusztus utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Kispál on Orfű fesztiválon. A beszélgetés végén pedig a zenekar élőben is eljátszik a készülő lemezéről egy új dalt, a Rózsaszínt. 

A Kispál on Orfű fesztiválról minden információt megtaláltok a következő linken: https://kispalonorfu.hu/ 

Február 28-án országjáró turnéra indul a Partizán egy kamionba telepített stúdióval. Amennyiben lehetőségeid engedik, segíts be te is a Partizán választási időszakra összeállított műsorainak megvalósításába: https://www.partizanmedia.hu/

MENEKÜLTEK SZÁZAI JÖNNEK UKRAJNÁBÓL A NYUGATI PÁLYAUDVARRA, KÉTÓRÁNKÉNT FUTNAK BE A VONATOK

NÉPSZAVA
Szerzők: Á.Z., B. Z.
2022.02.28.


Hatalmas a készültség a Nyugati pályaudvaron, ahol a kivezényelt katasztrófavédelmisek és rendőrök mellett a Vöröskereszt, a Református Szeretretszolgálat és a Fővárosi Önkormányzat munkatársai várják azt a több száz Ukrajnából menekülő embert, aki az átlagosan kétóránként befutó vonatokon érkezik meg.

Helyszínen tartózkodó munkatársunk szerint a menekülteket három csoportra osztják. Azokat, akinek semmijük nincs és nem is tudnak menni sehová, a Volánnak a pályaudvar mellől induló buszaival a Gyáli úti nappali melegedőbe és átmeneti szállásra vitték, de az kora délutánra megtelt. Információink szerint az önkormányzati átmeneti szállásokon 2500 férőhelyet tudtak biztosítani a menekülteknek, ezek a férőhelyek pedig gyorsan fogyatkoznak...

REUTERS: MAGYARORSZÁG NEM ENGEDI ÁT AZ UKRAJNÁNAK SZÁNT FEGYVERSZÁLLÍTMÁNYOKAT

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.02.28.


Magyarország nem engedi át az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat területén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Koszovóban a Reuters tájékoztatása szerint. A hírt a miniszter is megerősítette.


A Reuters azt írja, hogy a miniszter azt mondta, hogy Magyarország ki akar maradni ebből a katonai konfliktusból, abban az esetben pedig, ha fegyvereket enged át a területén, katonai akciók célpontjává válhat.

Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem szabad részt vennie a szomszédban zajló háborúban, tegnap pedig elmondta azt is, hogy nem küldünk fegyvereket Ukrajnába, mert a Magyar Honvédségnek szüksége van az itt található fegyverzetre az ország megvédéséhez.

Korábban a neutrális álláspontot hangsúlyozó országok vezetői közül többen is azt hangsúlyozták, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítás csak tovább eszkalálja a konfliktust az országban. Ezt az álláspontot számos ország megváltoztatta az elmúlt napokban, félve attól, hogy az orosz agresszió nem áll meg Ukrajnában. Fegyverszállítmányok küldését jelentette be a napokban a korábban semleges Svédország, Finnország és Németország is.

Update: a hír megjelenése után a KKM hivatalos közleményt is kiadott, melyben megerősítik a Reuters-hírt. A közlemény változatlanul:

"Magyarország hozzájárult, hogy az Európai Unió fegyvereket szállíthasson Ukrajnába, de a kormány ebben kétoldalú alapon nem vesz részt, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását hazánk területén - jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pristinában.

A tárcavezető a koszovói kollégájával, Donika Gervalla-Schwarzcal közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a kormány vasárnap hozzájárult az úgynevezett Európai Békekeret (EPF) aktiválásához, amelynek nyomán az EU fegyvereket szállíthat Ukrajnába, azonban világossá tette, hogy Magyarország nemzeti, kétoldalú alapon nem fog így tenni.

"Ma pedig egy újabb döntést hoztunk, amelynek értelmében nem engedélyezzük a halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén, tekintettel arra, hogy ezek a szállítmányok könnyen válhatnak célpontjává katonai támadásoknak"

- közölte, fontosnak nevezve, hogy hazánk ne keveredjen bele a szomszédban zajló háborúba...

POLITIKAI KÖTÉLTÁNCOT JÁR ORBÁN AZ OROSZOK HÁBORÚJA MIATT, HISZ ITT VANNAK A VÁLASZTÁSOK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.02.28.


Orbán Viktor magyar kormányfő nem mondana le a Paks2-ről, bár politikájában 180 fokos fordulatot vett a háború kitörése óta: elítélte Oroszországot valamint menekülteket is befogad az ország. Putyin elszigetelődött, Orbán már nem számíthat rá. Oroszok ragadtak Budapesten, hogyan fogják őket hazaszállítani? Nemzetközi lapszemle.


Az oroszbarát és menekültellenes Orbán, aki egy héttel ezelőtt még egyetlen szankciót sem akart megszavazni Oroszország ellen, most a választások közeledtével, 12 év politikáját megtagadva, 180 fokos fordulattal új irányt vett – írja a New York Times záhonyi tudósításában. A II. világháború óta nem látott hevességű támadás miatt 80 ezren lépték át az ukrán határt, menedéket keresve Magyarországon.

Orbán most politikai kötéltáncot jár, látva Putyin nemzetközi elszigetelését, holott nemrég még Moszkvában egymást hátát lapogatták a Kremlben. Orbán nem akarja elidegeníteni magától a szavazókat, de Putyin dühét sem akarja kiváltani, ezért arról beszél, hogy elítéli Oroszország „katonai akcióját”, de ezzel egyidőben azt is bejelentette, nem küld katonai segítséget Ukrajnának, majd rendeletileg engedélyezte az összes menekült befogadását.

Elemzők szerint Orbán számára az ukrán háború veszélyes is lehet a választások kimenetele szempontjából. Egyesek szerint a kormányfő kettős beszédbe kezdett, és hiába fejezi ki támogatását Ukrajna iránt, a kormánybarát média Kreml-barát konspirációs elméleteket propagál. A cikk megjegyzi, hogy egyelőre sokkal több nem-kormányzati civil szervezet segíti a menekülőket a határon, mint hivatalos.

Az Unió arra kérte tagállamait, hogy legalább 3 évig nyújtsanak menedéket az Ukrajnából érkezetteknek. A 30 éves nigériai Emmanuel a New York Timesnak azt mondta, hogy a nigériai követség nem vette komolyan az oroszok fenyegetését, és nem menekítette ki a diákokat Harkovból, így szerdán a metró alagútban töltötték az éjszakát. Az egyik lövedék olyan közel csapódott le hozzájuk, hogy életveszélyben voltak, akkor döntött úgy, azonnal elhagyja Harkovot. A férfi a papírjait, laptopját és a telefonját felmarkolva, a vasútállomás felé menekült. A vonatra rengetegen akartak felférni, és a vasutasok azt mondták neki, hogy feketék nem szállhatnak fel. Aztán némi vita után felengedték a vonatra. Két nap múlva érkeztek a szlovák határra, ahol hét óra várakozás után – amikor csak a fehér nőket és gyerekeket engedték be - ismét útnak eredtek. De legalább megengedték neki, hogy 20 másik fekete társával egy iskolában tölthessék az éjszakát. Most Magyarországon van, de nem tudja, hova tovább.

Az orosz RIA Novosztyi hírügynökség Magyarországgal foglalkozó legutóbbi tudósítása Orbánnak azzal a kijelentésével foglalkozott, hogy nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának Magyarország, mivel nekünk magunknak is szükségünk van fegyverre, hogy szükség esetén megvédjük magunkat. A hírügynökség idézi Orbán szavait a szankciókról is, aki úgy fogalmazott, hogy eddig ugyan másként viszonyultunk az uniós szankciókhoz, de ennek most nincs jelentősége. Háború zajlik, most nem kell okoskodni, hanem egységesen fellépni – így az orosz hírügynökség.

Szintén a Ria Novosztyi pár órával korábbi híre, hogy a magyar külügyminisztérium 35 embert tudott evakuálni Kijevből. Többségük diplomata a követségről és családtagjaik, továbbá két újságíró, illetve hét EBESZ-munkatárs és az Európa Tanács egyik tagja is köztük volt.

Az Atorusz moszkvai turisztikai szaklap arról számolt be, hogy legalább 400 orosz turista Magyarországon rekedt, mivel légtérzárat rendeltek el, így se Moszkvába, se Szentpétervárra nem tudnak utazni. Az újság tudósítója is az itt rekedtek között van.

A Zsukov reptérről az Uráli Légitársaság utasok nélkül útnak indul, hogy a Budapesten ragadt turistákat Oroszoroszágba repítsék. Úgy tudni, az Aeroflot is így tett. A biznisz osztályra 3000 euróért (1,1 millió Ft.) lehetett jegyet venni, ám mivel a Baltikumi légtér is zárva, speciális és egyedi engedélyt kellett beszerezni az áthaladáshoz. A cikk tanácsot is ad, aki valahol ottragadt, az orosz külügyminisztériumtól kérjen a beutazáshoz speciális engedélyt.

Az orosz hírügynökség, az Interfax szerint a magyar ellenzék felszólítása ellenére Orbán Viktor nem fogja felmondani a Paks 2. szerződést, ezt maga jelentette be. Szerinte ugyanis épp az energiaválság kellős közepén erről lemondani annyit jelentene, hogy mi fizetnénk meg a háború árát.

PÖRÖG AZ INFLÁCIÓS SZÁMLÁLÓ, DE HOL ÁLL MEG?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.02.28.


Az idén januárban az éves összevetésben számított infláció már 7,9 százalékos volt – a „meteorológia nyelvén” ezt úgy mondanák – emelkedő tendenciájú. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is elérte a 7,4 százalékot, fél százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest. Ez főleg az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árában jelenik meg. Az MNB elnöke a napokban – a februári adatok ismeretében – már 8,5 százalékot említett, s ez újabb inflációs csúcsot jelent. Sötét előttünk az áremelkedések „alagútja”, vagy már látszik valami fény a távolban? – kérdeztük Bodnár Zoltán közgazdászt, az MNB korábbi alelnökét.


„Ha egy héttel ezelőtt teszik fel ezt a kérdést, akkor is azt felelem, hogy ennek a folyamatnak valahol kétszámjegyű lesz a vége” – mondja Bodnár Zoltán, s ha nem is ezekkel a szavakkal, de azt érzékelteti, hogy ha fényt látunk az alagút végén, az legfeljebb egy vonat lehet. A januári inflációban még nem mutatkozik meg annak az irdatlan mennyiségben kifolyt pénznek – például az adó-visszatérítésnek, a 13. havi nyugdíjnak, a fegyverpénznek – az árfelhajtó hatása, amit a választási sikerek reményében a kormány rászabadított a gazdaságra. Ennek a lakosságnál lecsapódó extra jövedelemnek a nagyobbik része a fogyasztásban jelenik majd meg, aminek részben a februári számokban is érződhet már némi hatása, de a java alighanem a következő hónapokban jelentkezik.

Vannak, akik úgy számolnak, hogy az adó-visszatérítés nagyobbik szeletét a jobb módú, magasabb jövedelmű családok kapják, s az ő esetükben ez a megtakarításaikat is gyarapíthatja. Bodnár Zoltán sem tagadja ezt a lehetőséget, de mint mondja, a magas negatív reálkamatok miatt kétségei is vannak e téren. Nagyobb esélyt lát arra, hogy ezt a pénzt a középréteg korábban megtervezett, vagy elhalasztott fogyasztása fogja „felszívni”, s ha ez bekövetkezik, akkor számolni kell azzal, hogy 60-70 százalékban importból érkező holmikat vásárolnak belőle. A kör újra zárul: a jelentkező importigény hatással lesz a forint árfolyamára, rontja a külkereskedelmi egyenleget, és nőnek az árak...

„MONDTAM MÁR, HOGY 12 ÉV ORBÁN UTÁN HISZEK A KOALÍCIÓS KORMÁNYZÁSBAN?” | PARTIZÁN 60’

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.02.28.



Az európai parlamenti képviselő elmondta, szerinte miért nem csak Ukrajnáról szól annak a Putyinnak a háborúja, akit nagyon sok évvel ezelőtt még a saját házában is vendégül látott. Egy esetleges kormányváltás után a befagyasztott uniós források kiolvasztása és becsatornázása Dobrev Klára szerint akár 2-3 hónap alatt is kivitelezhető. Április 4-e előtt nem hajlandó kormányzati pozíciókról beszélni, de nem zárkózott el kategorikusan annak lehetőségétől, hogy hazatérjen Brüsszelből. Az ellenzék országoslista-állítási folyamatáról pedig legalábbis különvéleménye van. A Partizán 60’-ban élőben, a Szegeden parkoló kamionunkban kérdeztük Dobrev Klárát 60 percen át.

“NEMCSAK A TELEPÜLÉS, HANEM AZ EGÉSZ KÖRNYÉK MEGMOZDULT” | HELYSZÍNI RIPORT

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.02.27.



Stábunk az ukrán-magyar határ két oldalán forgatott a menekülőket segítő helyi közösségekről. A riportok Zápszonyban, Somban, Beregsurányban és Lónyán készültek.

MOST ÚJRA FELTESZEM A KÉRDÉST: VAJON MIRŐL TÁRGYALT MOSZKVÁBAN 5 ÓRÁN ÁT ORBÁN ÉS PUTYIN?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.28.


Most újra felteszem a kérdést: vajon miről tárgyalt Moszkvában 5 órán át Orbán és Putyin? A gázról? Paksról? A Szputnyik Light vakcináról? A klímasemlegességről? Ne őrüljünk már meg: ezekhez bőven elég néhány minisztériumi főosztályvezető, na jó, nem bánom, néhány helyettes államtitkár, a megállapodás aláírásához pedig néhány díszminiszter. Putyin és Orbán miért diskurálna ilyesmikről öt órán át?

Amúgy senkit ne tévesszen meg, hogy Orbán egy-két napja, mint egy szépen domesztikált öleb, mindenben egyetért nyugati és NATO-partnereivel. Ha nem értene velük egyet, akkor sem sokat számítana a véleménye, amiként most sem veszi őt komolyan már szinte senki. Magyarország megbízhatatlan partnerré vált, a NATO legnagyobb ellenségének sírig hű szövetségese, bizniszpartnere, előnytelen és saját népe előtt is titokban tartott szerződések megkötője, az orosz titkosszolgálat szálláscsinálója stb. A látszat, hogy Orbán most az EU-val és a NATO-val van, bőven megéri neki, ha közben egyéb titkos stratégiai háttérmegállapodásokat kötött a Gazdával.

Márpedig kötött, ebben biztosak lehetünk. Öt óra nagy idő. Gázra 12 perc, Paksra 15 perc, Szputnyikra 6 perc, klímasemlegességre 3 és fél perc, a többi úgyis a szakemberek dolga. Maradt még kb. négy és fél óra. De vajon mire?

Eközben a lakájsajtó feladata Putyin dicsőségét zengeni (zengi is), s különféle obskúrus szervezetek már Kárpátalját kérik vissza Putyintól. Ez utóbbival kapcsolatosan csak jelzem a történelmet felületesen ismerők számára, hogy Kárpátalja 1939 márciusi elfoglalása 1944. októberéig tartott. A benyomuló szovjetek aztán igen nagy számban küldte a területen élő 18-50 év közötti magyar férfiakat „málenykij robot”-ra, a ruszinokat, szlovákokat nem), s így került több mint 30.000 ember hadifogoly-, illetve munkatáborokba, az NKVD felügyelte szovjet GUPVI-lágerekbe. A kényszermunkában, az embertelen körülmények között, kitéve az éhezésnek, a fizikai bántalmazásnak, a szokatlan időjárásnak több tízezren elpusztultak.

És csak mondom: Putyin az elmúlt két évtized során számtalanszor hangoztatta, hogy a XX. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió szétesése volt.

Hát akkor most hajrá, forduljunk hozzá bizalommal!

A HÁBORÚ A KIBERTÉRBEN IS FOLYTATÓDIK

MÉRCE
Szerző: TREMMEL MÁRK
2022.02.28.


Sorra tiltják le az orosz fiókokat a nyugati közösségi oldalak. Az orosz hadsereg veszteségei miatt Oroszországban a legtöbb szolgáltatónál letiltották a hozzáférést a közösségi portálokhoz. Amennyiben elhúzódik a háború, jelentős technikai ellátási problémával kell szembenéznie Oroszországnak.

Újfajta készültség

Már az offenzíva kezdete előtt is súlyos kibertámadásoknak volt kitéve Ukrajna. Februárban a támadások rendszerint elérhetetlenné tették az ukrán hadsereg weboldalát, de támadás érte a hadiminisztérium oldalát és több bank elérhetőségét is. Az ukrán hatóságok szerint 2021-ben több mint 288 ezerszer indítottak kibertámadást az ország ellen.

A 2009-ben alapított ArchiveTeam célja, hogy megőrizze az interneten található információt kutatási célokból. Korábban csupán letűnt közösségi fiókok archiválásával foglalkoztak, az ukrán konfliktus azonban arra késztette őket, hogy megpróbálják megőrizni az ukrán internetet. Az alkalmazásuk először letölti a weboldal tartalmát, majd feltölti azt az Internet Archive-ra, hogy bárki számára elérhető legyen. Az alkalmazás hasonló gondolatisággal működik, mint a kétezres évek elején működő SETI@Home hálózat, ami a felkapcsolódó otthoni gépek számítási erejét is felhasználta bonyolult számítások elvégzéséhez. A módszer hasonló, az alkalmazást használó gépek automatikusan pörgetik végig a kérdéses oldalakat, és a gépek saját számítási erejét felhasználna biztonsági másolatot készít róluk.

A folyamatot élőben nyomon lehet követni. A cikk írásakor 3,04 TiB mennyiségű adatot, azaz körülbelül 3,34 terabájtnyi adatot mentettek le a felhasználók. Bár az ukrán internet méretét csak megbecsülni lehet, a projekt koordinátorai szerint körülbelül 5,5 lehet körülbelül a teljes mennyiség.

A félelem nem alaptalan. Az ESET research csapat még a hét elején fedezte fel, hogy új, szofisztikált számítógépes vírust vetettek be az ukránok ellen. A káros program célja, hogy minden fájlt töröljön és megbénítsa a számítógépet, így zavart okozva a kommunikációs csatornákon. A fejlesztők azt is észrevették, hogy az új programot már legalább két hónapja előkészítették a bevetésre...

ÓRÁK ÓTA TARTANAK AZ UKRÁN-OROSZ TÁRGYALÁSOK, EGYRE NAGYOBB A VESZTESÉG MINDKÉT OLDALON - PERCRŐL PERCRE AZ UKRAJNAI HÁBORÚRÓL

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.02.28.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint kucsfontosságú lesz az elkövetkező 24 óra Ukrajna számára. Hétfőn találkoztak az ukrán és az orosz delegációk a fehérorosz határnál, hosszú órák óta tárgyalnak. Bergyanszk százezeres városát bevették az oroszok, Kijevtől 30 kilométerre vannak, de nagy erőkkel készülnek. A szankciók pedig egyre jobban fájnak Oroszországnak. Percről percre hírfolyamunk a háború ötödik napjáról...

ORBÁN VIKTOR 11 ALKALOMMAL TALÁLKOZOTT PUTYINNAL 2010 ÓTA, LEGTÖBBSZÖR MOSZKVÁBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.02.28.


Volt olyan év, hogy kétszer is találkozott a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel, de olyan esztendők is, amikor egyszer sem. A találkozók többsége Moszkvában zajlott, kisebb része Budapesten. Kigyűjtöttük a kormány hivatalos honlapjáról az összes eddigi Orbán-Putyin megbeszélés dátumát, helyszínét és témáját.


Legutóbb 2022. február 1-jén volt Orbán-Putyin találkozó, ahol téma volt a kőolaj- és földgázszállítás, a paksi atomerőmű, és sok egyéb közös projekt, a magyar miniszterelnök pedig hangsúlyozta, hogy moszkvai látogatása ezúttal békemisszió is volt, továbbá Magyarország jégtörő lehet Oroszország és a Nyugat között. „A kormányfő a keddi, Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatását úgy értékelte: Magyarország NATO- és uniós tag, ugyanakkor jó kapcsolatra törekszik Oroszországgal, ezzel a magyar modellel teljesen eltér a legtöbb uniós országtól.” – olvasható a kormány oldalán Orbán február 4-i Kossuth rádiós beszédének leiratában...

VAN-E ESÉLYE UTCAI HARCOKBAN AZ UKRÁNOKNAK?

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2022.02.28.


Budapesten a szovjet páncélosok 1956-ban másfél hétig nem tudták megtörni a felkelők ellenállását. Egy katonai szakértőt arról kérdeztünk, hogy a modern fegyverek korában is több esélyük van-e az ukrán védőknek a kijevi utcákon, mint a nyílt harcmezőn.

"A szakzsargonban nincs olyan, hogy utcai harc"


– szögezi le a névtelenséget kérő katonai szakértő, aki megjárta a balkáni háborúkat, de foglalkozott hadtörténettel is. Persze rögtön hozzátette: bár az „utcai harc” kifejezés csak a hírekben fordul elő, létezik viszont

- „városi harc”,

- „épületharc”,

- sőt, „helyiségharc” is.

Ezek más-más taktikát igényelnek a sikerhez, mind a védőktől, mind pedig a támadóktól.

Katonai szakértőnk elmondta, a szíriai hadműveletek lehetőséget adtak az orosz hadseregnek a különböző fegyverek kipróbálására, illetve egyes haderőnemek gyakorolhatták az éles bevetéseket. Ilyenek voltak a (légi) deszant egységek, amelyek most is nagy szerepet kaptak az első napon Ukrajnában. Így sikerült rendkívüli gyorsasággal elfoglalniuk stratégiai pontokat, akár Kijev közelében is.

A szovjet légi deszant egységek a világon az elsők között jöttek létre, ilyenek már a két világháború között is gyakorlatoztak Sztálin birodalmában. Sőt, a Sztálinnal együttműködő korabeli (álcázott) német katonaság is ekkor szovjet területen hajtott végre deszantos gyakorlatokat, megkerülve a Párizs környéki békék első világháború utáni korlátozásait.

A deszantosok jelenléte a mostani háborúban azért kiemelendő,

mert városi harcban felértékelődik a gyorsaság, a rugalmasság, a körülményekhez való alkalmazkodás.

Ám nemcsak a támadók alkalmazkodnak gyorsan. Gyalogsági egységek vagy akár civilek is könnyen megállíthatnak például páncélosokat, ha városi terepen mozognak a támadók, míg nyílt harcmezőn a szemből támadó, gyalogsággal és légierővel támogatott páncélosokat sokkal nehezebb megfékezni. Nem véletlen, hogy Kijevben a civileknek is fegyvert kezdtek osztogatni az elmúlt napokban az ukrán hatóságok...

BALÁZS PÉTER: PUTYIN ALÁBECSÜLTE A NYUGATOT, FELÉBRESZTETTE A NATO-T ÉS AZ EU-T

KLUBRÁD
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.02.28.


Az EU három történelmi lépést tett az orosz-ukrán háború kitörése óta: fegyvert szállít Ukrajnának, megtiltja az orosz gépeknek a légtér használatát és lekapcsolja az orosz propagandagépezetet. Mit vár a mai tárgyalásoktól Balázs Péter volt uniós biztos, aki szerint Putyint elhagyta a realitásérzéke.


Példa nélkülinek nevezte az EU lépéseit Balázs Péter volt uniós biztos, aki szerint mindezek a lépések az EU nagyon erős eltökéltségét bizonyítja és az egységét demonstrálja. De vajon időben odérnek-e aszállítmányok Ukrajnába? Balázs szerint egy olyan helyen, ahol már öt napja háború van, valóban lehet számítani arra, hogy ezekre a szállítmányokra Oroszország vadászni fog.

Olaszország például úgy tervezi, hogy fegyvert ad, Ukrajnának, ehhez légi hidat létesítenek a határig, onnan pedig szárazföldön konvoj viszi a szállítmányt. A fegyverek eljuttatásának a logisztikai központja Lengyelország lesz, mert ott hosszú határszakasz van, ami így Balázs szerint logikus lépés.

Szerinte arra érdemes figyelni, hogy a térképek szerint az orosz offenzíva nem jutott el túl mélyre Ukrajnába. Bár sok helyre eljutottak a lövedékeik, a tüzérségi tűz, de a csapatmozgások csak szűk sávban hatoltak be Kijevbe, ott pedig már folynak is a harcok, de van bőven olyan terület, ahol az oroszok nincsenek jelen.

Az orosz gazdaságon jelentős léket üt, hogy lekapcsolták a SWIFT, a nemzetközi pénzügyi forgalomról, valamint hogy a háború kitörése a rubel 30%-ot veszített az értékéből. Oroszországnak a mozgástere is beszűkült, ezért lassan hozzá kell nyúlnia az igen jelentős arany és valutatartalékaihoz, ha utánpótlást akar finanszírozni, mondta. Szerinte óriási lépés hogy befagyasztottak orosz betéteket, kérdés ugyanakkor, hogy mennyit tudnak azonosítani, és mennyi van más néven, mert Balázs szerint a gazdag oroszok, oligarchák nem biztos, hogy a saját nevükön helyezték el a betéteket. De így ezek a lépések együttesen jelentősen leszűkítik Oroszország mozgásterét.

Az európai légtér lezárása kizárja vagy korlátozza a kémkedést és a behatolást, a repülők mozgását követő térképeken látni, hogy az Aeroflotnak mekkora kerülőutat kell tennie, ha el akar jutni valahova, ez rendkívül kellemetlenül érinti azokat az oroszokat, akik utazni akartak.

Putyin az elmúlt napokban riadókészültségbe helyezte a stratégiai erőket, ami a nukleáris kapacitásait jelenti. Balázs szerint a nyugat eddig is alábecsülte Putyin fenyegetéseit, és valóban, a fenyegetések értékelése nehéz a diplomáciában. Olyan fenyegetéseket kell komolyan venni, amik reálisan beválthatók, de Putyin ezeknél erősebb fenyegetéseket alkalmazott, amikor Ukrajnát körbevette. Akkor a legtöbb elemző azt feltételezte, hogy a két keleti megyéjét akarja megszerezni Ukrajnának, Donyecket és Luhánszkot, de ehelyett totális háborút indított.

Most atommal fenyegetőzik, ne adja isten, hogy ezt valóra váltsa, de tapasztalható Putyinnál, hogy a reálitás érzéke leszűkült, alábecsülte az ukránok ellenállóképességét, a nyugat egységét és az erejét, felébresztette a NATO-t és az EU-t, és olyan cselekedetekre ösztönözte, ami pár hónapja elképzelhetetlen lett volna - mondta a volt uniós biztos. Putyin ellenlépései nagyon súlyosnak látszanak, és nem szabad félvállról venni, amit mond. Ma diplomáciai szinten a határon tárgyalások kezdődtek, ami nagyon halvány reményt nyújt.

ÁT KELLETT ÍRNI AZ OROSZ FORGATÓKÖNYVET (A HÁBORÚ ÖTÖDIK NAPJA)

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.02.28.


Putyin nem fog rátenyerelni a piros gombra, viszont az atomon kívül minden hagyományos pusztító eszközt be fog vetni, akár a napalmot, akár a vákuumbombát. Tarjányi Péter szerint ezt üzente a világnak az orosz elnök azzal, hogy a legmagasabb készültségbe helyezte az atomfegyvereket. Azért „kényszerült” erre, mert nem úgy zajlanak a dolgok, mint ahogyan ő számolt – mondta a Hírklikknek a biztonságpolitikai szakértő. Ami az éjjel és a reggel történéseit illeti, tárgyal az orosz és az ukrán delegáció a belorusz határánál, habár ukrán részről sok reményt ehhez nem fűznek. Kijevben feloldották a kijárási tilalmat, az oroszok pedig azt üzenték, hogy biztonsági folyosót nyitnak a Kijevből menekülő ukrán civilek számára.

Cikkünk folyamatosan frissül! 

MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ JÓL ÉRZÉKELHETŐ MENEKÜLTHULLÁM BUDAPESTRE

TELEX
Szerzők: TENCZER GÁBOR, CSATÁRI FLÓRA DÓRA
2022.02.28.


A Nyugati pályaudvarra befutottak az első, nagyobb menekültcsoportokat szállító vonatok Ukrajna felől, és ezzel párhuzamosan gyűlnek a menekültek a Keleti pályaudvaron is, tudtuk meg a helyszínről.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

A Nyugatiba reggel óta hozza a nagyobb menekültcsoportokat a vonat Záhony felől. A pályaudvaron három pult várja a beérkezőket: egy azokat, akik a reptérre mennek tovább, egy azokat, akiknek nincs hova menni, és egy azokat, akik vonattal mennek tovább Lengyelország felé. Ez utóbbiakat a Keletibe szállítja át a BKK-BKV erre a célra beállított busza, és ezért gyűlik egyre több menekült a Keletiben, ugyanis a lengyel vonat este indul csak. (Frissítés: a MÁV információink szerint megoldotta, hogy már délután megérkezzen a lengyel vonat.)...


TÖMEGEK MENEKÜLNÉNEK LVIVBŐL, EZREK ZSÚFOLÓDTAK ÖSSZE VASÁRNAP A PÁLYAUDVARON, KÖZTÜK SOK KÜLFÖLDI IS

TELEX
Szerzők: MIZSUR ANDRÁS, BŐDEY JÁNOS
2022.02.28.


Több ezer ember zsúfolódott össze a pályaudvaron Lvivben vasárnap, mindenki egyet akart: elhagyni Ukrajnát, amilyen gyorsan csak lehet. A legtöbben a Lengyelországba tartó vonatokban bíztak, de arról ellentmondásos információk keringtek, hogy aznap indulnak-e egyáltalán járatok, illetve hogy kiket engednek felszállni rájuk. Az ukránokon kívül rengeteg külföldivel lehetett találkozni, kínaiak, ecuadoriak és nigériaiak is voltak a menekülők között, például egyetemisták. A háború kezdete óta több mint 350 ezren hagyták el Ukrajnát, nagy részük a lengyel határon kelt át.


Mintha a Keletiben lennénk 2015-ben.


Nagyjából így tudnám összefoglalni, milyen érzés fogott el minket, amikor beléptünk a központi pályaudvarra Lvivben. És talán nem is túlzás a párhuzam: több ezren zsúfolódhattak össze a várótermekben és a peronokon a délutáni órákban. Amerre csak néztünk, mindenfelé embereket láttunk. A mobiljaikra és az utastájékoztató kijelzőre meredve próbálták kitalálni, hogy mikor indul a legközelebbi vonat, ami kiviheti őket az országból. Voltak, akik inkább a földön ülve várakoztak. A jegypénztárak előtt hatalmas tolongás volt, de nem úgy tűnt, mintha bárki is tudna jegyet venni. A tömeg nagyságát mutatta, hogy egy idő után azért álltak sorba az emberek az aluljáróban, hogy egyáltalán ki tudjanak jutni a peronokra, miközben híre-hamva sem volt kifelé induló vonatoknak. Senki sem pánikolt, de érezhető volt a bizonytalanság és a tanácstalanság.

Nagyon sok egészen pici gyereket lehetett látni a tömegben, egyik-másik kisbaba alig látszott ki a ruha alól, úgy fel volt öltöztetve. De sokan menekültek a háziállatukkal, az állomáson járkálval felváltva hallottunk gyereksírást és kutyaugatást. Egy családnál például madarakat láttunk, egy átlátszó műanyag dobozban vitték szerencsétlen állatokat...


ÍGY ÁLLNAK MOST A VILÁG ATOMARZENÁLJAI

QUBIT
Szerző: STEFFI GRAPH
2022.02.28.


Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap arra utasította az ország katonai vezetését, hogy helyezze magasabb készültségbe az orosz nukleáris elrettentő erőket. A lépést az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield értelmetlen és veszélyes eszkalációnak nevezte.

A 2011 óta érvényben lévő New START fegyverzetcsökkentő egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Oroszország maximum 1550 alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Ezeket összesen 700 interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM), tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétára (SLBM) és stratégiai bombázó repülőre szerelhetik fel. Az Egyesült Államoknak 2021 őszén 1389 töltete, valamint 665 rakétája és bombázója volt készenlétben, míg Oroszországnak 1458 töltete, illetve 527 rakétája és bombázója. Emellett mindkét ország rendelkezik taktikai nukleáris fegyverekkel, melyekre nem vonatkoznak a New START korlátozásai...

HÁBORÚ VAN

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2022.02.27.


Háború van. Most még csak keleten, de ne áltassuk magunkat, félő, ez a III. világháború kezdete. Ami nem fog annyi ideig tartani, mint az előbbi kettő. A szétterjedése sem. Olvasok róla sokmindent. A világ felháborodásáról, szankciókról meg hogy Oroszország milyen rosszul fog járni rövid és hosszú távon. Mert befagyasztják a bankszámláikat és Abramovics alapítványnak kényszerül adni a Chelsea-t. És hogy nemzetközi jogilag az még nem háborús bűnösség, amit ez az orosz főpolitikus csinál. Ez a Putyin nevű.

Nekem van egy rendkívül egyszerű kérdésem. Ha én elmegyek Ukrajnába és mondjuk Luhanszk megyében lelövök egy embert, akkor engem elfognak és egyszerű bírósági tárgyaláson elítélnek, börtönbe csuknak. Ha nem én lövök le egy embert, hanem felbérelek valakit, és az lövi le azt az embert, akkor is elítélnek. Senki nem kérdezi meg a jogászokat, az már háborús bűn-e, amit tettem, gyilkosságért, gyilkosságra való felbujtásért elítélnek. Azt akarom kérdezni, ez a Putyin nevű miért gyilkolhat úgy, hogy fel sem merül, gyilkosságért el kell ítélni?
...

MOST MIT CSINÁLJAK A PÉNZEMMEL? - TIZENHÉTEZER MILLIÁRD FORINTUNK ROHAMOSAN VESZÍT AZ ÉRTÉKBŐL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.02.28.


Száguldó infláció, megugró hitelkamatok és változatlanul nulla körüli betéti kamatok jellemzik a piacot. Pedig már az MNB is összevonta a szemöldökét, de hiába. Akad olyan baráti bank, amely még csökkentett is az eddigi kamatokon. Alig van értékelhető ajánlat, mégis a bankbetét a legnépszerűbb megtakarítási forma. Tavaly is ide tette a lakosság a legtöbb pénzt, igaz közel tízezer milliárd forintot lekötetlenül tart, amin csak a bankok keresnek. És ott van még hatezermilliárd forint készpénzben.


Egy év alatt 11,3 százalékkal 75848 milliárd forintra nőtt a lakosság pénzügyi vagyona, ha pedig a hiteleket, kötelezettségeket levonjuk, a nettó pénzügyi vagyon közel 11 százalékkal 62446 milliárd forintra emelkedett – derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számaiból. Ha borzolni akarnánk a kedélyeket, azt is mondhatnánk, hogy átlagosan 6,4 millió forint pénzügyi megtakarítása van minden magyarnak.

A számok felszínét megkapargatva azonban már nem látszik ilyen jónak a helyzet. A vagyon növekedéséhez ugyanis jelentősen hozzájárult, hogy az év 10 hónapjában fizetési moratórium volt, így a hitelesek jelentős része nem törlesztette a banki tartozását, sokan ebből képeztek tartalékot képeztek...

A LEGPOCSÉKABB

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2022.02.25.


Hétfő esti beszédében Putyin egy helyen említi Magyarországot. Éspedig abban a részben, ahol elmeséli, hogyan alakultak ki Ukrajna határai, miután Lenin ezt az államalakulat-félét meggondolatlanul létrehozta. (Hamis: Ukrajna 1917-től független állam volt, és éveken át létezett, míg utolsó maradványait el nem foglalta a Vörös Hadsereg.) Putyin azt mondja: „a Nagy Honvédő Háború előestéjén és utána Sztálin a Szovjetunióhoz csatolt és Ukrajnának adott át néhány területet, amely korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartozott”. Értsd: rendesen bánt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, és nekiajándékozott egynémely, a Molotov–Ribbentrop-paktummal elrabolt, illetve a második világháborúban elfoglalt földdarabot. (Felhívom a figyelmet az apróságra, hogy Kárpátalja 1938-ig Csehszlovákiához tartozott; az orosz elnök tehát legitimnek ismeri el a müncheni egyezményből leágazó első bécsi döntést.)

A történet folytatása: Sztálin „egyfajta kárpótlásul” Lengyelországnak adta a német területek egy részét, Hruscsov pedig 1954-ben „valamiért” elvette Oroszországtól a Krímet, és Ukrajnának ajándékozta. (Ez is hamis: 1954-ben Hruscsov még nem volt abban a helyzetben, hogy ilyen döntést hozhatott volna, a pártállamot a Hruscsov–Malenkov–Molotov trió vezette. A döntést racionális alapon hozták – nem lévén szárazföldi összeköttetés az Oroszországi Föderáció és a Krím között, célszerű volt Ukrajnából felügyelni az infrastrukturális kapcsolatokat, az áramellátást és hasonlókat.)

Érdemes meggondolni, hogy valaki ezzel a világképpel és az elborultságnak ezen a fokán egy atomhatalom első embere lehet. A világkép lényege az, hogy mindig van valaki Moszkvában, aki dönt, ad és elvesz, kárpótol és helyrehoz. Továbbá vannak a környéken vacak kis országocskák, ha ugyan annak nevezhetők. Ha jól figyelünk, feltűnhet, hogy Magyarország azok között szerepel, akiktől a Moszkvai Nagyúr elvett, de azok között nem, akiknek kárpótlásként vagy igazságtétel gyanánt adott valamit – ám ez is hatalmában állna, mivel a szuverén Ukrajna létének a beszéd első részében kifejtettek szerint semmiféle értelme nincs.

Ezt a gondolatot amúgy Putyin régóta hirdeti különféle változatokban. 2014-ben például kiderült, hogy – legalábbis Radosław Sikorski Szejm-elnök, korábbi lengyel külügyminiszter beszámolója szerint – Putyin még 2008-ban felajánlotta Tusk miniszterelnöknek, vegyen részt Ukrajna felosztásában. „Azt mondta, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, hogy Lwów [Lviv, Lemberg] lengyel város, és érdemes együtt vigyázni rá.” Arról nincs hitelesíthető adat, hogy más, Ukrajnával határos országoknak tett-e hasonló ajánlatot...


A KÖVETKEZŐ 24 ÓRA KRITIKUS LESZ UKRAJNA SZÁMÁRA - PERCRŐL PERCRE A HÁBORÚ ÖTÖDIK NAPJÁRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: O.A., P.L.
202.02.28.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára. Kijev közelében megállt az orosz csapatok haladása, Vitalij Klicsko cáfolta, hogy elfoglalták volna a fővárost. Egyre több európai ország küld fegyvereket. Orbán Viktor szerint Paks II.-t ki kell hagyni a szankciók közül. Teljesen lezárják az EU légterét az oroszok előtt...

DURVUL AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ – ITT VANNAK A HÉTVÉGE LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI

PORTFOLIO
Szerző: HUSZÁK DÁNIEL
2022.02.28.


Hétvégén jelentősen bedurvult az orosz-ukrán háború. Hatalmas veszteségek jelentkeztek mindkét oldalon. A Nyugat nagyon durva oroszellenes szankciókat vezetett be. Putyin stratégiai készültségbe helyezte a nukleáris fegyvereket. Itt vannak a hétvége legfontosabb eseményei
.

Így áll most a frontvonal

A hétvégén nagyon durva összecsapások voltak az orosz inváziós sereg és az ukrán védők közt. Hatalmas veszteségek jelentkeztek mindkét oldalon, melynek pontos mértékéről még csak találgatni is nehéz jelen körülmények közt. Az viszont biztos, hogy rengeteg a felvétel az interneten teljesen megsemmisült járműoszlopokról, halott katonákról, (véletlenül?) eltalált lakóházakról...

A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK ERŐSÖDHETNEK PUTYIN BARBÁR HÁBORÚJA MIATT, KIVÉVE MAGYARORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.02.28.


Annak ellenére, hogy Magyarországon ezerrel pörög a hazug orosz propaganda, Putyin elveszítette a fake news csatát. Nincs hihető indoka, nincs elfogadható története az előre eltervezett durva támadásra. A második világháború óta elkényelmesedett emberek, akik beleuntak már saját szabadságukba, egyeseknek viszket is a fülük az antiliberális hazugságokra, megértettek valamit az orosz agresszió láttán, hogy nagy érték a liberális demokrácia és a jogállam. Putyin levette álarcát és mindenki látja, kik állnak a másik oldalon. Ez az illiberális “keresztény” világrendszer.

Az egész világot felháborítja Putyin törvénytelen rablóháborúja, amikor minden valóságos indok nélkül megtámadott egy szabad és független országot, amelynek el akarja távolítani a törvényesen megválasztott kormányát, egyes hírek szerint meg akarja ölni az elnökét. Putyin egy háborús bűnös, gyilkos, aki ártatlan embereket öl. Orbán Viktor barátja, szövetségese, akit Orbán dicsérettel halmoz el, szemben a nyugati demokráciákkal, az Európai Unióval és a NATO-val. Itt látható az illiberalizmus teljes pompájában. Ez a “Kelet”, ez a barbarizmus az antiliberális “demokrácia”.

A korábbiakhoz képest példátlan (de még mindig nem elégséges) szankciók mutatják a Nyugat egyöntetű felháborodását. Senki nem hiszi, hogy Putyin békemisszót folytat, az orosz kisebbséget védi. Ez területszerző rablóhadjárat, amely minden bizonnyal az első lépés Putyin tervében, aki egész Európát és a nyugati világot támadja. Veszélyben vannak az Ukrajnával szonszédos országok és a volt szovjet birodalom egykor megszállt országai. Putyin egy hazárdírozó őrült, aki nem tudta elhitetni a világgal, a nagy propagandagépezettel sem, hogy bármi keresni valója van Ukrajnában.

A szélsőjobboldali propaganda működik, de nincs legitim és hihető mese. A világ megértette, hogy az oroszok nem változtak, ugyanolyan veszélyt jelentenek Európára és a világra, mint mindig. Az a bejelentés, hogy a nukleáris elrettentő eszközöket készenlétbe helyezte, a legijesztőbb hollywoodi forgatókönyveket eleveníti meg. Ha a Nyugat nem reagál, nem ad kemény válaszlépéseket, akkor Putyin a fenyegetéseivel és a megfélemlítésével sorra kebelezheti be a volt szovjet birodalom által megszállt országokat. Ha a Nyugat ellenáll, világháború és nukleáris háború is lehet belőle.

A felelősség egyértelműen az oroszoké. Semmi veszély nem fenyegette őket, a Krím elfoglalásával, majd Kelet-Ukrajna szakadárjainak támogatásával már jó ideje előkészítette ezt a támadást. A cél az orosz birodalom kiterjesztése, a nyugati civilizáció meggyengítése, megdöntése, az orosz hegemónia megteremtése. Ha a Nyugat enged annak érdekében, hogy elkerülje a közvetlen konfliktust, akkor lassan, de biztosan, az oroszok elfoglalják, amit akarnak. Ha nem engednek, és Putyin sem hátrál meg, akkor nagyon kemény világháború következhet. Nincs hova hátrálni...

ÚJ STRUKTÚRÁBAN GONDOLKODVA

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.27.


Ebben az egész munkában, amit végzünk, nagyon fontos elemnek tartjuk a folyamatosságot és a pontosan tervezett előrelépést, haladást. Ha megszakadna a fenntartott hatásrendszer, amit működtetünk, visszarendeződne sok minden, és nagy erőfeszítéssel lehetne csak újraindítani. Ezért (is) alkalmatlanok az egy, vagy pár éves projektek arra, hogy a társadalmi leszakadás folyamatát mérsékeljék. És azért is, mert nem változtatnak a rosszul működő rendszereken, hanem mindig azok mellett működnek, sok esetben az ugyanezért dolgozó intézményrendszerről tudomást sem véve.

Én komolyan nem értem, miért nem látszik, hogy így értelmetlen az egész. Folyamatosan így működnek, rövid etapokban, addig hatva (valamelyest), amíg a projektidőszak van, addig is indikátorkényszerben. Talán írtam is már egyszer erről, hogy a “kedvencem” egy ilyenben az volt, mikor azt olvastam, hogy a projektidőszak alatt a családok minimum három fejlesztő rendezvényen vesznek részt, és az ehhez kapcsolt cél az volt, hogy “alapvető attitűdváltás következik be a családok életében”. Aha…. bizonyára. Vajon milyen fejlesztés lehet ekkora hatású?

Aki egy kicsit is érti a családok hátterét, minimális fogalma van az átörökített szocializációról, az nyilván mulatságosnak találja ezt a célt. De ne nevessünk, mert ez baromira komoly, így folynak el a pénzek, és így lesznek az irodában, az íróasztalnál teljesített indikátorok. Mert egy pillanatig se legyen kétség senkiben a tekintetben, hogy ez is egy sikeresen lebonyolított projekt volt.

És akkor máris itt vagyunk a működésben a következő nélkülözhetetlen dolognál: a hatékonyságmérésnél. Mert ez szerintem óriási hiánya a rendszernek. Márpedig ha nincs, vagy nem valós a munka hatékonyságának mérése és értékelése, akkor arra nem lehet építeni. Akkor nem lehet beavatkozási pontokat találni, nem lehet tervezni, újratervezni. Ez pont olyan, mint a társadalmi vállalkozásban az üzleti terv. Fontos látni mindent a tervezéshez. Hogyan lehetne ezek nélkül hatékonyságnövelést tervezni, végezni?

Most van a gyermekvédelmi konferenciák időszaka, nagy öröm nekünk, hogy a helyi rendszer egyre több településen partnernek tekint minket, és meghívást kapunk. De érdekes képet is láthatunk a rendszer működéséről, így, többszereplős részvétellel.

Talán a legfontosabb, hogy világosan látszik, az intézményrendszernek nincsenek sem eszközei, sem módszerei a problémák kezelésére. Helyesebben arra még csak-csak, hiszen működik a rendszer, a problémás családok kiszűrése, a védelembe vétel, ha kell, a kiemelés is, de ezek nem szüntetik meg az okokat, csak ügykezelések, és abban sem a leghatékonyabbak. Prevenciót, fejlesztést nem látni.

A tehetetlenség érzés pedig kiégést hoz, az “ezekkel úgysem lehet mit tenni” álláspont mondatait, a hibáztató attitűdöt, az elkeseredett, a sztereotípiák mentén beletörődő, vagy ami rosszabb, azt erősítő viszonyulást, amit az egyik helyen egy résztvevő így sommázott: “tavaly is ugyanezt mondtuk, az idén is, és jövőre is ugyanezt fogjuk”.

De ha ebben a rendszerben nem kezelhető semmi, akkor miért nem lehet változtatni rajta? Miért visszük a rendszerváltás óta ugyanazokkal, a hatásukban nem, csak a rendszerükben változtatott protokollokkal ezt az egészet? Nyilván, ha lenne a hatásoknak valamiféle elfogadott mérése, akkor lehetne miről beszélni. Ezer sebből vérzik az egész, leginkább azért, mert a hatások nem támogatják egymást, vagy nincs kapcsolódás, vagy csak névleges, mindenki igyekszik lezárni a rá osztott ügyet, az okokkal senki sem törődik, akkor sem, ha két héten belül újra termelődik az ügy. Akkor legfeljebb megfogalmazzák, hogy “ezek ilyenek.”

Miért van, hogy a problémák taglalásakor pl. egyetértés van abban, hogy a közmunka értelmetlen, mégis, az országos rendszer felé a közmunkaprogram sikereit megerősítő és méltató infó megy? Miért van, hogy konkrét adatok nélkül, egy-egy család története kapcsán erősítik egymásban is az általánosító, kudarcos képet, és egyetlen pozitív gondolat sem hangzik el, ami azt üzenné: van értelme? Miért van, hogy nincs megoldáskeresés, legfeljebb egy-két felvetés, hogy “csinálni kellene valamit”?

Biztosan nehéz pozitív képet adni egy olyan problémáról, ahol a megoldatlanság nyilvánvaló. De ez így rémisztő.

A múltkor gondoltam végig, hogy ezek a családok átörökített, rögzült krízishelyzetekben élnek, generációk óta. A rendszer pedig generációk óta nem tudja tartós megoldásban támogatni őket. Úgy tűnik, erre sincs tudás, hatékony módszertan, hogy ezekkel a rögzült krízishelyzetekkel mint kezdjenek, közben pedig a világ változik, és új típusú krízishelyzetek keletkeznek, amit támogat pl. az online tér, a drogok megjelenése, vagy épp a pandémia időszaka. Szóval, nagyon kellene egy új módszertan, ami ebben az új térben, a megváltozott viszonyok között is működik. De a gyakorlatban még a régi sem működik hatékonyan.

A krízishelyzetek azok mindig következmények. Az iskolázatlanságnak, a lakhatási szegénységnek, a pénzügyi tudatosság hiányának, és leginkább az átörökített szocializációnak a következménye. A krízishelyzetek kezelése csak tüneti. Az okokkal kellene foglalkozni, ami viszont sokkal komplexebb annál, mint amit pl. a gyermekvédelem ma átfog.

Én egyre inkább azt érzem, így, ahogy ez a rendszer viszi, szervezi, ebben az intézményrendszerben, ebben a szabályozásban, ezzel az attitűddel, és ezzel a ráfordítással nem mérsékelhető a társadalmi leszakadás.

Újratervezés kellene. De ehhez előbb hiteles adatok, elemzés, aztán egy új működési struktúra kidolgozása szükséges. Fogalmam sincs, hogy lehet ezt megcsinálni. Abban azonban biztos vagyok, hogy meg kellene lépni. Mint ahogy abban is biztos vagyok, hogy ennek nem az uniós pályázati projektekben van a helye. Hanem egy újragondolt, a társadalmi leszakadást mérséklő, korszerű rendszer felépítésében.

Ennyi idő után ebben a munkában rálátok két generációra. A legnehezebb családoknál, egy-két kivételtől eltekintve ugyanazok a problémák foglalkoztatják velük kapcsolatban az intézményrendszert a gyerekeknél, mint a szüleiknél. Aki gyerekként védelembe volt véve, neki a gyerekeinél is ez a kép. Ahol gyerekként kiemelték a családból, ott ő sem tud biztonságos közeget teremteni felnőve a saját gyermekeinek. Ahol a bűnözés természetes velejárója volt a gyermek életének, ott felnőttként is ugyanazt az utat választja. Aki gyermekként lemorzsolódott a közoktatásból, annak a gyermekei is minden bizonnyal kiesnek, vagy alapkészséghiányosan kerülnek ki.

Az eredmény mindenhol ugyanaz. Marad, és egyre nő az a réteg, akiknek az élete ugyanazokban a keréknyomokban gördül tovább, mint a szüleiké.

FÁJNI FOGNAK A SZANKCIÓK PUTYINNAK, DE EBBŐL MÉG BAJ IS LEHET

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.02.28.


Joe Biden amerikai elnök december óta hangoztatta, hogy Oroszország soha nem látott gazdasági következményekkel néz majd szembe, ha megtámadja Ukrajnát. Ezek a fenyegetések azonban nem tudták megingatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ahogy az Ukrajna elleni orosz támadás óta elfogadott három nyugati szankciós csomag hatására sem fújtak visszavonulót az orosz csapatok.

Ez részben annak szól, hogy a gazdasági büntetés nem érte meglepetésként Oroszországot:


- az oroszok évek óta készülnek a szankciókra;

- reménykedhetnek benne, hogy az európai és amerikai szankciók esetén Ázsiából kapnak gazdasági segítséget;

- a nyugati politikai és gazdasági elit láthatóan erősen tart a komolyabb büntetőintézkedések járulékos gazdasági hatásaitól;

- a szankciók eddig nem érintették a legfontosabb orosz szektorokat, az energiaexportot és a mezőgazdasági exportot;

- a szankciók felépítése pedig sok tekintetben ellentmond annak, amit a politikatudomány a siker feltételeiről tud.

Ezzel együtt arról sincs szó, hogy az orosz gazdaság gond nélkül átvészeli majd az ukrajnai háborút, sőt. Ha a károk egyelőre mérsékeltek is, a pénzügyi blokád megnehezíti a háborúzás finanszírozását, és súlyos likviditási és bankpiaci hatásokkal járhat; a szankciós csomagok egyes elemei hosszú távon visszafoghatják az amúgy is gyenge növekedést; a másodlagos hatások pedig csökkenthetik az orosz befolyást, amelynek megerősítése a háború célja volt.

Egyúttal azonban a keményebb szankciók mind belföldön, mind külföldön növelhetik az orosz rezsim agresszióját. Sőt, olyan értékelések is vannak, amelyek szerint pont az a veszélyes, ha Putyin elkalkulálta magát, és a szankciók túl jól működnek, kevés veszélyesebb dolog van ugyanis, mint egy sarokba szorított autokrata vezető atomfegyverekkel...

MAGYARORSZÁG FENNMARADÁSA FÜGGHET ETTŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HETTYEY ANDRÁS
2022.02.28.


Noha első kormányzása idején Orbán Viktor is aktív részt vállalt a Szerbiába irányuló demokráciaexportban, az elmúlt tíz évben hátat fordított az értékalapú, normatív külpolitikának. Csakhogy a nemzet megmaradásának záloga, hogy a magyar vezetés visszatérjen ehhez – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának docense. Hettyey András szerint az Ukrajnát megszállni igyekvő oroszok látványa ezt a tanulságot máris levonhatóvá teszi. Vélemény.


Ukrajnában csütörtök óta bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv. Korszakhatárhoz értünk, amelyhez fogható csak 1989-90 volt. És a 9/11-es támadások. Csakhogy míg előbbi pozitív fordulatot hozott, utóbbi pedig jó messze történt, Oroszország csütörtök óta egy szomszédos államot igyekszik bekebelezni. Egy ilyen drámai helyzetben talán érdemes pár szempontot adni a már látható tanulságokkal kapcsolatban.

Kezdjünk Szegeden. A város sok mindenről híres a halászlétől a Dómig, csak az úgynevezett szegedi folyamatot ismerik túl kevesen. Pedig 1998 és 2000 között az első Orbán-kormány hathatós segítséget nyújtott ahhoz, hogy egy agresszív diktátort, Slobodan Milošević szerb elnököt megbuktassák a szomszédban. A szegedi folyamat keretében a szerb ellenzéki pártokat külföldi tanácsadók segítették, és főként az Egyesült Államok pénzelte a kampányukat, de a felkészülési folyamat egyik fontos helyszíne Magyarország volt, amely teret biztosított a szerb demokratikus ellenzéki erőknek a szervezkedésre. „Magyarország a szó legjobb értelemben (sic!) hátországot biztosított a Milošević-ellenes erőknek – idézi egy 2015-ös cikkben az Origo Németh Zsoltot. – Teret és módot adott arra, hogy átgondolják munkájukat, és ténylegesen előkészítsék a demokratikus átmenetet… A szegedi folyamat örve alatt folyt a szerbiai ellenzék felkészítése a választásokra.” 2000 októberében a magyar kormánynak is köszönhetően Milošević valóban elvesztette a hatalmát, és megindulhatott egy, a magyar érdekeknek százszorta megfelelőbb új Szerbia kiépülése. Nota bene: ma Szerbia az egyedüli szomszédunk, ahol (a Vajdaságban) autonómia van, ami a magyar nemzetpolitika hagyományosan fő célja.

A szegedi folyamat olyan epizód, amelyben a magyar külpolitika normatívan lépett fel: igyekezett elősegíteni a demokrácia és az emberi jogok mint alapvető normák terjedését. Amíg ezek a normák nem érvényesültek, nem épülhetett ki szoros viszony Budapest és Belgrád között. Magyarország azóta is hasonlóan normatív külpolitikát folytat a szomszédos államokban, amikor a kisebbségi jogok betartásától és kiterjesztésétől teszi függővé a magyar–román, magyar–ukrán kapcsolatokat. A normativitást mint alapvető külpolitikai elvet ugyanakkor évek óta temeti a szakértők és a politikusok egy része. Orbán Viktor is számos alkalommal jelentette ki, hogy nem hisz ebben a megközelítésben, például 2016-os országértékelő beszédében: „Nem magyar érdek csatlakozni azokhoz a nemzetközi akciókhoz, amelyek tiszteletlenek, sértőek, és belegyalogolnak egy-egy ország nemzeti önérzetébe…. Nem, kedves Barátaim, a nagyképű, fellengzős, erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika, amely oly csábító, és gyakran oly közkedvelt a kontinens nyugati felén és néha a nagy vízen túl is, nem a mi politikánk, nem a mi utunk, és nem a mi érdekünk.”.

Az elmúlt napok egyik legfontosabb tanulsága ugyanakkor éppen az, hogy alapvető magyar érdek, hogy a lehető legtöbb ország a világon a lehető legdemokratikusabb legyen és a lehető legnormálisabban bánjon a szomszédaival. Magyarország fennmaradása függhet ettől.

A fő magyar érdek, hogy Oroszország demokratizálódjon, mert abban a pillanatban nem harcolna más demokráciákkal.

Ez utóbbi állítás a nemzetközi politika kevés statisztikákkal bizonyítható vastörvényeinek egyike. Az természetesen más kérdés, hogy ezt hogyan, milyen eszközökkel lehet kívülről elérni. De legalább akadályozni nem szabad az EU ilyen irányú erőfeszítéseit. A most kivetett erős szankciók az első lépések az úton, amely az újra megerősödő normativitáshoz kell, hogy vezessen a nemzetközi politikában. Stratégiai magyar érdek, hogy Oroszország (és Ukrajna) minél tovább haladjon a demokrácia útján. De ezért tennünk is kell. Ahogy Szerbia kapcsán is tettük. Ezt kell, hogy diktálja önfenntartási ösztönünk...

ZELENSZKIJ TÁMOGATOTTSÁGA AZ EGEKBEN, PUTYINÉ VISZONT REPEDEZIK – ÖSSZEFOGLALÓ A HÁBORÚRÓL

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2022.02.28.


A mai napon is két hírösszefoglalóval készül a Mérce az ukrajnai háborúról. Ez a február 28-i nap első összefoglalója.


Hétfő kora reggel erőteljesen elkezdte éreztetni hatását az orosz és részben belarusz piacokon az a szankció-cunami, amit Moszkva Ukrajna elleni agressziójára válaszul vezetett be egy sor ország, első sorban Európában és Észak-Amerikában.

Mindeközben Vologyimir Zelenszkij támogatottsága az egekig kilőtt Ukrajnában, a Rating Sociological csoport felmérése szerint. A hétvégén, 2000 fős mintán felvett közvélemény-kutatás alapján az ukrán lakosság 91 százaléka támogatja a hivatalban lévő elnököt, és mindössze hat százalék ellenzi tevékenységét.

Ez így december óta egy megháromszorozódott támogatottságnak felel meg.

Összeomló rubel

Az orosz központi bank 9,5%-ról 20%-ra emelte a kamatlábakat, miután a rubel hétfőn a nyugati szankciók nyomán néhol 40%-ot is zuhant. A moszkvai tőzsde az eladási láztól tartva 3 órát késlelteti a nyitást, így az helyi idő szerint délelőtt 10-kor kezdi csak meg a deviza- és pénzpiaci kereskedést.

A belarusz tőzsde hasonlóan közölte, hogy hétfőn egy órával kitolja a kereskedés kezdetét, mivel a piacon hatalmas eladási láz készül.

Az orosz rubel hétfőn történelmi mélypontra zuhant, a dollár pedig szinte valamennyi társaival szemben szárnyalt, miután a nyugati országok újabb szankciókat jelentettek be Oroszország megbüntetésére az ukrajnai invázió miatt...

KAMPÁNYKEZDETEKTŐL A HÁBORÚIG – FEBRUÁRI KRÓNIKA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.02.28.


A keretekről


Úgy indult ez a hónap, hogy minden a megszokott – egyébként a legkevésbé sem megszokható – kerékvágásban zajlik, úgy, ahogy ezt még januártól megörököltük. Ámuldoztunk az újabb és újabb inflációs adatokon, lestük a hetenként változó járványszámokat, szimpátiával drukkoltunk a pedagógusoknak, hogy ne tűrjék tovább a megaláztatásaikat. Fásultan hallgattuk a durvuló kampány kölcsönös vádaskodásait, egykedvűen tűrtük a nevetséges propaganda-nagyüzemmé lezüllött közszolgálati média képtelen csúsztatásait és füllentéseit. Nos, heteken át nem volt okunk csalódni, hiszen minden a nagykönyvekben előírtak szerint zajlott. Aztán február utolsó hetének kezdetén elrepült a nehéz kő… és elindultak a testvéri tankok a megbélyegzett testvérek ellen. Kirobbant a háború. Az a háború, amely szavakban, fenyegetődzések és mozgósítások szintjén már hónapok óta a levegőben lógott, de mégsem vette senki komolyan azt, hogy egyszer majd tényleg ki fog törni. Február utolsó napjaiban úgy írunk krónikát, hogy fogalmunk sincsen arról, mit hoz ebből nekünk a március. Ezért maradunk csak a rögzíthető élményeink számbavételénél.

Hivatalosan is elindult a kampány

Ha már kampány van, nagygyűlések is lettek, évértékelők, jóslatok és sora követték egymást a kevésbé elkötelezetteket megmozdulni hivatott rendezvények. A tucatnyi alkalomból ezúttal beérnénk három jelentékenyebb esemény rövid említésével. Február 12-én Orbán Viktor megtartotta a szokásos, immáron 21. évértékelő nagygyűlését, amikoris a legkevésbé sem egy évet, hanem egy egész korszakot tett mérlegre. Méghozzá olyan serpenyőbe, ahol az eredmények fantasztikus mennyiségét úgyszólván semmiféle kudarc, mulasztás, tévedés nem ellensúlyozhatta, mivel ilyenekről a szónok nem is tudott. Őszintén szólva, aligha várhattunk tőle mást, hiszen ez az „évértékelő” egybeesett a kampány nyitányával, ezért a kormányfői beszéd nem is állhatott másból, minta portékájának szédelgő feldicséréséből, valamit ellenfelei lejáratásából. Orbán Viktor mind a két feladatnak maximálisan megfelelt.

További részletek: itt, itt, itt, itt, itt, itt...