2024. április 1., hétfő

RADÓ PÉTER: A KONZERVATÍV OKTATÁSTUDOMÁNY...

TANI-TANI ONLINE
Szerző: RADÓ PÉTER
2023.03.31.


...védelmében. Az MCC növekvő befolyása az oktatásról szóló diskurzusra nem a konzervatív, hanem a szélsőjobboldali (illiberális populista) befolyást erősíti. Radó Péter írása


"...ha a szélsőjobbos populista diskurzust némi fantáziával mégiscsak oktatáspolitikai programnak tekintjük, annak minden lehetséges eleme már rég megvalósult".

Mark Twain egyik halhatatlan mondása így hangzik: „Az egyik század radikálisa a következő század konzervatívja. A radikálisok alkotják meg a nézeteket. Amikor már elhasználták azokat, a konzervatívok átveszik őket.” Mivel én nem vagyok konzervatív, akár megtehetném, hogy visszafogott derűvel elkönyvelem az idézet mély igazságát, és minden konzervatív gondolatot gondosan felcímkézve a múzeumi tárgyakat őrző vitrin üvege mögé helyezek. Sajnálatos módon azonban látom az idézetben elrejtett csapdát, ezért kénytelen vagyok feltenni a kérdést: valóban minden besorolható a politikai konzervativizmus címkéje mögé, ami a konzervativizmus tiszteletet parancsoló álruhája mögé rejtőzik?

Az ezzel kapcsolatos kétségeket az ébresztette fel bennem, hogy az oktatásról szóló nyilvános diskurzusban a Matthias Corvinus Collegium (MCC) bőségesen áradó erőforrásainak felhasználásával gőzerővel zajlik egyfajta konzervatív térfoglalás. Ez a szellemi térfoglalás hosszú és nehezen olvasható esszékkel, konferenciákkal és előadásokkal, könyvkiadással, sajtónyilatkozatokkal és a köztévé valamelyik csatornáján szórt „szakértői” panelbeszélgetésekkel zajlik, s mindezt az MCC-én folyó „tudományos tevékenység” legitimálja. A 2010-es politikai fordulat óta zajló államkonzervatív rendszerépítés bő évtizede során előszőr fordul elő, hogy a közoktatásban a kedélyeket nem elsősorban az borzolja, hogy mit csinál a pártállam, hanem az, hogy a pártállam MCC-n keresztül fizetett ideológusai mi mindent hordanak össze. Az érthető okból kicsit talán hisztérikusan kritikus reakciók sokfélék, de van egy közös elemük: fenntartások nélkül elfogadják a beszélők és mondanivalójuk konzervatív önbesorolását. Az alábbiakban annak bizonyítására teszek kísérletet, hogy ez hiba.

Az MCC mögött álló hatalompolitikai szerkezet

Bár ez meglepő lehet, de az első dolog, amit tisztázni érdemes, az, hogy miért kell ezzel foglalkozni? Puszta szakmai kötelességtudatból egy ideje olvasom az MCC szakértőinek nyilatkozatait és az előadásaikról szóló beszámolókat (mely utóbbiakat érdemes némi fenntartással kezelni, mert nehéz eldönteni, hogy az újságírók mennyire reprodukálják pontosan az elhangzott szövegeket), meghallgatom a neten elérhető stúdióbeszélgetéseket, sőt, még Orbán Balázs Kommentárban megjelent nagyon hosszú és kissé zavaros oktatásról szóló esszéjét1is türelmesen végigolvastam. A felháborodott reakciók ellenére jódarabig elhessegettem magamtól a gondolatot, hogy reagáljak az MCC-ből áradó kommunikációs zajra, mégpedig két okból. Részben azért, mert ezen a színvonalon szinte lehetetlen értelmes szakmai diskurzust folytatni, részben pedig mert az MCC szellemi térfoglalása mögött álló hatalmi szerkezetről szóló tudásunkhoz annak „oktatástudományi” tevékenységéről szóló reflexió nem tesz hozzá semmit – márpedig a lényeg véleményem szerint éppen ebben van. Ami miatt meggondoltam magam, az a 2022-es PISA kutatás eredményeiről szóló első meggondolatlan pánikreakciók voltak, melyek nem feltétlenül az európai oktatási rendszerek teljesítményromlása mögötti okok időigényes és alapos feltárásáról szóltak, hanem egy az MCC által képviselt – látszólag – konzervatív megközelítéshez való visszatérés szükségességéről. Ez az érzelmi reakció nem csak azért veszélyes, mert felerősíti az illiberális nézetekkel szembeni fogékonyságot, de azért is, mert hiteltelenítheti az elmúlt évtizedekben lezajlott oktatástudományi paradigmaváltást is. Mindezek miatt tehát mégiscsak foglalkoznom kell a dologgal.

Mindenekelőtt tehát érdemes röviden felvázolni azt a hatalompolitikai konstrukciót, ami az MCC-s térfoglalást megszülte, mert e nélkül az a látszat keletkezne, mintha valóban eszmék harcáról lenne szó. Az MCC térfoglalási kísérlete mögött a lényeg a már régóta jól ismert és jól bejáratott autokratikus hatalomgyakorlási konstrukció. Ez azon alapul, hogy napi szinten egyetlen autoriter vezető sem képes egyszerre 15-20 embernél népesebb személyes kapcsolathálózatot működtetni. Mivel az egyszemélyi uralom formális protokollok alapján működő intézményeken keresztül nehezen biztosítható, az egyszemélyi vezetőnek minden egyes terület élére egy hozzá feltétlenül lojális, őt minden tekintetben kiszolgáló embert, egy helytartót kell állítania, akinek hatalmát megint csak nem feltétlenül formális felhatalmazások, hanem a mögötte álló egyszemélyi vezető támogatása biztosítja. Mivel az erre a szerepre aspiráló emberek folyamatosan versenyeztetve vannak, az egyszemélyi vezető kontrolja fölöttük nagyon erős. A helytartók akkor képesek eljátszani a nekik szánt szerepet, ha a rájuk bízott terület kormányzati irányítása számos kormánytag között oszlik meg, tehát nincs más, aki egy szektor egészével kapcsolatban döntéseket hozhatna. (Ebből a szempontból mindegy, hogy a helytartó maga is tagja-e a kormánynak, vagy sem.) Ez egy egyszerű, a korai feudalizmus erős királyi kíséretének működési logikájában gyökeredző megoldás, melynek segítségével az egyre komplexebbé váló modern társadalmakat már nagyon régóta, nagyjából a 16. század óta nem lehet hatékonyan kormányozni. Autokraták körében azonban mégis népszerű eljárás, mert ez biztosítja a hatalmukat. A gazdaságpolitika de facto irányítója Nagy Márton például azért cselekvőképes, mert a gazdaságirányítást hét egymással versengő miniszter között szórták szét.

A jelek szerint a kormányban három részre szakított oktatásirányítás új helytartója az egyszemélyi vezető politikai igazgatója, Orbán Balázs lett, vagy legalább is ezt erősen ambicionálja. Nem tudható pontosan, hogy a politikai igazgató felhatalmazása milyen területekre terjed ki, de egyre valószínűbb, hogy az oktatás már az övé, és ez véget vethet Pintér Sándor önálló, a „teljesítményértékelésen” alapuló bérdifferenciáláshoz hasonló önálló kezdeményezései rövid időszakának. A hatalomgyakorlási szerkezeten belüli térfoglalást mindig kommunikációs hadjárat vezeti be, ami részben „miheztartás végett” jellegű hatalmi üzenetek gyűjteménye, melyeket lojális iskolaigazgatók beleszőhetnek tanévnyitó beszédeikbe, részben pedig a „másképp gondolkodók” kirekesztésének/kiszorításának eszköze. Valódi – és talán ez a legfontosabb – funkciója azonban az „intellektuális” erőfitogtatás, amelyet az állampárton belüli pozícióharcok során vezető szerepre szóló igénybejelentésként lehet dekódolni. Amennyire én látom, nincs többről szó, mint hogy a miniszterelnök politikai igazgatója, aki egyúttal az MCC kuratóriumának elnöke, az MCC erre a célra felépített kapacitásait mozgósítja annak érdekében, hogy oktatáspolitikai „erőközpontként” pozícionálja saját magát. Azt sokakkal ellentétben nem gondolom, hogy az MCC-ből kikerülő nyilatkozatok eldöntött oktatáspolitikai beavatkozások kommunikációs előkészítését szolgálják, azt azonban igen, hogy az önjáróvá váló kommunikáció előbb-utóbb kormányzati beavatkozásokat szül majd.

Az illiberális és centrista konzervatív oktatáspolitika szétválaszthatósága

A politikai-kormányzati kontextusról szóló rövid jelzés után rátérhetünk írásom alapkérdésére, mégpedig arra a dilemmára, hogy tényleg konzervatív-e mindenki, aki annak láttatja magát? Esetünkben egy konzervatív illiberális és populista párt ideológusainak megnyilvánulásairól van szó, tehát kézenfekvő első lépés a politikai ideológiák és értékvilágok elemzése. Ez tűnik az egyszerűbb vállalkozásnak. A politikai elemzők nagy magabiztossággal képesek különbséget tenni a centrista konzervatív és az illiberális populista politikai pártok között az általuk kibocsájtott dokumentumok és nyilatkozatok értékhátterének elemzése alapján, ugyanis vannak olyan a centrista konzervatív pártok által elismert és képviselt értékek, melyeket az illiberális pártok elutasítanak. Ezek egy része euro-atlanti civilizációs alapérték, mint például a demokrácia, a pluralizmus, a kisebbségek jogai, az emberi jogok, az állam semlegessége és a jogállamiság. Ezeken kívül vannak olyan telivér hagyományos konzervatív értékek, melyekkel az illiberálisok – hol nyíltan, hol nem bevallott módon – szintén szembefordulnak. Ezek közé tartozik a tulajdon – részben morális alapú – védelme, az adóztatás ésszerű mértékben alacsony szintre korlátozása, a teljesítményen alapuló elszámoltathatóság és az intézmények stabilitása által biztosított fékek.

Ez a gyakorlatban is jól alkalmazható, a politikai értékeken alapuló metódus azonban elveszíti az érvényességét, ha az oktatáspolitikai (általában: közpolitikai) gyakorlat felől kíséreljük meg a kétféle politikai irányzat szétválasztását. Ennek oka az, hogy az oktatáspolitika-alkotás egy nagyon komplex térben zajlik, s ez nem teszi lehetővé az értékek és a konkrét kormányzati beavatkozások közötti kapcsolat rövidre zárását. Vannak ugyan általában politikai irányzatokhoz lazán köthető szakmapolitikai irányultságok, de nem sok. Ezek egyike például az, hogy a konzervatív kormányok általában jobban kedvelik a tanulói teljesítmények mérésén alapuló beavatkozásokat, mint a baloldali pártok, de ez sem törvényszerű. Az első és eddig egyetlen olyan magyarországi kísérlet például, amely következményeket kapcsolt az iskolaszintű kompetenciamérési eredményekhez, egy szocialista vezetésű kormányhoz kapcsolódik. A konkrét oktatáspolitikai beavatkozások döntő többsége ideológiai értelemben semleges, bármikor felbukkanhatnak szinte bármilyen ideológiai hátterű kormányzat tevékenységében. Mindezt egy példával illusztrálva: 2010 után a FIDESZ egyik első változtatása a kötelező beiskolázás időpontjának hatéves életkorra való rögzítése volt, amely szakított a korábbi kormányok ezzel kapcsolatos rugalmas szabályozásával, s ami jelentős felháborodást szült az oktatás szereplőinek nagy része körében. Ezzel szemben a nem kevésbé illiberális lengyel Jog és Igazság Párt (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése után a korábbi kormányok által hatéves korban megállapított kötelező beiskolázást hétéves korra tolta ki – természetesen jelentős felháborodást szülve az oktatás szereplőinek nagy része körében. Vannak ugyan „indikatív” oktatáspolitikai kezdeményezések, melyek kimondottan az illiberális pártok repertoárjába tartoznak (mint például a „genderideológiák” és az „LMBTQ propaganda” kiszorítása az oktatásból), de ezek is nagyon ritkák.

Van azonban egy lehetséges, a politikai ideológiákat és a konkrét oktatáspolitikai beavatkozásokat összekapcsoló köztes megközelítés is. Amikor nemrégiben a CEU DI által vezetett nemzetközi kutatás keretében Mikola Bálinttal írt tanulmányunkban2 az illiberális pártok oktatás- és kultúrpolitikáját vizsgáltuk, összehasonlító elemzést végeztünk az akkor hatalmon lévő két illiberális párt, a FIDESZ és a PiS nyilvános és rejtett oktatáspolitikai és kultúrpolitikai napirendjeiről, az általuk kezdeményezett és/vagy gyakorlatba átültetett konkrét beavatkozásokról. Azt találtuk, hogy a FIDESZ oktatáspolitikai napirendjét 2010 óta folyamatosan és egészen elképesztő mértékben a politikai hatalom koncentrációját szolgáló változtatások uralják. Ezekhez képest a valódi (tényekkel jól dokumentált) problémák megoldását szolgáló, az ideológiai célokat közvetlenül érvényesítő és a „populista” (a korábbi kormányok népszerűtlen intézkedésitől való elhatárolódást szolgáló) változtatások erős kisebbségben voltak. Lengyelországgal kapcsolatban ez a módszer hatékonyabbnak bizonyult, ugyanis a hajlamait tekintve nem kevésbé autokratikus PiS jóval kisebb politikai mozgástere miatt az oktatáspolitikai napirendjében sokkal nagyobb volt az ideológiai célokat közvetlenül szolgáló kezdeményezések aránya.

Ez is azt bizonyítja, hogy az illiberális értékvilág oktatáspolitikai érvényesíthetősége merőben kontextuális kérdés, a politikai ideológiáktól független tényezőktől függ. A FIDESZ kétharmados országgyűlési többsége birtokában és a csekély társadalmi ellenállásnak köszönhetően gátlástalanul a közvetlen politikai kontrollt szolgáló adminisztratív centralizáció jegyében szervezhette át a közoktatást, ami utat nyitott a demokratikus játékszabályok, a pluralizmus és a jogállamiság tagadásán alapuló illiberális politikai értékrend számára. Ez az, ami egy centrista konzervatív párt kormányzása alatt elképzelhetetlen lenne, ugyanis a demokratikus és jogállami játékszabályok tisztelete és betartása miatt érvényesülne az értékek, érdekek és szakmapolitikai meggyőződések pluralitása, s az intézmények stabilitása sokkal erőteljesebb szempont lenne, mint a politikai hatalom koncentrációja.

Eddigi mondanivalóm az illiberális konzervatív populizmus és a tradicionális (centrista) konzervatívizmus szétválasztásán és szembeállításán alapszik. Meg kell azonban engedni azt a lehetőséget, hogy eszmetörténeti értelemben a lehatárolás nem, vagy egyre kevésbé létezik, mert maga a politikai konzervativizmus, illetve annak fősodra válik egyre illiberálisabbá és populistábbá. Ennek eldöntése minden bizonnyal pompás feladvány egy konzervatív eszmetörténettel foglalkozó kutató számára. A jelen kihívásaira adható lehetséges problémamegoldó válaszok szempontjából – tehát közpolitikai perspektívából nézve – ez a dilemma alapvetően értelmetlen; amíg alapvetően konzervatív értékeket valló és nem illiberális kutatók és szakértők sokasága dolgozik a közoktatás minőségének javításán és alkalmazkodóképességének erősítésén, addig ez nem is lenne igazságos. Magyarországtól eltekintve Európában az illiberális oktatáspolitikai diskurzus még marginális pozícióban van.

Az illiberális oktatáspolitikai diskurzus

És ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy miben különbözik az MCC által egyre gazdagabb példatárral felszerelt illiberális oktatáspolitikai diskurzus a hagyományos konzervatív oktatáspolitikai diskurzustól. Elsősorban ezeket a különbségeket kell szisztematikusan feltérképeznünk, ugyanis az illiberális oktatáspolitikai narratívák – megtévesztő módon – bőségesen merítenek a tradicionális konzervatív értékvilág hívószavaiból, mint például a család, a tradíció, a nemzeti közösség vagy – főleg Kelet-Európában – a keresztény vallási értékek.

Véleményem szerint ami megkülönbözteti az MCC képviselői által – legalább is nyelvi értelemben – meglehetősen koherens módon képviselt oktatáspolitikai narratívát a hagyományos konzervatív narratívától, az alapvetően a populizmus és mindaz, ami ebből következik: (1) a „progresszívnek” nevezett fősodor oktatási diskurzussal való szembefordulás (melyben összemosódnak a konzervatív, liberális és baloldali megközelítések); (2) a nemzetközi fősodor diskurzust informáló, illetve azt részben konstruáló oktatástudománytól való elfordulás; (3) az „establishmenttel” (a hagyományos oktatáskutatói elittel és az oktatáspolitika szervezett érdekcsoportjaival) való szembefordulás; (4) az oktatásról szóló narratíva apologetikus, az autokratikus hatalomkoncentrációt és ideológiai indoktrinációt hitelesítő funkciója; (5) a felelősség alól való felmentéssel (felelősségáthárítással) szerzett népszerűség. Vegyük sorra ezeket!
...

MINK ANDRÁS: MINDEN RENDSZER FOGLYA A SAJÁT IDEOLÓGIÁJÁNAK ÉS PROPAGANDÁJÁNAK

JELEN
Szerző: BICZÓ HENRIETT
2024.04.01.


Minden rendszer, még a legképmutatóbb és leghamisabb is, valamiképpen foglya saját ideológiájának és propagandájának. Annyit mondogatnak bizonyos dolgokat, hogy egy idő után már nem tudnak következmények nélkül kihátrálni abból a világból, amit maguk teremtettek – mondja Mink András történész, akivel a nyilvánosságra nem hozott állambiztonsági dokumentumokról, az értelmiségi beszédmód erodálódásáról, az SMS-kampány erejéről beszélgettünk, és arról, hogyan enyészett el a harmadik köztársaság, reménykedhetünk-e egy negyedikben...

„ELFELEJTJÜK, HOGY AZ ESTE NEM ARRA VALÓ, HOGY OTTHON FOLYTASSUK A MUNKÁT” – AZ ANONIM MUNKAHOLISTÁK CSOPORTJÁBAN JÁRTUNK

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2024.04.01.


A tíz éve működő Anonim Munkaholisták önsegítő csoportja hetente tart gyűléseket, ahol a szabály az, hogy nem szabad sem egymást kritizálni, sem tanácsokat osztogatni. Még akkor sem, ha a résztvevők jól ismerik, min megy keresztül a másik: a munkafüggőséggel járó gyomorgörcsöt, a gyilkos perfekcionizmust, és az érzést, hogy a munkája nélkül az ember egy senki
.

Este hat óra van, szólnak a harangok egy budai templomból, miközben egy csapat ember baktat a Máltai Fogadó macskaköves útján az épület egyik terme felé. A szobában kellemes meleg van, az asztalon egy kis nassolnivaló fogadja az érkezőket, akik cseppet sem tűnnek idegesnek attól, hogy egy kívülálló személy, egy újságíró is csatlakozik a mai alkalomhoz. A gyűlés igen szűk körű, velem együtt hatan ülünk össze péntek este. Van, aki a munka után egyből a fogadóba jött, míg más a gyereke mellől állt fel, hogy ott lehessen a gyűlésen. A csoporttagok után én is elfoglalom a helyem egy kissé kopottas karosszékben.

A munkafüggőséggel már mi is több cikkben foglalkoztunk. A függőség Magyarországon a munkavállalók 7-8 százalékát érintheti, a problémáról mégis kevés szó esik. Talán azért is, mert a kapitalista társadalmak azt jutalmazzák, ha valaki a karrierjének szenteli az egész életét. Naphosszat túlórázik, önként megy a feladatok után, az ágyba és a nyaralásra is magával viszi a céges laptopját. „Nem ismerjük fel, és nem is vagyunk hajlandók róla beszélni. Nagyon nehéz belőni azt a határt, ahonnan már munkafüggőségről beszélünk.

A csoportba járó tagok is többdiplomás emberek, mégis nehezen találják a mértéket. Nem tudják, mikor kell leállni”

– mondja Garai István mentálhigiénés szakember, munkafüggő, azaz munkesz, és az Anonim Munkaholisták (Workaholics Anonymus, WA) önsegítő csoportjának egyik szervezője. Szerinte a túlzásba vitt munka mindig is jellemző volt itthon és külföldön egyaránt, csak a probléma nem volt annyira ismert, mint napjainkban.

Nincs csoportvezető, itt függők vannak


A politikától és vallástól is független magyarországi WA tíz évvel ezelőtt alakult meg amerikai mintára, ahol már az 1980-as évek óta léteztek munkafüggőknek szóló foglalkozások. A magyar Anonim Munkaholisták személyes és online gyűléseket is szervez heti rendszerességgel, így olyan, külföldön – például Angliában és Bécsben – élő magyarok is csatlakozhatnak a csoporthoz, akik úgy érzik, gondjuk van a munkához való viszonyukkal. A gyűléseknek nincs kinevezett vezetőjük...


SZABAD EURÓPA: ORBÁN VIKTOR SZAPPANOPERÁT RENDEZ – HETI KAMPÁNY-ÖSSZEFOGLALÓ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.03.31.


A maffiaállam működése vs. Jelenetek Don Pedro és Donna Judina házasságából: ez a két történet verseng a közönség figyelméért a Magyar–Varga–Rogán-botrányban. Mivel Magyar Péter politikai (ígérete szerint már EP-választási) tőkéjét építené a NER színfalak mögötti működéséről szóló kiszólásaival (egy titkos hangfelvétel közzétételével immár: bizonyítékával), ezért heti kampány-összefoglalónk vezető helyére kívánkozik az ügy. Azért történt más is: most először fut neki közös listával három ellenzéki párt az EP-választásnak.

„Tévésorozatokkal nem foglalkozom”
– ennyit mondott a miniszterelnök Magyar Péter kijelentéseiről a 444.hu kérdésére a hét elején. Úgy tűnik, mégis foglalkozik, sőt egyenesen rendez: a Fidesz válaszát a titokban rögzített hangfelvétellel a NER-ből katapultáló Magyar Péter immár több hete tartó napirend-dominálására.

Egyértelműen központi iránymutatásra (így Orbánra-Rogánra) utal, hogy néhány óra alatt a lemondása óta a Fidesz-kommunikációból eltüntetett Varga Judit mellett kiálló posztok lepték el fideszes politikusok, kormányzati szereplők közösségi médiás oldalait. A Telex információi szerint kedden központi utasítást kaptak a Fidesz választókerületi elnökei, hogy lájkolják és osszák meg Varga Judit Facebook-bejegyzéseit.

Az pedig a Magyar-féle közéleti narratíva (Völner–Rogán–Schadl-ügy; maffiaállam, amely fogalmat M. Péter névrokona, Magyar Bálint vitte be szerzőtársával, Madlovics Bálinttal a NER rendszertipológiai katalógusába) helyett kizárólag magánéleti – Magyart dehonesztáló – történetet mesél. Akár két órában, ahogy a volt miniszter tette Hajdú Péter bulvárshow-jában.

Sok mindent el lehet mondani Magyarról, de tény, hogy eddig tartózkodott attól, hogy megromlott házasságuk részleteit – benne kiskorú gyerekeiket – nyilvánosság elé vigye. Felesége és a Fidesz-kommunikáció megtette helyette. Hiába, ahol fát vágnak a hatalom stabilitásának aládúcolása érdekében, ott hullik a forgács. Jelesül három kiskamasz érzései, akiket vélhetően anélkül is megvisel szüleik válása, hogy Hajdú Péter műsorában hallgatnák a részleteit anyjuk elmondásában. (Ehhez képest semmi, hogy a gerincsérvműtétből lábadozó Gulyás Gergely is kénytelen volt öltönyre cserélni a pizsamát, hogy kamera előtt elmondja: kipukkadt a lufi – mármint a Magyar Péter-i vádak.)

Kíváncsian várjuk a melegszál felbukkanását a történetben, és abban is van még tartalék, amit Magyar reagált felesége sajátos családállítási próbálkozására: a kiválóan dekázó exminiszter a küzdősportokban is jártas, volt férje szerint ütötte, rúgta őt.

Annak, aki a héten esetleg lemaradt volna az előző részek tartalmáról:

- hangfelvétel Magyartól arról, hogy Rogánék belenyúltak a Schadl-ügy aktáiba, szóltak Völner Pál államtitkárnak, hogy megfigyelik, és bár a legfőbb ügyész jó katona, de mégsem ura teljesen az ügyészségen zajló eljárásoknak;

- Magyar még aznap, kedden újabb nagy létszámú tömegtüntetést szervezett, ahol először beszélt Orbán felelősségéről: „a maffiaállam feje”, Orbán Viktor sem úszhatja meg – mondta;

- Varga Judit tanúkihallgatása az ügyészségen: Fürcht Pál főügyész szerint lehetetlen kívülről belenyúlni vizsgálati anyagokba;

- Hajdú Péter a kétórás, Varga Judittal folytatott nyilvános „beszélgetés” alatt egyszer sem kérdezett rá sem a Schadl-, sem a kegyelmi ügyre.

Török Gábor politológus szerint kilenc éve nem látott politikai válság van Magyarországon. Nagyon komoly veszteségek érték a Fideszt, de ebből az ellenzék semmit nem tud profitálni, a figyelem Magyar Péteren van.

A Momentum benyújtja a parlamentnek az isztambuli egyezményt ratifikálásra. Az ezt korábban elutasító Orbán-kormány-miniszter, Varga Judit – aki most folyamatos házasságon belüli terror elszenvedéséről beszél – felelős miniszterként még politikai hisztinek minősítette a nőkkel szembeni erőszakot nemzetközi egyezmény szintjén is elutasító és az aláírókat hatékony szankciók működtetésére kötelező dokumentum ratifikálásának követelését.

Ehhez kapcsolódóan: Kik a polgármesterjelöltek a 49 legnagyobb településen?...
...

SZALMA BOTOND: ÁLKERESZTÉNYEK VEZETIK AZ ORSZÁGOT – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.03.15.



A Kereszténydemokrata Néppárt nem menthetetlen, hanem halott. Amikor próbáltam változást elérni a pártban, akkor még menthető lett volna, ma már nem az. Álkeresztények vezetik az országot, akik pedofíliát takargattak – jelentette ki Kompország című műsorunkban Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke, akit 2014-ben kizártak a pártból, mert elindult a Fidesz jelöltje ellen az újpesti polgármester-választáson. Szalma, aki jelenleg a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt alelnöke és kampányfőnöke, azt is elmondta, bár ízléstelennek tartja, hogy a DK óriásplakátokon megszentségteleníti az Isten, Haza, Család jelmondatot, mégis gond nélkül megtehetik, mert ehhez az alapot a mostani kormánypártok adták, akik se nem keresztények, se nem demokraták, a DK politikusai pedig nem hívő emberek.

• Szerinte eléri a Mindenki Magyarországa Néppárt az 5 százalékos küszöböt az európai parlamenti választásokon? 
• Mit csinál majd Brüsszelben, ha sikerül mandátumot szereznie? 
• Hitelesnek tartja-e Magyar Pétert, egyedül van, vagy áll valaki mögötte? 
• Miért nem jó, hogy állami szintre emelték a hitoktatást? 
• Miért felelős a nemzet sorsáért a magyar értelmiség, és miért rettegnek hangot adni véleményüknek a magyar emberek?


"ORBÁN VIKTOR EGY ÓCSKA SZÉLHÁMOS" - KARDOS JÓZSEF A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.02.13.



A 2024. február 13-i Reggeli személyben Dési János vendége Kardos József kulturális menedzser, a Fidesz egyik alapítója volt. A téma a Fidesz, Orbán Viktor és a most kialakult politikai válság, illetve hogy mit lehet most tenni.

ÉVEK ÓTA FIGYELEMMEL KÖVETI ORBÁN HATALOMTÓL TORZULÓ SZEMÉLYISÉGÉT | DR. VARGA ZOLTÁN PSZICHOLÓGUS

KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2024.02.07.



Orbán Viktor évek óta harcban áll az EU-val, miközben kevés ország részesült jobban az EU támogatásaiból, mint Magyarország. A New York Times így ír a miniszterelnökről: akkora kockázatot jelent Orbán, hogy pszichológiailag elemzik Brüsszelben. A cikk szerint Brüsszelben van olyan elmélet is, hogy Putyin fizeti Orbánt. Vajon hogyan vélekedik minderről egy olyan magyar pszichológus, Dr. Varga Zoltán, aki évek óta szakmailag elemzi Orbánt, azt, hogy a hatalomnak milyen személyiségtorzító hatásai lehetnek. A Klubdélelőtt 2024. február 3-i adásában Kun Zsuzsa vendége Dr. Varga Zoltán volt.

A videóban a Fekete Doboz 1989-es interjújából látható néhány részlet.

KOVÁCS ZOLTÁN: „A VÁLTOZÁS ELKEZDŐDÖTT, A RENDSZER TÚLÉLTE MAGÁT”

KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.04.01.



A mostani botrány-sorozat megroggyantotta a kormányt, egyelőre még nem látni a végét. A rendszer sebezhető, Orbán Viktor fejére nőtt egy társaság és a miniszterelnök nem tudja uralni a helyzetet. Így vélekedett a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője.

Kovács szerint a Fidesz-éra alatt ilyen nem volt, mint most, az egymást követő botrányok felértek a kormányig, komoly vezető tényezők érintettek az ügyekben. Ennek egyik oka, hogy nem volt alapos és módszeres a kiválasztás – utalt a főszerkesztő Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán bukására. Úgy gondolja, nem áll jól össze a Fidesz kommunikáció, mindig jön egy nem várt újabb pofon. Észre kell venni, hogy Orbán Viktor fölött is eljárt az idő, túlélte magát a rendszer, kialakult egy olyan réteg, amelynek tagjai egymást hozták helyzetbe, ugyanabban a körben. Nem lehet tudni, hogy Orbán észrevette-e, de a fejére nőtt egy társaság, és az egész rendszer sebezhető.

Varga Judit azt mondta, hogy a legfőbb ügyész nem ura a helyzetnek, Kovács Zoltán azonban úgy gondolja, az ügyészség egy hierarchikus szervezet, ott könnyebb uralni egy helyzetet. Szerinte maga Orbán az, aki nem tudja uralni a helyzetet.

A titokban rögzített hangfelvétel, amit Magyar Péter készített felesége tudta nélkül, a főszerkesztő szerint sem etikus, de úgy véli, a közélet szempontjából csak így derülhetnek ki ügyek, az ilyen jogszerűtlenül működő, korrupt felépítményben másképp nem jöhetnek elő, csak ha valaki borít. Azt azonban nagyon silány megoldásnak tartja, hogy a kormányzat családi erőszak-ügyet kreáljon, elhalványítva annak politikai vonatkozásait.

Magyar Péternek meghatározott idejű mandátuma van, lehet, hogy nem sikerül neki, de olyan mozgásokat indított el a magyar közéletben, amit az ellenzék eddig nem tudott. Személyében most megjelent az alternatíva, aki a Fidesz peremszavazóitól vehet el voksokat.

AMERIKAI NÉPSZAVA: VARGA JUDIT ÚGY BÁNTALMAZTA A MAGYAR TÁRSADALMAT, MINT ŐT A FÉRJE

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.30.


...Mi azt gondoljuk, hogy Varga Judit fájdalma, sérelme, szenvedése valódi, pontosan olyan, mint az összes többi bántalmazott nőé. Ezért megértő lehet velünk, a maffiájukba nem tartozó emberekkel, akiket meg ők bántalmaznak.

Mert Varga Judit éppen úgy bántalmazta a magyar társadalmat, ahogyan őt a férje. Nem tisztelte, hanem lenézte és becsapta a magyar embereket, miközben kiszolgált cinikusan egy fasiszta diktatúrát. Igazságügyi miniszterként közreműködött és falazott a jogállam lebontásában, amire nem mentség, hogy „ki mondott volna ellen Orbánnak”, ha ezt kéri.

Varga Judit a szörnyűséges Hajdú Péternek adott interjújában (ahol visszaütött a selejt bosszúja, mert ez a hólyag üres tekintettel nézett ki a sötét, buta fejéből, nem is értett semmit, pedig lett volna mit), még egy őszintének szánt interjúban is eljátszotta a NER hithű harcosát. Képes volt még itt is „árulásról beszélni, sorosozni, vallásoskodni.

Mielőtt Magyar el nem mondta, hogy lemaffiázta saját kormányát, azt hittük, hogy ő és a többiek bedőltek saját propagandájuknak, hisznek az irracionális elmebeteg világban, amit maguk is építenek és a hazugságait visszhangozzák. De kiderült, hogy amúgy normálisak, mindent tudnak, mindent látnak, csak hazudnak és szerepet játsszanak. Orbánt is átverik.

Az orbáni alternatív valóságból egy pillanat alatt estünk vissza a normális világba, amikor kiderült, hogy Varga Judit pontosan tisztában van azzal, hogy a NER ideológiájából minden hazugság. Hazug a brüsszelezése, a sorosozása, migránsozása, genderezése, mert mindez felvett szerep, amivel kíméletlenül ostorozta, ütötte, verte a magyar embereket.

Amit az Orbán-rendszer csinál, az egy súlyos abúzus, durva bántalmazás, ami éppen olyan szenvedést, fájdalmat és tehetetlenséget okoz, mint a családon belüli verbális és fizikai erőszak. Varga Judit pedig ennek nemcsak részese volt, hanem egyik vezéralakja, akinek minden megszólalása lelki sérülést okozott minden normális embernek.

Ezért, továbbra is fenntartva, hogy elhisszük az őt ért sérelmet, a bántalmazása okozta lelki sebeket, a vergődését egy pszichopata mellett, ez nem feledteti, hogy egy másik pszichopatát, Orbán Viktort szolgálta, az ő bántalmazó magatartásának egyik eszköze volt. Bűnösen együttműködött egy pszichopata rendszerrel, amelynek milliók az áldozatai.

Még azt is megértjük, bár elítéljük, hogy most belesodródott abba a szerepbe, hogy ha Magyar Péterről el akarja mondani az igazságot, nem fordulhat szembe a rendszerrel, amelytől legalább olyan megkönnyebbülés volt a megszabadulása, mint Magyar Pétertől. Azonban ezt a szembenézést és őszinteséget nem kerülheti meg, ha tiszta életet akar.

Varga Juditnak el kell jutnia odáig, hogy elismerje azokat a bűnöket, amelyeket a magyar társadalom ellen tett, és bocsánatot kell kérnie érte. Saját szavaival beszél a hazugságairól, hogy az ügyészség meghamisítja a nyomozati anyagokat, hogy az az elvárás a legfőbb ügyésztől, hogy akiket kell, kivegyen egy eljárásból. Leleplezte saját magát is.

Ehhez képest árulásról beszél, mintha az igazság leleplezése árulás lenne, s az árulás nem az, hogy megszegték az esküjüket, becsapták a magyar népet, becsapták Európát és az Európai Uniót, tisztességes embereket gyaláztak, akik semmi mást nem akartak, csupán a magyar embereknek is ugyanolyan jogokat és szabadságot, mint Európa más polgárainak.

Tekintsen saját magára, a bántalmazott nőre, ha nem tudja felfogni milyen súlyos, amit tettek, amit ma is tesznek, amit ma is védelmez. Mi, Fideszen kívüli magyarok, olyanok vagyunk, mint egy férje által bántalmazott nő. Miközben Varga Judit együttérzést vár és remél, méghozzá jogosan saját bántalmazásával kapcsolatban, képes-e együttérezni velünk? Mert mi is áldozatok vagyunk.

Nagyon dühítő, hogy amikor saját sorsáról és szenvedéséről beszél, akkor is visszaesik a szerepébe, szemrebbenés nélkül tudja hazudja a maffiát, amiből nem lehet kilépni, bármi „közösségnek”. Ez nem egy közösség, hanem egy bűnszervezet, az általuk megvezetett és becsapott emberekkel együtt, akik ehhez lelketlenül asszisztálnak.

Egy asztalosnak is becsületes embernek kell lennie, amikor farag egy széklábat. Addig nem lesz nyugalma a lelkének, amíg ezt a terhet le nem teszi és korrektül el nem számol vele. A magánéletéről mondott őszinte beszámolója miatt, és azért mondjuk ezt, mert maffiának nevezte Orbán lábszagos fasiszta diktatúráját, tehát tudja, miről van szó.

Normális ember nem várja, hogy leleplezésekkel álljon elő. Magyar is politikai érdekből teszi. Döntse meg ezt a rendszert a tunya, semmittevő magyar nép, ha nem tetszik neki. De egy ilyen önvallomás után jogos elvárás, hogy Varga Judit fejezze be volt politikusként is a hazudozást, és könnyítsen a lelkén. Nyilvánosan. Akár húsvétkor. Vagy bármikor.

DÖNTENI, DE HOGYAN? - PILLANTÁS A KILENCEDIKRŐL

NÉPSZAVA
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.03.30.


Ki gondolta volna: az ellenzéket legalább olyan nehéz helyzetbe hozta Magyar Péter, mint az állampártot. Sőt. Az utóbbi láthatóan összezárt, pillanatnyi kételye nincs abban, hogy Varga Judit áldozat, és abban sem, hogy a hangfelvételen elhangzottakat kikényszerítette belőle a férje. Nincs olyan kormányzati megszólaló, aki bármilyen kételyt megfogalmazna. Magyar Péter nárcisztikus, erőszakos, nőverő, bosszúálló figura, aki csak az elvesztett milliói miatt indított hadjáratot. Ez a jobboldali kánon. A Megafon krónikásai még ezen is túlmennek, ők még azt is állítják, amit Varga Judit nem, hogy a felvétel összevágott, a beszélgetés manipulatív.


Nem mennék bele, hogy ténylegesen mi is történt, legfeljebb a sajnálatomat írhatom ide: a szennyes kipakolása nagyon rossz stádiuma egy megromlott kapcsolatnak, függetlenül attól, hogy ki a megromlás fő okozója, van-e egyetlen hibás vagy mindkét szereplőnek megvan a maga bűne.

De visszatérek a nyitó mondatomhoz: az ellenzékben valós zavart okozott a Magyar-jelenség. Nem pusztán azért, mert – ahogy ezt az elmúlt másfél évtizedben megszoktuk – nincs pártközi egység, nincs közösen kialakított álláspont, hanem mert egy-egy párton belül sincs. Van, akinek tetszenek az ügy főszereplőjének akcióit, van, akinek nem, van, aki mer véleményt nyilvánítani, van, aki nem.

A zavar okai persze érthetőek: egyértelműnek látszik, hogy Magyar Péter megjelenése, politikai szerepvállalása inkább a baloldaltól visz el szavazókat, és ez már önmagában kritikája az ellenzéki oldalon működő – vagy nem működő – formációknak. A Magyar által megfogalmazott célok döntő többsége ugyanis egybevág mindazok akaratával, akik ezt a Fidesz-világot szeretnék már maguk mögött tudni, amire az ellenzéknek ez a tizennégy év nemhogy elég lett volna, de egyre rosszabb helyzetbe sodorták magukat és a hazai demokratikus viszonyokat. A kormánypárt ezalatt lényegében akadálytalanul építhette ki korlátlan hatalmát, gyűrte maga alá a hatóságokat, médiát, igazságszolgáltatást, különösebb gond nélkül szívta el a szabad levegőt a demokratikus nyilvánosságtól. Erre jön egy sokáig bizonytalan indíttatásúnak tartott figura, a NER egyik haszonélvezője, aki két hónap alatt felforgatta a viszonyokat, és máris messzebbre jutott, mint az erre felesküdött, felkent politikusok.

Hát persze, hogy zavar van: Magyar Péter, ha tényleg talál magának egy pártot – és miért ne találna a 160 bejegyzettből –, akkor nem a Fidesz győzelmi esélyeit rongálja, hanem éppen a Fidesz ellen harcolóékat.

Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Szembe menni vele nem szerencsés, de a támogatása sem ígér sok jót. Legalábbis a várható választási eredmény szempontjából. Az ellenzéki közönség már szeretné látni a regnáló hatalom porba hullását, és ezt az „élményt” e pillanatban Magyar Pétertől reméli megkapni. A Fidesszel szemben felsorakozó pártoknak most azt kellene eldönteni: mi a fontosabb, Magyart kiszorítani vagy elkapni a pillanatot, amikor az Orbán-rezsimet a szakadék szélére lehet sodorni.

Szóval megint baj van: dönteni kell, és közösen.

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - LENGYEL LÁSZLÓ (2024 02 28)

BÁNÓ ÉS BOLGÁR / TV13
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2024.02.28.



Vendég: Lengyel László.

A JOG TELJESEN A POLITIKA SZOLGÁLALÓLÁNYÁVÁ VÁLT | NEHÉZ-POSONY KATA A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.02.12.



A jog teljesen a politika szolgálalólányává vált ...

PARTI NAGY LAJOS: KIDERÜLT, HOGY NEM SEBEZHETETLEN EZ A REZSIM – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ PODCAST / MAGYAR HANG
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
3 héttel ezelőtt



Vendég: Parti Nagy Lajos


2024.03.31. - FERENC PÁPA HÚSVÉTVASÁRNAPI URBI AT ORBI ÁLDÁSA

APOSTOL TV
Szerző: APOSTOL TV
2024.03.31.



A pápa húsvéti üzenete magyar tolmácsolással.

ERDŐ PÉTER HÚSVÉTI ÜZENETE: ÉPÍTSÜK AZ ÉLETÜNKET AZ ÖRÖK ÉLET REMÉNYÉRE!

KARDINÁLIS
Szerző: KARDINÁLIS
2024.03.31.



Foglalja el családjainkban és nagyobb közösségeinkben az önzés, a sértettség és a háborúskodás helyét az igazságosság, a kiengesztelődés és a béke! Legyünk az Isten iránti szeretet és az emberek iránti áldozatos segítőkészség tanúi! – mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi Nagyboldogasszony-és Szent Adalbert-főszékesegyházban húsvét vasárnapján, március 31-én. A szentmise előtt, az ünnepi bevonulás alatt megszólaltak a várva-várt, felújított harangok, melyeket csak a múlt század elején hallhatták az őseink.

2024.03.31. IVÁNYI GÁBOR HÚSVÉT VASÁRNAPI IGEHIRDETÉSE

MET EGYHÁZ
Szerző: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Békásmegyeri Gyülekezete
2024.03.31.



Iványi Gábor Húsvét vasárnapi Igehirdetése.

2024-03-31 HÚSVÉTVASÁRNAPI SZENTMISE A GAZDAGRÉTI SZENT ANGYALOK PLÉBÁNIÁN

APOSTOL TV
Szerző: APOSTOL TV
2024.03.31.



Húsvétvasárnapi szentmise a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián.

2024.03.28. IVÁNYI GÁBOR - NAGYCSÜTÖRTÖKI IGEHIRDETÉS - MEGBÉKÉLÉS HÁZA TEMPLOM

MET EGYHÁZ
Szerző: IVÁNYI GÁBOR
2024.03.28.



Nagycsütörtöki igehirdetés.március 28-án a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Békásmegyeri Gyülekezetében.

ÁLMESSIÁSOK ÉS A VALÓDI KRISZTUS - HÚSVÉTI INTERJÚ NÉMETH SÁNDORRAL

HIT RÁDIÓ
Riporter: KIRÁLY TAMÁS
2023.03.28.


Interjú Németh Sándorral, a Hit Gyülekezete vezető lelkészével.

ITT NÉZHETŐ MEG


MIÉRT HALLGAT AZ EGYHÁZ? - GÉGÉNY ISTVÁN

HIT RÁDIÓ
Műsorvezető: VARGA ZOLTÁN
2024.03.25.



A Hit Rádió legfrissebb adásában Gégény István, a Szemlélek magazin lapigazgatója volt a vendégünk. 

Téma:Mi az igazi kereszténység? Melyek azok a keresztény alapelvek, amelyek kezdenek kiveszni?

FABINY TAMÁS: TÖNKRETEHETI JÉZUS KRISZTUS ÜGYÉT A KORRUPCIÓ

NÉPSZAVA
Szerző: MTI-NÉPSZAVA
2024.03.31.


Az evangélikus püspök arról beszélt a húsvéti igehirdetésében, hogy megtisztulás helyett hajlamosak vagyunk csak tisztogatni.


Húsvétkor átélhetjük, hogy vérző kezével átölel minket az értünk meghalt és feltámadt Jézus - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a budavári evangélikus templomban.

Fabiny Tamás igehirdetésében kiemelte, a keresztre, amelyen Jézus szenvedett, Pilátus ezt íratta: ez a Názáreti Jézus, a zsidók királya. Nem ő, hanem ez, mint egy élettelen és megérinthetetlen kiállítási tárgy, ami felett három nyelven, latinul, héberül és görögül olvasható a látogatókat kalauzoló felirat.

Nagypéntek, nagyszombat és húsvét segítségével jussunk el oda - kérte az evangélikus püspök, hogy ne ez, hanem ő legyen a názáreti Jézus. Ahogy Tamás, mi is megkapjuk a bátorítást, hogy odalépjünk hozzá és megérintsük a sebeit, sőt, Jézus maga simogat meg és ölel át minket vérző kezével.

Fabiny Tamás az evangélium, Pál apostol levelét egy héber, egy latin és egy görög szó segítségével magyarázta. A héber pészah, magyarul páska ünnepét, amelyen a zsidók arra emlékeznek, hogyan vonult ki az egyiptomi fogságból Izrael népe, Jézus is megünnepelte tanítványaival. Az ő páskavacsoráján azonban egyvalami hiányzott az asztalról: a páskabárány. A bárány ugyanis maga Jézus volt, aki ott ült az asztalfőn. Az elnök-püspök kiemelte, a páskaünnep új tartalmat kap Jézus feltámadása által, de Isten, aki meg akar szabadítani, ugyanaz. Jézus feltámadásával azonban már nem csak egy népet, hanem mindenkit.

A második, a püspök által említett, az evangéliumban szereplő szó a latin corrumpo volt. A megront, megerjeszt jelentésű szó Pál apostol levelében a kovászra vonatkozik, amely akármilyen kevés, ha rossz, az egész tésztát elrontja. A régi, rossz kovászt nekünk ki kell takarítani a mai egyházi életünkből, a mai társadalmi életünkből, mert tönkreteheti Krisztus ügyét a korrupció - figyelmeztetett.

Fabiny Tamás úgy fogalmazott, ha valóban a feltámadott Jézus követei akarunk lenni, akkor „tetőtől talpig új életben kell, hogy járjunk", a régi kovász kitakarítása pedig (...) önvizsgálattal kell, hogy együtt járjon. Emlékeztetett, a reformáció kezdetén Luther Márton is a korrupció ellen küzdött, az ellen, hogy „sefteltek az üdvösséggel”, pénzért akarták adni a kegyelmet.

Az evangélium harmadik, görög szava a katharszisz volt, a szót Pál apostol akkor használja, amikor azt írja, hogy „takarítsátok ki” a régi kovászt. A megújuláshoz csak a katarzis, a teljes megtisztulás elég, miközben sokszor hajlamosak vagyunk csak tisztogatni, és ezzel elmaszatolni a bűneinket - mondta Fabiny Tamás. Nagypéntek és húsvét drámája katarzissal járhat együtt, ha felismerjük, hogy húsvétkor „radikálisan újat kezd velünk az Isten, teljesen, tetőtől talpig meg akar minket tisztítani” - fogalmazott...