2024. január 17., szerda

A GETTÓISKOLÁK FELÉ MEGY A MAGYAR KÖZOKTATÁS, ÉS AKI VÁLTOZTATHATNA EZEN, AZT HISZI, NEM ÉRDEKE

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.01.17.


A magyar oktatási rendszer mélyen igazságtalan, és ahelyett, hogy csökkentené, növeli a társadalmi különbségeket. A diákok teljesítményét más országokénál jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, ráadásul mindezt a szegregációs folyamatok is erősítik: a szegény, hátrányos helyzetű diákok egyre inkább szegény, hátrányos helyzetű diákokkal tanulnak együtt, a magyar társadalom és oktatási rendszer kiszorítja őket, így egyre inkább gettóiskolákban sűrűsödnek
...

...PISA-adatok szerint 2022-ben a társadalmi-gazdasági háttér magyarázóereje a matematikaeredmények szóródásában csak Romániában és Szlovákiában volt nagyobb a globális mérésben részt vevő országok közül.

A tavalyi kompetenciamérés adatai is jelentős növekedést mutattak a családi társadalmi-gazdasági háttér tanulmányi eredményre gyakorolt hatásában. Holott a 2021-es adatok alapján a Belügyminisztérium még arra jutott, hogy javult az iskolák hátránykompenzáló képessége.

A jól teljesítő, de rossz gazdasági-társadalmi családi hátterű 15 éves tanulók aránya 2009-ben és 2018-ban is az egyik legalacsonyabb volt nálunk az EU-ban.

...Az Európai Bizottság már a 2020-as országjelentésében is kiemelte, hogy Magyarországon nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyerekek koncentrációja egyes iskolákban. Nem véletlen, hogy a helyzet javítását megígérte a kormány az Európai Uniónak az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban éppúgy, mint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében. Ezeknek az EU-s pénzeknek – egyebek mellett – feltétele, hogy a kormány fel tudjon mutatni egy konkrét intézkedést.

Ez lett a januárban hatályba lépett oktatásidiszkrimináció-ellenes törvény, ami nem közvetlenül nyúl bele az iskolák életébe, nem is érinti közvetlenül a tanítási-nevelési folyamatot. Egyszerűen beékel egy „pénzbüntetést” – 10 százalékos forrásmegvonást – közvetett ösztönzőként, olyan általános iskolák esetében, ahol jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, mint a település iskoláiban átlagosan.

Ez az intézkedés úgy szándékozik egy általános iskolai szinten durván 3000 iskolás nagyrendszer esélyegyenlőségi mutatóin javítani, hogy – a kormány által meghatározott peremfeltételek alapján végzett számítások szerint – összesen alig 40 iskolánál helyez kilátásba forráselvonást. A szegregáció által az adatok alapján a legnagyobb mértékben érintett településekről és iskolákról itt írtunk részletesebben...

ITT OLVASHATÓ 

A FIDESZ RABJAI (BY:. PETI)

RADICS PETI VIDEÓ
Szerző: RADICS PETI
2024.01.13.



A Fidesz rabjai...


LÁSD MÉG:


NINCS VASUTAS. HOVÁ LETT?

TELEX
Szerzők: MÓRA FERENCSÁNDOR, SUDÁR ÁGNES
2024.01.17.


Zoltán majdnem két évtizede dolgozik a MÁV-nál, illetve a MÁV-Startnál. Nem ez az igazi neve, de saját névvel nem nyilatkozhat, mert a vasútnál megtorlásra számíthat, aki beszél a belső ügyekről – mondta. Így van ez már évek óta. Szerinte a cégen belüli munkaerőhiánynak több oka is van, a mozdonyvezetőknél például az, hogy a régiek közül sokan nyugdíjba mentek, és a teherfuvarozó magánvasutak is elcsábítják a dolgozókat.


A mozdonyvezetőknek, a kocsivizsgálóknak és a tolatásvezetőknek gyakran nem is csak a magasabb fizetés a vonzó, hanem a jobb munkakörülmények: az észszerű munkabeosztás, az emberséges vezetői magatartás és a túlórák pontos elszámolásának és kifizetésének ígérete is meggyőző érv a MÁV elhagyása mellett.

A jegyvizsgálók, azaz a kalauzok azonban nem tudnak magánvasutakhoz szerződni, hiszen magáncégek csak a teherfuvarozásban dolgozhatnak, személyszállításban a GYSEV-et leszámítva nincs a MÁV-nak versenytársa. Zoltán szerint a kalauzok azért is vannak kevesen, mert részben a létszámhiány miatt sok a túlóra, és minél kevesebben vannak, annál több munka jut egy emberre. Emiatt ráadásul esetenként a munkabeosztás is előnytelen lehet, így aki teheti, előbb-utóbb távozik.

A MÁV sajtóosztálya nem látja ennyire borúsan a helyzetet. Kérdéseinkre azt írták, „a MÁV-Volán csoportnál a betöltetlen pozíciók aránya az összlétszámhoz képest mindössze mintegy 3 százalék. A MÁV-START-nál nagyságrendileg 280 a betöltetlen pozíciók száma. A jegyvizsgáló munkakör esetében a 2023. évi éves átlagos túlóra 212 óra/fő volt.”

Zoltán úgy látja, sok idősebb, régi dolgozó már nagyon várja, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt, a fiatalabbak egy része pedig folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy hol találna előnyösebb állást, magasabb fizetéssel és kevesebb túlórával. Akadnak, akik 15-20 év vasúti munkaviszony után is elmennek inkább targoncásnak vagy egy üzletlánchoz pénztárosnak, és később örömmel mesélik a régi vasutas ismerősöknek, hogy megérte váltani, mert az új munkahelyen kevesebbet kell túlórázni, és ha jól dolgoznak, még meg is dicsérik őket.

Az új munkatársak körében Zoltán két végletet figyelt meg. Az egyik azok a huszonéves fiatalok, akiket otthon a szüleik nógatnak, hogy végre menjenek már el dolgozni. Köztük vannak, akik a munkát nem veszik túl komolyan, és amint lehet, otthagyják a vasutat. A másik végletet az ötvenes korosztály tagjainak egy része jelenti, akik korábban is dolgoztak máshol, de sokan nem voltak bejelentve, feketén alkalmazva vagy minimálbéres vállalkozóként ügyeskedtek. Nekik azért kell a MÁV-nál a hivatalosan bejelentett munkahely és a teljes fizetés, hogy legyen majd elég beszámítható évük és befizetett járulékuk, illetve magasabb bérszínvonaluk a későbbi nyugdíjhoz. Zoltán tapasztalatai szerint velük szinte mindent meg lehet csinálni, mert őket már csak az érdekli, hogy gyűjtsék az éveket a nyugdíjhoz...

A SZAKÉRTŐ NEM SZÁMÍT SEM ÚJ VÁLASZTÁSRA, SEM POLGÁRHÁBORÚRA LENGYELORSZÁGBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.17.


„A szenzációhajhász, de felelőtlen újságírók természetesen megemlítik, hogy akár polgárháborúhoz is vezethet a helyzet, ugyanakkor bár a lengyel belpolitikai hangulat rendkívül feszült, egy polgárháború kirobbanásához egyelőre nem adottak sem a feltelek, sem valós hangulat” – szögezte le a Hírklikknek Gordon István. A Lengyelország-szakértőt annak kapcsán kerestük meg, hogy múlt csütörtökön komoly tüntetés volt Varsóban az új kormány ellen, s a jelek szerint – a magyarországihoz hasonlóan – nagyon éles a szakadék a két fő erő között, a leváltott Kaczynski-féle Jog és Igazság Párt, illetve a jelenlegi miniszterelnök, Donald Tusk kormánykoalícióját adó pártok és híveik között. Gordon nem számít arra, hogy új választásokat írna ki a PiS-párti államfő.


„Az erőviszonyokról sokat elárul majd, hányan vesznek részt csütörtökön a közmédia elé összehívott, hetek óta szervezett PiS-tüntetésen” – mondta még a csütörtöki varsói demonstráció előtt a Hírklikknek Gordon István, emlékeztetve arra, hogy a fővárosban a választások előtt tartott, az akkor még ellenzéki Donald Tusk által fémjelezett tüntetésen mintegy egymillió ember vonult az utcákra. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon bejött-e a prognózisa, azaz, valóban sokat elárult a 11-i Kaczynski-párti megmozdulás. „Szerencsére a megfelelő csatornákon tudtam nézni a felvonulást, és végig tudtam hallgatni az azzal kapcsolatos kommentárokat, becsléseket, így végig tudtam követni ezek változását” – kezdte a választ a Lengyelország-szakértő, megosztva velünk ezt az „evolúciót”, ami 35-40 ezres becsléstől kezdve, egészen a félmillióig jutott.

A szervezők az első bejelentkezésnél azt mondták, hogy több ezren vannak jelen a tüntetésen – ezt követte a (jobb-liberális) Városháza 35-40 ezres becslése – majd az egymás után a pódiumra lépő szónokok, Morawiecki volt miniszterelnök, Kaczynski, a PiS első embere, s a leváltott kormány miniszterei előbb százezer, majd kétszázezer, és végül már háromszázezer emberre srófolták fel a demonstrálók állítólagos számát, sőt, utólag már félmilliós szám is elhangzott. Mindeközben a kormányoldal nem volt hajlandó további saccolásokra. Azt Gordon szerint nem tudni, hogy mi az igazság, ő maga sem tartja reálisnak azt, hogy Kaczynskiék mellett csak 35-40 ezer ember tüntetett volna...

RECESSZIÓ, TRAKTOROS BLOKÁD, JÖNNEK FEL A RENDSZERELLENESEK: VÁLSÁGBAN VAN NÉMETORSZÁG?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.16.


Három éve csökkennek a reálbérek, tavaly recesszió is volt, Olaf Scholz minden idők legnépszerűtlenebb kancellárja. A gazdatüntetések nemcsak a dízel áráról, hanem a kormány elkergetéséről is szólnak. A két legnagyobb rendszerellenes párt, amely felmondaná a zöld energiáról és Ukrajna támogatásáról szóló nemzeti konszenzust, együtt már 30 százalék feletti népszerűségnek örvendhet. Ezek bizony válságra utaló jelek. Csakhogy: 2004-ben a mutatók ennél is rosszabbak voltak, és akkor óriási felemelkedés követte a nehezebb éveket. Mi és miért történik a németeknél? Mutatjuk...

„MEGALÁZÓ VOLT, AHOGY AZ MNB FEGYVERESEKKEL VONULT KI HOZZÁNK”

DELLA PODCAST / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.01.17.



A Magyar Nemzeti Bankkal folytatott jogvita részeként tavaly év végén befejezte működését a leggazdagabb ügyfeleket célzó, több százmilliárd forintosra becsült bizalmi vagyonkezelői szegmens piacvezető társasága, a Primus Trust Zrt. Nem haragszunk az MNB-re, de közigazgatási pert indítottunk – mondta a Dellában B. Szabó Gábor, alapító, társtulajdonos, igazgató. Aki a műsorban kifejtette, hogy miért vitatják a jegybanki eljárás jogi alapját. Az engedélyköteles pénzkölcsönzési tevékenység megsértésével indokolt bírság méretét – 300 millió forint - pedig példa nélkülinek tartják a pénzügyi piacon, mert általában bankokra sem vetnek ki ekkora büntetést. Azt nem gondolják, hogy valamelyik versenytárs vetette volna ki a hálóját a Primus ügyfélkörére. A bizalmi vagyonkezelés piaca nem így működik – mondja erről a cég alapítója, aki szerint máshol kell keresni a jegybank motivációját. Mint elmondta, megalázó helyzetbe kerültek, amikor az eljárás során az MNB munkatársai fegyveres kísérettel jelentek meg a Primus Trust irodáiban. „Ez indokolatlan erődemonstráció volt” - mondta B. Szabó Gábor. 

A jogi csatába látszólag feltartott kézzel indulnak el az alapítók, de az igazgató szerint a Primus Trust eddigi tevékenységének beszüntetése, az engedélyük visszaadása nem menekülés a részükről. Ezt egy jelzésnek szánták, hogy ebben a hatósági környezetben nem kívánnak további időt, energiát, szaktudást pazarolni a bizalmi vagyonkezelésre, ahol szerintük jogbizonytalan helyzet alakult ki – ezt közölték is a jegybankkal -, de tény, hogy a büntetés mértéke is okot adott a cég működésének átgondolására. A Primus Trust azonban nem tűnik el, az alapító tulajdonosok más céllal - eseti vagyonkezelési tevékenységgel - folytatják a munkát a társaságon keresztül, egy ügyfelüket továbbra is kiszolgálva. Ennek a bejelentése folyamatban van az MNB felé – tudatta az alapító. A Dellában szó esik arról is, hogy mi a tervük a korábban létrehozott vagyonkezelő alapítványaikkal, valamint arról, hogy miért lógnak ki a vagyonkezelői világból a kormány által gründolt, leginkább az egyetemekről ismert vagyonkezelő alapítványok. Ez egy politikailag motivált történet – mondja erről B. Szabó Gábor.

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: AMIT A FIDESZ ELHATÁROZ, ARRA VAN PÉNZ

ECONOMX PODCAST
Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON
2024.01.16.



Nem várt öröm, hogy még 2023 végén megérkezett az uniós források első részlete, hiszen így sokkal jobb pozícióból várhatta januárban a globális pénzpiac elindulását a magyar gazdaság, mondta Petschnig Mária Zita az Economx.hu podcastjában. A közgazdász szerint az ugyanakkor árnyalja az elemzők örömet, hogy a most megérkezett forrást már a tavalyi évben elköltötték.

NAGY MÁRTON: A KÖVETKEZŐ NAGY FELADAT A TARTÓS NÖVEKEDÉS ÉS AZ EGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSA

ARÉNA / INFORÁDIÓ
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.01.16.



Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.

Nagy Márton nemcsak önálló tárcát kapott a Nemzetgazdasági Minisztérium révén, hanem átvette a Gazdasági Kabinet vezetését is Varga Mihály pénzügyminisztertől, ennek ellenére az InfoRádió Aréna című műsorában azt hangsúlyozta, hogy ebbe nem kell hatalmi vagy politikai kérdéseket belelátni.

„Ez csak egy technikai munkaszervezési kérdés, így hatékonyabban tudjuk a kormány munkáját segíteni.

"Munka van, dolgozni kell, ennyi”

– összegezte a közelmúlt változásait.

Mint fogalmazott, a korábbi válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis jön, ahol a Gazdasági Kabinet élén elsősorban koordinációs feladata van, minden miniszterre hárul szerep, ezeket csak össze kell hangolnia, és hozzátette, a kabinetet a nemzetgazdasági miniszter vezeti, de a költségvetés felett továbbra is a pénzügyminiszter őrködik.

„A fejlesztési irányokat kell meghatároznunk, de közben meg kell tartani a költségvetés egyensúlyát. Vannak olyan szabályozói lépések, amelyeknek nincs közvetlen költségvetési hatásuk, ilyen volt a kamatstop, amelynek nincs fiskális hatása, csak pénz csoportosítunk át a bankoktól az ügyfelekhez” – mondta Nagy Márton.

Felidézte, hogy a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt, és ebben aktív kormányzati szerepvállalás volt. Példaként említette

  • az árfigyelő rendszer vagy
  • a kötelező akciózás, valamint
  • a fix vállalati energiaárak letörését és
  • a rezsivédelem fenntartását,

a miniszter szerint ez mind az infláció letörését szolgálta.

A másik teljesült vállalás Nagy Márton értékelése szerint a reálbérek növekedése: szeptembertől újra nő, előtt egy évig csökkent, de most már az emelkedés elérheti a hat százalékot, mert a bruttó béremelés elérheti a 12 százalékot is.

A kormány 2024-re már négyszázalékos növekedéssel számol, ehhez Nagy Márton szerint a gazdaság több elemét helyre kell állítani, mert „ez nem megy magától”. Első helyen a fogyasztást említette, ehhez szükség volt a reálbérek növekedésére, most pedig az kell még, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából lehet majd fogyasztás.

„Ha meglesz a bizalom, akkor eltűnik az óvatossági motívum” – mondta.

A másik feltétel a beruházások felfutása, de a tárcavezető szerint a fogyasztás magával húzza majd a beruházást, visszatér a belső keresletre termelés, és ezzel a beruházás. A kormány azonban segíthet, hogy gyorsabb legyen a beruházások felfutása, példaként említette Széchenyi vagy Baross Gábor programot, de az uniós források egy részét is minél gyorsabban a gazdaságba kell szerinte csatornázni...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

PAKS II.: AZ ÉVSZÁZAD BERUHÁZÁSÁTÓL AZ ELHERDÁLT ÉVTIZEDIG

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2024.01.15.


Amikor 2014. január 14-én Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott Moszkvában, úgy gondolhatta: jó üzletet kötött. Az új magyar (orosz) atomerőmű építésének áldásos hatásait a magyar kormány változatlanul hiszi és hirdetheti, ám eltelt tíz év, és az építkezés még el sem kezdődött.

„Tisztelt Apró elvtárs!
1969. október 27-én kelt levelével kapcsolatban értesítem, hogy a szovjet félnek nincs kifogása az 1966. december 28-i szovjet–magyar egyezmény által előirányzott atomerőmű-építés eredetileg 1970–1977-re megállapított határidejének elhalasztása ellen egy távolabbi időpontra. (…) M. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese.”


Árulkodó vagy sem, ha aktualizáljuk a neveket és dátumokat ebben az 54 éves levélrészletben, egy nagy lépéssel közelebb kerülünk a Paks II.-beruházás megértéséhez. Az idézet egy húsz éve megjelent könyvből való (Szabó Benjámin: Atom Kor Kép; Új Palatinus Könyvesház, 2004), amely arra tett kísérletet, hogy megelevenítse az első magyar atomerőmű építésének történetét. A több mint 750 oldalas kötet írója a XX. századi magyar történelem legnagyobb önálló beruházásának tartott Paks I. létrehozásáért felelős kormánybiztos, majd az erőmű első igazgatója volt. Azt írta meg, ahogyan a hatvanas évek elején formálódó álomból a realizálás, a végtelen egyeztetések és előkészítések miatt átcsúsztak a következő évtizedbe, és hogy az egykor 4000 MW-ra vizionált permanens építkezésből hogy lett 4×440 MW, aminek betonba öntéséhez 1974 augusztusában kezdtek hozzá, hogy végül tizenhárom évvel később jussanak el a projektzárásig.

Nem valószínű, hogy bárki is nekiállt már a második Paksi Atomerőmű történetének megírásához. Az elmúlt tíz évben számos tanulságos történet, döntés, ígéret és fogadkozás született, amelyeket aztán elhalványítottak vagy eltöröltek a racionális hétköznapok. A jubileumra, ha nagy vonalakban is, de azért összegyűjtöttük, mit érdemes tudni Paks II.-ről...

TÉVEDÉS, HOGY A ZENE HIDAT KÉPEZHET KULTÚRÁK KÖZÖTT – AZ IZRAELBEN ÉLŐ BESH O DROM-ALAPÍTÓ VALLOMÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.01.17.


„A biztonságot garantálni a hadsereg tudja, fegyverekkel, nem a zene vagy a zenész. Ha utóbbi azt hiszi magáról, hogy társadalmi küldetést teljesít, kultúrákat tud összebékíteni – fájdalmasan nagyot téved.” Mindez egy zenész szájából meglehetősen keserű, ám Barcza Gergelynek jó oka van, hogy így lássa: az Izraelben élő, ott rendkívül sikeres magyar zenész testközelből figyeli a háború borzalmait, miközben itthon épp új lemezt készül kiadni az általa társalapított Besh o droM-mal. A hazai világzenei színtér egyik legnagyobb hatású együttese, a magyar dalkincset közép-európai kontextusba helyező zenekar idén már 25. születésnapját ünnepli. Alább nem csupán a Hamász és Netánjáhu eltakarításának szükségességéről esik szó, de cikkünkben debütál az új lemez első száma is. Premier és nagyinterjú...

LÉLEKBEN #16 (2024.01.13.) - KADARKAI ENDRE MŰSORA: SZEKERES GYÖRGY ÉS ORAVETZ DÁNIEL

LÉLEKBEN / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.01.13.



Ezúttal egy súlyos pszichológiai betegségnek eredünk a nyomába a Lélekben adásában: a skizofréniát járjuk körül. Először Dr. Szekeres György pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke tárja fél a betegség hátterét, majd Oravetz Dániel, Antistigma-díjas, skizofréniával élő festőművész mesél pszichotikus epizódokról, betegségtudatról, hangokról, kezelésről Kadarkai Endrének.

KAPOD:| ALMÁSI KITTI & KRIZSÓ SZILVIA

KAPOD
Műsorvezető: KOVÁCS ANDRÁS PÉTER
2024.01.16.



Krizsó Szilvia riporterként politikusokat szedett ízekre a képernyőn, Kittivel viszont már a sminkszobában megtalálta a közös hangot. Optimistán realisták, őszinték, nyíltak és leplezetlenek egymással - és nagyon-nagyon viccesek. Kettejük barátsága egy önfeledt, feltétlenül elfogadó barátság.

CSATT: BUDAPESTI POLITIKAI HELYZETKÉP: AGGÓDNIA KELL KARÁCSONY GERGELYNEK?

CSATT
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.01.17.



Hivatalosan még messze nincs kampányidőszak, a valóságban viszont már rég megkezdődött. Van-e köze mindehhez az új közlekedési bérletrendszernek? Alkalmas főpolgármester-e Karácsony Gergely? Milyen jövő előtt áll Budapest? Különböző vélemények az asztal két felén. Ez a CSATT! 

A műsor vendégei – Grundtner András, a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje, Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettese, MSZP és Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere, DK.

MANAPSÁG A FIDESZ ÉS A JOBBOLDAL TÉRFELÉN PATTOG A LABDA 🍊 | LENGYEL LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.01.12.



A Reggeli személy 2024. január 11-i adásában Szénási Sándor vendége Lengyel László jogász, közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója volt.

NEM BIZTOS, HOGY JÓL JÁRNAK ORBÁNÉK, HA TRUMP LESZ ÚJRA AZ AMERIKAI ELNÖK – REPTÉR VIROVÁCZ PÉTERREL

REPTÉR / MAGYAR HANG
Műsorvezető: BALOGH ROLAND
2024.01.16.



Milyen gazdasági trendek várhatóak 2024-ben? Egyáltalán megjósolható, kalkulálható-e, mi várható? Hogy tervez manapság előre a nemzetközi piac? Milyen hatással lehet a világgazdaságra a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás, illetve az épp most tartott tajvani államfőválasztás? Milyen hatással lenne a gazdaságra egy tajvani konfliktus? Miért kellene záros határidőn belül megoldást találni a krónikus munkaerőhiányra? Miért csak árnyéka önmagának Németország? Vajon idén elmúlik-e a forintgyengülés réme? Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk. 

A brüsszeli percekben pedig Arató László tudósítónkkal azt az – egyébként finn néppárti kezdeményezésű – EP-petíciót jártuk körbe, amelyet már 120 európai parlamenti képviselő aláírt, és amely azt célozná, a folyamatos vétói miatt vonják meg Orbán Viktor szavazati jogát az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülésein.

MINDENKI NYUGODJON LE, ORBÁN VIKTOR RENDEZTE A TANÁROK BÉRÉT ÉS A VÁLSÁGOT IS TÖKÉLETESEN URALJA

ÖNKÉNYES MÉRVADÓ
Műsorvezető: HORVÁTH OSZKÁR
2024.01.17.



A műsor résztvevői: Puzsér Róbert, Horváth Oszkár, Béndek Ábris...

HÁROMHARMAD: ALUFÓLIASISAKOS FELVETÉS, HOGY AZ ELLENZÉK 2022-ES KAMPÁNYÁT A FIDESZ FINANSZÍROZTA?

HÁROM HARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.01.16.


Maffiaállam, pártpénzek, hatalomgyár, hitre épülő világ – ezúttal e témákban érkező hallgatói kérdésekre igyekezett válaszolni Bita Dániel, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József.

ÚTSZÉLEN

KLUBRÁDIÓ / ÚTSZÉLEN
Műsorvezető: JÓZSA MÁRTA
2024.01.11.


A szíriai 
Bashar Assad rezsim titkos archívumából 27 000 halálra kínzott civil foglyot ábrázoló fényképet lopott ki, és hozott nyilvánosságra 2014-ben egy katonaszökevény, aki Caesar fedőnéven a katonai rendőrség fotósa volt. Találtak-e az érintett családok Európában igazságszolgáltatásra - erről szól a Szíria elveszett lelkei című dokumentumfilm, amelynek nagykövete volt a vendégünk, Parászka Boróka újságíró.

FRIDERIKUSZ SÁNDOR: KÉRDEZTEK, VÁLASZOLOK /// FRIDERIKUSZ PODCAST 87.

FRIDERIKUSZ PODCAST 87.
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.01.11.



Sokak kérését teljesítjük a mostani adással, amikor majd másfél órában Friderikusz Sándor válaszol a nézőktől, hallgatóktól kapott kérdésekre, amelyek - a többi között - a podcast-készítés háttérmunkájáról, kulisszatitkairól, a vendégek kiválasztásának módszeréről, a fel nem tett kérdésekről, a bevételekről és a szponzorokról szóltak, de sok kérdés érkezett azzal kapcsolatban is, hogy a Friderikusz Podcast tilt-e le kommenteket és milyen esetekben, illik-e a műsorvezető kapucnis öltözete egy ilyen komoly tartalomhoz, melyik volt Friderikusz életének legnehezebb periódusa és azt hogy vészelte át, milyen hazai és külföldi podcastokat néz és hallgat F.S., hogyan változatta meg őt a hírnév és a pénz, lesz-e folytatása a reptéri történeteknek, és hogy használ-e szereket vagy alkoholt, továbbá hisz-e Istenben.

Több mint 70 kérdésre ad rövid és egyenes választ a műsorvezető-podcaster ebben a mai műsorban.


„A PÁRT RETTEG” – ROMLÓ KÍNAI GAZDASÁGI MUTATÓK MIATT ROBBANHAT A TAJVANI KONFLIKTUS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.01.15.


Magabiztosan nyerte a szombati tajvani elnökválasztást a Demokratikus Haladó Párt jelöltje. Laj Csing-tö nagyobb távolságot tartana a Kínai Népköztársaságtól, Peking komor nyilatkozatokkal reagált az eredményre. Újabb háború fenyeget, mégpedig a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán? Matura Tamás Kína-kutató szerint nem ilyen vészes a helyzet, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szakadár kínai tartománynak tekintett szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.


Niall Ferguson brit történész szerint az Amerika által dominált világrend összehangolt támadások célpontja lett: 2022-ben Oroszország rohanta le Ukrajnát, 2023-ban Irán vazallusai Izraelt, idén pedig Tajvan elleni kínai akciótól tart. A történész 2022 elején megjósolta az ukrajnai háborút; a hétvégi tajvani választás után kezdhetünk aggódni?

– Valószínűtlennek tartok egy fegyveres akciót. Mind tajvani, mind amerikai részről inkább 2027-2028-at emlegetik a lehetséges kínai támadás időpontjaként. Akkor lesz a legaggasztóbb a csillagok állása taktikai szempontból: a térség biztonságát szavatoló amerikai flotta állományából több hajót ki kell vonni, pótlásukra csak a 2030-as évek elején kerül sor, azaz jelentősen gyengül a kínaiakat elrettentő erő. A veszély második eleme inkább stratégiai. Peking úgy gondolja, a Nyugat, illetve az Egyesült Államok hanyatlik, s ennek megfelelően tervez. A harmadik komponens a négy év múlva esedékes következő tajvani kampány, amelyen már csak demográfiai okok miatt is erősödni fog a függetlenségpárti tábor. Az idősebb nemzedékek eltűnésével egyre csökken a magukat kínaiként meghatározó tajvaniak és nő a sziget függetlenségét támogatók aránya. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök negyedik ciklusa kezdetén lesz, 2028 márciusában választhatják meg újra államfőnek. A pártfőtitkárnak érdeke lehet, hogy a keménykezű vezetése miatt halmozódó feszültséget kezelje, és egy nagy nemzetegyesítő akcióval, azaz Tajvan visszaszerzésével erősítse meg hatalmát.

Keleti szomszédunkban háború dúl, ég a Közel-Kelet, miért érdekeljen bennünket egy kilencezer kilométerre található sziget?

– Részben pontosan ugyanazért, amiért az ukrajnai háború foglalkoztat minket. Európa és Magyarország érdeke, hogy fennmaradjon a szabályokon és értékeken alapuló világrend – még ha az időnként recseg-ropog is –, és a nagyobb hatalmak ne élhessenek vissza korlátlanul erőfölényükkel. Tajvan nemzetközi helyzete ugyan bizonytalan, de belpolitikailag erős és fejlett demokrácia, értékei a nagy távolság dacára is hasonlóak a mieinkhez. Morális feladatunk ezen értékek támogatása. Mindemellett gazdasági érdekünk is a stabilitás fenntartása.

Felmérhetetlen károkat okozna Magyarországnak egy térségbeli konfliktus, mert az európai és magyar külkereskedelem igen jelentős része halad át ezeken a vizeken.

Nem csupán a Kínával, Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal folytatott közvetlen kereskedelmünkre kell itt gondolni, hanem a más országokon keresztül közvetetten hozzánk érkező kelet-ázsiai árucikkekre is. Beleértve az alkatrészeket és egyéb olyan termékeket, amelyek elengedhetetlenek a hazai termelés és fogyasztás fenntartásához. A minap a pozsonyi külügyminisztériumban konzultáltam e kérdésről, és még a magyarnál kisebb, Kínától jóval kevésbé függő szlovák gazdaság képviselői is attól tartanak: egy összecsapás Kelet-Ázsiában teljes gazdasági ágazatokat állítana le az országban. Szóval ebben a globalizált világban meglepően fontos számunkra, mi történik Tajvan környékén...

POLITICO: 2024-BEN ELSZIGETELŐDHET AZ EU, VEZETŐI BEFELÉ FORDULHATNAK A VÁLASZTÁSOK UTÁN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.17.


Az EP-választásokon a centrum gyengülését, utána befelé forduló európai vezetőket jósol Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elnevezésű politikai kockázati tanácsadó cég európai részlegvezetője. Az Európai Parlamentben dühösek a bizottságra a magyar pénzek feloldása miatt, akár bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak. A nemzetközi sajtó is felfigyelt az Orbán-Fico találkozóra. 

Fico Orbán mellett, dühös EP-képviselők

Orbán Viktor szerint Ukrajna megsegítése nem történhet úgy, hogy négy évre előre 50 milliárd eurót kivesznek az európai uniós költségvetésből – ez az EU szuverenitásának és a nemzeti érdekeknek a megsértését jelentené –, Robert Fico pedig támogatja a magyar javaslatokat, és ellenez minden olyan intézkedést, amely korlátozná Budapest EU-n belüli jogait. Ez volt a két kulcsmegállapítás a magyar-szlovák kormányfői találkozó utáni sajtótájékoztatón a Reuters – valamint több más nemzetközi médiaforrás - beszámolója alapján. A hírügynökség idézte Orbánnak azt a kijelentését is, miszerint szükséges ugyan Kijev megsegítése, de „még azt sem tudjuk, mi lesz negyedév múlva”.

A Politico amerikai portál európai kiadása kiemelte Ficónak azt a mondatát, „amíg én vagyok Szlovákia kormányfője, soha nem fogok egyetérteni azzal, hogy egy országot megbüntessenek a szuverenitásáért”. Brüsszel a február elsejei EU-csúcs előtt keresi annak a módját, miként lehetne megkerülni Orbán vétóját – tette hozzá a Politico.

A német sajtó több orgánuma, köztük például a Frankfurter Rundschau is átvette a dpa hírügynökség azon cikkét, amely szerint haragot gerjesztett az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság azzal, hogy felszabadított Magyarország számára eddig befagyasztott uniós pénzeket. Képviselők „piszkos alkuról” beszélnek, és az Európai Bíróság előtti eljárást kezdeményeznek. Arra az esetre pedig, ha a Bizottság további pénzek zárlatát oldaná fel, anélkül, hogy teljesülnének a feltételek, akkor a dpa szerint felmerülhet például a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítvány is, ami elfogadása esetén a végrehajtó testület lemondásához kellene, hogy vezessen.

Az EP-választások után befelé fordulhatnak az európai vezetők, Trump újraválasztása létében fenyegetheti a NATO-t

Az imént már említett Politico közli Mujtaba Rahmannak, az Eurázsia Csoport elnevezésű politikai kockázati tanácsadó cég európai részlegvezetőjének a cikkét arról, hogy az Európai Unió geopolitikai tényezővé szeretne válni, de félő, hogy éppenséggel elszigetelődhet.

A szerző a júniusi európai parlamenti választásokat illetően azt jósolja, hogy a populisták nem kerülnek ugyan a többséghez közeli helyzetbe, de jelentős nyereségeket könyvelhetnek majd el az euroszkeptikus pártok, és a centrum teret veszít a 2019-ben kialakult arányokhoz képest. Alighanem különösen rosszul fognak szerepelni a Franciaországban, illetve Németországban kormányzó pártok, és minden bizonnyal meggyengül Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz kancellár tekintélye, aminek nyomán e két vezető még inkább a hazai ügyekre fog összpontosítani, nem marad elég figyelme az ambíciózus európai politikai célkitűzésekre. Több más tagországban is ingatagnak bizonyulhatnak újonnan megalakult kormányok, így Spanyolországban, illetve Lengyelországban, ami további befelé forduláshoz vezethet. Az EP-választáson a nacionalista pártok térnyerésére lehet számítani Ausztriában, Belgiumban és Portugáliában.

Eközben az EU-nak több nagy kihívással kell megküzdenie – folytatja a Politico vendégkommentátora. Ezek közt elsőként említi azt, hogy sokkal nehezebbé válhat Ukrajna egységes támogatása, hiszen ahogy a háború a holtpont felé közeledik, úgy gyengül Kijev helyzete Moszkvához képest. Különös nehézséget okoz majd, hogy egyre inkább tudatosul, mit is jelentene az EU számára Ukrajna csatlakozása, és ennek fényében növekednek majd a kijevi reformokat illető elvárások.

Mujtaba Rahman szerint a migráció is újra előjöhet, mint destabilizáló politikai tényező, hiszen az EU még mindig nem reformálta meg a szükséges mértékben a menekültpolitikáját. A menekülthullámok próbára tehetik az EU szolidaritását, összetartását és határbiztonságát.

Emellett az unió gazdaságának egyre több küzdelmébe kerül a versenyképesség növelése, ám ez Németországban kemény költségvetési realitásokba ütközik. Miközben pedig folyik a verseny a gazdaság zöldítése és digitalizálása terén a vezető szerepért, az EU azt kockáztatja, hogy lemarad Kína és az Egyesült Államok mögött. Az Unió képtelen elmélyíteni együttműködését Washingtonnal Peking ellenében, és ugyanakkor továbbra sincs proaktív álláspontja Kínával szemben.

Mujtaba Rahman problémalistáján ott található Orbán Viktor is. Mint írja, a magyar miniszterelnök bele akar szólni abba, kik legyenek az uniós intézmények vezetői, és úgy látja, hogy kulcsfontosságú kihívás lesz Orbán egyre ellenségesebb magatartásának a kezelése, különösen az év második felében esedékes magyar EU-elnökség alatt. 

Ámde mindezeken felül az EU számára a legsúlyosabb gondot Donald Trump esetleges elnökválasztási győzelme jelentené – állapítja meg az Eurázsia Csoport vezető illetékese. Elnökként Trump újra feszültté tenné a transzatlanti viszonyt, visszavetné Ukrajna nyugati támogatását, valamint megnövelné a kereskedelmi háború veszélyét. A NATO-t létében fenyegető rémálommal érne fel a Trump részéről elképzelhető törekvés arra, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki az atlanti szövetségből. Ez sokak számára megkérdőjelezné a szabadság, a béke és a prosperitás azon alapját, amin a második világháború utáni rendezés nyugodott.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

Kárpáti János lapszemléjét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Olaf Scholz német kancellár érkezik az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartandó kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozóra Brüsszelben 2022. május 30-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG: MÓRICZ ZSIGMOND

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.01.16.


Téma: Móricz Zsigmond

Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

ITT HALLGATHATÓ MEG


VISZLÁT MŰVÉSZETTÖRTÉNET-OKTATÁS! - MÉLYI JÓZSEF A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.01.16.



Mélyi József kurátor, művészettörténész, műkritikus - és docens, tanszékvezető - érkezett Dési Jánoshoz a 2024. január 16-i Reggeli személybe, hogy megszűnő művészettörténet-oktatásról beszélgessenek.

KÖZELEG A VÁLASZTÁS, DE AZ ELLENZÉK KEZD KICSÚSZNI AZ IDŐBŐL

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.01.17.


Ahogy közeledik a június 9-i önkormányzati választás időpontja, a megállapodások helyett egyre több saját polgármesterjelöltet jelentenek be az ellenzéki pártok. Múlt héten a Momentum három olyan kerületben jelezte az indulási szándékát, ahol más pártnak már régóta van jelöltje. Több fővárosi kerületben és vidéki nagyvárosban két vagy akár három ellenzéki jelölt is készül a kampányra.

Abban egyetértenek az ellenzéki pártok, hogy legkésőbb április közepére, a kampányidőszak és ajánlásgyűjtés kezdetére mindenhol csak egy jelölt maradhat a Fidesszel szemben, ha győzni akarnak. Az viszont még nem látszik, hogyan dőlnek el a vitás kérdések. A korábban csodafegyvernek tekintett előválasztásra egyre kisebb esély van, miközben a tárgyalásokat a választási törvény decemberi módosítása is bonyolítja.

Karácsony Gergely főpolgármester október 23-án még optimistán azt ígérte: heteken belül létrejöhet az ellenzéki megállapodás Budapesten. Ez azonban még január közepére sem született meg. Bár az LMP kivételével minden ellenzéki párt beállt Karácsony főpolgármester-jelölti indulása mögé, a kerületi polgármesterjelöltekről még messze nincs megegyezés. Budapesten a huszonháromból tíz kerületben vannak viták, a megyei jogú városok közül pedig többek között Egerben, Győrben, Miskolcon és Szolnokon is kérdéses még, hogy melyik párt adja a közös jelöltet.

Információink szerint a karácsonyi ünnepek előtt megakadtak az ellenzéki tárgyalások a közös fővárosi listáról és az ellenzéki polgármesterjelöltekről, és január első felében sem történt előrelépés az ügyben. Az elmúlt napokban több ellenzéki vezető politikussal beszélgettünk a háttérben, és

nagyon úgy tűnik, hogy valójában még senki nem látja a képletet, amivel meg lehetne oldani a vitás kérdéseket.

Egyik beszélgetőpartnerünk egyenesen úgy látja: rosszabb állapotban van most az ellenzék, mint a legutóbbi önkormányzati választás előtt öt hónappal. Mielőtt azonban teljesen temetni kezdenénk az ellenzéket, érdemes felidézni, hogy 2019-ben az október 13-i önkormányzati választás előtt mindössze három hónappal, július elején jelentették be Budapesten a közös polgármesterjelöltek listáját, míg Ferencvárosban még ennél is később, augusztus közepén dőlt el az előválasztás után, hogy Baranyi Krisztina lesz a jelölt...

HÁY JÁNOS: AZ ELIT TAGJAI KÖPNEK A TÁRSADALOM TÖBBSÉGÉRE

SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.17.


Az író úgy látja: a többségi társadalom semmit nem tesz azért, hogy egymillió ember ne mélyszegénységben éljen Magyarországon, ezért gyalázatos, ahogy a kérdéshez viszonyulunk, miközben harminc éve legitimizálva van a lopás, és minden párt a tolvajok seregébe jelentkezett az angyaloké helyett. Ezért reméli, hogy egyszer valaki tényleg egy rohadt nagyot csap arra a kézre, amelyik jogtalan pénzek után nyúlkál. A háborúról úgy gondolja: orosz és amerikai részről is jelen vannak a hazugságba csomagolt nagyhatalmi érdekek.


Székelykáposzta fő a konyhában, finom illatok az egész lakásban.

Igen, karácsonykor a családból többen is jönnek, ezért is készülök. Meg persze én is megyek, napokig tart a karácsonydömping. Amúgy szeretek főzni meg mosogatni is.

Mosogatni?

Hát persze. Mert van kézzelfogható eredménye. Egy vietnámi barátom a minap azzal állt elő: Szégyellem elárulni, de én marhára szeretek mosogatni. Mondom, én is. Két mosogató költő találkozott össze. Nincs akkora kulturális szakadék köztünk.

Mi foglalkoztatja leginkább az ünnepek idején?

Az a legjobb, ha az ünnep úgy telik, ahogy telnie kell. Ha minden megvan, ami régen volt. Nagyon egyszerű a menü, ugyanazt esszük húsz éve. Nem újítunk, én egy ilyen hagyományokba beragadt arc vagyok. Libamáj szokott lenni, most már horror áron, amit év közben nem lehet enni, mert az a karácsony meggyalázását jelentené. Amellett persze a karácsony szakrálisan is nagyon fontos, mégiscsak egy fordulópont, a nappalok egyre hosszabbak lesznek, és a hagyomány szerint ekkor született meg az a gondolat, ami mentén felépült a világ, amiben élünk.

Kadarkai Endre műsorában azt mondta: „Élni a legértékesebb dolog a világban. Két nap életért elcserélnénk minden halál utáni dicsőséget.”

Nem kell ahhoz karácsony, hogy ez a téma előjöjjön, ez az emberi létezés egyik alapproblémája. A körülöttünk lévő végtelen és a számunkra kiszabott végesség feszültsége belénk van kódolva. Azt gondolhatnánk, hogy az Édenkertből való kiűzetés csak egy emberpárt érintett, de valójában nem más, mint a gyerekkor elhagyása, amikor tudatosul bennünk az idő, hogy meg fogunk halni. A karácsony arra emlékeztet, amikor még nem érzékeljük az időt. Amikor hiszünk a Jézuskában és ebben az egész varázslatban. Amikor még biztonságban vagyunk a szüleink mellett, amikor még az örökléttel sem számolunk.

A gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel és az eutanázia ügye mostanában került a közbeszédbe.

Életpárti vagyok, de egyelőre nem szenvedek olyan betegségben, ami ezt a gondolatot beerősítené.

Az ő sorsáról is olyanok döntenek majd, akik nem szenvednek ebben a betegségben.

Az eutanázia lehet emberi jog, én amúgy is elfogadó vagyok. Úgy kell az élet mellett érvelni, hogy nem vonjuk meg mások jogát ahhoz, hogy nem akarnak élni. Nem propagálom az öngyilkosságot, szó sincs róla. De ha valaki úgy gondolja, hogy az életét ilyen módon nem akarja élni, akkor legyen lehetősége arra, hogy ne éljen.

Magyarországon a téma eddig tabunak számított.

Pedig mindenről érdemes beszélni, főleg olyanról, amiről korábban nem. A gyermekvédelmi törvény anomáliái is azért ilyen rémisztők, mert nem tudunk beszélni róluk. Csak állításokat közlünk, hogy ez így van, az meg úgy. Ha pedig belemegyünk valamelyik véleménybuborékba, az ügyek már végképp nem problematizálhatók, mert meg van ajánlva és el van várva, hogy mit kell róla gondolni. Bezáródunk egy világba, és onnantól kezdve még a borotvahab márkáját sem tudjuk megváltoztatni, mert minden le van osztva...

SZELÉNYI ZOLTÁN: AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY OLYAN, MINT AZ OROSZ RULETT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMERTH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.16.


A betegek az internetről gyógyulnak, az orvosok megkérdőjelezik a páciensek együttműködési szándékát – foglalta össze az egészségügy jelenlegi helyzetét Szelényi Zoltán traumatológiai sebész, orvos-közgazdász. Az MSZP egészségügyi kabinetjének vezetője szerint az állami egészségügyben dolgozók leterheltségén, hozzáállásán, az intézmény felszereltségén és szokásjogán múlik, hogy ki milyen ellátást kap. Az egész olyan, mint, amikor a süllyedő Titanicon még mindig játszik a zenekar – tette hozzá, amikor arról beszélgettünk, miért tereli az állam a magánegészségügy felé az embereket.


Jogosan érzik azt a betegek, hogy nincsenek biztonságban a jelenlegi egészségügyi rendszerben?

A betegbiztonságot minden jól működő egészségügyi ellátórendszernek szavatolnia kell. Korábban a szigorú minőségbiztosítás, a rendszeres ÁNTSZ ellenőrzések, vagy éppen a Egészségbiztosítási Felügyelet biztosította, hogy minden intézményben korszerű, biztonságos gyógyító munka szolgálja a betegek felépülését. A két utóbbi intézmény megszűnt, a minőségbiztosítási auditálás rendszere már évek óta nem működik. Tehát a dolgozók leterheltségén, jóindulatán, az intézmények szokásjogán, felszereltségén múlik, ki milyen minőségű ellátásban részesül. Ez sajnos egy nagyon esetleges rendszer, amelyben kódolva van a hiba lehetősége.

Összedőlhet a magyar egészségügyi rendszer? Egyáltalán létezik ilyen állapot?

Az egészségügy összedőlését véleményem szerint tényként kezelhetjük. Ahogy egyik kollégám mondta: olyanok vagyunk, mint a zenekar a Titanicon. A hajó már félig elsüllyedt, de mi még húzzuk a talp alá valót...

JÉGRE MAGYAR!

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.17.


Megfagyott belvizek, befagyott konfliktusok, a magyar-szlovák barátság és ajánlott koplalás a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt! Ismét jelentkezik a 444 napindító – és nem az egyetlen – hírlevele. 

De előtte itt van négy kiemelt anyag a címlapról:


  egyet,




SZLOVÁKIA

Habonyék adtak nekik tanácsokat, most ellenzéki tüntetések és koalíciós botrányok kísérik Robert Fico regnálását, de Európában jóval óvatosabb a magyar szövetségesénél. A hagyományos első prágai vizit után Budapesten járt a szlovák miniszterelnök, ahol elhangzott: sosem volt még ilyen jó Magyarország és Szlovákia viszonya.

A magyar állam 270 millió forinttal támogat egy ismeretlen felvidéki civil szervezetet, ami aztán a magyar párt kampányát segíti: a tavaly létrejött szervezet egyelőre Wikipédia-cikkeket kopizik.

BELFÖLD

Az európai képviselők nagyon idegesek, hogy az Orbán-kormány megkapta a befagyasztott uniós pénzek egy részét: jobb- és baloldali pártok közösen tervezik perelni az Európai Bizottságot, ami szerintük túl engedékeny volt Orbánnal.

Több mint 2 millió forintos pótdíjat fizetett tavaly egy bliccelő, tehát megéri minél hamarabb kifizetni a büntetést, az ugyanis nem évül el.

Büntetlen marad az újlipótvárosi kromofágos autórongáló: volt gyanúsított, de nem bizonyítható, hogy ő követte el a bűncselekményt. (37 autón keletkezett összesen 7-8 millió forintos kár.)

- Sóskúton nyílik meg az eredetileg Alsózsolcára tervezett akkufeldolgozó üzem.

- Balásy Gyula cége 274 millióért újabb paksi megbízást kapott.

- Mészáros Lőrincék cége lett a legügyesebb ajánlattevő: 102 autóra tett 1,4 milliárdos 
  ajánlattal nyert.

- Az MTA elnöke szerint kárenyhítésre jó a Hu-rizont program, de azért jó lenne 
  visszakerülni az uniós Horizont programba.

- Főtanácsadó lesz Ferencvárosban Ádám Zoltán, a Corvinusról kirúgott oktató.

- Fél évre bezár a Nyugati téri McDonald's.

HÁBORÚK

Szükségállapotot hirdettek az oroszországi Voronyezsben az ukrán dróntámadás után. Zelenszkij azt mondta: „Putyin a megtestesült háború, nem fog változni, nekünk kell változnunk.” Az orosz diktátor eközben arról beszélt, hogy hamarosan megkérdőjeleződik Ukrajna államisága, az ukrán elnök béketervét pedig elutasítja.

Halott izraeli túszokat mutogat a Hamász, és azt állítja, hogy izraeli légicsapásokban haltak meg, Izrael szerint viszont hazudnak, de ők is aggasztó híreket kaptak a túszok sorsáról. A belga miniszterelnök szerint Európának segítenie kell Izraelt, de az ártatlan civilek szenvedését meg kell állítani. Most már legalább a gázai civilek és az izraeli túszok is kaphatnak gyógyszereket.

Miközben Szijjártó Péter békeszerető emberekről beszél, Örményországot csak „Nyugat-Azerbajdzsánnak” nevezi az azeri elnök, aki nyíltan kérkedett a karabahi örmény lakosság elüldözésével.


Irán 10 ballisztikus rakétával lőtte az amerikai konzulátus környékét iraki Kurdisztánban, azt állítva, hogy izraeli kémközpontokat támadtak, miközben megtorolták a bagdadi amerikai akciót, amiben az egyik milícia vezetőjét ölték meg.

- Kína figyelmeztette a Fülöp-szigeteket, hogy „ne játsszon a tűzzel”.

KÜLFÖLD

Trump fölényesen győzött az első előválasztáson, egyik riválisa már vissza is lépett a javára: a volt elnök nagyon simán hozta Iowát, a Trump-kritikus Nikki Haley 20 százalékot sem ért el. Ha a következő két államban nem tud sokat javítani, nagyon gyorsan eldőlhet a republikánus jelöltség.

Napok óta tüntetnek Németországban az AfD ellen a deportálási mestertervről tartott egyeztetés miatt.

Gondozóotthonba kerülhet Josef Fritzl, aki 24 évig tartotta fogva a lányát: egy új pszichiátriai jelentés szerint a 88 éves osztrák férfi már nem veszélyes a társadalomra.

- A magyar egyetemisták ösztöndíjáról és az AI politikai kockázatairól is tárgyaltak
  Davosban.

- A vörös-tengeri helyzet ellenére is csökkentené árait az IKEA, pedig az áruk most 
  hosszabb és drágább útvonalon, Afrikát megkerülve jutnak el Európába.

- Az új uniós szabályozás szerint a gyártóknak bizonyítaniuk kell, hogy termékeik 
  valóban környezetbarátok.

- A Vatikán pénzügyi botrányai után Ferenc pápa korrupcióellenes intézkedéseket 
  hozott.

SPORT ÉS KULTÚRA

Senki nem nevezheti a gyerekét Legolásznak vagy Wednesdaynek, de az Annarózsa és a Pipó átment az Utónévbizottság szűrőjén.

Szépen befagyott a Balaton. A talajvíz 2024 méhlegelője, nem érdemes lemaradni, mert ez a divathullám tényleg szórakoztató és még csak az év első napjaiban járunk: bemutattuk a műfajban rejlő lehetőségeket, pár ígéretes belvízzel és jégen használható eszközzel együtt.

Kirúgta Mourinhót az AS Roma: a vereségsorozat után elfogyott az amerikai tulajdonosok türelme, 2,5 év után távozik a portugál sztáredző.

- A Mackó, az Utódlás és a Beef tarolt az Emmy-díjátadón.

- Fucsovics Márton és Valkusz Máté sem jutott tovább az Australian Open második  
  fordulójába.

- A WHO szerint egyre kevesebben dohányoznak, de a dohányipar folyamatosan új 
  frontokat nyit.

PODCAST


Irodai dolgozó délután kettőig koplaljon, mondja Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus. Fogyasztó csodaszerekről, kártékony savcsökkentőkről és cukorfüggőség-spirálról beszélgetett Winkler Róberttel és Uj Péterrel.

- Már a 154. Borízű hang is ingyen meghallgatható.