2019. március 6., szerda

TGM: KIVÁGNI ORBÁNT EURÓPÁBÓL

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.03.06.


...Azért nincs nagy lelkesedés az iránt, hogy Orbán Viktort kikergessék a konzervatív európai pártszövetségből (EPP), mert úgy vélik, valami hasonló – talán kevésbé szórakoztató – barbár jöhet csak utána, aki még fasisztább és még modortalanabb. De mindegy, a kelet-európaiak már ilyenek, s ha nem lehet őket valami másodosztályú karámba terelni (vö. „többsebességes Európa”, „mag-Európa”, tehát evvel szemben: héj-Európa), akkor az Európai Uniónak különben is annyi, Orbán ide vagy oda.

Babiš, Zeman, Fico, Dragnea, Bojko Boriszov (az olyan aspiránsok, mint Vučić vagy Đukanović) meg Orbán: mindezek korruptnak tetsző, erőszakos, Európa-ellenes nacionalisták. A szlovák, a román és a cseh „baloldalt” már régen ki kellett volna zárni a maguk szocdem európai pártszövetségéből, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját a radikális baloldali pártszövetségből, hiszen ezek soviniszta, rasszista, homofób, nőellenes, Európa-ellenes (a román esetben klerikális) erők („szocialista” és „kommunista” név alatt régimódi és züllött reakciósok). Nem tartják érdemesnek, mert úgy gondolják, hogy ezekben az országokban utoljára a „létező szocializmus” alatt (tehát kényszerűségből) volt némi nyoma a civilizációnak (amelyet a népbarát zsarnokság tartott meg), a kelet-európai volt „szocialista országokkal” és politikájukkal jelenleg nincs mit kezdeni.

Mind Orbán megtartása, mind kikergetése esetén az indíték a megvetés lesz.

Nyugaton őszintébb eurokraták azt gondolják, hogy amennyiben a tagállamok (értsd: a kelet-európai tagállamok) jogköreit nem csökkentik, annyiban az Európai Uniónak lőttek. Amikor a tagállamok önállóságát akarják korlátozni, természetesen nem a viszonylag civilizált nyugati államokra gondolnak (bár ott is jönnek föl mindenütt a fasisztoid barbárok), hanem a mi délceg kelet-európai államainkra, különösen Magyarországra, amely minden értelmesnek látszó dolgot blokkol, és amelynek a vezetői szüntelenül botrányosan viselkednek a világot jelentő deszkákon és saját kis hazai amatőrszínpadukon egyaránt.

Ezekben a nyugati vélekedésekben nem kevés az igazságtalanság és a tudatlanság, de ahogyan a nyugatiak adottnak veszik a kelet-európaiak faragatlan, makacs, mániás, értelmetlen ellenkezését és rontópálságát, továbbá leküzdhetetlen bűnöző hajlamaikat – ami nem szép tőlük –, éppen így lássuk be mi is, hogy a nyugatiak beletörődő, unott megvetése irántunk úgyszintén adottság. Ráébredtek, hogy a kelet-európai kormányokat pénzzel se lehet megvesztegetni, ha sovinizmusról, rasszizmusról, szexizmusról, homofóbiáról, Európa-ellenességről, antiföderalizmusról stb. van szó, mert ez utóbbi vonások vezetőink számára még a lóvénál is értékesebbek. (És ezeket a mindenütt létező politikai magatartásformákat manapság világszerte Kelet-Európával, mindenekelőtt Magyarországgal azonosítják, ami annyiban jogos, hogy az ilyesmi nálunk párosul a legintenzívebb antidemokratizmussal, a legnagyobb antipluralista hatalomkoncentrációval és az eltéveszthetetlenül posztfasiszta propagandamámorral és őrjöngéssel.)

Akár benntartják Orbánt Európában, akár kilökik belőle – s vele szegény Magyarországot –, ez Európának mindenképpen rossz. Gyöngíti a kohézióját, és állandó botrányba és zajos konfliktusba keveri, ami – pláne hogy Európa mai vezetői gyönge képességű és bátortalan emberek – az egyre népszerűtlenebb intézményrendszert válságba kergeti, a fasizálódás, a szociális elégedetlenség és a politikai zűrzavar, instabilitás pedig Nyugaton is fenyeget. De ezt már amolyan kelet-európaizálódásnak fogják föl. Pedig hát nyilvánvalóan ez nem a legfontosabb ok.

Mindenesetre pillanatnyilag Európa „magvát” csak a félelem tartja egyben. A félelem: nehogy olyan legyen Európa, mint Magyarország.

MEGJELENT A NYOMTASS TE IS! 85. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.03.06.


A 85. szám tartalmából:

Az egész Európai Uniónak elege van már Orbán Viktorból. Felveszi az Unióból érkező ezermilliárdokat, közben pedig, ahol csak tudja, mocskolja őket. A hazug plakátkampánya az országon kívül már lelepleződött. Gyűlöletet szít, miközben a magyarok 80 százaléka – köztük a fideszesek is – nagyra értékelik az Európai Uniót...

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÚTBAN VAN A BUDAI VÁRNEGYED FIDESZES "ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNÁL"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.03.06.


Egyre valószínűbb, hogy a felbecsülhetetlen értéket képviselő nemzeti közgyűjtemény az egykori Kilián laktanya épületébe költözik - kár, hogy a körúti ingatlan teljesen alkalmatlan erre.

Nem is olyan régen még arról szóltak a hírek, hogy a budai Vár átalakítása miatt "kiebrudalt" Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Nemzeti Múzeum mögött fekvő Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori épületeibe, illetve az ott kialakítandó új komplexumba költözik majd. Most viszont szinte biztosnak látszik, hogy a közgyűjtemény új helye végül az egykori Kilián laktanya Üllői út és Ferenc körút sarkán lévő épülete lesz - értesült az átlátszó.hu. Meg nem erősített hírek szerint ráadásul mindez úgy lett végleges, hogy

Tüske László főigazgató kapott egy sms-t a döntésről az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

A portál meg is kérdezte erről Tüskét, aki annyit reagált: „Az Országos Széchényi Könyvtár működésének kijelölt helye a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint a Budavári Palota F épülete. Az intézmény távlati jövőjét érintő tervek és elképzelések egyeztetése és előkészítése folyamatosan zajlik az illetékes minisztériumi szervekkel.

Ezek során a Kilián laktanya is felmerült a nemzeti könyvtár lehetséges jövőbeni helyeként, melyet vizsgálni szükséges.”

Nos, vizsgálatok már eddig is voltak, amelyek az Átlátszó információi szerint azt állapították meg, hogy a szóban forgó IX. kerületi épület vizesedik (lévén a Nagykörút valaha Duna-mellékág volt, ez a része ráadásul alacsonyabban fekszik a város többi területénél), ráadásul csak bajosan bővíthető. Márpedig utóbbira fel kell készülni, hiszen egyelőre az az 1 milliárd forintért Piliscsabára ígért épület sem készült el, ahol a könyvtár archívumát helyeznék el...

FIDESZESEKRE CSERÉLTÉK SOROST ÉS JUNCKERT A XV. KERÜLETBEN

444.HU
Szerző: Tbg
2019.03.06.


A kormány Európa-szerte elhíresült Soros Györgyöt, Brüsszelt és Jean-Claude Junckert felvonultató, úgynevezett EP-választási kampányát hívta segítségül a XV. kerületi baloldal: a kerületben a kormányéval teljesen megegyező dizájnú szórólapokon támadják a helyi fideszes képviselőket.

„Önnek is joga van tudni, hogy a Fidesz és a függetlennek látszó fideszes XV. kerületi képviselők cserben hagyták a kerületet” - szól a szöveg, a plakáton pedig Pintér Gábor, a helyi Fidesz vezetője, volt alpolgármester, és Victorné Kovács Judit látható, aki korábban a Fidesz-frakcióban ült, azóta független lett, de ha össze kell zárni, a helyi Fidesszel szavaz.

A szórólap hátoldalon a helyi Fidesz és a párt volt képviselőinek névsora olvasható. A cserbenhagyás arra vonatkozik, hogy legutóbb a Fidesz megakadályozta a kerületi költségvetés elfogadását, amely a többi között a helyi közalkalmazotti bérek emelését is tartalmazta.

A szórólapokat nem postán küldik, hanem a postaládákba dobálják be kerületszerte. A kampányt a helyi MSZP, DK, RÁTE és a liberálisok (MLP) finanszírozzák.

SOKAT VESZÍTHET ÉS KEVESET NYERHET A FIDESZ AZZAL, HA KIZÁRJÁK A NÉPPÁRTI SZÖVETSÉGBŐL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.03.06.


Jobb későn, mint soha. Talán ezzel az olcsó közhellyel lehet reagálni Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetőjének és EP-választási csúcsjelöltjének a legfrissebb nyilatkozatára. Weber ugyanis három követelést fogalmazott meg Orbán felé annak feltételéül, hogy a Fidesz továbbra is az EPP tagja maradhasson. Ezek teljesítése megalázó lenne külön-külön is Orbánnak, egyben megfelelni ezeknek pedig szinte minden eddigi elvének feladását jelentené. Azért ne temessük Orbán Viktort és a Fideszt, hiszen zsarolásban, sumákolásban, ígérgetésben nagyon jó a magyar kormánypárt.

Le kellene állnia az úgynevezett Soros-kampánnyal a magyar kormánynak, bocsánatot kéne kérnie azért az ámokfutásért, amit az utóbbi hónapokban az Európai Unió alapértékei ellenében tett, ugyanakkor vissza kéne fordítania a visszafordíthatatlant, vagyis biztosítania kellene a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Nem tudhatjuk, hogy Manfred Weber tisztában van-e azzal, hogy a Fidesz politikájának három alappillérét célozta meg, de sejtheti, hogy Orbán Viktor nagyon nem komálja, ha sarokba akarják szorítani.

Ne is számoljunk azzal érdemben, hogy a magyar kormány tagjai látványos gesztusok kíséretében bűnbánó maffiózóként beismerik, hogy túl messzire mentek az idegenellenes kampányukkal. Arra se számítsunk, hogy Orbán Viktor Canossa-járásra szánja el magát, és behódol Webernek. A magyar politikai vezetés valószínűleg komolyan számol már azzal a ténnyel, hogy közvetlenül az EU-s parlamenti választások előtt kiteszik a Fideszt az Európai Néppárt szövetségéből. Hogy az elmúlt hónapok provokációi mennyire voltak tudatosak a magyar kormánypárt részéről, nem tudható, de az igen, hogy mit jelentene a kizárás a Fidesz számára...

"AMIT ORBÁN A MENEKÜLTEKKEL TETT, FELBÁTORÍTOTTA AZ EURÓPAI SZÉLSŐJOBBOLDALT" - INTERJÚ KEN LOACH FILMRENDEZŐVEL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2019.03.06.


„A média túl puhán kezeli a szélsőjobboldaliakat, így túl sok műsoridőt szán a kitalált karaktereikre” – ezt mondta el nyitóbeszédében Ken Loach, kétszeres Arany Pálma-díjas filmrendező és Jeremy Corbyn munkáspárti vezér ismert támogatója azon a konferencián, amelyet – többek között magyar résztvevőkkel is – a szélsőjobboldal megfékezésének témájában tartottak a hétvégén Londonban.

Rövid beszédében Loach a szélsőjobboldal Angliában is egyre erősebben tapasztalható felemelkedésén kívül jórészt a Jeremy Corbyn munkáspárti vezetőt ért, a pártra óriási nyomást helyező antiszemitizmus-vádra is reagált, amikor azt mondta:

A rasszizmus nem a végcél. A végcél a nagy cégek hatalma a tőke érdekében, hiszen ők osztanak meg minket a rasszizmussal. Az igazi érdekük azonban a profit megőrzése a nagyvállalatok kezében. Ez az érdekük!

Ne fordítsátok el figyelmeteket erről, mert igen, a rasszizmus minden formája rettenetes: az antiszemitizmus a zsidók ellen, az iszlamofóbia a muszlimok ellen és a feketék elleni rasszizmus. Ez mind undorító, és viszolygunk mindettől. De mindezek mögött ott állnak a nagyvállalatok és az érdekük, hogy a termelést, az árak felbecsülését és az árucserét saját kezükben tartsák. Ők minden mögött az igazi ellenség
.”

A rövid beszéd után Loach rövid interjút adott a Mércének is arról, hogyan látja Magyarország és Orbán Viktor szerepét mindebben...

TÉNYLEG NEM LESZ SZÜKSÉG MIGRÁNSOKRA MAGYARORSZÁGON?

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2019.03.05.


Aszongya valamelyik ügyeletes gazember, hogy a kormány - az EU-bizottsággal szemben - előrelátó, ezért harcol a migráció ellen. Értem. Hadd ne firtassam most, hogyan értelmezhető az előrelátás a legtöbb releváns statisztika szerint leszakadó, néhány szempontból pedig stagnáló ország kormánya esetében, mert nem akarom legitimálni az propagandát azzal, hogy vitatkozom vele. Aki nem akarja, ne olvassa tovább a cikket, de e cikk alapvetése bizony az, hogy ez a rendszerváltás történetének legsilányabb kormánya, az elért pürrhoszi sikereinek költségét a jövő generációi fogják megfizetni, egyébként meg semmi máshoz nem ért, mint a szellemi és anyagi nyomor visszafogottan is csak aljasnak nevezhető kihasználásához. 

Hogy a címben feltett kérdésről is essen szó, a trendek - akár a születések számát, akár a halálozások számát, akár a nettó elvándorlást, akár a munkaerőpiac minőségi romlását és szűkösségét nézzük - nem azt mutatják, hogy ebbe az országba boldog-boldogtalan be akarná fektetni az életét. Ellenkezőleg, a racionalitás amellett szól, hogy az ember minél kisebb kockázattal vészelje át e kártékony senkiháziak tobzódását. Mármost tegyük fel, hogy a 6-8 éves trend az erőforrásvesztésben a következő tíz évben stabil marad (ami szerény becslés, gondoljunk a nemzeti romlás még megfizetendő költségeire!) és 2030 körül - amikor éppen Ausztriát kéne utolérnünk (drámai, hogy valakik pironkodás nélkül ki tudnak ejteni egy ilyen mondatot a szájukon, persze miért ne, ha van az a közönség) - a mainál további félmillióval kevesebb munkavállaló áll majd rendelkezésre (és nem azért, mert ezek mind szülni fognak), akkor milyen objektív lehetőségek állnak majd rendelkezésre a munkahelyek betöltésére? (A miheztartás végett, a nem jegyzett, a Nyugaton feketén foglalkoztatott munkavállalóink száma jóval megdobná a hivatalos statisztikát.)...

MIT KERES AZ ÁLLAM A MÉDIAKUTATÁSI PIACON?

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: BÁTORFY ATTILA, URBÁN ÁGNES
2019.03.06.


Év végén robbant be a hír a magyar nyilvánosságba a Médiakutató Intézet megalakulásáról, egyelőre azonban nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a feladata. Félő azonban, hogy a médiakutatási piacon is nő az állam szerepe. Bátorfy Attila és Urbán Ágnes írása.

Amikor a magyar médiarendszer problémáiról beszélünk, rendszerint a médiavállalatok tulajdonosi szerkezete és a kormányhoz közelálló médiumok finanszírozása, az állami reklámköltés kerül fókuszba. Előfordul, hogy a közszolgálati média dicstelen szerepéről és az európai uniós szabályokat is sértő átláthatatlan működéséről beszélünk. Szintén elő szokott kerülni, hogy a rádiós piacon a Médiatanács miként hozza helyzetbe a mindenkori kormányközeli tulajdonosokat és hogyan tűnnek el a független szereplők. A tágabban vett média ökoszisztéma azonban ritkán képezi elemzések tárgyát, pedig ez is nagymértékben befolyásolja a médiarendszer fejlődését.

Alighanem a jövőben többet kell foglalkozni azzal, hogy a médiarendszer szélesebben vett iparági környezetében hogy alakultak át az erőviszonyok az elmúlt években és hogy szorul háttérbe a piac. Aggasztó híreket hallani a nyomdákról, a lapterjesztésről, a televíziós műsorterjesztési piacról, valamint jól ismert az állami hírügynökség, az MTI ingyenes szolgáltatásának piacromboló hatása. Nagyon súlyos a helyzet a médiaügynökségek esetében, évek óta jól dokumentálhatóan a mindenkori kormányközeli kedvencek kerülnek helyzetbe a sokmilliárdos állami tendereken. Többször is változott, hogy éppen ki számított a kormánypárthoz közelálló szereplőnek, ez azonban az elmúlt években nem üzleti kérdés, hanem politikai konfliktusok eredménye volt. Ezeknek az ügynökségeknek a szerepe egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen az állami hirdetők költése egyre jelentősebbé válik, lényegében a médiacégek egy részét nem a piac, hanem az állam tartja el.

Van azonban egy olyan része a média ökoszisztémának, amelyről az eddigieknél is kevesebbet beszéltünk, márpedig meghatározó szerepe van abban, hogy hogy alakulnak a piaci erőviszonyok, milyen médiafogyasztási adatokat használnak a hirdetők. Nem másról van szó, mint a médiakutatásról. A médiakutató cégeknek köszönhetően ismeri a piac az egyes médiumok közönségének nagyságát és összetételét. A lapok olvasottsága, a rádiók hallgatottsága, a televízió csatornák nézettsége vagy éppen az online portálok látogatottsága olyan információ, ami nélkül nem működhetne a hirdetési piac.

Hosszú éveken keresztül egyértelmű volt, hogy a médiakutatásban a piaci erők működnek, jellemzően globális vállalatok magyarországi leányvállalatai végezték ezt a tevékenységet, természetesen felhasználva az anyavállalatok know-how-ját. Az igazi változást az hozta, hogy 2018 elejétől már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is részt vesz a rádiós mérésben, ami addig teljesen idegen volt a hatósági feladatoktól. Kutatási partnere a Kantar-Hoffmann és a M-méter, a ráadásul a Kantar-Hoffmann végzi az olvasottságkutatást is.

2018 végén derült ki, hogy a kormány létrehoz egy Médiakutató Intézetet, amely azonnal kapott is 500 millió forint támogatást, amelynek a kuratóriumában nem kutatási szakemberek, hanem a kormányhoz lojális szereplők kaptak helyet. Nagyon sok kérdést felvet az új intézet megalakulása, amit csak tovább fokoz, hogy a Magyar Közlönyben megjelent híren kívül semmilyen információ nem derült ki eddig, hogy milyen feladatai lesznek a szervezetnek. Azt azonban a neve alapján joggal feltételezhetjük, hogy a fő profil médiakutatások végzése, esetleg megrendelése, finanszírozása lesz. Érdemes áttekinteni, hogy ez milyen kockázatokat rejt:..

AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ IZRAEL-ELLENESSÉG KÜLÖNÖS VÁLTPZÁSAI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.03.05.


A zsidóellenes érzületek élnek, és folyamatosan alkalmazkodnak a változó világhoz. A zsidók pedig azért is védekeznek nehezen ellene, mert ők maguk használták eddig az itt feltűnő kisebbségvédő nyelvezetet, mert azt hitték, ez az ő erős váruk. Nem így lett – mondja lapunknak nyilatkozva Gadó János újságíró, a Szombat szerkesztője, akit annak kapcsán kérdeztünk az európai és magyarországi folyamatokról, hogy Emmanuel Macron francia elnök utóbbi megnyilatkozásaiban kiterjesztette az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmusra.

A francia elnök legutóbb arról beszélt, hogy az antiszemitizmus fogalmát kiterjeszti az anticionizmusra. Kétségtelen, hogy Franciaországban a 2. világháború óta nem volt annyira erős az antiszemitizmus, mint napjainkban. Ez fordulópont?

– Igen, szimbolikusan legalábbis. A kérdés az, hogy Emmanuel Macron álláspontját elfogadja-e a nyugati bal-, illetve balközép fősodor. Ebben az emberi jogi, kisebbségvédő szellemiségű narratívában ugyanis, amely az elnyomottakat, a kiszolgáltatottakat védelmezi, a palesztinok vannak az elnyomotti státuszban, az izraeliek, a „cionisták” pedig az elnyomókéban. E baloldali, liberális médiavilágban Izraelt kritikusan szemlélik, ám e kritika gyakran zavaros, mert összekeveredik benne Izrael aktuális politikájának bírálata Izrael létezésének bírálatával. Kialakult az a markáns kultúra, amely Izraelt elmarasztalja, a palesztinokat pedig áldozatként tünteti fel. Ezt a közeget éppen azért lesz nehéz átalakítani, mert ez már kultúra.

Aki az izraeli kormány politikáját bírálja, az Izrael létezését is megkérdőjelezi?

– Izrael politikáját bírálni természetesen nem Izrael-ellenesség, azonban a gyakorlatban a kettő sokszor összemosódik. Elválasztásukra javasolta Nathan Sharansky egykori szovjet ellenzéki, majd izraeli politikus a 3 D elvét. Az összemosás ott kezdődik szerinte, ahol a kritika átcsap Izrael delegitimálásába, démonizálásába és a kettős mércébe, amely angolul double standard. Amikor például az UNESCO olyan, Izraelt bíráló határozatokat hoz, amelyekben a jeruzsálemi Templomhegy vagy a hebroni Pátriárkák barlangja csak muszlim szent helyként szerepel, az a delegitimálás világos példája. Amikor az ENSZ emberi jogi tanácsa, amelynek tagjai között van például Eritrea, Kína vagy éppen Szaúd-Arábia is, azzal vádolja Izraelt, hogy a gázai határnál a katonái szándékosan lőnek gyerekekre és rokkantakra, ezt nyugodtan lehet démonizálásnak nevezni. És amikor azt látjuk, hogy az ENSZ közgyűlése 2018-ban 21 alkalommal ítélte el Izraelt, a világ többi országa közül egyeseket pedig összesen 6-szor, akkor ez a kettős mérce világos esete...


ITT OLVASHATÓ

EGY FŐRE ESŐ GDP: MÁR BUKAREST IS ELHÚZOTT BUDAPEST MELLETT

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.03.06.



Az Európai Unión, illetve a tagállamokon belüli különbségekről tett közzé friss statisztikákat február végén az Eurostat az egy főre jutó GDP-ről szóló 2017-es adatokra támaszkodva. Mint kiderült, az uniós állampolgárok háromnegyede olyan régióban él, ahol az egy főre eső GDP eléri az EU-átlag 75 százalékát. A lista egyik végén London belvárosa áll, ahol az egy főre jutó GDP több mint hatszorosa az EU-átlagnak (626 százalék), a másik végén pedig Északnyugat-Bulgária, ahol a harmadát sem éri el (31 százalék).

A leggazdagabb régiók a londoni City után:


Luxemburg (253 százalék)
Dél-Írország (220 százalék)
Hamburg (202 százalék)
Brüsszeli régió (196 százalék)
Kelet- és Közép-Írország (189 százalék)
Prága (187 százalék)

21 olyan régiót számolt össze az unió statisztikai hivatala, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlagnál legalább 50 százalékkal több: ebből öt Németországban, kettő-kettő Írországban, Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban található. Egy-egy régióval képviselteti magát ebben az 50+ százalékos ligában Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Szlovákia, Lengyelország, Svédország és Luxemburg. Ebben a 21 régióban összesen 52,3 millióan élnek.

Sereghajtók és Magyarország

A négy legszegényebb régió közül három Bulgáriában található, a negyedik pedig Mayotte-on, ami Franciaország tengerentúli megyéje, egy Magadagszkártól északra található sziget.

Összesen 20 olyan régió van az EU-ban, ahol az uniós átlag 50 százalékát sem éri el az egy főre eső GDP, és ebben a csoportban már négy régióval is szerepel Magyarország, ugyanúgy mint Görögország. Bulgáriának öt, Lengyelországnak három, Franciaországnak és Romániának pedig két-két régiója szerepel az 50 százalék alatti sereghajtók között. A húsz sanyarúbb helyzetű régió összlakossága 22,9 millió fő.

Hogy mely magyar régiók jutottak a lecsúszók közé, nem nagy újdonság: az Észak-Alföld (az uniós átlag 43 százalékával), a Dél-Dunántúl (45 százalék), Észak-Magyarország (46 százalék) és a Dél-Alföld (48 százalék).

Magyarország egy főre jutó GDP-je 2017-ben az uniós átlag 68 százalékát érte el. A bajnok régiónk Közép-Magyarország (az uniós átlag 104 százalékával), aminek a hajtóereje a főváros (139 százalékkal), Pest megye egésze a gazdag agglomerációs települések ellenére inkább lehúzó erő (53 százaléka az uniós átlagnak a megyében az egy főre jutó GDP). A dél-dunántúli pangás ellenére a Dunántúl egésze 60 százalékon áll, ez Nyugat- és Közép-Dunántúl teljesítményének köszönhető (72, illetve 63 százalék).

Bánát és Erdély fejlettebb, mint Magyarország nagy része...

ORBÁNNAK SÚLYCSOPORTOT KELL VÁLTANIA (ÁLOMÁLOMÉDESÁLOMPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.03.05.


Nagyon úgy néz ki, hogy Manfred Webernek elege lett Orbánból. 

Lehet, hogy Orbánnak súlycsoportot kell váltania. Az egyik lehetősége az, hogy elszakad a konzervatívoktól és fullba fasizálja Magyarországot. Ez nagyon kockázatos. Ha egy nap egy megerősödött francia liberális elnök és egy német konzervatív kancellár elérkezettnek látja az időt arra, hogy stabilizálja Európát, akkor nagyon útban lehet egy közép-ázsiai despota a Kárpát-medence kellős közepén. Annak azért kellemetlen élettani hatása is lehet.

Van egy másik lehetőség.

Nem kér bocsánatot senkitől nyilvánosan (ezt követeli tőle Weber), de világosan jelzi, hogy irányt vált. Felhívja Junckert, elviccelődnek egy kicsit, és lezárja a Brüsszel elleni őrjöngést. Aztán két újabb hívást bonyolít le. Először Michael Ignatieff CEU-rektort hívja fel, aztán Lovász Lászlót.

Lassan, de határozottan átalakítja a kormányt. Előszöris (majdnem) minden vállalhatatlan idiótát elhajt a halál faszára, hogy a politikatudományban szokatlan kifejezéssel éljek. Kinevezi Prőhle Gergelyt külügyminiszternek, fontos kormányzati szerepet ajánl fel Navracsics Tibornak, és meghívja pár régi kultúrkonzi miniszterét a kormányba. Részben egy állami holdingra, részben egy FIDESZ-től nemtávolira hagyja a lopott cuccot Mészáros Lőrinc, majd érdemei elismerése mellett visszavonul kecskét legeltetni Simicska mellé. Igen, a Tiborcz István-problémát is rendezni kell. Mussolini vejét Gian Galeazzo Ciano-nak hívták. Ez csak egy történelmi tény, nem is tudom miért jutott eszembe. A Rogánt kirúgja, a Habony marad, sajnos, valakinek maradnia kell...

EGYRE BIZTOSABB A FELSŐ TAGOZATOK ÖSSZEVONÁSA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.03.06.


A Varga Mihály és Palkovics László nevével fémjelzett versenyképességi program a szétaprózódott iskolai felső tagozatok 2022-től induló összevonásával számol, addigra már az iskolabusz-hálózat is működhet. A hozzáértők szerint 120 tanuló alatt nem gazdaságos egy iskolát fönntartani, kérdés, a kormány hol húzza meg a határt.

Egyre közelebb a kisiskolák felső tagozatainak összevonása: az évek óta halogatott és lebegtetett terv most a Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter nevével fémjelzett, „Program a Versenyképesebb Magyarországért” című dokumentumban bukkant fel újra.

A fenntartható és fejleszthető oktatási rendszer fejezetnév alatt a következőt írják:

"az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket."

Emellett infrastrukturális fejlesztési programot is indítanának, hogy az iskolákban legyen a képzési szintnek megfelelő és korszerű eszközállomány. A megvalósítás jövő januártól indul, a hatást 2022-ben éreznék a diákok, szülők és tanárok...

NEM NÉHÁNY IGAZOLT NAPON ÚSZIK EL MILLIÓ KISGYERMEK JÖVŐJE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.03.05.


...Ha beteg a gyerek, akkor beteg a gyerek. Akkor el kell vinni az orvoshoz. Minden édesanya, édesapa akkor nyugszik meg, ha beteg, főleg lázas kisfiát, kislányát jó kezekben tudja a dokinál. Nem mindenhol ilyen egyszerű ez. Tudjuk, hogy több száz gyermek háziorvos hiányzik, és ha még azt is hozzávesszük, hogy a falvakban gyakran a felnőtt orvos egyben gyermekorvos is, akkor szépen felugrik ez a szám ezernél is többre. Ugye, azt nem kell elmondanom, hogy hová lettek a gyógyítók? Esetleg csak Orbán nem tudja, igaz, ettől az ő feje nem fáj. Szülőként tudom, nem kis stressz, ha fáradt, köhög, itt fáj, ott fáj mindene a gyereknek. Persze, hogy az a megnyugtató, ha az orvos látja, fölírja a pirulát, elmondja a kezelést. Ne haragudjanak, de egy pillanatig nem jutna ilyenkor az eszembe, hogy akkor most milyen igazolást vigyen az iskolába, majd ha meggyógyult.

Pedig ez nagy gond. A dokiknak. Mert a szülő ne csak három, hanem tizenöt napot is igazolhasson. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete évek óta harcol az új szabályozás bevezetéséért. Van, ahol már így működik. Az orvosok szerint a változásra ezért lenne szükség, mert sok esetben nem az ellátásért, csak az igazolásért viszik a rendelőbe a szülők a gyerekeket. Semmi kifogásom nincs ez ellen, tessék a szülőket is nagykorúnak tekinteni. Legyen joguk akár két hetet is igazolni. Rendeletet nem kell módosítani, ilyen rendelet nincs. Csak egy kis rugalmasság, és működik ez, a pedagógusoknak sem kell reszketni, legyen annyi szabadságuk, hogy fentről, a sima arcúak ne koppintsanak a fejükre. Tisztább lehetőség lenne, mint az orvost nyúzni vagy uram bocsá’ igazolást hamisítani. Az iskola sem börtön, a családbarát nacsalnyikoknak ne szúrja a szemét, ha a diák néha-néha meglátogatná a messze élő nagymamát vagy olyan együttprogram van apával, anyával, amiért aznap nem hallják a csengőt.

Leginkább azért tetszik nekem ez az ötlet, mert ebben az országban nem egyszerű élni: fázósan, vizes, egészségtelen lakásból gyalog elindulni a tudás házába kimerítő és veszélyes. Naponta. Vagy ha anya dolgozik éjjel-nappal, helyette főzni, mosni, takarítani, kistestvért ellátni a nagyobb diáknak, az kegyetlen elfoglaltság. Ki kellene egy kicsit pihegniük magukat a családoknak; méltatlan sorsuk ontotta szomorúságukat, kimerültségüket. Nem lázasak, mégis napi lázban égnek (el), az orvos erre igazolást nem tud írni. Csak néha jólesik megpihenni anya, apa szerető ölében. Higgyék el, nem ezen a pár napon úszik el millió kisgyermek jövője. Mert ők is Orbánisztán lakói...

TUDOMÁNYOS DISKURZUS A ROMKOCSMÁKBAN: MI FOGLALKOZTATJA A JÖVŐ PEDAGÓGUSAIT?

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2019.03.05.


Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.

Mi érdekli ma az egyetemistákat? Melyek azok a kutatási területek, amelyek meghatározhatják az elkövetkező évtizedek akadémiai vizsgálódásait? Összefér-e a punk mentalitás a kortárs neurológiai irányzatokkal? A Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó adott helyet az ELTE Illyés Sándor Szakkollégium által szervezett Mindannyiunk tudománya című konferenciának szombaton.
Punkok és kollégisták

Egy rasztás crusty punk segített összeszerelni az infrastruktúrát a klasszikus konferenciahelyszínnek nem éppen nevezhető Gólyában, ahol nem várták az érkezőket kiskosztümbe öltözött hosztesz lányok, és mindenki magának készíthette el a fair trade teát, illetve lomtalanításon összeszedett székeken ülve hallgathattuk a prezentációkat. A Gólya inkább az alternatív szubkultúrák találkozási pontja, így pár szó erejéig érdemes elmélázni azon, hogy miért ezen a helyen rendeztek meg egy, a tudományokkal kapcsolatos interdiszciplináris konferenciát. A legracionálisabb válasz persze az lehet, hogy a szervező szakkollégium (az ELTE pedagógiai karok tehetségeit összefogó Illyés) tagjai amúgy is a Gólyában töltik a péntekjeiket és a szombatjaikat, és ott tudták megoldani, hogy minimális pénzbefektetéssel szervezhessék meg programjukat. Egy merészebb gondolattal azonban odáig is eljuthatunk, hogy a tudományokkal kapcsolatos diskurzus most egy romkocsma szintjén van Magyarországon...

MIÉRT VAGYUNK AGRESSZÍVEBBEK A NETEN?

KLUBRÁDIÓ / 
- GALAVITS PATRIK GENERÁCIÓS MŰSORA
Szerző: Klubrádió / GALAVITS PATRIK
2019.03.06.


Nem véletlenül fröcsögnek sokan a kommentekben.

Egy-egy Facebook-bejegyzés alatt elképesztő indulatok szabadulnak el, nem ritka, hogy a kommentelők fizikai erőszakkal is fenyegetik egymást és olyan szidalmakat vágnak egymás fejéhez, amit a való életben aligha tennének. Miért veszítik el sokan önkontrolljukat a neten?

És milyen hatással van az önképünkre a közösségi média? Mit mond el a rengeteg bejegyzést megosztókról a tevékenységük? Kik vágynak leginkább a visszajelzésekre? Milyen nyomást helyez a fiatalokra az Instagram vagy a Snapchat?

Az Y vendége Villányi Gergő pszichológus volt...

A NYÁRI GUMIK TÖBB MINT FELE SZEMÉTRE VALÓ? - ADAC NYÁRIGUMITESZT - 2019.

TOTALCAR
Szerző: LENDVAI ZSOLT
2019.03.04.


Az igazi tavasz még csak mutogatja magát, a fagy vissza-visszavág, mégis elkészült az ADAC menetrend szerinti nyárigumitesztje. Ezúttal a kis- és kompaktautók jellemző méretén kívül egy szokatlan kategóriát, a kisbuszok és furgonok gyakori abroncsait is kipróbálták. Az eredmény: hidegzuhany:...

MIÉRT VAN MOST IS VÁLSÁGHELYZET MAGYARORSZÁGON?

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA, SZÉMANN TAMÁS
2019.03.06.


A kereszténységre leselkedő, állandóan fenyegető veszély talán jól hangzik a folytonos politikai kampányban, ám a valóságban nem az Európát, benne Magyarországot elárasztó muszlim migránsoktól, hanem a globális felmelegedés és a politikai válságok okozta humanitárius világkatasztrófától kell tartani. Utánanéztünk, miért hosszabbították meg Orbánék a migrációs válsághelyzetet.

A migrációs válság folyamatos Trianont jelent Európának, egy hidegháború utáni újabb olyan nagyobb korszakot, amely szintén kulturális, ember- és területáldozatokkal járhat – mondta a napokban a lakitelki fideszes parlamenti alelnök, Lezsák Sándor, és talán ebből a mondatból is világos lehet: leginkább az európai parlamenti (EP), majd pedig az önkormányzati választásokra, és az azt övező politikai kampányra készülnek a politikusok Magyarországon.

AZ ÖSSZEURÓPAI TRIANONT UGYANIS EGYELŐRE SEMMI SEM TÁMASZTJA ALÁ, AHOGYAN A FOLYAMATOSAN FOKOZNI IGYEKEZETT FÉLELMEKET SEM.

Több mint egy hete próbáljuk például elérni a Bevándorlási és Menekültügyi (hamarosan idegenrendészeti) Hivatalt azért, hogy a korábban havonta, majd negyedévente frissülő statisztikájuk 2018-ra, azaz a tavalyi évre vonatkozó adatait bocsássák a rendelkezésünkre így március elején.

Miközben ugyanis a bevándorlást, menekültügyi eljárásokat, a Magyarországon menekült, illetve oltalmazotti státuszt kapottak létszámát, származási országát és egyéb – nem érzékeny – adatait tartalmazó statisztika korábban nyilvános volt, 2019 márciusában a megelőző év szeptemberéig vezetett nyilvántartások érhetőek csak el. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkereséseinkre egyáltalán nem reagált, az általunk kért adatokat pedig nem közölték cikkünk megjelenéséig.

Pedig igazán időszerű lenne megismerni, pontosan milyen jogszabályi feltételeknek felelt, vagy épp nem felelt meg az Orbán-kormány akkor, amikor nemrégiben fél évvel meghosszabbította a a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet további fél évvel.

Amikor ugyanis a kormány erről döntött, a legalább megismerhető rendőrségi statisztikákra hivatkozva azt írtuk: nem állt fenn egyetlen törvényi körülmény sem ehhez. Persze a hatóságok igyekeznek alátámasztani a kormánykommunikációt, de ebben, tehát a – akár illegális, akár legális – bevándorlási nyomásban képtelenség Orbán Viktor aggályait alátámasztó magyar adatokat találni...

TGM: TANDORI NÉLKÜL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.03.06.


Most, hogy Tandori meghalt, öregen. Olvasom, miket írnak. Nagyon furákat, úgy tetszik: mintha olyan kedves lett volna meg jámbor: verebek, macik, lovak, mindenkivel elbeszélg. Lehet. Én is beszéltem vele párszor: nagyon határozott volt, radikális, fölöttébb racionális és fogalmi. Ami kétség, az módszeres...

LEHETETLEN ELVÁRÁS A KÖTELEZŐ NYELVVIZSGA

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.03.06.


Már a középiskolában behozhatatlan hátrányba kerülnek a kistelepüléseken tanulók: a tanár- és eszközhiány miatt ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy nyelvvizsgát szerezzenek az érettségiig. Enélkül viszont nem kezdhetik el az egyetemet.

Jövőre csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, pedig a szakmai jelentések azt mutatják, a hazai nyelvoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a feltételek teljesítésére. Nem véletlen, hogy évértékelőjében Orbán Viktor kormányfő bejelentette: a jövőben a 9. és 11. osztályosok kétszer kéthetes, államilag dotált külföldi nyelvi kurzuson vehetnek részt. 

- Ezzel csak az a baj, hogy egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam feltételez bizonyos nyelvtudást – mondta egy fővárosi elitgimnázium nyelvtanára. – A nagyvárosok iskoláiban ezt még meg is szerezhetik a gyerekek, de vidéken, főleg a kisebb településeken már ma sem beszélhetünk normális nyelvoktatásról. És a helyzet folyamatosan romlik, évről évre rohamosan csökken a hatékonyság. 

Utóbbi legfőbb oka a nyelvtanárhiány. Noha már a tanév második fele tart, s csak néhány hónap van vissza az évzáróig, a közszféra munkalehetőségeket kínáló, hivatalos oldalán, a kozigallas.hu-n azonnali belépéssel 67 – köztük 50 angol - nyelvtanári állást hirdetnek, s akad köztük olyan ajánlat, amely bármilyen idegen nyelvű oktatónak munkát ajánl. Az iskolák azonban nemcsak a hivatalos oldalon, de a különféle álláskereső portálokon, sőt hirdetési oldalakon - mint a Vatera vagy a Jófogás -, valamint a Facebookon is nyelvtanárokra vadásznak. Jellemzően sikertelenül. 

- Nálunk most éppen annyi a nyelvszakos kolléga, hogy minden órára jut tanár – mondta Nagy Erzsébet, az egyik legnagyobb pécsi iskola némettanára. – Ám ha valaki kiesik közülük, a helyettesítés már gondot okoz. Az elmúlt hetekben nekem is összevont csoportoknak kellett órát tartanom, aminek semmi értelme, harminc gyerekkel ugyanis nem lehet érdemben foglalkozni. 

A tanárhiány már akkora, hogy a Dunántúl egyik legelismertebb, két tanítási nyelvű iskolájának igazgatója az intézmény eredményeinek felsorolásában megemlítette, végre sikerült egy német szakos kollégát az iskolába csábítani.

A kisebb településeken pedig még rosszabb a helyzet. Az egyik dél-dunántúli település iskolájában például egyetlen angol szakosnak kellene minden diákot megtanítani olyan szintre, hogy a középiskolában ne eleve lemaradással induljon, s később legyen esélye felvételizni a felsőoktatásba. 

- Irigylem azt az iskolát – mondta egy somogyi település intézményének igazgatója. – Nálunk jelenleg egy magyar szakos kolléga tartja az angol órákat, van középfokú nyelvvizsgája, azaz több a semminél, de hivatalosan így nem taníthatna. Pedig próbálkoztunk, a legutóbbi közgyűlési döntés fizetés-kiegészítésnek havi nyolcvanezer forintot szavazott meg képesített nyelvtanári pótlékra, de így sem jön hozzánk senki. Korábban pedig előfordult, hogy három év alatt négy tanár tanította a gyerekeket. El lehet képzelni, mennyire hatékonyan. 

De az órákat meg kell tartani, így az elvárásokat is folyamatosan csökkentik az iskolák. Harmadéves egyetemista, még abszolutóriumot sem szerző diákok rendszeres óraadóknak számítanak a kisebb iskolákban, sőt, már másodéveseket is alkalmaznak a kétségbeesett igazgatók. 

- És nemcsak tanár, de megfelelő technika sincs – fakadt ki egy baranyai falu iskolájának vezetője. -Falusi iskolában nyelvi labor? Kiscsoportos foglalkozás? Anyanyelvi oktató? Ha mindezt biztosítaná az állam, akkor számon lehetne kérni a nyelvvizsgát. De addig?!
...

GYORSAN PUSZTULNAK LE A MAGYAR LAKÁSOK - TÖBB ÚJ PROGRAM IS KELLENE

AZ ÉN PÉNZEM 
Szerző: Az Én Pénzem
2019.03.06.


...Elmaradnak a szükséges felújítások

Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van. Az amúgy Európában is tapasztalható „lakhatási krízis” sajátos hazai változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére – írta le az építési ágazat 2019-es súlyponti problémáit számba véve az érdekvédelmi szervezet (minden felvetett gondra egyben megoldást is javasolnak). Elvben egy lakásnak 100 évig kell funkcionálnia, és legalább 20 évente generális felújításon kellene átesnie. Ahhoz, hogy ezt elérjük, évente legalább 40 ezer újnak kellene épülnie, és legalább 200 ezret kellene átfogó, nagy felújítást végrehajtani.

Ám nem épül elegendő új lakás, 2015-ben mindössze 7612-et, 2016-ban 10000-et, 2017-ben mintegy 14300-at adtak át. Jelenleg mintegy 35-40 ezer van kivitelezés alatt, ebből 2019-ben várhatóan 23-25 ezer készül el. Ezeket azonban az ÉVOSZ szerint jellemzően nem rászorulók, hanem befektetők veszik meg. A felújítások száma is elmarad a szükségestől, 2015-ben 120000, 2017-ben 180000 lakás lett felújítva...

NÉMETORSZÁGI SZÜLÉS: "HOTELSZOBA" ÉS MAGYAR ORVOS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Vanda
2019.03.06.


Egyre több magyar gyerek születik külföldön, azaz egyre több magyar nő szül külföldi kórházban. Ez történt Vandával is, aki a németországi Baden-Württemberg tartomány egyik kórházában adott életet kisfiának. Sokat elárul a jelenlegi helyzetről, hogy ott is volt magyar doktornő... (A fotókat köszönöm Vandának.)

„Szerintem bárki, aki külföldön szült más és más, jó, rossz, vagy vegyes érzelmekkel távozik a kórházból.

Az én esetem 2017 novemberében történt, amikor a kisfiam úgy gondolta, hogy a kiírt időpontnál két héttel előbb jön.

Nekünk esélyünk se volt így a kórházba bejelentkezni vagy információs estre menni. A nőgyógyászom alapból későn, a 37. héten adott bejelentkező lapot a kiválasztott kórházba.

Kértünk időpontot, de még az időpont előtt megrepedt a burok. Sok magzatvíz itthon folyt el, aztán irány a kórház.

A flegma doktornő

Kedvesen fogadtak hajnali 3 órakor is, azonnali vizsgálatokat kezdtek, ahol egy flegma fiatal magyar doktornő megállapította, hogy felesleges volt jönni, hiszen ez vizelet, nem pedig magzatvíz!!

Már itt felment bennem a pumpa...

NEM FÜLETLENSÉG

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: BENEDEK SZABOLCS
2019.03.01.


Lackfi János: Levágott fül. He­li­kon Kiadó, Budapest, 2018, 347 oldal, 3999 Ft

A rejtélyes testrész utáni nyomozás adja a regény fő cselekményét, ez azonban csupán a csontváz, a szöveteket és a testrészeket a két kamasz folyamatosan táguló és egyre elkeseredettebb világérzékelései jelentik. Ezek egyszerre nyilvánulnak meg az elbeszélői síkok kiszólásaiként jelentkező gondolatfolyamokból, valamint azokból a sztorikból, amelyek mindegyike akár önálló novella is lehetne egy másfajta irodalmi kidolgozás esetén. A regény eljátszik a krimi lehetőségével is, ám nem csak azért nem válik azzá, mert a megoldás – hogy miként került a párkányra és kié a levágott fül – nem a különben elszántan nyomozó hőseink ténykedése nyomán születik meg (jószerivel az ölükbe hull), hanem azért se, mert az igazi hangsúly azokon a szerteágazó történetszálakon van, amelyek révén a múlt eseményein túl azt a folyamatot is megismerhetjük, ahogyan Lili és Zalán az élethazugságokra és a létezés visszáságaira rádöbben...

MADÁRCSICSERGÉS SZÓLT, AMÍG A FÖLDET SZÓRTÁK TANDORI DEZSŐ SÍRJÁRA

444
Szerző: URFI PÉTER
2019.03.05.


"Ha valami minisztérium a saját halottjának akar tekinteni, ne hagyjátok"

- kérlelt őszinte iszonyattal egy barátom, akit állami díjai miatt ez a veszély valóban fenyeget, miután szembesültünk vele, hogy a Tandori Dezső temetéséről hírt adó minisztériumi gyászjelentésben ez áll:

Részvételi szándékát kérjük 2019. március 4-ig a meghivo@nori.gov.hu címen, vagy a +36 1 795 5517 számon jelezze!

De kurva jó verset tudna ebből írni a Tandori! - gondoltam kegyeletteljesen és kicsit felületesen, amint a „Fiumei úti sírkert Nemzeti emlékhely ravatalozója” felé bandukoltam. A kapuban nem állt senki, akinek elmondhattam volna, hogy én regisztráltam, kérem, csak nem kaptam visszajelzést.

A szokásos, már-már üdítően ronda ravatalozóban látszólag nem volt semmi különös, mégis percekig tartott feldolgoznom a látványt. Az egyik oldalon ültek Tandori Dezső családtagjai, akikkel a szerzőhöz elvileg közel álló irodalmi embereknek sincs kapcsolata, és akiknek feltűnése épp ezért igazi reveláció volt. De róluk nem tisztem írni bármit is.

A másik oldalon ott ültek a hivatalból jelen lévő hivatalos emberek, Fekete Péter államtitkár és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A gyászolók között pedig megjelent a Lánchíd utcai költő lakóhelye szerint illetékes országgyűlési képviselő (Csárdi Antal) és polgármester (Nagy Gábor Tamás).

Nincsenek rá illendő szavak, mennyire távol állt ez az egész Tandoritól...

MILLIÁRDOS TÁMOGATÁST KAPNAK PINTÉRTŐL, DE SZÁZEZRET KÉRNEK AZ ELSZÁMOLÁSÉRT

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.03.06.


Hiába kéri a polgárőrség egyik helyi vezetője a szervezet gazdálkodásáról szóló adatokat az országos elnöktől, Túros András jogi képviselőjén keresztül megüzente, hogy csak díjazás fejében hajlandó kiadni az információkat.

Szabó József, Monostorpályi polgármestere decemberben kért tájékoztatást az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökétől a szervezet pénzügyeiről. Szabó szerint a polgárőrség gazdálkodását és a közpénzek felhasználását nemrég a Belügyminisztérium is megvizsgálta. Az ellenőrzés eredményét azonban a Túrós András által irányított szövetség nem tette közzé, sőt, kérésre sem adta ki a tagságnak. A BM által készített dokumentumról csupán annyit közöltek, hogy mindenki megnyugodhat, az „ellenőrzés nem állapított meg olyan hibát, amely felvetné a személyi felelősség kérdését”. Szabó Józsefet azonban ez a válasz nem nyugtatta meg.

Az OPSZ honlapján a 2014-es költségvetés az utolsó, amelyről viszonylag részletes kimutatást tett közzé a szervezet. Akkor 1,16 milliárd forintot költöttek el, amiből 1,05 milliárdot a Belügyminisztériumon keresztül a központi költségvetés biztosított a polgárőröknek.

Túrós András az elnökség idén januárban megtartott fórumán azt mondta, hogy a szervezet továbbra is évi 1,05 milliárd forintos támogatást kap Pintér Sándor tárcájától. A polgárőrség vezetője emellett beszámolt arról, hogy az elmúlt években csaknem ezer járműhöz is hozzájutott a szövetség, ezeknek a fele újonnan került a polgárőrökhöz, a másik fele pedig a rendőrség használtgépkocsi-adománya volt. A költségvetés részleteit viszont most sem ismerhette meg a nyilvánosság.

A monostorpályi polgármester első körben – amellett, hogy kérte a belügyminisztériumi vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalát – több, gazdálkodással kapcsolatos kérdést tett fel az elnöknek. A többi között kíváncsi volt arra, hogy
- 2010 óta milyen módon osztották fel a központi támogatást a polgárőrség megyei szövetségei között,
- arra, hogy milyen kifizetések történtek a polgárőrség szervezésében megtartott rendezvényekkel kapcsolatban.
_ Szabó József azt is kérte, Túrósék számoljanak be arról, hogy a vezető tisztségviselők mennyi pénzt vettek fel az utóbbi négy évben gépjárműhasználati költségtérítés jogcímen.

Az „Országos Polgárőr Szövetség Főigazgató” fejlécű válaszlevélben Sárközi Ferenc ügyvéd azt írta, hogy az adatkérés a munkaerő aránytalanul nagy igénybevételével jár, 3 alkalmazott 51 órai munkáját foglalná le, ezért csak 81 141 forint személyi költség és 15 822 forint munkáltatót terhelő járulék megfizetése után teljesítik a kérést...

UTÓDOK, RÁKOSIK

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.03.06.


...De jó lenne egy időgép, amivel belenézhetnék olyan 2078-80 magasságában a mai nagyurak bukásuk után fennmaradó magánlevelezésébe – bár szerintem úgy járnék vele, mint Szálasi naplójával, amiből meggyőződtem, hogy a „nemzetvezető” dühöngő őrült volt, semmi más, és még az akasztófa alatt is szövetséget ajánlott a győzteseknek, mert nélküle nem tudják legyőzni Japánt. Mondjuk nem is akarták, de nem ezért nem úszta meg. Érdekes lenne a jövőből nézni, hogy a szép napjaik után miket leveleznek majd egymással a mostani fényesorcájúak, rettentő uraságok, de, mondom, az az érzésem, hogy bolondok írásait olvasnám ostobák válaszaival vegyesen. Rákosi legalább hozzájuk képest művelt volt és több nyelven írt-olvasott-beszélt. De a műveltségével együtt is csak ugyanakkora gazember volt, mint a legtöbb pályatársa.

De hát min is maradna meg egy ilyen mai levelezés? Hiszen, amint látom, a Budapestről Moszkvába futott Rákosi-emigráció még papíron levelezett olyasmikről is, mint egészségi állapot, hogylét, családi ügyek, amit ma kizárólag digitálisan teszünk, Messengeren, e-mailben, ki hogyan szereti. Márpedig az csak addig marad fenn, amíg az adathordozója vagy a szervere – és maguk az adathordozók is rendszeresen avulnak, kamaszkoromban még lyukkártyán tároltuk az adatot, aztán kazettán, szalagon, lemezen, floppyn, CD-n, DVD-n, pendrive-on – az Állambiztonsági Levéltárak nem egy nyilvántartása azért kutathatatlan, mert olyan TPA-1148-as szalagokon került mentésre, amikhez már nincs olvasó. A szerverek is csak az első nagy, általános áramszünetig élnek – ha az egész világon áramszünet lenne egy órára, az adataink jelentős része örökre elveszne, a maradékot is évekig kéne helyreállítanunk.

Ne higgyük azt, hogy amit írunk, az az örökkévalóságnak szól – jó esetben pár évig, ha megmarad.

Eltűnik, el, a napi sajtóval együtt, ha csak nem lesz irgalmatlan szerencséje az emberiségnek, könnyen megeshet, hogy ez a mi információs korunk lesz az az időszak, amiből a jövő történészeire egy szál adat nem sok, annyi sem marad majd.

Se rólunk, se nagyjainkról.

Mondjuk nagyjainkért nem túl nagy kár.

Száz szónak is egy a vége: senkiről sem azt őrzi meg a történelem, amit szeretne. A legtöbbünkről semmit, a hatalmasok rosszabbul járnak.

Róluk ugyanis semmi jót.

Építsenek bár akárhány stadiont, rúgjanak szét akárhány Tudományos Akadémiát, nem az az örökkévalóság kulcsa.

A kínaiak hittek az örök élet elixírjében, ránk is maradt pár recept: mindegyik gyorsan ölő méreg volt, és mivel általában császárok bízták el magukat annyira, hogy halhatatlanságra vágyjanak, ez a kívánságuk az első pasztillával már el is nyerte a büntetését.

Bölcs nép volt az ókorban az a kínai.

No, mára már ők is sokat felejtettek.

POLITICO: LE PEN FRAKCIÓJÁVAL TÁRGYAL A FIDESZ, HÁTHA HOZZÁJUK ÁTÜLHETNEK A NÉPPÁRT HELYETT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.03.06. 


Először erősítették meg, hogy a Néppárton kívüli pártokkal is tárgyalt a Fidesz.

Részletesen elemezte a Politico, hogy milyen lehetőségei vannak a Fidesznek, miután az Európai Néppárt egyre több tagja kéri a kizárásukat. A portál több opciót is felvázol, ezek között szerepel az is, hogy a magyar kormánypárt a májusi EP-választás után az új Európai Parlamentben a Néppárttól jobbra álló Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióhoz üljön át. Pletykák már eddig is voltak, most azonban az ENF egyik, névtelenséget kérő tagja elárulta: valóban „folytatnak beszélgetéseket” a Fidesszel. A portál előrejelzése szerint ha megtörténne a váltás, a Fidesz adná az ENF-frakcióba a harmadik legtöbb képviselőt, az olasz Liga és a francia Nemzeti Gyűlés, Marine Le Pen pártja után, többet, mint az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt.

A portál végigvette a Fidesz előtt álló többi lehetőséget is:...

JÓVAL MAGASABB FIZETÉSÉRT ELADÓ VAGYOK - PÁLYAELHAGYÓ PEDAGÓGUSOK PANASZAI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.03.06.


Döbbenetes idézetek támasztják alá, hogy a csekély jövedelem, a tanszabadság megsértése és a túlórák mekkora szerepet játszanak az egyre nyomasztóbb pedagógushiányban. Bekukkantottunk egy zárt közösségi csoport mindennapjaiba. A tanárokból ömlik a panasz.

Öt jó barát – 2015-ben egy évfolyamon végeztek tanítóként – az egyik közösségi oldalon csoportot hozott létre, hogy kapcsolatban maradhassanak mindazokkal, akikkel együtt készültek a pedagóguspályára. Így ha bármelyiküknek szakmai kérdése volt, itt arra hamar választ kaphatott. Így arra a is, hogy a végzés után négy évvel hányan maradtak a pályán. Szavazást indítottak, a következő lehetőségek közül lehetett választani: pedagógus lettem, illetve pedagógus lettem, de már nem sokáig, továbbá más pályát választottam. Ötvenegyen szavaztak. A pedagógus lettem kategóriát 36-an jelölték meg, de közülük hatan kisbabával vannak otthon, nem tanítanak. A pedagógus lettem, de már nem sokáig kategóriára nyolc szavazat érkezett, heten más pályát választottak. A minta nem reprezentatív, de érzékeny látlelet. Különösen felkavaró az a panaszáradat, amely e mini közvélemény-kutatáshoz érkezett.

A pedagógusok leginkább a bérük miatt vannak letaglózva.

Mikor kezdtem, nem volt nyelvvizsgám, ezért csak 85 ezer volt, közben letettem, akkor 120 körül mozgott. Most lesz az első, nem gyakornoki fizetésem. Az se béremelés, csak 3 órával több meló, mint eddig.”

Nettó 145 000 Ft… Heti 25,5 órával…”

162 156 forint az osztályfőnöki pótlékkal.”

Én túlórával és 10 ezer forintos bérlet-visszautalással kaptam eddig 160 körül. De heti 3 óra fix túlórám volt, plusz rengeteget helyettesítettem is.

Az idézetek alátámasztják, hogy az egyik legnagyobb probléma a kezdők rendkívül alacsony bére. A fiatalok – hat év egyetem után – a gyakornok kategóriába kerülnek, amivel a bruttó 203 ezer forintos illetményalapot kapják meg. A kezdő bérek alacsony színvonala és a pályaelhagyók magas száma közötti összefüggésre a Nemzeti Pedagógus Kar is felhívta a figyelmet: „A 2013-ban végzett 5800 pályakezdőből 1900-an – a harmada körülbelül – léptek ki 2018-ra, azaz az első öt év alatt.”

Varga Júlia, az MTA közgazdász kutatója több tanulmányában is rámutat: „A pályaelhagyási döntésekben meghatározó szerepe van a kereseteknek, a pedagógusok relatív kereseti helyzetének tartós javítására lenne ahhoz szükség, hogy meggátolható legyen a tanári minőség romlása.” Kiemeli azt is, hogy az egyszeri béremelések nem elegendők, ha az emelést követő években a relatív keresetek újra romlanak. Nem véletlen, hogy a magasabb tudású, vagyis rugalmasabban mozgó tanárok elhagyják a pályát, míg zömmel azok maradnak – tisztelet a kivételnek –, akiknek a munkaerőpiaci lehetőségei rosszabbak.

A munkaidő és a terhelés is megjelenik a pályaelhagyók motivációi között. A második Orbán-kormány 2013 őszén bevezette az életpályamodellt, de úgy, hogy annak állomásait (gyakornok, pedagógus 1, pedagógus 2, mesterpedagógus, kutatótanár) egy uniós program keretén belül, mindössze néhány hónap alatt dolgoztatta ki. A szakmai egyeztetések hiánya miatt e jó kezdeményezésből sikerült egy olyan, kizárólag bürokratikus adminisztrációra épülő rendszert létrehozni, amely alkalmatlan a pedagógusok munkájának minősítésére. A modell bevezetésével viszont megemelték a kötelező óraszámokat és az iskolában kötelezően bent töltendő órák számát: vagyis a túlterheltség is továbbnőtt...