2020. július 23., csütörtök

ORBÁNT A JOGÁLLAMI KÖVETELÉSEK UNIÓS FELLAZÍTÁSA FELBÁTORÍTOTTA AZ INDEX BEGYŰRÉSÉRE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.07.23.



Az Index főszerkesztőjének eltávolítása újabb csapást mért a magyar sajtónak arra a részére, amely nem támogatja Orbán Viktor „szélsőjobboldali” irányvonalát – írja a brit The Guardian. A tudósítás kiemelte a menesztett főszerkesztő, Dull Szabolcs búcsúmondatai közül, hogy az „Index egy erős vár, amit szét akarnak robbantani”. Az Amerika Hangja és a New York Tiems is arról ír: szakértők szerint az, hogy az EU-csúcson „felvizezték” a jogállamisági kritériumokat, felbátoríthatta Orbánt a sajtószabadság elleni újabb lépésre. Nemzetközi lapszemle.

Az Index főszerkesztőjének eltávolítása – amelyre egy hónappal azután került sor, hogy politikai nyomásgyakorlásról beszélt - újabb csapást mért azokra a sajtóorgánumokra, amelyek nem voltak hajlandók támogatni a tíz éve hatalomban lévő Orbán Viktor „szélsőjobboldali” irányvonalát – írja a brit The Guardian. Megjegyzik: a Riporterek Határok Nélkül civil érdekvédő szervezet sajtószabadság-indexében eddig is Magyarország állt a második legrosszabb helyen Európában. A tudósítás kiemelte Dull Szabolcs szerkesztőségi búcsúmondatai közül, hogy az „Index egy erős vár, amit szét akarnak robbantani”. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Központból úgy fogalmazott a Guardiannek: egyelőre nem világos, hogy Dull Szabolcs menesztésének személyes konfliktus volt-e az oka, vagy politikai parancsra történt. Bármelyik legyen, a magyar sajtószabadság fekete napja volt a szerdai. Véleménye szerint az Indexen megjelentek az összes független magyarországi sajtótermék által megjelent hírek felét tették ki. Egy egész generációt nevelt ki, és Urbán szerint az egyetemisták számára az Index volt az elsődleges hírforrás. A kiadót képviselő tulajdonos, Bodolai László tagadta, hogy politikai kontroll alá került volna a hírportál. Szerinte Dull képtelen volt a belső feszültségeket kezelni, és emiatt csökkentek a hirdetési bevételek, ugyanakkor a portál politikai függetlensége továbbra sincs veszélyben – nyilatkozta. Vera Jourova, az Európai bizottság egyik alelnöke nemrég közleményt adott közre arról, hogy a gazdasági nyomás nem fordulhat át politikaivá, és mindazok az értékek, amelyekért az Index kiállt, a demokrácia alapértékei. Végül a cikk emlékeztet arra, hogy Orbán illiberalizmusa vezetett a kötelezettségszegési eljárás megindításához Brüsszelben, aminek hátterében a jogállami normasértés és a sajtószabadság lerombolása állt. A héten pedig Orbán elérte, hogy a sok ország által felvetett jogállami kifogásokat „felvizezzék” az uniós támogatások szétosztásakor..

Felbőszíti a szabadelvűeket és a magyar ellenzéket az Európa szívében létrehozott egyszemélyi hatalom – indítja cikkét az Amerika Hangja, amelyben szintén az Index „kivéreztetéséről” számol be. Ez az elemzés is az EU-csúcson történtekre tér vissza, amelynek során – miután engedtek a jogállami kritériumok számonkérése ügyében – Orbán felbátorítva érezhette magát arra, hogy tovább szorítson a hatalom gyeplőjén. A lapnak Vaszily Miklós több megkeresésre sem volt hajlandó válaszolni. Dull Szabolcs eltávolítását összefüggésbe hozta a cikk az indexesekre nehezedő külső nyomással, és amit annak elhárításért tett, azt erkölcsi kötelességének tekintette.

A New York Times is beszámol az Indexről, kiemelve, hogy a kormány nem kívánta kommentálni a történteket, ugyanakkor tagadta a Reutersnek, hogy beavatkozni a médiába. Mindenesetre újabb, az Európai Bizottság és a magyar kormány közti összecsapásra lehet ezek után számítani. Ebben az írásban is azt olvassuk, hogy a kedden zárult EU-csúcs azonnal, már szerdán felbátoríthatta Orbánt a tervezett lépés megtételére. Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint a sajtószabadság a koronavírus áldozata lett.

Az Euronews a Brüsszelben történteket elemezve is arra a következtetésre jutott, hogy a jogállami normák számonkérése fellazult Orbán nyomásgyakorlására, mi több, különféle értelmezésekre ad lehetőséget az elfogadott szöveg. Ezek után nem meglepő, miért éli meg Orbán sikerként és győzelemként az EU-csúcsot. Illetve egy szakértő szerint a V4-ken kívül, méghozzá a régi tagok közül Angela Merkelben és Emmanuel Macronban keresi új szövetségeseit Orbán.

Az ukrán Interfax tudósítása alapján a Kijev Post oldaláról megtudhatjuk, hogy a magyar kormány 100 millió forint feletti értékben nyújtott segítséget kárpátaljai kórházaknak, alapvetően védőfelszereléseket odajuttatva. Ezt megelőzően tíz kárpátaljai doktor utazott Magyarországra, hogy tapasztalatot szerezzen a Covid-19 vírus kezelésének módjáról.


HEVESI PRESSZÓKBAN MUTATJA MEG A LEGŐSZINTÉBB ARCÁT A VIDÉKI MAGYARORSZÁG

INDEX
Szerző: KOVÁCS M. BÁLINT, BARAKONYI SZABOLCS
2020.07.22.


Hiába nagyivó a magyar, a vidéki kocsmakultúra a végóráit éli. Sivák Zsófia a szülőmegyéje falvaiban fellelhető presszókat fényképezi, ahol ma már nyoma sincs a falusi rock’n’rollnak, többnyire csak a tévé duruzsol, de az emberek még legalább beszélgetnek, valódi párbeszédeket folytatnak egymással. Cikkünkben az Áraink forintban értendők című sorozat képei közül válogattunk, az alkotó kommentárjaival kiegészítve.

“A kocsma menedék. Az egyetlen hely, ahol még elbújhatunk a világ elől. A kocsma az emberi civilizáció utolsó mentsvára” – írta Cserna-Szabó András, az Index tárcarovatának állandó szerzője. Az író persze azt is tudja, hogy közel sem mindegyik, ezért sietve hozzáteszi: “Már amelyik. Főként azok, hol nem üvölt Demjén Rózsi vagy a tévéhíradó bemondója, és Wi-Fi-ről még csak nem is hallottak. Itt aztán az emberek isznak és beszélgetnek. Múltról, jelenről, jövőről. Beszélgetnek és isznak. Ahogy azt a civilizáció fénykoraiban tették az emberek.”

Ezeknek a letűnőben lévő mentsváraknak a sorsa, jövője foglalkoztatja Sivák Zsófiát is, aki egy Eger melletti faluban, az alig kétezres lélekszámú Kerecsenden nőtt fel, és már kislányként otthonosan érezte magát a helyi presszók közegében. “A nevelőapám munka után gyakran betért valamelyik kocsmába, én meg gyerekként mentem utána. Szerettem ezeket az alkalmakat, ilyenkor bármennyi fagyit ki lehetett zsarolni, cserébe meg kellett ígérnem, hogy nem köpöm be anyámnak. Aztán hazaértünk, és egyből köptem. Valahogy belenőttem ebbe a világba, azt hiszem, már akkor sem igazán az alkoholról, sokkal inkább a kötetlen beszélgetésekről és az emberi kapcsolatokról szólt a vidéki presszóélet, ami azóta is nagyon kedves a szívemnek.”

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfiaszakán tanuló Sivák Zsófia 2017-ben – a szintén Heves megyei, Józsiék című sorozatával – elnyerte a Magyar Sajtófotó Pályázat társadalomábrázolás-kategóriájának első helyét, illetve a legjobb 30 év alatti fotóriporternek is őt választották. A fotós ezután fordult rá a hevesi presszók világára, a célja az volt, hogy ellátogasson a megye valamennyi háromezer fő alatti településére, majd azokban felkeresse a még nyitva levő kocsmákat, sőt, amennyiben lehetséges, kinyittassa a már lakat alatt lévőket. “Nem volt előzetes koncepcióm, elsősorban a kíváncsiság vezetett. Érdekelt, hogy mi változott az elmúlt 20 évben” – mondja...

TGM: ORBÁN AZ INDEX KINYÍRÁSÁVAL 24 ÓRA ALATT ÜZENT AZ UNIÓNAK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.07.22.


Tamás Gáspár Miklós filozófus, publicista a HVG-ben megjelent lesújtó véleménycikkében vázolta tegnap, hogy a keddi uniós költségvetési megállapodás lezárt egy olyan szakaszt, ami még reményekre adhatott volna okot az Orbán-kormány megfékezésével kapcsolatban. A Hírklikknek nyilatkozva, már úgy véli, Orbán az Indexen keresztül máris megüzente, mire számíthatunk a jövőben – s az nem a jogállamiság lesz.

Tegnapi cikkében még arról írt az uniós költségvetés meglepően gyors elfogadását követően, hogy „Európa” immár nem jelent az égvilágon semmit, bebizonyosodott, hogy a nyugati kartársak se jobbak Orbánnál /.../; a jogállamiság, az emberi jogok, a civil társadalom, a különféle közszabadságok és autonómiák nemzetek fölötti, intézményes védelme merő tréfa /.../; nem érdemes már azt a szemrehányást tenni a magyar kormánynak, hogy önös húzásai és gesztusai „nem európaiak”. De. Európaiak. Épp oly silányak és kisszerűek, mint más politikai akciók, manőverek és trükkök bárhol másutt Európában...

Ön szerint létezik még Európa?


Európa, mint politikai egység, gazdasági értelemben még bizonyos mértékben fennáll, de ez az egység érdekes irányokat vett. Még ha el is tekintünk azoktól a gondolatoktól, amiket felvetettem a HVG-be írt cikkemben, ami ugye az alantas kupeckedés összes tüneteit felmutató európai csúcsértekezlet körülményeiről szól, megfigyelhetjük, hogy az új európai költségvetésben a környezetvédelemre, az egészségügyre és a tudományos kutatásokra szánt összeg csökkent. S ez pontosan ugyanaz az irány, ami a magyar kormány iránya...

SZABAD SZEMMEL: BRÜSSZEL SZERINT BUDAPEST ÉS VARSÓ ROSSZUL ÉRTELMEZI, MIT IS HOZOTT AZ EU-CSÚCS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.23.



Die Welt 

Az Európai Néppárt EP-képviselői csak akkor szavazzák meg az EU-csúcson született határozatot, ha lesz olyan egyértelmű mechanizmus, amelynek révén a pénzek elosztását a jogállami elvek betartásához kötik. A frakció vezetője közölte, hogy számukra az az alap, amit a korábbi német biztos, Oettinger felvetett, hogy ti. a Bizottság leállíthassa a támogatásokat, ha úgy látja, hogy sérültek a demokratikus elvek, amikor a sajtó már nem működhet szabadon és veszély fenyegeti a bíróságok függetlenségét. 

Manfred Weber megismételte, hogy az unió nem pénzautomata, amelyből bárki kedvére veszi fel a megfelelő összeget, hanem értékközösség. Ezért a kereszténydemokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy csak az várhat szolidaritást, azaz szubvenciókat Európától, aki eleget tesz az alapszerződésben rögzített jogállami feltételeknek. Hozzátette, hogy ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, mert Emmanuel Macron azt mondja, hogy a brüsszeli csúcson született dokumentum megfelel ennek a követelménynek, ám Orbán Viktor és lengyel kollégája az ellenkezőjét állítja. 

A politikus hozzátette, hogy ezzel együtt az állam- és kormányfők programot fogadtak el a populizmus ellen. És a demagógok hirtelen az egész földrészen elcsendesedtek. Nem tudják, mit hozzanak fel az unió ellen, mert ismét jelen van a szolidaritás. Viszont a tagállamok csak olyasmire költhetik a 750 milliárd eurót, ami a jövőbe és nem a múltba mutat. De itt arra is szükség van, hogy megfelelő ellenőrzés révén ne szivároghassanak el az alapok. Tehát hogy ne legyen korrupció, ne az árnyékgazdaság húzzon belőle hasznot és ne értelmetlen beruházásokra menjen el a támogatás. A cél nem egy szuperállam, hanem a működő Európa.

A luxemburgi kormányfő megérti, hogy Orbán Viktor győzelemként adja el az EU-csúcstalálkozó döntését, hiszen ez a dolga, ám Xavier Bettel szerint a magyar vezető igazából nem nyert, mert a végén csak odakerült a jogállami kikötés az uniós források elosztása mellé. Ez pedig igen fontos fejlemény. A Bizottság szóvivője szintén úgy értékelte, hogy új alapokra helyezték a dolgot és a továbbiakról már a közeli napokban határoznak. 

Hegedűs Dániel, az amerikai German Marshall Alapítvány szakértője azt mondja, most azt kell figyelni, hogy Brüsszel visszatér-e az eredeti koncepcióhoz, amelynek értelmében a demokratikus játékszabályok megszegése esetén nem a szankciók elrendeléséhez, hanem azok megakadályozásához kellene kétharmados többség. De a kimenetel várhatóan csak ősszel válik el és az igazi küzdelem csak most kezdődik. Magyarország és Lengyelország sokmillió eurót veszíthet, ha a keményebb változat lép életbe. A tét az, hogy az EU képes-e megvédeni az értékeit a nacionalista magyar és lengyel kormánnyal szemben, amelyek felmondták a liberális demokráciát és példátlan hatalmat szereztek. 

Orbán Viktor egy napja a Bild Zeitungban bizonygatta, hogy semmi baj sincs a magyar jogállamisággal, a Bizottság szerint azonban lesz mechanizmus, amelynek alapján eldől, kaphatnak-e uniós forrásokat azok az államok, amelyek esetében fennáll a jogsértés veszélye. Vagyis Brüsszel szerint Budapest és Varsó rosszul értelmezi, hogy mit is hozott a brüsszeli csúcs. Ám az még nem világos, közölte egy brüsszeli illetékes, hogy ehhez új javaslatot tesznek-e le az asztalra, vagy visszanyúlnak ahhoz, amit az EU már két éve kidolgozott. A soros német elnökség ez utóbbi alapján kíván eljárni, csak hozzáigazítaná azt a hétvégi legfelső szintű tanácskozás határozataihoz. 

Az Európai Parlament képviselői ma soron kívüli ülésen mondják ki, hogy mik a kívánságaik az állam- és kormányfők által elfogadott döntés kapcsán. A jóváhagyandó EP-tervezet igen sajnálatosnak nevezi, hogy a Tanács gyengített a jogállami mechanizmuson ahhoz képest, amit a Bizottság és a Parlament akart.

FAZ 

A 27-ek brüsszeli találkozóján Merkel és Macron példátlan módon összedolgozott, ezzel a trükkel szorították sarokba a holland és a magyar miniszterelnököt. A francia-német tandem nélkül kudarcba fulladt volna a fórum, de Párizs és Berlin már előre egyeztette a teendőket, ezt megerősítették az Elysée-palota részéről. A két vezető 92 órán teljes egységben cselekedett, nem hagyta, hogy bárki megossza őket, ideértve, hogy együtt hagyták el a termet, amikor az államfő azzal fenyegetőzött, hogy idő előtt hazautazik. 

Kemény diónak bizonyult a jogállamiság ügye, vagy ahogy Macron vázolta Orbánnak: ha nincs demokrácia, nincs egy peták támogatás sem. A magyar vezető már előre vétóval fenyegetett, hiszen a magyaroknál és a lengyeleknél is erősen kétséges a bíróságok és a sajtó függetlensége, így nagy az esély szankciókra. Ám az eddigi eljárások megrekedtek, ezért van szükség valamilyen hatékonyabb eszközre. Merkel külön tanácskozásra trombitálta össze a két oldal legjelentősebb figuráit: a holland, a dán, a luxemburgi és a lett miniszterelnököt, illetve Orbánt és Morawieckit, mert világos volt, hogy erre a pontra rámehet az egész csúcs. 

A jogállam támogatói sok-sok milliárddal emelték a kilátásban helyezett támogatást, hogy arra rámozduljon a magyar és a lengyel vezető. Orbán mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy csak minősített többséggel lehessen meggátolni a szankciókat, vétójogot akart. Marcon viszont kitartott amellett, hogy maradjon az asztalon lévő változat. A végén az elnök átírt pár mondatot, így kész volt a megállapodás. Utána a közös, magyar és a lengyel sajtótájékoztatón Orbán azt mondta, ha ők ketten összefognak, egyetlen ellenség sem tudja őket legyűrni. Kifejezetten az ellenség kifejezést használta. 

Ugyanakkor egyelőre bizonytalan, hogy szankciók esetén mi is a helyzet a kétharmados többséggel. Ahhoz kell-e, hogy kimondják a büntető intézkedéseket, vagy ahhoz, hogy megakadályozzák azokat. Amikor már minden szétszéledt Brüsszelből, Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az utóbbi értelmezés a helyénvaló. De munkatársai tegnap már óvatosabban nyilatkoztak. Sok függ attól, mire jutnak az egyeztetések az Európai Parlamenttel, amely a keményebb szabályozás mellett áll ki. De hogy arra egyáltalán mód van, azt Merkel és Marcon ravasz összjátékkal érte el. Úgyhogy most Párizsban a kétoldalú kapcsolatok virágkoráról beszélnek.

FT 

A két napja tető alá hozott brüsszeli kompromisszum nyitva hagyja a kérdést, hogy van-e kedve és eszköze az unió tagállamainak, mármint hogy szembeforduljanak azokkal a kormányokkal, amelyeket azzal vádolnak, hogy a tekintélyelvűség felé sodródnak. A Carnegie amerikai agytröszt európai igazgatója úgy véli, hogy a pesszimisták szerint Orbán kerekedett felül minden fronton, ám van lehetőség arra, hogy mechanizmus jöjjön létre a jogállam megőrzésére. Ehhez a Bizottság és a tagok határozott kiállása szükségeltetik, illetve legalábbis néhány nagy tagállam törekvése, és akkor létrejöhet az érdemi mechanizmus. 

Elemzők bíznak abban, hogy a most elhatározott kétharmados klauzula segítségével lehetetlenné teszik, hogy vétózzon bármelyik tagállam, akár másokkal összefogva. Bírálók ugyanakkor kifogásolják, hogy még nem lehet tudni, mi lesz a Tanács szerepe a folyamatban, így Budapest vagy Varsó, vagy más megkísérelheti megtorpedózni az egész kezdeményezést az állam- és kormányfők szintjén. Mások attól tartanak, hogy mivel a jogállam megfogalmazása nem túl konkrét, még azt is nehéz lesz elbírálni, szembemegy-e a normákkal az adott tagállam. 

A német zöldek Európa-ügyi szóvivője riasztónak tartja, hogy Merkel esetleg hajlandó leállítani Magyarország ellen a jogállami eljárást. Így ugyanis félő, hogy Orbánnak elég lesz hozzá a minimumot teljesítenie. Brantner egyúttal tragikusnak minősítette, hogy az európai vezetők nem teremtettek kapcsolatot a jogállam és a pénzek folyósítása között. Így ugyanis rossz kompromisszum született.

Két Orbán-kép is illusztrálja a lap vezető szemleírója által írt elemzést, amelynek lényege, hogy Európának mindenképpen meg kell védenie a lelkét, még akkor is, ha ez sokáig tart, mert az nem megy, hogy az autokraták miatt kétféle rendszer létezzen egymás mellett az EU-ban. Hiszen Magyarország és Lengyelország is aláírta az alapszerződéseket. A kérdés azonban az, hogy lehet-e a szervezet hiteles, ha a tagállamok egy része tekintélyuralmi módszereket vezet be. A NATO már megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Nem zárta ki sem a görögöket, sem a törököket, amikor ott annak idején katonai diktatúra került hatalomra, mert úgy gondolta, hogy az idő a szabadságnak dolgozik és ez be is vált. 

Az üldözöttek számára semmivel sem lett volna jobb, ha kiteszik a két állam szűrét, mert megszakadt volna egy csomó kommunikációs csatorna, kapcsolat. Ezeket a szempontokat az uniónak is mérlegelnie kell, főként mivel a keleti szárnyán történelmi eredetű érzelmek izzanak és egyes államok területi igényeket palástolnak. De világpolitikai megfontolásból is szükség van az európai egységre. 

A magyarok, lengyelek, szlovákok próbálják megszegni az EU-val kötött megállapodást, és ez nagyon hasonlít arra, amit Kína művel Hong Kong kapcsán, csak ott Nagy-Britannia volt a másik fél. Ám Brüsszelnek szükség esetén érvényesítenie kell az elveket az autokrata kisebbséggel szemben, merthogy itt nem csupán gazdasági, hanem egyben politikai szövetségről van szó. A tagok szuverenitását, a szabad választói jogot azonban nem sértheti meg. Orbán nem puccsal szerezte meg az ország irányítását. 

Kényes kérdés, hogy ilyen esetben követni kell-e a NATO példáját és rábízni az időre a dolgot. Hiszen ha oligarchaállamok jönnek létre a tagok sorában, akkor ereje csökken a világban. Az EU-csúcs mégis megkötötte ezt a kompromisszumot. Így most türelemre és kitartásra van szükség, de csak bizonyos ideig. A tekintélyelvű kísértés gyökerei nem olyan mélyek. Ám nem segítene az USA-val és Kínával vívott küzdelemben, ha a politikai lélekről folyó vitára rámenne az unió világpolitikai pozíciója.

FT 

Mennie kellett az Index főszerkesztőjének, mert arra figyelmeztetett, hogy a kormány politikai nyomása folytán veszélyben van a portál függetlensége. Dull Szabolcs most azt írta a cég igazgatóságának elbocsátása után: nem véletlen, hogy a szerkesztőség fenyegetve érzi magát. Hiszen az elmúlt hetek arról győzték meg a munkatársakat, hogy kell egy lap, ahol nem titkos külső erők szabják meg, mi jelenjen meg benne és hogy kik csinálják az újságot. Ahol az egyetlen cél a tájékoztatás. Ahol lehet szabadon, függetlenül dolgozni. 

Pár hónapja éppen akkor jött a jelentés, hogy az Orbán-közeli üzletember, Vaszily Miklós 50 százalékos részesedést szerzett az Index reklámbevételeiért felelős Indamédiában, amikor a miniszterelnök a vírus miatt jogot kapott a rendeleti kormányzásra. A független média mozgástere 2010 óta folyamatosan szűkül, miközben a Fidesz egyre jobban kiterjeszti ellenőrzését a közigazgatásra, az igazságszolgáltatásra és a gazdaságra. Decemberben a Riporterek Határok nélkül az állapította meg, hogy Magyarországon az EU-n belül példátlan szintet ért el a sajtó központi irányítása. Amikor nemrégiben az Index a honlapján azt jelezte, hogy veszélyben az önállósága, Jourová bizottsági alelnök támogatásáról biztosította. 

Vaszily eddigi ténykedése miatt félő, az Origo sorsára jut az Index is. Utóbbi tulajdoni szerkezete évek óta átláthatatlan. Erdélyi Péter a 444.hu-tól igencsak borúlátó a magyar szabad sajtó jövője, illetve a sokszínű közvita ügyében.

Az Index főszerkesztőjének eltávolítása fokozza a félelmeket a magyar sajtószabadság miatt. Vagyis hogy a nacionalista Orbán-kormány újabb támadást indít, mert el akarja érni, hogy csak kedvező tudósítások jelenjenek meg róla. A hatalom, amely nem kívánt megjegyzést fűzni a legnépszerűbb hírportál élén történt változáshoz, cáfolja, hogy beleavatkozna a média dolgaiba, ám a mostani kirúgatás miatt újabb összecsapás várható Magyarország és az Európai Bizottság között. 

Dull szerint azért kellett mennie, mivel megírta, hogy külső beavatkozás fenyegeti a portált, és mert ezt meg is erősítették a honlapon lévő függetlenségi mutató segítségével. Kijelentette, hogy jogosnak tűnnek a szerkesztőség aggályai, ő pedig főszerkesztőként azt csinálta, ami a kötelessége, és amit a lelkiismerete diktált. Vaszily ugyanakkor nem reagált a Reuters megkeresésére. 

Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelelmző Intézet alapítója kifejtette, hogy Dull Szabolcs eltávolítása nyugtalanító jelzés, ami csak még jobban ráerősít az aggályokra a média függetlensége kapcsán. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke (lapunk szerkesztője) rámutatott, hogy a sajtószabadság áldozatul eshet a koronavírusnak, miután a járvány miatt korlátozták a média lehetőségeit.

Kirúgták a legnépszerűbb internetes hírportál főnökét, ami csak még jobban veszélybe sodorja a site függetlenségét és az újságírók önállóságát. Több mint 90 munkatárs az este közzétette a honlapon, hogy Dull Szabolcs eltávolítását nem tudja másként értelmezni, mint nyílt nyomásgyakorlási kísérletként, ami lehetetlenné teszi a minden külső befolyástól mentes szerkesztőségi munkát. Ezért a döntés elfogadhatatlan a kollégák számára. 

A jelentés hozzáfűzi, hogy az Index a közé a pár, még megmaradt szabad orgánum közé tartozik, amely nehéz anyagi helyzetbe került és úgy ítéli meg, hogy tevékenységét gátolja Orbán Viktor, mivel a miniszterelnök ellenőrzése alá igyekszik vonni a média mind nagyobb részét. A búcsúzáskor Dull azt mondta a többieknek, hogy az Index olyan erőd, amelyet fel akarnak robbantani. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság indexén Magyarország legutóbb még két helyet lépett hátra, jelenleg a 89-ik, 180 állam között. De 7 éve még az 56. helyet foglalta el.

Dull Szabolcs a minap nyilvánosan aggodalmát fejezte ki az Indexnél tapasztalható politikai befolyás miatt. Hogy most kitették, az a jelek szerint újabb csapás az olyan orgánumok ellen, amelyek nem támogatják Orbán irányvonalát. Urbán Ágnes szerint még nem lehet megmondani, hogy személyes viszály vagy politikai megrendelés van-e a döntés mögött. De bármelyik is, a szakértő szerint sötét nap ez a magyar sajtószabadság történetében. Van olyan kimutatás, miszerint az önálló hírportálok között az Index a napi kattintások csaknem felét tudhatja magáénak. Urbán szerint egy egész nemzedék számára különösen fontos. A diákjai többségükben a portálról tájékozódnak a világ dolgai felől.

Távozásra kényszerült a kormánnyal szemben kritikus Index első embere, mert ellenállt, hogy átalakítsák az ország leglátogatottabb hírportálját. A szerkesztőség az önállóságért harcol. Ám a tulajdonosi kör, amely a kormányfőtől függ, egyre jobban megtekeri a hüvelykszorítót. A vezetésért felelős alapítvány elnöke, Bodolai László az utolsó személyes megbeszélésen azt vetette Dull Szabolcs szemére, hogy annak makacs hozzáállása rontott a site üzleti kilátásain. A főszerkesztő szerint azonban menesztéséről mások, a portál igazi gazdái döntöttek. 

Tegnap az elbocsátáskor azt is felrótták Dullnak, hogy nyilvánosságra hozta véleményét: veszélyben van a szerkesztőségi szuverenitás. Most széles körben az a meglátás, hogy az Indexet hamarosan közvetlenül is kormány közeli körök vehetik át. Paradox, hogy két napja főként Orbánnak köszönhetően a felismerhetetlenségig fellazították azt a tervet, hogy az uniós támogatásokat a jogállam tiszteletben tartásától teszik függővé. Így a kormányfőnek semmitől sem kell tartania, ha tényleg zsebre vágja a portált.

MINDEN EGÉSZ ELTÖRÖTT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2020.07.23.


Mondhatnám épp azt, hogy az Index főszerkesztőjének kirúgásával a Fidesz átlépett egy határt, befejezett valami borzasztót vagy elkezdett egy iszonyatot, de akkor nem lenne igazam. Bármilyen lehangoló, a tegnapi sajnálatos esemény egyáltalán nem különleges, hanem épp mindennaposan általános. Egy olyan folyamat része, amely évtizede tart, és természetéből fakadóan soha nem is lesz vége, míg a NER és még hét nap. A diktatúrák sajátossága, hogy a nyilvánosságot propagandává alakítják, ez folyik itt is, néha nagyobb áldozatokkal, néha nem annyira látványosan.

Mert ugyanis szép dolog, hogy a Momentum péntekre tüntetést szervez az Index elé, hogy aztán a Karmelitákhoz vonuljon, azonban ez egyrészt halottnak a csók, másrészt nem most kellene, hanem már nagyon régen szükségeltetett volna. A média elfoglalásában a kritikus tömeget száz éve átlépte a Fidesz, s ha pofán nem vágnak érte, sokkal inkább elkelt volna a tüntetés, amikor a vidéki sajtót ledarálták. Mert ugyanis a lakosság döntő többsége onnan tájékozódik, arrafelé a dúlás pedig teljesen zavartalan. Ez azonban nem érdekli a tüntetőt. Az Index brand, a Békés Megyei Hírlap nem...

Ezzel nem a jó szándékukat vonom kétségbe sem a bátor kiállásukat olyan időkben, amikor egy dudálásért elvihetnek, hanem arra mutatok rá, hogy késő. A daráló folyamatosan és kérlelhetetlenül dolgozik, mindent fölaprít és egyenszecskává tesz, csak vannak benne látványosabb falatok, mint a Népszabadság akkor és az Index most. Kegyetlen leszek, akik most pénteken kimennek az Index miatt tüntetni, azoknak a Népszabadság már nem is hiányzik. Pedig kellene. És ugyanígy egy év múlva az Index sem fog, még későbben valami más orgánum, ami elveszett vagy ezután fog...

TGM: EURÓPA ROSSZ TRÉFA

HVG
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.07.21.



Vadállati önzés és ostobaság: így segít Európa. Illetve így nem segít. Felháborodni sem érdemes.

Az Európai Unió most zárult csúcsértekezlete a kései kapitalizmus orrfacsaró illatú bomlási tünetei közé tartozik, de – ahogyan várható volt – ezek a tünetek a korábbiaknál is viszolyogtatóbbak.

Ezen az értekezleten azt kellett volna eldönteni a költségvetés mellett, hogyan segítsék meg a koronavírus-válságtól leginkább sújtott, súlyosan eladósodott dél-európai országokat. A segélycsomag két részből állott volna, vissza nem térítendő támogatásokból és kölcsönökből. Köztudomásúlag Európa leggazdagabb országai közül öt – Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország – különféle irányzatú kormányai egyszerű fösvénységből, anyagiasságból, önzésből kiindulva meg akarták akadályozni a bajba kerültek támogatását. Ugyanezek a kormányok követelik a pénzbeli juttatások jogállami kritériumokhoz kötését, ami a jelenlegi körülmények között nyilvánvaló képmutatás.

Orbán Viktornak igaza van: Mark Rutte holland miniszterelnök minden hivatkozása az európai alapelvekre teljesen hiteltelen; azok szavalnak most jogállamról és egyenlőségről, akik megtagadták a legelemibb szolidaritást a szövetségeseiktől – ami egyébként a legridegebb tőkés gazdasági számítás szerint is tiszta elmebaj...