2020. január 18., szombat

LEZÁRTÁK A LÓSZOLÁRIUMOS NYOMOZÁST, ROGÁN 400 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁST RENDELT 2,5 ÉV ALATT

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.01.17.


Hvg.hu: Lószolárium félmillióért: kontárkodva zárták le a fideszes képviselőnek kínos nyomozás

Hiába lett botrány, majd költségvetési csalás miatt nyomozás annak a lovas központnak az ügyében, amely iskolásoknak és szakembereknek épült, de végül Czerván György fideszes képviselő veje használta. Az eljárást ugyanis simán megszüntették azzal, hogy nem találtak elég bizonyítékot visszaélésre.
Rogán kabinetirodája 400 közvélemény-kutatást rendelt két és fél év alatt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda jóformán 2-3 naponta szondáztatja a közvéleményt különböző felmérésekkel, hogy kitalálják, mivel érdemes előrukkolnia a kormánynak. A lap birtokába került dokumentum szerint a mérések többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva rendelték meg. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen cég csinálta ezeket a kutatásokat, és mennyi közpénzbe kerültek.

SzabadPécs: 550 ezres illetménye mellé havi 640 ezret kap a gyógyfürdőtől a harkányi fideszes polgármester

Baksai Tamás, Harkány fideszes polgármestere igazán szerencsés ember. A 4500 lelkes dél-baranyai fürdőváros első embere ugyanis egyúttal az önkormányzat többségi tulajdonában álló Harkányi Gyógyfürdő Zrt. felügyelőbizottságának is az elnöke, így nagyjából nettó 915 ezer forintot vihet haza havonta. Ráadásul a gyógyfürdős tiszteletdíja nem csak a polgármesteri illetményénél magasabb, hanem nagy fővárosicégek fb-elnöki juttatásainál is.

Index: Enyhítettek a volt rakamazi polgármester büntetésén

Eleve felfüggesztettet kapott, másodfokon pedig még meg is felezték a volt rakamazi polgármester büntetését, a hülye nevű „Nagy-Morotva Vízi Tanösvény gate” kapcsán. Az ügy lényege, hogy F. Ernő (Fidesz–KDNP), több mint félmilliárd forint uniós pénzre pályázott, amit meg is kapott 2010 januárjában, 2012 novemberében pedig még pár milliót hozzácsaptak. Viszont a projektelemek jó része teljesen használhatatlan romhalmaz lett, és a polgármester az építési vállalkozókkal karöltve kamuzott arról, hogy mi épült meg.

Népszava: Tízmilliókkal tartoznak a baranyai tanároknak

Nem kapták meg díjazásukat a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését segítő pedagógusok a Szigetvári Tankerület több iskolájában. Vannak, akiknek félmillió forinttal tartoznak. Az ügyben nagyjából 150-en, legalább nyolc iskola pedagógusai érintettek, akik több mint két éve várják, hogy megkapják díjazásukat.

„A VÉGÉN CSAK FEKSZIK AZ EMBER, EMLÉKEK NÉLKÜL” - KOLLÁR ISTVÁN, AZ ALZHEIMER DOKUMENTUMFILM KÉSZÍTŐJE

MAGYAR NARANCS 
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2020.01.17.



  Az Alzheimer-kór egyre több mindenkit 
  érint hazánkban is, mégis keveset tudunk 
  róla. Most dokumentumfilm készült a 
  betegségről, amelynek készítőjével a 
  káoszról, az áldozatszerepről, az 
  otthonápolásról és a betegséget övező 
  tanácstalanságról beszélgettünk.

  magyarnarancs.hu: 25 éve dolgozol a 

  szakmában, az Alzheimer-kórról szóló 
  filmet 5 éve kezdted el forgatni. 
  Édesanyád révén te is érintett vagy, ez 
  adta az alapot a film készítéséhez, vagy 
  amikor ő beteg lett, már megvolt az ötlet a 
  fejedben?

Kollár István: Ezt a filmet két dolog indította el, már jóval az édesanyám betegsége előtt. Az egyik, hogy találkoztam egy olyan házaspárral, ahol a feleség hosszú évek óta ápolja otthon a férjét. Nagyon megfogott, amit arról mondott, hogy mindig csak rohanunk és olyan apróságok miatt idegeskedünk, hogy nyikorog az autón a fék, holott nem ez a lényeg. És hogy meg kellene tanulnunk kitartani egymás mellett a rosszban is.

Először csak egy mélyinterjút szerettem volna velük készíteni, de aztán több lett belőle. Utánanéztem, mi is ez a betegség, aminek a végén csak fekszik az ember, emlékek nélkül. Akkor történt Michael Schumacher balesete, ami a második elindítója volt a filmnek: van egy ember, aki beüti a fejét és onnantól kezdve minden teljesen más lesz. Az Alzheimer persze nem így működik, de a lényeg ugyanez: egy betegség, aminek a végére elveszíted az én-tudatodat. Amikor anyu beteg lett és sorban jöttek egymás után az olyan apró tünetek, mint hogy elfelejtett vagy összekevert dolgokat, akkor felhívtam azt a hölgyet, akivel az interjút készítettem, hogy tanácsot kérjek. Nem egy orvost kerestem meg, hanem egy hozzátartozót. Akkor gondoltam arra, hogy a hozzátartozóknak kellene elmondania azt, amit a betegségről tudnak és nemcsak nekem, hanem mindenkinek. Még mindig nagyon kevés az információnk erről a betegségről, többet kellene foglalkozni vele és nagy szükség van a társadalom érzékenyítésére is.

magyarnarancs.hu: Az Alzheimer talán tipikusan az a betegség, ami egyre inkább terjed, de addig nem foglalkozunk vele, amíg közvetlenül nem érint bennünket.
KI: És ezért nem is lehet senkit hibáztatni, miért is foglalkozzon egy betegséggel, ami őt nem érinti. Viszont, ha azt nézzük, hogy mennyi mindent tudunk a rákról és mennyit beszélünk róla, azt össze sem lehet hasonlítani a demenciális betegségekről való tudásunkkal. A napokban kaptam egy nagyon hosszú levelet egy hölgytől, akinek a férje középsúlyos állapotban van, a háziorvosa alig tud nekik segíteni, az Alzheimer cafékról még nem hallott, önerőből próbálkozik megszerezni az információkat, de igen tanácstalan, nem tudja, kihez forduljon. Ilyen történetekkel nap mint nap találkozom...

"AKI TANÍTANI SEM TUDJA, ABBÓL LESZ A TORNATANÁR" – DÉSI JÁNOS JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.01.18.


Az iskolásoknak csak úgy lehet délutáni foglalkozást, akár sportfoglalkozást is tartani, hogy a kerületnek, aki az épület tulajdonosa, egy csinosabb összeget átutalnak. Ezért aztán a szülőktől pénzt kell szedni, hogy a gyerek a saját iskolájában szaktanári felügyelet alatt kicsit futkározhasson. Mondjuk arra tényleg jó az ötlet, hogy a szegényebb tanulók legalább nem rontják itt a levegőt. De még ezt is lehet ám fokozni.

Az, hogy a zsebduce megint nyomja a nyilaskás szövegét (Andrassew Iván barátunk szép szavával élve), abban sajnos már semmi meglepő nincs.

Nekünk egy egyre inkább fasiszta tempóban masírozó vezérecske jutott, aki nyíltan cigányozik és kicsit kódoltabban, de igen jól érthetően zsidózik – és a pávatánc sasszéi között, ha megkérdeznéd, zsebre dugott kézzel vigyorogva letagadná, miközben jobbágyai körötte lelkesen somolyognának és okosan bólogatnának, bár a többség nyilván azt sem tudná, miről van szó.

Ronda ügy, csúnya vége szokott lenni az ilyesminek a magyar történelemben. De a magyar kényúr jellemzője, hogy soha nem tanul semmiből, viszont megbízhatóan nagyképű és arrogáns – ezért esik pofára. Kár, hogy ebbe aztán a polgárok igen nagy számban szoktak belehalni. De egyelőre még tetszik a sokadalomnak – jaj de jó, hogy megmondta a cigusoknak, meg a melegeknek meg a börtöntöltelékeknek meg a világnak. Éljen és virágozzék a rasszizmus és a nacionalizmus, beh szép is ez!

De van ám ennél durvább is. Tantörténet következik, aminek minden szava igaz. Mégsem maga a konkrét történet az érdekes önmagában, hanem hogy így működik az orbáni elnyomó rezsim.

Mint tudjuk, ahogy általában a diktatúráknak, ennek az orbáninak is kedvence a sport. Tömi bele a pénzt rogyásig. Persze csak akkor, ha lopni lehet belőle, meg a cirkusz része is jól működik, mert kit érdekel, hogy lerohad az egészségügy, ha az aranylábú fiúk néhány milliárdért eltalálták a labdát.

No de a tömegsport, meg a fiatalok mozgása, az már kit érdekel? Azzal csak a baj van!

Szóval egy kerületi iskolában – bizonyára legtöbb ilyen – csak úgy tarthatnak a tanárok szakköröket, ha a fizetnek a teremhasználatért. Értik? Az iskolában az iskolásoknak csak úgy lehet délutáni foglalkozást, akár sportfoglalkozást is tartani, hogy a kerületnek, amely az épület tulajdonosa, egy csinosabb összeget átutalnak.

Ezért aztán a szülőktől pénzt kell szedni, hogy a gyerek a saját iskolájában szaktanári felügyelet alatt kicsit futkározhasson. Mondjuk arra tényleg jó az ötlet, hogy a szegényebb tanulók legalább nem rontják itt a levegőt.

De még ezt is lehet ám fokozni.

A tornatanárt a szakkör napján munkaköri kötelessége elszólítja, mert egy sportversenyre kell vinnie pár kölyköt. Így nem tudja megtartani ugyanabban az időben a szakkört. Az elmaradt szakkörért a szülők nem fizetnek, de az iskolafenntartó megbünteti a tanárt 40 ezer forintra, merthogy a szerződés szerint neki jár a lefoglalt teremhasználatért a pénz.

Negyvenezer forint egy általános iskolai tanár majd egy heti fizetése.

(Azt most ne kérdezzük meg, hogy a tanárok egy jelentős része miért nem lép be szakszervezetbe, miért nem küzd az érdekeiért – ez éppen olyan áldozathibáztatás lenne, mintha a rénszarvason kérnénk számon, hogy lelövése után miért helikopterrel utaztatja az illetékes keresztény miniszterelnök-helyettes.)

Nem baj. Legalább megtanulja ő is, hogy rend, csend, fegyelem.

A diktatúra lényege, hogy mindenütt félj, mert sose tudod, hol csapnak le rád.

Hát így vagyunk ezzel.

Na most, itt a félév. Jönnek az osztályozó értekezletek, amin a tanároknak értelemszerűen kötelező megjelenni. Ámde a 3. b értekezlete éppen a sportszakkör idejére esik.

Na most mi lesz? Újabb levonás?

És mit tippelnek? Jövőre hány sportszakkör indul az iskolában?

Ja, hogy a gyerekek nem mozognak, elhíznak, meg a telefonjukat nyomkodják? De még egy nyamvadt katonanótát sem énekelnek el a magyar tudomány új urának? Sebaj.

A sport-tao pénzek közben vidáman gurulnak a felcsúti megállón át a kis vezető szép nagy zsebébe.

KENTAURBESZÉD - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: A HATALMON MARADÁS KÍSÉRTÉSEI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2020.01.18.


A kilencvenes évek elejétől vált hagyománnyá Oroszországban is, hogy az elnök üzenetet intéz az ország lakosságához. Ebben összefoglalja az állam és a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokat.

Változó közhangulat
Az üzeneteket kezdetben megpróbálták az év első hónapjaira időzíteni, ám egy idő után azok egyre gyakrabban csúsztak át az év második felére. Sőt, akadt példa arra is, hogy elmaradt az elnöki üzenet, ilyen volt a 2017-es év. A következő évben azonban Putyin derekasan pótolta a „kihagyást” és hosszú haditechnikai prezentációt tartott. A beszéd első fele 41 percben foglalta össze mindazt, amit Putyin a gazdaságról, a szociálpolitikáról, az egészségügyről, az oktatásról, az ország demográfiai gondjairól, vagyis a „civil élet” problémáiról gondolt, hogy aztán 42 percben részletesen bemutassa az orosz hadsereg rövidesen hadrendbe álló új „csodafegyvereit”. Már akkor érthetetlennek tűntek a beszéd belső arányai, annál is inkább, mert Putyin és környezete is pontosan tudta, hogy 2017 őszétől elkezdett csökkenni – a hatalompárt mellett – az elnök népszerűsége is. Ez a tendencia később is folytatódott, sőt, kiegészült azzal az új jelenséggel, hogy az orosz társadalom egyre nagyobb részét kezdte el nyugtalanítani az ország elszigetelődése, és mindaz, amit az Oroszország elleni szankciók eredményeztek. 

Tavaly már a Kremlben is érzékelhették, hogy az elnöki üzenet nem hagyhatja figyelmen kívül a közhangulat változásait, a népszerűségcsökkenést. A 2019-es üzenet ezért már nem riogatott senkit „csodafegyverekkel”, helyette a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet szentelt a szociális problémáknak. Putyin már a tavalyi beszédében is számos életszínvonal-javító intézkedést jelentett be, de ezek nem hoztak áttörést. Nem is hozhattak, mert – ahogy azt orosz közgazdászok kiszámították –, azok együttes éves költsége mindössze 1,5 milliárd dollár volt. Ez ugyan látszólag nagy összeg, de jóval kisebb, mint az a pluszbevétel, amihez a központi költségvetés a 2019 januárjában megemelt áfából évente jut. A 18-ról 20 százalékra emelt áfa ugyanis csaknem 9 milliárd dollár pótlólagos bevételhez juttatja a büdzsét. Vagyis a 2019 februárjában bejelentett szociálpolitikai csomag épp hatoda volt az áfa-emelés nyomán remélt plusz bevételnek. 

A korábbiakkal szemben az idei elnöki üzenet egyértelművé tette, hogy már Putyin környezetében is érzékelik, olyan programokra van szükség, amelyek átfogó és komoly változást hoznak a társadalom jelentős részének életminőségében. Azt, hogy erre milyen nagy szükség van, meggyőzően bizonyította a vezető moszkvai üzleti lap, az RBK elnöki üzenethez időzített cikke, amelyben a szerzők áttekintették, hogy mi valósult meg abból a hosszútávú gazdasági és szociális programból, amit még 2008 őszén fogadott el a szövetségi kormány, élén Putyinnal. A koncepció egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az orosz gazdaság minél hamarabb álljon tartós növekedési pályára, ami átlagosan évi 6,5 százalékos növekedést feltételezett. Ehhez képest a GDP éves átlagos növekedése – az orosz gazdaság globális válságot követő gyors „regenerálódása” ellenére – 2014-18 között már csak mindössze 0,5 százalékos volt. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium korábban közölt prognózisa szerint ebben a tekintetben sem 2019-ben, sem idén nem lesz jelentős változás, a növekedés egyik évben sem lesz nagyobb 1,3-1,7 százaléknál. Azóta kiderült, hogy még ez a szerény várakozás sem teljesült. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a tavalyi növekedés mindössze 1 százalék körüli volt...

TÍZ DOLOG, AMI A VILÁG ERDŐIVEL TÖRTÉNT AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.01.18.


Az elmúlt évtized végére a klímaváltozás már tényleg ránk rúgta az ajtót, így egyre több figyelem irányult arra is, hogy mi történik a világ erdőiben. De ezek a hírek sokszor csak a pillanatnyi történésekről számoltak be, most viszont az 1982-ben alapított nonprofit kutatóintézet, a World Resources Institute (WRI) erdőkkel foglalkozó szakértői összeállítottak egy listát arról, hogy milyen nagyobb léptékű változások történtek 2010 és 2019 között. 


A világ őserdői továbbra is nagyon gyorsan fogynak
Hiába indult sok nemzetközi kezdeményezés az elmúlt évtizedben, a trópusi őserdők kiirtását nem sikerült megállítani. Sőt, az elérhető adatok alapján azt látni, hogy a 2016 és 2018 közötti időszak a legnagyobb mértékű csökkenést hozta magával a kétezres évek kezdete óta. Különösen látványos volt az őserdők csökkenése a brazíliai Amazonas-medencében pusztító tüzek miatt, melyek már 2016-ban és 2017-ben is hatalmas területeket égettek fel, és melyek 2019-ben óriási médiavisszhangot is kiváltottak. A WRI kutatásában a 2018 végéig elérhető, teljes adatsorokat használták fel, de 2019-ben kiderült, hogy Brazíliában az új művelhető területek kialakítása miatt gyújtott tüzek évtizedes rekordot jelentő erdőirtásokhoz vezettek...

AZ ISKOLA, AHOL EGYFOLYTÁBAN VÁLTOZIK, MEDDIG TART EGY TANÓRA

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.01.18.


Kiscsoportos oktatás, alternatív módszerek, lelkes és izgága gyerekek: egyebek közt ezek jellemzik a Turbó Tanodát, ahol – noha minden diák kicsit más – együtt különleges közösséget alkotnak. Eltöltöttünk egy délelőttöt az iskolában, amelynek vezetője, Sindulár Marianna elárulta azt is, minek köszönhető, hogy ide egy tanítási szünet után ténylegesen visszavágynak a gyerekek.

Stop!

– szólalnak fel egymás után a Turbó Suli második osztályos tanulói a szerda délelőtti matematika órán. A diákok nem a számolást szeretnék ezzel felfüggeszteni aznapra, hanem megtanulták, ha hozzá szeretnének szólni az órához, közbekiabálás helyett így kell jelezniük azt. Ebből azért nem lesz nagy hangzavar, mert a teremben mindössze nyolcan próbálják egyszerre elsajátítani a matematika rejtelmeit. A kis létszám csak egyik az iskola különleges adottságai közül.

A Turbó Tanoda 2015-ben alakult, ekkoriban még elsősorban tanulási diagnosztikával, képességfejlesztéssel és tehetséggondozással foglalkoztak. Két évvel később a Budai Magánzeneiskolával karöltve indították el a Turbó Twister névre keresztelt iskola-előkészítő foglalkozásaikat, a tavalyi évtől pedig a Turbó Suli magántanulói csoportja is elindult általános iskolás gyerekek részére.

A második kerületi iskola tantermeit körbejárva minden helyiségben találkozhatunk olyasmivel, ami a közoktatásban nevelkedetteknek szokatlannak, egyúttal irigylésre méltónak tűnhet. A délelőtt folyamán az egyik teremben a gyerekek egy tetszőleges hangszer virtuózává válhatnak, míg máshol a tanítónővel karöltve a földön ülve társasjátékoznak.

Szembetűnő az is, hogy a gyerekek mellett iskolatáska helyett saját színes dobozuk hever, ezekben tarthatják az iskolai felszerelésüket. Néhányan cipő nélkül rugaszkodnak neki a megoldandó feladatoknak, mindenki maga döntheti el, leginkább hogyan kényelmes a számára...

ÁLLAMI KERESZT 1. SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT PETESEJTEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.01.18.


Valami van a magyar katolikus levegőben. Készülnek a nagy showra: szeptemberben Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A reklám szerint: Találkozhatsz Jézussal! De csak, ha beférsz a Puskás arénába, mert ott lesz a nagy össznépi ima. Állítólag rengeteg gyerek közösen elsőáldozik majd a gyepen. Koncerttel készül Ákos is, sőt besegít a találkozó himnuszának megalkotásába. Újabb himnusz születőben, már majd a kocsmákban is himnuszt énekelnek a Vörös bort ittam az éjjel helyett.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is beszólt, mert a találkozó óriási jelentőséggel bír:

„Bemutatkozás a világ előtt és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is
”.

Konkrétan a civil világ képviselőjeként ez engem egyáltalán nem hat meg, még konkrétabban, hidegen hagy, mint Mari néni a füstölt csülköt a jeges ablakban. Az pedig egyenesen felháborít, hogy közpénzből az állam már 25 milliárd forintot perkált le a találkozóra. Vajon, miért nem a katolikus egyház fizeti a dzsemborit, ha olyan fontos neki találkozni Jézussal? És ha eddig még nem volt elég pártunk és kormányunk összeölelkezése az egyházzal, meglátják, ezután még jobban elszabadul a pokol, vagy a menny, ki a franc tudja.

Eszemben van Orbán sajtótájékoztatója, de csak most esett le a tantusz. Amikor a meddőségi centrumokról is beszélt. Ami magában nem is lenne olyan rossz, ingyenessé tenni a meddőség kezelését, a gyógyszereket. De… Ha figyelték, indokként először azt mondta el, miért döntött így a kormány. Az egyik ok bioetikai kérdés: fontos, hogy mi történik a megtermékenyített, de fel nem használt petesejtekkel.

Mi egy életvédő kormány vagyunk, szeretnénk tudni, hogy ezekben a kérdésekben mi történik” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy akkor lát világosan a kormány, és akkor tud bioetikai szempontból is felelősséget vállalni, ha teljes rálátása van a programra.

Itt van a kutya elásva, nagyon rafinált a miniszterelnök. Az állam ellenőrizni akarja a megtermékenyített petesejt útját. Ugyan miért? Talán az övék? Dehogy, de kellett az egyháznak is valami biztatót mondani. Azt sem nehéz kitalálni, hogy miért. Pontosan az abortusz vita miatt is: hogy már az első perctől emberi élet-e a petesejt. Veres András győri püspököt idézném, aki minden porcikájával tiltakozik a mesterséges megtermékenyítés ellen...

FÜLKE: AZ ELLENZÉK BIZALMAT ÉPÍTETT, EZ A LEGNAGYOBB POLITIKAI TŐKÉJE

HVG ONLINE
Szerző: T.R.
2020.01.18.


Két feladat áll az ellenzék előtt 2022-ig. Megakadályozni a tábor lemorzsolódását és közben új szavazókat is szerezni. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

A Fülke vendége Tóka Gábor, a CEU politikatudományi tanszékének professzora, a Vox Populi – Választási kalauz oldal szerzője.

Tóka Gáborral a
- 2019-es választások tapasztalatairól, az összefogás sikerességéről,
- arról, hány ellenzéki lista lehet, és ez mit jelent, és
- arról beszélgettünk, milyen messze van az ellenzék a Fidesztől.

ÉRTEKEZÉS ORBÁN-FÓBIÁMRÓL

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2020.01.16.


...Összefoglalásul: kedves fidesznyikek, orbánhívők, sok mindent fel lehet ellenem hozni, de az, hogy orbán-fóbiám lenne, nem igazán megalapozott. Persze, ettől még meggyőződésetek lehet, de nem igazán érdekel.

Okulásotokra álljon itt egy idézet Barankovics Istvántól: „ Ha a vezetőből az önként követett természetes szellemi és erkölcsi fölény hiányzik, akkor a hatalom megtartása szempontjából szükségképpen csak két eszköz áll rendelkezésére: az egyik az alatta valók megrontása félrevezetés vagy megvásárlás útján, másik a tartós félelemgerjesztés által kicsikart hódolat az uralomban ülő iránt. (Az ország Útja, 1939).
Orbánnak szellemi és erkölcsi fölénye soha nem volt, hatalmát ellenben minden áron meg akarja tartani. Az általa alkalmazott módszer már 1939 óta ismert.

MELLÁR TAMÁS: VÁLASZTÁSI KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÜL 2021-RE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: PÁLINKÁS SZÜCS RÓBERT
2020.01.17.


Dől a pénz Palkovics minisztériumához, ezek szerint Orbán szemében ő jól teljesít, a nagy vesztes pedig az Emmi lesz. A gazdaságot továbbra is kívülről akarják pörgetni.

Nyilvánosságra kerültek a 2021-es és a 2022-es költségvetés keretszámai. Mit mutatnak ezek? A kérdésre Mellár Tamás független országgyűlési képviselőtől, a KSH korábbi vezetőjétől vártuk a választ.

Lesz bőven pénz látványberuházásokra, hivatalosabb néven kiemelt kormányzati beruházásokra. Idén 106 milliárd, jövőre 310, utána 330 milliárd forint az ide sorolt összeg. Ebből arra lehet következtetni, hogy választási költségvetések készülnek. Ha a tárcákat nézzük, egyértelműen a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a nyertes 76 százalékos növekedéssel. Orbán Viktor feltehetően sikeresnek ítélte az ITM munkáját, hiszen sikerült leválasztania a kutatóhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiától, elkezdte a Corvinus Egyetem átalakítását, bekebelezte a szakképzést és a felsőoktatást. Ezt a „sikert” próbálják meglovagolni, hogy növeljék a versenyképességet.

Csakhogy a világ nem így működik. Erős humántőke, azaz általában oktatás nélkül nincs versenyképesség. Márpedig az oktatásért is felelős Emmi 14 százalékkal kevesebbet kap majd, mint eddig, akár megszorításokra is kényszerülhet. A csökkenést az is okozhatja, hogy kevesebb uniós támogatás érkezik majd, mert eddig ezeknek a forrásoknak a nagy részét Kásler Miklós tárcája kapta. Piacra lépni csak jó minőségű humántőkével lehet, amit a rossz iskolarendszer képtelen „kitermelni”, azok a fiatalok, akik ennek ellenére sikeresek, jobbára elhagyják az országot.

A nyilvánosságra hozott keretszámokból az is kiolvasható, hogy a gazdaság jelenlegi növekedése, nem természetes, belső eredetű, hanem kívülről fenntartott, mesterséges gerjesztés következménye. Ebben nem lesz változás, legfeljebb annyi, hogy a pörgést majd nem uniós pénzből, hanem más forrásból finanszírozzák.

Első pillantásra szimpatikusnak tűnhet, hogy a miniszterelnökség és a kabinetiroda a korábbinál 31 százalékkal kevesebb pénzt kap. Mellár Tamás szerint ennek az lehet az oka, hogy a költözés után különösebb költségek már nem merülnek föl. Azt azonban továbbra is el lehet mondani, hogy a kormány a jövőben is egy nagy és erős államot akar fenntartani, illetve finanszírozni.

Szociális, kulturális célra nem szánnak túl sok pénzt a következő években sem. Az egészségügyben terveznek egy 10 százalékos nominális emelést, de ez édeskevés, tekintettel arra, hogy az ágazat jó ideje alulfinanszírozott. Erre a célra sokkal többet kellene szánni és elodázhatatlan a reform is, annak azonban nem látszik jele, hogy az átalakításba komolyan belefognának. Inkább kivéreztetik az állami egészségügyet, hogy aztán jöjjön a magánellátás, amit kevesen tudnak megfizetni. Következésképpen folytatódik az ország szétszakadása.

VIZET PRÉDIKÁLT A FIDESZ: TIBORCZ-PARTNEREKHEZ KERÜLT A SVÁBHEGY MARADÉKA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.01.17.



A 2019-es nyár egyik nagy kérdése volt, hogy ki szerezte meg a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatékát – melynek eltékozlása ellen a régi Fidesz még határozottan tiltakozott. Eddig csak annyit tudhattunk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyanúsan gyors pályázaton találta meg az ismeretlen győzteseket. Nos, jelentjük, nincs több titok. Ha a Válasz Online alattomos bulvárpropagandában utazna, akár így is szólhatna cikkünk címe: „A Fidesz-kormány egy Tiborcz-barát partiarcnak és a miniszterelnöki vővel üzletelő Soros-ügynököknek privatizálta az ország legértékesebb telkeit!” Ám hangulatfokozás helyett maradunk a jelzős szerkezetek nélküli tényeknél; először pontokba szedjük mondandónkat, majd néhány pikáns részletet bővebben is kifejtünk...

EZ A VŐ FOLYTON CSAK NŐ

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: SELMECI JÁNOS
2020.01.17.


Persze, nyilván ez is az övék lett.

Ha nem a Svábhegyi Gyermekkórházról lenne szó, talán fel sem tűnt volna, hogy 2007-ben bezárt intézmény ingatlanhagyatéka egy gyanús pályázaton Tiborcz István, miniszterelnöki-vő és milliárdos NER-lovag üzlettársaihoz került. Valószínűleg csak legyintettem volna a Válasz Online cikkét látva, hogy hát persze, nyilván ez is az övék lett.

A történet nem bonyolult, az egykori kórháznak és tüdőszanatóriumnak otthont adó ingatlanokat, köztük egy villát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy gyanúsan gyors pályázaton, tavaly nyáron értékesítette, a vásárló cégek mögött kormány és Tiborcz közeli üzletemberek vannak. Egy néhány milliárd forintos üzletről van szó, legyinthetnék, hogy annyi cégük, villájuk, földjük, luxusingatlanuk van már, persze, nyilván ez is az övék lett.

A Válasz online újságírója felidézi, hogy amikor a Gyurcsány kormány alatt kórházakat zártak be, Orbán Viktor és a Fidesz ingatlanspekulációt sejtett a háttérben. Ki gondolta volna, hogy tizenkét évvel később igaza lesz. És újra eljött a legyintés ideje, hiszen annyiszor mondott már ellent a miniszterelnök a korábbi önmagának, hogy fel sem tűnik.

Ahogy az sem tűnik már fel senkinek, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nyertesei a nekik kiutalt közpénz-milliárdokból naponta felvásárolnak valamit. Én is csak azért írok az egykori Svábhegyi Gyermekkórház ingatlanjainak sorsáról, mert nagyon régen, sok más tüdőbeteg kisgyerekkel együtt meggyógyítottak ott.

Ezek a gyerekek ma már felnőttek, szavazók, együtt legyintgetnek az idősebbekkel az újabb és újabb fideszes mutyik láttán.

Megszoktuk már, hogy ilyen a rendszer.

Közben szépen lassan minden az övék lesz.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A KDNP ÚGY TESZ, MINTHA LÉTEZNE

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2020.01.18.



Életjeleket adott a napokban a KDNP. Harrach Péter és Semjén Zsolt pártjáról idáig mindenki azt gondolta, ha kizárólag ők indulhatnának egy választáson, akkor sem szavazna rájuk senki. Most is ezt gondoljuk persze, mert valójában semmi nem változott – az, hogy KDNP mostanában úgy tesz, mintha élne, csak látszat.

Feltámadtak a kereszténydemokraták. Nem úgy, és nem annyiszor, mint Orbán Viktor – a miniszterelnök legutóbbi szokásos pénteki rádióinterjújában azt közölte az őt hallgató nagyérdeművel, hogy eddig nyolcszor ölték meg, és nyolcszor támadt fel. Ezt a bravúrt a KDNP nem tudja überelni, de saját korábbi teljesítményéhez képest, valamennyit azért mégiscsak megvillantottak abból a keresztényi identitásból, amely soha nem jellemezte őket.

Harrach Péter, a párt egyik nagyágyúja, nem mellesleg arca, a napokban nem kevesebbet állított, minthogy pártja egyedül, a Fidesz nélkül is bejutna a parlamentbe. Harrach Péter személyiségét tekintve jelentős adalék, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a gyerekszegénység szóba került, azt mondta, hogy sok gyerek azért megy reggeli nélkül, korgó gyomorral iskolába, mert náluk életforma, hogy nem reggeliznek. Harrach úr minden bizonnyal sok korgó gyomrú gyerekkel beszélgetett. Mielőtt ezt a baromságot megosztotta volna a nyilvánossággal, ők mondhatták neki, hogy divatból nem esznek és jópofa dolognak gondolják, hogy szédelegnek az éhségtől...


HELYESEN TESZI A MOZDONYVEZETŐ, HA OTTHAGYJA A VONATOT, AMIKOR LEJÁR A MUNKAIDEJE

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.01.18.



  Állítólag többé nem előfordulhat elő olyan 
  malőr, mint legutóbb szerdán, amikor egy 
  mozdonyvezető nem vitte tovább az 
  utasokat, mert lejárt a munkaideje. A MÁV 
  az ügy kapcsán ugyan nem válaszolt minden 
  kérdésünkre, de közleményben tudatta, hogy 
  változtat a mozdonyvezetők időbeosztásán. 
  A Mozdonyvezetők Szakszervezetének 
  elnökét, Barsi Balázst kérdeztük, hogyan 
  történhetett meg, hogy vezető nélkül maradt 
  a vonat, és milyen szabályok alapján 
  dönthető el, helyesen járt-e el a 
  mozdonyvezető.



12 óránál többet nem dolgozhat, 10 óránál többet nem vezethet

A napi leghosszabb munkaidő A munka törvénykönyve szerint maximum 12 óra. Ennél több csak akkor lehet, ha valamilyen rendkívüli esemény (időjárás, katasztrófahelyzet) következik be, és a mozdonyvezetőknél maradva muszáj fenntartani a vasútüzemet. De ebben az esetben is csak akkor lehet 12 óránál hosszabb a munkaidő, ha a munkáltató ezt elrendeli – avatott be a szakszervezet elnöke.

A vasútnál a munkaidőbe a vezetésen, járműfelügyeleten kívüli tevékenységek is beszámítanak, például az az idő, amíg a mozdonyvezető oda utazik, ahonnan a következő szerelvényt vinnie kell.

A másik korlátozás, hogy a vasúti törvény szerint a mozdonyvezetőknél a vezetési idő legfeljebb tíz óra lehet – legfeljebb ennyi ideig láthatják el a jármű felügyeletét, amibe a vezetésen kívül beletartozik például a vonat előkészítése (fékpróba, tolatás) is. Ha a tíz óra letelt, akkor a mozdonyvezető azt még biztosíthatja, hogy legyen hűtés, fűtés, világítás a járművön, de már nem vezethet. Európában nem egységes amúgy, hogy mennyi a maximális vezetési idő, vannak országok, ahol tíz óránál kevesebb, Ausztriában például éjszaka legfeljebb nyolc, napközben maximum kilenc óra lehet.

A fő szabály az, hogy a mozdonyvezetőnek kötelező leállnia, amikor lejár a vezetési ideje és/vagy a napi maximális munkaideje, és jeleznie kell ezt a munkáltatójának. A munkáltató ekkor elrendelhet túlmunkát, de csak rendkívüli esetben, például katasztrófahelyzetben, egyébként viszont a mozdonyvezetőnek tilos tovább dolgoznia. Ha saját elhatározásából úgy dönt, hogy munkaideje lejártával mégsem áll le, elviszi még mondjuk a végállomásig az utasokat, és hatósági ellenőrzést kap, akkor eljárást indíthatnak ellene a szabályok megszegéséért.

Ha a napi maximális idejét túllépi a mozdonyvezető, és a fáradtsága miatt valami baj következik be, akkor nem mindegy, miért lépte át a megengedett időkorlátot. Ha a munkáltató rendelte el a túlmunkát, csakis a munkáltatóé a felelősség, ha viszont a mozdonyvezető saját elhatározásából hágja át a limitet, és közben forgalmi zavart, esetleg balesetet okoz, akkor felelősségre vonható...

A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜNK ÉS GULYÁS MÁRTON KÖZÖTT ANNYI, HOGY Ő KI IS MERI MONDANI, AMIT GONDOL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.18.


Gulyás Mártonék ügyében – az ÁSZ épületének átfestéséről van szó – a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletet hozott, amely ítélethozatalnál mellőzték a tárgyalást. A bíróság egy férfival szemben (feltehetően Gulyás Mártonról van szó) 240 óra közérdekű munkát és 120 ezer forint pénzbüntetést, egy másik férfival szemben 240 ezer forint pénzbüntetést szabott ki, a többi vádlottat pedig 3 évre próbára bocsátotta. Gulyás Márton már megszokta a közmunkát, hiszen nem ez volt az első eset, amikor hasonló módszerekkel élt azért, hogy felhívja a figyelmet valamilyen társadalmi igazságtalanságra. Mint utolsó lehetőség maradt ez a kezében, ezért ezzel élve nemtetszését fejezte ki azzal szemben, hogy az ÁSZ nem sokkal a választások előtt több ellenzéki pártot is aránytalanul megbüntetett, miközben a Fidesz-KDNP-t még csak meg sem dorgálta.

Az akció elérte a célját, elég ha megnézzük, hogy most is éppen erről van szó. A 2018-as akció felhívta a figyelmet az egyértelmű törvénytelenségre, ezért nehéz lenne vitatkozni Gulyásék cselekedetével. Lehet, hogy nem teljességgel volt szabályos az, amit tettek, viszont az sem az, amit az ÁSZ művel immár évek óta Domokos László vezetésével. A Fidesz kádere ugyanis folyamatosan azon van, hogy eleget tegyen azoknak az utasításoknak, amelyek vélhetően legfelső szintekről érkeznek. Az embereknek ebből már bőven elegük van, de mivel az ÁSZ nem tartozik elszámolással senki felé – egyedül a Parlament felé tartozna, de mivel ez a fideszes kétharmad miatt lényegében Orbán Viktort jelenti, ezért ez egyenlő a senkivel –, ezért azt csinálnak, amit csak akarnak. Ezzel a szervezet működése befolyásolja a választások kimenetelét is, ami egy jogállamban minimum törvényellenes, itthon azonban semmi több, mint a NER hétköznapi működésének része.

A döntés – pénzbüntetés, közérdekű munka – várható volt. Gulyás Márton már korábban is tett hasonlót, akkor is közmunkára és pénzbüntetésre ítélték. Ezúttal azonban a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség nem elégedett meg a büntetéssel, súlyosbítást kért az elkövetőkre. Ezen kívül az Állami Számvevőszék is hallatott magáról, amikor is polgári peres eljárást kezdeményeztek az ügyben, mivel a támadók a nemzeti vagyont rongáltak meg. Az ügyészség szerint a festék eltávolítása – sokan emlékezhetnek még a nagynyomású mosót használó igen ügyes takarítóra – állagsérelemmel járt, a kár pedig meghaladta a 3,2 millió forintot. Ez már csak azért is nevetségesen magas összeg, mivel Gulyásék vízzel mosható festékkel dobták meg az épületet, nem pedig olajfestékkel...

MEGHAN, HARRY ÉS AZ ANGLIAI MAGYAROK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.18.


Noha első ránézésre csak egy újabb fejezet a brit uralkodói család szappanoperájában, a Harry herceg és (főleg) Meghan hercegné körüli botránynak súlyos üzenete van az Egyesült Királyságban élő határátkelők, így a magyarok számára is.

Hosszú napok óta gyakorlatilag minden mást a háttérbe szorít a brit sajtóban (pláne a bulvárban) az a hír, mely szerint Harry herceg és felesége, Meghan úgy döntöttek, hátrébb lépnek az uralkodói családban betöltött kiemelt szerepükből és megpróbálnak legalább részben magánemberként élni – ráadásul az év egyik felében Kanadában.

Külső szemlélőként első blikkre nehéz felfogni, mi a hatalmas felzúdulás oka, hiszen Harrynek gyakorlatilag semmi esélye a trónra (hatodik a sorban), miért ne élhetné úgy az életét, ahogy neki(k) tetszik?

Az üzenet, ami kivágta a biztosítékot

A kérdésre a választ szerintem nem nála kell keresni, hanem a Brexit fémjelezte korhangulaton keresztül a feleségénél. Meghan Markle ugye egy amerikai, elvált színésznő, egy (fekete anyától és fehér apától származó) bevándorló, aki lám, tönkretette a kissé persze önfejű, de jóravaló herceget.

Így született meg (természetesen a The Sun jóvoltából) a Megxit kifejezés, ami megalkotásakor alighanem csak poénból és tudat alatt hasonlított a Brexitre, de mára világossá vált, hogy ennél jóval többről van szó.

„A Brexittel Nagy-Britannia úgy döntött, kilép az Európai Unióból. A Megxit esetében pedig az okoz ekkora felháborodást, hogy valaki úgy döntött, hogy elhagyja Nagy-Britanniát. Harry azért megy el, mert nem tetszik neki, amit Nagy-Britanniában lát és ezt az üzenetet a britek most nem akarják meghallani” – fogalmazott a New York Timesban az Oxford Egyetem médiaoktatója, Meera Selva.

Tegyük fel a kérdést: ha a királyi családba beházasodó Meghan Markle-t sem fogadják el és be, akkor milyen eséllyel indul egy átlag határátkelő?
...

ÁTTŰNÉS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.01.17.


Pár éve hallottam egy volt iskolatársamtól, hogy szülőfalumban tíz megszülető gyerek közül kilenc cigány. Jómagam évtizedek óta nem jártam arrafelé, így a közlés kissé meglepett, noha egyébként nincs benne semmi furcsa. A többségi populáció születésszáma folyamatosan csökken, a cigányságé gyorsuló ütemben növekszik, a következmény nyilvánvaló. Kivált az áldott magyar vidék falvaiban, ahonnan a cigá­nyokon kívül minden mozogni tudó ember elmenekült, csak a legidő­sebbek maradtak, tőlük azonban a magyar családpolitika fennkölt cél­jait illetően a haza már nem sokat követelhet. Hitelesnek tűnő számí­tások szerint tizennégy év múlva országos szinten is több cigány cse­csemő fog gőgicsélni, mint nem cigány, szüleik pedig azok a mostani gye­rekek lesznek, akik jelenleg épp a szegregált oktatás előnyeit él­vezhetik, például a hírekben megint gyakran szereplő Gyöngyös­p­atán.

Kormányzó urunk természetesen nem emiatt tűzte most napi­rendre a gyöngyöspatai ügyet, neki erre jóval fontosabb, alapvetőbb, sőt, ha lehet így mondani, nemzetstratégiaibb oka van. Jelesül az, hogy a Soros-narratíva kezd kifulladni, az effajta szövegekre a célkö­zönség immunissá vált, a neki szánt üzeneteket meg se hallja, ergo ez az egész dolog ma már kontraproduktív. Ha viszont a népesség le­válik a fideszpropaganda emlőjéről, akkor szellemileg megroggyan, összeza­varodik, és az ellenséges agitátorok szabad prédája lesz.

Mondhatnám úgy is, hogy kormányzó urunk most a cigányok há­tán evickélne ki a katyvaszból, amibe belemászott, ám evvel a problémát túlzottan leegyszerűsíteném. Valójában nemzeti sorskérdésről van szól, melynek a lényege abban áll, hogy a hazugság csak akkor működik, ha mindig konzekvensen ugyanazt mondjuk. Így a nép elhiszi, ámde idő­vel meg is unja, akkor pedig újabb hülyeséggel kell előhozakodnunk. A váltás egyfelől kockázatos, másfelől viszont elengedhetetlen, ergo min­denképp végrehajtandó. A lényeg az, hogy semmiképp se sokkoljuk a publikumot, mert akkor az ellenség propagandistáinak az uszályába kerül. Ezt kellő precizitással levezényelni csakis a politikai kommuniká­ció született művésze képes, a zseni, aki nemcsak az eszével, hanem szívével-lelkével, sőt körmeivel, hajszálaival, vakbelével is hazudik...



NEM GYEREK, HANEM KUTYA ÜLT A BABAKOCSIBAN - NEM PAJTIZUNK

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2020.01.18.


Minden reggelem úgy indul, hogy fellapozom az aktuális napi passzust az okoskönyvemből. A mai szentencia egy bibliai idézet, így szól:

A hit pedig a reménylett dolgoknak a valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.

Oké, legalább van min elmorfondírozni, míg beérek a munkahelyemre.

Hogy például:
- hiszek-e annyira az álmaimban, hogy esélyt adjak a megvalósulásuknak
- ha nem hiszek eléggé, miben lehetne javítani a helyzeten.

Szállok ki a kocsiból, és szembejön valami, ami egész más, mint aminek látszik, vagy ha úgy tetszik: egész más, mint aminek elsőre hiszem. Babakocsit tol egy nő. Lehet kései anyuka épp úgy, mint fiatal nagymama. Miután módfelett büszkének tűnik, utóbbira tippelek. Már csak azért is, mert ahhoz a típushoz sorolódom, akit szétvet a büszkeség a nagymamává válás idején.

Egymás mellé érünk, nézek be a babakocsiba, ahogy szoktam, hogy pajtizzak egy gyorsat a kicsivel, és elképedek: egy kiskutya üldögél ott gondosan bebugyolálva.

Színes a világ...

A FIDESZ NEM JOBBOLDALI, HANEM HATALOMOLDALI – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.01.16.


A TARTALOMBÓL:

Nádasdy Ádám: A Fidesz nem jobboldali, hanem hatalomoldali – A költő-nyelvész az ostoba szlogenekkel kábított emberekről, konzervativizmusról, Shakespeare-ről és arról, hogy még nem tart ott a rendszer, mint Kádár alatt, de afelé haladunk – Interjú!

Úgy éreztem, nincs jövőm az Újszínházban – Csernák Jánossal a szinkronszakma helyzete mellett beszélgettünk a Star Warsról, a színházi tiltakozásokról, zaklatási ügyekről és az Újszínházról, ahonnan tavaly évad közben jött el. Interjú!

„Nem Borkai szexvideója miatt bukott a rendszer” – Lapunk e héten annak járt utána Győrben, hogy a város érdekeit melyik jelölt megválasztása szolgálná jobban, a fideszes Dézsi Csaba Andrásé, vagy leginkább potens ellenfeléé, az MSZP-ből érkező, de az összes ellenzéki párt által támogatott Pollreisz Balázsé. A magyar sajtóban egyedülálló módon a Magyar Hangnak sikerült mindkét pályázót megszólaltatnia. Interjú

Amivel Orbánnak szembe kell néznie – Bárhogyan is áll fel az ellenzék 2022-ben, mindenkinek kell áldozatot hoznia

„A Fidesz itt már ki sem mert állni” – A parlamenti mandátum sorsa a tét Dunaújvárosban, amiért nem indul kormánypárti politikus. Riport

„Segédmunkások lesznek, míg élnek a földön” – A szegregációs per kapcsán kifizetendő kártérítés hírére ismét felbolydult Gyöngyöspata. Riport

Színház-finanszírozás: állami támogatásban bíznak vidéken – Aggódnak több új összetételű önkormányzat polgármesteri hivatalában

Cseréptörés Hollóházán: aki bújt, aki nem – Eladnák a porcelángyárat, de mit szólnak ehhez a helyiek? Riport

Fogva tartás: fejjel a falnak? – Anyagilag is visszaüthet a kormány hadakozása a börtönkörülmények miatti kártalanítás ellen

Császy Zsolt Strasbourgig vitte Sukoró ügyét – Az egykori főszereplő ma is koncepciós eljárásról beszél – A félmúlt homálya: Torkos Matild új sorozata

Szellemet a palackba – Zelenszkij változtatna a nacionalista stíluson. Meddig tud elmenni a nemzetet szélsőségesen megosztó kérdésekben?

Virágzik a modern kori rabszolgaság – A mai napig sehogy nem sikerült felszámolni a kényszermunkát

Az életükkel játszanak? – Maradnak a magyar katonák Irakban. A szakértő szerint a közvetlen támadás esélye egyelőre minimális

Már csak 257 év kell… – Brüsszel a férfiakéval megegyező fizetést adna a nőknek

„Öveges tanár úr vitorlázik” – Múltidéző beszélgetés a tavaly decemberben pappá szentelésének 60. évfordulóját ünneplő volt piarista tartományfőnökkel, Jelenits Istvánnal

A kultúra az, ami megmentheti a világot – Interjú Balázs János Kossuth-díjas zongoraművésszel a Cziffra György Fesztivál kapcsán a zene szabadságáról, tehetséggondozásról és a példaértékű életekről

Hatmillió foton – Mi az a teleportáció, pontosabban a kvantumteleportáció?

Nem nagyon szeretnék újraépíteni – Sárkány Sándor főtervező szerint a milánói expó magyar pavilonja a magyarországi korrupció és pénzmosás szimbóluma lett

Miből telik százmilliós fizetésre? – Egyre több pénz áramlik a magyar labdarúgásba

Publicisztika:

Puzsér Róbert: A meleg Jézus és a gyalázat
Dévényi István: Amit tudni akarsz a kormánypropagandáról, de soha nem merted megkérdezni
Torkos Matild: Orbán Viktor a sajtóját ugratja
Szerető Szabolcs: Pénz semmiért
Gyöngyösi Márton: Száz év őrület – Gondolatok Trianon évfordulója kapcsán
Szent-Iványi István: A baloldali és a jobboldali populizmus
Pápay György: A félreállított fideszesek őszintesége
Balogh Roland: Saját lábon – Helyzet-Kép
Lakner Dávid: Roger Scruton (1944–2020)
Híd Jenő rajzol: Néha az igyekvés önmagában kevés
Wekerle Szabolcs: Egy tökéletes dal – Újbeszél
Gazda Albert: Söprés
Szerető Szabolcs: Ellenőrzött pénzszórás – Szotyola
Gulyás Balázs: A józan paraszti ész esete Matolcsy Györggyel
Marabu: Gyöngyös patások

Tárca:

Tomanovszki István: Érzékenyítés
Végel László: Lernen wir deutsch

Kritika:
– Egy magányos, szorongó lélek vallomásai – Farkas István örök érvényű életműve a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán
– Ezek a történetek valóban megtörténtek – Malala Yousafzai: Nincs más út
– Érdek nélkül – Roger Scruton: A szépről
– Lót tünékeny eleganciája – Lót – Szodomában kövérebb a fű. Örkény István Színház

EMLÉKEK A KÖDBŐL I. – A WEISS MANFRÉD MŰVEK CSALÁDI TÖRTÉNETE

168 ÓRA
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.01.17.


Závada Pál Hajó a ködben című, nemrég megjelent könyve a Weiss Manfréd-leszármazottak, illetve a Weiss Manfréd család 1944-es megrázó történetéről szól. A regényt – amely dokumentum és fikció ötvözete – az Ausztriában élő egyik Weiss unoka is elolvasta, és miután úgy érezte, nagyon sok korrigálnivaló akad a történet elmesélésében, közvetve megkeresett, és arra kért, hadd mondja el, az ő emlékei szerint mi történt akkor. A következőkben a Klubrádió Dobszerda című műsorában a 94 éves Strasserné Chorin Daisyvel elhangzott beszélgetés írott változatának első részét olvashatják.

Bár szépirodalmi műről van szó, fikciós regényről, mégis nagyon felizgatta ez a könyv. Én természetesen megértem, hiszen az ön családjáról ír a szerző.

– Szerintem a könyv 90 százalékban eltér a család valódi történetétől. Azzal kell kezdenem, hogy a német megszállás előtti napon, március 18-án, szombaton este az édesapámnál volt egy vacsora, amelyen két aktív miniszter és több bank elnöke is megjelent.

Tudni kell, hogy az édesapja, Chorin Ferenc nagyon magas pozíciókat töltött be.

– Titkos tanácsos volt, a Kereskedelmi Bank és a salgótarjáni bánya elnöke. Nagyon-nagyon ismert és nagyon okos ember volt. Horthy Miklóstól kezdve le és föl mindenki jött hozzá tanácsért, ha problémák voltak.

Horthyval valóban baráti viszonyt ápolt?

– Nem úgy, ahogy leírták, miszerint apám Horthy Miklóssal bridzsezett volna. Erről szó sincs. Horthy Miklós egy évben háromszor-négyszer elhívatta apámat beszámolni különböző dolgokról. A zsidó hitközség próbálta őt rábeszélni, hogy járjon közben mindenféle új törvényjavaslat ügyében, hogy próbálja meggyőzni Horthyt...

ISKOLAÉRETTSÉG: A NYILVÁNOSSÁG EREJÉVEL A HIVATALI ÖNKÉNY ELLEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: SZÜLŐI HANG KÖZÖSSÉG
2020.01.17.



- Szülőként nyilvánosságra hozzuk az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntését egy rövid anonim online kérdőív segítségével, hogy ezáltal megismerhessük a hivatal döntési mechanizmusát.

- A szülői visszajelzések alapján a Szülői Hang Közösség azonnal lekérdezhető online adatbázist épít az Oktatási Hivatal döntéseiről, hogy a nyilvánosság erejével elkerülhessük a hivatali önkényt és mérsékeljük a törvény káros hatásait.
- A kérvényezés során számos szülői visszajelzés érkezett a problémákról; levélben kértük a kormányzatot az azonnali intézkedést igénylő legfontosabb problémák gyors orvoslására.
Szülőként nyilvánosságra hozzuk az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntését, hogy ezáltal megismerhessük a hivatal döntési mechanizmusát. Amikor az Oktatási Hivataltól megérkezik az értesítés arról, hogy a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó kérelmet elfogadták, elutasították vagy szakszolgálati vizsgálatot kértek (hivatalos nyelven: függő hatályú döntés született), a szülők egy online kérdőív kitöltésével nyilvánosságra hozzák az eredményt, feltöltik a kérelemben szereplő szülői indoklást, megadva az ahhoz csatolt dokumentumok típusát is. A kérdőív kitöltése anonim, személyes adatok nem szerepelnek benne.

A megadott adatokból nyilvános adatbázist építünk, az adatok a kérdőív kitöltését követően egyből lekérdezhetőek ezen az online felületen. Szülőként egymást segítjük azzal, hogy az OH döntéseinek eredményét anonim módon megosztjuk szülőtársainkkal: ezáltal a később kérvényezőknek lehetőségük nyílik megtekinteni a korábbi, hasonló jellegű kérvények szövegét és azok eredményét. Nem csak az idei, hanem az elkövetkező évek kérvényezésénél is segítség ez: nem szeretnénk, ha a kezdetben enyhébb hivatali döntések évről évre szigorodnának. Az Oktatási Hivatal döntésének nyilvánosságra hozása segít elszámoltathatóvá tenni a kormányzatot és elkerülni a hatalmi önkényt. Jelenleg ugyanis önkényes döntésről van szó, az Oktatási Hivatal ugyanis nem adott semmiféle tájékoztatást arról, hogy milyen szempontrendszer szerint bíráljá k el a kérelmeket.

A szülőkhöz az elmúlt két napban érkeztek meg először az Oktatási Hivatal értesítései, az eddig beérkezett 49 szülői visszajelzés megoszlása: 20% elfogadás, 74% szakszolgálati vizsgálat, 6% elutasítás; az arányok természetesen folyamatosan változhatnak. Látszik, hogy az Oktatási Hivatal az esetek többségénél szakszolgálati vizsgálatot kér, ezzel meghosszabbítva a szülők és a gyermekek bizonytalanságát a beiskolázás kapcsán. Az Oktatási Hivatal által ilyen esetekben kiküldött levelek (1. oldal, 2. oldal) pedig nem a szülők által használt magyar nyelven íródtak; nem magyarázzák el a szakszolgálati vizsgálat tényét és ügymenetét, a többség számára érthetetlen jogi részletek a családokban feszültséget okoznak és a hozzá nem értésből adó dó kiszolgáltatottság érzetét erősítik meg...

MAGYAR NARANCS 32. ÉVFOLYAM 3. SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS.HU
2020.01.16.


Interjú
„Ha Orbán befeszül, 2022-t is bukhatja”
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere

Nem könnyű játszmában vált közös ellenzéki jelöltté, de októberben nagyot nyert Baranyi Krisztina. Ferencváros polgármesterét a gyanús szerződésekről, a parkolásról, az atlétikai stadionról, a Fradiról és Kubatov Gáborról kérdeztük.

VÉLEMÉNY

Tillmann J. A.
A jövő történetei

Az ökológiai szemléletű jövőt szemléltető kiállításnak ad helyet a Berlinben tavaly szeptember elején megnyílt Futurium, a főpályaudvar közelében lévő intézmény iránt nagy az érdeklődés, legalábbis a kezdetekben így volt, amikor szeptember végén ott jártam, csak sorállás után lehetett bejutni.

Várhegyi Éva
EkotripÉllovas nemzet

Magyarország, miként már szokásává vált, tavaly is „jobban teljesített”.

A szerk.
A vén zászlótartó

Lapunk megjelenésével egy időben lép érvénybe a szabályozás, mely szerint a húspultban lévő csomagolatlan sertéshúsokra jól láthatóan ki kell írni a termék származását, de a 200 négyzetméternél nagyobb boltokban nemzeti színű zászlókat is ki kell tenni a szöveg mellé.
A szerk.
Igazságérzet

„Igazságot kell szolgáltatnunk a gyöngyöspataiaknak” – adta ki az ukázt múlt heti sajtócsevején Orbán Viktor, arra reagálva, hogy a bíróság közel százmillió forint kártérítést ítélt meg a 2004 és 2014 között szegregált osztályokban oktatott gyöngyöspatai fiataloknak.

POLITIKA

Trump, Irán és a tranzakciós külpolitika
Bicepszet villantott
Alig kezdődött el az év, máris túl vagyunk egy komolyabb nemzetközi konfliktuson. Háború végül nem lett, de az erődemonstráció így is kihathat Trump választási esélyeire.

Egy nagy vadászat sötét titkai
Borkai bakra ment Békésben

Kapitális őzbakot lőtt Borkai Zsolt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság területén három évvel ezelőtt. De a társaság néhány tagjától úgy értesültünk, hogy a trófea ellenértékét nem térítette meg.

Győr ismét polgármestert vála
szt
Egy kis megnyugvás

A szexbotrányba keveredett és az októberi újraválasztása után lemondásra kényszerített győri polgármestert, Borkai Zsoltot a Fidesz egy, a városban közismert kardiológussal kívánja pótolni. Az ellenzéknek új jelöltje van, továbbá bejelentkeztek a civilek és a függetlenek is.

Illiberalizmus és orbánizmus
Fedősztori

Évek óta folyik a vita az illiberális állam koncepciójának mibenlétéről, amelyet nem Orbán talált ki, és nem is egyedül képvisel. És bár Orbán szívesen fotózkodik illiberális és konzervatív sztártudósokkal, a számára ez az egész éppúgy egy hasznos politikai termék csupán, mint hajdan a polgári Magyarország sokakat megszédítő ideája.

KULTÚRA

színház
A Baltazár Színház

rés a présen
„Vállalkozói szemlélettel alkotni”
Bérczi Zsófia, az Élőkép Színház alapítója

Színház
Most mi van?
Pintér Béla és Társulata: Anyaszemefénye

A múlt év egyik legfontosabb színházi eseménye kétségkívül Pintér Béla beszéde volt, melyet a kormány kulturális törvénycsomagja elleni tüntetésen mondott el a Madách téren december 9-én. Pintér – saját esztétikai alapállásának deklarálása és indulatainak szabadjára engedése mellett – mégiscsak feltett egy, a képtelensége és egyszerűsége ellenére teljesen jogos kérdést: most mi van?

Interjú
„Megpróbálunk mindenkit megvédeni”
Upor László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetője

Miután kiderült, hogy a Katona József Színház zaklatás miatt megvált Gothár Pétertől, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) is vizsgálatot indított a rendező ellen. A Gothár-ügyet felhasználva a kormánypárti sajtó és a NER prominensei az egyetemet is támadni kezdték.

lemez
Maurice André: Le meilleur d’une vie

lemez
Jim Noir: A.M Jazz

koncert
Mein Wien – Jonas Kaufmann

mi a kotta?
Szeméremtestük kettő

Lemez
Waters után, szabadon
Pink Floyd: The Later Years

E grandiózus luxuskiadvány a Pink Floyd utolsó, David Gilmour dominálta korszakának műveit foglalja össze 11 lemezen.

Lemez
Hetvenen innen és túl
The Who: WHO

A Who esete talán a legjobb példa arra, hogyan tud érdemdús rocklegendákat méltatlanul, sokszor igazságtalanul kezelni a feledékeny utókor, még ha érdemeiket többnyire mindenki el is ismeri.

Siker és sikertelenség a klasszikus zeneszerzők világában
Kívül és belül, most és örökké

A népet nem lehet leváltani, tartja a brechti mondás – és természetesen a közönség maga a nép. Mikor ítélt helyesen és mikor tévedett a közönség a klasszikus zene világában? Korrigálja-e értékeléseit az idő?

könyv
André Aciman: Találj rám!

poeta.doc
Gondolatkísértet

Könyv
Magyar lecsúszás
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint

Péterfy legújabb regénye nehezen enged közel magához. Először meg kell küzdeni azzal, hogy a cím tévútra visz. Az orosz költőt sokáig hiába is keressük: golyója csupán a könyv közepén kerül elő, de szerencsére nem üres tereptárgyként.

tévéSmaci
Kacsalánc

Interjú
„A pontokat csak össze kell kötni”
Bencze Péter művészetközvetítő

Vízilabdázónak indult, később Angliában egy pakisztáni festőművész hatására kezdett érdeklődni a kortárs művészet iránt. A galerista-kurátortól azt is megkérdeztük, mit jelent az, hogy művészetközvetítő.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
A szoljanka sztori

étel, hordó
Akácos Marika, Szigethalom

Állatkínzás a díjugratásban
„Szállítás közben sérült”

Elverik a lovak lábát, hogy magasabbra ugorjanak. Úgy tűnik, az ilyen és ehhez hasonló esetekről a sportág szinte minden szereplője tud – a szövetségig bezárólag.

Az ausztráliai tűzvész okai és következményei
Lángoló kontinens

Az Ausztrália délkeleti részén tomboló tüzeket aligha fékezik meg egyhamar. Addig zavartalanul zajlik a felelősségről szóló szócsata is.

Interjú
„Nem dédelgethetünk utópiákat”
Samuel Moyn történész korunk uralkodó eszméiről

Az elmúlt évtizedek két ideológiai sikertörténete a politikában, az emberi jogok és a neoliberalizmus – ezek korlátairól és tévedéseiről beszélgettünk a Yale Egyetem történelem és jogi tanszékeinek professzorával.

70 éves Nagy-Budapest
Városokból kerületek

A századforduló csodájaként emlegetett Budapest Trianon után túlzásnak tűnt az ország új méreteihez képest. Harminc évvel később mégis megduplázták a területét.

BLOG

film
Botrány

film
Judy

tévétorrent
Modern Love

Interjú
„Ki volt Bass Reeves?”
Louis Gossett Jr. színész

Van egy Oscarja, számos emlékezetes filmes alakítása és egy fontos sorozatszerepe az HBO Watchmenjében. Ennek apropóján beszélgettünk a 83 éves legendával.