DÜBÖRÖG AZ OLTÁSTURIZMUS, JÖN A VAKCINAÚTLEVÉL, DE MIKOR UTAZHATUNK VÉGRE?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.04.30.

Ahogy Magyarországon, Európában és az egész világon egyre többen kapják meg a koronavírus elleni védőoltást, egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy mikor indulhat újra az élet, és hogy az emberek milyen feltételek mellett utazhatnak vagy mozizhatnak újra, mikor mehetnek ismét meccsre vagy étterembe. Ezek a kérdések több szinten dőlnek el: az utazási korlátozások feloldásán uniós és tagállami szinten is döntenek, a beoltottak számára különböző országon belül engedményeket adó védettségi kártya pedig hamarosan Magyarországon is bevethető.

Utóbbi helyzete a legtisztább. Négymillió beoltottnál, tehát várhatóan még ezen a héten nyithatnak a vendéglátóegységek belső terei, a kulturális terek (könyvtár, színház, mozi), a sporthelyszínek (stadion, sportcsarnok, edzőterem, uszoda), az állatkertek és a szállodák, de csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, valamint a felügyeletük alatt álló 18 évnél fiatalabbak számára. A kijárási tilalom kezdetének éjfélre tolásával már 23 óráig tartózkodhatnak ezeken a helyeken, ahol nekik már maszkot sem kell viselniük – a köztereken, a tömegközlekedésben és a boltokban marad a kötelező maszkviselés, és jóformán csak a zenés-táncos események nem indulhatnak újra...

ITT OLVASHATÓ

MIRE JÓ 4 MILLIÓ OLTÁS? - DUDA ERNŐ A KLUBRÁDIÓBAN (2021.04.30.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2021.05.01.

Négymillió beoltott idehaza; mindenféle kavarások a vakcinák körül, ja és a brazilok megindokolták, hogy miért utasították el a Szputnyik vakcinát. Duda Ernő virológust, genetikus-biológust, a Szegedi Egyetem professor emeritusát kérdezte Pálinkás-Szüts Róbert a 2021. április 30-i Reggeli személyben. 

Az adás hanganyaga: https://www.klubradio.hu/archivum/reg...

ITT HALLGATHATÓ MEG

KITALÁLTÁK AZ OLTÁSRA VÁRVA, MIRE HASZNÁLJA ORBÁN VIKTOR A STADIONOKAT

TELEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2021.04.30.

Elmentünk a Rókus kórházhoz, ahol az egész környéket behálózó sorok alakultak ki Orbán váratlan reggeli bejelentésére, miszerint aki pénteken regisztrál, az Pfizert kap. Külföldi diák, orvostanhallgató, nyugdíjas és munkából kiugró keveredett egymással, miközben hírek és álhírek keringtek. Két dologban mutatkozott egyetértés: hogy mire kellene használni a stadionokat, és hogy kik azok, akikkel elégedettek a várakozók.

ITT NÉZHETŐ MEG

PREMIER! FRIDERIKUSZ PODCAST 1. EPIZÓD

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.04.29.

Miért váltson Friderikusz Sándor a Facebookra és a YouTube-ra, a hagyományos tévézés helyett? A Friderikusz Podcast nyitóadása Hol tart a világban és idehaza a hagyományos televíziózás, nem azért szaporodnak-e gombamód a youtube-csatornák (amit ezennel Friderikusz Sándor is létrehozott), mert a lineáris tévézésnek mára befellegzett? A Friderikusz Podcast nyitóadásának vendégei egymásnak is ellentmondó válaszokat adnak a fenti kérdésekre és a tekintetben sem jutnak közös nevezőre, hogy ezeken a platformokon - facebook, youtube, podcast - mennyiben kellene megváltoznia - a nagy tévékből ismert korábbi személyiségéhez képest - a közismert televíziósnak. A műsor vendégei - Csepeli György szociálpszichológus, Rangos Katalin szerkesztő-riporter, Kolosi Péter az RTL programigazgatója, Geszti Péter dalszerző, énekes, producer és Friderikusz fodrásza, Vörös Kati - konkrét tanácsokban is bővelkedő nyilatkozatait minden esetben átkötik olyan műsorrészletek, amelyek leginkább az egykori Friderikusz Show-kból valók és amiket legalább 25 éve nem láthatott a közönség.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT HALLGATHATÓ

CSAK A SZAVAZATUNK KELLETT? CIVIL LÁZADÁS „ZÖLD” ÉS DK-S VÁROSVEZETŐK ELLEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.04.30.

Nemrég a „spontán”, mi több: „perverz” privatizáció bűnébe eső Fideszről írtunk rendhagyó publicisztikát. Ám az élet van akkora rendező, hogy közben két ellenzéki polgármester is olyan vagyongazdálkodási lépésre szánta el magát, amely szöges ellentétben áll saját vállalásaival, állítólagos világképével. Civilek ezrei figyelmeztetik épp V. Naszályi Márta zöldpolitikust (Párbeszéd) az I. kerületben, hogy talán nem kellene az ország legnagyobb buszpályaudvarát beerőszakolnia a Naphegy tövébe. Illetve az „Újbuda megtelt” szlogennel dolgozó László Imrét (DK), hogy elég a lakóparkbizniszből. Bár a kormány alapítványi kiszervezéseinél nyilván kisebb volumenű ügyekről van szó, most minden ilyen cselekedet „pilot projektnek” számít. Magyarul: a választók részben ezekből a gyakorlatokból következtethetnek arra, mit tenne az ellenzék, ha 2022-ben hatalomra kerülne. Elvégre Budapest legpatinásabb és legnépesebb kerületében járunk; ama városrészekben, ahol a legutóbbi önkormányzati voksoláson egykori Fidesz-hívek is tömegével szavaztak át a „másik oldalra”. Figyelem, megint véleménycikk következik. Ha úgy tetszik, a korábbi folytatása...

ITT OLVASHATÓ

MI INDOKOLJA, HOGY FOCIMECCSRE, KOCSMÁBA JÁRHATUNK, DE TÜNTETNI NEM?

MÉRCE
Szerző: PÓSFI ORSI
2021.05.01.

Orbán Viktor péntek este Facebook-videóban jelentette be, hogy elértük a 4 millió beoltottat, ami azt jelenti, hogy mától újabb járványügyi lazítások léptek életbe. Ugyan sok újrainduló szolgáltatás csak védettségi igazolvánnyal vehető igénybe, ettől függetlenül egyre szembetűnőbbek a kormány nyitással és a továbbra is fennálló veszélyhelyzettel kapcsolatos kommunikációjának az ellentmondásai.

Május 1-jén életbe lépett a védelmi intézkedések feloldásának harmadik fokozatáról szóló kormányrendelet, amely kimondja, hogy a már védettséggel rendelkező személyek és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak több, eddig zárva tartó helyszínt látogathatnak maszk nélkül, illetve meghosszabbítja az üzletek és vendéglátóhelyek nyitvatartását este 11 óráig, valamint a kijárási tilalom kezdetének időpontját is kitolja éjfélig. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők ezentúl maszk nélkül látogathatják az állatkerteket, a múzeumokat, színházakat, mozikat és könyvtárakat, a vendéglátóhelyek beltereiben is tartózkodhatnak, valamint kulturális és sportrendezvényeken is részt vehetnek.

Tehát legalább négymillió ember (és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak) számára, ha nem is mától, de rövidesen szinte teljesen visszaállhat a normális, vagy ahhoz közelítő élet. Eközben a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, annak minden velejárójával.

Vagyis az a minden logikát nélkülöző helyzet állt elő, hogy kocsmákban és focimeccseken tömörülhetnek olyanok, akik még csak egy oltást kaptak, vagyis még nem teljesen védettek, ellenben még egy autós tüntetést se lehet tartani a járványügyi szabályok miatt, nemhogy egy hagyományosat...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.30.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Ezek után választani?

A transzmissziós szíjként működő parlament kétharmaddal megszavazta, hogy „közérdekű vagyonkezelő alapítványok” birtokába kerüljön néhány billió forint értékű állami vagyon. Egyelőre nem tudni, pontosan mennyi, de a lista lenyűgöző: kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények, és persze a szentségtelen korona legmutatósabb ékköve: tizenegy egyetem. (A „mutatós” szó itt egyszavas rövidítés egy másik cikkre, ami arról szólna, mire kellenek a vezetőgárdának az egyetemek. Sejtésem szerint nem arra, hogy kínai mellett magyar erőből is növeljék a kiművelt emberfők hazai arányát.)

A művelt ellenzéki politizáló közönség rögtön átlátott a szitán: hatalomátmentés történik, mint ’89-ben, Orbán a hajdani komcsik módjára megijedt, hogy elveszítheti a 2022-es választásokat, és most arra az esetre tartalékol. Ez az interpretáció csak azt mutatja, hogy az ellenzék még mindig nincs tisztában azzal, milyen játszmában vesz részt mint ellenfél. Ahogy az sem tapint a valóság lényegére, hogy ez „lopás” volna vagy „rablóprivatizáció”, és nem tegnap kellett volna rájönni, hogy „a Fidesz párhuzamos” (vagy „alternatív”) „államot épít”.

Jó reggelt kívánok. A történet nem most kedden kezdődött. És egy megszorítás: a cselekvő alany nem a Fidesz. Az ilyen nevű párt nem oszt, nem szoroz. Ami számít, az egy hatalmi hálózat, Orbánnal a csúcsán. A Fidesz ennek csupán a parlamenti vetülete (miközben a Duna-parti soktornyú ház is pusztán egy csicsás díszlet ma már); azért van rá szükség, hogy Orbán és az alá rendelt hálózat pillanatnyi akaratából emberöltőkre megszeghetetlen jogszabály legyen. Az „emberöltőkre” szó jelentése itt: amíg egy következő kétharmados kormánytöbbség nem vonja vissza az alkotmánynak ezt a passzusát...

Kenesei István: MTA – szélcsendben

Dobozi István: Burma

Kovács Zoltán: Bátor emberek

Gadó Gábor: Áprilisi átverés

Valki László: A hidegháború végén egy forró háború

A két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1985-ben kezdődött csúcstalálkozói néhány év alatt véget vetettek a hidegháborúnak. A felek megállapodást kötöttek a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről, és előreléptek a hagyományos fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokban. A Szovjetunió kivonta csapatait Afganisztánból, jelentős haderőcsökkentésbe kezdett Közép-Európában, és szakított a Brezsnyev-doktrínával. Megállapodtak Németország újraegyesítésében és NATO-tagságában is. Mielőtt azonban aláírták volna az erről szóló szerződést, váratlan esemény történt. Irak 1990. augusztus 2-án megtámadta és még aznap elfoglalta Kuvaitot...

Mészáros Gábor: A permanens kivételes állapottól a rendeleti kormányzásig

Az elmúlt évtizedben gyakorlattá vált a valamikor szebb napokat megélt jogállamiság elvéből következő jogbiztonsággal összeegyeztethetetlen jogalkotási tempó. Az autokrácia számára a jogállami fékek minden szempontból a hatékonyság kerékkötői lettek. Ennek vált áldozatául a normavilágosság elve és a világos normatartalom is, amelyek ugyanakkor nem pusztán kiegészítő elvek, hanem a jogkövetés manifesztumai, így a jogalkotás számára elengedhetetlen kritériumok... voltak. A rezsim persze sokáig biztosította a látszat-jogállamiságot, az ún. autokratikus legalizmus (a fogalmat Kim Lane Scheppele-től kölcsönzöm) a jogalkotásban is a látszatra, a formális megjelenésre (jogalkotási külcsín) adott, majd az alaptörvény-módosítások és úgy általában a jogalkotás célja az lett, hogy egyre inkább a napi politikai érdekekre „legalizálják” a jogrendszer egészét...

Tőzsér Árpád: Napló mint autofikció
Naplójegyzetek 2014/15-ből és 2020-ból

Majtényi Balázs: A focialista populista

Simonovits András: Reménytelenség

Tavaly jelent meg Deaths of Despair and the Future of Capitalism (Reménytelenség okozta halál és a kapitalizmus jövője) címmel Anne Case és férje, a közgazdasági Nobel-díjas Angus Deaton könyve. A szerzők gondosan leírják, hogy az utóbbi évtizedekben a nem latino (latin-amerikai származású) amerikai fehér kétkezi munkások életkilátásai annyira leromlottak, hogy jelentős számban öngyilkosság, mértéktelen ital- és kábítószer-fogyasztás okozza korai halálukat. Case és Deaton a kiutat mély társadalmi reformokban látja, a pazarló és egyenlőtlen amerikai egészségügyi rendszer reformjától az iparvédelemig...

Szekszárdi Orbán György: Kisvárosi oltópont

Lipovecz Iván: Vaku

Rácz Péter: Kemény Kari Erzsébet műfordító
(1950–2021)

V I S S Z H A N G

Szegő Márta: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek

Felcsuti Péter: Válasz Bokros Lajosnak

Molnár T. Tibor: Egy mellékes megjegyzés

Feledy Balázs: Műcsarnok és...

Haskó László: Dupla visszhang

Odze György: Csak a duma

Báron György: Helyesbítés

P Á R A T L A N

KÁ: RADNÓTI-REKLÁM

d. magyari: TERASZ

Huszár Ágnes: GYŐZELEM MINSZKBEN

-átkai: KÖNYVET ÍR

Lázár György: UNORTODOX

BTZS: KITERASZODOTT

msz: NEM LESZ

-hágé-: MADÁR, TOLL

-skó: ŐSI MAGYAR HAGYOMÁNY

zorenga: KÁR

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.30.

F E U I L L E T O N

Szántai Márk: Reymont és Oravecz?

(Egy sokat emlegetett világirodalmi párhuzamról)

I N T E R J Ú 

Várkonyi Benedek: A leválthatatlan hatalom nem legitim
Interjú Halmai Gáborral

K R I T I K A

Csuhai István: Az idő másik vége

Jón Kalman Stefánsson: Ás­ta, avagy hová menjen az em­ber, ha nincs kiút? Fordította Egyed Veronika. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 514 oldal, 3999 Ft

Az Ásta Stefánsson legjobb erényeit csillogtatja, izgalmakat, fordulatokat tartogató cselekménybonyolítást, az izlandi természet érzékeny megjelenítő képességét, elfojtott érzelmek és indulatok sokszor pazar erotikába futtatott feloldását. Talán abból a fennkölt bölcselkedésből is mintha kevesebb jutott volna az Ásta lapjaira, mint amelyik olyan harmonikusan illeszkedett a Menny és pokol archaikusabb és már címe szerint is kétosztatú világához. De Jón Kálmán Stefánsson az Ástában sem tagadta meg önmagát, azt az ontológiai keserűséget, amire regényének alcíme is utal, és amire nem tudok pontosabb példát mutatni, mint az egyiket több tucatnyi illusztris önbeteljesítő mondata közül: „Mert az idő csak múlik, és a másik végét mindig a halál fogja.”...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Isztray Simon: Ex libris

Michel Foucault: Az igazság bátorsága
Alexis de Tocqueville: A demokratikus despotizmus
Kiss Csaba: Forradalom és szabadság
Erdős Virág: Hősöm

Szöllősi Flóra: Polgárság és európaiság

Vámos Miklós: Dunapest. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020, 342 oldal, 4699 Ft

Vámos regényében filmszerű képeket tár az olvasó elé. A ház egykori lakója, a Nyugat szerzője, Szép Ernő lakásának teraszáról a Margitszigetet szemléli csendesen, míg a regény legzaklatóbb jelenetében az épület tervezőjének, Hofstätter Béla életének utolsó mozdulatait és gondolatait kísérjük a Duna-parton. Vámos az épület korokat átívelő, mégis statikus falai közé költözteti Raoul Wallenberg és Carl Lutz elképzelt valóságát is, amely – habár a magyar történelem legterheltebb időszakában zajlik – közhelymentesen jeleníti meg aszofisztikált emberi rezdüléseket is, a szerelmet és a barátságot vagy az életek megmentéséért vívott kitartó harcot...

Gyürky Katalin: Egymásba folyó küzdelmek

Martin Michael Driessen: Folyók. Fordította Daróczi Anikó. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 150 oldal, 3200 Ft

Driessen kötetét három, a szüzsé szempontjából látszólag egymástól független elbeszélés alkotja. Ám azáltal, hogy a küzdelem és annak metaforikus színtere mindhárom alkotásban központi helyet foglal el, illetve, hogy ennek a harcnak az időtartama és a benne résztvevők száma is folyamatosan bővül, a kötet egysége megkérdőjelezhetetlenné válik...

Gajdó Tamás: Nyolcvannyolc év tanulságai

Szinetár Miklós: 88. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 349 oldal, 3490 Ft

Az is kézbe veheti a könyvet, akitől távol áll a bölcselet, mert Szinetár Miklós – észrevétlenül – a huszadik század meghatározó populáris műfajaiból, a viccekből és az adomákból válogatva mini dekameronnal ajándékozza meg olvasóit. Saját történetei pedig talán éppen ebben a kötetben válnak végleg anekdotává. A szerző a gyermekkorban hallott obszcén költemény mellett háborús dalocskák aktualizált változatait és falvédőszövegeket is érdemesnek tartott a megörökítésre – bizonyítva, hogy nemcsak a magas, de a mélykultúrában is járatos. Szókimondásával pedig azt üzeni, hogy nyolcvannyolc évesen, a világjárvány kellős közepén nem érdemes finomkodni...

Széplaky Gerda: Elbeszélhetetlen elbeszélések

Ketten egy új könyvről – Vajda Júlia: Ott, akkor... Túléléstörténetek a soából, Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2020, 452 oldal, 4500 Ft

Érdemes rámutatni egy problémára, a hiteles elbeszélés nehézségére. A könyv szerzőjének ez kiemelten fontos, mert nem pusztán az a célja, hogy az emlék a közösségi emlékezetben újra és újra felidézhetővé váljon, hanem, hogy eleven is maradjon. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az elbeszélés tárgyát olyan élettörténeti narratívák alkotják, amelyekben a személyes trauma, ezzel együtt az elbeszélhetetlenség áll a középpontban, akkor beláthatjuk: Vajda Júlia a lehetetlen kísérli meg...

Weiss János: „Itt szorongtam a halálraítéltek között”

Ketten egy új könyvről – Vajda Júlia: Ott, akkor... Túléléstörténetek a soából, Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2020, 452 oldal, 4500 Ft

Az interjúk feldolgozása valóban bravúros; a rejtélyek ugyanis mindig más és más alakot öltenek: néha a kerülgetés, néha az elrejtés, néha a halogatás kap meghatározó szerepet. És miről szólnak a feldolgozott interjúk, így a maguk együttesében? Arról, hogy „ott és akkor” (ne is kérdezzük, hogy „hol” és „mikor”) mi történt, ártatlan és védtelen emberek százezreivel és millióival. Ott és akkor a lét valóban a halál felé irányult: mindenki ott állt a halálraítéltek sorában. De gyorsan le kell szögeznünk, hogy a könyv mégsem a halálról szól, nem a halottakról, nem a gyilkosságokról, a Dunába lövésekről és a koncentrációs táborok perfekt üzemmódjáról. Hanem a túlélőkről; akiknek a megmenekülése mégsem teljes sikertörténet...

Takáts Fábián: A mitikus táj vásznai

(Szunyoghy Viktória Mitikus tájak. Sibu és Tioman című tárlata május 28-ig tekinthető meg a K Galériában.)

Wagner István: (Neo)nácik és nacionalisták

(Transformation und Wiederkehr – Radikale Nationalismen im Spiegel der zeitgenössischen Kunst, Lentos Kunstmuseum Linz, megtekinthető június 6-ig.)

Fuchs Lívia: Megválaszolatlan kérdések

Most sem írnék Liam Scarlettről, ha váratlan halálát megelőzően nem pattant volna ki az a botrány, amely szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléséhez s feltehető öngyilkosságához vezetett. S amelyet a nagy nemzetközi visszhang ellenére is hallgatás övez, talán mert olyan alapvető kérdéseket vet fel, amelyekkel a balett világának mindenütt szembe kellene néznie...

Stőhr Lóránt: Van az a pénz

(Antoine Russbach: Piszkos munka. Svájci–belga film. A Frankofón filmnapok bemutatója.)

Tőzsdecápák, A Wall Street farkasa –az üzletemberek a moziban már csak a címek alapján is gátlástalan törtetők, immorális szörnyetegek. Frank osztozik velük bűneikben, de árnyaltabb karakter, akivel könnyen empatizálhatunk. Antoine Russbach első nagyjátékfilmjében nem az egyre magasabbra hágó akarnokról beszél, mint hollywoodi társai, hanem igazi európai filmesként a bukott emberről, aki a mindennapos munka drogja nélkül tanácstalanul tévelyeg, az identitása alapjaitól megfosztva a családja előtt folyamatos hazugságba bonyolódik és méltóságát elvesztve végül szembenéz saját bűneivel – ám hogy mire jut, az nyitott marad...

Ruff Borbála: Terápia

(James Herriot: Kutyás történetek 2. Előadja Szacsvay László. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)

Cedrik, Kim, Jingo és Skipper, Judy, Myrtle vagy Vénusz – a Kutyás történetek egy éve kiadott első részének kutyaalakjai – terápiája jól mutatta ezt a szemléletet (lásd Kösz, Mr. Herriot, ÉS, 2020/ 9., febr. 28.). Tanúbizonyság azonban a mostani második lemez is, amelyen a figyelem inkább az orvoslás „lélektanára”, az orvos–gazda kapcsolatra vetül. Arra a korántsem feltétlenül kölcsönös együttműködésre, mert hát a gazda is lehet „furcsa bogár” (Herriot nevezte így a gazdák egy részét), amely nélkül a kutya menthetetlen. Olyan kutyás történetekre, amelyekben az emberről van szó...

Molnár Zsófia: Tapsológia alapfokon

Ha konkrétabban vizsgáljuk a tapsot, a Budapesti Operettszínház szemszöge nem biztos, hogy kellő alapot ad az operett műfajának egyfajta emancipációjáért kiálló Homonnay Zsolt némileg reklamáló nyilatkozatára. Szerény tapasztalatom szerint a Nagymező utcában ugyanis a taps sokkal inkább a kedvenceket jutalmazza, mint a valós napi teljesítményt: teszem azt, az éppen nem a legjobbját nyújtó primadonna akkor is nagyobb ovációt kap, mint a mellette debütáló ifjú szubrett, ha az utóbbi parádésan leénekli az előbbit a színpadról. (Nyilván Oszvald Marikát magam is szívesen és húzódozás nélkül megtapsolom bármikor – a jelenséget, a fáradhatatlanságát, a bukfenceit, a színpadi energiáját.)...

Fáy Miklós: Plusz egy

(A MÁV Szimfonikusok 75. születésnapi koncertje – Kongresszusi Központ, április 24.)

Ha leszállítjuk is az igényeinket, és tudomásul vesszük, hogy a MÁV Szimfonikusok nem mérkőzhet a világ legnagyobb együtteseivel, az ember mégis azt várná és remélné, hogy egy sztárkarmesterrel való zenélés valamit kihoz belőlük. Ha nem akarjuk a felelősséget a zenekarra tolni, akkor meg azt várná az ember, hogy rendben van, a sztárkarmester nem fogja új alapokra helyezni a vonóskart, nem fog maga fújni a kissé kocsmai tónusban játszó klarinétos helyett, nem tud gondoskodni arról, hogy az angolkürtös a hosszú frázisok végén ugyanolyan tisztán és vonalban játsszon, mint a frázisok elején, de a mű egészéről lehetne valami víziója...

Grecsó Krisztián: Nem Sátántangó

(Behind Her Eyes [Ne higgy a szemének!], Netflix, 2021. április)

A Ne higgy a szemének! legidegesítőbb vonása mégis az, hogy senki sem normális. Sokkal ijesztőbbek és bolondabbak lehetnének a karakterek, ha nem lennének ennyire klasszikusan traumatizáltak, és nem lapulna megint minden mögött gyilkosság, tragédia, borzalom. Egy elcsúszott házasság is lehet izgalmas, legalább annyira vonzó és kifejthető téma, mint folyton mitológiai helyzetekbe hozni mai alakokat.

Ennek ellenére a sorozat az egyik legjobban sikerült darab az utóbbi időszakban, természetesen nem mérhető a minik királyához, a Csernobilhoz, de mivel nem is hasonlít, fölösleges lenne hozzámérni...

Károlyi Csaba: Identitáskérdések

(Értsünk szót. A Marosvásárhelyi Rádió közéleti és kulturális beszélgetőműsora minden hétköznap – itteni idő szerint – 18 órától, www.marosvasarhelyiradio.ro, műsorvezető-szerkesztő: Parászka Boróka.)

Kalányos cigány pasztorizációs programba kezdett Csíkszentkirályon, azon a vidéken, ahol jó tíz éve roma–magyar konfliktus robbant ki. Parászka megkérdezte tőle: ha egy székely ember azt mondja neki, plébános úr, én nem szeretem a cigányokat, akkor mit csinál. Azonnal jött az egyetlen jó válasz, amit adhatott: a magyar emberek közt is van ilyen meg olyan, Jézus pedig azt mondta, a bűnt utálom, de a bűnöst nem.

I R O D A L O M

Szaniszló Judit: Ha neadjisten elmenne

Előző nap megcsinálja azt az utolsó két csirkecombot és három darab csirkemellet csirkepörköltnek, amit még három hónapja vett SZÉP-kártyával, mert a Fiatal Felnőttek CsereBereBuzinesszMindenIngyen Lomija csoportból megtudta, hogy a Lehel téri piacon van az a hentes, ahol elfogadják nyers húsra is a SZÉP-kártyát. Januárban széles mosollyal bevásárolt, és telepakolta a mélyhűtőt 6 kilónyi különböző csirke-, marha- és sertéshúsrésszel a vendéglátás kártyazsebből. Akkor még nem tudta, hogy kezd túljegesedni a mélyhűtője, így a tervezettnél gyorsabb tempóban kell majd kivennie és feldolgoznia a húsokat a megrepedezett átlátszó műanyag ládákból. Amúgy büszkén viseli az ősz hajszálait. Szeretne ennél akár többet is, de az istennek nem akar gyorsabban fehéredni hátul...

Géczi János: Pontosan tíz

A második másodperc az állatkerté. A kisfiú a szükségesnél néhány számmal nagyobb gatyán kívül nem visel mást. A gyermek az üres májkrémes, löncshúsos dobozokban, tejfölöspoharakban, repedt üvegekben, bádogládákban és banánosdobozokban fogva tartott állatseregletét gondozza. Az állatok iparkodnak, hogy kiszabaduljanak. A srác felügyeli őket, s ha valamelyik elkóborol, menten visszahelyezi a helyére. A kisfiúnak, aki büszke az apjától öröklött kék csíkos bokszergatyájára, elefántja, tigrise, egy kivénhedt oroszlánja, strucca, csincsillája, teguja, kaméleonja, arája, kolibrijai, gatyás tyúkjai és megnevezhetetlen lényei vannak. Azokat eteti, itatja és gyógyítja. Mindezeken túl pillanatnyi gondjai vannak, mivel az egyiknek a foga éppen fáj, a másik vedlik, némelyik pedig rühes...

Toroczkay András: Babusgatott

A fiú egy játszóteret néz. Egy mozdulatlan hinta. Üres focipálya. A távolban magasfeszültségű óriások várakoznak méltóságteljesen. A felhők vemhes patkányok, szinte látja mozogni hasukban a vaksi újszülötteket... Nem hiszi, hogy rajta lenne ez a hely a térképen. Bármilyen térképen. Elkezd esni az eső. A tornácon rozsdás kerekű tolószékek áznak. A kukásautó utasterének magasából belát a faházak szobáiba, miközben lassan gurulnak beljebb, egyre beljebb az intézet területén. A faházakban halvány égők pislákolnak, az egyik szobában az ágyon egy fakó rózsaszín plüssmackó. Az étkezdében mozgás. Elképzeli a testeket, amikhez a mozdulatok tartoznak...

Littner Zsolt: A kő már csak ilyen

Azt mondtad az évnyitón, hogy már régóta keresed az igazit, szeretnél lehorgonyozni végre, ez utóbbit el is képzeltem, rozsdás horgonylánc csobban és csikorog, megfogja az ingadozó kompot. Ne poshadjunk a négy fal között, még szinte nyári meleg van, élvezzük ki, menjünk a Palatinusra, hisz sokáig nem lesz már ilyen idő...

Frideczky Katalin: Darts

A három gyerek, plusz a kutya nem sok jót ígért. „Na, lesz itt ramazuri!” – gondolta Dóra, és aggódva figyelte az ablakból a költözést, amit egy tinédzsernek maszkírozott, láncdohányos hobó-anyuka vezényelt le. Mindjárt másnap éktelen hancúrozásra ébredt. A tízemeletes panel egész testében megremegett. Dóra úgy érezte, mintha a talajtorna-válogatott az ő fején gyakorolná a nekifutásos tripla szaltót. A kutya veszettül ugatott, a gyerekek üvöltöztek, tetejébe az anyuka hihetetlen hangerővel dzsesszt hallgatott. „Na, már csak ez hiányzott!”...

Ürmös Attila: Aranyevő

A játszóteret benőtte a gaz, szegélyén a bokrok méregzöld lombozata rég levedlette a kockára nyírt formát, és most burjánzott, ágaskodott minden irányban. A háttérben szürke panellakótelep nőtt ki a dús növényzetből, a lakások ablakain csupa törött üveg.

A nő – fitt hatvanéves, platinaszőke tüskehajjal – valósággal belesétált a tájba. A szakadozó hálójú mászókáknál finnyásan kerülgette a szúrós dudvát, átverekedte magát a mohos csúzdák között...

Fábián István: A boldog szám

Fábián István: Tengerre néző kilátás

Erdős Virág: 44 gondolatébresztő látvány

ITT OLVASHATÓ

BETLI, VAGY VALAMI MÁS?

NÉPSZAVA
Szerző: HERCZOG LÁSZLÓ
2021.05.01.

Az intézményes egyeztetés kiüresítése, a valós szakszervezeti munka ellehetetlenítése lépésről lépésre következett be, csúcspontjához a pandémia kitörésével érkezett el. Azóta a rendeleti kormányzás – most már jogi háttérrel – nem tart igényt senki véleményére.

1989-90 a szakszervezetek életében is jelentős változásokat hozott. Az egy-központú szakszervezet több szakszervezeti központtá esett szét, illetve új, korábban nem létező szakszervezetek jöttek létre. A 2010-ig tartó korszakban egyértelmű eredménynek tekinthető számos konfliktus tárgyalásos rendezése, illetve az érdekegyeztetés intézményesítése terén elért lépések: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működése és az OÉT-törvény, a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozása, majd működésük törvénybe foglalása, érdekegyeztető fórumok működtetése számos területen, illetve a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) létrehozása még 1996-ban. Ez a politika tehát egyértelműen hitet tett amellett, hogy az érdek-tagolt, egyre összetettebb, modern társadalmakban is szükség van érdekképviseletekre, érdekvédelemre – talán jobban, mint korábban –, ezért ki kell építeni ennek intézményes kereteit. A munka világában ma is a szakszervezet lehet a munkavállalói érdekek megtestesítője – függetlenül attól, hogy a szakszervezetek eredményessége, társadalmi beágyazódása korántsem volt problémamentes, és a kormányok, a munkáltatói érdekképviseletek, illetve munkáltatók viszonya a párbeszédhez, az együttműködéshez ugyancsak mutatott ambivalens vonásokat...

ITT OLVASHATÓ

AKI HAZUDIK...

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.05.01.

„A gyerek azért kezd el hazudni, mert attól fél, ha megmondja az igazat, elfordul tőle a szülő, a tanár vagy a barát. De ha nem fordul is el, alighanem megbünteti. Olyan, mintha arra szocializálnánk egymást otthon és az iskolában is, hogy valamiféle homogén színházat játsszunk. Mindenki játssza meg azt, akinek lennie kellene, de senki se legyen önmaga, még véletlenül se. Aki önmaga, arról megvan a véleményünk” – állítja Feldmár András, a Kanadában élő, ismert magyar származású pszichoterapeuta.

Már gyerekkorom óta zavartak a hazudozások. Egyszerűen nem értettem azokat a korombeliek kiskamaszokat sem, akik képtelenek voltak vállalni a hibáikat. A fiam is csak egyszer próbálta meg négy vagy öt évesen letagadni, hogy az ebéd előtt elcsente a hűtőből a kedvenc csokiját és azonmód be is falta, nehogy észrevegyük. Amikor megkérdeztem, csokit ettél? Ártatlan szemekkel nézett rám. Ugyan papa! – mondta, pedig körbe csokis volt a szája. Emlékszem, jól leteremtettem, volt némi haragszom rád is a hazugsága miatt, de ez legalább arra jó volt, hogy soha többet nem hazudott. Csinált persze galibákat, de becsületére legyen mondva, mindig fel is vállalta. Ma is ilyen, lassan deresedő üstökű felnőttként.

Nincs előttem megállásuk a hazudós embereknek, adhatott tőlem olyan magas hivatalt nekik a sors, amilyet csak akart. Lehet akár koros, pocakos, akit egyszer hazugságon kaptam, legközelebb már azt sem hittem el tőle, amit kérdezett. Így vagyok azokkal, a már cseppet sem ifjú, őszülő politikusokkal is, akik egyszerűen képtelenek igazat mondani. Pedig senki nem venné a fejüket, ha vállalnák a hibáikat, vagy beismernék, hogy hazugság árán akarnak – vagy akartak – politikai tőkét teremteni maguknak. Naiv vagyok, próbált egyszer ilyen ügyekben valaki jobb belátásra bírni, de nem tehetek róla, ez már csak egy kigyógyíthatatlan becsípődés nálam...

ITT OLVASHATÓ

OLTAKOZUNK, OLTAKOZGATUNK?

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2021.05.01.

Az előző írásomban arra hívtam az olvasókat, hogy kezdjünk el gondolkozni azon, mi a furcsasága az oltakozik igének (és még sok más hozzá hasonlónak), miért berzenkednek tőle olyan sokan, és milyen tanulságai vannak mindennek a nyelvészet számára. Az írás nyomán kommentek százai születtek, és rengetegen keresték meg levélben a szerkesztőséget és engem, ami fényesen bizonyítja, hogy valami rettentő furcsa tulajdonsága van az ilyen kifejezéseknek.

Hallgatói reakciók

A kommentekben és levelekben a vélemények teljes skálája megtalálható volt, egészen attól, hogy akárhogy „védem” is ezt a szót, az igenis nem létezik, addig, hogy „rosszul” van képezve, mert a ‑kozik/‑kezik/‑közik képző nem ezt jelenti (hanem például visszaható, ld. borotválkozik, törölközik) – erre az észrevételre még visszatérek. Többen azt írták, hogy nekik stiláris problémájuk van az oltakozik igével: „régieskedőnek”, „ájtatoskodónak”, „fontoskodónak” érzik. Mások pedig azt, hogy akármilyen ige is ez, sokan csak annak alapján ítélik meg, hogy kitől hallották – általában negatívan, mert aki gyakran szokta mondani, az nem népszerű. Végül voltak olyanok, akik egyszerűen a neurofiziológiai reakcióikról számoltak be: kiveri őket a hideg veríték, égnek áll a szőr a hátukon, stb., ha ezt a szót hallják...

ITT OLVASHATÓ

A TANÉV, AMELY AZ EGYÉBKÉNT IS LÉTEZŐ, ISZONYÚ EGYENLŐTLENSÉGEKET CSAK TOVÁBB MÉLYÍTETTE

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.05.01.

„A tesó a szobában tanul, anya a másik szobában tanít, én meg most a konyhába szorultam.” Azokban a családokban, ahol megadatott a digitális tanítás és munkarend, nagyjából így nézhettek ki a hétköznapok az elmúlt egy évben.

A járványhelyzet a pedagógusok még békeidőben is hatalmas terheit csak tovább fokozta. A megváltozott tanrenddel sokuknak több generációnyi digitális tudást kellett elsajátítaniuk egyik napról a másikra, hogy tovább végezhessék munkájukat. Mindez ráadásul a diákok közti, már meglévő esélyegyenlőtlenségeket is csak tovább növelte.

A jelenléti oktatásba való visszatérés sem indult zökkenőmentesen, hiszen rengeteg szakmabeli fejezte ki aggodalmát saját és diákjai egészségével kapcsolatban. Riportunkban egy alsó tagozatosokat tanító tapasztalt szakmabelit, egy pályakezdő fiatal tanítót, valamint egy hátrányos helyzetű gyerekeket is mentoráló középiskolai tanár mesél tapasztalatairól. Beszámolóik alapján átfogóbb képet kapunk arról, hogy az elmúlt egy évben a tanári szakma milyen nehézségekkel nézett szembe, a digitális oktatástól egészen az áprilisi nyitás kihívásaiig.

Az alsó tagozatos gyerekek az online órákhoz már egyedül csatlakoztak, és küldték vissza a házi feladatukat, számol be róla egyik interjúalanyom, „K”, aki neve elhallgatását kérte. K* már 25 éve van a pályán, jelenleg egy belvárosi, saját bevallása szerint színvonalasnak mondható általános iskolában tanít alsó tagozatosokat.

A digitális oktatás azonban számára is nagy kihívás volt, tanítványai viszont könnyebben tudtak hozzászokni a rendszerhez. K* szerint annak ellenére, hogy az órák online térben zajlanak, a kisebb gyerekeknek pedig különösen fontos lenne a személyes oktatás, tanítványai mindent megtettek a sikeres működésért...

ITT OLVASHATÓ

MILLIÁRDOSOK AZ EGYETEMI KURATÓRIUMOKBAN, KIEMELT FONTOSSÁGÚ LETT A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS - A MUTYIMONDÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.05.01.

Forbes: Jellinek, Vida, Wáberer: milliárdosok és üzletemberek a kiszervezett egyetemek kuratóriumaiban

Öt egyetemet leszámítva a magyar felsőoktatást speciális jogállású magánalapítványokba szervezte ki az állam. Az alapítványi kuratóriumoknak nagyon erős jogköre lesz, ezért sem mindegy, kik alkotják majd azokat. Nemcsak regnáló (és egykori) államtitkárok, miniszterek és a kormánypártokhoz köthető bizalmi emberek, hanem a Forbes-listán szereplő milliárdosok, az üzleti élet ismert és elismert szereplői is szép számmal kerülnek be a most létrejövő testületekbe.

444: Áder János nem vacakolt, máris aláírta az alapítványokról szóló törvényeket

Péntek este már ki is hirdették a Magyar Közlönyben, azt a 19 törvényt, amiknek az elfogadásával a parlament jóváhagyta, hogy az állam több mint 10 egyetemet, jelentős ingatlanokat és részvénycsomagokat adjon alapítványi tulajdonba. Orbán Viktor pedig reggel már egészen nyíltan beszélt arról, hogy az egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiba világnézeti alapon válogatnak tagokat.

Telex: Pénzszállítók egyesülnek: három csapat volt, a NER 1, a NER 2 és a NER 3, ketten maradnak

A hazai készpénzlogisztika is egy olyan liga, ahol túl sokan nem indultak el a bajnokságban. Volt a NER 1, a NER 2 és a NER 3 csapat, hamarosan pedig már csak a NER 1 és a NER 2 marad, ugyanis Garancsi István cége, a Criterion Készpénzlogisztikai Kft. vásárolhatja fel a háromszereplős pénzszállító piac legkisebb cégét, a Trezexet. A Gazdasági Versenyhivatal pedig nem fogja vizsgálni az ügyletet.

Hvg.hu: Kiemelt fontosságú rendezvénnyé nyilvánították a vadászati világkiállítást és az Eucharisztikus Kongresszust

A kormány úgy határozott a Magyar Közlöny szerdai száma alapján, hogy kiemelt fontosságú rendezvénynek minősül az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, valamint az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás. Mindkét rendezvényt idén szeptemberben tartják, Budapesten.

24.hu: Itt a Fidesz terve: akciós áron vehetnék meg önkormányzati lakásukat a budai Vár lakói

Két héten belül az Országgyűlés elé kerülhet az a törvényjavaslat, ami a budai Vár önkormányzati lakásainak megvásárlását teszi majd lehetővé a bérlők nagy részének – nyilatkozta 24.hu-nak az előterjesztésen dolgozó Böröcz László fideszes parlamenti képviselő. A kormánypárti politikus elmondta, nem kizárólag az I. kerületi önkormányzati lakások megvásárlásának lehetőségét célozza majd a javaslat, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló ingatlant, amit bérlőik nem vehettek meg az 1990-es években, és ezért hátrány érte őket.

ITT OLVASHATÓ

FELESLEGES VOLT OLTÁSI KÁOSZT CSINÁLNI, KÜLFÖLDRE IS KÜLDÜNK SZÁZEZER PFIZERT

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2021.04.30.

Láttunk már néhány váratlan fordulatot a magyar oltási programban, de az utóbbi egy hét talán minden korábbinál több kanyart tartogatott, amelyek közül a legélesebb a ma reggeli volt, amikor a kormány közölte: már a Pfizerre is lehet online időpontot foglalni, a nap során 100 ezer adagot adnak be a jelentkezők között.

Az eredmény nem meglepő módon olyan volt, mintha hekkerek túlterheléses támadást indítottak volna a regisztrációs oldal ellen – az operatív törzs szerint ez is történt –, amely lefagyott. (Már a hivatalos bejelentés előtt, mivel a hír már korábban terjedni kezdett.) Erre azért lehetett számítani, mert a Pfizer idehaza a legnépszerűbb oltóanyag (az más kérdés, hogy okkal-e, vagy egyszerűen csak sokkal szerencsésebb körülmények között zajlott a tesztelése). Ráadásul szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök ezt megtoldotta azzal:

"Ma még tudunk oltani Pfizerrel, ma még, de holnaptól már nem, mert holnaptól a diákjaink számára kell azokat félretenni, tehát aki Pfizert akar kapni, az ma még kaphat, aztán legközelebb majd hetek múlva jut neki ilyen oltóanyag."

Ahogy a kormányfő előző mondataiból kiderült, a diákok a 16-18 év közöttieket jelentik, és erre a korosztályra egyelőre csak ezt a vakcinát engedélyezték. (Egészen pontosan azokról van szó, akik a 16. évüket már betöltötték, de a 18.-at még nem). Az viszont egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy miért volt szükség erre a miniszterelnöki kommunikációs elemre, amelyre egyébként minden marketingszakember csettinthet – a hiány vagy annak illúziója mindig is az egyik legerősebb mozgatórugó volt.

Szerencsére azonban itt valószínűleg csak a hiány illúziójáról van szó, egyelőre semmi sem támasztja ugyanis alá azt, amit a miniszterelnök mondott. Az érintett korosztály Magyarországon a KSH szerint 193 ezer fős, és nehezen képzelhető el, hogy közülük mindenki kérné a vakcinát...

ITT OLVASHATÓ

FÉL ÉVIG TITKOLTÁK, KI ÉS MI ALAPJÁN DÖNT AZ ÉV KÖZBENI NYUGDÍJEMELÉSRŐL

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2021.05.01.

Éppen fél éve kérdezgetjük a különböző hivatalos szerveket arról, ki és mi alapján határozza meg, hogy év közben emelik-e a nyugdíjakat. Erre a korrekcióra az eddigi gyakorlat alapján novemberben szoktak sort keríteni, akkor, ha év közben kiderül, hogy a januári nyugdíjemelésnél magasabb éves infláció várható. Tavaly novemberben is ez történt, így visszamenőleges nyugdíjemelést jelentettek be. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a vonatkozó törvény nem rögzíti, ki és mi alapján határozza meg a novemberi nyugdíjemelés mértékét. Azóta próbáltuk megtudni, de a hatóságok egészen mostanáig lepöckölték a kérdéseinket.

Novemberi emelés a várható éves infláció alapján

A nyugdíjtörvény rögzíti, hogy a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Ez a tavalyi évre 2,8 százalék volt. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy ha év közben kiderül, hogy az infláció a betervezettnél valószínűleg nagyobb lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés vagy egyösszegű kifizetés jár novemberben.

- Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben – januárig visszamenően – kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, a január-októberi különbözetet, plusz novemberre már emelt nyugdíjat, és decemberben is az emelt nyugdíjat kell folyósítani.

- Ha az eltérés 1 százaléknál kisebb, akkor novemberben az egész évre szóló különbözetet egyben kell kifizetni, és januártól kell a novemberi pótlólagos emelést is tartalmazó emelt nyugdíjat adni.

A novemberi nyugdíjkorrekciónál „a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét” – áll a törvényben.

Ezek szerint csak a nyugdíjas inflációt kell figyelni, és abból kiderül, lesz-e korrekció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly szeptember 9-én közölt fogyasztóiár-statisztikájából láthattuk, hogy a költségvetésben belőtt 2,8 százaléknál gyorsabb a pénzromlás: a január-augusztusi fogyasztói árnövekedés 3,5 százalékos volt. Azt azonban nem hozzák nyilvánosságra a gyorsjelentésben, hogy mennyi a január-augusztusi nyugdíjas infláció, ezt az adatot csak egyedi megkeresésre közlik. Miután rákérdeztünk, meg is írták, hogy 4 százalék volt a nyugdíjas infláció. A kormány végül 1,2 százalékos pótlólagos nyugdíjemelést hirdetett ki október 21-én, rendeletileg, ezek szerint 4 százalékos éves becsült nyugdíjas inflációt vettek figyelembe.

De ki készítette a becslést és mi alapján? A KSH biztosan nem, mert jelezték, ez nem feladatuk..

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ A PFIZERES SOROKTÓL A AZ ENERGIANYALÁB-ÁLDOZATOKIG

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.05.01.

JÁRVÁNY ÉS VAKCINA

„Összeomlok már az idegtől” - nem jutott mindenkinek Pfizer a Honvéd kórháznál – A Pfizerre váró sorban sokan voltak elégedetlenek az oltásügyi intézkedések kommunikációjával.

Már a grafikonokon is látszik, hogy vártuk tárt karokkal a harmadik hullámot - A nyugat-európai adatok alapján úgy tűnt, 6-8 hét alatt lecsenghet nálunk is a harmadik járványhullám. Lassan 10 hete tart, és még messze a vége. Nagy kérdés, hogy a korai nyitás mennyivel nyújtja el.

Jövő tavaszra állhat helyre a turizmus Budapesten – A Budapest Brand konferenciáján az is elhangzott, hogy nagy lesz a munkaerőhiány a vendéglátásban, és bár a nyár végén már lesznek itthon fesztiválok, a Sziget sorsa még mindig bizonytalan.

A kettős variáns, a hatóságok túlzott magabiztossága és a csekély átoltottság miatt brutális méretűvé dagadt a járvány Indiában – Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.

MUNKA ÉS ISKOLA

Több autonómiát kértek, mindent elvesztettek a modellváltó egyetemek – A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.


„Nem is tudtam, hogy dolgoznak itt retkes transzvesztiták is” – Az LMBT+ embereket a munkaerőpiacon is rendszeresen éri diszkrimináció, akár a vezetőség, akár a munkatársak részéről. Az Open For Business nemzetközi szervezet felmérést készített arról, hogy a kirekesztés hogyan befolyásolja egy adott ország gazdaságát, miért lenne fontos, hogy nyitottabb társadalommá váljunk.

SCI-FI ÉS VALÓSÁG

Újabb energianyaláb-áldozatokat találtak, az USA egyre komolyabban aggódik a szónikus fegyverek miatt – A Pentagon tájékoztatása szerint már amerikai katonákat is érhetett támadás olyan fegyverrel, amilyet a rejtélyes havannai megbetegedések okozójának tartanak, és már amerikai földön is van két lehetséges áldozat.

Hamarabb teszi lábát az ember a Marsra, mint egy valós Jurassic Parkba – Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.

KÉT MOZGÓKÉP

Véletlenül lett járványkompatibilis a reality, ami szórakoztatóvá teszi a netes átveréseket – A Circle úgy mutatja be a jelenlegi nyomorunkat, hogy közben mégis ki tud szakítani a valóságból azzal, hogy a világ legtökéletesebb, saját bevallása szerint is buta reality-szereplőjének drukkolunk.

Minari: kidolgozod a beled az amerikai álomért, de lehet, hogy rámegy a családod – Lee Isaac Chung díjnyertes filmje különös érzékenységgel mutatja be, hogy mi mindenen küzdi át magát egy koreai bevándorló család, ha új életet kezd Amerikában.

ITT OLVASHATÓ

FLECK ZOLTÁN: KÖNNYŰ A NÉP HANGJÁVAL VISSZAÉLNI (1.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.05.01.

„A Fidesz uralomnak épp az az egyik magyarázata, hogy kevés demokratikus elem volt jelen a társadalmunkban. Azért tudták lerombolni a jogállamot, mert a jogállamnak nem volt meg a demokratikus támogatása. Ami azt jelenti, hogy a választók bevonódása a folyamatokba elképesztően alacsony szintű” – nyilatkozta a Hírklikknek Fleck Zoltán egyetemi tanár, jogtudós, szociológus.

– Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki az Élet és irodalomban megjelent, Demokráciát! című írása. Ami újszerű volt: ezúttal nem a jobboldal támadta a szavait, hanem az ellenzéki oldal – ha úgy tetszik – kapta fel. Jól látom?

– Igen, Persze, bár én soha nem beszéltem a politikai jobboldalnak, de a Fidesz-választónak igen. Ez a mostani írásban is benne van, vagyis annak jelzése, hogy a választói közösséget fontosnak tartom megszólítani. De abban igaza van, hogy vannak reakciók az írásomra, illetve pontosítok: inkább hasonló gondolatok fogalmazódnak meg, hasonló érveléssel. És ez nagyon jó, még akkor is, ha inkább csak a jogász értelmiség feleszmélését látom...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: DUGÁBA DŐLT A MAGYAR KORMÁNY TERVE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.01.

Azzal számoltak, hogy a dezinformációs propaganda hatására majd tömegesen fogy a Szputnyik V.

Wall Street Journal

Dugába dőlt a magyar kormány terve, hogy a dezinformációs propaganda hatására majd tömegesen fogy a Szputnyik V: a magyarok inkább a nyugati készítményeket választották. A regisztrációs oldal összeomlott, amikor a Pfizerre lehetett jelentkezni. Majd hatalmas tömegek gyűltek össze a kórházaknál, csak azért, hogy ott közöljék velük: nincs a szerből. A hatalom ellentmondásos módon szerezte be az orosz és kínai oltóanyagot.

A Kreml-barát vezetés a héten vitatható táblázatot közölt arról, hogy az orosz készítmény 32-szer biztonságosabb, mint a Pfizer, ám ez ellentmond a többi adatnak, ezzel szemben az oroszok boldogan világgá kürtölték. Majd az EU nyilvánosságra hozta, hogy Moszkva és Peking kampányt folytat a rivális nyugati oltások lejáratására. De ahogy a magyar kép mutatja, nemigen volt sikeres a próbálkozás.

N-tv.de

A világban már 150 millióan kapták el a koronavírust, de a legrosszabb helyzetben az uniós tag Magyarország van, ha azt nézzük, hogy hányan haltak meg a betegség következtében 100 ezer lakosra vetítve. Ez a szám a nemzetközi statisztikát vezető amerikai Johns Hopkins Egyetem számítása alapján 280, miközben a németeknél csupán 99 (de ők így is éppen most szigorítanak – a szerk. megj.) A japánoknál ugyanakkor 8, a kínaiaknál pedig mindössze 0,3 ez az érték.

A magyar áldozatok összlétszáma meghaladja a 27 ezret, de a helyzetről azért lehet a határokon túl viszonylag keveset hallani, mert Orbán Viktor módszeresen akadályozza, hogy a sajtó foglalkozzon az állapotokkal. Ám így is sorra jelennek meg a tudósítások, amelyek szerint az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén jár, túlzsúfoltak az intenzív osztályok. A kormány ezzel szemben azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy saját szakállára rendelt orosz és kínai vakcinát, pedig az európai gyógyszerhatóság egyiket sem engedélyezte. Ugyanakkor Magyarország megint enyhített a korlátozásokon.

Die Welt

Németország július végére várhatóan beoltja felnőtt lakossága 70 százalékát, Kelet-Európában viszont – Magyarországot leszámítva – igen nyögvenyelősen halad a folyamat és ebből még súlyos gondok adódhatnak az egész unió, de főként a németek számára. A magyaroknál már 39 százalék megkapta legalább az első szúrást, igaz, nem kis részben a kínai és orosz vakcináknak köszönhetően. A többiek jó része viszont Lettországtól kezdve, Csehországon át, Bulgáriáig messze elmaradnak az EU ütemtervétől.

Márpedig ha ez nem változik, akkor abból egy idő után az következik, hogy az oltóanyagok beadásának sebességét tekintve Európa két részre különül el, ám ha a földrész lakossága nem egyforma mértékben szerzi meg a védettséget, akkor a nyitás is országonként különbözik majd. Továbbá – és ez még súlyosabb – le kellene zárni a határokat az áruk és az idegenforgalom számára Németország és keleti szomszédjai között. Ez pedig nyugaton is gátolná, hogy minél előtt vissza lehessen térni a normális állapotokhoz.

Economist

A világ egyik vezető lapja vezércikkben figyelmeztet arra, hogy a magyarok jobbat érdemelnek, mint amit Orbán Viktortól kapnak, miután a magyar vezető ugyanazt csinálja, mint Rákosi alatt a kommunisták: véget vet mindennek, ami önálló. A vezércikk rámutat, hogy most éppen a felsőoktatást vette célba, de úgy, hogy azt akkor is kézben tartsa, ha esetleg elbukja a választásokat.

A kormányfő persze sosem ment a szomszédba, amikor azt kellett kitalálni, miként honosítsa meg az autokráciát, a demokratikus látszat fenntartása mellett. Fokozatosan bedarálta a választási rendszert, a médiát, az igazságszolgáltatást és a gazdaság kulcságazatait. Most pedig az egyetemek vannak soron, és így korlátlan uralmat szerez az egész elefántcsont torony fölött.

Az eddigi illiberális változtatásokhoz hasonlóan ez az ötlet is összetett, káprázatos, és minden bizonnyal kapva kapnak rajta másutt is az erős emberek. Pedig erősen tartani lehet attól, hogy ez a lépés is ugyanarra jó, mint az összes többi: hogy elhallgattassák az eltérő véleményeket, illetve hogy a 11 intézmény is a propagandát szolgálja, ideértve a migráció és a liberalizmus veszélyeit, a melegek és transz neműek jogainak korlátozását, továbbá az unió és a Soros elleni agyament összeesküvés elméleteket.

Nem véletlen ezek után, hogy Magyarország már a második egymást követő évben a hibrid minősítést kapja a Freedom House-tól, vagyis egyetlen ajtó választja el a tekintélyelvűségtől. Még Szerbia is különb nála. Közben pedig az intézmények megszállásának módszerét más országokban is átveszik a hasonszőrű demagógok, így a lengyeleknél, cseheknél, szlovénoknál, horvátoknál. Le Pen egyenesen csodálja a magyar vezetőt.

És ha Magyarország, amely a tehetős, liberális klub tagja, bekebelezheti a tudományt, akkor ez bárhol megtörténhet. Pedig nem kellene, hogy így legyen, hiszen már megvan a jogállami mechanizmus, csak éppen a Bizottság nem töri magát, hogy meghatározza az alkalmazás elveit. Orbán szövetségesei pedig, így mindenekelőtt a lengyelek, várhatóan mindent elkövetnek, nehogy be lehessen vetni ezt az eszközt.

Ám már jó ideje közbe kellett volna lépni, de az unió úgy tett, mintha a magyar tekintélyuralom törvényszerű volna, ezért rezignáltan belement abba, mi több, elhalmozta pénzzel.

SRF

Orbán olyan alapítványokkal próbálja bebetonozni uralmát, amelyeket nagy vagyonnal és hatalommal ruház fel. Az új modellben a döntés joga a kuratóriumokat illeti meg, de a privatizálás csak még gazdagabbá teszi a politikus egy-két barátját, ugyanakkor a klikk évtizedekre jogot kap, hogy meghatározza ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a sorsát – mondja az ellenzék, amely lopást és hatalmi visszaélést emleget.

Az aggály azonban jogos. Hiszen az irányító posztokon a kiválasztott csókosok ülnek. Szinte lehetetlen szélnek ereszteni őket, mert ahhoz kétharmad szükségeltetne. De az egész inkább arra utal, mintha a Fidesz be akarná biztosítani magát arra az esetre, ha esetleg felsül a tavaszi választáson.

A kuratóriumok egyrészt évtizedekre szavatolják a párt számára a beleszólást, másrészt, ami legalább ennyire fontos: ily módon hozzájutnak a pénzzel dugig tömött kasszákhoz, hiszen ezek az egyetemek nem kötelesek közbeszerzési pályázatokat kiírni. Sok cécó nélkül, simán baráti vállalkozásoknak passzolhatják a megbízásokat. Ideális helyzet ez az olyasfajta összefonódásoknak, amelyek már ma is jellemzik az orbáni rendszert - mutat rá a svájci közrádió kommentárja.

Deutsche Welle

„Magyarországon van szabad sajtó, de nincs sajtószabadság”- mondja Babos Attila, a Szabad Pécs on-line portál társalapítója, aki a saját bőrén tapasztalta meg, mit is jelent az orbáni médiapolitika. Először kirakták a Dunántúli Naplótól, ahol jó 10 évig dolgozott, mert jött az új tulajdonos, a miniszterelnök barátja és egykori iskolatársa, így már nem kellettek az önálló újságírók.

Ezek után indították meg saját híroldalukat, amely Odüsszeiaként rajtolt, miután Magyarországon az írott és digitális sajtó túlnyomó része kormányzati kezekben van. Volt olyan üzletember a támogatni akarta őket, de felmondta az együttműködést, mert megfelelő helyről szóltak neki, hogy jobban jár, ha visszalép. Így maradtak az olvasók adományai, de abból mára sikertörténet lett.

A közönség ugyanis igényli az objektív tájékoztatást, és díjazza, ha a tényfeltáró újságírás rendre nyilvánosságra hozza a kisebb-nagyobb botrányokat. A hatalom persze próbálkozik gyűlöletkeltéssel és uszítással. A Szabad Pécs munkatársai az előző, fideszes városvezetés idején semmilyen tájékoztatást nem kaptak hivatalos helyről. Viszont időközben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány átvállalta náluk két státusz finanszírozását.

A magyar állapotokat jól példázza a Telex (Index) és a Válasz sorsa. A független szerkesztőségekkel általában packázik a médiahatóság, ezek az orgánumok semmilyen kormányhirdetéshez nem jutnak. A Klubrádiót megfosztották a frekvenciájától. A sajtó nagy részét „közeli” vállalkozók felvásárolták.

A Telexet azonban napi átlagban 500 ezren látogatják, mivel hiába van a kormánynak információs monopóliuma, saját kiadványai félnek az igazságot közölni, nehogy magukra vonják az istenségek haragját.

Washington Post

A lap arra figyelmezteti az európai kormányokat, hogy a populistáknak ágyaznak meg, ha nem találnak ki sürgősen valamit, mert a járvány újabb hulláma megint recessziót idézett elő. Az embereknek viszont elegük van a bezártságból, ezért haladéktalanul lépni kell. Ráadásul az EU elszúrta a vakcinák beszerzését, a frissen kivált britek viszont jól megszervezték, igaz, közben drákói zárlatot léptettek életbe.

De ily módon Boris Johnson igen jól áll a közvélemény kutatásokban, ami viszont a német CDU-ról nem mondható el. Hasonló a helyzet Macronnal és Babissal is. Magyarországot és Lengyelországot erősen sújtja a fertőzés, a Fidesz és a PiS támogatottsága csökken, másutt, így az olaszoknál és a spanyoloknál viszonylag stabil a kormánypártok népszerűsége.

Ám nagy bajba kerül az EU, ha a tagországok nem nyitnak télig, főleg miután jöhet a 4. hullám. A tömegek elvesztik hitüket a vezetőkben, akik nem tudnak mást szajkózni, mint hogy türelem, és hogy szigorítani kell. Ez azonban manna a populistáknak. Mint pl. a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek. Lehet, hogy Európa a lassú megélénkülés felé tart, de ha nem tud visszatérni a Covid-19 előtti életmódhoz, akkor kemény időszaknak néz elébe.

Guardian

Oroszország politikai fegyverként használja a Szputnyik V-t, sok megfigyelő egyetért abban, hogy Moszkvának nem a vírus leküzdése a célja vele, hanem hogy megossza a nyugatot. Hiszen még nagyon messze van attól, hogy megkapja az európai gyógyszerhatóság engedélyét, így aligha jut érdemi szerephez a tömeges immunitás megszerzésében. A gyártó ezzel szemben arra hivatkozik, hogy már 61 országban hagyták jóvá és 40 kormány vett belőle.

Ám a biztonsági aggályok továbbra is fennállnak és sok uniós vezető gyanakszik az orosz szándékokat illetően, amikor a 144 milliós országban idáig csupán nem egészen 19 millió adagot adtak be. Pedig, ahogy egy brüsszeli diplomata rámutat: állítólag olcsó és könnyen kezelhető, hatékony készítményről van szó. De persze az is lehet, hogy a Kreml számára a geopolitika előbbre való, mint a saját népesség ellátása.

A francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a vakcina sokkal inkább a propagandát és az agresszív diplomáciát szolgálja, semmint a szolidaritást és a segíteni akarást. De ettől még a Brüsszelt ostorozó Orbán Viktor vidáman megkerülte az unió közös beszerzési programját és vett kétmillió adagot. Á, Putyinnak pont az a célja, hogy rombolja a bizalmat az EU iránt.

FT

A Kelet-Európával kirobbant ellentét csökkenti Moszkva befolyását a térségben, a diplomaták kölcsönös kiutasítása erősen visszaveti az oroszok és a korábbi szövetségesek viszonyát. Olyan országok keveredtek bele a vitába, amelyeket történelmi kötelékek fűznek a Kremlhez, a Baltikumtól Bulgáriáig.

A moszkvai Carnegie Központ egyik elemzője azt mondja, hogy ami most zajlik a világ szeme láttára, az nem vihar egy pohár vízben. Hanem véget ér az oroszok jelenléte a korábbi csatlósállamokban. Megszűnik eddigi befolyása, ami még a Varsói Szerződés öröksége volt. De a viszony már jó ideje épült lefelé, miután Putyin 13 éve háborút kezdett Grúziával majd megszállta a Krímet.

A londoni Teneo kockázatelemző egyik kutatója azt jósolja, hogy ezek után a régió országai erősen visszafogják együttműködésüket Oroszországgal a stratégiai ágazatokban, illetve a biztonsággal összefüggő területeken. Az orosz elnöki szóvivő ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy nem marad annyiban a csehek és a bolgárok fellépése, meg baltiak és mások szolidaritása.

Politico

Az Európai Bizottság visszadobta a szlovén kormánynak azt az érvelését, hogy azért nem utalhatja át a költségvetésben előirányzott összeget a nemzeti hírügynökségnek, mert az tiltott állami támogatásnak minősül. A Sajtószabadság hétfői világnapja előtt közzétett állásfoglalás kiemeli, hogy távirati iroda közfeladatot lát el, és független, ezért jár neki az esedékes, 2,5 millió eurós összeg.

Jourová alelnök üdvözölte a döntést, mert a megerősíti, hogy finanszírozás teljesen törvényes. Ezért a Jansa-kabinet mielőbb utalnia kell a befagyasztott pénzt, ugyanakkor oda kell figyelni, hogy az intézmény továbbra is önállóan működhessen. A szlovén vezetést, amely jó ideje háborúskodik a hírügynökséggel és igyekszik rátenni arra a kezét, az sem befolyásolta, hogy viszonylag kis tételről van szó, és hogy a járvány miatt az EU enyhített az állami támogatás szabályain. De hát a miniszterelnök, aki amúgy két hónap múlva átveszti az unió soros elnöki teendőit, nemzeti szégyennek nevezte a távirati irodát.

Washington Post

10 év elteltével hanyatlik az iszlám terrorizmus – írja Fareed Zakaria, a tekintélyes elemző, aki emlékeztet arra, hogy a merényletek áldozatainak száma alapján a Nyugatra a szélsőjobb immár nagyobb veszélyt jelent, mint a radikális iszlám. A muzulmán vallási köntösbe öltözött erőszak egyre inkább egy-egy országra szorul vissza. Így a tálibok Afganisztánban működnek, a Boko Haram terepe Nigéria, az al-Shahab hazája Afrika szarva. Hol vannak már az al-Kaida dicsőséges napjai, amikor meghirdette, hogy a fő ellenség az Egyesült Államok!

Az Iszlám Állam valamivel jobban ál, több a pénze, de így olyan országokat keres magának, mint Mozambik, ahol gyenge a központi hatalom. Márpedig csökkenti ezeknek a mozgalmaknak a vonzerejét a világban, ha helyi viszályokba süppednek bele.

Hogy a politikai iszlám tekintélye ennyire visszaesett, abban az játszott közre, hogy ezek az erők belekóstoltak a hatalomba pl. Irakban, Egyiptomban, Gázában és nemigen tündököltek. Úgy hogy ígéreteik értéke erősen megkopott. Ebből következik, hogy az iszlám terrorakciókat manapság radikalizálódott magányos tettesek hajtják végre, azok mögött nincs szervezett háttér.

Amerika számára pedig az a nagy tanulság, hogy nem szabad kapkodni. Az USA az ikertornyok elleni támadás után pánikba esett, korlátozta a szabadságjogokat, háborúba kezdett, mert megrémült, hogy alulmarad az új ellenséggel szemben. Amikor mostanság az ország azt fürkészi, hogy ki árthat neki, akkor pontosan be kell kalibrálni a veszélyeket. Gyorsan kell cselekedni, de nem szabad megijedni.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÉS A NEMZETI EGYETEMEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.01.

Tegnap a Kossuthon megtudtuk minielnökünktől, hogy amit eddig nemzetinek hittünk, úgymint dohánybolt és lótenyésztés, az csak a hangya aprócska nemiszervén a pörsenés, mert ugyanis van valami, ami a nemzeti köbön. Illetve még nagyobb hatványokon, és ezek az egyetemek. Minielnökünk szerint ezek az intézmények „a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, öntudat, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményesei”, és ebből a meghatározásból – illetve a hozzá csatolt hagymázakból – az is kiderült a szokásos pénteki szeánszon, mi a szándéka a magyar felsőoktatással a minielnöknek azon túl, hogy lenyúlja a pénzüket.

Egyrészt szétveri mind az összeset, másfelől pedig ideológiai tisztogatást végez bennük olyképp – mint szavaiból kiderült –, mint a sajtóval is tette, ahol baloldali volt a fölény és még ma is az állítólag. Az egyetemek a minielnök lázas előadásában – ha nem ő dirigál bennük – „valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké” válnak. Mert – így az eszement minielnök – „a baloldal ugye egy internacionalista képződmény Magyarországon, az egyetemek pedig nemzeti intézmények”. Ami ebből a beteg gondolatmenetből fölsejlik, az maga a tömény iszonyat. Ez az ország szellemi életének lefejezése, illetve ellenzékbe, illegalitásba kényszerítése.

Az interjúnak álcázott monológból az is kiderült, hogy: „Amikor majd ezeket az alapítványokat fölállítjuk, és fölkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk majd oda felkérni, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel. És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el. Tehát nagyon helyes és jó, hogy éppen most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében.”

A nemzeti isten tudja hanyadik hatványra emelése az egyetemek esetében a saját alapbigyójuk megsértése is egyben, hiszen abban valami figyelmetlen véletlenségből benne maradt a lelkiismereti és vallásszabadság mellett az oktatás szabadsága és az egyetemi autonómia is, sőt, a lelkiismereti és vallásszabadság magában foglalja az állam világnézeti semlegességét is, mint alapbigyót. A tegnapi monológgal egy kosszal ez mind ki lett hajítva, nemzeti alapra lett helyezve úgy, hogy máig nem tudjuk, a csapból is csöpögő „nemzeti” jelző valójában mit is takar. Így ránézésre és pár éves tapasztalat után valami álkeresztény handabandát...

ITT OLVASHATÓ