2016. december 28., szerda

BEBETONOZOTT HATALMAK, AUTOKRÁCIÁK - ÉS A MAGYAR VÁLTOZAT

HVG ONLINE
Szerző: Farkas Zoltán
2016.12.28.


Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.

HVG: Hat éve írta le először, hogy Magyarországon a demokrácia több fontos alapintézményét szétrombolták, Magyarország autokrácia lett. Most, a Közgazdasági Szemlében minap megjelent tanulmányában már az autokráciák jellegzetességeit is összegezte. Igazolódott korábbi megérzése?

Kornai János: Úgy érzem, teljes mértékben igazolódott. Egy kutatót általában büszkeség tölt el, ha az elsők között ismer fel egy tendenciát, csakhogy ezt az érzést elnyomja a keserűség, mert nyomaszt és elkeserít, hogy így történt.

HVG: Pedig Magyarország ezzel nem áll egyedül. Azt írja, hogy a 47 posztszocialista ország népességének alig tizede él demokráciában, 15 százaléka autokráciában, a nagy többség diktatúrában. A demokrácia szinte kivételnek számít. A rendszerváltáskor illúziókat kergettünk?

K. J.: Ha a rendszerváltás idejének ismereteiből indulunk ki, a más országokban végigvitt demokratizálás tapasztalatai alapján nem volt merő illúzió sikeresebb fejlődésben reménykedni, mint ami bekövetkezett. Érdemes egy pillantást vetni a két legnagyobb országra, Kínára és Oroszországra. Utóbbiban kezdtek kibontakozni a demokrácia elemei, szabad választásokat tartottak, és Jegor Gajdar vezetésével liberális színezetű kormány alakult. Ez azonban csak rövid ideig tartott. Felülkerekedtek az antidemokratikus erők Vlagyimir Putyinnal az élen, aki kiépítette a maga autokratikus rendszerét. Egyre keményebbé vált a represszió. Kína más eset. Egy ideig talán nem volt ábránd, hogy ha lassan is, de a demokrácia felé tart. Ismert Tajvan példája, ahol egy kemény, diktatórikus rendszer fokozatosan demokráciává alakult. Kínában azonban nem ez történt. Mindig jellemző, hogy egy hatalom hogyan definiálja önmagát, a kínai szerint az övék „szocialista piacgazdaság, kínai karakterisztikummal”. Ezzel szemben az én értelmezésemben Kína rendszere kapitalista, annak ellenére, hogy a hatalmon lévő párt kommunistának nevezi magát. Politikailag pedig diktatúra van, egypártrendszer, választások nélkül, terrorral. A demokrácia a rendszerváltó országok közül kevés helyen vált annyira stabillá, mint például a Baltikumban. Magyarországon 2010 óta lerombolták a demokrácia számos alapvető intézményét, felülkerekedett egy autokratikus hatalom. Lengyelország is megtette az első lépéseket ebbe az irányba, de ez még nem lefutott meccs. Közép- és Délkelet-Európa többi posztszocialista országában is fenyeget a demokrácia feladásának veszélye.

LONDON POLGÁRMESTERE HARCOT HIRDETETT A HAJLÉKTALANSÁG ELLEN

444.HU
Szerző: Horváth Bence
2016.12.28.



A londoni polgárok számára a lakhatási válság a legnagyobb akadálya a jólét és a méltányosság elérésének, és a növekedésnek – ezzel a megállapítással indít a londoni polgármester, Sadiq Khan cikke, ami a Guardian véleményrovatában jelent meg karácsony után pár nappal.

Khant idén májusban választották meg London polgármesterének, a város első muszlim vezetője lett. Megválasztása óta eltelt hónapokban sorra jelentette be a nagyszabású programokat, kezdve a levegő megtisztításától egészen az éjszakai élet felvirágoztatásáig. Most azonban egy még nagyobb fába vágta a fejszéjét a városvezetés: a hajléktalanság visszaszorítását ígérik.

Cikkében a polgármester arról ír, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett a hajléktalanok és az átmeneti szállásokon élők száma, egy friss statisztika alapján pedig 85 ezer olyan gyerek van a városban, akik nem tölthetik saját otthonban ezt a karácsonyi időszakot.

Khan szerint ezek az emelkedő számok a világ egyik leggazdagabb városában egyben növekvő szégyen forrásai is, és londoni polgárokként, egy város közösségeként morális felelősségük, hogy kezdjenek ezzel valamit.

A polgármester ír arról is, hogy nincsenek egyszerű megoldások, mivel rengeteg oka lehet, amiért valaki az utcára kerülhetett: mentális problémák, adósságok, válások, hiba az ellátórendszerben, kábítószerproblémák is vezethetnek ide. Khan szerint ezért is a hajléktalanság problémájának a legjobb kezelése, ha megelőzik, hogy az emberek utcára kerüljenek, ezért megválasztása után külön akciócsoportot hozott létre, ami ezzel a témával foglalkozik...

A NARANCSKOMMANDÓ NEM VICCEL, LESZÁMOLÁS VESZPRÉMBEN

MENTÁLIS DEFICIT BLOG
Szerző: Hakapesz Miki
2016.12.28.


A narancskommandó tíz fős küldöttsége elindult Veszprémbe, hogy rendet tegyen. Közben megálltak Fehérváron, és kirúgtak szinte mindenkit, aki az útjukba került, elsőre öt embert.Ennyire fáj a nagy embereknek, hogy a hazugságpropaganda megbicsaklott, valaki négy apró igazságmorzsát helyezett el a kamutengerben.

A Fejér megyei Hírlapban megjelent Viktor-interjúba valóban szabályellenesen belenyúltak Veszprémben, ilyen nem lehet csinálni egy komoly lapnál. Mégis nehéz ezt hamisításnak nevezni, mert a tettes végül is kicsit közelebb hozta a mondandót a valóságoshoz, egy hangyányit őszintébbé tette az interjút. Azért annyira nevetséges, ami történt, mert viktormédiában kizárólag az van, amit a főnökök leírnak, minden hazugságnak, hülyítésnek, agylágyításnak pontosan úgy kell megjelennie, ahogy azt páran eldöntik. Ennek intett be most valaki frappánsan.

Jelentéktelen trollkodásnak is láthatjuk az ügyet, aki nem narancsos szemellenzős egybites, jót mulatott az interjúba csempészett igazságokon. De a hatalom reakciója az, ami miatt sokáig emlékezni kell az esetre. Nem érték be annyival, hogy a szokott agyonhallgatással házon belül elsikálják az ügyet. De az se volt elég, hogy a valódi felelőst megkeressék. Az már biztos, hogy hullanak a fejek, olyanoké is, akiknek köze nincs az egészhez. Úgy tűnik, hogy teljesen ártatlanokat rúgtak ki Fehérváron, olyanokat, akiknek kifejezetten tilos volt belenyúlniuk a központilag küldött cikkekbe.

Ahogy Pelikán elvtárs is hamar megtanulta, a lényeg a statuálás. Nyilván egyetlen cégnél sem maradhat egy ilyen eset következmény nélkül, de itt már jól látszik, hogy a megfélemlítés a cél: nehogy eszébe jusson bárkinek a jövőben hasonló. Elcsépelt, de ez színtiszta ötvenes évek. A Vezér csak a berendelt benyalóknak nyilatkozik, a propaganda minden elemében hamis, aki meg pofát nyit, annak reszeltek...


AZ ILYEN MOSLÉK EMBEREKNEK MI VAN A LELKÜK HELYÉN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2016.12.28.


...Én nem értem, hogy az ilyen közpénzből hízlalt, magukat entellektüelnek és tudományos tótumfaktumoknak tartó szellemi prostituáltakba, akik pár millióért az anyjukat is eladnák, hogy nem szorul annyi szégyenérzet, hogy legalább nyilvánvalóan éhező emberek kapcsán befogják azt a büdös kormányfelszopó orgánumukat, és maradjanak csendben? Értem, hogy ma már mindenre magasról szarnak és az ilyen Kiszelly-féléket azért tartják, hogy áltudományos magyarázatokat adjanak a nyilvánvaló korrupcióra és valamennyi kormányzati döntés indokoltságát szájba rágják a senki által nem olvasott blogjaikon, de könyörgöm, ilyen mélyre hogy lehet süllyedni? És aztán meg nem értett zseniként picsogni hogy lehet?

Ide figyelj, Kiszelly! Az kurvajó, hogy szerinted a kormányod minden kormányok legjobbika és hálót adott a halhoz és oktatás és földi paradicsom és minden tökéletes. Az is egy dolog, hogy politológus létedre képes vagy még mindig az elmúlt hat év előtti elmúlt nyolc évvel, sőt Bokros-Gyurcsány-Bajnaival zsibbasztani az agyunkat, mint a legbüdösebb, pártközpontban fogant propaganda-közlemény. Igen derék és bátor dolog továbbá egy Isten háta mögötti jelentéktelen blogon zárójelben megjegyezni, hogy persze-persze, szegénység mindig volt, most is van, ezután is lesz, de miért nem csaptad az asztalt Kiszelly, hogy a közpénzmédia elhallgatja a szegénységet, hogy a kormánypárt politikusai meg egyenesen tagadják azt, és hogy úgy számoltátok fel a szegénységet (ti, nem liberálisok), hogy nem méritek?

Majd ha ezekre mind felvontad a szemöldököd és felháborodtál, akkor hazudhatod, hogy milyen fasza kormányod van, mert adott hálót a halhoz és azt mondta, hogy 47 ezerből meg lehet élni. Ja, és a Blahán nem éhezők állnak sorba egy rohadt tál meleg ételért, hanem a liberális ármány és métely és rontás akarja megvezetni a nemzeti érzelmű magyarokat.

Kiszelly, ez a szöveg még egy G. Fodor-féle szennylap kommentszekciójában is kínosnak és borzasztónak számítana. Te meg arccal, és felkent politológusi címeddel vagánykodva véresen komolyan nyomod. Ez a durva.

NEM CSAK A MUNKÁT VETTÉK EL A BRITTEKTŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2016.12.28.



Hanem a nyelvüket is. Mindjárt megmagyarázom ezt az elsőre talán kissé talányosnak tűnő kijelentést, ám előtte megnyugtatnék minden aggódót, hogy a posztban egyetlen szó sem lesz a Brexitről, lesz viszont az angol nyelvről, és annak változásairól. És még itt sem kell feladnia senkinek, mert nem nyelvészkedni fogok (nem is tudnék), hanem egy (legalábbis számomra) nagyon izgalmas jelenségről írni.


Hadd induljak ki egy kérdésből: ha egy nyelvet anyanyelvként 360 millió ember beszél, összesen viszont 1 milliárd 750 millióan bírják, akkor melyik csoport határozza meg, miként is alakul az adott nyelv?
A helyzet ugyanis az, hogy míg a világon 360 millióan beszélik az angolt anyanyelvükként (ennek nagy része az Egyesült Államokban, aztán az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában…), addig 2020-re az angolul beszélők száma eléri majd a 2 milliárdot – azaz az angol lingua franca (közvetítőnyelv) lett, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.
Mindez egy, a BBC oldalán olvasott cikk alapján jutott az eszembe, melyben megszólalt egy chicagói születésű férfi is. Ben Barron hét évvel ezelőttig csak amerikaiakkal dolgozott, majd 2009-ben a zürichi központú biztosítótársasághoz, a Zurich Insurance Company-hoz szerződött és el is költözött Svájcba...

MI MENNYI?

HUPPA BLOG
Szerző: CSEH BORBÁLA
2016.12.28.



Mi mennyi?
Tíz.

Gyerekből sok. Gombócból is. Tömegnek nem mondható. Még van tízforintos, nem bankjegy, csak érme, aprópénz.

Száz.

Ez is fémpénz. Már lehet rajta valami ételt venni. Buszjegyre kevés. Újságra is.

Ezer.

A Belvárosban ennyi egy menü. Már be lehet ülni valahová egy kávéra. Lehet rajta egy pólót venni a turkálóban, vagy két pár zoknit újonnan.

Egymillió.

Kb. egyévi kereste kb. 1,5-2 millió honfitársunknak. Aki egy kis faluban közmunkás, annak több, mint három évi – már ha lenne minden hónapban 24 ezer Ft bevétele három éven át folyamatosan. Egy finom zakó ára, amelyet a kukába dobott a kormány külgazdasági- és külügyminisztere, mert meggyűrődőtt a fotelban. Egy jobb hivatalos tárgyalással és dr Beleneki Mitzy általános asszisztenssel egybekötött kiruccanás, a pálmafák alatt.

Tízmillió.

Ezért már egy szerény lakás is akad Pesten, vidéki városban esetleg kétszobás is, faluban házat lehet venni, jó állapotút, szép agy telekkel, csatornázva, benn a gáz, villany, gazdasági épületek, termő kert, betonút. Egy jobb középkategóriás autó. Egy gyerek egyetemi diplomáig való eljuttatásának a nagyobb része. A saját lábán álló svájci egyetemista szemeszterenkénti bekerülési költségének a fele – ’Fontos Zsömle’ szakon. Egy nem különösebben jelentős Kft évi cég-létfenntartási kiadásai. Öt számítógép perifériákkal, eszközökkel egy iskolának, azok nélkül több.

Pesten még százmillió érzékelhető, konkrét összeghez köthető – elsősorban az ingatlanhirdetések alapján. Vidéken a lélektani határ harminc-ötven millió.

A magyar lakosság több, mint harmada számára a pénznek a konkrét túléléshez van köze, nem az összeghez, pláne nem a nagyságrendhez – a pénz kb. 3,5 millió ember számára mint tűnékeny, esetleges csoda létezik, ha bevétel, és ólomsúllyal nehezedő gyötrelem, ha kiadás. Ha tíz, ha akármennyi.

Nincs semmiféle köz-képzet arról, mit jelent százötvenmillió forint, amit a központi kormányköltő, Orbán János Dénes költhet NER-kompatibilis értékelvek gyakorlati megvalósítására, Szőcs Géza atyai támogatása mellett. Ezt az írás akadémiai szintű kormányhűsége kapta, a „Kárpát-medencei Tehetséggondozó NKft. Előretolt Helyőrség Íróakadémia” (ez a neve!) négyszázmlliót kap. Ez már a mesék birodalma éppúgy, mint a stadionok, a lassan 2000 főre duzzadó államtitkári kar költsége, a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon, Paks vagy a rezsicsökkentés ára…

A magyar átlagember átlagvagyona 8 milliió FT, ami a lakásában testesül meg. Ez mindene, 26 ezer euró a vagyona. (Lengyelo.: 57,1, Szlovákiában 50,3 Ausztria 85,9 ezer.)

Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység. Ez magyarul azt jelenti: 8 órás tisztességes szakmai felkészültséggel végzett munka mellett is lehet valaki veszélyeztetett a szegénységtől, ha a családban több gyermek és/vagy beteg, ellátásra, gondozásra szoruló öreg van, vidéki faluban élnek, egy kereső van a családban, vagy felrobbant a gázcső, lerobbant az autó, berobbant a nagylány egy gyerekkel, kirobbant a gyárban a leépítés… A legcsekélyebb megszakadás a havi keresményben illetve egy extra kiadás azonnal a társadalmi kirek
esztődés kockázatát vetíti előre, hónapokon belül szó szerint az utcára kerülhet bárki...

UJJLENYOMAT TÖRTÉNELEM

HOGYAN TÖRTÉNT BLOG
Szerző: jtom
2016.12.28.


A daktiloszkópia a személyazonosság megállapítására alkalmazott ujjlenyomatvételen alapuló tudományos módszer. Története régibb, mint gondolnánk, hiszen már négyezer éve is használták!

A kezdetek

Igen, nincs tévedés. Az ember már nagyon korán észrevette ujjain a bőrlécek eltérő mintáit és összehasonlítva társaival látta, hogy nem talál két egyformát. Így már az ókorban is alkalmazták az ujjnyomatokat, például a személyazonosság igazolására ujjnyomatos agyagpecséteket használtak. Az asszírok és a babilóniaiak fontos okmányaikra agyagból készített pecsétet tettek, amibe belenyomták a hüvelykujj végét. Már Hammurapi, babilóniai király, a világ első, csaknem teljes egészében ránk maradt törvénygyűjteményében szerepel, mint a szerződéseket szentesítő metódus a puha anyagba nyomott ujj!

Az ókori Kínában is számos hivatalos aktus érvényességét agyagpecséttel hitelesítették. A szerződéseket, üzletkötéseket, válásokat(!), zsoldfizetést, büntetőügyeket pedig ugyancsak ujjlenyomattal igazolták.

Persze az első modern kriminalisztikai felhasználásra még nagyon sokat kellet várni. Bár többen is leírták az ujjnyomatok különbözőségét és felvetették a kriminilasztikai felhasználásának lehetőségét, erre csak a 19. század legvégén került sor.

A fotografálás feltalálása után szinte azonnal el is kezdték a bűnözők nyilvántartásba vételekor a fénykép készítését, amely a későbbi azonosítást elősegítette. Azonban eltartott egészen 1888-ig, amíg Alphonse Bertillon a francia rendőrtiszt kidolgozta azt a fotózási és azonosítási módszert, aminek segítségével a gyanúsítottakat “megmérték”, gyakorlatilag antropológiailag és biometrikusan. Az alábbi képen láthatóak ennek a mérési metódusnak az elemei...

TÚLÉLNI A KARÁCSONYT SENKIFÖLDJÉN

INDEX.HU
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2016.12.28.


Öltözékemet egy szupermeleg pehelykabát, vastag nadrág, és hegyi túrákra is alkalmas bakancs alkotta. Ezek alá szélálló softshell dzsekit, polárpulóvert, és a testpárát elvezető aláöltözetet húztam. 

Mindez csak azért érdekes, mert eközben velem szemben, a sátorban ülő család tagjai szimpla utcai ruhában voltak, a kisgyerek pedig még nadrágot sem hordott, rózsaszín harisnyás lábát nyújtotta a tűz felé. Cipőt amúgy a felnőttek sem viseltek, hiszen otthon voltak.

A pontosság kedvéért:
  • A család nem annyira otthon volt, mint inkább a magyar és a szerb határ közti senki földjén, a röszkei tranzitzóna külső részén.
  • Nem is egy család volt az, hanem kettő: hét iráni nő, férfi és gyerek zsúfolódott össze a sátorban.
  • Amit pedig sátornak neveztem, az valójában nejlonból és pokrócokból tákolt menedék volt. Odabenn csak a szokás kedvéért vették le a cipőt, hiszen még a középen égő tűznél is fagypont körül volt a hőmérséklet.
A magyar kerítésnél várakozó embereknek azonban fontos volt az otthon illúziója. Legtöbbjük már egy-két éve úton volt, és ezalatt erodálódott az otthon jelentése. Láthatóan otthonnak számított minden hely, ahol néhány napnál többet tartózkodtak. Márpedig a magyar határ ilyen hely volt...

MIÉRT SIKERTELENEK AZ ÚJÉVI FOGADALMAK?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Kovács Szilvia
2016.12.28.



Új év, új kezdet, új fogadalmak! Ideálisnak tűnik az időpont, mégis a január elsején kezdett változási kísérletek zárulnak a leggyorsabban - sikertelenül. Az akaraterő mítosza mélyen él a köztudatban legyen szó a túlsúllyal való küzdelemről, a dohányzásról való leszokásról, vagy bármely saját döntésen alapuló változási kísérletről. A tartós változáshoz azonban ennél többre van szükség.

Az akaraterő mítosza

Nem csupán az érintett, de a társadalom is hajlamos akaratgyenge embernek tartani azt, aki nem tud lemondani egy egészségkárosító magatartásról, vagy nem képes megváltoztatni rossz szokásait. Érdekes előítélet ez, főleg annak fényében, hogy 30 éves kor felett szinte mindenki fel tudna sorolni legalább 5 dolgot, amit elhatározott, majd mégsem tudta végigcsinálni. Ezzel szemben nagyon sok túlsúlyos, vagy épp dohányzó ember kitartóan tud küzdeni a céljaiért, megvalósítja elképzeléseit és sikereket ér el az élet különböző területein. Lehetséges, hogy egyszer gyenge akaratú, máskor pedig nem az? Válasz igen és nem egyszerre. Egyes elhatározásainkat véghezvisszük, míg mások a feledés homályába merülnek – mindannyian így vagyunk ezzel -, természetesen az arányok nagyban különbözhetnek. Ha maga a személy ugyanaz akkor is, amikor megvalósít és akkor is, amikor felad egy célt, ráadásul a személyisége sem változott meg időközben, akkor vajon mi lehet az a különbség?

MERT AZ IS EGY ÖRÖK IGAZSÁG, HOGY CSAK A RÁGCSÁLÓKAT KELL FIGYELNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2016.12.28.



...Nincs más oka annak, hogy ide citáltam Bayer írását, mint az, hogy erre készülhetünk a következő időszakban. Fokozódó gyűlölködésre – akár a keresztényi szeretet, a karácsony, húsvét, vagy bármi más jegyében – erősödő sopánkodásra. Azt én nem tudom eldönteni, hogy ennek oka a valódi jövőkép teljes hiánya, egyszerű terelés, hogy ne szúrjon szemet senkinek az ország valódi állapota, vagy a nyüszítő félelem, hogy vége lesz egyszer a szabadrablás időszakának és akkor mindenkinek el kell számolnia az elmúlt években véghezvitt habzsidőzsivel. Lehet, hogy egyszerre mindegyik ok igaz.

Nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani sem Bayernek, sem a hozzá hasonlóknak, de figyelni feltétlenül érdemes rájuk. Amikor elkezd változni a hangvétel, akkor tudhatjuk, hogy történt valami. Mert az is egy örök igazság, hogy csak a rágcsálókat kell figyelni. Ők érzik meg legelőször, hogy mikor kell menekülni a süllyedő hajóról.


"SZERETEM, HOGY ÖSSZEHOZHATOM AZ EMBEREKET" - RÚZSA MAGDOLNA-INTERJÚ

RECORDER BLOG
Szerző: RECORDER
2016.12.28.



Rúzsa Magdi tíz év alatt a hazai zenei élet élmezőnyébe jutott a Megasztárból, amiért néha megveregeti a saját vállát, de igazán soha nem elégedett magával. Interjúnkban a sikerek és elismerések mellett kétségeiről és félelmeiről is őszintén beszél a mindig kiegyensúlyozottnak látszó énekesnő. Ahogyan arról is, hogy mi tartotta egyensúlyban meredeken emelkedő pályáján és hogy hová szeretne még továbblépni, miután idén megtöltötte az Arénát.

- Idén kétszer is megkaptad az év legjobb női előadója címet: a Petőfi Zenei Díj után a Comet-gömböt is átvehetted. Fontosak neked az ilyen elismerések?

- Hogy is fogalmazzak? Nagyon megtisztelő és jólesik, ha az ember kap egy-egy díjat, és persze ha a közönség szavaz ezekről a díjakról, az mindig még értékesebb, de számomra a siker egy picit összetettebb. Nekem sokat számít, hogy hányan vannak a koncerteken, hogy amikor kitartom a mikrofont, éneklik-e a dalaimat az emberek. Abban a világban, amiben élek, az a cél, hogy a zenét eljuttassuk az emberekhez, nekem az a fontos, hogy eljut-e hozzájuk és mond-e nekik bármit mindaz, amit megalkottam.

- Mi volt a legnagyobb elismerés, amit zenei pályád során kaptál?

- Ez az idén februári Aréna-koncert volt. Az, hogy eljött tizennyolcezer ember, azt bizonyítja, hogy jó úton járok és hogy valamit adhattam is nekik, ha ennyien kíváncsiak voltak rám. Nekem ez sokkal fontosabb visszajelzés annál, hogy megkapok-e időről-időre egy-egy díjat vagy sem. A díj is kell az egónak, de az igazi visszajelzés az, hogy hányan veszik meg a lemezedet, hányan veszik meg a koncertedre a belépőt. Nekem az a legnagyobb flash, vagy katartikus élménynek is mondhatnám, amikor az Arénában vagy a Budapest Parkban a közönség akár két percig énekli szóról szóra a dalokat, akkor is, amikor én nem éneklek...


KEDVENC VIDEÓINK 2016-BÓL - MÉSZÁROS LŐRINCTŐL MATOLCSY GYÖRGYIG SAJTÓRÓL. PÉNZÜGYEKRŐL ÉS EGYEBEKRŐL

ÁTLÁTSZÓ - VASTAGBŐR BLOG
Szerző: laspalmas
2016.12.28.



2016 elég sűrű év volt sok eseménnyel, amik miatt a közszereplők rendre megszólaltak. Vagy legalább próbálták őket megszólaltatni az újságírók több-kevesebb sikerrel. Összegyűjtöttük a legjobb produkciókat, és köszönjük a kollégáknak, hogy ott voltak és kérdeztek kitartóan.

TOP 10 FÉLREVEZETÉS - ÍGY "TÉVESZTETTE" MEG OLVASÓIT A TÉNYTÁR 2016-BAN

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: triest
2016.12.28.


1. Magyarországon nincs korrupció
Karácsonyi interjújában Orbán Viktor kifejtette, hogy a korrupció visszaszorulóban van Magyarországon. Ennek jele, hogy az elmúlt években töretlenül fejlődött az ország. Bár a Ténytár egész évben azon volt, hogy különböző mutyilisták összeszerkesztésével bebizonyítsa, hogy Magyarországon emelkedett a korrupció mértéke, végül kénytelenek vagyunk belátni, hogy a miniszterelnöknek igaza van, mi pedig tévedtünk. Hogyan is lehetne korrupcióról beszélni, amikor ilyen derék haladó gondolkodású kiváló szakemberek állnak az ország fejlődése mögött, mint például Mészáros Lőrinc, aki nemcsak a gázszerelés területén alkotott maradandót, hanem Felcsút polgármestereként egy modern kisvasút megépíttetésével feltette a nemzet falvát a turisztikai térképekre. 
Abban sincs meglepő, hogy a különböző közbeszerzéseken és állami föld-árveréseken Fidesz-közeli emberek taroltak, hogy a kormánypártot a legkiválóbb szakértő gárda veszi körül - legyen szó új beruházások megvalósításáról, vagy éppen földművelésről -, a döntési folyamatok során pedig ez számít Magyarországon, nem de?
2. Tarolt a Fidesz a népszavazáson
Rég nem látott győzelmet ért a Fidesz, amikor 98 százalékos támogatottságot szerzett az októberi népszavazáson. Ennél jobb eredményt talán csak Észak-Koreában tudtak elérni, de a kormánypártnak így sem kell szomorkodnia. Népszavazás-értékelő bejegyzésünkben csak és kizárólag azt próbáltuk olvasóinkba sulykolni, hogy érvénytelen lett a népszavazás, de mégis kit érdekel az érvénytelenség, amikor 98 százalékos támogatottságot a magyar kormány Brüsszellel szemben? Azt sem szabad elfelejteni, hogy az érvénytelenségi küszöböt a kormánypárt emelte 50 százalékra, így a régi balliberális rendszerben a népszavazás érvényes lett volna. 
népszavazásra elköltött 15 milliárd forint egyértelműen jó befektetésnek bizonyult, hiszen 98 százalékos támogatottság átütő fegyvert adott a kormány kezébe a kötelező kvóták ellen. (Bár több bejegyzésünkben is arról írtunk, hogy Brüsszel már nem a kötelező kvótákkal valójában megsokszoroznák a Magyarországra betelepíteni kívánt migránsok számát, csakhogy borsot törjenek Orbán Viktor orra alá. Ezt titkos brüsszeli forrásokból tudjuk.)
3. A magyar kormány gazdaságpolitikájának köszönhető a gazdasági növekedés...
Téves és félrevezető adatokra, valamint az unortodox gazdaságpolitika által nem ismert modelleredményekre alapozva többször is írtunk arról, hogy Magyarország fejlődése csak, és kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető, de ebben sem mondtunk igazat. Az adatok, amelyre alapoztuk írásainkat, uniós adatbázisokból származnak, azt pedig jól tudjuk, Brüsszel előszeretettel ferdíti meg a valóságot olyan adatokkal, amelyekkel keresztbe tehetnek Orbán Viktor sikeres gazdaságpolitikájának.
A magyar gazdaság szárnyalása valójában a magyar kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhető, a negatív hullámok pedig annak köszönhetőek, hogy Soros György sort-pozíciókkal próbál meg keresztbe tenni a magyar piacoknak. 
4. Nem közpénz a közpénz!
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a magyar bíróságokat a Bilderberg-csoport irányítja, mint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság szinte egyszerre, összehangolva mondta ki, hogy a közpénz márpedig közpénz, és a jegybanknak ki kell adnia az alapítványainak gazdálkodását. Bár a vitában mi is amellett foglaltunk állást, hogy a közpénz márpedig közpénz, jobban végiggondolva, sem nekünk, sem a taláros testületeknek nem volt igaza. Kósa Lajos zseniális nyilatkozatában magyarázta meghogyan lehetséges ez, ember legyen a talpán, aki nem az új Einstein-t látja a debreceni politikusban. „Ha azt feltételezzük, hogy az MNB-alapítványai közpénzként viselkednek, akkor nem lehetnek alapítványok. Ezek után még van, aki kételkedik a fekete lyukak létezésében? 
5. Matolcsy György a legsikeresebb jegybankár
2016-ban Soros György utasítására a Ténytár is támadást indított a jegybank ellen, de ez csak és kizárólag annak tudható be, hogy nem vagyunk hajlandóak elismerni Matolcsy György érdemeit, valamint az unortodox gazdaságpolitika sikereit. Pedig a rendszerváltás óta még nem volt ennyire sikeres jegybankelnök Magyarországon: úgy csökkentette rekord alacsony szintre a jegybanki alapkamatot, hogy közben még az infláció is eltűnt Magyarországról, és a jegybank is rekordnyereséget termelt. Matolcsy György sikereit mi sem bizonyítja jobban, minthogy a fiatalabb korosztályban is felfigyeltek már a tehetségére. Ezúttal is szeretnénk elnézést kérni a jegybankelnöktől az őt ért nem tisztességes támadások és a félrevezető bejegyzések miatt...

FEJÉR MEGYEI CASUS BELLI?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Endre István Simay
2016.12.27.


...az teljesen világos, hogy a hír, az interjú szövegének meghamisításakor vétett az elkövető. Akkor is hitelét rontotta a miniszterelnöknek, ha különben sokak szerint amúgy is hiteltelen az, amit mond. Ha tetszik rontotta a pillanatnyi, aktuálisan érvényes hivatalos igazságról alkotott képet. Sajtóetikailag is vétett. Alkalmasint mindenki, aki nem olvasta el, nem ellenőrizte a már kész sajtóterméket. Lehetővé téve azt, hogy hamisított szöveg kerüljön terjesztésre. Ez a minőségbiztosítási, sajtóetikai vétség szintén független attól, hogy mennyi a változtatott szöveg viszonya a ténylegesen ismert valósághoz. Ha a kettő között rést érezne bárki, akkor nyilvánvalóan az a megoldás, hogy Orbán mondatait külön publicisztikaként kellene összevetni a valóság ismert adataival. Az persze egy megint más kérdés, hogy egy ilyen összevetésnek mennyi a megjelenési esélye a kormányhoz közeli médiában. Mondjuk úgy: nem becsülném túl sokra.

De ez utóbbiban tévedhetek. Ahogy abban is, ha megpróbálnék végigmenni a társas beavatottságot említő gondolati szálon. Ebben az esetben tevőlegesen, illetve hallgatólagosan, vagy akár csak a trehánysága okán, de többeken „átment” a módosított szöveg. Ők mind érintettek lehetnek az ügyben. Ahogy lehet a véletlenek sajátosan különleges összejátszása is. Olyan, ami a magányos, szinte már mondabeli betűharcos kezére játszottak. Mint amikor a szegény parasztgyerek a mesében csak olyanokkal találkozik útközben, akik a segítségére siethetnek a királylányi párválasztási teszt végrehajtásában. Ha ettől a véletlentől eltekintünk, akkor marad egy sajtóetikailag lejárt szavatosságú csapata azoknak, akik kezén átment a lap. Ha ettől is eltekintünk, akkor marad a kérdés: „cui prodest?”.

Kinek az érdeke? A kiadónak valószínűleg nem. A szövegbe belepiszkálónak sem, mert az első vihogások után kenyérkérdéssé válhat a probléma kezelése. Elvben a kiadónak sem, mert a lapokat kiadóknak sem használ, ha ilyesmiről híresülnek el. Van azonban egy társadalmi kör, amelyiknek ugyanakkor vaskos érdeke is fűződhet egy ilyen akcióhoz. Ez azoknak a köre, akik a totális sajtó-cenzúrát szeretnék megvalósítani. Akkor is, ha ennek eszköze a kiépülő öncenzúra. A sajtót korlátozni akaróknak egy-egy ilyen akció hájjal kenegeti a máját. Tálcán kínálva azt a precedenst, ami Orbán megszólalásainak lemondását éppen úgy indokolni képes, mint a központilag kiosztott „spontán kérdéseket” és az azokra adott még spontánabbul felolvasott válaszokat. Ha pedig a korlátozás megtörténik, akkor már a kutyát sem fogja érdekelni a precedens valóságtartalma. Mert pont annyira fog számítani, amennyire a Don-kanyar hidegét befolyásolta az, hogy Kassát tulajdonképpen ki bombázta.

A KIEMELÉS INDOKA: AZ ANYA KÜLFÖLDI SZÁRMAZÁSA

TABUNYITOGATÓ BLOG
Szerző: Tabunyitogató
2016.12.27.


Hazánkban nem megfelelően működik a gyermekvédelmi rendszer, ezt már az ombudsman is több jelentésében feltárta, már évekkel ezelőtt. A magyar gyermekvédelmi rendszer tulajdonképpen az orránál fogva vezethető, bárki által megtéveszthető, a munkájukra vonatkozó jogszabályismerettel nem rendelkező hivatalok sokaságát jelenti, minek következtében nem védik, hanem ártanak a gyermekeknek, rendszerabúzussal gúzsba kötve őket.
Az alábbi nyílt levél is egy, jelenleg eljáró gyámhivatal felé íródott, idén Karácsonykor. A szüleitől úgy emeltek ki két gyermeket, hogy a szülők nem veszélyeztették őket, több pszichiátriai szakértői vélemény is kimondja róluk: gyermeknevelésre nemcsak együtt, de külön-külön is alkalmasak. Tetőzve a hivatali túlkapást, nem napközben emelték ki a gyermekeket, hanem felriasztva őket álmukból, éjfélkor, rendőri segédlettel – egy életre nyomot és törést hagyva ezzel a gyermekek lelkében.
S hogy mi volt a kiemelés indoka? Az, hogy az anyuka kínai állampolgár, és ezt a tényt az anyósa (az apai nagymama) nem tudta elfogadni, már a kezdetektől. Mivel határozott tiltása ellenére a fia (a gyermekek apja) mégis a szerelmét választotta, így az apai nagymama a saját fiát is elmebetegként állította be a hivatal előtt, akik az eddig elkészült szakvélemények ellenére is elhitték az apai nagymamának, hogy az apa alkalmatlan a gyermekei nevelésére. A gyámhivatal a kiemelést követően az apai nagymamához helyezte a gyámság jogát, és a gyermekeket is. A kiemelést követően a gyermekek nem használhatják a kínai nyelvet, nem beszélhetnek kínai nyelven az anyjukkal.
Ebben az esetben a PAS induktor a gyermekek saját nagymamája, a gyámhivatal pedig a gyermekeket, bevonva őket rendszerabúzussal, segít elidegeníteni a saját szüleitől. A nagyobbik gyermek most 5 éves, és egyre többször hangoztatja, hogy meg akar halni.
A szülők mindketten, vállvetve küzdenek gyermekeikért, és egymásért is, mindeddig sikertelenül. De beszéljen inkább az anya, elmondva a teljes és részletes történetüket:

AZ ATV HŰSÉGFOGADALMA ORBÁNNAK A HVG-BEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Bartus László
2016.12.27.


A HVG fizetett hirdetésként is közölhette volna ezekben a nehéz időkben az ATV-ről és a Hit Gyülekezetéről írott cikkét, amit alig titkoltan tollba mondtak a hites illetékesek. Ezzel együtt érdekes, mert szokás szerint önleleplező írásmű született.

Mindjárt az elején tisztáznunk kell, hogy az ATV nem átállni készül a kormány oldalára, hanem 2010-től a kormány oldalán áll. Az ATV 2010 óta becsapja nézőit, és az Orbán-rendszer legerősebb bástyája, amely kontroll alatt tartja az ellenzéket és Orbán kezére játssza őket.

Az ATV nemcsak a gőzt vezeti le 2010 óta, hanem manipulálja a nézőket, gyakorlatilag kivégezte az ellenzékiséget Magyarországon. Németh Sándor vezető lelkész mondta meg, hogy ki szerepelhet, ki nem szerepelhet, miről lehet szó, miről nem, ha behívtak valakit, miről beszélhet és miről nem. Ha valaki "hibázott", többé nem hívták be.

A Hit Gyülekezete nem a semmiért kapott egyházi státuszt, miközben első kormányzati ciklusában a Fidesz azért akarta az egyházi törvényt módosítani, hogy az általa "családellenes destruktív szektának" nevezett Hit Gyülekezetétől az egyházi státuszt megvonja. Végül a kisegyházak közül egyedül a Hit Gyülekezete kapta meg. Vajon miért?

Az egyházi státusszal olyan kedvezmények jártak és annyi pénz ütötte Németh Sándor markát, hogy neki elemi érdeke az, hogy az Orbán-rendszer soha ne szűnjön meg. Az ATV ezért ötödik hadoszlop kezdettől fogva, trójai faló, amelyen keresztül nemcsak elárasztották az Orbán-kormány hazudozóival az ellenzéki nézőket, hanem tudatosan és szándékosan manipulálták, féken tartották őket, csillapították ellenzéki érzelmeiket.

Egy mostanihoz hasonlóan megíratott Népszabadság-cikkben leplezték le önmagukat és az Orbánnal kötött paktumot. A 2010. március 17-én megjelent cikk szerint Németh Sándor ígéretet tett arra, hogy kiáll az MDF mögül, hátbaszúrja Orbán jobboldali riválisát, ezért cserébe megkapják az egyházi státuszt. A paktum érintette az ATV-t is a cikk szerint. Orbán ezért még a katolikus egyházzal is vállalta a konfliktust, és a Hit Gyülekezete érdekében verték szét az utolsó pillanatban a már kész egyházi törvényt.

Ennyit bevezetésként a megrendelt HVG-cikkhez.

Szó sincs átállásról, annyi változott, hogy Németh Sándor kapott egy igazi ellenzéki riválist a G. nap után, s miután az ATV álellenzékiségének utolsó bástyája, Kálmán Olga is Simicskához távozott, Németh megfenyegette Simicskát. Majd azzal a lendülettel össze is csinálta magát, és elszaladt Orbán apucihoz védelemért. Ezért jött létre Vajnával a találkozó, nem a nyers halak egészségre gyakorolt hatása miatt.

Ez utóbbi állítás lehet a vezető lelkész megszokott hazugságainak egyike a Magyar Narancsnak adott interjújában, de akár igaz is lehet, mert az állandó kisebbrendűségi komplexusokkal küzdő Németh abszolút alkalmas arra, hogy a Vajnával való találkozón egy szót se szóljon a nagy megtiszteltetésben arról, amiért odament. Ezért ennek a találkozónak a lényege nem is az, hogy mi hangzott el, hanem az, hogy megtörtént. Németh hisztérikus rohamot kapott Kálmán Olga távozása miatt, s leleplezte önmagát...

AZ ÁRTATLANSÁG KORA - GRESPIK KENYERE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2016.12.28.


„Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam.” (JA)

Ki gondolta, ki gondolhatta volna, hogy ma andalodva, mint ártatlan gyermekkorra, úgy emlékezünk arra a tévétörténeti csodára, amikor a jámbor arcú Grespik László kenyérrel hajigálódott élő adásban. Mindez 2000-ben történt, most pedig meghalt a magyarságkutató, különösen homályos, egészen sajátos alak. Voltaképp a mélységes mélyből ez juttatta eszembe, hogy máma mi is folyik a dzsungelben, hogy hogyan sprickol a vér.

Ha ezt a médiaévet röviden foglalhatnók össze, akkor ennyi volna: a legolvasottabb politikai napilapot megszüntették, a leghallgatottabb rádióműsort bezárták, a legolvasottabb portál és az egyik legnézettebb csatorna heti rendszerességgel végez karaktergyilkosságokat. Grespik meghalt, a stúdióban nem kenyérrel szórakoznak, hanem kegyetlen arcú párthuszárok mondják a képünkbe szenvtelen hazugságaikat.

Milyen rövid is az emlékezet. Belegondoltál abba nyájas olvasó, hogy húsz éve még nem volt RTL Klub? M1 volt, M2 meg Duna. Ma pedig a te pénzedből veszi meg a hollywoodi mikulás a TV2-őt, hogy a nagyiparban, futószalagon gyártott – hm – igazság pótlékot tolják a választópolgár képibe, meghamisítva múltat, jelent és jövendőt, hogy Orwell szuszakodva forgolódik a sírjában, és kéri a receptet? Na, ugyehogy nem. Hát ezért siratom én Grespiket, aki a maga ostobaságában még az őszinteség csíráját hordozta...

SZERKESZTŐKET RÚGTAK KI A MEGHAMISÍTOTT ORBÁN-INTERJÚ MIATT

INDEX.HU
Szerző: FJ
2016.12.28.



A Veszprémkukac.hu írja, hogy felmondtak, Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének, Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének és Klecska Ernő lapszerkesztőnek. Földesi Gábort a veszprémi Napló digitális menedzserét is elbocsájtják. Az indoklás szerint a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük.

Az egyik érintett kérdésünkre elmondta, hogy fentiek közül három munkatárs azonnali kirúgását meg tudja erősíteni. Munkaügyi perre is mennek.

A szerkesztőket kedden dél és tíz körül hallgatta meg egy tízfős testület, a tulajdonos Mediaworks ragaszkodott ehhez a megoldáshoz. A testület alapvetése az volt, hogy a szerkesztők szabotálták a lapot. A nekünk nyilatkozó munkatárs azonban cáfolta ezt, úgy érzi, provokáció történt. Azt mondta, olyan valaki nyúlt bele a rendszerbe, aki nagyon jól ismerte a lap működését, a gyártás ütemezését és informatikai hátterét. A cikket már abban az állapotában módosították, amikor az előírások szerint sem kell elolvasniuk a szerkesztőknek a lapot. A nyomdába küldés előtti pár percet használhatta ki a hekker. A naplózott fájlok is ezt bizonyítják.

Az már kiderült, hogy kinek a gépén és felhasználónevén jutottak be a rendszerbe. Utóbbi, információink szerint egy szabadságon lévő munkatársé volt.

Úgy tudjuk, a veszprémi lap munkatársainak gépeit elvitték a szerkesztőségből, hogy átvizsgálják azokat.

MINÉL JOBBAN ÜVÖLT A PROPAGANDA, ANNÁL NAGYOBB A SZAR

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2016.12.27.



...az a büdös nagy igazság, hogy a nemzeti büszkeségünkön és az ezeréves történelmünkön kívül már mással nemigen verdeshetjük a horpadt mellünket. A győztes, sikeres csapat, a gazdasági ésszerűség a kormánypropagandán és a személyiségzavar fején kívül sehol nem mérhető. Mert el lehet törölni a létminimumot és akkor nincs szegénység, mert azt lehet mondani, hogy az ingatlanpiac trendjei nem nyújtanak hiteles képet a vagyoni helyzetről, tehát a senki által meg nem választott Európai Központi Bank kösse fel magát, de a helyzet az, hogy csórók vagyunk, egyre csóróbbak vagyunk, miközben azért fizetünk adót és 27%-os rekordáfát, hogy a Blaháról megüzenjük Brüsszelnek, hogy mi így szeretünk élni.

Az a büdös nagy helyzet, hogy 5-6 év alatt az unortodox gazdaságpolitikánk oda vezetett, hogy a kitartó néphülyítésbe csomagolt korrupció a régió és Európa sereghajtói közé katapultált úgy, hogy ugyanazok a fejlődési lehetőségeink voltak, mint mindenki másnak. A rendelkezésre álló források ésszerű (re)disztribúciója és a piacpárti intézkedések helyett az állampárt mindent megadóztatott, mindent központosított, mindenbe beleugatott és a házi oligarchák között osztogatta szét a monopolizált javakat. Következésképpen Putyin seggének nyaldosása közben mára ánuszrózsán fejeltük a szlovák gazdaságot is, ami azért nem éppen kis teljesítmény.

És ebben nem az a durva, hogy közben például a kormány saját nagyszerűségeként próbálja eladni a gáz világpiaci árának csökkenését, hogy könyékig vájkál a közpénzes bödönben, hogy nyolcadrangú senkikből zsíros strómanokat tenyészt, akik mindent felzabálnak, hanem hogy közben a társadalom legalsó rétegeiben hányódó szerencsétlenek meg a leszakadó középosztály (igen, a közepet méri ez a vizsgálat) helyzete párhuzamosan ezzel egyre kilátástalanabb lesz. Maradnak a lózungok, az egyre agresszívebb plakátkampányok, amikből pontosan lehet tudni, hogy napról napra szarabb a helyzet. Minél jobban üvölt a propaganda, annál nagyobb a szar. Ez itt csak egy szelete a pöcegödörnek. Ha nem a fényestekintetű segglyukából nézzük, mindenhonnan pöcegödör ez.

A HÍRTV FORDULATA

POLITIKAZABÁLÓ BLOG
Szerző: Politikazabáló
2016.12.27.


A G-nap után nem sokkal hírtelevízióvá alakult az m1, és ezzel az igazán fanatikus Orbán-hívők is megtalálták az új tv-jüket. Ahogy a print médiában a Magyar Nemzet helyett a Magyar Időket olvashatják. Igen ám, de azért eddig is volt egy olyan - fogalmazzunk így - jobbos réteg, akik maradtok az oldalon, kritikusak Orbánnal, főleg a Habony, Vajna, Mészáros Lőrinc, Rogán és barátai által generált problémákat nehezen veszi be a gyomruk, de maradtak a konzervatív oldalon, maradtak a HírTv-nél, amit vagy 10 éve néznek.
Műsorvezetőkben és -készítőkben volt vándorlás az m1 és a HírTv között, ide és oda is, de a tv maradt a jobboldalon. Érezhető a váltás a G-nap után, sokkal kritikusabbak Orbánnal, és van egyfajta közeledés a Jobbik felé, de nem annyira szembetűnő, mint az m1 egyoldalú jobbossága vagy az ATV baloldaliságaA magyar médiapiacon mindenképpen a színvonalasabb, értékesebb televíziók közé tartozik a HírTv.
Viszont nem tudom, hogy mennyire veszi be az eddigi közönség gyomrát Kálmán Olga, M. Kiss Csaba és a Népszabadságtól (!) igazolt Varga G. Gábor. Meg ki tudja, ki jön még? Vagy ki megy? Legutóbb Sárfalvi Péter ment el helyettes államtitkárnak. Pedig ő a G-nap után is maradt. Ahogy sokan mások is...

SVÁBY ANDRÁS: SOSEM FÉLTEM A BIZONYTALANTÓL - (KÖNYV ÉS INTERJÚ RÉSZLET)

SZEGVÁRY KATALIN BLOGJA
Szerző: Szegváry Katalin
2016.12.23.



Először a nevére figyeltem fel az MTV-ben. Aztán megtudtam, hogy egyik kedvenc festőművészem, Sváby Lajos fia. Egy idő után már saját jogon is érdemes volt figyelni rá, Bánó csapatában, az Objektívben. Pedig minden szabálytalan rajta. A hangja, a prozódiája, az arca, a mozdulatai. Nem szépfiú, de mégis vonzó pasi. Ezt mondják a nálam fiatalabb nők is. Bevillan egy másik kép. Két kis kópé, Kereszthy Gábor és Sváby András bermuda gatyában üldögél a volt filmgyár udvarán, amit akkor már a TV 2 tulajdonolt, és arra vár, hogy feladatot kapjon az új csatornán. Szeretem a posztjait a Facebook-on. A ma már étterem tulajdonos Sváby a közélet rezdüléseire fanyar, angol humorral reagál. Nem agresszív, de van az írásaiban valami finoman gyilkos irónia, amivel a hazai politikai életet kommentálja. Még mindig sokan figyelnek rá. Az Ürömi Hütte vendéglőse, a Panir streetfood-lánc és a Videoklinika tulajdonosa ma nem kell a médiának. Még nem kell. Nagy luxus kihagyni a tudását.

- Szegvári Katalin: Emlékszel, én már tárgyaltam a TV2 akkori vezetőjével, és mondtam nektek, vigyázzatok Tolvallyal.

- Sváby András: Azt se tudtuk, ki ő. Akkor találkoztam vele életemben először. Prokopot, a jobbkezét, egyszer láttam egy szlovákiai rafting túrán. Mi kiszálltunk csurom vizesen egy kenuból, amikor ő éppen megérkezett vasalt ingben, egy elképesztően drága, faberakásos biciklin. Egymást kérdeztük, ki ez az ember, és mondták, hogy ő lesz az egyik kereskedelmi tévének a feje. Mondtam, Jézus Máriám.

- Hogyan kerültetek a TV2-höz?

- Amikor Peták István és Sárközy Erika megszüntette az Objektívet, visszamentem a rádióba dolgozni. Nekem a rádió mindig a menekülő helyem volt, olyan mint a tökéletes, csodálatos nő, aki mindig hűséges hozzám. Én meg mindig hűtlen voltam hozzá. De ő rendszeresen visszafogadott. Keresztyvel visszamentünk hétvégi Krónikát csinálni. Kéthetente egy esti krónikát, egy délit, egy délutánit és egy késő estit. Ez volt a dolgunk, kevés pénzért, de örömmel.

- Párszor pofán csaptak benneteket a politikai döntések, a médiaháborúk.

- Mi azt nem pofán csapásnak éltük meg, inkább kalandnak. Egy idő után már csak röhögtünk, hogy elmentünk egy műsorba, amit nagyon szerettünk, legyen az Egyenleg vagy az Objektív, akkor azt megszüntették, mi meg vissza a rádióba. Amikor a Csúcs-féle őrjöngés volt a Magyar Rádióban, akkor én pekingi tudósító voltam. Onnan datálódik a Keresztyvel való barátságom. Korábban is ismertük egymást, voltunk együtt bulizni, meg csajozni, de nem voltunk közeli barátok. Akkor lett szorosabb a kapcsolatunk, amikor fölhívtam Gábort Pekingből, ő Párizsban volt tudósító, és mondtam neki, figyelj ide Gábor, mi nem adhatjuk a hangunkat egy olyan intézménynek, amelyiknek Csúcs László a vezetője. Engem nagyon megviselt a százhatvankilenc rádiós kirúgása. Naponta egyeztettünk Gáborral. Visszajöttünk mind a ketten szabadságra, és a választások után jött Bánó, hogy indul egy műsor, az Objektív, van-e kedvünk ott dolgozni...

MONDD HANGOSAN, MONDD TISZTÁN, MENEKÜLTEK ITTHON MÁR!

MODERN MAGYARORSZÁG MOZGALOM BLOGJA
Szerző: MOMA
2016.12.27.


Ezt a jelszót skandálta az a hatalmas tömeg, ami az egy héttel ezelőtti gyalázatos berlini teherautós merénylet után összehívott idegengyűlölő tüntetésre válaszul szinte spontán módon összegyűlt a nyugat-berlini emléktemplom környékén. Németek, kurdok, törökök, arabok és mások egymásba kapaszkodva léptek fel a nem is annyira lopakodó nácik ellen. 

Angela Merkel német kancellár karácsony előestéjén kijelentette, hogy büszke a német népre, mert jelesre vizsgázott emberségből. Bármekkora is a gyalázatos merénylet utáni sokk és döbbenet, senki nem hagyhatja, hogy az általánosító gyűlölet elterjedjen és megmérgezze a német társadalom drágán helyreállított egészségét.

Németország nyitott és befogadó marad - hangsúlyozta a kancellár. A terroristák nem érhetik el céljukat. Nem lesz megosztott, idegengyűlölő és zárt a német társadalom. Megvédjük az európai és az egyetemes emberi értékeket. Felmutatjuk a keresztény értékeket - a türelmet, a megértést, az üldözöttek befogadását, az elesettek és a kitaszítottak megsegítését, felkarolását.

Ezt hangsúlyozták a német egyházak, a katolikus és a lutheránus egyaránt.

Ezeket az értékeket hirdette Ferenc pápa karácsony szent ünnepén a Szent Péter téren...

MIÉRT NEM ZÁRKÓZTUNK FEL A NYUGATHOZ 1989 UTÁN?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Éber Márk Áron
2016.12.27.



A kelet- és közép-európai elitek azon köreiben, amelyek a nyugat- és észak-európai társadalomfejlődést tekintik követendő mintának, bő kétszáz éve ott buzog a „felzárkózás” vágya, az „utolérés” akarása. Távolról sem magyar sajátosság, nem is csak a kelet-közép-európai elitek sajátja, itt és most mégis a mi felzárkózásunkról lesz szó.

A felzárkózás vágya


A felzárkózás kollektív vágyának tapasztalati alapjai sokszor ma is ugyanolyan kézenfekvők, mint az elmúlt jó kétszáz évben bármikor: hosszabb-rövidebb utazások, kint tartózkodások után „a Nyugat vágyterében megmerítkezőket” hazatérve ambivalens érzések kerítik hatalmukba. A hazatérő óhatatlanul a hírhozó szerepében találja magát: mesélnie kell, milyen volt, hogy boldogult „odakint”. Gróf Széchenyi úti irataitól a napjainkban hazavergődő Erasmus-diák élménybeszámolójáig számos változatban, gazdag sokféleségben áll elő valamilyen kép arról, milyen is az élet „odakint”. Az elbeszélés óhatatlanul értékelő lesz. Még ha vegyes is a már ezerszer megrajzolt kép érzelmi színezete, a hazaérés sokkja és a visszarázódás után a „kinti” tapasztalatok könnyen idealizálódnak. Újjászületik az amúgy is erős hagyománnyal bíró kollektív vágy: vagy mennünk kellene, de mindannyiunknak, vagy elérni azt, hogy itt is úgy élhessünk, ahogyan ott élnek.

1989 – az illúzió kivirágzása

A legutolsó nagy reményekkel kecsegtető korszak, amely milliók számára kínálta fel a reményt – hogy ezen túl ugyanígy, vagy még jobban, de ami biztos: szabadabban élhetünk, s hogy hamarosan itt is lehet jólét és szabadság –, a rendszerváltással vette kezdetét. 1989 nyugatos elitjei és értelmiségi főszereplői tán minden korábbinál lelkesebben táplálták a hitet, hogy a magyarság történelmi fordulóponthoz érkezett: itt az alkalom, hogy „visszatérjünk Európába”, „felemelkedjünk a Nyugathoz”, felzárkózzunk a világ fejlettebb térségeihez. Ha „túlszárnyalni” azért nem is fogjuk, miként azt Hruscsov ígérte, de most legalább „utolérhetjük” a gazdag országokat.

1989-ben és közvetlenül utána mindez nem maradt az értelmiség és a nyugatos elitek belügye. E reményben – eleinte – éppúgy osztozott a fusizó csepeli melós, a háztájizó óvónő, a fröccsöntő vállalkozóvá vált TSZ-tag, a balatoni lángossütő, a kunhegyesi zöldséges, a keresetét különórákból kiegészítő matematikatanár, a hálapénzből felhúzott nyaralójában nyugodtan hátradőlő nőgyógyász főorvos vagy a gebinre váltó egykori gyártástechnikus. A felzárkózás vágya és reménye, hogy mindez most valóban megtörténhet – ha kemény munkával, áldozatokkal és csak sok-sok erőfeszítés árán is –, olyan szikra volt, ami valóban milliók akaratát lobbantotta lángra: újra megszületett és megerősödött az illúzió, hogy megéri az erőfeszítés, megéri a lemondás, megéri a munka, mert most tényleg valami nagyszerű és közös felemelkedés veszi kezdetét. Még ha sokak Nyugat-képe csak a Sat1 és a Pro7 reklámvilágából építkezhetett, és még ha a legtöbben „a Nyugatból” csak a Mariahilfer Straßét láthatták saját szemükkel a nyolcvanas évek végén, a remény dallama az ő fülükben is boldogan visszhangzott: utolérjük Ausztriát!

Ez az illúzió futott zátonyra és tört darabokra az elmúlt több mint két és fél évtizedben. Nem egyszerre, több hullámban. Már csak kevesen hisznek benne, ha vannak még egyáltalán.

Mármost bő két és fél évtized távolából feltehető a kérdés: milyenek voltak a felzárkózás valóságos esélyei? Hol keressük a kudarc okait? Miért nem sikerült? Sikerülhetett volna egyáltalán?...

TGM, A GLOBÁLIS NAGYTŐKE FASIZMUSA ÉS DONALD TRUMP

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2016.12.27.



Tamás Gáspár Miklós filozófus-közíró a kapitálfasiszta apokalipszis eljövetelét vizionálja nagyívű esszéjében. A fent említett nagy ív a bebörtönzött ellenzékiből de facto miniszterelnökké avanzsált Ang San Suu Kyi-től egészen az első világháborús szociáldemokrata osztályárulásig feszül, körülötte Brexit, Trump és a tőketulajdon nélküli néposztályok, mint háromkirályok, és éppen csak azt nem írta le, hogy Isten jól elbaszta a világot, mint az egyszeri székely bácsi a fogpiszkálót.

A Gulyás Gergely nevezetű takonypóc mondta minap Schmidt Mari néniről, hogy a fellelhető legmagasabb intellektuális színvonalat képviseli. Mária mami a paranoid jakságait, gnúságait, zebuságait a harmincas évek leningrádi feljelentő leveleinek stílusában írja meg, TGM viszont még így erősen befüvezve is nagyon vicces, szóval ez nem egy panaszposzt akar lenni, csak afféle szolid megjegyzés.

TGM szerint a globális nagytőke, akivel szemben, bár talán csak én érzem így, kisebb ellenérzésekkel viseltetik, éppen felzabálja a liberális világrendet (mellyel szemben TGM szintén mintha kisebb ellenérzésekkel viseltetne, talán az epertorta az, amit szerzőnk rendszerkritikai felhangok nélkül el tud viselni,már ha az a bizonyos epertorta nem írt valami dehonesztálót a világproletárok nászáról), és ennek nyilván Donald Trump győzelme a legfényesebb bizonyítéka...


KÖZÖSEK A CÉDULÁINK - NÁDAS PÉTER ESTERHÁZYRÓL

LITERA.HU
Szerző: Litera
2016.12.24.


„A hely, ahol vagyunk; Esterházyval és nélküle”: ez volt a címe annak a beszélgetésnek, amelyet 2016. október 11-én a Ráday utcában rendeztek. A Széchenyi István Szakkollégium vendége Nádas Péter volt, akivel Jánossy Lajos beszélgetett.

Hegedüs Márton: Hogy miért Esterházy, miért ez a téma, és miért így, arról egy kis történetem van. A Bánkitó Fesztiválon ültünk egy körben, részben szakkollégistákkal, részben más barátokkal, akkor ugrott fel az Index híre, hogy elhunyt Esterházy Péter. Arról beszélgettünk a srácokkal, hogy mi is lesz tulajdonképpen az irodalmi és közéleti Magyarországon. A mi korosztályunknak Esterházy axióma, egy állandó, ami nélkül nem tudjuk, hogyan kell beszélgetni az irodalomról, és azt sem, hogyan kell gondolkoznunk az életről. Azt remélem ettől az egy-másfél órás beszélgetéstől, hogy kicsit közelebb kerülünk a kérdéseinkhez, és ahhoz, hogy ezt a talányt határozottabban tudjuk majd megfogalmazni. Át is adnám a szót Jánossy Lajosnak, jó beszélgetést! 

Jánossy Lajos: Jó estét kívánok én is mindenkinek! Amikor Hegedüs Marci felvetette, hogy adjunk címet ennek az estének, a kézenfekvőre gondoltam: „A hely, ahol vagyunk, Esterházyval és nélküle”. Azt gondolom, azt, hogy milyen lesz, vagy milyen nélküle, ezt még elég nehéz megítélni. Vele is voltunk, vele is leszünk, csak az a kérdés, hogy ez a másképpen vele lét, ez mit jelent. Ugyanakkor „A hely, ahol vagyunk…” cím nagyon adta magát, főként azért, mert Esterházy Péter komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy ez a hely tulajdonképpen egy nyelvi tér. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy – nem tudom elkerülni ezt a szót – korszakalkotó íróról beszélünk, egy korszakalkotó pályatárssal…
Nádas Péter: És ez még él!
Jánossy Lajos: És ő még él! Azt gondoltam, érdemes volna megközelíteni azt a helyet, ahol vagyunk, abban a nyelvi térben, szerkezetben felvillantani néhány erőteljes momentumát, ahogy ez a nyelvi tér Esterházy Péter intenciói szerint, vagy, ahogy ez a nyelvi tér Nádas Péter intenciói szerint alakult. Esterházy pályakezdésének idejét, azt gondolom, érdemes néhány megfigyeléssel, lábjegyzettel felvillantani. A 70-es évek második felében vagyunk, az első könyvnél, és az a közkeletű megfogalmazás, hogy felmondott vagy felmondatott bizonyos konszenzusokat, azt hiszem, arra is csábíthat bennünket, hogy bizonyos irodalomtörténeti távolságokból vessünk most először horgonyt. Mi volt ez a konszenzus, mi volt ez a status quo, ahol hangot kellett találni, meg kellett találni a megszólalásnak egy bizonyos ezt felbontó hanglejtését és perspektíváját?
Nádas Péter: Néhány szóval azért hadd térjek vissza arra, amit Hegedüs Márton mondott. Azért válaszoltam, hogy örömmel, igen, persze, jövök, mert egyrészt a véletlen úgy hozta, hogy Budapesten vagyok, másrészt, mert világos volt a kérdésből, hogy nemzedékének eddig még nem volt ilyen vesztesége. Egy jelentékeny ember ne haljon meg. Abszolút önzés a részemről, hogy olyan embereket akartam látni, akik jelentékeny embert még nem láttak meghalni. Kosztolányival szólva mostanában csupa olyan ember hal meg, aki korábban soha. A halál valószínűleg minden nemzedéknek újdonság. Én már hozzászoktam. Az ember meghal. A jelentékeny is meghal, meg a kevésbé jelentékenynek nevezett is. Nincs a kettő között különbség. Legfeljebb a halálukra irányuló figyelemben. Hozzá kell tenni, hogy Esterházy nyolc évvel volt fiatalabb nálam. Ez nagyon sok, mert nekem ’56-ról már voltak, nem emlékeim, hanem élményeim. Alapvetően meghatározták az életvezetésemet, az életmenetemet. Neki nem. Igaz, én nem voltam kitelepítve. Én nem tudtam emiatt palócul. Ő tudott palócul, csodálatosan beszélt palócul. Bohóc volt, clown volt, de nem volt mímikus alkat, és ezért nagyon ritkán ragadtatta el magát, ritkán beszélt palócul. De hát mindketten a diktatúra körülményei közé születtünk. Ő egyenesen a diktatúrába született bele, én egy másik diktatúrába, korábban. Diktatúrák határozták meg az életkörülményeket, amelyek között az embernek ki kellett magát ismernie. Amelyekhez idomult, amelyekkel együttműködött, vagy éppen ellenkezőleg, amelyekkel megtagadta az együttműködését. De itt már nagyon csúszós területre érkezünk, érdemes differenciálni. Különböző életstratégiák léteztek, különböző lehetőségek léteztek, és különböző adottságok léteztek. Én például polgári származék vagyok, ő arisztokrata, mégpedig főnemes. Nagy különbséget ad az önkéntelen és a tudatos döntések láncolatában. A diktatúra lépéseire adott reakciónak más lesz fokozata. Arról külön beszélhetünk, hogy ez a differenciálódás miként ment végbe. Hogy ment végbe engem illetően, és hogyan ment végbe Esterházyt illetően, amíg el nem foglaltunk egy bizonyos pozíciót, ez a pozíció pedig valóban a szembehelyezkedés volt. Nemcsak a politikai rendszerrel, hanem azzal az esztétikával, amit ez a politikai rendszer kitermelt, vagy azokkal az esztétikai irányokkal, amelyek spontán létrejöttek benne. ’68 után én en block szemben álltam mindennel, kivonultam a városból. Föladtam az állásomat. Lakásom amúgy sem volt, úgyhogy szabad voltam, mint a madár. Elmentem vidékre, holott Budapesten születtem. Halvány lila gőzöm nem volt a vidéki életről, de a növénytermesztéshez különböző okokból értettem. Ő pedig egészen más pályát futott be a maga családi hátterével. Egyszer egy külföldi konferencián hátulról váratlanul átfogta a vállamat, és a fülembe súgta: pedig milyen jó gróf lehetett volna belőlem. Soha nem beszéltük meg ezt a mondatot. De világos, ha egy viszonylag független közösséghez kívánt tartozni gyerekként, akkor számára egyetlen lehetőségként a futball maradt. Semmi más. Ami nagyon jellemző erre a késő Kádár-kori ifjúságra. A futballpálya. Egyszer Kőrösi Zoltánt, egy másik fiatalabb kollegát azzal piszkáltam, hogy utálom a futballt, a férfiközösségnek ezt az erősen szagos tartományát. Kultúrára, a függetlenség egyetlen lehetőségeként nagyon pusztító a hatása. Önmagában biztosan létezhet a futballnak szakmai kultúrája, de arra nem látok lehetőséget, hogy a tömegszórakoztatásnak ezt a módját a kultúrával összegyúrják és filozófiává avassák. Akkor nagyon csúnya lesz a végeredmény. Sehol nem is teszik. A nagyon értelmes, nagyon kedves és rettenetesen érzékeny Kőrösi Zoltánt traktáltam egyszer ezzel. És ő akkor elgondolkodva azt kérdezte, hogy ugyan milyen lehetőségem lett volna még? Apja katonatiszt volt. Egyik városról a másikra vándoroltak. Városon kívül éltek. Ha azt akarta, hogy bármilyen köze legyen a többiekhez, akkor ez volt az egyetlen lehetősége a családon kívüli szocializációra. A főnemesnek, ennek az európai léptékben is nagyúr fiának, fiainak szintén ez volt az egyetlen szocializációs lehetőségük, hogy ahhoz a társadalomhoz tartozzanak, amelybe beleszülettek: a csillaghegyi futballklub. Voltam kint a pályán Esterházyval, fényképezni akartam őt anno ’78-ban talán. A múlt században, „még láttam Lenin elvtársat” – ez egy Esterházy-mondat. Kimentem egyszer a pályára, amikor játszott, Csillaghegyre, de a második vagy a harmadik percben kiállították. Csak azt tudtam lefényképezni, amint már felöltözve dúlt-fúlt a pálya szélén. Rám ordított, hogy hagyjam abba ezt a hülyeséget, mármint ezt a fényképezést. Soha többé nem láttam ilyen leplezetlenül. Mélyen fel volt háborodva. Nagyon szomorú, de nagyon vicces dolog volt a kiállítása, és ez az egész csillaghegyi futballklub. És nagyon érthető. De nem ezt kérdezted...