2019. január 10., csütörtök

AZ ORBÁNI KORRUPCIÓ ÉS A LOPÁS ÚJ NEVE: "ÜZLETI ÜGYEK"

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.10. 


Orbán vette a bátorságot, és tíz (!) év után először a sajtó elé állt. Ehhez tudni kell, hogy azok a nyomdaipari és elektronikus termékek, amelyekben ő megnyilvánul, szakmai értelemben nem tekinthetők sajtónak, azok az alkalmazottak, akiknek az alákérdezéseire ő előadja a monológjait, s megválaszol a saját stábja által megfogalmazott kérdésekre, azok a személyek nem újságírók.

A helyzet most sem változott, amikor a nagy hős kimerészkedett a sajtó elé, mert ugyanazt csinálta velük, mint saját mikrofonállványaival: csak arról beszélt, amiről akart, a sajtónyilvánosságot érdeklő egyetlen kérdésre sem válaszolt, hanem azokat nevetséges és primitív hivatkozásokkal elutasította. A mostani Orbán-interjú annyiban különbözött csupán az általa rendezett, bohózat kategóriájába tartozó álinterjúktól, hogy ezúttal elhangozhattak valódi kérdések is, válaszokat azonban Orbán ezúttal sem adott semmire.

Mentségére legyen mondva, ezekre nem is lehet válaszolni. Arra a kérdésre, hogyan lehet a felcsúti iskolatársa, egy bunkó ostoba gázszerelő Magyarország leggazdagabb embere az általa irányított közbeszerzések révén közpénzekből, nem lehet semmi értelmeset vagy elfogadhatót mondani. Arra sem, hogy a fatolvaj veje, akit a bizonyítható bűncselekménye miatt a mai napig nem ítéltek el a fideszes bűnüldözők, hogy lehet milliárdos néhány évvel azután, hogy elvette az ő lányát. Ezekhez a nyilvánvaló bűncselekmélnyekhez képest Zuschlag nevetséges sikkasztása vagy Tocsik Márta visszacsorgatása a pártkasszába csak gyerekes játszadozás.

Érdemes egyetlen szót ejteni arról, hogy az orbáni hazugságdömpingben milyen indokkal tért ki a valódi válaszadás elől. Azt az ócska szöveget sütötte el megint, hogy azért nem válaszol a strómanjai, a családtagjai, az oligarchái és valójában a saját maga mérhetetlen gazdagodásáról, mert ő “üzleti ügyekkel” nem foglalkozik. Ez maffiazsargon. A maffiában beszélnek így a vesztegetésekről, a lopásról, a korrupcióról, a lenyúlásról. Csakhogy itt közpénzek százmilliárdjairól van szó, amelyekért ő felel. Ezek nem csupán a maffiája “üzleti ügyei”, amelyekkel Orbán nemhogy nem foglalkozik, hanem egyenesen ő irányítja azokat, hanem ezek közügyek. Közpénzügyek. Nem a haverjai magánjellegű “üzleti ügyei”. Ez a válasz arcátlanság.

Hogy mennyire köze van ezekhez az “üzleti ügyekhez”, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ország egyetlen gázszerelője lett többszázmilliárdos vagyonnal az ország leggazdagabb embere, és nem csupán gázszerelésből, hanem a nevére írtak minden pénzt, vagyontárgyat, munkát, közbeszerzést, tulajdont, amit Orbán a közvetlen ellenőrzése alatt akar tartani, beleértve a magyar sajtó nagyobb részét is. Simicska pedig csak addig volt sikeres üzletember, amíg Orbán embere volt, amint felvirradt a G-nap, hirtelen elveszítette a képességeit, a végén még a tulajdonait is, és kiforgatták a zsebeit Orbán emberei. Simicska esete csak annyiban különbözik a Keresztapa című film bármelyik jelenetétől, hogy nem érte baleset, nem fulladt vízbe, nem lőtték tarkón, nem fojtották meg egy zsineggel, de kilátásba helyezték.

Ezek után mondja Orbán azt, hogy a korrupcióval szemben zéró toleranciát alkalmaz, amelyet csak abban az esetben lehet értelmezni, hogy ha arra a korrupcióra gondol, amit az ő bűnszervezetén kívül akar valaki megcsinálni. Az egész szervezett lopást Obán irányítja, ő tartja a kezében. Senki nem önállóskodhat, mint a szociknál, senki nem nyúlhat a pénzhez, mert az mind Orbáné. Aki ezt meg meri tenni, akár a bandán belül, akár a bandán kívül, annak levágják a kezét. Így kell érteni az orbáni zéró toleranciát a korrupcióval szemben. Itt csak ő lophat, az egész korrupciót ő irányítja, és ha valaki a saját szakállára mer ügyeskedni, azzal szemben zéró tolerancia van.

A részletekről meg lehet kérdezni néhány buktatott oligarchát és néhány pitiáner tolvajt, akiket persze elkapnak, mert a Főnök pénzéhez mert nyúlni. Orbáné minden. De ezekről nem beszél Magyarország úgynevezett “miniszterelnöke”...

RABSZOLGATÖRVÉNY: A FÉLFEUDALIZMUSBÓL OSZTÁLYTÁRSADALOM?

MÉRCE
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2019.01.10.


Korábban azt írtam, hogy Magyarországon a munkásság atomizált, nem szerveződik osztállyá, mivel pedig egy osztályos társadalmak nem léteznek, a politikai, gazdasági és kulturális hatalom birtokosainak konglomerátuma sem alkot uralkodó osztályt. Helyesebb ezt a szövevényt félfeudális rendként definiálni. Max Weber nyomán rendiségének lényege, hogy tagjait formális és informális kapcsolati háló integrálja, valamint közös ethosz és magatartásminta jellemzi. Félfeudális jellege a benne uralkodó erős formális és főként informális hierarchikus viszonyokból, az eme hierarchia csúcsán elhelyezkedő vezető (király) szinte korlátlan hatalmából adódik – legalábbis a rend egy részén belül.

A félfeudális rend domináns csoportját az Orbán Viktor vezette politikai elit – a továbbiakban uralkodó rend –, a részben általa létrehozott kliensburzsoázia, a jelentős állami támogatást élvező nagy exportáló multinacionális cégek tulajdonosai és menedzserei, valamint a Matolcsy György által irányított nemzeti-konzervatív technokrácia alkotják. Alfrakciója: a hatalom által gründolt médiabirodalom vezető rétege, a hatalommal lojális, azt kiszolgáló értelmiség, és a kliensség valamint a szuverén pozíció között lebegő burzsoázia (pl. Csányi Sándor).

A rend azért nem teljességgel feudális, hanem félkapitalista, mert az integráns részét képező burzsoázia és menedzsereinek tevékenysége valamiféle visszaigazolást, visszajelzést kap a piacról. Weberi értelemben így a hatalmi rend egésze is osztályvonásokkal bír – és ilyen vonásokkal bír marxi értelemben is: a hatalmi rend az ország szinte teljes tulajdonának birtokosa.

A király (Orbán Viktor) hatalma a hatalmi szerkezet osztályvonásai, a félkapitalista jellege miatt nem totális: bár kliensburzsoáziája erősen függ tőle, a nagy exportáló multinacionális cégek vezérkara erős alkupozíciót élvez vele szemben. Ez abból adódik, hogy döntően ezen cégek exportja húzza a gazdaságot (e cégek biztosítják a GDP – a nemzeti termék – dinamizmusát). És döntően ők azok a gazdasági szereplők, akiknek tevékenysége megmérődik, nem is akárhol, hanem a világpiacon, ezen belül elsősorban a német piacon...

A FELADAT 1956 ÉS 1989 HAGYOMÁNYÁNAK A KOMBINÁLÁSA - ELŐKÉSZÍTHETŐ-E A BÉKÉS POLITIKAI VÁLTÁS?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.01.10.


Önmagában is jelentős fegyvertény, hogy a kormányellenes tüntetések nem haltak el az év végén, és 2019-re új lehetőségeket nyitnak. Kérdés, hogy képes lesz-e az ellenzék fölhasználni ezt az erőt.

Nehéz lokalizálni a rendszer szimbolikus központját. Az biztosan nem a kiüresített parlament, amelynek épületéből már a miniszterelnök is kiköltözött. Nem is a bábszerepbe immár teljesen belegyógyuló köztársasági elnök rezidenciája, továbbá nem is a Lendvay utcai Fidesz-székház. Az MTVA, ahonnan nyilvánvalóan jogsértő erőszakkal dobtak ki szekuritis különítményesek országgyűlési képviselőket, szintén nem döntési centrum, mivel csak végrehajtja a propagandaminiszter útmutatásait. Akkor már sokkal inkább a rendszer jelképe lehetne bármely Elios-kandeláber vagy a hatvanpusztai uradalom.

A szimbolikus probléma csak látszólag elméleti: a tiltakozások helyszíne, a demonstratív menetelések iránya politikai üzenetet hordoz, és ennek az üzenetnek az adresszálása minduntalan komoly fejtörést okoz. Az elmúlt években a demonstrációkra – a NER és a mindenkori rendszer által is – tradicionálisan használt Kossuth tér és Hősök tere mellett a Lendvay utca, az Oktogon, az Alkotmány utca, sőt újabban, a tüntetők nem kis áldozatkészségét jelezve, az MTVA-nak helyet adó Kunigunda útja is felkerült a helyszínek listájára.

Maguk a tüntetések is felvetik a kérdést, hogy az emberek összegyűlése, vonulása, a beszédek meghallgatása meddig bír olyan tartalékokkal, ami még vonzerőt jelent a tiltakozni vágyóknak. A legutóbbi, január 5-i tüntetésnek önmagában az volt a jelentősége, hogy egyáltalán létrejött. Vagyis a tüntetéssorozat átvészelte az ünnepi szünetet, és a tömeget látva állíthatjuk, újult erővel fordult rá 2019-re. Amilyen váratlan volt, hogy a harmadik kétharmadot hozó esztendő tüntetésekkel zárult, annyira pozitívan meglepő, hogy a hullám nem ült el. Ezzel máris előbbre vagyunk, mint négy évvel ezelőtt, amikor szintén a választás után tört ki a netadós tiltakozás, ami – egyéb ügyekkel együtt – akkor valóban megrendítette a Fidesz támogatottságát, de aztán az erők néhány hét alatt szétforgácsolódtak. Holott akkor is sokan hitték, hogy most aztán már végre minden megváltozik, az Orbán-rendszernek harangoztak...

ORBÁN VIKTOR HŐSIES KORMÁNYINFÓJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.01.10.


Itt izgulok a laptopom előtt, várom a miniszterelnöki fellépést kormányinfó fedőnéven. Szokásom szerint élőben írom a közben történteket. Mármint én élek írás közben, az egyszer biztos. Addig is, ameddig körömrágva várjuk a példátlan esemény kezdetét, néhány szó az előzményekről.

Ma van az a rendkívüli nap, amikor a miniszterek elnöke állítólag olyan újságírók kérdéseire is méltóztatik válaszolni, akik nem pártutasításra írják meg magvas gondolataikat. Ezt úgy ünnepli a fideszes pártmédia, mintha személyesen a Jóisten szállna le közénk, hogy némi csodát tegyen. Én nem emlékszem olyan esetre, hogy bármelyik munkahelyemen is spontán virágesővel és dicshimnuszokkal fogadtak volna, ha befáradtam olykor és méltóztattam elvégezni a munkámat. Ezért úgy gondolom, nem kellene csodaként és elképesztő kegyként kezelni azt, hogy a közpénzből élő (olyan harminc éve abból élő) miniszterelnök kivételesen teszi a dolgát.

Még kilenc óra előtt kiderült, hogy természetesen nem annyira bátor a brüsszeli bürokraták és Soros György réme, hogy minden ellenzéki lap és portál kérdezhetne tőle. Eddig a Klubrádió, a Magyar Hang az Azonnali és a Mérce biztosan nem kérdezhet. Nekik már sajnos nem maradt hely, annyi a jelentkező. Talán a vécé előterében lesz a kormányinfó, mert az erre használatos terem többnyire háromnegyedrészben üresen szokott kongani.

Bővült a lista. A Direkt36 és az Alfahír sem kérdezhet. A kormányinfó címe: Mit miért tesz a kormány? Hú de izgulok!

A kormany.hu oldalán sajnos nem működik az élő közvetítés, de Orbán Viktor Facebookján igen. Természetesen a meghirdetett időpontban még sehol a főszereplő. És megjött ő! Kovács Zoltánnal megtámasztva. Közben meggyógyult a kormany.hu.

Özönlenek az örömhírek. Hasítunk mint a franc, emelkedtek a bérek, csökkent az államadósság. Most 71 százalék. Egymillió valahányan válaszoltak a nemzeti inzultációra amiből az következik, hogy az egész ország egyetért a kormánnyal. Megkétszerezték a családtámogatásokat de a polgárok többet várnak. Lesz is több. Majd az országértékelőben elmondja, mi szépet találnak még ki. Ha jól emlékszem, ez zártkörű értékelés lesz, de nem baj. Majdcsak megtudjuk. Lesz emlékév is, sok-sok pénzből nyilván.

És most ráfordulunk a lényegre. Az EP választás. A magyarok elsöprő többsége a migrációt tartja fontosnak. Mármint Orbán szerint. Tehát sorsdöntő lesz a választás. Egyértelmű célokat kell kitűzni. Orbán azt tűzte ki, hogy mindenhol ő kerüljön többségbe. A második cél: Orbán legyen a legsikeresebb párt. Már most is ő Európa legerősebb pártja.

Az EB demokráciadeficittel küzd, de majd a Fidesz (lánykori nevén Orbán Viktor) megoldja ezt is. Most arról beszél, hogy ők nem szoktak a migrációról beszélni (höhö), de ő most megtöri ezt a hagyományt. És beszél. Mindmeghalunk. Persze csak akkor, ha nem ő fogja vezetni Európát. Megerősödött neki a kereszténységhez való kötődése, politikai kérdéssé tette. Ez is a migránsok miatt van.

Ezt nem Orbán mondja, csak én szúrom ide be, hogy 92 százalékkal csökkent az Európába irányuló migráció 2015 óta. Ez természetesen a fővezért nem érdekli. Ő most kéjesen mesélget arról, hogy mi keresztény civilizáció vagyunk mert ő megvéd minket, de Európa többi része elesett. Valamint kivétel nélkül minden liberális bevándorláspárti. És az van, hogy Brazília demokratikusabb mint az uniós országok (kivéve természetesen Magyarországot).

Ő készen áll a választásra, mert ő indul mint bevándorlásellenes és a sorosista bevándorláspártiak. És most válaszol a kérdésekre:...

DÜBÖRÖG A CSALÓBUKTATÓ RENDSZER: 4 ESET, RENGETEG TANULSÁG

TOTALCAR
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2019.01.08.


Nem tunkolás és nem is a kárörömszerzés vezet oda, hogy 2019-ben még intenzívebben foglalkozunk majd a használt autós csalásokkal, hanem az új magyar állami lekérdezőrendszer adta nagyobb lehetőségek. Mostantól tényleg pofonegyszerűen megnézheti bárki, mi lett a korábbi autójával, vagy éppen mit akarnak rásózni a magyar piac mocsarában. A Jármű szolgáltatási platform január végéig tesztüzemben szolgálja a közjót, néha nem is lehet belépni és lehetnek pontatlanságok itt-ott. Erre mindenki figyeljen, de azért néhány kattintás nem árt, ha érdekes az igazság!

A Személyre szabható ügyintézési felületen belül kialakított Jármű szolgáltatási platform (JSZP) január eleje óta működik, vagyis inkább működget a teszthónap ideje alatt, és közben nagyon sokat köhög.

Amikor végül feljön egy adag váladék a magyar járműnyilvántartás mélyéről, újra és újra megdöbbenünk, ahogy megdöbbennek azok az olvasók is, akik az első cikk után beléptek saját ügyfélkapu-adataikkal a SZÜF-be, bepötyögték korábbi autójuk, vagy éppen egy most hirdetett használt autó rendszámát, és megtudták, mi lett a sorsa, miután eladták, illetve, hogy mennyi igaz abból, amit egy aktuális hirdetésben írnak. Mutatok négy példát, hogy jobban megértsék, mire jó ez az egész:...


ELCSŐDÜLTEK A SZATÓCSHOZ, HOGY NEKIK IS KELL GUCCSI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.01.10.


Drága barátom! Minket itt falun belepett a hó, így beszorultam a szobába. De legalább van időm írni neked. Igaz hogy válaszolni nem nagyon szoktál, de megértem, az ilyen nagy ember mindig elfoglalt. Mert fogynod nem nagyon sikerült ahogy látom, de mintha egyfeszt gömbölyödnél, mint a púpos Maris. Csak róla aztán kiderült, hogy anyai örömök elé néz, te meg táncsak nem vársz gyereket. Ügyelj kicsit az egészségedre, a végén még elvisz a koleszterin meg a vérnyomás.

Látom ám – mert most van időm olvasgatni – hogy mekkora fába vágtad a bicskádat. Azt reklámozza a Facebookon a haverod, a Szilárd, hogy hurrá, tartani fogsz egy kormányinfót, vagy mi a jó fenét és majd válaszolsz az újságírók kérdéseire és még hagyományt is fogsz ezzel teremteni. Jut eszembe, az is vigyázhatna kicsit a zabálással, mielőtt eldugulnak az erei a zsírtól. Na de hogy hagyományteremtés lesz. Ezen jót röhögtem, már meg ne bántódj. Itt falun is van ám internet, úgyhogy én is tudom ám, amit tudok. Például azt, hogy úgy futsz az újságírók elől, mint Rozál az ura elől, amikor az rájött, hogy az asszony tisztaságmániája milyen áldozatot szedett.

Az úgy volt, hogy a Jenci (így hívják a Rozál urát) világ életében nagy ínyenc volt. A zsíroskenyeret is csak füstölt spanyol paprikával bírta lenyelni, mióta megjött a világjárásból. Merthogy bebarangolta Európát, mosogatással kezdte, aztán séfként jött haza. A séf az valami szakács. Csak mondom, hátha nem vagy járatos a gasztronómiában. Naszóval finnya ízlése lett a Jencinek idegenben, ezt aztán haza is hozta. Meg egy baszom nagy sonkát is hozott a legutóbbi útjáról és beakasztotta a spájzba. Karácsonyra szánta, legalábbis ezt mesélte a kocsmában két sírás között. A Rozál szokása szerint suvickolt otthon, egyszercsak rálelt a spájzban dugdosott rothadó húsra. Mert az vastagon sárga meg fehér volt a penésztől, úgy mesélte később. Hát ő meg gumikesztyűt húzott aztán kivitte a kukába a leletet. Amikor hazaért a Jenci, mondta is neki, hogy tud-e valamit arról a penészes sonkáról, mert ő nem emlékszik, hogy vett volna ilyet valaha. A Jenci meg valami rohamot kapott, mert először végigkergette a Rozált a falun és azt üvöltötte, hogy megfojtja, meg hogy az valódi spanyol hamón volt (állítólag jamonnak kell írni, de a Jenci nem azt ordította), meghogy iberico és gesztenyét evett. Azt nem tudom, ki evett gesztenyét, de a Rozál nagyon fürgén szedte a lábát, az biztos.

Mit is akartam mondani ezzel? Ja, hogy te is úgy futsz az újságírók elől, mint a Rozál a Jenci elől, pedig az újságírók nem is holmi penészes sonka miatt üldöznek, amit normális ember amúgy sem enne meg, ha jót akar magának. Ebből hogy lesz hagyomány teremtve? Néha megállsz nekik, mint a tehén a bikának?
...

GYORSFORGALMI UTAKNÁL IS DRÁGÁBB, KILOMÉTERENKÉNT 2,8 MILLIÁRD FORINTBA KERÜLT A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ELKERÜLŐ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2019.01.10.


Az M35-ös autópálya egyik szakasza kilométerenként alig kerül többe, mint a nemrég átadott 2×1 sávos hódmezővásárhelyi elkerülő. A 47-es út esetleges bővítése szintén óriási összegeket emészthet fel. A NIF honlapja alapján összegyűjtöttük, hol és mennyiből épülnek most Magyarországon gyorsforgalmi utak.

Másfél év alatt, a Colas-csoport kivitelezésében határidőre elkészült a 47. sz. főút Hódmezővásárhely elkerülő szakasza – közölte a napokban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a honlapján. Az utat még a választások előtt átadták a forgalomnak. Az átadáson részt vett Lázár János is, és azt mondta, a hódmezővásárhelyiek 1994. óta tervezték, hogy tehermentesítik a belvárost a 45-ös és a 47-es főút átmenő forgalmától.

Az út egyik különlegessége a körhíd. Ez több mint 10 méter magas, az elkerülő így csatlakozik a 47-esbe. A tervezők szerint enélkül nem lehetett volna az elkerülőt megépíteni.

Az út egyébként 2×1 sávos, 12,7 kilométer hosszú, és bruttó 35,4 milliárd forintba került az uniós és magyar adófizetőknek. Emiatt nem csak a körhíd, hanem a kilométerenkénti ár is különlegessége teszi az utat, ugyanis a kétszer egysávos elkerülő minden egyes kilométere bruttó 2,8 milliárd forintba került.

Emlékeztetőül: 2015-ben Lázár János az – akkor még Simicska Lajos érdekeltségeinek kivitelezésében készülő M4-es autópálya – építésének leállításakor azt mondta az RTL Híradó szerint: “az mégsem normális dolog, hogy magyar adófizetői pénzből egymilliárd forint helyett mondjuk négymilliárd forintért épüljön egy kilométer út.” De akkor ő autópályáról beszélt, nem pedig egy másodrendű, kétszer egysávos útról...

MIT TAKAR AZ, HOGY ORBÁN VIKTOR MUNKAHELYE ILYEN VÉGTELENÜL PURITÁN?

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.01.10.



Puritán. A szó, amely talán a kormánypárti média több cikkében szerepelt az utóbbi pár hétben, mint a másik szó, amely általában ekkora sűrűségben szokott előfordulni: a migráns. És ahogy a migránsozás, úgy a puritánozás is fontos politikai üzenetet rejt.

Az egész onnan kezdődött, hogy Orbán Viktor kiköltöztette az irodáját az Országházból és beköltöztette a Budai Várban lévő volt karmelita kolostor e célra felújított épületébe. Ez a döntés egyébként Orbán eddigi négy kormányának egyik leghosszabb távra ható döntése lehet, mert – ezt a fideszes megszólalók nem győzik hangsúlyozni – alig létezik olyan ország nyugaton, ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egy épületben működne.

Ez az állapot valóban nem volt normális, még akkor sem, ha a második, a harmadik és a negyedik Orbán-kormány alatt a törvényhozó és a végrehajtó hatalom (az Országgyűlés és a kormány) között valójában nem nagyon volt/van különbség, és ezt nem az okozta, hogy a miniszterelnök irodája és a parlamenti ülésterem között alig néhány lépést kellett megtenni.

Az elrendezés egyébként a szocialista hagyományból eredt, amikor az Országgyűlés és a kormány egyaránt elhanyagolható méretű hatalmat gyakorolt a párt vezetéséhez képest. Egy a jelenleginél szerencsésebb politikai felállásban a miniszterelnöki hivatalának különköltöztetése még akár segíthetne is abban, hogy normálisabb politikai viszonyok alakuljanak ki a parlament és a kormány között.

A miniszterelnök a Parlament épületéből persze egyenesen a Várba költözött, ami a hatalmát egyre jobban központosító Orbán Viktortól erős politikai üzenetnek hathat. Ahogy az is, hogy mennyi pénzt költöttek a korábbi karmelita kolostor felújítására. A korai hírek szerint csak Orbán Viktor dolgozószobája négymilliárd forintból készült el, amit Rogán Antal később úgy finomított, hogy a miniszterelnöki dolgozószobákat rejtő, két házból álló komplexum teljes belsőépítészeti munkája került ennyibe, a zárt láncú kommunikációs rendszerrel együtt. Ettől még négymilliárd forintért egy komplett magyar falut fel lehetne húzni, több száz házzal együtt, amivel persze nem ötleteket akarunk adni...


NEM BÜNTETTÉK, HANEM MEGSZÜNTETTÉK A HAJLÉKTALANSÁGOT A FINNEK

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: hvg.hu
2019.01.10.



Finnországban a nyolcvanas évek végén indult a meg a „lakást mindenkinek” program. Ekkortájt az öt és félmilliós országban kb. húszezer hajléktalan élt az utcákon.


Eleinte ott is a szállókkal próbálkoztak, amelyek egy-két éjszakára menedéket nyújtottak a szörnyű hideg elől. De a régóta utcán élők ragaszkodnak az életmódjukból adódó szabadságukhoz, és persze az összes ebből adódó negatívumhoz is. Ezért a finn politikai elit az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel együtt egy új programba vágott bele...

HA MÁR NEM KELL A NÉPPÁRTNAK A FIDESZ, KIRAKJÁK, MINT SZEMETESKUKÁT A HÁZ ELÉ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.01.10.


Az Európai parlamenti választás azért is fontos Orbánnak és a Fidesznek, mert ha nem érnek el jó eredményt, könnyen kitehetik őket a Néppártból. Ezt az eshetőséget régóta lebegtetik, lenne is rá igény, hiszen Orbán pártja amikor csak teheti, szembemegy az Európai Unió és a Néppárt által is elfogadott értékekkel.

Szabadulnának Orbántól, de egyelőre fontosabb számukra, hogy jól szerepeljenek a májusi választáson. Ehhez pedig jelen állás szerint a Fideszre adott szavazatokra, az ő képviselőikre is szükség lesz. Ha Orbánék nem érnek el átütő sikert, esetleg kifejezetten kudarcot vallanak és a korábbinál kevesebb képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, azzal a Néppárt számára elértéktelenednek. Megpecsételődik a sorsuk, és akkor vagy beállnak a sorba, vagy valóban kiteszik a szűrüket a pártcsaládból.

Persze, ugyanez előfordulhat akkor is, ha a Néppárt jó eredményt ér el. Ebben az esetben nem lesz már szükség az Orbán vezette Fideszre – a következő választásig biztosan nem – és akkor a saját bőrükön érezhetik, hogy mit jelent a mondás: a mór megtette a kötelességét, a mór mehet...

EL KELLETT VOLNA ÉGETNI A SZÁNKÓKAT ÉS A KARÁCSONYFÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.09.


Bizakodással tekintenek az emberek majdnem tíz éve minden próbálkozásra, amely valamiféle ellenállást mutat Orbán rendszerével szemben. Minden alkalommal abban reménykednek, hogy ezúttal történik valami fordulat. Azonban nem vesznek tudomást arról, hogy ennek meghatározott feltételei vannak. Ezek alapján biztosan megjósolható az időnként fellobbanó “lázadások” sorsa. Mégis rossz néven veszik az ország fotelforradalmárai, amikor mi már régen el is temettük azokat a fellángolásokat, amelyekben ők mindig bíznak. Aztán amikor bekövetkezik az újabb letargia, nem vonják le a tanulságokat.

Az alábbiakban megpróbáljuk felvázolni a különbséget egy sikerre és egy vereségre ítélt ellenállás között. Minden kezdetben benne van a vég. Nem igaz, hogy nyitott végű kimenetele lehet egy-egy tiltakozásnak. A kezdetben kódolva van a vég. A decemberi “rabszolgatörvény” miatt támadt ellenállás egy ideig magában hordozta a siker és a bukás lehetőségét is, mert a zavaros lázadásban egymás mellett feltűntek mindkét kimenet kódjai, és még nem lehetett tudni, melyik felé billennek az események, kik lesznek a végső hangadók. Azok irányítják-e az eseményeket, akik a lelkükben leszámoltak a rendszerrel.

Amikor a parlamenti képviselők felmondták az engedelmességet, és lemondtak a félelemről, mindent egy lapra tettek fel, s bátran lezárták a pulpitushoz vezető utat, akkor egy győztes forradalom feltételei szerint viselkedtek. Amikor ezt konszolidálták, önmagukat visszafogták, és ügyeltek arra, hogy a másik fél bizonyos játékszabályait betartsák és az általuk képviselt törvényességnek megfeleljenek, akkor ezt már feladták.

A sikeres lázadás első előfeltétele a félelem és a tisztelet megtagadása, ezek teljes lerombolása. A diktatúra tiszteletet követel, azzal manipulál, hogy tisztelni kell. Az a lázadás, amely ennek a tiszteletnek a legkisebb jelét is mutatja, amely elfogadja egy hangyányira is, hogy ezeknek az embereknek bármilyen legitimitásuk van, halálra van ítélve. Aki egy cseppnyit is tiszteli őket, vagy tiszteletben tart bármit, ami ezeknek fontos, és amit ezek magukról fontosnak tartanak, az alattvaló, aki soha nem fog tudni sikeresen fellázadni és az elnyomástól megszabadulni. Szűkölő kutyaként fog visszasomfordálni a helyére...

KARMELITA SZÍNHÁZ

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.01.10.


Bő húsz évig volt kolostor a Miniszterelnökség, a maradék kétszázharmincnégy évben általában színházként funkcionált, legutóbb a Táncszínház társulata dolgozott benne.
Lehet, ez inspirálta az ötletadókat, habár úgy tudom, sem a rókatánc, sem a pávatánc nem szerepelt a repertoáron.
De a tradíció az tradíció - a táncosokat is úgy vágta ki innen Nagyurunk, mint hajdan II. József a karmelitákat - mint a macskát mosni, hogy finom legyek és légies...
Persze ez a II. József nem egy jó példa, egyszer sem próbálta fel a koronát, míg Viktor állítólag többször is, még Népszabadsággal is kitömte, hogy megálljon a fején - fülre gyúrni körülményes.
Azért is szállíttatta át a Nemzeti Múzeumból, merthogy ahhoz nem volt kulcsa, mígellenben a Parlamenthez volt, így éjszakánként nem volt akadálya a besurranásnak, zavartalanul lehetett sapkapróbát tartani, ahogy a Szentkoronát eléggé el nem ítélhető módon valamelyik libsi lesvájcisapkázta.

A színház egyébként éppen megfelelő hely Miniszterelnök Urunk fellépéseihez, a színpad bejáratott, a súgólyukban Putyin, a díszletek illenek egy született protestáns Vezérhez, aki reggelente majd itt vesz részt rövid hálaadó miséken, itt veszi magához az oltáriszentséget, és ha imáink meghallgatást nyernek, itt kurtítják majd meg a csúnyáját - természetesen azt is vallási alapon, nem spórolva a centikkel.
Irodájának ajtaján személyesen egy katolikus püspök helyezte el területkijelölő illatnyomát, annyival térve el az oroszlánok és házimacskák szokásától, hogy egy kétfázisú szerkezettel tette ezt a humán megoldás helyett.
Az első fázisban feltöltötték a spriclit, majd a második fázisban lespriccelték vele a területet - ha arra járna egy kóbor Gyurcsány, vagy bárki, mindjárt tudhatná a szagról, hogy ki is itt a Halljakend!
A ceremónia befejezteként a püspök felírta az ajtó szemöldökfájára, hogy O1G, vagy valami hasonlót, természetesen az állam és az egyház alaptörvényszerű szétválasztásának jegyében, ad majorem Dei gloriam, ugye...

Innen nyílik a Biztonsági Szobának nevezett pánikszoba, ide ugorhat be a Nemzet Reménye, ha megijed valamitől.
Megijeszteni nem túl nehéz, legfeljebb ráküldi valaki Szabó Tímeát.
Legutóbb is majd összecsinálta magát a Rettenthetetlen, testőrei farokfelcsapva rohantak útját állni a negyven kilónyi tömény, gyilkos ösztönnek...

A MAGYAR POLITIKA SZEREPLŐI ÖNMAGUKBAN NEVETSÉGESEK

INDEX
Szerző: KLÁG DÁVID
2019.01.09.


A jobboldalnak le van varrva a szája, és valahogy genetikailag nem működik az az izom, amitől az ember képes a mosolygásra” - mondta Ónodi György, a Heti Hetes műsorszerkesztője az Indexnek adott interjújában, és hol volt akkor még az, amikor a jobboldal különböző Facebook-oldalakon próbálja tréfás videókkal, képekkel, bejegyzésekkel lejáratni az ellenzéket. Azt az ellenzéket, ami szintén nem túlságosan penge az internetes hadászatban, de ezt akár az egész országról is elmondhatjuk: az egyetlen tisztességes online és offline kormánykritikus mémet Simicska Lajosnak, az ország egykori legnagyobb, mára kegyvesztett oligarchájának köszönhetjük.

Ebben az elég humortalan közegben tűnt fel 2017-ben az Illiberal Memes nevű Facebook-oldal, aminek sikerült összegyúrnia a magyar politikai és internetes humort úgy, hogy egyrészt ne legyen dögszagú, másrészt pedig hogy alig másfél év alatt már 35 ezren lájkolják. Ezzel a legnagyobb kormánykritikus viccoldal lett, amit nem úgy hívnak, hogy Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Az Illiberal Memest (és a mellette nagyjából inkubátorként működő zárt csoportot) jelenleg négyen szerkesztik, két alapító (Norbi és Peti), és még két másik, később csatlakozott segítő (Zsolti és Gergő), akikkel online készítettünk interjút...

NEM ENGEDIK A MÉRCÉT KÉRDEZNI ORBÁN VIKTORTÓL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2019.01.10.


Mi is regisztráltunk a mai Orbáninfóra, azaz Kormányinfóra, ahol Orbán Viktor miniszterelnöktől lehet majd kérdezni hosszú idő után. De ma reggel azt írták főszerkesztő-helyettesünknek, Diószegi-Horváth Nórának, hogy helyhiány miatt nem mehetünk el az eseményre.

Frissítés: A Klubrádió, az Azonnali és a Magyar Hang sem mehet be a Kormányinfóra.



DEMAGÓGISZTÁNI NAPLÓ: ORBÁN GUNDEL-KOMMUNIZMUSA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2019.01.10.


A Gundel a jelek szerint szociális gondoskodás alá vette a miniszterelnökség dolgozóit. Esetleg csak a miniszterelnököt? Bármi lehet. Az ominózus eset kapcsán azonban van, aki számolni kezd, és van, aki nem. Ugyanakkor Orbán igen magasra dobta a labdát. Kérdés, hogy az ellenzéki kommunikáció ezt lecsapja-e?


FIGYELJ A HASADÉKRA!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2019.01.04.


...7. Magyar vonatkozások. A magyar közgazdászok és szociológusok évtizedek óta foglalkoznak e kérdésekkel. Nemcsak önmagában az elégtelen jövedelem, hanem a kistelepüléseken az egészségügyi ellátás elérhetetlensége/rossz minősége is felelős a különlegesen kedvezőtlen egészségügyi mutatókért. Nemrégiben olvastam az Indexen Spéder Zsolt nyilatkozatában, hogy a gazdaság látványos növekedése ellenére 2013 óta nem nő a magyar férfiak várható élettartama, szélesítve a hasadékot hazánk és a többi visegrádi ország között. A kiváló demográfus csak az idősebbek romló halandóságát hangsúlyozza, de több okra is gyanakodhatunk: növekvő jövedelemegyenlőtlenségek, romló egészségügyi ellátás stb., csak gondos vizsgálatok deríthetnek fényt az igazságra. Kivételesen egyetértek Balog Zoltánnal, aki 2012 és 2018 között „emberminiszter” volt, hogy külön egészségügyi minisztériumra lenne szükség az egészségügy megfelelő működtetéséhez. (Én még hozzáteszem, hogy szándékosan nincs külön egészségügyi minisztérium: ne tudjanak az egészségügyiek „sokat ugrálni” a kormányüléseken.)

Az egészségügyi hasadék még a nyugdíjrendszer tervezését is érinti. Amerikában a tb-nyugdíj erős degresszivitását (nagyobb életpálya-jövedelem – [a jövedelem és a nyugdíj között] kisebb helyettesítési arány) azzal indokolják, hogy életpályaszinten ez hidalja át a kis és nagy keresetű dolgozók közti hasadékot. Molnár D. László és Hollósné Marosi Judit kutatásaiból tudjuk, hogy a magyar férfinyugdíjasok legalsó és a legfelső jövedelmi ötöde közti hasadék nagysága több év. 2015-ben a legalsó ötöd átlagos nyugdíja havi 71 e Ft volt, és 63 év után még 14,6 évet élt; a legfelső ötöd átlagos nyugdíja viszont havi 217 e Ft volt, és 63 év után még 18,8 évet élt. A nőknél kisebbek a nyugdíj- és az élettartam-különbségek. Ha kiszámítjuk, hogy ez a keresetarányos magyar nyugdíjrendszerben mennyi jövedelmet csoportosít át a szegényektől a gazdagokhoz, akkor vissza kellene hozni a degressziót, ha nem is a korábbi otromba alakjában és mértékében. (Mivel a rövidebb szolgálat aránytalanul több nyugdíjat ad, mint a hosszabb, nem olyan könnyű ilyen kevés adattal elvégezni a számítást.)

A jelenlegi magyar kormány büszkén megtagadja a jóléti állam alapelveit, helyette „a munkaalapú társadalmat hirdeti”. Hungaricumként a progresszív személyi jövedelemadót az Alaptörvény tiltja. A NER gyakran kirívóan érzéketlen a szegényebbek sorsával: az egyetemes családi pótlék vásárlóértéke egyre csökken, és a legalább háromgyermekes családok adókedvezményét sokan még ma is csak töredékesen tudják igénybe venni. Szomorúan tapasztalom, hogy a demokratikus ellenzék pártjai gyakran nem vállalják a harcot a jóléti állam tényleges vívmányaiért. Egyik párt olyan gyáva/buta, hogy a progresszív szja-t is torz alakban hozná vissza: 5–10–15 százalékban, mintha az progresszívabb lenne az egykulcsos 15 százalékos adónál. (Segítheti a progresszivitás megértését, ha arra gondolunk, hogy az izraeli kibucokban alkalmazott 100 százalékos egykulcsos szja a legprogresszívabb!)

Jó lenne, ha a magyar demokratikus ellenzék egészségügyi és nyugdíjszakértői is ilyen alapos és elfogulatlan anyagokat írnának, mint a nevezett áttekintés! A kormányzatról nem is beszélve.

KIFACSARJA A SZÍVET, DE PISZKOSUL MEGÉRI - KRITIKA AZ ARANY PÁLMA-DÍJAS BOLTI TOLVAJOK CÍMŰ FILMRŐL


INDEX / CINEMATRIX BLOG
Szerző: KOVÁCS M. DÁVID
2019.01.10.


A látottak alapján Kore-eda Hirokazu japán rendező maga is alig hitte el, amikor a 2018-as cannes-i filmfesztiválon Cate Blanchett kihirdette, hogy filmje, a Bolti tolvajok (Shoplifters) kapta az Arany Pálmát, amivel Japán több mint húsz év után nyert újra fődíjat a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján. Kore-eda a neve hallatán előbb látványosan lefagyott, majd olyan bizonytalanul totyogott oda a mikrofonhoz, mintha valami félreértésnek gondolná ezt az egészet.

Pedig a japán filmest nem először ismerték el Cannes-ban: öt évvel korábban a zsűri díját vehette át A fiam családja című munkájáért. A Bolti tolvajok 2018-ban olyan alkotásokkal versenyzett, mint a BlacKkKlansman, a Három nő, A szent és a farkas, a Kaliforniai rémálom, a Dogman vagy a Hidegháború. Kore-eda legújabb filmje azóta egy rakás díjat begyűjtött, sőt, decemberben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjra is jelölték, amelyért többek között Lukas Dhont Lány című filmjével és Alfonso Cuarón Roma című munkájával volt versenyben.

A film közben a kritikusokat is lenyűgözte: a Guardian például mélyen intelligensnek nevezte, az Atlantic kötelező néznivalónak, a Variety szívfacsarónak, és így tovább. A Bolti tolvajokról megjelent cikkek abban kivétel nélkül egyetértettek, hogy Kore-eda drámája igazi mestermű, amit szinte képtelenség könnyek nélkül megúszni. A film közben 99 százalékon áll a Rotten Tomatoes oldalon, jó eséllyel ott lesz az Oscaron, nemrég pedig még Barack Obama amerikai ex-elnök is az egyik kedvenc filmjeként hivatkozott rá az év végi listázásakor. (A Bolti tolvajok olyan mozikkal került egy listára, mint az Expedíció, a BlacKkKlansman, a Roma, az Eighth Grade, a Ne hagyj nyomot, a Fekete Párduc és a Minding the Gap.)...

KAMATOT EMELT AZ ÁLLAM, TÖBBET FIZET A PÉNZÜNKRE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.10.


Máris kamatot emelt az állam, hogy lakossági állampapírba terelje a parlagon heverő megtakarításokat. Egyelőre a kétéves és az ötéves lejáratra fizet többet, de a növekvő infláció miatt a következő hetekben újabb kamatemelési hullám jön. A Babakötvény februártól a várakozások szerint csaknem 6 százalékot fizethet majd.

Januártól az eddiginél 0,25 százalékponttal többet, évi 3,25 százalékos kamatot fizet a Kétéves Magyar Állampapír. A decembertől kapható új kibocsátású, ötéves inflációkövető Prémium Államkötvény kamata 0,3 százalékponttal magasabb, mint az eggyel korábbi évjáraté. Az emelés annak köszönhető, hogy 1,4 százalék helyett 1,7 százalékkal fizet többet az inflációnál, így jelenleg 4,1 százalék a kamata.

Jönnek az újabb kamatemelések

Február 22-től pedig még ennél is többet fizet majd az ötéves állampapír, ugyanis ekkor fog átárazódni, a kamatprémium pedig a 2018-as inflációra rakódik majd, ami a várakozások szerint 2,9 százalék volt. Így a kamat várhatóan 4,6 százalékra emelkedik. A Babakötvény kamata február 1-jétől ugyancsak változik, a várakozások szerint 5,9 százalékra fog nőni. (Infláció plusz 3 százalékot fizet.) Ezzel magasan a legjobb ajánlat lesz a piacon, igaz, ezért hosszú évekig (akár 18 évig) az államnak kell adni a pénzünket.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbb augusztusban emelte meg 0,5 százalékponttal a kétéves és annál rövidebb lejáratú lakossági állampapírok kamatát, feltehetően azért, mert az előző negyedévben nem fogyott kellően az értékpapírokból...

MAGYAR ÁLOM TÁVOLODÓBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Katalin
2019.01.10.


Nem is olyan régen feltettem a kérdést, hogy mi a magyar álom? Nos, elkezdtek érkezni a vélemények, írások, ilyen Kataliné is. Akinek posztjából azért szerintem az is kiérezhető, mi az, amit érdemesnek tartanak meghonosítani Magyarországon a Svájcban tapasztaltakból (és nem, ezek nagy része nem pénzkérdés).

„Korrekt, intelligens emberekkel együtt élni, dolgozni...

Ha beszállok akármelyik taxiba, ne kelljen félni a taxisofőrtől, főleg ha előre jeleztem, hogy kártyával fizetek (a cégnél telefonon) és személyesen a sofőr válasza: ma nem jó a kártyaolvasó... külföldi valutát persze gond nélkül elfogad, de csak ha többet kap, mint kéne. És ugye muszáj, mert ha nem, csúnyán beszél, kiabál, fenyegetőzik.

Sok országban taxiztam már, kivétel nélkül és kérés nélkül kaptam számlát, itthon soha egyetlen egyet nem kaptam. Nagyon gáz.

Az emberek kölcsönösen tisztelik egymást, köszönnek egymásnak az utcán sötétben, ha egymással szembe sétálnak.

A buszsofőr köszön, mikor felszállunk, amikor leszállunk, akkor pedig szép napot kíván.

Ahol a nem orvosokat, nem ügyvédeket is becsülik az emberek, a társadalom. Tehát ahol a társadalom megérti azt a tényt, hogy bár vannak fontosabb szakmák, hivatások, a többi elemre is ugyan olyan szükség van, még ha nem is tűnik olyan fontosnak --> kinek fontos egy rovar?? na de ha az összes elpusztulna, akkor az ránk is hatással lenne. Például ha a paraszt azt mondja befejezte a munkát, akkor mit esznek majd a város lakói?

Ahol nem hogy sötétben, de nappal sem kéne félnem, miközben várok a vonatra és látom, hogy egy „férfihorda” közeledik.

Ahol az emberek nem szemetelnek és a város vezetése is tisztán tartja az utcákat.

Ahol az emberek felelősséget vállalnak önmagukért, a tetteikért, a környezetre való hatásukért.

Ahol az emberek nem egymásról, hanem egymással beszélgetnek.

Ahol ha örülök, hogy munkát találtam, de nem elsősorban attól kell tartanom hogy melyik pletykás, rosszindulatú női kolléga fog felmondásra sarkallni az első hónapban és a főnököt nem is érdekli, hanem ahol a kollégák/ szervezet támogatják egymást és a munka minősége a fontos.

Ahol fejlődni akarnak az emberek nem pedig „pusztulni”, „rohadni” és egymás életét megkeseríteni, bocs a kifejezésekért.

Ahol ha valamit nem értek meg elsőre például ügyintézésnél, akkor a kedves ügyintéző másodszorra is elmagyarázza, mi hogyan működik, nem pedig pofákat vág és hangot emel.

Ahol ha megbeszélek valakivel valamit, az akkor „úgy is lesz”, legyen az ügyintéző, munkatárs vagy főnök.

Ahol a gyerekemet a tanárok tisztelik és segítik, nem pedig kategorizálják és elnyomják, kigúnyolják.

A lista folytatható, de már így is túl hosszú, lehet belőle szemezgetni.

Hogy Magyarország mikor ér ide? Csak egyre távolodik tőle. Félévente egyre rosszabb állapotokat tapasztalok, már a Ferihegyen bemutatkozik a magyar mentalitás, sajnos. Égne a fejem meghívni a külföldi barátaim. Nem is teszem, nagyjából soha és el is tanácsolom őket jó messzire.

A tanácsom pedig az olyanoknak, akik nem bírják az otthon uralkodó közállapotokat: menjenek mielőbb külföldre, eddig még senki nem bánta meg.

Én is csak azt, hogy nem 7 évvel előbb mentem ki, mert vártam, hogy megváltozik... nem fog, sőt csak egyre rosszabb lesz.”

NEM CSODA, HOGY ALIG VANNAK SZTRÁJKOK MAGYARORSZÁGON

INDEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2019.01.10.


Nincs hagyománya a munkabeszüntetésnek itthon a rendszerváltás óta. Nem mintha olyan jó lenne a munkavállalók helyzete, de mindig volt néhány tényező, amelyek egymást erősítve a sztrájkszervezés és általában a keményebb dolgozói érdekérvényesítés ellen hatottak. Manapság a jogi környezet nem ideális hozzá, de a szakszervezetek tehetetlensége és a társadalom elutasító hozzáállása sem segít.

A túlóratörvényt kísérő munkavállalói felzúdulásban a kezdetektől adta magát a kérdés: lesz-e sztrájk, és ha igen, mekkora horderejű? A parlament december 12-én fogadta el a Munka törvénykönyve széles társadalmi elégedetlenséget kiváltó módosítását, munkabeszüntetés vagy akár annak konkrét előkészítése azonban az azóta eltelt közel egy hónapban (az ünnepi időszakot nem számítva három hétben) nem volt.

Pedig a sztrájk (sőt, az általános sztrájk) követelése retorikai szinten már a tiltakozási hullám legelejétől az események szerves része, és a január 5-i tüntetésre létrejött egy Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZD) is – akik azonban első körben megint nem munkabeszüntetést, hanem országos blokádokat ígértek két januári napra. Megnéztük, milyen jogszabályi és társadalmi körülmények nehezítik a sztrájkok szervezését Magyarországon...

BEINDULT A POLITIKAI NAGYÜZEM, EZ VÁR AMERIKÁRA

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: NÁDASI BALÁZS
2019.01.10. 


Új kongresszus, harc az elnökjelöltségért, kormányátalakítás, csapatkivonás, határkerítés-vita miatti részleges közszféra leállás és bezárásra ítélt Trump Alapítvány. Így indul 2019, ez várható az amerikai belpolitikában.

A demokraták január elején átvették az alsóház vezetését; a felsőházban, a szenátusban, az enyhe republikánus többség egy kicsit még meg is erősödött, ám önmagában ez még nem jelenti azt, hogy teljes egységben Donald Trump mögött állnának. Az egyik újonnan felesküdött szenátor, a politikába a kormányzóság és a 2012-es republikánus elnökjelöltség után visszatérő Mitt Romney például jelentős kritikákkal illette őt – alkalmatlannak, rasszistának, szexistának, tisztességtelennek nevezve.

Jelenleg is 17 vizsgálat folyik az elnök ellen; ezek egyike megállapította, hogy alapítványa, ahol gyermekei és ő a vezető tisztségviselő (illetve valaki, aki nem is tudott róla), valójában nem jótékonysági szervezet, hanem egyfajta családi pénztárcaként működött, és azonnal bezárásra ítélte. Ezekben a vizsgálatokban, melyeket az elnök előszeretettel nevez boszorkányüldözésnek, már most több egykori embere bűnösnek vallotta magát, és voltak, akiket elítéltek.

Sőt, Michael Flynn nyugalmazott altábornagy ügyében – akiről kiderült, 2016-ban be nem jegyzett lobbistaként, tehát törvényellenesen, tevékenykedett a török kormány javára – a bíró kerek perec kijelentette, hogy a hazaárulást nem lehet megúszni, annak ellenére, hogy Flynn együttműködik a hatóságokkal – azaz, az eredeti vádalkut gyakorlatilag semmissé tette, az ügy pedig átcsúszott 2019-re. Ez tehát azt jelenti, hogy a bíró a vádalkut akkor fogja csak elfogadni, ha Flynn még több terhelő vallomást tesz, ami Trump számára még kínosabb lehet...


ITT OLVASHATÓ

"MEGSZOKTAM, HOGY SZEMÉTNEK NÉZTEK"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.01.10.


A hajléktalantörvény hatályba lépésétől január elejéig 298 hajléktalant figyelmeztetett a rendőrség. Az utóbbi hónapokban kevésbé vegzálták az utcán élőket.

Kellemes meleg és finom ételillat fogadott minket a Menhely Alapítvány budapesti, Vajdahunyad utcai hajléktalanszállóján; érkezésünkkor a lakók épp ebédhez készülődtek, paradicsomos, sajtos spagetti került az asztalra, desszertnek pedig néhány doboz túrórudi is előkerült – na nem a „drága pöttyös” fajtából. – A szálló idősotthon részlegén járunk, itt laknak állandó ügyfeleink. Ide olyan idős férfiak kerülnek, akik már valóban életveszélyes helyzetben éltek az utcán és más ellátási forma nem jelentett megoldást számukra – magyarázta rögtönzött „idegenvezetőnk”, Komonyi Zoltán, az Alapítvány egyik szociális munkása. Az otthon 24 férőhelyes, mindig teltház van; az itt élők életük végéig maradhatnak, egy szerény, az egyéni jövedelem (például nyugdíj) függvényében meghatározott térítési díj ellenében megpróbálnak számukra minél kényelmesebb, otthonosabb környezetet teremteni. 

Az ebédlő sarkában, egy nagy könyvespolc mellett még mindig állt a gazdagon díszített karácsonyfa. Szenteste ajándékbontás is volt – természetesen a könyvek, a díszek, az ajándékok is adományozás útján érkeztek. A szolgáltatások közé tartozik a napi háromszori étkezés, heti háromszori orvosi ellenőrzés, folyamatos gondozói, ápolói jelenlét, ruhatárfrissítés, fodrászat. A lakókat 3-4 ágyas szobákban tudják elhelyezni, a tisztálkodást tágas, jól karbantartott fürdőhelyiségben oldhatják meg. Az egyik szobában egy régi varrógép is helyet kapott – mint kiderült, az egyik lakó egykor szabóként dolgozott, szakmáját a mai napig gyakorolja, egyebek mellett lakótársai ruháját javítja. Az időt nemcsak olvasással, tévézéssel, társasjátékozással múlathatják az itt élők, az Alapítvány olykor buszos kirándulásokat is szervez. 

Egy szinttel lejjebb található a 35 ágyas, úgynevezett lábadozó részleg; ide a közterületen élő, krízisautóval beszállított, leromlott egészségi állapotú emberek kerülnek. – Ez a részleg csak krízisidőszakban, novembertől következő év áprilisának végéig üzemel. Forráshiány miatt nyáron nem tudjuk működtetni – mondta Komonyi Zoltán. Az ide bekerülő, átfázott emberek meleg ételt és teát, tiszta ágyat, ruhát, pizsamát kapnak. Éjjeli menedékhelyként 52 férfinak tudnak ágyat biztosítani, de a leghidegebb napokon ez a szám 60 fölé is emelkedhet. Előfordul, hogy éjszakánként még a fürdőszobában is matracokat kell leteríteni...

ALIG JÖNNEK MÁR MENEKÜLTEK, DE NÉHÁNY TUCAT IS ELÉG VOLTA KONTINENTÁLIS HISZTÉRIÁHOZ

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.01.10.


- Egy 500 milliós kontinens hetekig nem tudott mit kezdeni 50 emberrel.

- A legfrissebb patthelyzet jól mutatja, hogy mennyire nem az érkezők számától függ az, hogy mekkorára dagad a politikai vitákban és a sajtóban a "migránskérdés".

Októberben a luxemburgi külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy "Orbán nélkül nem lenne menekültválság". A nyilatkozata arról szólt, hogy 2018-ban már kevesebben érkeztek hivatalos papírok nélkül az EU területére, mint 2014-ben, amikor még egyáltalán nem foglalkoztatta a politikusok és a választók többségét a migráció, de mégsem hajlandóak túllépni a migránsozáson azok, akik politikai tőkét kovácsoltak a 2015-ös hullámból. Vagyis Jaen Asselborn szerint már csak politikai akarat, és nem valós gondok tartják életben a vitákat.

A legutóbbi patthelyzet nem a magyar miniszterelnökön múlt, az őszi nyilatkozat azért kívánkozott mégis ide, mert a legfrissebb EU-s miniválság is pontosan mutatja, hogy a politikai hisztériakeltés hogyan képes bolhából elefántot csinálni, és miért nem képes túllépni Európa a migránsos és kvótás vitákon.

49 menekült három hétig a nyílt vízen rekedt


Összesen 49 menekültet mentett ki a Földközi-tengerből december második felében (22-én és 29-én) két, civilek által működtetett hajó, a holland zászló alatt futó Sea Watch 3 és a német Prof. Albrecht Penck. Egyik sem alkalmas arra, hogy a fedélzetén lévő embereket 2-3 napnál tovább ellássák, mégis három hete hánykolódnak a nyílt vízen utasaikkal...

AZ EGÓJÁNÁL FOGTA MEG A KORMÁNYT AZ O1G KAMPÁNY ÉS A FIDESZ TEHETETLEN ELLENE

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.01.10. 


Olyan pillanatban áll ki a sajtó elé Orbán Viktor, amikor egyszerre kénytelen magyarázkodni a túlóratörvény, a tüntetések és a menza menüje miatt is. A szokatlan megjelenés annál is furcsább, mivel a Fidesz jó ideje csak saját szavazóinak kommunikál.

A kormányközeli Origo szerint hagyományteremtő céllal, Donald Trump és Vlagyimir Putyin nyomdokaiba lépve tart évindító sajtótájékoztatót Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt, de nagy kérdés, vajon akkor is kiállna-e Orbán a sajtó elé, ha épp nem lenne a jelenlegi, kellemetlen helyzetben a Fidesz. A párt magyarázkodni kénytelen

a túlóratörvény, a tüntetések és a menza menüje miatt is.

Utóbbi miatt maga a Miniszterelnökség adott ki közleményt, magyarázva azt, hogy lehet 300 forint egy leves és 260 forint a somlói galuska ott, ahol a Gundel főz.

A tárca tiltakozott a kettős mérce ellen, hiszen az ellenzéki képviselők lényegében ugyanannyiért esznek, mint a Karmelita épület menzáján étkező Miniszterelnök, az ellen viszont soha sem tiltakoztak...

MIRE GONDOL?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.01.10.


Mire gondol a talpnyaló, ha Szijjártót évembernek jelöli? Mire gondol a Szijjártó, mikor mindezt elhiszi?
Elégedett, boldog-e, mutatja is asszonyának, látod-e? A talpnyaló a júdáspénzt kapja-e? Rakja aztán bele neje zsebibe? Asszonya most kiköp vajon, vagy csókolja az urát nagyon?
Mire gondol a diákunk, mikor ordít, hogy a francba, és a tanár, hogyha ezért megtagadja? És a szülő forradalmárt keltve ki? Félti-e, vagy büszke ő?
Mit gondol a tüntető, és a rendőr, aki képen fújja vagy a térről kiszorítja? És a homlessz, mikor viszik, mire gondol, hova el? És a rendőr érti-e, a cókmókot égetve, érzi-e?
A bemondó, aki mondja, hiszi-e, vagy élvezi a hazugságot be az ember képibe? A pap temetve, mire gondol? A fájást érzi-e, vagy rutinból végzi-e?
Az öngyilkos hulltában bánja-e? Mire gondol a janicsár otthonából cibálva ki népeket? És mire a népek az ég alatt? Nézgelődve, hogy mi maradt, semmi se, kutyakölyök, síró gyerek, nénike.
Mit akar a tajtékos ég? Mit a hó? Mutatni, hogy megfagyni jó? Mit vonyít a kutya az égre? A tudós, ha néz üvegedénybe? Mire gondol Mészáros vagy gondol-e?
A nyugdíjas a csirkenyakkal boldog-e? Farral, háttal, a lábával mormog-e? Protkójával csattog-e? Esernyővel hadba szállva kardoz-e? A pénztárban sorban állva számol-e?
Vezérünk a várában reszket-e? Gundelt nyelve böfög-e? Meccsre szállva álmod-e? Alánézve térkép neki, vagy haza? Szülőfalu, kavicsbánya, lábnyoma?
Áfonya vagy libaszar? Otthon főzött, otthon töltött kockás ing. Ülepverő trottyos gatya, bakafing. Soros árnya, kölcsön kapott gyárüzem. Mire gondol, mikor pénzed veri el?
Mire, mikor elszedi, mire, mikor repteti, vagy aranyba fekteti? Mire, mikor hazudik? Mire, hogyha álmodik? Pöttyös labda, futballcsuka kisvasút? Kevlár ruha, kalasnyikov, alagút?Ha színházat zárat be, embereket járat le. Mire, mikor menekül, függöny mögé települ? A csokidat fölzabálja, életedet lenullázza, kiirtja az erdődet, beszántja a földedet. Tarrá vágja a hazát, növeszti a valagát.
Mire gondol, hogyha Istent hazudik? Mire, hogyha aztán elbukik? Isten vajon látja-e? Csipás szemmel nézi-e? Látja-e, hogy mit csinált?
Lefizetve elfordult és félreállt. Nem is volt és nem is lesz, vagy meghalt? Most titokban temetik? Félre nézve nagy suttyomban földelik. Eloszlik mint buborék, vagy maradt kis csoda még.
Feltámad a pusztaságon. Látja majd, hogy sírhalom, akkor mire gondol vajon? Hogy elcseszte teljesen, nincsen már hatalma sem. Zavarában fütyörész, elsomfordál, odébb áll.
Onnan figyel, kerek szemmel nézi azt, miként kúszik a helyére egy paraszt. Szobra lesz és temploma, százszor csókolt lábnyoma. Mikor másodszor verik agyon, Isten mire gondol vajon?

EL KELL TŰNNIE AZ EGÉSZSÉGÜGYBŐL A KISZOLGÁLTATOTT PÁCIENSEKET MEGALÁZÓ VISELKEDÉSNEK

MAGYAR HANG
Szerző: PETHŐ TIBOR
2019.01.10.


Túl sok a betegjog. És a beteg. Nem ismernek se istent, se embert, se főorvos urat, se nővérkét. Ráadásul: panaszkodnak. Örökké csak panaszkodnak – jut a következtetésre a Magyar Idők című kormánylap egyik késő őszi számában Berkő Péter professor emeritus. A nyugalmazott orvos-akadémikus úgy látja, a hazai egészségügy akut problémáinak egyik fontos oka, hogy a terjedő emberi jogi „világjárvány” hatására Magyarországon meggyengítették „az orvosok ősi időktől biztosított jogát, a gyógyítás szabadságát, túlzottan felerősítették a betegjogokat”. Eléggé el nem ítélhető módon bevezették a betegjogi képviselői rendszert, ami ráadásul „felerősítette a panaszáradatot és a feljelentések szabadságát”.

Nota bene: „feljelentés” alatt a nyugalmazott orvos a kiszolgáltatott, az egészségükért, az életükért küzdő páciensek gondatlanságot, műhibát, visszaélést kifogásoló panaszait érti. Azokét, akik nem mellékesen a hivatalosan befizetett társadalombiztosítási díj ellenében és persze a legtöbb helyen schwarzban elvárt hálapénzért cserébe joggal kívánhatnának maguknak normális ellátást, emberséges bánásmódot.

A most véget ért esztendőben H. barátom kórházi pokoljárása nyomán testközelből láthattam, milyen, amikor valaki átkerül a „másik oldalra”, egészségesből beteg, autonóm felnőtt polgárból kiszolgáltatott, a helyzetéről nem tájékoztatott, szenvedésében magára hagyott, megalázott emberré válik. Igaz, H. betegségéből adódóan nem panaszkodott, amikor tavaly februárban bekerült a Szent János Kórház neurológiai osztályára. Agyvérzése és az ezt követő bevérzések következtében afázia alakult ki nála: elvesztette beszédkészségét...

FELSZENTELÉS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.01.09.


A blaszfémia (istengyalázás) magas foka, amikor egyházi személyek futballstadionokat és más profán helyeket “szentelnek fel”. Ez Isten lejáratása, mert Isten szent, ezek a helyek pedig nem azok. Ezeket nem Istennek szentelik fel, hanem Orbán Viktornak. Ha nem Orbán építtetné őket, nem szentelnék fel. Ebből látszik, hogy Orbán az, aki itt fontos, nem az Isten. Nem lennének Istennek elválasztva. Mert a “szent” ezt jelenti. Ezek pedig nem Istennek, hanem Orbánnak vannak elválasztva, ami egyházi személy részéről istengyalázás.

Az istengyalázás magasabb fokához érkeztünk, amikor már Orbán irodáját is felszentelték. Mintha maga a személy vagy az irodában zajló tevékenység szent lenne. Mostantól ebből az irodából, volt kolostorból irányítják majd a szervezett lopást, az ország szétrablását. Ráhel kapja a legtöbbet. Ebben az irodában hoznak meg és védelmeznek olyan istentelen törvényeket, mint a menekültek, a civilek és hajléktalanok üldözése. Itt határoznak a magyar emberek jogfosztásáról. A felszentelés azt jelenti, hogy ami ebben az irodában zajlik, az Isten nevében és az ő áldásával történik. Ez a legnagyobb istengyalázás.

Az államhatalom birtokosának keresztény színezetű “felszentelése” istenkirályság. Ez varázslás, boszorkányság, mint minden olyan cselekedet, amelyet Isten tekintélyével és Isten nevében tesznek, de valójában nem Istentől van. Az istenkirályság varázslása isteni tekintéllyel ruház fel egy személyt, aki mögött azonban nem Isten áll. Az embereket azonban mindez félelemmel, zavarral tölti el, mert még az olyan hitetlen is óvatosan száll szembe ilyen emberrel, aki nem hiszi, hogy Isten van. Mert hátha. Az emberek lebénulnak tőle, ez az igézés, varázslás.

Az emberek többsége nem tudja, hogy embernek isteni tekintéllyel való felruházása a legutálatosabb bűn, bálványimádás. Akik rájuk tekintenek, lebénulnak. Orbánnak ilyen egyházi felszentelése, isteni tekintéllyel való felruházása nemcsak istengyalázás, hanem polgári értelemben törvénytelen cselekedet is. A népszuverenitás elve szerint az evilági politikai hatalom nem Istentől, hanem a néptől származik. Ez fontos különbség, mert az a hatalom, amely Istentől származik, a nép által nem dönthető meg. Isteni tekintélye van, amelyet minden körülmények között el kell fogadni...

EZEK A NÉMETEK ÉS FRANCIÁK NEM NYUGSZANAK! FOLYTON KERESZTEZIK ORBÁN TERVEIT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.10.


- Korai még temetni az uniót, mert az általában megerősödve jön ki a válságokból, míg a populista Internacionálé megszületését az egymással ütköző nemzeti érdekek gátolják 

- Trump csak akkor foglalkozik a hasonszőrű európai politikusokkal, ha az az amerikai érdekek miatt okvetlenül szükséges, de az mindenképpen pofon Orbánnak, hogy még mindig nem látogathatott el az elnökhöz

- A Gundel-ügyben az ellenzék pontozásos győzelmet aratott

Reuters

Németország és Franciaország ki akarja terjeszteni a háború utáni megbékélést rögzítő 1963-as megállapodást, mert így szeretné igazolni, hogy a Berlin-Párizs-tengely továbbra is erős, illetve ellensúlyozni a több tagállamban is feljövőben lévő euroszkeptikus nacionalizmust. A hírügynökség megszerezte a szöveget, amelyet Merkel és Macron másfél hét múlva Aachenben ír majd alá. Azért ott, mert a város az európai egység történelmi jelképe. A dokumentum tartalmazza, hogy mindkét ország lépni kíván az EU fokozatos lerombolása ellen.

A szélsőjobbos olasz miniszterelnök-helyettes éppen tegnap jelentette be: azon van, hogy az olaszok és a lengyelek euroszkeptikus szövetség formájában egyesítsék erőiket az EP-választás előtt. A német külügyminiszter ezzel szemben a francia kormánnyal egyetértésben úgy nyilatkozott, hogy a jövő nagy kérdéseinek megoldásához a földrészen nem kevesebb, hanem több együttműködés szükséges. A jelentés hozzáteszi, hogy Európa Trump, valamint az olasz, a lengyel és a magyar vezetés részéről is kihívással néz szembe, ezért Merkel és Macron igyekszik megakadályozni az EU-ellenes pártok áttörését.

Bloomberg

Salvini elzarándokolt Varsóba, hogy ott is szövetségeseket toborozzon a két ország által szorgalmazott „európai tavaszhoz”. Bejelentette, hogy a csatlakozó pártokkal együtt olyan kérdésekre helyezik a hangsúlyt, mint a növekedés, a biztonság, a család és a földrész keresztény gyökerei. Csakhogy a lengyel és az olasz fél egymástól eltérően ítéli meg a bevándorlást, az unió költségvetését és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat. A brüsszeli Bruegel elemző intézet igazgatója azt mondja, a populista erők egyesülése azért nehézkes, mert nemzeti programot követnek, ám azok ütköznek egymással. Így pl. Kaczynki szinte paranoiásan gyanakszik Putyinra.

Az olasz belügyminiszter úgy állította be, hogy döntő erőpróba következik az általa képviselt mozgalmak, illetve a Macron vezette liberális elit között. Ő, valamint a lengyel szürke eminenciás és Orbán meg a többiek több nemzetállami hatáskört akarnak. A magyar kormányfő az európai populisták zászlóvivőjeként, megbélyegezte a francia elnököt, mint a bevándorláspárti tábor vezérét. Salvini ehhez azt tette hozzá Varsóban, hogy Európa nem fog meghajolni emberkereskedők és civilek zsarolása előtt. Ezért tízpontos tervet akar elfogadtatni mindenkivel, aki szerinte meg akarja menteni a kontinenst. A PiS készséggel áll rendelkezésre, bár jelezte, hogy azért vannak ellentétek. Lásd a kvótákat vagy az uniós támogatásokat.

Charles Grant, az Európai Reformközpont vezetője arra figyelmeztet, hogy idáig nemigen sikerült a jobbos csoportok összefogása, leginkább a menedékkérők elosztása miatt nem. Ugyanakkor a lengyel belügyminiszter most azt közölte Salvini jelenlétében, hogy nem hagyják magukat a margóra szorítani az EU-ban és nem is akarnak kilépni. A cél, hogy a maguk elképzelésének megfelelően megreformálják a szervezetet, és így az az emberekhez legyen közelebb és ne az elithez.

The Times

A konzervatív lap kommentárja arra figyelmeztet, hogy lebecsülik az EU ellenálló képességét mindazok, akik állandóan a szervezet végéről lamentálnak. Bár az idei évkezdet kivételnek számít, mert ezúttal nem hangzottak el jóslatok az unió közelgő kimúlásáról. Az biztos persze, hogy a szervezet az utóbbi 10 évben válságról válságra bukdácsol, ideértve a jogállam helyzetét Kelet-Európában. Ezért azután a túlélését sokan minden eddiginél bizonytalanabbnak tartják, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösség igencsak képes átvészelni a megpróbáltatásokat.

Az idén a nagy veszélynek a populizmust tartják, beleértve, hogy a szélsőjobbos nacionalista pártok jól szerepelhetnek az európai választáson. Ők már hatalmon vannak Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon. Nagyon könnyű sötét színekkel lefesteni a jövőt. Salvini szövetséget keres az olyanokkal, mint a PiS és a Fidesz. Ám lehet, hogy egyáltalán nem olyan nagy a populista veszély. Ezek az erők jelenleg az EP mandátumainak 20 százalékát tartják kezükben. Májusban eljuthatnak a 25%-ig, és az is igaz, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták most először elveszthetik az abszolút többséget. Ez ugyan megnehezíti a döntéshozatalt, de bőven alakulhat olyan koalíció, amely továbbra is lehetővé teszi a Parlament hatékony munkáját. A jobboldali populistáknak egyébként sem megy könnyen az együttműködés, mert gyakran ütköznek az érdekeik, ahogy azt látni lehet Salvini és Orbán között a migráció ügyében.

A Brexit a jelek szerint összekovácsolta az Európa-párti erőket. Ugyanakkor a populisták közül többen rendezik a vitájukat Brüsszellel, ahogy azt az olaszok tették a költségvetés kapcsán. De az olasz pénzügyi válság azért továbbra is fenyegető marad. Viszont inkább az jelenti a nagyobb veszélyt az EU számára, hogy nemzetközileg jelentéktelenné válik egy kétpólusú világban. Ezért fontos a mostani német-francia megállapodás a gazdasági és biztonsági együttműködés elmélyítéséről. Nehogy az unió olyan szemlélő legyen a nemzetközi színtéren, amely nem képes befolyásolni a saját sorsát...