Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2019.04.01.
Bödőcs: Böllérbalett
2020. március 1., vasárnap
RÁADÁS: NEPPER TV TOTÁLKÁROS AUTÓT VETTEM, BÁRCSAK LEKÉRDEZTEM VOLNA!
NEPPER TV
Szerző: Becsületesnepper
2020.02.28.
Totálkáros autót vettem, bárcsak
lekérdeztem volna!
Szerző: Becsületesnepper
2020.02.28.
lekérdeztem volna!
A TECH CÉGEK VELÜNK AKARNAK ALUDNI
G7.HU
Szerző: SZEDLÁK ÁDÁM
2020.03.01.
Bejött egy holland fickó, felébresztett, azt mondta, hogy Wimnek hívják, és pornót fog forgatni a nappalimban. Szürreális? Hát persze, hogy az. Ilyen az életben nem történik. Ezért amikor felkeltem az elmúlt évtized leghülyébb álmából, meg is néztem az órámon, hogy mit ír, jól aludtam-e. Rögtön azután, hogy ellenőriztem a nappalit, ott vannak-e a hollandok. (Nem voltak.)
A reakció viszont – hogy megnézem, mit mutatnak a szenzorok – árulkodó, sőt korjelenségnek is számít lassan. A kétezres évek technológiai áttörésének első lépésében szoftver került mindenbe. A mosógép mechanikus programtárcsája helyére mikrokontroller került és az arra írt programkód. Emiatt mondja azt a cserélhető tárcsás gépen szocializálódott szerelő, hogy panelcsere lesz, és ha az se használ, ki lehet dobni a gépet. Marc Andreessen legendás amerikai kockázati tőkebefektető úgy foglalta össze egy tőmondatban a folyamatot:
"a szoftver megeszi a világot."
Azóta továbbléptünk eggyel. Már nem a berendezések szoftverrel való felszerelése a hír, hiszen már a mosógépen is program fut. Most már ezekre az apró számítógépekre szenzorokat kötünk. Az alkatrészek ára annyira lecsökkent, hogy bármibe beleszerelhet hármat-négyet egy cég. A begyűjtött adat valamire csak jó lesz. Ezzel párhuzamosan pedig kialakulnak új technológiai ágak. Bármi mögé oda lehet tenni a -tech szócskát, valószínűleg már van rá két-három startup. Szex? Hogy a fenébe ne? Zuhanyzás? Természetesen! Alvás? Ott még olyan cégeket is találunk, amik értelmes dolgokkal foglalkoznak...
Szerző: SZEDLÁK ÁDÁM
2020.03.01.
A reakció viszont – hogy megnézem, mit mutatnak a szenzorok – árulkodó, sőt korjelenségnek is számít lassan. A kétezres évek technológiai áttörésének első lépésében szoftver került mindenbe. A mosógép mechanikus programtárcsája helyére mikrokontroller került és az arra írt programkód. Emiatt mondja azt a cserélhető tárcsás gépen szocializálódott szerelő, hogy panelcsere lesz, és ha az se használ, ki lehet dobni a gépet. Marc Andreessen legendás amerikai kockázati tőkebefektető úgy foglalta össze egy tőmondatban a folyamatot:
"a szoftver megeszi a világot."
Azóta továbbléptünk eggyel. Már nem a berendezések szoftverrel való felszerelése a hír, hiszen már a mosógépen is program fut. Most már ezekre az apró számítógépekre szenzorokat kötünk. Az alkatrészek ára annyira lecsökkent, hogy bármibe beleszerelhet hármat-négyet egy cég. A begyűjtött adat valamire csak jó lesz. Ezzel párhuzamosan pedig kialakulnak új technológiai ágak. Bármi mögé oda lehet tenni a -tech szócskát, valószínűleg már van rá két-három startup. Szex? Hogy a fenébe ne? Zuhanyzás? Természetesen! Alvás? Ott még olyan cégeket is találunk, amik értelmes dolgokkal foglalkoznak...
KÁSLER BESZÉLJEN INKÁBB A TÍZPARANCSOLATRÓL
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.01.
Sose gondoltam volna, hogy egy ilyen mondatot leírok egy szakmailag nagyra értékelt orvosról, most mégis meg kell tennem. Kásler Miklós, amióta emberminiszter lett, mintha megfeledkezett volna két dologról: az emberről és a szakmájáról. Megszólalásai inkább szolgálják Orbán Viktort és rendszerét, mintsem az egészségügyet, vagy bármelyik rábízott területet. Már minisztersége elején remekelt, amikor a Tízparancsolatot hozta szóba. Szerinte az, aki a szerint él, elkerülheti a betegségeket is, túl azon, hogy az a világ legtökéletesebb törvénykönyve.
Kásler vasárnap reggel az állami rádió vendége volt, és büszkén jelentette: a visegrádi országokban nincs új koronavírussal fertőzött beteg. Ami ugye, az ő fogalmi körében, azt is jelentheti, hogy a visegrádi országokban betartják a Tízparancsolatot, ezért aztán sokkal ellenállóbbak, mint a V4-eken kívüli nemzetek.
Félreértés ne essék: igazán nem akarom elviccelni a világjárványt, legfeljebb azon tűnődöm, hogy egy olyan magas kvalitású ember, mint a miniszter, milyen megfontolások alapján jut el ekkora butaságokig. Vagy: miért nézi az embereket ilyen ostobának, akik ne tudnák, hogy a vírus nem országcsoportok és legfőképpen nem politikai alapon tájékozódik...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.01.
Kásler vasárnap reggel az állami rádió vendége volt, és büszkén jelentette: a visegrádi országokban nincs új koronavírussal fertőzött beteg. Ami ugye, az ő fogalmi körében, azt is jelentheti, hogy a visegrádi országokban betartják a Tízparancsolatot, ezért aztán sokkal ellenállóbbak, mint a V4-eken kívüli nemzetek.
Félreértés ne essék: igazán nem akarom elviccelni a világjárványt, legfeljebb azon tűnődöm, hogy egy olyan magas kvalitású ember, mint a miniszter, milyen megfontolások alapján jut el ekkora butaságokig. Vagy: miért nézi az embereket ilyen ostobának, akik ne tudnák, hogy a vírus nem országcsoportok és legfőképpen nem politikai alapon tájékozódik...
HORN GÁBOR: TARLÓS BRUTÁLIS TORZÓKAT HAGYOTT MAGA UTÁN
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.03.01.
A budapesti metró fantomja betette a lábát az új főpolgármester ajtórésébe is, miután a közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a szerelvények klimatizálásáról, illetve annak – technikai okok miatt megörökölt – átmeneti elmaradásáról, amit Karácsony nyakába akarnak varrni, amint a színházak helyzetét és apránként bármi mást. Mindennek apropóján kérdeztük Horn Gábort, hogy a jelenlegi csapdahelyzet mennyiben emlékeztet a Demszky ellen irányult kormányzsarolásra és van-e esély kikerülni belőle.
Mint politológust és jelen esetben mint Demszky Gábor hajdani „kollégáját” is kérdezem, hogy az új főpolgármester ellen irányuló egyértelműen durva letámadási és lejáratási szándékot miként értékeli, felfedezhető-e párhuzam a kormány mostani lépései és a Demszky-éra alatt tomboló agresszív fideszes fővárosi politizálás között?
Érdekes a párhuzam, de nem alaptalan. Talán meglepő a válasz, de Demszky legsikeresebb időszaka éppen az az 1998-2002 közötti időszak, amikor a Fidesz volt kormányon és a legmagabiztosabb győzelme ennek végén, 2002-ben volt. A Fidesz akkori politizálása a fővárossal szemben nagymértékben hozzájárult a 2002-es bukásukhoz...
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.03.01.
Mint politológust és jelen esetben mint Demszky Gábor hajdani „kollégáját” is kérdezem, hogy az új főpolgármester ellen irányuló egyértelműen durva letámadási és lejáratási szándékot miként értékeli, felfedezhető-e párhuzam a kormány mostani lépései és a Demszky-éra alatt tomboló agresszív fideszes fővárosi politizálás között?
Érdekes a párhuzam, de nem alaptalan. Talán meglepő a válasz, de Demszky legsikeresebb időszaka éppen az az 1998-2002 közötti időszak, amikor a Fidesz volt kormányon és a legmagabiztosabb győzelme ennek végén, 2002-ben volt. A Fidesz akkori politizálása a fővárossal szemben nagymértékben hozzájárult a 2002-es bukásukhoz...
HA KARANTÉNBA ZÁRJÁK ORBÁN VIKTOR PÁRTJÁT, AKKOR NAGY BAJBA KERÜLHET A MAGYAR KORMÁNY
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.03.01.
A szombati szlovákiai választások azt jelzik, hogy egy fontos szövetségest elveszített Orbán Viktor. Fura módon egy baloldali erő bukása és jobbközép párt győzelme jelentheti a magyar kormány pozícióinak gyengülését a visegrádi négyek együttműködésében. Robert Fico pártjának ugyanis rendkívül jó kapcsolatai voltak a Fidesszel, ami nem mondható el egyszerű emberek és független személyiségek (oľano) kapcsán. ráadásul egyik magyar párt sem jutott be a szlovák törvényhozásba.
Korábban már hosszasan értekeztünk a Fidesz sajátos külpolitikai koncepciójáról, melynek az a lényege, hogy csak ritkán hangoztatnak nacionalista, revizionista jelszavakat, cserébe a szomszédos államok támogatják a magyar kormányt azokon az európai fórumokon, melyeken igyekeznek szankciókkal megfékezni Orbán Viktor törekvéseit a jogállamiság leépítésére. Szlovákia kiváló partner volt ebben, hiszen Robert Ficonak nem igazán hánytorgatta fel a magyar kormányfő, hogy miért nem engedi a kettős állampolgárságot az ottani kisebbségeknek, cserében sokszor együtt üzentek hadat Brüsszelnek.
Nagyon sok a hasonlóság a most vesztes Smer és a Fidesz utóbbi évtizedekben befutott pályája között. A nevében szociáldemokrata, ám valójában inkább populista baloldali szlovák tömörülés 2006 óta vezette a pártok népszerűségi listáját, ami a Fideszre is igaz körülbelül 15 éve. A Smer is egy meghatározó befolyással bíró vezetővel volt sikeres odahaza, hiszen Fico két évvel ezelőtti kényszerű lemondása után (Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása miatt) Peter Pellegrini nem tudta sikeresen menedzselni a válságba jutott pártot. Orbán számára tehát akár megerősítés is lehet a Smer példája, hiszen jó oka van feltételezni azt ezek után, hogy a Fidesz is elbukná a következő választást, ha nem ő vezetné csatába a narancsos sereget...
Szerző: SZEKA
2020.03.01.
Korábban már hosszasan értekeztünk a Fidesz sajátos külpolitikai koncepciójáról, melynek az a lényege, hogy csak ritkán hangoztatnak nacionalista, revizionista jelszavakat, cserébe a szomszédos államok támogatják a magyar kormányt azokon az európai fórumokon, melyeken igyekeznek szankciókkal megfékezni Orbán Viktor törekvéseit a jogállamiság leépítésére. Szlovákia kiváló partner volt ebben, hiszen Robert Ficonak nem igazán hánytorgatta fel a magyar kormányfő, hogy miért nem engedi a kettős állampolgárságot az ottani kisebbségeknek, cserében sokszor együtt üzentek hadat Brüsszelnek.
Nagyon sok a hasonlóság a most vesztes Smer és a Fidesz utóbbi évtizedekben befutott pályája között. A nevében szociáldemokrata, ám valójában inkább populista baloldali szlovák tömörülés 2006 óta vezette a pártok népszerűségi listáját, ami a Fideszre is igaz körülbelül 15 éve. A Smer is egy meghatározó befolyással bíró vezetővel volt sikeres odahaza, hiszen Fico két évvel ezelőtti kényszerű lemondása után (Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása miatt) Peter Pellegrini nem tudta sikeresen menedzselni a válságba jutott pártot. Orbán számára tehát akár megerősítés is lehet a Smer példája, hiszen jó oka van feltételezni azt ezek után, hogy a Fidesz is elbukná a következő választást, ha nem ő vezetné csatába a narancsos sereget...
MAJD 10 EZER EMBER EU-BA LÉPÉSÉT AKADÁLYOZTA MEG A GÖRÖG HATÁRŐRSÉG A GÖRÖG-TÖRÖK HATÁRON
444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.03.01.
A görög kormány vasárnapi tájékoztatása szerint 9972 illegális határátlépést akadályozott meg a határőrség szombaton és vasárnap a görög-török határon, ahol jelenleg az ENSZ becslései szerint kb. 13 ezer ember várakozik arra, hogy valahogy beléphessen az EU-ba. A beszámolók szerint ebben a csoportban vannak kisgyerekes családok is, akik a többiekkel együtt a hidegben éjszakáznak sátrakban és hálózsákokban a Pazarkule határátkelő közelében.
Törökország a napokban jelentette be, hogy nem tartóztatja fel tovább az Európába igyekvő menekülteket, megnyitja a határait. A döntés oka valószínűleg az, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök több pénzt akar kicsikarni az EU-tól, valamint minden bizonnyal azt is el szeretné érni, hogy az EU és NATO-szövetségesei legalább valamelyest támogassák Törökország szíriai hadműveleteit, melyek során a török hadsereg a szíriai Aszad-rezsimet támogató Oroszországgal is szembe került. A szíriai Idlib városban a napokban szíriai-orosz légicsapás ért egy török alakulatot, 34 katona halt meg, ezután jött a migránsokkal kapcsolatos török bejelentés.
Törökország menekülttáboraiban jelenleg kb. 3,6 millió ember él, főleg szíriaiak. Többségük szívesebben telepedne le az Európai Unióban, de a török hatóságok eddig ezt (a 2015-ös európai menekültválság hónapjait leszámítva) akadályozták...
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.03.01.
Törökország a napokban jelentette be, hogy nem tartóztatja fel tovább az Európába igyekvő menekülteket, megnyitja a határait. A döntés oka valószínűleg az, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök több pénzt akar kicsikarni az EU-tól, valamint minden bizonnyal azt is el szeretné érni, hogy az EU és NATO-szövetségesei legalább valamelyest támogassák Törökország szíriai hadműveleteit, melyek során a török hadsereg a szíriai Aszad-rezsimet támogató Oroszországgal is szembe került. A szíriai Idlib városban a napokban szíriai-orosz légicsapás ért egy török alakulatot, 34 katona halt meg, ezután jött a migránsokkal kapcsolatos török bejelentés.
Törökország menekülttáboraiban jelenleg kb. 3,6 millió ember él, főleg szíriaiak. Többségük szívesebben telepedne le az Európai Unióban, de a török hatóságok eddig ezt (a 2015-ös európai menekültválság hónapjait leszámítva) akadályozták...
A FALVAK NÉPE HELYETT POLITIKUSOK NYERTEK FÖLDET BARANYÁBAN
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2020.03.01.
Baranya megyében sem a helyi gazdálkodók nyerték el a földek nagy részét – elkészült Ángyán József újabb jelentése a visszás földprivatizációkról.
Szerző: DOROS JUDIT
2020.03.01.
Tizenkilenc megyéből a mostanival együtt eddig tizenkettő esetében tárta fel Ángyán József agrárprofesszor, volt parlamenti államtitkár, hogy a kormányzati lózungok ellenére hogyan fosztották meg Fidesz-, illetve politika közeli vállalkozók a helyben élő földműveseket attól, hogy nagyobb birtoktestekhez jussanak az állami privatizáció során.
Baranyában az elkelt megyei földterület ugyan statisztikailag 198 nyertes árverezőhöz került, de az összesítésből kiderül, hogy a birtokok több mint felét 27 nagy érdekeltség szerezte meg. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében 83 százalékát - más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Baranyában több mint ezer hektárt ráadásul nemcsak hogy nem helybeli, hanem az adott területtől átlagosan negyven kilométerre lakó árverező vásárolt meg. Köztük van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatnak elnöke, aki 87 hektár baranyai szántóra több mint 100 kilométer távolságból, Nagykanizsáról csapott le – állapítja meg a jelentés.
A mintegy 8500 hektár elkelt megyei terület kétharmadát licitálás nélkül, kikiáltási áron szerezték meg a vevők, valódi árverseny a területek kevesebb mint 9 százalékánál alakult csupán ki. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy a területek közel egyharmadát olyan nagy, 50-170 hektár közötti – birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek 250 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – summázza a szakértő...
KÖVÉR LÁSZLÓ KIVÁLÓ HÁZELNÖK LEHETNE EGY OLYAN PARLAMENTBEN, AMELYBEN EGYETLEN PÁRTNAK, A FIDESZNEK VAN FRAKCIÓJA
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.02.29.
Kövér László nem tette hozzá, bár bizonyára ő is tudja, hogy ezzel valójában a saját munkájáról állított ki bizonyítványt. Ő ugyanis a mára már alig tisztelhető háznak az elnöke, aki azonban szereptévesztésben van, és házmesteri szerepkörben mutatkozik. Az volna a dolga, hogy a parlament normális működését biztosítsa, ám nem ezt teszi. Az általa renitensnek mondott magatartásokat ugyanis a legtöbb esetben éppen az váltja ki, hogy Kövér házelnök felületesen végzi a munkáját, eltűri, hogy párttársai minden, formailag törvénynek látszó kormánypárti előterjesztést megszavazzanak, az ellenzéki indítványokat pedig, szinte automatikusan lesöpörjék az asztalról.
Nem érvekkel, ami még tolerálható lenne, hanem pökhendi, arrogáns, lekezelő demagógiával. Az ellenzéki észrevételekre, javaslatokra az utóbbi időkben már soha nem jön valódi válasz a kormányzati szereplők oldaláról, helyette gyurcsányozást, sorosozást és migránsozást hallhatnak a képviselők és azok a polgárok, akik még ilyen körülmények között is hajlandók figyelni az országgyűlésben történtekre...
MAGYARORSZÁG LEGGAZDAGABB EMBERE NEM KÖZSZEREPLŐ
HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.03.01.
Februári krónika
Amit nem kérdezhetünk meg
E fönti tömör és a lényegre mutató hír a valóságos jelentőségénél fogva talán nem érdemelné meg, hogy az éppen mögöttünk hagyott hónap összegzéseként hozzuk szóba. Valóban, nem ez lehetett az elmúlt néhány hét legfontosabb eseménye. Viszont a legszürreálisabb, legabszurdabb februári jelenet éppen az volt, amikor a szóban forgó úr felháborodottan hárította el azt az újságírói kérdést, amelyre egyébiránt neki kellett volna nyilvánosan, időben és minden gyanakvást elhárítandóan választ adnia. Előre. Kérdezés nélkül is. Merthogy a Mátrai Erőmű körüli tulajdonosi cserélődések egyik főszereplője állami cég (értsd: a veszteséget szenvedő fél), pontosabban a költségvetés volt és maradt. A szerencsés nyertes pedig már megint Mészáros Lőrinc. Már megint. És mindig. S a szorgos gazdasági újságírói munkálkodásnak köszönhetően, már azt is jó ideje tudhatjuk, hogy ez az úr, aki – mint ezúttal is kiderült – magánemberként legalább hét, alapvetőnek tekinthető gazdasági ágazatban a vezető és meghatározó jelentőségű tulajdonosi köröket is személyesen jegyzi, vagy jeleníti meg. Az idegenforgalomtól a médiáig, az energetikától az építőiparig stb....
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.03.01.
Amit nem kérdezhetünk meg
E fönti tömör és a lényegre mutató hír a valóságos jelentőségénél fogva talán nem érdemelné meg, hogy az éppen mögöttünk hagyott hónap összegzéseként hozzuk szóba. Valóban, nem ez lehetett az elmúlt néhány hét legfontosabb eseménye. Viszont a legszürreálisabb, legabszurdabb februári jelenet éppen az volt, amikor a szóban forgó úr felháborodottan hárította el azt az újságírói kérdést, amelyre egyébiránt neki kellett volna nyilvánosan, időben és minden gyanakvást elhárítandóan választ adnia. Előre. Kérdezés nélkül is. Merthogy a Mátrai Erőmű körüli tulajdonosi cserélődések egyik főszereplője állami cég (értsd: a veszteséget szenvedő fél), pontosabban a költségvetés volt és maradt. A szerencsés nyertes pedig már megint Mészáros Lőrinc. Már megint. És mindig. S a szorgos gazdasági újságírói munkálkodásnak köszönhetően, már azt is jó ideje tudhatjuk, hogy ez az úr, aki – mint ezúttal is kiderült – magánemberként legalább hét, alapvetőnek tekinthető gazdasági ágazatban a vezető és meghatározó jelentőségű tulajdonosi köröket is személyesen jegyzi, vagy jeleníti meg. Az idegenforgalomtól a médiáig, az energetikától az építőiparig stb....
„SZÉTZÜLLESZTI A TÁRSADALMAT, HA A HATALMAT AZ ÉRDEK VEZÉRLI” - EPERJES KÁROLY A ZÁRÓJELENTÉSRŐL, AZ ELMÚLT HARMINC ÉVRŐL ÉS SZABÓ ISTVÁN ÜGYNÖKMÚLTJÁRÓL
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: LAKNER DÁVID
2020.03.01.
Méltatlannak tartom Szabó István ügyének elővételét, kinek jó ez? – tette fel a kérdést lapunknak adott interjújában a Zárójelentés egyik főszereplője, Eperjes Károly. A színészt az új film mellett kérdeztük arról is, van-e valaki, akinek nem tud megbocsátani a kommunizmus alatt elkövetett cselekedeteiért.
– Hasonló sajtónapokon gyakran elhangzik a művészek vagy akár forgalmazó részéről, hogy csak a filmről legyen szó, lehetőleg kerülve a politikát. Adódik a kérdés, a Zárójelentésről lehetne-e egyáltalán így beszélni.
– Semmiről nem lehet úgy beszélni, hogy abból teljesen kihagyjuk a politikát. Hiszen az életben minden érintheti azt, bármi kapcsolódhat közélethez.
– És hogy érezte, ez a film mennyire szól a mai magyar valóságról?
– Nagyon is arról szól, nemcsak a konkrét jelenről, de az elmúlt harminc évről. Mindenki megtalálhatja benne, amit a leginkább problémásnak talál, ami a leginkább felháborítja. Van olyan rész, ami a kórházbezárások idejéről beszél, másik mondjuk a polgármesterek kiskirálykodásáról. Akad itt bőven szemezgetnivaló...
Szerző: LAKNER DÁVID
2020.03.01.
– Hasonló sajtónapokon gyakran elhangzik a művészek vagy akár forgalmazó részéről, hogy csak a filmről legyen szó, lehetőleg kerülve a politikát. Adódik a kérdés, a Zárójelentésről lehetne-e egyáltalán így beszélni.
– Semmiről nem lehet úgy beszélni, hogy abból teljesen kihagyjuk a politikát. Hiszen az életben minden érintheti azt, bármi kapcsolódhat közélethez.
– És hogy érezte, ez a film mennyire szól a mai magyar valóságról?
– Nagyon is arról szól, nemcsak a konkrét jelenről, de az elmúlt harminc évről. Mindenki megtalálhatja benne, amit a leginkább problémásnak talál, ami a leginkább felháborítja. Van olyan rész, ami a kórházbezárások idejéről beszél, másik mondjuk a polgármesterek kiskirálykodásáról. Akad itt bőven szemezgetnivaló...
A NEMZET APJA, AKINEK KÉPE MÁR SZÁZ ÉVE BÖGRÉKEN DÍSZELGETT – A HORTHY BRANDÉPÍTÉS KULISSZATITKAI
HVG ONLINE / KULT
Szerző: KISŐRSI ZSÓFIA
2020.03.01.
Horthy Miklóst száz évvel ezelőtt, 1920. március elsején választották meg kormányzónak. A nevéhez kötődő kultusz pedig azóta is él és virágzik. Hogyan építették fel anno a Horthy brandet, és miért lett ilyen erős ez a nemzetmentő imázs?
Ha azt feltételezzük – az egyre-másra felállított szobrokból például – hogy Horthy Miklós kultusza jelen korunk terméke, nagyot tévedünk. Ennek a rajongásnak az alapjait ugyanis még az első világháború idején rakták le, majd 1919 után több mint húsz éven keresztül erősítették. Más kérdés, hogy a szocialista időszakban negyven évre erősen háttérbe szorult a kormányzó élete és munkássága, hogy aztán a hosszú hallgatás után, az 1993-as kenderesi újratemetéssel – félig-meddig kormányszinten is legitimálva – még nagyobb lendülettel térjen vissza a politikai életbe és közbeszédbe...
Szerző: KISŐRSI ZSÓFIA
2020.03.01.
Ha azt feltételezzük – az egyre-másra felállított szobrokból például – hogy Horthy Miklós kultusza jelen korunk terméke, nagyot tévedünk. Ennek a rajongásnak az alapjait ugyanis még az első világháború idején rakták le, majd 1919 után több mint húsz éven keresztül erősítették. Más kérdés, hogy a szocialista időszakban negyven évre erősen háttérbe szorult a kormányzó élete és munkássága, hogy aztán a hosszú hallgatás után, az 1993-as kenderesi újratemetéssel – félig-meddig kormányszinten is legitimálva – még nagyobb lendülettel térjen vissza a politikai életbe és közbeszédbe...
AZ ELNYOMÁS CIVILIZÁLT FORMÁITÓL A BARBARIZMUSIG: A KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK HÁTTERÉRŐL
MÉRCE
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2020.03.01.
A világ hol lassan csoszogva, hol gyors és ritmusos bakancs-csattogtatás közepette folyamatosan halad valami olyan barbarizmus felé, amihez fogható eddig ismeretlen volt nemcsak azoknak, akiket gyermekként traumatizált Dagobert bácsi kalandjainak az Antall József halálhírére felharsanó Requiem általi félbeszakítása, de még azoknak is, akik ma derűs nosztalgiával emlékeznek rá vissza, hogy mennyire utálták a KISZ-t.
A bolygónk valamiféle alkotmányos, vagy annak látszó, többé-kevésbé konzisztens jogrend által kormányzott (tehát nem a nyers és közvetlen erőszaknak alárendelt) része ugyanis kezdi maga mögött hagyni képmutató mivoltát – csak nem épp úgy, ahogy sokan szeretnénk azt látni.
A polgári demokráciák álszentségét sokan illették teljesen jogos baloldali kritikával Malcolm X től Noam Chomskyn át a HétköznaPiCsalódások nevű kortárs magyar punkzenekarig. A leginkább a gazdasági centrum országaira jellemző liberális demokrácia a maga alkotmányban garantált jogállami normáival hemzseg az önellentmondásoktól.
És ez nem volt máshogy a polgári forradalmak kezdetekor sem, amikor például egyáltalán nem volt minden forradalmárnak magától értetődő, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában megfogalmazott jogok a Haiti cukornádültetvényein dolgozó és elpusztuló fekete rabszolgák tömegeire is vonatkoznak, amíg azok saját értelmezésük szerint „kiterjesztve a forradalmat” erővel érvényt nem szereztek azoknak az eszméknek, amiket papíron a gyarmattartó hatalom már elismert.
Ilyen ellentmondásokkal terhelt álszent képződmény volt a Harmadik Köztársaság is, amely többé-kevésbé kivívta ugyan az állampolgárok jogi értelemben vett „szimbolikus” egyenlőségén nyugvó politikai szabadságjogokat, de ezen politikai jogokkal túl sokra nem mentek azok a nincstelenné vált tömegek, akiket már a kizsákmányolásra sem talált alkalmasnak az immár piaci és nem monopolisztikus viszonyok között operáló tőke.
Az utóbbiak között különösen nagy arányban voltak romák, ami nem meglepő, hiszen egy rasszista társadalom munkaerőpiacán a nem megfelelő bőrszín hátrányt jelent a versenyben. Nem meglepő az sem, hogy a poszt-fasiszta fordulat után azokat próbálják elsők között megfosztani a de jure elismert jogaiktól, akik de facto eleve nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amik felruháznak őket az ezen jogokkal való élés lehetőségével...
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2020.03.01.
A bolygónk valamiféle alkotmányos, vagy annak látszó, többé-kevésbé konzisztens jogrend által kormányzott (tehát nem a nyers és közvetlen erőszaknak alárendelt) része ugyanis kezdi maga mögött hagyni képmutató mivoltát – csak nem épp úgy, ahogy sokan szeretnénk azt látni.
A polgári demokráciák álszentségét sokan illették teljesen jogos baloldali kritikával Malcolm X től Noam Chomskyn át a HétköznaPiCsalódások nevű kortárs magyar punkzenekarig. A leginkább a gazdasági centrum országaira jellemző liberális demokrácia a maga alkotmányban garantált jogállami normáival hemzseg az önellentmondásoktól.
És ez nem volt máshogy a polgári forradalmak kezdetekor sem, amikor például egyáltalán nem volt minden forradalmárnak magától értetődő, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában megfogalmazott jogok a Haiti cukornádültetvényein dolgozó és elpusztuló fekete rabszolgák tömegeire is vonatkoznak, amíg azok saját értelmezésük szerint „kiterjesztve a forradalmat” erővel érvényt nem szereztek azoknak az eszméknek, amiket papíron a gyarmattartó hatalom már elismert.
Ilyen ellentmondásokkal terhelt álszent képződmény volt a Harmadik Köztársaság is, amely többé-kevésbé kivívta ugyan az állampolgárok jogi értelemben vett „szimbolikus” egyenlőségén nyugvó politikai szabadságjogokat, de ezen politikai jogokkal túl sokra nem mentek azok a nincstelenné vált tömegek, akiket már a kizsákmányolásra sem talált alkalmasnak az immár piaci és nem monopolisztikus viszonyok között operáló tőke.
Az utóbbiak között különösen nagy arányban voltak romák, ami nem meglepő, hiszen egy rasszista társadalom munkaerőpiacán a nem megfelelő bőrszín hátrányt jelent a versenyben. Nem meglepő az sem, hogy a poszt-fasiszta fordulat után azokat próbálják elsők között megfosztani a de jure elismert jogaiktól, akik de facto eleve nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amik felruháznak őket az ezen jogokkal való élés lehetőségével...
EZÉRT GYŐZHETTE LE ORBÁN A NÉPPÁRTOT
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.03.01.
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.03.01.
Merthogy átmenetileg győzelmet aratott, az nem kérdés. Az történt, ami szokott, amire az Európai Unió épül: semmi. Amit persze odahaza mindenki úgy magyaráz, mintha történt volna valami. A hatalom pedig a tagállamoknál marad.
Az Európai Unió létezésének egyik fontos oka, hogy úgy igazán nem történik benne semmi. Ez persze erős állításnak hangozhat, ugyanakkor az, hogy az Európai Szén- és Acélközösség, majd az Európai Unió ennyi ideig képes volt létezni, nagyrészt annak köszönhető, hogy irányíthatatlan.
Nyilván sokan elgondolkodtak már azon, hogy pontosan miért is van négy különböző elnöksége és három vezető szerve az Európai Uniónak. Ott a tanács elnöki posztja, a bizottság elnöki posztja, részben a parlament elnöki szerepe, valamint a soros féléves elnökség is. Ráadásul folyamatosan versenyez egymással a bizottság, a tanács és a parlament.
Az Európai Unió létezésének egyik fontos oka, hogy úgy igazán nem történik benne semmi. Ez persze erős állításnak hangozhat, ugyanakkor az, hogy az Európai Szén- és Acélközösség, majd az Európai Unió ennyi ideig képes volt létezni, nagyrészt annak köszönhető, hogy irányíthatatlan.
Nyilván sokan elgondolkodtak már azon, hogy pontosan miért is van négy különböző elnöksége és három vezető szerve az Európai Uniónak. Ott a tanács elnöki posztja, a bizottság elnöki posztja, részben a parlament elnöki szerepe, valamint a soros féléves elnökség is. Ráadásul folyamatosan versenyez egymással a bizottság, a tanács és a parlament.
Márpedig ez az állandó kötélhúzás egyrészt megakadályozza, hogy az Európai Unió valóban föderális állammá váljon, másrészt lehetővé teszi, hogy mindenki boldog legyen benne.
Európában a valódi hatalom továbbra is a tagállamok kezében van. Ezt azért nehéz beismerni, mert akkor azt is be kell, hogy Európát alapvetően ma is a francia-német tengely vezeti, időnként kiegészülve kisebb, de még mindig jelentős méretű és gazdasági erejű tagországokkal. Ezért született meg az EU kormánya, amelyre a vezetés látszatát át lehetett ruházni, miközben a valódi döntéseket a tagállamok hozzák, már csak azért is, mert ők adják a pénzt a működésre...
Európában a valódi hatalom továbbra is a tagállamok kezében van. Ezt azért nehéz beismerni, mert akkor azt is be kell, hogy Európát alapvetően ma is a francia-német tengely vezeti, időnként kiegészülve kisebb, de még mindig jelentős méretű és gazdasági erejű tagországokkal. Ezért született meg az EU kormánya, amelyre a vezetés látszatát át lehetett ruházni, miközben a valódi döntéseket a tagállamok hozzák, már csak azért is, mert ők adják a pénzt a működésre...
KENTAURBESZÉD - ROMSICS IGNÁC: HORTHY KORMÁNYZÓVÁ VÁLASZTÁSA
NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2020.02.29.
Jelölését Horthy nemcsak nem utasította el, hanem kifejezetten ambicionálta kormányzóvá választását.
100 évvel ezelőtt, 1920. március 1-én a magyar nemzetgyűlés „az államfői teendők ideiglenes ellátására” nagybányai Horthy Miklóst nagy többséggel – 131 szavazattal a leadott 140-ből – Magyarország kormányzójává választotta. A fogalmazás arra utalt, hogy a honatyák nemcsak a 133 napos Tanácsköztársaságtól, hanem az 1918. november 16-án kikiáltott népköztársaságtól is elhatárolták magukat, s a királyságához való visszatérés platformján álltak. A trón azonnali betöltése azonban elháríthatatlan külső, és a dolgokat tovább bonyolító belső akadályokba ütközött. A győztes nagyhatalmak ismételten közölték, hogy Magyarország trónjára sem az utolsó legitim király, IV. Károly, sem a Habsburg-család más tagja nem léphet.
Támogatói és ellenfelei
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2020.02.29.
100 évvel ezelőtt, 1920. március 1-én a magyar nemzetgyűlés „az államfői teendők ideiglenes ellátására” nagybányai Horthy Miklóst nagy többséggel – 131 szavazattal a leadott 140-ből – Magyarország kormányzójává választotta. A fogalmazás arra utalt, hogy a honatyák nemcsak a 133 napos Tanácsköztársaságtól, hanem az 1918. november 16-án kikiáltott népköztársaságtól is elhatárolták magukat, s a királyságához való visszatérés platformján álltak. A trón azonnali betöltése azonban elháríthatatlan külső, és a dolgokat tovább bonyolító belső akadályokba ütközött. A győztes nagyhatalmak ismételten közölték, hogy Magyarország trónjára sem az utolsó legitim király, IV. Károly, sem a Habsburg-család más tagja nem léphet.
Ugyanezt az álláspontot képviselte a környező országok kialakulóban lévő szövetségi rendszere, a Kisantant is. Az ún. szabad királyválasztók által szóba hozott más jelölteket viszont a legitimista arisztokrácia, a Habsburgokhoz ugyancsak hű nagypolgárság számos képviselője és a katolikus felsőpapság nem fogadták el. Így és ezért merült fel, hogy a királykérdés végleges rendezéséig valamelyik „kiváló magyar” személyében ideiglenes államfőt kellene választani. A brit és a francia kormány budapesti képviselője egyaránt ezt tanácsolta. Igen ám, de ki legyen ez a „kiváló magyar”? A régi politikusok többsége legszívesebben az akkori magyar politika great old man-jét, gróf Apponyi Albertet választotta volna államfővé. Ő azonban már elmúlt hetvenéves, és ellen szólt az is, hogy nyílt legitimizmusa, valamint a háború alatti németbarátsága miatt az antant hatalmak sem látták volna szívesen.
Támogatói és ellenfelei
Horthy Miklós altengernagy, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka viszont a legtöbb számításba jöhető szempontnak megfelelt. 1868-ban született, tehát alig múlt 50 éves, a haditengerészet tisztjeként a háború alatt semmiféle politikai szerepet nem vállalt, az irányításával 1919-ben megszerveződött Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként ugyanakkor jelentős fegyveres erővel rendelkezett. Különítményes tisztjeinek „rendteremtő” tevékenységét, amely több száz halálos áldozattal járt, a magyar társadalom jelentős része helyeselte, de legalábbis nem bánta, őt magát pedig az ország megmentőjeként ünnepelte. Az uralkodó elit mellett mindazok a tulajdonos rétegek is így gondolhattak rá, akiknek a vagyonát a Tanácsköztársaság alatt részben vagy egészben szocializálták, továbbá azok a kisemberek is, akik bármilyen okból szembekerültek a proletárdiktatúrával, vagy akiket egyszerűen csak zavart a kommün internacionalizmusa és vallásellenessége. A magyar társadalom másik fele, a két forradalom résztvevői és szimpatizánsai természetesen nem rajongtak érte, ám az ő hangjuk nem hallatszott messzire. Vezetőik emigráltak, börtönben ültek vagy egyszerűen csak a túlélésre rendezkedtek be. „A szervezetekben még pangott az élet. De az utca – a Váci út? Csata veszett arcok, ha egy-egy ismerős arc fölmerült. Hol volt az a tündöklő pallos, mely itt, bár a nyomor szemete alatt kihúzásra várt?” -- kérdezte a korra és börtönbe vetett tanárának kiszabadításán munkálkodó 17 éves önmagára visszaemlékező Illyés Gyula.
Horthy kultuszának megalapozásában élen jártak tisztjei, akik akár diktátorként is szívesen látták volna az ország élén. „Letiprunk mindent, ami utadat állja. Talpon vagyunk, várjuk parancsodat: Előre!” – biztosította támogatásukról 1920. február 7-ei kecskeméti látogatása alkalmából Diendorfer Miksa alezredes, a város helyőrségi parancsnoka, aki még Szegeden csatlakozott a Nemzeti Hadsereghez. Zsitvay Tibor főispán ugyanekkor és ugyanitt Árpád fejedelemhez hasonlította szerepét. Az országot – mennydörögte a leendő belügyminiszter – „Árpád vezér szerezte” ezer éve, és „Horthy vezér” fogja visszaszerezni „újabb ezer évre”...
MAGYAR SZERELEM SVÉDORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.01.
A beteljesült szerelemnél kevés szebb dolog van, különösen akkor, ha az ember fel is vállalhatja a kapcsolatot. Hogyan feszíthet be egy kapcsolatot egy landolás?
A kérdésre Bandirepublic története ad választ, avagy miként lesz egy kedves történetből egy fordulattal elgondolkodtató példa?
„Stockholmban egy nagyon szimpatikus, fiatal, jól szituált magyar pár ült mellém a repülőn. Van, amikor első ránézésre érzi az ember, hogy egy kapcsolat mély, szenvedélyes és tartalmas lehet. ők is ilyenek voltak.
Az egyikük félt a felszállásnál, ezért a másik szorosan megfogta a kezét és úgy nyugtatta. Sokat mosolyogtak egymásra, nagyon bensőséges volt a hangulat. felváltva hajtották egymás vállára a fejüket, viccelődtek, a telefonon játszottak.
Leszállás előtt izgatottan nézték a gép ablakából a pazar naplementét. Lopva figyeltem a romantikus pillanatot.
Aztán amint földet értünk picit befeszültek és mintha egy varázsütésre megmerevedtek volna a frontvonalak köztük. Látszólag eltávolodtak egymástól és terhelt csendben haladtak a poggyászfelvételig.
Útközben elsétáltunk a Családok évét több nyelven propagáló kormányzati hirdetések mellett, de ők csak mereven előre néztek, mert… ez rájuk nem vonatkozott.”
Hogy miért, az kiderül az eredeti bejegyzésből...
Szerző: Határátkelő
2020.03.01.
A kérdésre Bandirepublic története ad választ, avagy miként lesz egy kedves történetből egy fordulattal elgondolkodtató példa?
„Stockholmban egy nagyon szimpatikus, fiatal, jól szituált magyar pár ült mellém a repülőn. Van, amikor első ránézésre érzi az ember, hogy egy kapcsolat mély, szenvedélyes és tartalmas lehet. ők is ilyenek voltak.
Az egyikük félt a felszállásnál, ezért a másik szorosan megfogta a kezét és úgy nyugtatta. Sokat mosolyogtak egymásra, nagyon bensőséges volt a hangulat. felváltva hajtották egymás vállára a fejüket, viccelődtek, a telefonon játszottak.
Leszállás előtt izgatottan nézték a gép ablakából a pazar naplementét. Lopva figyeltem a romantikus pillanatot.
Aztán amint földet értünk picit befeszültek és mintha egy varázsütésre megmerevedtek volna a frontvonalak köztük. Látszólag eltávolodtak egymástól és terhelt csendben haladtak a poggyászfelvételig.
Útközben elsétáltunk a Családok évét több nyelven propagáló kormányzati hirdetések mellett, de ők csak mereven előre néztek, mert… ez rájuk nem vonatkozott.”
Hogy miért, az kiderül az eredeti bejegyzésből...
A SZÉLSŐJOBB ELŐRETÖRÉSE
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: LADÁNYI JÁNOS
2020.02.28.
Az elmúlt három-négy évben – tehát történelmileg igen rövid idő alatt – világszerte gyors és meglehetősen radikális politikai változások zajlottak le. A tömeghisztériát okozó menekültválság, Trump elnökké választása, a Brexit, a kínai belpolitika megmerevedése, Putyin radikalizálódása, a kelet-közép-európai államok többségének jobbra tolódása, a szélsőjobb előretörése Olasz- és Franciaországban, a baloldal visszaszorulása Németországban, a szélsőségesek felülkerekedése Indiában, a közel-keleti helyzet teljesen átláthatatlanná és kiterjedt háborús konfliktus kirobbanásával fenyegetővé válása mind azt jelzik, hogy a politikai trendek gyökeresen megváltoztak. A Magyarországon történtek mintegy belesimulnak ebbe a sorozatba, legfeljebb azt lehet mondani, hogy Orbán előbb ráérzett a közelgő változásokra, most pedig igyekszik túlteljesíteni az „illiberális” leckét.
Ebben az írásban azt tárgyalom, hogy a fent jelzett radikális politikai átalakulások – melyekhez hasonló nem először játszódik le a történelemben – milyen technológiai, demográfiai, társadalomszerkezeti, munkaerőpiaci változásokkal függnek össze. Azt igyekszem megvilágítani, hogy a különböző társadalmi szereplők strukturális helyzetének megváltozása milyen politikai átalakulásokat idéz elő.
Abból indulok ki, hogy mind az etnikum, mind pedig a szociális helyzet szerinti csoportok társadalmi konstrukciók eredményei. Ezek a konstrukciók azonban sokkal inkább jellemzőek megalkotóikra, végül is az adott társadalomra, mint a besoroltakra. A különböző etnikai és szociális csoportok egy-egy olyan kontinuumban helyezhetők el, amelyek az egyik póluson a genetikainak tekintettnek – tehát születéstől fogva adottnak és megváltoztathatatlannak, teljesen merevnek és kizárólagosnak – vélt csoportosítástól, a másik póluson elhelyezhető – szabadon választhatónak, flexibilisnek és többes választásokat is lehetővé tevőnek tartott – kategorizálás között húzódnak. A képzeletbeli szociális és etnikai tengelyeken elhelyezhető eseteknek elvileg végtelen számú kombinációja képzelhető el. E kombinációk konkrét megvalósulásai azonban nem alkotnak egyirányú és egyenes vonalú történelmi fejlődési láncolatot. Legfontosabb állításom az, hogy gyors és radikális társadalmi-gazdasági változások – például gyökeres technológiaváltások, drámai és a munkaerőpiac megbillenésével járó demográfiai átalakulások, nagy birodalmak összeomlása – időszakában a társadalmi status quo felbomlása gyakran azzal jár, hogy az elbizonytalanodott egyének identitásukat az említett kontinuumnak kevésbé a szabadon választható, flexibilis és többes választásokat is lehetővé tevő végén, hanem inkább a születéstől adottnak, merevnek és megváltoztathatatlannak hitt pólusán – mint amilyen például a faj, a nemzet, a nemzetiség, a család vagy a vallás, illetve ezek valamilyen kombinációi – elhelyezhető csoportokban vélik megtalálni. Mindez általában radikális politikai változásokkal jár együtt. A létbiztonságukban megingott egyének rendszerint valamilyen vezér mögé tömörülnek, szavazatukat gyakran erőszak árán is biztonságot ígérő pártokra adják...
Szerző: LADÁNYI JÁNOS
2020.02.28.
Ebben az írásban azt tárgyalom, hogy a fent jelzett radikális politikai átalakulások – melyekhez hasonló nem először játszódik le a történelemben – milyen technológiai, demográfiai, társadalomszerkezeti, munkaerőpiaci változásokkal függnek össze. Azt igyekszem megvilágítani, hogy a különböző társadalmi szereplők strukturális helyzetének megváltozása milyen politikai átalakulásokat idéz elő.
Abból indulok ki, hogy mind az etnikum, mind pedig a szociális helyzet szerinti csoportok társadalmi konstrukciók eredményei. Ezek a konstrukciók azonban sokkal inkább jellemzőek megalkotóikra, végül is az adott társadalomra, mint a besoroltakra. A különböző etnikai és szociális csoportok egy-egy olyan kontinuumban helyezhetők el, amelyek az egyik póluson a genetikainak tekintettnek – tehát születéstől fogva adottnak és megváltoztathatatlannak, teljesen merevnek és kizárólagosnak – vélt csoportosítástól, a másik póluson elhelyezhető – szabadon választhatónak, flexibilisnek és többes választásokat is lehetővé tevőnek tartott – kategorizálás között húzódnak. A képzeletbeli szociális és etnikai tengelyeken elhelyezhető eseteknek elvileg végtelen számú kombinációja képzelhető el. E kombinációk konkrét megvalósulásai azonban nem alkotnak egyirányú és egyenes vonalú történelmi fejlődési láncolatot. Legfontosabb állításom az, hogy gyors és radikális társadalmi-gazdasági változások – például gyökeres technológiaváltások, drámai és a munkaerőpiac megbillenésével járó demográfiai átalakulások, nagy birodalmak összeomlása – időszakában a társadalmi status quo felbomlása gyakran azzal jár, hogy az elbizonytalanodott egyének identitásukat az említett kontinuumnak kevésbé a szabadon választható, flexibilis és többes választásokat is lehetővé tevő végén, hanem inkább a születéstől adottnak, merevnek és megváltoztathatatlannak hitt pólusán – mint amilyen például a faj, a nemzet, a nemzetiség, a család vagy a vallás, illetve ezek valamilyen kombinációi – elhelyezhető csoportokban vélik megtalálni. Mindez általában radikális politikai változásokkal jár együtt. A létbiztonságukban megingott egyének rendszerint valamilyen vezér mögé tömörülnek, szavazatukat gyakran erőszak árán is biztonságot ígérő pártokra adják...
MEG KELL TANULNI SZÓBA ÁLLNI EGYMÁSSAL – GRECSÓ KRISZTIÁN A BELSŐ EMIGRÁCIÓ VERSEIRŐL
168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.03.01.
A József Attila-díjas író, költő, szerkesztő elsősorban családregényeivel, prózai műveivel vált ismertté. Pedig a pályáját verseskötetekkel kezdte, és huszonkét év után most újra a líra felé fordult. Márciusban jelenik meg Grecsó Krisztián Magamról többet című könyve új verseivel. Azt mondja, egyrészt a dalok hozták vissza az életébe a versírást: énekes-gitáros dalszövegíróként lép fel az írókból, költőkből és zenészekből alakult Rájátszás csoportban, emellett közös esteket ad Kollár-Klemencz Lászlóval és Hrutka Róberttel is. Az utóbbi másfél-két évben azonban átélte a betegség, a gyógyulás, majd a szülővé válás érzelmi amplitúdóit, és a pokoltól a mennyig vezető belső útról csak versben lehet igazán beszélni. S noha a szerző közéleti kérdésekben ritkábban nyilvánul meg, elmondta azt is, miért tartja veszélyesnek a Térey-ösztöndíj körül kialakult botrányt.
Márciusban a Radnóti Színházban lesz a könyvbemutatója, de már egy hónappal ezelőtt elkelt rá minden jegy. Vannak, akik az irodalmi élet sztárjának tekintik önt, noha semmiféle sztárallűrje nincs. Hogyan viseli a fokozott érdeklődést?
Egyáltalán nem tartom magamat sztárnak. Amióta a zenésztársaimmal színpadon is látható vagyok, olyan közönségréteg is megismerhetett, akik a könyveimet nem olvasták. De a cél az, hogy a dalokkal is irodalmat juttassunk el az emberekhez. Amikor pedig az olvasóimmal találkozom, ugyanolyan hangon beszélek velük, mint ahogyan a szövegeimben is megszólalok, ugyanazokat az értékeket képviselem. A baj inkább a kapcsolattartással van, a kommunikáció szervezésében ügyetlen vagyok, és ez sok bosszúságot okoz. Például sok könyvtáros kollégát ismerek Battonyától Nemesmedvesig, rengeteg helyen jártam az elmúlt 25 évben. Rendszeresen kapok leveleket tőlük, és megszokták, hogy ezekre személyesen válaszolok, megbeszéljük a problémákat. Ez vállalható is volt addig, amíg havonta két estem volt. De most, hogy a fellépések száma ennek a sokszorosa, állandó elmaradásban vagyok, és ez nagyon frusztráló. Megjelent egy remek tárcanovella Turi Tímeától az ÉS-ben, amelyben azt írta: a pokolban megválaszolatlan e-mailek vannak...
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.03.01.
Márciusban a Radnóti Színházban lesz a könyvbemutatója, de már egy hónappal ezelőtt elkelt rá minden jegy. Vannak, akik az irodalmi élet sztárjának tekintik önt, noha semmiféle sztárallűrje nincs. Hogyan viseli a fokozott érdeklődést?
Egyáltalán nem tartom magamat sztárnak. Amióta a zenésztársaimmal színpadon is látható vagyok, olyan közönségréteg is megismerhetett, akik a könyveimet nem olvasták. De a cél az, hogy a dalokkal is irodalmat juttassunk el az emberekhez. Amikor pedig az olvasóimmal találkozom, ugyanolyan hangon beszélek velük, mint ahogyan a szövegeimben is megszólalok, ugyanazokat az értékeket képviselem. A baj inkább a kapcsolattartással van, a kommunikáció szervezésében ügyetlen vagyok, és ez sok bosszúságot okoz. Például sok könyvtáros kollégát ismerek Battonyától Nemesmedvesig, rengeteg helyen jártam az elmúlt 25 évben. Rendszeresen kapok leveleket tőlük, és megszokták, hogy ezekre személyesen válaszolok, megbeszéljük a problémákat. Ez vállalható is volt addig, amíg havonta két estem volt. De most, hogy a fellépések száma ennek a sokszorosa, állandó elmaradásban vagyok, és ez nagyon frusztráló. Megjelent egy remek tárcanovella Turi Tímeától az ÉS-ben, amelyben azt írta: a pokolban megválaszolatlan e-mailek vannak...
BURJÁNZANAK AZ ÁLHÍREK A KORONAVÍRUS NYOMÁBAN
ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2020.02.29.
Szerző: PCBLOG
2020.02.29.
A nagy hatású negatív események nyomán általában megfigyelhető, hogy elburjánzanak a dezinformációk és összeesküvés-elméletek. Különösen, ha új és részben ismeretlen jelenségről van szó. Éppen ez a helyzet a koronavírussal, amely az utóbbi két hónapban a sokoldalú dezinformációs törekvések fő témájává (és eszközévé) vált. Elemzésünkben a SentiOne közösségimédia-adatbázisának segítségével ezeket a magyar nyilvánosságban megjelenő, szándékosan félrevezető tartalmakat vizsgáltuk, melyek több százezer állampolgárhoz juthattak el.
Ahogy a koronavírussal kapcsolatos félelmek egyre inkább eluralják a világ közvéleményét, úgy válnak egyre hatékonyabbá és veszélyesebbé a témával kapcsolatos dezinformációs kampányok is. Az álhírterjesztésbe nem csak a kattintásvadász álhíroldalak, de az információs káosz erősítésében érdekelt külpolitikai szereplők is beszálltak. Vélhetően ez történt nemrég Ukrajnában, ahol egy az ukrán egészségügyi minisztérium nevében küldött hamis, az egész országot beterítő köremail azt állította, hogy Ukrajnában felütötte a fejét a koronavírus. Ennek hatására az ország több pontján kisebb zavargásokra és erőszakos összetűzésekre került sor, elbarikádoztak kórházakat, illetve megrohamoztak egy Kínából érkező buszt. Az amerikai kormány egyik illetékese, Philip Reeker nyilvánosan meg is nevezte Oroszországot, mint a koronavírusokkal kapcsolatos dezinformáció egyik forrását.
Az álhírek terjesztésében, ahogy azt itthon is láthatjuk, sokszor a külpolitikai szereplőkhöz nem köthető, profitorientált kattintásvadász oldalak viszik a prímet. 2020. február 7-én a rendőrség Kiberbűnözés Elleni Főosztálya dezinformációs portálok szerkesztőire csapott le, akiket közveszéllyel fenyegetés bűntettének elkövetésével vádolnak. A tucatnyi álhíroldalt magában foglaló hálózat tagjai a koronavírussal kapcsolatos kattintásvadász címekkel igyekeztek pánikot kelteni. Egy ízben arról írtak, hogy egy nő a koronavírus miatt összeesett és meghalt a Nyugati pályaudvarnál.
A rendőrség beszámolója alapján jövedelmezőnek bizonyult a hisztériakeltés. A dezinformációs portálok elsődleges jövedelemforrásai ugyanis legtöbbször az oldalakon megjelenő reklámok; nem egyszer komoly nagyvállalatok hirdetései jelennek meg rajtuk a Google Ads felületén keresztül. A Nemzeti Nyomozó Iroda által közzétett fotók megmutatják, hogy az egyik érintett website a ma már elérhetetlen blikkruzs.me volt – ez az oldal korábban előszeretettel terjesztett álhíreket közelgő nyugdíjcsökkentésről, nyugdíjkorhatár-emelésről – jellemzően kormányzati szereplők nem létező nyilatkozatait idézve.
Fontos hozzátenni, hogy – ilyen esetekben nem példátlan módon – szakmai közösségekben, a gyógyszerészek között is elkezdtek terjedni a koronavírussal kapcsolatos megalapozatlan állítások...
Ahogy a koronavírussal kapcsolatos félelmek egyre inkább eluralják a világ közvéleményét, úgy válnak egyre hatékonyabbá és veszélyesebbé a témával kapcsolatos dezinformációs kampányok is. Az álhírterjesztésbe nem csak a kattintásvadász álhíroldalak, de az információs káosz erősítésében érdekelt külpolitikai szereplők is beszálltak. Vélhetően ez történt nemrég Ukrajnában, ahol egy az ukrán egészségügyi minisztérium nevében küldött hamis, az egész országot beterítő köremail azt állította, hogy Ukrajnában felütötte a fejét a koronavírus. Ennek hatására az ország több pontján kisebb zavargásokra és erőszakos összetűzésekre került sor, elbarikádoztak kórházakat, illetve megrohamoztak egy Kínából érkező buszt. Az amerikai kormány egyik illetékese, Philip Reeker nyilvánosan meg is nevezte Oroszországot, mint a koronavírusokkal kapcsolatos dezinformáció egyik forrását.
Az álhírek terjesztésében, ahogy azt itthon is láthatjuk, sokszor a külpolitikai szereplőkhöz nem köthető, profitorientált kattintásvadász oldalak viszik a prímet. 2020. február 7-én a rendőrség Kiberbűnözés Elleni Főosztálya dezinformációs portálok szerkesztőire csapott le, akiket közveszéllyel fenyegetés bűntettének elkövetésével vádolnak. A tucatnyi álhíroldalt magában foglaló hálózat tagjai a koronavírussal kapcsolatos kattintásvadász címekkel igyekeztek pánikot kelteni. Egy ízben arról írtak, hogy egy nő a koronavírus miatt összeesett és meghalt a Nyugati pályaudvarnál.
A rendőrség beszámolója alapján jövedelmezőnek bizonyult a hisztériakeltés. A dezinformációs portálok elsődleges jövedelemforrásai ugyanis legtöbbször az oldalakon megjelenő reklámok; nem egyszer komoly nagyvállalatok hirdetései jelennek meg rajtuk a Google Ads felületén keresztül. A Nemzeti Nyomozó Iroda által közzétett fotók megmutatják, hogy az egyik érintett website a ma már elérhetetlen blikkruzs.me volt – ez az oldal korábban előszeretettel terjesztett álhíreket közelgő nyugdíjcsökkentésről, nyugdíjkorhatár-emelésről – jellemzően kormányzati szereplők nem létező nyilatkozatait idézve.
Fontos hozzátenni, hogy – ilyen esetekben nem példátlan módon – szakmai közösségekben, a gyógyszerészek között is elkezdtek terjedni a koronavírussal kapcsolatos megalapozatlan állítások...
AZ EGYHÁZI ISKOLÁK TANÁRAINAK KRITIKÁJA A RENDSZER ELEVENÉBE VÁG
INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.02.29.
...A Nemzeti alaptanterv eddig megjelent kritikáit a kormányzati kommunikáció élből azzal verte vissza, hogy Soros György által pénzelt szervezetek vagy liberális egyetemi oktatók csinálják csak a balhét. Az ő hangjuk tompítására a kormány gyorsan felsorakoztatott maga mellett olyan, eddig a nyilvánosságban alig-alig szereplő "civil" tanári szervezeteket, amelyek lelkesen üdvözölték a NAT-ot. Ezek közül a legérdekesebb jelenség kétségtelenül a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete nevű szervezet volt, amelyet Takaró Mihály irodalomtörténész vezet, aki egyben a NAT botrányos magyar nyelv és irodalom fejezetének szerzője is.
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.02.29.
A kritika azonban most belülről jött, hiszen az egyházi iskolákat hagyományosan a kormány támogatóinak szokás elkönyvelni. Elsőre nehéz is mit kezdeni vele a kormánypropagandának:
- Az állásfoglalás nem a kormányt támadja, hanem a jövő nemzedékek iránti felelősséget és aggodalmat fejezi ki.
- A levél egyáltalán nemcsak a a Nemzeti alaptantervet bírálja, sőt elismeri annak pozitív vonásait is. A tanárok szerint a NAT-tal nem ideológiai, hanem komoly szakmai problémák vannak. A tanárok szerint sürgősen kellene egy olyan fórum, ahol szakmai vitát lehetne folytatni erről.
- A levél aláírói szerint az új alaptanterv csak sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. "A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti."
- Nem "gyanús" alternatív iskolák tanárai, hanem egyházi intézmények pedagógusai mondják azt is, hogy "az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának."
- A levél aláírói megoldást szeretnének egy vészesen szétszakadó társadalom gondjaira, ahol épp az iskola tud reményt, utat, modellt kínálni a lemaradóknak, a nehézségekkel küzdőknek, a mélyszegénységben élőknek, a kirekesztetteknek.
- Mindezt lehetetlenek látják, ha a tanároknak nincs minderre ideje, energiája, "a kollégák jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd".
- Minden kormányzati propaganda ellenére megalázóan alacsonynak tartják a pedagógusbéreket, "amelyek lehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát". (Az egyházi iskolák tanárai ugyanazon bértábla szerint kapják a bérüket, mint az állami iskolákban dolgozó kollégáik.) Egy egyetemi diplomás kezdő pedagógus bértábla szerinti illetménye ma bruttó 203 000 forint. Ez a garantált bérminimum alatt van, amire még sohasem volt példa! Mindez szorosan összefügg a tanárhiánnyal, ami egyes helyeken már az alapfeladatok ellátását veszélyezteti.
- Az állásfoglalás aláírói nem tüntetni akarnak, nem a kormány lemondását követelik, hanem párbeszédet: "Mindnyájan mélyen hiszünk abban, hogy az oktatás felemelése csak széles körű konszenzussal, az egész tanártársadalom együttműködésével lehetséges."
A teljes állásfoglalást itt olvashatja el...
A teljes állásfoglalást itt olvashatja el...
ÉPP CSAK AZOK SZORULNAK VÁROSAINKON KÍVÜLRE, AKIK NÉLKÜL A MŰKÖDÉSÜK ELKÉPZELHETETLEN LENNE
444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.02.29.
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.02.29.
- A lakhatás ára mára a világ legtöbb nagyvárosában teljesen elszakadt az emberek valós jövedelmétől.
- Egész városrészek újulnak úgy meg, hogy a régi lakók valós szükségleteit és lehetőségeit nem veszi figyelembe senki.
- A lakhatás „elüzletiesedésében” nagy szerepe van nemzetközi magántőke-befektető alapoknak, de a városok vezetésének is, akik nem mindig vigyáznak kellően az egyre értékesebb városi telekvagyonra.
- Erről szól a Push/Kitolva című dokumentumfilm, amit most a Budapesti Építészeti Filmnapok hoz el a magyar közönségnek.
Amikor a főbérlőnk közli velünk, hogy a hamarosan lejáró szerződésünket nem hosszabbítja meg, és lázasan új helyet keresve rájövünk: azon az áron, amit négy éve egy belváros-közeli lakásért fizetünk, már csak egy külvárosi lakótelepen találnánk hasonló kiadó ingatlant,
talán úgy érezzük, Budapest a legélhetetlenebb város a világon.
Hogy ez mennyire nem így van, és mennyire nem vagyunk egyedül a problémánkkal, arra világít rá a Push/Kitolva című dokumentumfilm, amely a lakhatás egyre megfizethetetlenebbé válásának világméretűvé dagadt problémájával foglalkozik...
Amikor a főbérlőnk közli velünk, hogy a hamarosan lejáró szerződésünket nem hosszabbítja meg, és lázasan új helyet keresve rájövünk: azon az áron, amit négy éve egy belváros-közeli lakásért fizetünk, már csak egy külvárosi lakótelepen találnánk hasonló kiadó ingatlant,
talán úgy érezzük, Budapest a legélhetetlenebb város a világon.
Hogy ez mennyire nem így van, és mennyire nem vagyunk egyedül a problémánkkal, arra világít rá a Push/Kitolva című dokumentumfilm, amely a lakhatás egyre megfizethetetlenebbé válásának világméretűvé dagadt problémájával foglalkozik...
ÍGY JELENTEK MEG A TÁRSADALMI PROBLÉMÁK A KÁDÁR-KORSZAK SZOCIOFOTÓIN
QUBIT
Szerző: TURÓCZI MÁRK
2020.02.29.
A szociofotó baloldali hagyományai ellenére kiszolgáltatott helyzetben volt az államszocializmusban. Hogyan jeleníthették meg a devianciákat, szubkultúrákat a képes újságok fiatal fotóriporterei? Egy művészeti irányzat, amelyet a rendszer egyszerre tűrt, tiltott és támogatott.
A szociálisan érzékeny, társadalmi problémákra fókuszáló, dokumentarista igényű szociofotográfia már a 19. század közepe óta létezik. Magyarországon a két világháború közötti időszakban vált igazán jelentőssé nemzetközi viszonylatban is Kálmán Katának, Tábori Kornélnak, Tabák Lajosnak és erősen baloldali indíttatású alkotói körüknek köszönhetően. A Rákosi-korszakban baloldali hagyományai ellenére a műfaj teljességgel elvesztette korábbi progresszív státuszát, hiszen az ideológia szerint a proletárdiktatúrával megszűnt a társadalmi kizsákmányolás. A kritika az osztályellenségek ellen irányult, az eszköz a direkt propagandát sugárzó fotográfia volt. A kritikai szemlélet eltűnt a művészetekből, a fotóriportok egyedüli célja a fejlődés és a jólét bemutatása lehetett.
A szociofotó helye az épülő szocializmusban
Az 1956-os forradalom leverése után új kultúrpolitikai rendszer épült ki, amely kevésbé alapult a nyílt tiltáson, a propagandacélok egysíkú kiszolgálásán. Egészen az 1960-as évek végéig a szociofotó nem jelent meg sem a sajtóban, sem kiállításokon. Vissza-visszaemlékeztek azonban a két háború közötti szociofotóra a szaksajtóban, ahol feltűnt a műfaj jelenkori szerepének kérdése is. A Fotó magazin egy jubileumi kiállításról írt 1966-os cikkében például a következőket írja a szociofotó alkalmazásában rejlő lehetőségekről: „Természetesen nem a maga felszabadulás előtti tematikájában, tartalmában és célkitűzésében kell hiányolni a szociofotó hagyományainak további művelését. A maga bátorságát, kritikus szemléletét, szocialista realista művészi törekvéseit nélkülözte és nélkülözi ma is gyakorta fotóművészetünk.”
A riportfotósok új generációja az 1970-es években már készített szociálisan érzékeny fotóriportokat, közülük Féner Tamás és Korniss Péter sorozatai voltak a leginkább meghatározók. Korniss Péter a hagyományos paraszti életet dokumentáló fotóiban, ingázó munkások életét nyomon követő nagyívű sorozatában sokat merített a háború előtti magyar fotográfia hagyományaiból, egyben tovább is gondolta őket. Vendégmunkás című sorozatában hét éven keresztül követte nyomon egy Tiszaeszlárról Budapestre ingázó munkás életét, a képek készülte alatt vált a szociofotó társadalomkritikája meghatározóvá Korniss képeiben, amelyek a hagyományos közösségek felbomlását, az egyén kiszolgáltatottságát ábrázolják a kommunista rendszerben. Féner és Korniss munkássága sokkal inkább szólt a korábbi műfaji keretek – a „magyaros” stílus és a szocialista realizmus – meghaladásáról, mint visszatérésről a háború előtti szociofotóhoz, de teret nyitottak az ekkor fotózni kezdő generáció számára a kísérletezésre, a szociálisan érzékeny témák megragadására...
Szerző: TURÓCZI MÁRK
2020.02.29.
A szociálisan érzékeny, társadalmi problémákra fókuszáló, dokumentarista igényű szociofotográfia már a 19. század közepe óta létezik. Magyarországon a két világháború közötti időszakban vált igazán jelentőssé nemzetközi viszonylatban is Kálmán Katának, Tábori Kornélnak, Tabák Lajosnak és erősen baloldali indíttatású alkotói körüknek köszönhetően. A Rákosi-korszakban baloldali hagyományai ellenére a műfaj teljességgel elvesztette korábbi progresszív státuszát, hiszen az ideológia szerint a proletárdiktatúrával megszűnt a társadalmi kizsákmányolás. A kritika az osztályellenségek ellen irányult, az eszköz a direkt propagandát sugárzó fotográfia volt. A kritikai szemlélet eltűnt a művészetekből, a fotóriportok egyedüli célja a fejlődés és a jólét bemutatása lehetett.
A szociofotó helye az épülő szocializmusban
Az 1956-os forradalom leverése után új kultúrpolitikai rendszer épült ki, amely kevésbé alapult a nyílt tiltáson, a propagandacélok egysíkú kiszolgálásán. Egészen az 1960-as évek végéig a szociofotó nem jelent meg sem a sajtóban, sem kiállításokon. Vissza-visszaemlékeztek azonban a két háború közötti szociofotóra a szaksajtóban, ahol feltűnt a műfaj jelenkori szerepének kérdése is. A Fotó magazin egy jubileumi kiállításról írt 1966-os cikkében például a következőket írja a szociofotó alkalmazásában rejlő lehetőségekről: „Természetesen nem a maga felszabadulás előtti tematikájában, tartalmában és célkitűzésében kell hiányolni a szociofotó hagyományainak további művelését. A maga bátorságát, kritikus szemléletét, szocialista realista művészi törekvéseit nélkülözte és nélkülözi ma is gyakorta fotóművészetünk.”
A riportfotósok új generációja az 1970-es években már készített szociálisan érzékeny fotóriportokat, közülük Féner Tamás és Korniss Péter sorozatai voltak a leginkább meghatározók. Korniss Péter a hagyományos paraszti életet dokumentáló fotóiban, ingázó munkások életét nyomon követő nagyívű sorozatában sokat merített a háború előtti magyar fotográfia hagyományaiból, egyben tovább is gondolta őket. Vendégmunkás című sorozatában hét éven keresztül követte nyomon egy Tiszaeszlárról Budapestre ingázó munkás életét, a képek készülte alatt vált a szociofotó társadalomkritikája meghatározóvá Korniss képeiben, amelyek a hagyományos közösségek felbomlását, az egyén kiszolgáltatottságát ábrázolják a kommunista rendszerben. Féner és Korniss munkássága sokkal inkább szólt a korábbi műfaji keretek – a „magyaros” stílus és a szocialista realizmus – meghaladásáról, mint visszatérésről a háború előtti szociofotóhoz, de teret nyitottak az ekkor fotózni kezdő generáció számára a kísérletezésre, a szociálisan érzékeny témák megragadására...
KOLTAI LAJOS: MINDEN EMBERI ARCBAN VAN VALAMI SZÉP
24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.02.29.
Hatalmas ajándéknak tartja, hogy újra együtt dolgozhatott Szabó Istvánnal és Klaus Maria Brandauerrel, akikkel annak idején az Oscar-díjas Mephistót is közösen forgatták. A Zárójelentés szerinte megmutatja, hogy ugyanazok a hatalmi viszonyok egy birodalomban és egy faluban is kialakulhatnak. A korábbi filmjeiben megszokott kosztümök és paloták hiánya sem zavarta, mert a lényeg szerinte úgyis az emberi arcokon történik. De mikor lett az arcközelik megszállottja? Kivel íratná meg a saját gyerekkorát? És vajon frusztrálja-e, hogy az utóbbi bő évtizedben minden rendezői terve kisiklott? Interjú Koltai Lajossal.
Legutóbbi filmje, a 2007-es Este bemutatójakor úgy érezte, hogy nincs visszaút a rendezői székből, és még ha Giuseppe Tornatore vagy Szabó István hívná operatőrnek, akkor sem vállalná. Mi változott azóta?
Emlékeim szerint azt mondtam, hogy csak kettejüknek mondanék igent. Ők voltak kiemeltek, Pista legalábbis mindenképpen. Tornatore egy római kávézásunk során döbbent rá, mi a helyzet. Épp készült egy forgatásra, és el akart csábítani, mert nagyon boldog volt mindkét korábbi filmünkkel, Az óceánjáró zongorista legendájával és a Malénával is. Így azt hitte, adódik még egy lehetőség a közös munkára. Ültünk a kávéházban, és én első rendezésemről, a Sorstalanságról magyaráztam neki nagy lelkesen, hogy miként fogom megcsinálni. Ő pedig csak nézett, nézett, majd azt mondta:„Na, most tudom, hogy te soha többet nem fogsz velem forgatni. Amilyen intenzitással beszélsz a saját ügyedről, biztos, hogy elválnak útjaink”.Pedig volt egy nagyon nagy filmterve, amit egyszerűen csak úgy emlegettünk, hogy „La Grande”. Isteni történet volt, de a mai napig nem valósult meg. Maradt a barátság, bár nem találkozunk túl sokat.
Szabó István előző filmjét, Az ajtót már szintén nem ön fényképezte. Vele milyen volt újra együtt dolgozni?
Olyan természetes, mintha a bátyám volna. Nagyon sajnálatos, hogy Az ajtón nem tudtam vele dolgozni. Az azért történt, mert épp készültem egy filmre, amit én rendeztem volna. Jeremy Irons lett volna a főszereplő, már nagyban próbáltunk vele egy londoni szálloda halljában. Sosem felejtem el, hogy cilinderben jött, én meg kérdeztem tőle, miért. Azt mondta, akkor jön cilinderben, ha jó kedve van, és most jó kedve van, hogy belevágunk ebbe a filmbe. Végül azonban nem lett belőle semmi, egy elhazudott pénz volt, kiderült, hogy nincs meg a költségvetés. Tehát leforgathattam volna Pistával Az ajtót is, de ezt már nem lehetett visszacsinálni. Ilyen az élet...
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.02.29.
Legutóbbi filmje, a 2007-es Este bemutatójakor úgy érezte, hogy nincs visszaút a rendezői székből, és még ha Giuseppe Tornatore vagy Szabó István hívná operatőrnek, akkor sem vállalná. Mi változott azóta?
Emlékeim szerint azt mondtam, hogy csak kettejüknek mondanék igent. Ők voltak kiemeltek, Pista legalábbis mindenképpen. Tornatore egy római kávézásunk során döbbent rá, mi a helyzet. Épp készült egy forgatásra, és el akart csábítani, mert nagyon boldog volt mindkét korábbi filmünkkel, Az óceánjáró zongorista legendájával és a Malénával is. Így azt hitte, adódik még egy lehetőség a közös munkára. Ültünk a kávéházban, és én első rendezésemről, a Sorstalanságról magyaráztam neki nagy lelkesen, hogy miként fogom megcsinálni. Ő pedig csak nézett, nézett, majd azt mondta:„Na, most tudom, hogy te soha többet nem fogsz velem forgatni. Amilyen intenzitással beszélsz a saját ügyedről, biztos, hogy elválnak útjaink”.Pedig volt egy nagyon nagy filmterve, amit egyszerűen csak úgy emlegettünk, hogy „La Grande”. Isteni történet volt, de a mai napig nem valósult meg. Maradt a barátság, bár nem találkozunk túl sokat.
Szabó István előző filmjét, Az ajtót már szintén nem ön fényképezte. Vele milyen volt újra együtt dolgozni?
Olyan természetes, mintha a bátyám volna. Nagyon sajnálatos, hogy Az ajtón nem tudtam vele dolgozni. Az azért történt, mert épp készültem egy filmre, amit én rendeztem volna. Jeremy Irons lett volna a főszereplő, már nagyban próbáltunk vele egy londoni szálloda halljában. Sosem felejtem el, hogy cilinderben jött, én meg kérdeztem tőle, miért. Azt mondta, akkor jön cilinderben, ha jó kedve van, és most jó kedve van, hogy belevágunk ebbe a filmbe. Végül azonban nem lett belőle semmi, egy elhazudott pénz volt, kiderült, hogy nincs meg a költségvetés. Tehát leforgathattam volna Pistával Az ajtót is, de ezt már nem lehetett visszacsinálni. Ilyen az élet...
TULAJDONKÉPPEN MI A BAJOD? (HARMADIK RÉSZ)
KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN GAB0RIELLA
2020.02.29.
Folytatva a bajaim – amelyek tutira nem csak az enyéim – felsorolását, vissza kell térnem egy kicsit a kinevezett vagy beültetett FIDESZ csicskák tengeréhez, mert néhány buksi olyan nagyon kikandikál az egyébként szürke, tehetségtelen, szófogadó és parancsvégrehajtó masszából, hogy nem lehet nem említeni őket. Egyetlen közös vonásuk van – Töhötöm is, én is egyformán azon a véleményen vagyunk, hogy „normális” országban, vagy ott, ahol a tudás, a szakértelem, a civilizáció és a humánum számít és fontos, ilyen személyeknek nincs helye a közéletben.
Legsúlyosabbnak pacalbajnok Szilárdot tartjuk, minden szempontból. Aki lassan mindenhez ért, egyre magasabbra kapaszkodik, egyre több sz@rt hagyva maga után a tevékenységével. Jól benyelték a rezsicsökkentési maszlagot, rengetegen – arra kíváncsi lennék, hányan olvasták el azokat a tanulmányokat és adatokat, amelyekből egyértelmű, mekkora átverés volt az egész. Vállalhatatlan, mondta Töhötöm tömören. Ahogy Mária szép szavú asszony is az, aki egy ocsmány nevű Ház igazgatói székéből kacsingat a nagyérdeműre, hamisítja a történelmet, mélységes meggyőződéssel és a tények mellőzésével. Parancsba kapott, legalja ideológia szemrebbenés nélküli végrehajtója. Katalin úrhölgy is dugdossa kifelé fejecskéjét a tömegből – neki mindegy, kit és milyen gondolatokat képvisel, ameddig a húsosfazék környékén nagynak érezheti magát, hol Pécsett, hol a parlamentben. Egy Mátyásról nem is beszélve – ő legalább csendben van, viszont egy olyan padsorban és olyan emberek között ül, ahol a szomszédai biztosan nem tették volna meg azt, amit ő nagykövetként nekem megtett: csóró egyetemistának. Moszkvába szállított az érinthetetlen bőröndjében egy kis magyar szalámit, szappant, egyéb luxus-cikkeket. Heinrich Böllt kell idéznem, mert ennél egyszerűbben nem tudom kifejezni magam: „Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem tesz meg az ember.” (Biliárd fél tízkor.) Nincs mit hozzátennem, legfeljebb annyit, hogy úgy vagyok (a nekem Matyi bácsival), mint Iványi lelkész úr Orbán Viktorral – ha találkoznánk, akkor sem tudnánk miről beszélgetni. Köpködni meg nem szeretek, bár időnként kellene...
Szerző: HORN GAB0RIELLA
2020.02.29.
Legsúlyosabbnak pacalbajnok Szilárdot tartjuk, minden szempontból. Aki lassan mindenhez ért, egyre magasabbra kapaszkodik, egyre több sz@rt hagyva maga után a tevékenységével. Jól benyelték a rezsicsökkentési maszlagot, rengetegen – arra kíváncsi lennék, hányan olvasták el azokat a tanulmányokat és adatokat, amelyekből egyértelmű, mekkora átverés volt az egész. Vállalhatatlan, mondta Töhötöm tömören. Ahogy Mária szép szavú asszony is az, aki egy ocsmány nevű Ház igazgatói székéből kacsingat a nagyérdeműre, hamisítja a történelmet, mélységes meggyőződéssel és a tények mellőzésével. Parancsba kapott, legalja ideológia szemrebbenés nélküli végrehajtója. Katalin úrhölgy is dugdossa kifelé fejecskéjét a tömegből – neki mindegy, kit és milyen gondolatokat képvisel, ameddig a húsosfazék környékén nagynak érezheti magát, hol Pécsett, hol a parlamentben. Egy Mátyásról nem is beszélve – ő legalább csendben van, viszont egy olyan padsorban és olyan emberek között ül, ahol a szomszédai biztosan nem tették volna meg azt, amit ő nagykövetként nekem megtett: csóró egyetemistának. Moszkvába szállított az érinthetetlen bőröndjében egy kis magyar szalámit, szappant, egyéb luxus-cikkeket. Heinrich Böllt kell idéznem, mert ennél egyszerűbben nem tudom kifejezni magam: „Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem tesz meg az ember.” (Biliárd fél tízkor.) Nincs mit hozzátennem, legfeljebb annyit, hogy úgy vagyok (a nekem Matyi bácsival), mint Iványi lelkész úr Orbán Viktorral – ha találkoznánk, akkor sem tudnánk miről beszélgetni. Köpködni meg nem szeretek, bár időnként kellene...
SZABAD SZEMMEL: CSAK ORBÁN ÚTMUTATÁSAIT KELL KÖVETNI, ÉS MEGMENEKÜL A VILÁG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.01.
Euractiv
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.01.
Euractiv
A magyar igazságügyi miniszter újabb nyugati sajtóorgánumban fejtette ki, milyen jól működik az Orbán-kormány programja az éghajlat, illetve a természet védelmében. Varga Judit szerint itt az ideje, hogy a konzervatívok kirukkoljanak a maguk zöld narratívájával, mert a témát idáig nagyrészt kisajátította a liberális baloldal. Úgy véli, teljesen megalapozatlan a populista minősítés a magyar környezetvédelem érdekében tett akciók kapcsán, mert azt miniszterelnöktől tudjuk, hogy populista az, aki megalapozatlan ígéreteket tesz, egy virtigli demokrata viszont teljesíti, amit vállal. A bírálatokra a politikus úgy válaszol, hogy nézzük a számokat, mert az ország úgy ért el magas növekedési ütemet, hogy közben képes volt csökkenteni a széndioxid kibocsátást. Jelenleg az áramtermelés 60 százaléka karbonsemleges, ez 10 év alatt felmegy 90 százalékra. A kormány eddig 77,6 millió eurót áldozott a háztartások energiahatékonyságának javítására. És a lakosság támogatja ezeket a terveket. Módszerként a gondos, előrelátó tervezést ajánlja, az orbáni útmutatásnak megfelelően. Ezt szolgálja a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv. Varga az alaptörvény szellemével összhangban keresztény és hazafias kötelességnek nevezi a hatékony éghajlat- és zöld politikát.
EUobserver
EUobserver
Cseh Katalin azt kéri, hogy az Európai Néppárt végre szabaduljon meg a Fidesztől. A cikkben a Momentum EP-képviselője, a strasbourgi liberális frakció elnökhelyettese azzal indokolja álláspontját, hogy Orbán Viktor a minap, az EPP-nek küldött memorandumban már az Európa-barát politikai közepet támadta. Vagyis hogy a kereszténydemokraták égessék fel a liberális és középbal szövetségesekhez vezető hidakat és a jobbközepet pedig hajtsák inkább a szélsőjobb karjaiba. A hidak azonban már így is inognak, mert a jobboldali pártcsalád továbbra is igyekszik megbékíteni a szélsőjobbos, tekintélyelvű politikusokat. Az orbáni levél időzítése cseppet sem véletlen: a CDU kemény stratégiai ütközetre készül, mert tisztázni kívánja viszonyát a jobbos szélsőségesekkel, amire mellesleg a Fidesz nem hajlandó. Ám az egész Néppártnak el kell döntenie, hogy hol a helye: az EU-barát középen, vagy netán a szélsőséges, autoriter nacionalisták soraiban, bennük Orbánnal. Cseh Katalin emlékeztet arra, hogy a konzervatívok is a demokráciát és a jogállamot szorgalmazzák, csakhogy ez az álláspont létveszélybe kerül, amikor a Néppárt egyfolytában tétlenkedik. Bár időnként megpendít némi bírálatot, de utána visszariad a tettektől. A mai Magyarországon gyakran zaklatás és vak gyűlölet a következmény, ha kiállsz valamiért, ami nem egyezik a hatalom véleményével. Az állami propaganda arra megy ki, hogy megfélemlítsenek nem csupán ellenzéki politikusokat, hanem újságírókat és tudósokat is. A miniszterelnök maga is terjeszti a megosztó gyűlöletnyelvet. Úgy hogy nem kell újabb listát összeállítani a Fidesz jogsértéseiről, el lehet azokat olvasni a bölcsek jelentésében. A támadások nyíltan zajlanak az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, és hogy hová vezetnek, azt mutatja a CEU kipaterolása. Közben pedig a rabló állam a cimboráknak juttatja az uniós alapokat és lábbal tapod az európai értékeken. Az EPP részéről tapasztalható huzavona és a Fidesz tagságának állítólagos felfüggesztése enyhén szólva is kiábrándító. Ráadásul az idő Orbánnak dolgozik. Ezért Cseh felkéri a kereszténydemokratákat, hogy ne várjanak egészen addig, amikor egyszer csak azt veszik észre, hogy a szélsőjobbal vannak egy ágyban. A kormányfő nem nagy európai, hanem a lehető legkisebb, sőt, pitiáner. Nem jelentős államférfi, hanem az átverés mestere. Az ilyen emberekre az a jellemző, hogy ellopják a másik pénzét, és ha az áldozat nem figyel oda, akkor még a lelkét is.
A szlovák választás győztese, Igor Matovic azt ígéri, hogy megtisztítja a politikát, ezt tükrözi a jelszava is: „Verjük össze a maffiát!” Az első eredmények birtokában kijelentette: remélhetőleg mostantól kezdve mindenki számára érvényesül a jog, nem csupán azoknak, akik ismerik a kellő telefonszámokat. Jelezte továbbá, hogy békülékeny hangot kíván megütni az EU-val szemben a Visegrádi Csoporton belül. Pártja egyébként a kereszténydemokrata frakció tagja, de nem lesz könnyű dolga, ha közös programot akar a lehetséges három szövetségessel, mert nézeteik meglehetősen eltérnek egymástól.
Bloomberg
Bloomberg
A korrupcióellenes koalíciónak áll a zászló Szlovákiában, amely a váratlanul nagyarányú többség alapján nem követi a lengyel vagy magyar utat, hanem marad az európai politika fő áramlatában. A 46 éves Matovic kijelentette: örül, hogy az ország felébredt és kedvező jelzést küldött Európának, mármint hogy a szlovák állam nem rothadt, és nem lehet újságírókat csak úgy megölni. A választók egyébként már egy évvel ezelőtt is jeleztek, amikor a liberális Zuzana Caputova nyert az elnökválasztáson, a nacionalista és euroszkeptikus vetélytársakkal szemben. Az új kormányszövetségben valószínűleg szokatlan erők állnak össze, mert nézeteik alapvetően különböznek például a bevándorlás vagy a melegházasság kapcsán. Tehát elképzelhető, hogy az összefogás ingatag lesz, ami azért különösen nem jó a mostani helyzetben, mert lassul a gazdaság fő ágazatának számító autógyártás. Matovic maga is megosztó személyiségnek számít...
FERENC TESTVÉR MEGKÍSÉRTÉSE
REZEDA VILÁGA BLOG
A NER-nek ugyan lelkiismerete nincsen, lelke is esetleg csak nyomokban lelhető, de annyi esze van, hogy mi tesz jót az imázsának, mint Berlinnek is az olimpia 1936-ban. Olyan lesz Ferenc testvérünk látogatása, mint mikor Orbán erőnek erejével csókolja Merkel kezét, az uniós miniszterelnökök közé tolakszik, akik pedig elrebbennek tőle, s marad ő ott a kör közepén egyedül. Ilyen képet is láttunk már, amikor az amúgy teli pofával szidott úriemberekhez igyekezne dörgölőzni a mi trottyosunk, hogy úgy tűnjék, már megtanult késsel-villával enni.
Hát, nem. Ezen túl Ferenc testvérünk látogatása hitbéli kompatibilitási problémákat is felvet. Hogy például az egyik hisz, a másik meg egyáltalán nem, jobb esetben azért van benne valami szakralitás, mármint a másikban, de ez egészen másban mutatkozik, és a kereszténységhez köze sincs. Mindmegannyi lelkiismereti kérdés, amivel el kellene számolni, amikor Ferenc testvérünket mintegy pajzsként emeli maga elé a NER, illusztrálva, méltó volt arra, hogy a hajlékába jöjjön. Erről szól a dicstelen színjáték, nem egyébről, csak a csahos kutyákkal is el kellene számolni...
Szerző: Rezeda
2020.03.01.
Micsoda örömök voltak tegnap. Az M1-ből kezdett sugárzani a szentlélek, és beterítette mind az összes orbánmédiát, tocsogott a szentlélekben a NER szügyig, csak közben elő-előbukkant a patája neki, a farkaslába a báránybőrből. Azt mondta az M1, hogy ugyan még nem biztos, de szinte azért annak vehető, miszerint Ferenc testvérünk pápai alakban ellátogat a NER-be. És ezt annyira fontosnak tartották, hogy vatikáni twitter-bejegyzésre alapozva hirdették ki, hogy Manci néni állva pisáljon a reá váró gyönyöröktől, és főleg ezért szavazzon Orbánra.
A NER-nek ugyan lelkiismerete nincsen, lelke is esetleg csak nyomokban lelhető, de annyi esze van, hogy mi tesz jót az imázsának, mint Berlinnek is az olimpia 1936-ban. Olyan lesz Ferenc testvérünk látogatása, mint mikor Orbán erőnek erejével csókolja Merkel kezét, az uniós miniszterelnökök közé tolakszik, akik pedig elrebbennek tőle, s marad ő ott a kör közepén egyedül. Ilyen képet is láttunk már, amikor az amúgy teli pofával szidott úriemberekhez igyekezne dörgölőzni a mi trottyosunk, hogy úgy tűnjék, már megtanult késsel-villával enni.
Hát, nem. Ezen túl Ferenc testvérünk látogatása hitbéli kompatibilitási problémákat is felvet. Hogy például az egyik hisz, a másik meg egyáltalán nem, jobb esetben azért van benne valami szakralitás, mármint a másikban, de ez egészen másban mutatkozik, és a kereszténységhez köze sincs. Mindmegannyi lelkiismereti kérdés, amivel el kellene számolni, amikor Ferenc testvérünket mintegy pajzsként emeli maga elé a NER, illusztrálva, méltó volt arra, hogy a hajlékába jöjjön. Erről szól a dicstelen színjáték, nem egyébről, csak a csahos kutyákkal is el kellene számolni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)