2023. január 20., péntek

MÉCS IMRE HALÁLÁRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.20.


Az 1956-os forradalom utolsó legnagyobb ikonja, a forradalomban való részvételért 1958-ban halálra ítélt (amelyet később életfogytiglanra változtattak) Mécs Imre 90 éves korában elhunyt. Még fel sem ocsúdott a magyar demokratikus közvélemény Tamás Gáspár Miklós halálhíre után, s hamar követte őt az SZDSZ másik meghatározó személyisége, a párt egyik alapítója. Mécs Imre azon kevesek közé tartozott, aki megkapta azt a lehetőséget, hogy halálos ítélete után leélje az életét, és meglássa, mi lett “volna” azután: Mécs Imre szépen és jól sáfárkodott a visszakapott élettel.

Nyolc szép és okos gyermeket, szerető családot, sikeres emberi és politikai pályát hagyott maga után. Göncz Árpád mellett Mécs Imre képviselte és testesítette meg a rendszerváltás után az 1956-os forradalom hiteles történetét, céljait és jelentését. Nélkülük az 1956-os forradalom szélsőjobboldali értelmezése ment volna át csupán a rendszerváltás utáni köztudatba. 1956-ban Magyarország az orosz fennhatóság, a szovjet típusú rendszer helyett egy Nyugathoz tartozó, szabad és független, demokratikus és emberséges társadalmat akart és azért harcolt.

Mécs Imre létezése és politikai szereplése útjában állt azoknak, akik horthysta, sőt hungarista jelentést és tartalmat akartak adni az 1956-os forradalomnak, a magyar népnek a “zsidó ávósokkal” szembeni felkeléseként interpretálták és hamisították meg a forradalmat. A “pesti srácok” bűvszó szélsőjobboldali jelentést kapott, és bekövetkezett az ország egyik legnagyobb emberi tragédiája, hogy a forradalom kevésbé képzett, nem túl intellektuális résztvevőit szélsőjobboldali politikai kalandorok 1956 meghamisítására használták fel, utólag szélsőséges ideológiákat ültetve a fejükbe, akik a polgári demokratikus rendszer ellen fordultak.

Mécs Imre szelíd, visszafogott, de politikailag határozott közéleti szereplése, 1956-os érdemei és halálos ítélete a forradalom hiteles képviselőjévé tették, aki egész életében őrizte 1956 igazságát és valódi arcát. Mécs Imre profi politikus lett, de lelkében mindvégig civil maradt a szó legszebb értelmében. Állami küldöttség tagjaként érdeklődéssel fotózta a tiszteletére kiállt katonai díszsorfalat, mindig megmaradt egy szerény, jóságos apának, nagyapának, békeszerető, jó humorú, kedves és jó embernek, aki mindig hűséges maradt önmagához.

Amikor az SZDSZ elveszítette önmagát és legnagyobb személyiségeit, az ország egyik demokratikus pártjává lett MSZP-hez csatlakozott, s lett a párt országgyűlési képviselője. Ez a választása teljes összhangban állt 1956-os szerepével, 1956 valódi jelentésével, deklarálva azt, hogy nem a csendőrök, a papok, az antiszemita uszítók, nem fasiszta hordószónokok világát akarta 1956-ban az ország visszahozni, hanem egy humánus, emberséges, szolidáris, nem elnyomó és nem kizsákmányoló, demokratikus társadalmat. Mécs Imre mindig ezt akarta, ezért küzdött egész életében.

Mécs Imre is úgy halt meg, hogy nem láthatta munkájának végleges gyümölcsét, a szabad és demokratikus Magyarországot, mert azt Orbán Viktor elvette. Orbán Viktor fasiszta diktatúrájában halt meg, amely kiforgatta és a saját céljaira használta fel az 1956-os forradalmat is. Mostantól ezt még könnyebben megtehetik. Nem áll ennek útjában Mécs Imre, 1956 igazi arcának képviselője. Mécs Imre azok közé tartozik, akiket századok óta nem értékel és nem becsül eléggé ez a nemzet. Nyugodjék békében és őrizze meg az ország jobb részének szerető emlékezete!

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.01.20.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István
Csakis a topon


„Magyarországon tizenegy egyetem a világ élvonalában van, a legjobb öt százalékban szereplünk, mondhatjuk, hogy topligásak vagyunk” — szögezte le a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a 23. Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás megnyitóján. Szívderítő hír ez azon szülők és nagyszülők számára, akik szeretnék, ha jó eszű sarjadékaik az elérhető legmagasabb szintű képzést kaphatnák, viszont evvel párhuzamosan azt is szeretnék, ha a család ifjú reménységei itthon maradnának, nem kéne hosszú éveken át valahol külföldön tanulniuk, ahonnan aztán vagy hazajönnek, vagy nem. Ha eszük van, akkor nyilván nem, ám a szülői-nagyszülői lélek ehhez a kérdéshez némiképp ambivalens módon közelít. Most viszont a dilemma megoldódni látszik, topligás felsőoktatásunk az illetékes államtitkár szerint az élbolyban díszeleg, immár a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán, az iskolák ablakain meg pláne, bár ez utóbbit elképzelnünk oly nehéz feladatnak tűnik, hogy inkább nem is próbálkozunk. Nekiállunk inkább kideríteni, melyek is azok a magyar univerzitások, amelyek magukat immár a világ élvonalához tartozónak tekinthetik.Tovább

A szerző további cikkei


Csepi Lajos



Selyem Zsuzsa
Kolozsvárról repülni

TGM emlékére

MEGHALT TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Szőcs Petra
Fiatal fák, mélykertek


MEGHALT TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

György Péter
TGM nélkül, írásaival, könyveivel együtt


MEGHALT TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Radnóti Sándor
Végrendelet


MEGHALT TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓSTovább

A szerző további cikkei

Trencsényi László
Tanúságtevők





Roth János
Gondolatok a tervező felelősségéről

A budavári királyi várpalota nagyszabású rekonstrukciójáról

Dobozi István
Szabadkereskedő vagy protekcionista?


Trump elnök az America First nacionalista jelszó alatt a nemzetközi kereskedelempolitikában úgy viselkedett, mint elefánt a porcelánboltban, vámháborúival és a globális kereskedelmi kormányzás meggyöngítésével méretes károkat okozott. A magát anti-Trumpként meghatározó Joe Bidentől világszerte elvárták elődje merkantilista hibáinak rendbehozatalát és a szabályokon nyugvó szabadkereskedelemhez való visszatérést. Sikerült-e Bidennek eleget tenni a várakozásoknak elnöksége első felében? Vagy lehet, hogy Biden még Trumpnál is protekcionistább?Tovább

A szerző további cikkei


Gáspárik Attila
És a többi csend

Mészáros Bubu

A szerző további cikkei




Sinkó István
A Záborszky

Záborszky Gábor (1950–2023)

F E U I L L E T O N

Milbacher Róbert
A kulturális migráció két modelljéről

(Petőfi és Arany)

I R O D A L O M

Markó Béla
A Petőfi-projekt


De ő nem volt összeesküvő, csak magányos őrült. Ez viszont nyilvánvalóan része volt a forgatókönyvnek, mert Pietà van, Petőfi nincs. Nem is volt. Legalábbis úgy, ahogy hisszük. Gondoljunk bele ebbe is! Máig nem lehet tudni, hogy december 31. vagy január 1. És hogy Kiskőrös, Szabadszállás vagy esetleg Kiskunfélegyháza. Az anyakönyvi bejegyzés is ilyen furcsa: Petrovics Alexander. Igen, egy egész nemzet nagyszerű konspirációja ez a Petőfi-terv. Csak ki kellett találni egy nyughatatlan fiatalembert, aki hol itt, hol ott járt iskolába, hol itt, hol ott segédszínészkedett, de sehol nem olyan sokat, hogy a kollektív képzelőerő ne szárnyalhason szabadon. Ismerjük be, mi találtuk ki Petőfi Sándort.Tovább

A szerző további cikkei

Szöllősi Mátyás
Tagadás


’44 decemberének elején, huszonegy évesen egy Berlinhez közeli gyalogsági kiképzőtáborba került, majd egy hónap elteltével a frontra. Belegondolni is szörnyű, hány embert láthatott meghalni, vagy hány embert ölhetett meg ő maga. Miféle rendszert kellett kiszolgálnia akkor, és milyen borzalmakon mehetett keresztül. Hány olyan embert veszíthetett el maga mellől, akik nemcsak testileg, lelkileg is közel kerültek hozzá.Tovább

A szerző további cikkei

Nattán-Angeli Nóra
Lidérc


A baba még mindig nyugtalan. Az ajtó mellett meglátok egy lányt. Dóránál pár évvel idősebb, úgy tizenkettő-tizenhárom lehet, hosszú, fekete copfja van, és a szeme... Éppolyan vízkék, mint az övé volt. Tanácstanul áll, mint egy kérdőjel, talán vár valakit. Dávid sírva fakad, fázik. Megölelném, de kezdek én is vetkőzni, a kabátom már fent van a gyerekeké mellett. Százötvenhárom. Újra a lányt lesem.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Lajos
A hiteles történet


Hátán a zsákjával, a Kossuth úton gyalog indul haza. Fiatal korában még Vörös Hadsereg útja volt. Ahogy bejött a többpártrendszer, a levéltárban megtudta, hogy 1948 előtt Kossuth Lajos útnak hívták, és eredetileg Patika út volt. Az önkormányzat visszaállította az 1948 előtti nevet. Nem azért lett Vörös Hadsereg útja, mert itt vonultak be a szovjetek, hiszen ez – végében vasútállomással – zsákutca.

Hősünk nem a járdán, a köves úton megy.Tovább

A szerző további cikkei

Fodor Sándor
Ki csinál szódát?


A tetőn ücsörgő srácok égő cigarettájukkal a csillagokat szurkálták, vagy csak lyukakat akartak égetni a sötétlő semmin. A kamasz fiú érzékeiben lassan végigégett valami részeg remegés, ami akkortájt még szokatlannak tűnt. Aztán hosszú évek kitartó kutatómunkájának eredményeképpen megtanulta, miként fogadja be és hagyja elterülni a szíve párnáján, és miként szabaduljon meg a borzongató ártalomtól.Tovább

A szerző további cikkei


Kálnay Adél
Kiáltás

(egy vén monológja)

Kálnay Adél

Szabolcsi Viktória
Tibet fővárosa



Szabolcsi Viktória
Gravitáció


Szabolcsi Viktória



K R I T I K A

Károlyi Csaba
„Szegény halottak”


► Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 312 oldal, 5499 Ft

Ebben a regényben a vallási fanatizmus az alapja az elszabaduló pokolnak. (Ellenpontja lehet mindennek Nádas Az élet sója című könyve…) Az igaz hit nevében torzulnak el a dolgok, lépésről lépésre, amint az sokszor megesett már a világtörténelemben. És bár egyik esemény következik logikusan a másikból, mégis fokozatosan addig-addig radikalizálódik a helyzet, míg végül a szereplők a kegyetlen önkény és a véres terror közepén találják magukat. A reformáció idejének felekezeti harcaiba merül az olvasó, Liza, a gyanútlan elbeszélő-főhős által. Münsterben vagyunk, közel Németalföldhöz, Észak-Rajna-Vesztfália gazdag püspöki székhelyén. Az új vallási tanok hívei radikalizálódnak, végül az anabaptisták veszik át az uralmat, megalapítják az új Jeruzsálemet, terrort vezetnek be az „újhit” nevében, az agyament fanatizmust és az embertelen brutalitást fokozza a tényleges harci állapot, a várost ugyanis körbeveszik a püspök csapatai, a kétségbeesett védekezés is „indokolja” a kegyetlenkedéseket. Aztán jön a szörnyű vég.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Schüttler Tamás
Ex libris


Bas von Benda-Beckmann: A napló után
Mikkel Borch-Jacobsen: Freud páciensei
Élethosszig tartó regény
Rachel Trethewey: A Churchill lányok

A szerző további cikkei

Isztray Simon
Erőink felszabadító játéka


► Christoph Menke: Erő. Az esz­té­ti­kai antropológia alapfogalma. For­dí­totta Blandl Borbála, Boros Bian­ka, Czétány György, Goda Mó­ni­ka, Grósz Eszter, Kővári Sa­rol­ta, Weiss János. Typotex Ki­adó, Budapest, 2022, 203 oldal, 3200 Ft

A könyvet egy remek Nietzsche-esszé zárja, amelynek témája a kortárs Nietzsche-irodalomban gyakran tárgyalt kérdés, hogy mi Nietzsche művének etikai tartalma. Menke a nietzschei esztétika felől közelíti meg ezt a problémát és fontos belátásokra jut. Például amikor bemutatja, hogy a „tragikus művész” nietzschei bemutatásán keresztül tárul fel egy másik, nem-morális jó és szabadság koncepciója. Ahol ugyanis a jót csak gyakorlati értelemben fogjuk fel, „ott a tragikus kudarcot csak panaszolni, talán elviselni lehet, de soha nem lehet igenelni. Ezt csak egy másik jó fényében lehet, és éppen erre képes a tragikus művész…”.Tovább

A szerző további cikkei

Pollmann Ferenc
Nem mese az...


► Berend T. Iván: Az Óperenciás-tengeren innen és túl. Világunkról nyitott szemmel. Esszék. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2022, 447 oldal, 4990 Ft

Az ÉS olvasóközönsége számára az új válogatásba bekerült 87 írás közel negyede (22) már ismerősnek számít, hiszen korábban megjelent a lap hasábjain. (További négy a 2020-as kötetben, egy pedig másutt már olvasható volt.) Berend T. Iván az utóbbi bő három esztendő folyamán meglehetős rendszerességgel közölt itt publicisztikát, és mára már mondhatni az ÉS házi szerzőjének számít. Az új kötetben olvasható többi írása közül tulajdonképpen bármelyik helyet kaphatott volna a lapban. Az olvasónak akár olyan benyomása is támadhat, hogy Az Óperenciás-tengeren innen és túl voltaképpen egy speciális ÉS-antológia Berend T. Iván esszéiből.Tovább

A szerző további cikkei

Glässer Norbert
Ételek és törekvések


► Körner András: Jó lesz a bó­lesz. Magyar zsidó gasztrotörté­ne­ti tanulmányok. Magyar Ke­res­ke­delmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2021, 247 oldal, 3000 Ft

A legtöbb családban a nagyszülők asztalának ízei – főként, ha az elbeszélések és tárgyak révén genealógiai mélységet is kapnak – a legtovább fennmaradó identifikációs elemek. Ezek egy-egy étel egykori tényleges kontextusán is túlmutatnak. Az étkezéshez kapcsolódó rutinok, mint például ételek sós vagy édes változatának készítése, összetevők használata vagy elhagyása, szintén nemzedékeken ívelnek át. Mindeközben az ételek kulturális kölcsönhatások, változó életmódok, közösségi ideálok és törekvések nyomait hordozzák magukon.Tovább

A szerző további cikkeiHavasréti József
Nevek és sírhelyek


► Az ÉS könyve januárban – György Péter: A gyanútlanság vége. Tanulmányok, esszék, kritikák 2020–2022. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 252 oldal, 5999 Ft

György Péter új könyve bonyolult szálakkal kapcsolja össze témáit: a holokauszt emlékezetpolitikáját, a történelmi, illetve a személyes múlt traumáinak feldolgozását, az államszocializmus kultúrájának antropológiáját, valamint az ezekre valamiképpen reflektáló műalkotások értelmezéseit. Vizsgálódásaihoz további kérdések kapcsolódnak, így a felelősség, az emlékezés, és persze a cinikus (vagy épp jóhiszemű) múlttagadás jelenségeit illetően. A múlt felé fordulás kettős dimenziót ölt a kötet írásaiban. Egyrészt jelenti a tárgyalt szereplők saját viszonyát múltjuk valamely, többnyire nyomasztó, vagy éppen rémítő szegmenséhez, másrészt e szerzők életéhez és életművéhez történő mostani viszonyulásunk-odafordulásunk lehetőségeit. A könyvön belül jól érzékelhetően elkülönül az első nagyobb egység, melyben a középpontba helyezett alakok (Csoóri Sándor, Kertész Imre, Petri György, valamint idősebb és ifjabb Rajk László) kapcsán mind személyiségüket, mind sorsukat, mind művüket tekintve igen szerteágazó, leginkább nyomasztó vagy hideglelős tanulságok fogalmazódnak meg.Tovább

A szerző további cikkei

Fekete Szilvia
Félárnyékban éles fény


(A Félárnyék című tárlat megtekinthető január 26-ig a Faur Zsófi Galériában. A kritika címe a Radnóti Mikós Himnusz című verséből vett idézet: „árnyékban éles fény” átalakítása.)

A Félárnyék kiállítás kifejezetten frissítő és egyszerre elgondolkodtató. Példa arra, értő művészek közössége hogyan képes tökéletes harmóniát megteremteni egy kiállítótérben (immáron harmadszorra). Ráadásul úgy, hogy abban nincsen semmi erőltetett, pedig egyéniségük, gondolkodásuk különböző, a műfaji sokszínűségről nem is beszélve – ezt ők mind-mind erénnyé kovácsolják.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Az igazság hamis krónikája


(Bardo, egy maroknyi igazság hamis krónikája. Mexikói film. Rendező: Alejandro González Iñárritu. A Netflix bemutatója.)

A Bardo nem csupán a két haza, kultúra és eszmény közötti ingázásról szól – ugyanolyan hangsúlyosan a fantázia, az álmok és a valóság közötti tünékeny határvonalról. „Az álmok, akárcsak a mozi, valóságosak, de nem igazak. Az idő mindkettőben képlékeny. A Bardo egy utazás krónikája a két illúzió között, amelynek határai meghatározhatatlanok” – mondta a rendező. Mintha a korai szürrealisták gondolatait olvasnánk az álom és a film rokonságáról.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Magyarok ideje


(Bíró Bence: magyartenger, r.: Alföldi Róbert, Centrál Színház)

Nem akarok álszent lenni, a politikai tehetetlenségnek ezen a fokán jól tud esni az ilyesfajta röhögés, és nekem szimpatikus, hogy Alföldi Róbert mostanában rendezőként a bohózatot látja meg a kortárs darabokban, azúttal fiatal szerzőtől; hogy eltartja magától a sznob elitizmust. De annyiban mégsem sikerül eltartani, hogy a homofób rokonok messze eltúlzottabbak, és ebből adódik, hogy kizárólag rajtuk röhögünk az egész első felvonás alatt. Már ha nem sírni van inkább kedvünk. Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Ligeti, Bartók


(100 éve született Ligeti György. A Rádiózenekar koncertje – Zeneakadémia, ja­nuár 11.)

Ligeti születésnapja majd csak május 28-án lesz, de már most is akad olyan együttes, amely őt középpontba állító megemlékezéssel lép közönség elé. A Rádiózenekar 100 éve született Ligeti György című koncertje több szempontból is érdekes műsorral tisztelgett a zeneszerző életműve előtt. A hangverseny műsorán az első részben közvetlenül egymás után hangzott fel a korai Román koncert 1951-ből és a Hegedűverseny 1991/92-ből – vagyis izgalmasan nézett farkaszemet egymással egy mű a pálya kezdete és egy másik a kései korszak képviseletében.Tovább

A szerző további cikkei

(English Baroque Soloits, Isabelle Faust, Antoine Tamestit, Sir John Eliot Gardiner, Müpa, 2023. január 14.)

Nem világos, hogy mi okozta a fordulatot, látni csak annyit lehetett, hogy a zenészek ezt a kompozíciót állva játszották. Historikus együttesek esetében az ilyesmi gyakori – részben a pozíció természetességével, részben a korabeli szokással magyarázzák –, de aligha döntő jelentőségű interpretációs elem. A mostani hangverseny tapasztalatiból kiindulva azonban egész biztosan nem lehetne mást mondani, mint azt: ha a klasszikus értékek előtti főhajtás és az energikus, invenciózus zenélés közti különbség múlik rajta, akkor csak álljanak.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Akusztikai kísérlet


(Mahler: Hetedik szimfónia – Müpa, január 16.)

Mintha Nelsons is ezen az alapon állna a feladatához, nagyon kevéssé látványos a vezénylése. Nem szenved, nem dicsőül meg, nem színészkedik, a fejét belefúrja a partitúra lapjai közé, és indítja, csitítja a szólamokat. Egy ideig azért nagyon élvezetes ez a furcsa sokrétűség. Meg maga az egész idea, hogy Mahler a legszemélyesebb dolgait, a legtitkosabb éjszakai magányát is úgy osztja meg a világgal, hogy ahhoz emberek százait mozgósítja.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Reptér


(Reptéri történetek, Friderikusz podcast, 2022. december 30.)

A reptéri ankét azt hozta, amit vártak tőle, úgynevezett átlagemberek, ha szabad még ilyet mondani, gyönyörűen mesélnek magukról, a lányukról, a karrierjükről, hogy miért nincs családjuk, hogy kit várnak. Pedagógus lesi a tanítványát, feleség a békefenntartó férjét, apa az anyai örökséget továbbvivő lányát, harmincas munkás férfi jön haza a svéd kohó mellől az édesanyjához. Elmesélik, hogyan kerültek oda, ahová, mit csinálnak a messzeségben, miért jó és miért nem. Felemelő, megható, megrázó a műsor, és ez jórészt Friderikusz érdeme, kiváló ütemben kérdezi mindig a lényeget. Mivel nem profi alanyok igyekeznek elmondani valami előre bekészített okosságot, hanem fáradt, csellengő ember beszélnek a saját világukból kifelé, ez hihetetlenül fontos.Tovább

I N T E R J Ú 

Szále László
Aki nem látott a jövőbe

Beszélgetés Pásztor Béla polgármesterrel

P Á R A T L A N

-skyp-
HÁNY A MAGYAR?


A szerző további cikkei



Durst György
IDŐSZERŰ OLVASMÁNY

„Röpirat a magyar filmművészet ügyében”*

A szerző további cikkei




(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei

AKI LESÖPÖRTE A FIDESZT – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2023.01.19.


A TARTALOMBÓL: 

– Aki lesöpörte a Fideszt – Budai Lóránt jászberényi kétharmados sikeréről, a Fidesz és a DK összejátszásáról, dollárbaloldalozásról. Riport

– Fel kell készülnünk az összeomlásra – Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint meg kell szoknunk, hogy az életünk évről évre rosszabb lesz. Interjú

– Gyűlölet mérgezi az életünket – Rónai Egon függetlenségről és ellenzékiségről, távozó műsorvezetőkről és médiaháborús viszonyokról. Interjú

– Parancsba adják az ügyeletet – Egyelőre nem sokat tudni az idén bevezetendő változásokról, de az biztos, hogy jó néhány helyen megszűnik a szolgáltatás

 Elgurult a gyógyszer az SZTE-n – Sok a baj a kétszázmilliós automata adagolóval: előfordult, hogy más tabletta volt a tasakban, mint amit felírtak a betegnek

 Láthatatlan menekültek – Több ezer olyan Ukrajnából érkezett ember élhet Magyarországon, aki nem kért menedéket

 Álom maradhat a hajdúnánási ring – Mégsem adta el az állam a versenypálya-ingatlanokat

– Csak a pusztítás és a döbbenet – Ez maradt a Fertő tó partjából, miután Mészárosék levonultak

 A kanyarban előzik a magyarokat a horvátok –Összehasonlítottuk a két ország gazdasági teljesítémyét

– Befalazott kilátások – Ahol már a televíziót falazzák be. Végh László fotója a Helyzet-Képben

 A királyom nem leszel, nem leszel – Heves vitákat gerjesztettek Harry herceg visszaemlékezései

– Forró tél vár Macronra – A franciák többsége elutasítja a nyugdíjkorhatár emelését

– Nem kérnek a korrupcióból és a haveri politikából – Deutsch Tamás szerint a svédek elkötelezettsége az EU egységének megőrzése mellett nem más, mint egy „jó szándékú tévedés”

– Belarusz nem kér a háborúból –Közös hadgyakorlatba kezdtek az oroszok és a beloruszok. Mi lesz ebből?

 Koszovó: csak délibáb a csatlakozás – Koszovó nemzetközi elismertetése eddig sem haladt túl jó, de mi lesz most?

 Költésrothadás – Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma most először engedélyezett rovarvakcinát, vagyis olyan védőoltást, amit mézelő méheknek fejlesztettek ki

 Újjászülető ózonréteg – Úgy tűnik, az ózonréteg hamarosan teljesen helyreáll, és az ózonlyuk eltűnik. Kár, hogy ezt a gondot egy jól meghatározható szennyezőanyag-csoport okozta, így kiküszöbölése is messze egyszerűbb volt, mint, mondjuk, a klímaváltozás megállítása

– Fiatal anya, öreg apa – Számok nyelvén

 Cseh Tamás láthatatlan serege – Január 22-én lenne 80 éves. Az évfordulón nem a zenészről, az énekesről beszélgettünk fiával, Cseh Andrással, hanem a koncert előtti pokoljárásról, a közös koncertutakról – a fiú, a család nézőpontjából. Interjú

 Sanghaji magyar: nem bírják a krematóriumok – Egy Sanghajban élő magyart kérdeztünk arról, milyen a helyzet Kínában

– Az élősködő félelem – The Last of Us: az HBO új sorozatában nincs megváltás az élőhalottak valóságában

– Egy magányos lélek – 95 éves korában elhunyt Gina Lollobrigida

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: A Mol levakarhatatlan péniszt rajzolt Budapest arcára
– Lakner Dávid: Szolidaritás, empátia, őszinte figyelem
– Reichert János: Becsődölt „családpolitika”
– Szerető Szabolcs: Egy másik kétharmad – Álláspont
– Verebes István: Noblesse oblige
– Alföldi Zoltán: A professzor esete a hatalommal
– Nagy Attila Tibor: A népleváltó beruházások – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: Hajrá, Debrecen! Hajrá, Homokszemek!
– Lakner Dávid: Tamás Gáspár Miklós (1948–2023)
– Albert Enikő: Nemzeti minimum – Akadálypálya
– Makrai Sonja: Papír lesz a pénzből – Kultmatek
– Wekerle Szabolcs: Szia, Valid! – Újbeszél
– Benedek Szabolcs: A vinyllemezek gondozásáról – Az én hangom mélyebb
 N. Fejérváry Gergő: Vulcanus – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Dévényi István: Végnapjaink végnapjai
– Marabu: Erasmus

Kritika:
– A tolvajok fejedelme – Bernie Madoff – A Wall Street szörnye. Minisorozat, Netflix
– Kivételes kötelék – Bálint + Jordán = 160. Írta és rendezte: Bálint András és Jordán Tamás. Rózsavölgyi Szalon

Budai Hang mellékletünk
 Az oroszlán ugrani készül – Középkori állapot vagy klímavédelem? Fenntartható közlekedés vagy aránytalan áldozatok? A Lánchíd forgalmi helyzetéről kérdeztük az érintett szervezeteket

– „Akkor én is éhes voltam” – Péntek Orsolya a hamis Óbuda-képről, a Monarchia sokféleségéről és a politikai lózungokról. Interjú

– A kék-zöld gondolat jegyében – Az egykori pasaréti kadétiskola helyén új városrészi központ születik: steril lakópark vagy bevásárlóközpont biztosan nem épül az Akadémia Parkban. Milyen tervek születtek a rég lezárt terület átalakítására?

– A Hadügyminisztérium hosszú árnyéka – Sorban húzzák fel a Várban a második világháborúban elpusztult épületek másolatát, a Kallina Mór tervezte egykori Honvédelmi Minisztériumról azonban mintha megfeledkeztek volna. Miért éppen ez a neoreneszánsz palota maradt ki, és mi köze ehhez a karmelita kolostornak?

– Kocsma, kegyelem – Téli látogatás az Illúzió sörözőben, amely egy álmodozó, idealista korból maradt itt nekünk

– Egyre forróbb a pite – Mit tehetnek az önkormányzatok a városszenjte felbukkanó, illegálisan kihelyezett reklámhálókkal?

 „Csak úgy érdemes élni, ha szeret az ember” – A 105 éves Gizi néni az őrangyalokról, az élet receptjéről és Móricz Zsigmond kedvenc rántott szeletéről. Interjú

 Ki hoz majd áldozatot? – Szigorú korlátozásokkal hajthatnak be a turistabuszok a budai Várba: a konszenzus még várat magára

ITT OLVASHATÓ

A HORVÁTOK BEVEZETTÉK, MAGYARORSZÁGON A KANYARBAN SINCS AZ EURÓ: KI JÁR JOBBAN?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.01.20.


Horvátország vállalta a kockázatot, lemondott az önálló árfolyam- és monetáris politikáról az euró bevezetéséért és az ebből eredő előnyökért cserébe, pedig sok szakértő úgy véli, nem álltak azon a fejlettségi szinten. Magyarország ezzel szemben már céldátumot sem közöl, de a kritériumok teljesítésétől is nagyon messze áll.



Horvátországban lejárt a kéthetes átmeneti időszak, január 15-e, vasárnap óta csak euróban lehet fizetni. Az átváltási árfolyam alapján egy euró 7,5345 kunát ér. A kivezetett horvát kunát Magyarországon már nem lehet euróra átváltani – erősítette meg a Szabad Európának a Horvát Idegenforgalmi Közösség.

Azok a magyarok, akiknek maradt kunájuk, a következő horvátországi utazásukon tudják beváltani euróra a hivatalos átváltási árfolyamon a postákon, a kereskedelmi bankokban és a FINA (Pénzügyi Ügynökség) fiókirodáiban. Év végéig ingyenesen megtehetik ezt. Egy tranzakcióban maximum száz bankjegy és száz érme váltható be. Jövőre már csak a Horvát Nemzeti Bankban lesz erre lehetőség.

Az inflációs hatás a horvátországi árakban is megjelenik, a magyarok szempontjából a forint/euró árfolyam is emelheti a kiadásokat, de jelentős drágulás nem tapasztalható a szállások és az éttermek áraiban – tudtuk meg a Horvát Idegenforgalmi Közösségtől.

Várakozásaik szerint a schengeni csatlakozás és az euró bevezetése kedvezően hat majd a turizmusra, így szép reményekkel várják az idei szezont, habár, mint fogalmaznak, a globális kihívások turizmusra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan.

Ehhez kapcsolódóan: Így vált rémálommá sok magyarnak a horvátországi nyaralás

Simán ment a horvát csatlakozás, de vajon megéri-e?

Nem ment különösebben nehezen Horvátország csatlakozása, zökkenőmenetes volt a folyamat, menet közben egyszer sem kellett csúsztatni a céldátumot, mert valamelyik feltétel nem teljesült, miközben volt olyan balti ország, ahol az inflációs adat miatt késedelmet szenvedett az euró bevezetése – erről már Madár István, a Portfolio vezető elemzője beszélt a Szabad Európának.

Mint mondta, a horvát csatlakozás szembemegy azzal a vélekedéssel, hogy kell egy bizonyos fejlettségi szint ahhoz, hogy belépjenek az eurózónába. Nincs ilyen elvárás vagy számszerűsíthető feltétel, de nagyon sokan azt gondolják, hogy törvényszerűen bajba kerül egy ország önálló árfolyam- és monetáris politika nélkül, ha nem elég fejlett. A horvátok ezt az aggodalmat nem osztották, GDP-alapon az egyik legkevésbé fejlett tagország, ezzel együtt is úgy gondolták, hogy érdemes belépniük az eurózónába.

A költség-haszon elv alapján is nagyon bonyolult és összetett kérdés, hogy megéri-e egy adott országnak belépni az euróövezetbe. Például ha lemond önálló jegybanki politikájáról, mit kap cserébe? – tette fel a kérdést a szakértő. Nagy vitákat vált ki annak megítélése, hogy ez megéri-e egy közép-kelet-európai országnak. Csehország, Lengyelország és Magyarország szerint szükség van az önálló jegybanki politikára, a csatlakozó országok pedig úgy vélik, az árfolyamok összehasonlíthatósága, a tranzakciós költségek eltűnése, a külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának növekedése vagy az alacsonyabb kamatok megjelenése olyan növekedési előnyt jelentenek, amelyeket érdemes kihasználni, és megéri azt az áldozatot, hogy ezért cserébe lemondanak az önálló jegybanki politikáról. Ezzel elvesztik az önálló kamatmeghatározás lehetőségét, nem tudják a pénzük árfolyamát le- vagy felértékelni, ami a munkaerő és a hazai termékek költségeit befolyásolhatja – tette hozzá Madár István...

A „TÓNI-BARBARA-ÁDÁM”-ÜGYET LEZÁRTÁK, BŰNCSELEKMÉNYT NEM ÁLLAPÍTOTTAK MEG

444.HU
Szerző: KISS IMOLA
2023.01.20.


Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákosnak és a hvg.hu-nak is azt illetően, hogy nyomoznak-e még a Völner-Schadl ügyben felbukkant mellékszálról, vagyis hogy ki lehet a Schadl által emlegetett Tóni, Barbara és Ádám. (Mielőtt zúgni kezdene a feje a rengeteg névtől, Szily László ebben a cikkben tette érthetővé az összefonódó szálakat.)

Röviden: a nyomozást lezárták, bűncselekményt nem állapítottak meg...

HA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELVSZERŰ LESZ, ERASMUS-PÉNZEK CSAK AKKOR LESZNEK, HA A FIDESZ KIVONUL A FELSŐOKTATÁSBÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.19.


Nem lehet azt mondani, hogy nincsenek reményteli, jó hírek is a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, legalábbis a felületesen szemlélődők számára. Navracsics Tibor például bejelentette, hogy lemond, ha március végéig nem sikerül megállapodni az Erasmus-támogatásokról az Európai Bizottsággal. Ez nagyon nagy áldás lenne, ha Orbán fasiszta rendszerének jogi megalkotója eltűnne a közéletből, s az “Orbán és társai” főtárgyalásig (másod- vagy harmadrendű vádlottként) nem is hallanánk róla. Jelenleg is az a feladata, hogy megtévessze az EU-t a jogállamiság tekintetében.

Azonban ilyen apró örömök és reménykedések is csak azokat érik, akik nem figyelnek oda olyan apró részletekre, hogy Navracsics ezt az ígéretét egy feltételhez kötötte: ha neki felróható okból, ha az ő hibájából nem tudna megállapodni az Unióval. Így már egészen másképp hangzik. Mindenki biztos lehet abban, hogy Navracsics nem mond le, ha nem lenne megegyezés akkor sem, mert az nem az ő hibájából következik majd be. Hibás lesz mindenki, és bárki, csak ő nem.

S ez még igaz is lehet, mert ha az Európai Bizottság elvszerű lesz, Orbán pedig nem enged abból, hogy ideológiai kontroll alatt tartsa és pénzmosásra használja az alapítványokba kilopott egyetemi oktatást, akkor kizárt, hogy bármilyen egyezség legyen. Arról nem beszélve, hogy könnyen lehet: Orbán és bandája abban érdekelt, hogy az Erasmus-pályázatokból fakadó szabadság is megszűnjön és el tudják vágni a diákokat, az oktatókat és a kutatókat a nemzetközi kapcsolatoktól, a világ tudományos életétől.

Ha ők veszik át a nemzetközi tudományos pályázatok finanszírozását, totális kontroll alá helyezik azt is, hogy ki kaphat ösztöndíjat és hova. Majd valahonnan átcsoportosítják az ehhez szükséges pénzeket. Ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság döntése, amivel befagyasztották Magyarország számára az Erasmus-pénzeket, nem az oktatási szabadság helyreállításához, hanem nagyobb elvesztéséhez vezethet. Miközben fenntartják azt a hamis látszatot, hogy lám, nem szűntek meg az ösztöndíjlehetőségek. Csak a rendszerhez hű, ideológiailag képzett, “jófiúnak” kell lenni hozzá.

Az Erasmus-pénzekről nagyon egyszerű lenne megegyezni, ha az Orbán-rezsim jogállam lenne, amely biztosítani kívánná az egyetemi autonómiát és az oktatás szabadságát. Semmit nem kellene tenni, csak a fideszes alapítványokból (amelyekbe az egyetemeket belekényszerítették) ki kellene léptetni a fideszes pártkatonákat, akik a jelenlétükkel és a kontrolljukkal teljes ideológiai felügyelet alatt tartják az egyetemeket, és a finanszírozást kiveszik a közpénzekre vonatkozó jogállami követelmények alól. De erre nyilván nem lesznek hajlandók, mert nem véletlenül van így.

Még egy olyan trükkről is lehetett hallani, hogy esetleg a kormánytagokat kiléptetik, mintha az bármit jelentene azon kívül, hogy a rendszert kiszolgáló pribékek jövedelmét máshonnan kell majd kiegészíteni, egy-kétmillió forinttal. Azzal ugyanis semmi nem változik, ha nem kormánytagok, hanem más fideszes pártkatonák foglalják el a kuratóriumokat. Az Európai Bizottság talán nem lesz annyira tájékozatlan, vak és ostoba, hogy ezt ne vegye észre, és ne utasítsa el. Szabadságról pedig szó sem lehet. Ezért ha az Európai Bizottság elvszerű marad, megegyezés nem lesz.

Ebben az esetben pedig nem kell Navracsicsnak lemondania, mert nem az ő hibájából nem lesz megegyezés, hanem az általa összekapcsolt felek nem engednek. amiről ő nem tehet. Bár Navracsics feladata az lenne, hogy becsapja az Európai Bizottágot valami látszatmegoldással, ami formailag demokratikus, de tartalmilag nem jogállami. Ez az ő munkája kezdettől fogva, hogy demokráciának álcázza a fasizmust. Ez volt a dolga először Magyarországon, most ezt az aljas, hazug és piszkos munkát kell ellátnia az EU-ban...

MAGYAR FOCISTÁKAT FIZETHETTEK SIKKASZTOTT AUSZTRÁL DOLLÁRMILLIÓKBÓL

G7.HU
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2023.11.20.


Luxushotelek, magyar foci: 10 millió dolláros csalással vádolják Robert Belteky parkolóüzemeltetési vezetőt – ezzel a címmel jelent meg kedden egy melbourne-i újság, a Herald Sun cikke.

Dollármilliós sikkasztás

Az Ausztráliában élő Bélteky Róbert neve a focikedvelők számára azért lehet ismerős, mert ő volt a tulajdonosa a Budafoki MTE labdarúgóklubnak. Bélteky támogatásának köszönhetően a csapat 2020-ben feljutott az első osztályba, de a szezon végén kiesett, és jelenleg a másodosztályú bajnokság 17. helyén áll.

Az újságcikk alapján Béltekyt az általa korábban irányított cég tulajdonosai jelentették fel, akik szerint a vállalatvezető tíz éven át sikkasztott a cég kasszájából, és részben ebből a pénzből állta a Magyarországon játszó labdarúgók fizetését.

Bélteky több mint tíz éven át vezette a parkolásüzemeltetéssel foglalkozó ausztrál gyökerű társaságot, a Care Parkot. A 21 éve alapított csoport több mint 500 parkolóházat üzemeltet Ausztráliában. Több mint ezer alkalmazottja van, és öt országban aktív: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Malajziában és Új-Zélandon.

Az ‘56-ban kivándorolt szülőktől Ausztráliában született Bélteky 2009-ben lett a Care Park ügyvezető igazgatója. A cég többségi tulajdonosa egy hongkongi ingatlanfejlesztő*, (a cikkben lévő csillagokra kattintva további, ám a történet megértéséhez nem feltétlenül szükséges információk jelennek meg) amely tavaly november végén rúgta ki Béltekyt az évi 300 ezer ausztrál dolláros (75 millió forintos) állásából „súlyos és szándékos kötelességszegésre” hivatkozva.

Ezt követően fordult a cég bírósághoz, és egy százoldalas feljelentésben azzal vádolja Béltekyt, hogy 2012-től kezdve tíz éven át sikkasztott a cég vagyonából összesen 10 millió ausztrál dollárt (mai árfolyamon 2,5 milliárd forintot).

A feljelentés szerint Bélteky az elsikkasztott pénzből több mint 2,7 millió ausztrál dollárt (680 millió forintot) utalt a budafoki focicsapatnak*. A cég számlájáról további 918 ezer ausztrál dollárt (231 millió forint) utaltak el Bélteky magyar számlájára, és a feljelentés szerint ennek a pénznek a nagy részét a Budafok működési költségeire költötték, beleértve a játékosok bérét...

MEGFORDULT A HELYZET

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.20.


Szeretek a gyerekekkel (is) beszélgetni.
A spontán közléseik nagyon fontosak, minden szempontból.
A héten az egyik kislány újságolta: „Tudja, hogy anyu meg Romániában dolgozik?” „Nem tudtam.”- válaszoltam. „És mit csinál?” „Egy gyárban olyan csavarféléket kell összeszerelni egy kis lapra… Van, mikor délben megy el, akkor késő este jön haza, van, amikor korán reggel, és akkor hamarabb. Szóval egyik nap így, a másik nap úgy…” „Értem. És kivel vagytok, mikor nincs otthon este?” „Mamával. Meg estére apu is mindig hazaér, mert ő reggeltől estig dolgozik mindig.” „És anya hogy megy ki, mivel?” „Jön egy busz mindig, és azzal. Mások is dolgoznak anyuval, hozzák-viszik őket. Azt hiszem 230-at kap fizetésnek…és olyan kafe-izét is, 50 ezret.” „Ez nagyon jó…”-mondom. „Akkor most könnyebb kicsit nektek.” „Igen.”-bólogat, láthatóan büszkén.
Azért utána még sokat gondolkodtam ezen. Itt vagyunk, egy leszakadó térségben, közel a határhoz. Korábban sokan költöztek át ide, a jobb megélhetésért, munkalehetőségért. A kis falvakból mentek is tovább, de a nagyobb településeken megragadtak, cégekben, állami intézményekben dolgozva.
Aztán jött egy másik időszak, talán 10 éve erősödött fel ez, sokan vettek házat a határhoz közel, de visszajárnak dolgozni, iskolába is, csak a lakhatást oldják meg így, a leszakadás nálunk a megüresedett házak árcsökkenését is magával hozta, és az ottani árakhoz képest olcsóbban jutottak hozzá.
Aki kihagyott pár évet, és most megy át a határon, ledöbbenhet: Nagyvárad mellett hatalmas ipari parkok épültek, nyoma sincs már a romos, lehangoló, rozsdás épületeknek, mindenhol modern logisztikai központok, hatalmas épületek, új utak, nemzetközi cégek telephelyei.
És igen, megfordult a helyzet. Most sokan járnak át bevásárolni, a Kaufland árai kedvezőbbek, a választék bőséges és minőségi. A benzin literje 100 Ft-tal olcsóbb, megéri átmenni tankolni is. És úgy tűnik, munkalehetőségek is jobban adódnak.

VITÉZEK, ISPÁNOK, VÁRMEGYÉK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.20.


...el lehet lopni akárhány táblát, attól a városokban még ott ücsörögnek a főispánok, és őket még fekete festékkel sem lehet lefújni. Vagy igen, de az macerás, mert mozognak. A főispánokkal ilyképp sokat kezdeni nincs mit, még ellopni sem érdemes őket, ülnek ők az íróasztaluknál, és szivárogtatják le Orbán rendszerét a szétmálló Magyarországba, de nem is ők ez elsők és egyetlenek, akik születésükkel már kövületté váltak és válnak. Ilyen avítt szimbólumunk van nekünk más is, mint a zenebohócnak mindig újabb hangszere a manézsban, csak röhögni nem lehet rajta hasunkat fogva.

Orbán kormánya – mint kiderült – teli van vitézekkel. De nem Balassi nótája szerint (In laudem confiniorum) „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél”, aminek megvan a maga bukolikus bája, hanem Horthy korából valókkal, akiket az első bűnös Antal József világa hívott életre újra, amiből is kitetszik, bajaink nem is most kezdőtek, hanem már az induláskor lett elcseszve minden. Most csak csíráznak és szökkennek szárba a magvak. Még novemberben derült ki, hogy a Vitézi Rend tagja lett Hoppál Péter, akit most avattak volna, de minő tragédia, azon betegség miatt nem tudott részt venni József Károly főherceg.

Hoppál azonban ennek ellenére nem maradt hoppon, mert a főherceget helyettesítette Habsburg-Lotharingiai Pál Leó (szintén) főherceg, amitől mibennünk Svejk világa elevenedik meg, aki nem győzött csodálkozni azon, hogy a Burgban annyi hercegkisasszony van, mint nyúlszar a virágos réten. Azóta azonban eltelt száz esztendő, a cirkusz azonban mit sem változott előre (és nem hátra) haladtunkban, de annyira, hogy a fiatalítás nevében (ahogyan most a pocakos tábornokokat rugdossák ki százával) Semjén fiait is spirituális székkapitánnyá avatták. Ettől viszont az ember nekilát kukoricát pattogtatni, hogy innen el nem megy.

Fotelből nézi a neki celebrált cirkuszt, ami kezd immár partalanná válni. Tudni kell ehhez azonban, hogy a vitézi cím használatát jelenleg is tiltja egy hatályos 1947-es törvény, így karcosan fogalmazva, aki bokacsattogtatás közben bemutatkozáskor vitéz anyám kínjakét nevezi meg magát, bűnöző. Azonban ebből fakadó gátlások nagyjainkat visszatartani nem szokták. Viszont a zavaros helyzetre tekintettel Vadai képviselő kérdést intézett az illetékeshez, vajh, mennyi vitéz – ergo törvénysértő – leledzik Orbán kormányában, amire azt a kimerítő választ kapta, hogy halovány fingjuk sincsen róla.

No most, mindebből messzemenő következtetést nem kell levonni, mert a messzemenés már benne van a rendszerben, ahogyan azt szeretnék, hogy az egész ország visszaplaccsanjon Horthy idejébe, ami azonban nagy valószínűséggel már réges rég megtörtént. Látható, hogy ezen mindenféle táblák ellopása egyáltalán nem segít, és hiába örvendezik ezen a nem orbáni sajtó azt sugallva, hogy na, most jól megkapták, ez egyáltalán nincs így. Nem kaptak meg semmit. Ettől még Mária néni – mint állandó szimbolikus hősünk – ugyanúgy összeszarja magát, ha az egyik Semjén gyerek mint székkapitány mutatkozik be neki. És itt kezdődnek a bajok.

EGY BUDAPESTI CSAKNEM KÉTSZER ANNYIT KERES, MINT EGY SZABOLCSI – KÖZZÉTETTÉK A MEGYEI KERESETI STATISZTIKÁKAT

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2023.01.20.


Messze Budapesten lehetett a legjobban keresni a tavalyi első háromnegyed évben – írja a Hvg.hu a KSH által közzétett kereseti statisztikák alapján. A budapesti havi nettó bér fejenként 413 351 forint volt, ami a második legjobb keresetet nyújtó megye, Győr-Moson-Sopron átlagbérénél is 20 százalékkal több (ott 346 190 forint volt az egy főre jutó nettó).

A budapesti keresetek annyira felfelé torzítják az átlagot, hogy a magyarországi nettó átlagfizetést – ami az első háromnegyed évben 334 920 forint volt – csak ebben a két megyében haladták meg a keresetek. (A medián, tehát amennyivel ugyanannyi megyében kerestek többet, mint kevesebbet, 290 ezer alatt maradt.)...


SZAKMÁJUKBAN KIMAGASLÓ KORTÁRSAK HELYETT CSINOVNYIKOK A KURATÓRIUMOKBAN – VOLT KLINIKAIGAZGATÓ AZ EGYETEMI MODELLVÁLTÁSRÓL

SZABAD PÉCS
Szerző: BÜKI ANDRÁS
2023.01.15.


Nyílt levelet juttatott el a Szabad Pécs szerkesztőségéhez Büki András professzor, a Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájának korábbi igazgatója. A ma már Svédországban élő és dolgozó orvos a magyar egyetemek fölé rendelt alapítványok vezetőségébe ültetett politikai szereplők miatt felfüggesztett EU-s egyetemi kutatási és ösztöndíjprogramok okán ír a modellváltásról. A Barbárok cím alatt megfogalmazott nyílt levelet az alábbiakban közöljük.


Barbárok

Mostoha körülmények, elavult infrastruktúra, alulfinanszírozott kutatási programok, jelentős oktatási teher, minimális lehetőség nemzetközi támogatások elnyerésére – ez jellemezte a nyolcvanas évek végén az orvosegyetemi oktatók-kutatók mindennapjait. A reménysugarat a külföldi ösztöndíjak lehetősége, és a magas színvonalú hazai szellemi műhelyekhez való csatlakozás jelentette.

Ami mégis élhetővé tette az egyetemeket, az a változás szele volt: a tanszabadság gondolata, a korábban csak papíron létezett egyetemi autonómia, a hallgatói és oktatói önszerveződés lehetősége, és annak reménye, hogy a világ előttünk is kinyílik: a rácsokat a nemzetközi kapcsolatok hálózata váltja fel.

Pécsett mindennek talán legjobb példáját adta az a stratégiai jelentőségű igazgatóválasztás, amikor a neurológiai klinika élére a Magyar Szocialista Munkáspárt minden fórumon támogatott, egyébként kiváló jelöltje helyett a szakmailag nem kevésbé elismert, de mélyen vallásos pályázót szavazta meg az első demokratikusan választott egyetemi tanács. A két alkalmasnak véleményezett jelöltről hozott egyetemi tanácsi döntést a rektor elfogadta, senki sem korlátozta az egyetemi autonómiát.

Megtörténhetne-e ez ma? Sajnos ellenpélda már az egyetemek alapítványi formába kényszerítése előtt is akadt – kormányközeli telefonhívással kinevezett második helyezettekre volt példa akkor is.

A hatalom azonban nem bízta magát a véletlenre: mi történne, ha egy felelős, döntési kompetenciával rendelkező rektor esetleg nemet talál mondani az informális beavatkozásra?

És Szentágothai, Lissák, Grastyán, Flerkó egykori egyetemét, akárcsak több tucat más, jobb sorsra érdemes, nagy múltú intézményünket egy felfoghatatlan konstrukcióba kényszerítve beszántották az egyetemi autonómiát, a kritikus gondolkodás, a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, létrehozva a kézivezérlésű, megfélemlítésen alapuló „modellváltást”.

Izgalmas kortörténeti olvasmány lehetne a modellváltást tárgyaló egyetemi fórumok jegyzőkönyve. Mint ahogy a kuratóriumok összetétele is. A nevek nagyrésze érdektelen; percemberkék, egyszerű szánalmas csinovnyikok, akarnokok és a magyar politika süllyesztőjéből is kicsúszott kollaboránsok olvashatók a listákon.

Sokkal érdekesebb, akik hiányoznak: független, nemzetközi szinten jegyzett, szakmájukban kimagasló kortársakat alig találunk közöttük.

A várva várt megváltás, a megnyíló pályázati források helyett pedig jött a hidegzuhany: az Erasmus program felfüggesztése, az európai kollaborációs kutatási forrásoktól való elzárás.

Kinek lehet ez meglepetés? Tévedés ne essék, csak annak, aki a kormány/párt propagandát elhiszi, és valóban komolyan veszi, hogy az európai piszoárok fölött nekünk szurkolnak. Igen, a német negyedosztályú futballmeccsek besörözött törzsközönsége talán, de azon tudományos fórumok résztvevői, ahol az elmúlt években megfordultam, biztosan nem. Innen, 2000 kilométer távolságból, de a tisztességes, független gondolkodók számára otthon is elképesztő, ami az egykori független magyar egyetemekkel történt, amit hagytunk megtenni. Gondoljunk csak bele, a hűbérúr által életük végéig kinevezett kuratóriumi tagok kézivezérléssel irányíthatják azt az egyetemet, amit a jelenlegi kuratóriumi elnök még rektorként mint Európa egyik legrégebbi, legnagyobb múltú egyetemét ünnepeltetett ország-világ előtt!

4IG: "GÁZ VAN, A NAV-TÓL KISZIMATOLTAK VALAMIT..." - ÁCS DÁNIEL A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.01.19.



A Reggeli személy 2023.01.18-i adásában Para-Kovács Imre vendége Ács Dániel, a 444.hu újságírója volt.

70 ÓRA ALATT A FÖLDI POKOL KÖRÜL – EXKLUZÍV RIPORT AZ UKRÁN FRONT LEGDURVÁBB SZAKASZÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.01.20.


Miután Kijevben megnéztük, hogy fest a valóságban Vlagyimir Putyin „tűzszünete”, Kelet-Ukrajna felé vettük az irányt, hogy megmutassuk a második világháború óta nem látott intenzitású harcok legdurvább frontszakaszát. A Válasz Online munkatársa a magyar sajtóból eddig egyedüliként láthatta, mi folyik az oroszok által hónapok óta ostromlott Donyeck megyei Bahmutban. Máshol is járt az arcvonal mentén, hogy dokumentálja az ukrán tüzérek munkanapjait, s bejárta Harkivot meg a város felszabadított környékét, ahol az orosz megszállás lassan hegedő sebeket hagyott maga után. A pusztítás mindenhol iszonyatos. Riport...

TÓNI-GATE: POLT SZERINT NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.20.


Még mindig nem tudni, hogy került a történetbe Tóni, Ádám és Barbara

Illetve sejtjük, de nem tudjuk. És nem is fogjuk megtudni. Hacsak.

Az ügyészségi szervezet állam az államban, azt csinál, amit akar

“Nincs érdemi és tényleges eszköz arra, hogy egy ügyésznek a szakmaiatlan, erkölcstelen, törvénysértő, vagy bűncselekményt megvalósító eljárását számon kérjék, és orvosolják. Ihász Sándor szerint a közpénzből működő szervezetnek olyan szintű és erősségű eszköztára van, amivel emberek életviszonyait, sorsát mélyen meghatározza, és alakíthatja a közéletet is.”(Völner-ügy, Kósa-ügy, Farkas Flórián-ügy…)

Szlovák külügyminiszter: Az Európai Parlament többsége szerint Magyarország nem nyugati típusú demokrácia

“Azt mondta, hogy „állandó szarvihart tapasztal” a személye felé Magyarországról, „bármit mondok, abba belekötnek. Még Soros úr is irigyelheti a magyar médiában való népszerűségemet.”

Kuncze szerint Orbán

“Korábban Horn Gyuláról mondták azt, hogy bozótharcos. Orbán kimegy a Szaharába és bozókat ültet, hogy legyen honnan harcolni.”

Egy fontos kérdésben elszámította magát Orbán Viktor

A mostani időket a legújabb kormányzati propaganda aposztrofálja…

A parlament elé terjesztették a költségvetést, amit a kormány már elfogadott egy rendelettel

Visszatérnénk a szlovák külügyér szavaira:

“Magyarország nem nyugati típusú demokrácia.”

Bencsik András nem érti, hol van itt az orosz agresszió

“A korábbi megnyilvánulásaiból ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a kormánypárti hetilap főszerkesztője tavaly február óta már értesült az ukrajnai eseményekről, de nem volt biztos abban, hogy pontosan ki támadott meg kit…”

Kirill bízik benne, hogy Isten nem hagyja el az orosz elnököt és a hadsereget

Miután Dmitrij Medvegyev atomháborúval fenyegetőzött… Bizarr.