2021. szeptember 11., szombat

A HÚSZÉVES HÁBORÚ

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.09.11.



Különös érzés pont szeptember 11-én afganisztáni hírekkel foglalkozni, főleg, mert mindenki – utcaseprőtől egyetemi docensig – biztos abban, hogy átlát a szitán, és ő, egyedül ő tudja az igazságot az ügyben. Ez az igazság aztán mindig késztermék, konfekció-vélemény, vagy konteó vagy valamelyik politikai oldal aktuális álláspontja, de mindenképpen tömegáru.

Szóval, egyéni vélemény ritkán akad, ha előfordul, az is rendszerint az elmúlt húsz év néhány eseményére alapul, más történéseken kicsorbul: húsz éve ezen a napon nézetem szerint valószínűleg nem csak az ikertornyok omlottak össze, hanem az euroatlanti világ egy alapvető elképzelése is.

Nevezetesen az, hogy hosszú távon képesek voltunk megszabadulni a társadalmainkat meghatározó feszültségtől. Öt évtized álma volt a hidegháborús fenyegetés megszűnése és egy évtized, a kilencvenes évek illúziója – pont emiatt értették félre olyan szívesen Fukuyama 1992-es esszéjét a történelem végéről, holott az csak arról szólt, hogy a politikai ideológiára alapuló szembenállás korszakának lett vége (annak sem igazán), és erről vitázott vele Huntington, aki rávilágított, hogy abból csinálnak az emberek politikát, amiből akarnak, ha nem működik az ideológiai konfliktus, majd lesz civilizációs vagy vallási – mindent át lehet politizálni. Mondjuk egyikük sem pont ezt mondta, de próbálok rövid lenni. Viszont ezt az elvi vitát látják előszeretettel úgy sokan, hogy Fukuyama liberális volt, Huntington konzervatív, bár egyikről sem lehet ilyen sommás ítéletet hozni, és egyikük sem akarta megváltoztatni a világot, legfeljebb nem látták egyformán. Manapság Huntington elmélete divatos jobboldali körökben, mert volt egy olyan tézise, hogy a globális civilizáció sosem fog kialakulni, szemben Fukuyamával, akinél alaptétel a civilizációk közeledése, az összeütközésük helyett. De térjünk a tárgyra...

ÉRD KÉPVISELŐJELÖLTJEINEK VITÁJA | PEST MEGYE 1. SZ. OEVK | ELŐVÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.11.



Az ellenzéki pártok idén ősszel előválasztást tartanak, hogy megtalálják azt a közös miniszterelnök-jelöltet és 106 egyéni képviselőjelöltet, akinek a legnagyobb esélye van jövőre a Fidesz leváltásra. A Partizán által szervezett országos vitasorozat érdi állomásán a helyi képviselőjelöltek élő adásban mutatják be, hogy milyen megoldásaik lennének a térség legfontosabb problémáira, hogyan képzelik el magyar társadalom jövőjét, és milyen lenne szerintük Magyarország a Fidesz legyőzését követően. A vita résztvevői: - Ollero Marco (Momentum) - Tetlák Örs (LMP) - Dr. Bősz Anett (DK) Három hét alatt 32 egyéni körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését. Lemaradtál az egyik vitáról? Itt visszanézheted!
https://www.elovalasztas22.hu/elovitak Fontosnak tartod te is a vitakultúra megerősítését? Támogass minket! https://www.elovalasztas22.hu/tamogatas Iratkozz fel a 444 napindító hírlevelére, és minden reggel elküldjük az előválasztási viták legjobb pillanatait, és minden más fontos hírt, amit reggel tudnod kell: https://www.444.hu/reggel4 Képbe hoznád magadat az aktuális napi vitákról? Olvasd el rövid összefoglalóinkat! https://www.444.hu/partizan

FUDAN, PEGASUS, JÁRVÁNYKEZELÉS: OFF, IDENTITÁSHARC: ON

444.HU
Szerző: MAGYAR JETI
2021.09.11.



Egyre súlyosabb ügyekre egyre durvább identitásharc Orbán válasza. Indul a Magyar Jeti második évada. #magyarjeti

9/11: A FUNDAMENTALISTA ANTILIBERÁLIS GYŰLÖLET NYITÁNYA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.09.11.


Szeptember 11-e huszadik évfordulóján igyekeznek mérleget vonni mindenfelé: miért történt, mit jelent, mi változott meg? A hidegháború véget ért, győzött a liberális demokrácia és a szabadság, nem volt alternatívája az emberi jogokra épülő demokráciának, ami élhető életet, a mindennapokban érzékelhető szabadságot, kreativitást, boldogságot és fejlődést jelentett. Annak árnyoldalaival együtt, szeretik hozzátenni a szorongók, a fundamentalisták, a szabadságnál mindig valami fontosabb értéket gondolók, az állandó pesszimisták és rosszindulatú károgók. Miért, nem igaz? De igaz.

Árnyoldalai ugyanis mindennek vannak. Ha csak az árnyoldalakat szednénk össze, akkor helyeselnünk kellene a szeptember 11-i tökéletesen értelmetlen tömeggyilkosságot és nekünk kellene azt végrehajtani. De aminek a nevében elkövették az árnyoldalak miatti “büntetést”, ott csak árnyoldalak vannak. Semmi nincs a hamis és hazug ideológián kívül, ami jó lenne. A szabadság, amit ma szeretnek a szitokszóvá gyalázott liberalizmusnak mondani, találkozott szembe a fundamentalista ideológiák, az antiliberális gyűlölet valóságával. Szeptember 11 után ez erősödött meg a világban.

Orbán Viktor is szeptember 11 terméke, ha úgy tetszik. Az összes antiliberális, szabadság-elllenes, fundamentalista, vallásos ideológia, amelynek nevében a frusztrált gyűlölet a szabadság ellen tör, ugyanabban a logikában gyökerezik. Az amerikai jobboldal akkor kezdett elindulni a szélsőjobboldal felé, ahova ma már megérkezett. 9/11 után az iszlám fundamentalisták ellen fundamentalisták harcoltak, a keresztény fundamentalisták próbáltak bosszút állni, mert ez Amerikát sértette. De a keresztény antiliberalizmus az amerikaellenes iszlám fundamentalisták ideológiájához közeledett.

Nem véletlen, hogy Pat Robertson, az akkoriban virágzó fundamentalista evangéliumi keresztény mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetője és hírhedt hamis prófétája (lásd meg “700-as Klub” az ATV-n) Amerikát tette felelőssé szeptember 11 tragédiája miatt. Megtalálta a közös gyökereket az iszlám és a keresztény fundamentalizmus között: a szeptember 11-i támadást akár ő vagy fanatikus hívei is végrehajthatták volna, mert Isten “igazságos” büntetésének tartotta azt. Ez a sötétség vezetett el Trumphoz.

Ez a hazugság legalább olyan kiforgatása a kereszténységnek, mint az iszlám terrorizmus a muszlim vallásnak. Ábrahám fogalmazta meg Sodoma elpusztítása előtt, hogy vajon elpusztítja-e az Isten az igazat is, az ártatlant is, a bűnösökkel. A válasz pedig az volt, hogy nem. Isten kimentette az igazakat. A WTC barbár lerombolása során meghalt csaknem 3 ezer áldozat, mind bűnös lett volna, és valamennyien homoszexuálisok? Mert a republikánusoknak szavazatokat szállító, korrupt evangéliumi keresztény szélsőjobboldal már akkor is ezzel indokolta a szeptember 11-i terrortámadást.

De ha Istennek ezek a módszerei a bűnös ember megváltoztatására, akkor miért áldozta fel saját Fiát, hogy az emberek ne a büntetés, az ítélet és a félelem miatt próbáljanak jók lenni, és Ádámtól örökölt, velük született bűnös természetüket kordában tartani, hanem a kegyelem, az irgalom, a szeretet, az ingyen kapott megigazulás által. Az Isten jósága, ami megtérésre indít a Biblia szerint, a törvény haragot nemz, ellenállást szül, az ítélet várása nem tesz jobbá. Éppen ezzel más a kereszténység, mint az erkölcsközpontú önmegváltó hamis vallások. De a kereszténységet is hamisítják.

Szeptember 11-e már rávilágított arra, hogy az amerikai fundamentalista kereszténység hasonló úton jár, mint az iszlám fundamentalizmus. Ugyanúgy gyűlöli a liberális demokráciát, az emberi és a polgári jogokat, a szabadságot. Ennek csúcspontja lett éppen 9/11 huszadik évfordulójának évében a január 6-i Capitolium elleni támadás, amely a szeptember 11-i pusztításhoz hasonló okok miatt végrehajtott terrortámadás volt. De ezt már nem idegenek, hanem amerikaiak intézték saját szabadságuk, nemzetük ellen. Szeptember 11-e és január 6-a a közös gyökerek miatt összeér...

MEGVÉDJÜK EURÓPÁT 2.

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.09.11.


Namármost. Ha vissza tetszik lapozni a minapi térképre, ott szemre lehet vételezni, milyen színű helyekre kalandoztak a mi kalandozóink és ezek a „hadjáratok”, amik valamilyen „nagy ívű katonai stratégia” részei, miképpen lehettek képesek végrehajtani a stratégiának azt a célját, hogy megszilárdítsa a Kárpát-medencei magyar „hatalmat”, és ne engedje, hogy nyugaton kialakuljon valami, ami vetekedni lehetne képes ennek a magyar hatalomnak a mindent és mindenkit elsöprő erejével és tekintélyével. Ha nem adtam volna magyarázatát a hosszú időn át nyugat felé keresgélő magyar csapatok mozgásának, ez az itt vázolt körülmény önmagában elegendő volna, hogy valamelyest értelmes ember fejcsóválva mosolyogjon a magyarok nyilaitól rettegő nyugatról szóló tódításokon.

Az viszont kétségtelen, hogy valamikor a X. század derekán a német-római császárnak el kellett kezdenie a gondolkodást, mit kezdjen azzal a földterülettel, ami egyrészt védhetetlen még az ő fejlett hadászati felkészültségével is (már a rómaiak is lemondtak róla), másrészt a kémek jelentése szerint különben is teljesen értéktelen. Primitív, keletről érkezett törzsek lakják, akik nem értenek semmihez, van egy kezdetleges mezőgazdasági technikájuk, sok állatot tartanak, a fegyvergyártásnak egy részére megtaníthatók, más ipari tevékenység nem jöhet szóba, lényegében az egész egy ritkán lakott pusztaság, amin nincs épület és egyáltalán semmi, ami emberi létezésre alkalmassá tehet egy földet. Hadsereg felállítása szinte reménytelen, nem tudják, mi az, igazán nincs is rá szükségük, ellenségük nincs. Ám a hadsereg felépítését meg kell próbálni, mert a keletről jövő támadásokat csak ők tudják megszűrni. Sok munka lesz velük, de nincs más megoldás. Akkor jöttek a korabeli diplomaták körülnézni, kicsoda is ez a Géza, és mit lehet vele kezdeni. A vizsgálatok konklúziója az volt, hogy annektálni, a Birodalom részévé tenni nem érdemes, hatalmas mennyiségű pénzt és energiát kellene befektetni, ami belátható időn belül nem térülne meg. A Birodalomnak különben sem érdeke egy csekély befektetéssel kihasználható népet kitaníttatni és magához felhúzni, mert akkor ugyanolyan drágán fog termelni, mint maga a Birodalom. Más megoldást kellett keresni.

Itt most egy pillanatra megállok. Azt szeretném kérni szépen, tessék szíves lenni összevetni a közkézen forgó hivatalos magyar történetírás meséjét, miszerint Géza fejedelem elment feleséget választani Vajk nevű fiának és így tovább, azzal a néhány mondattal, amit az imént leírtam. Melyik áll közelebb a realitáshoz? Én persze nem tudom bizonyítani, hogy az történt, amit itt felvázoltam, legföljebb akkor, ha valaki veszi magának a fáradságot, és célzottan elkezdi kutatni a megfelelő német forrásokat, amiknek valahol meg kell lenniük a X. századi császárság dokumentumai között. Ezt eddig nyilván senki nem tette meg, mert a németeknek nincs rá szükségük, a magyar történészek meg elvannak azzal a kezdetleges népmesegyűjteménnyel, ami a magyar történelem megfelelő korszakának szakszerű tárgyalását helyettesíti. De előbb-utóbb szembe kell nézni azzal az igénnyel, ami akkor keletkezik, ha majd nem egy középkori hűbérbirtokhoz való szellem lesz uralkodó a mi ezer éve mit sem változott országunkban. Amikor a „hivatalos” történetírás legalább odáig eljut, hogy elgondolkozzék, annyi dicsőség után, amit a kalandozások és „Szent” István uralkodása jelentettek, miért lett ez az ország hirtelen hűbérbirtok, miért nem tud semmi értéket felmutatni az akkor és azután eltelt évszázadok során, miért maradt az, ami a „honfoglalók” ideérkezésekor volt, egy szánalmas puffernép, egy pofozógép, amelyik ezer éven át mindig valamely más hatalom vazallusa, mindig minden szabadulási kísérlete elbukik, kivétel nélkül minden háborúját elveszti, térden csúszva tűri a saját despotái primitív nyúzását. Amelyik nem tud mást, mint hogy legalább rátartian, sírva vigadva, összevissza hazudozva, vágyott, de soha meg nem valósult tulajdonságokat tódítva viseli a szegénységét, koszos elhanyagoltságát, alattvalóságát, az Európába soha be nem bocsáttatását.

Még valami. Néhány sorral feljebb, szinte véletlenül elejtettem egy félmondatot, miszerint hadseregre nincs szükségük, minthogy ellenségük nincs. Ez a megállapítás annál azért fontosabb, hogy ennyivel elintézzük. Iskolai természetrajz órákról tudjuk, hogy egy faj elsatnyul, ha nincs természetes ellensége. A mi őseink elszigeteltsége megóvta őket az állandó küzdelemtől, de ez egyben azt jelentette, hogy megóvta őket a fejlődéstől is. Szerintem az nehezen eldönthető kérdés, a verseny viszi-e a világot előbbre vagy az együttműködés, de a mi történelmünkben ez a kérdés nem merül fel. Sokezer éven át nem volt harc és nem volt verseny, de olyan sem volt, akivel együtt lehetett volna működni. Aztán bejött a magyarság őstömege ide a sűrűbe, pontosabban a sűrű peremére, itt állt védtelenül az a rengeteg ember, nézett körül tanácstalanul, nem tudta, mit tegyen...

ITT OLVASHATÓ

SZÉKESFEHÉRVÁR KÉPVISELŐJELÖLTJEINEK VITÁJA | FEJÉR MEGYE 1. SZ. OEVK | ELŐVÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.10.



Az ellenzéki pártok idén ősszel előválasztást tartanak, hogy megtalálják azt a közös miniszterelnök-jelöltet és 106 egyéni képviselőjelöltet, akinek a legnagyobb esélye van jövőre a Fidesz leváltásra. A Partizán által szervezett országos vitasorozat székesfehérvári állomásán a helyi képviselőjelöltek élő adásban mutatják be, hogy milyen megoldásaik lennének a térség legfontosabb problémáira, hogyan képzelik el magyar társadalom jövőjét, és milyen lenne szerintük Magyarország a Fidesz legyőzését követően. A vita résztvevői: - Ráczné Földi Judit (DK) - dr. Márton Roland (MSZP-P) Három hét alatt 32 egyéni körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését. Lemaradtál az egyik vitáról? Itt visszanézheted!
https://www.elovalasztas22.hu/elovitak


„AZ ELŐVÁLASZTÁS NEM EGY ORBÁN VIKTOR-HASONMÁSVERSENY” | INTERJÚ KARÁCSONY GERGELLYEL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.10.



Karácsony Gergely a Mediánnál kezdte pályafutását, a 2006-os eseményeket még elemzőként kommentálta. Adásunkból felfejtődik ez a több mint tíz éves politikai karrier, ami az LMP-ben kezdődött. Az „LMP-sztoriból” újabb anekdoták kerülnek napvilágra, egy sikertelen népszavazási kezdeményezés kapcsán. Karácsony Gergely beszél arról, hogy zuglói polgármesterként milyen volt a zuglói MSZP-vel dolgozni, és megválaszolja azt is, hogy Tóth Csaba szerinte feddhetetlen-e. Kanyargós úton jutunk el a miniszterelnök-jelöltségig, de egy biztos: Karácsony vállalná a Partizános miniszterelnökjelölt-jelölti vitát.

KISZÁLLT A POLITIKÁBÓL! DEBRECZENI JÓZSEF RENDSZERVÁLTÓ POLITIKUS / A FRIDERIKUSZ PODCAST 20. ADÁSA

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.09.09.



"Azzal kezdem, hogy mára „elengedtem” a politikát. Teljesen. Ez többet jelent, mint amit a politika szó önmagában jelöl: elengedtem mindazt, ami hosszú évtizedeken át meghatározta a gondolkodásomat, a személyiségemet, a munkámat, az életemet. Nem hat már át közéleti érdeklődés, ambíció és felelősségérzetet. Patetikusabban: nem foglalkoztat többé a hazám sorsa. De nem pátosszal mondom ezt, csupán tényszerűen." - így kezdi Debreczeni József, rendszerváltó politikus, kérlelhetetlenül becsületes ember azt a levelet, amit pár hete barátainak, ismerőseinek válaszként írt arra a kérdésre, hogy hová tűnt, mi van vele. Hogy fordul elő, hogy harmincéves közéleti aktivitás után, amit az ország jobbítása érdekében tett, egy ízig-vérig konzervatív liberális politikus kiszállt abból a keretrendszerből, ami alapvetően meghatározta addigi élete lényegét? Netán hazája és népe nem értékelte kellőképpen erőfeszítéseit vagy egész egyszerűen belefáradt a sziszifuszi küzdelembe? És milyen vadonatúj tevékenységet talált helyette? Előre figyelmeztetünk: ennek a beszélgetésnek csak látszatra tárgya a politika. Igazából egy ember belső vívódásának történetével ismertetjük meg nézőinket/hallgatóinkat, miközben egy fontos életút-elágazás előzményeit és tanulságait tekintjük át vendégünkkel, Debreczeni Józseffel...

PARÁSZKA BORÓKA: A HATALOMMAL SZEMBEN KELL ÁLLNI (1.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.09.11.


„Ha az ember tudatosan él a társadalomban, akkor éljen azon a szinten, ahol a legkiszolgáltatottabbak élnek. Azon a szinten akikért és akikről ír. Másképp nem tudja megérteni a környezetét, nem hiteles amit csinál és zsarolhatóvá is válik. Ha nincs semmid, nincs mit elvenni – nyilatkozta Parászka Boróka, erdélyi újságíró, a marosvásárhelyi rádió szerkesztője a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy egy újságírónak kötelezően szemben kell állnia a hatalommal, nem lehet egyszerre pandúr és betyár is.


Tulajdonképpen miért nem települtél át Magyarországra?

– Mert én erdélyi vagyok. Itt jártam egyetemre, ide köt minden barátságom. Az ELTE és Astoria környéke az otthonom, de soha nem jutott eszembe az, hogy ne menjek haza Erdélybe. Talán elkötelezett transzszilvanista vagyok, vagy mert nagyon fontos a teljes közép-kelet-európai térség, túl a nemzetállami határokon. Magyarország egynemű nemzetállam – és ezt nagyon rosszul viselem...

EGYSZER CSAK MEGJELENT A KAMATEMELÉSEK HATÁSA - ENNEK MOST NEM MINDEN BEFEKTETŐ ÖRÜLT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.09.


A jegybank három egymást követő hónapban végrehajtott kamatemelése végül augusztusban hajtotta fel az állampapírpiaci hozamokat. Ez nem kedvezett a kötvényalapoknak, de a kamatemelések leállítása után ismét vonzóvá válhatnak ezek a befektetések.


A Magyar Nemzeti Bank júniusi és júliusi kamatemelése kevésbé éreztette hatását az állampapírpiacon. Júniusban, az első 30 bázispontos kamatemelés után, a hozamgörbe hosszú végén 8-28 bázisponttal csökkentek a hozamok, ami a jegybanki állampapír-vásárlások melletti elköteleződéssel volt magyarázható. De a görbe közepén is csak néhány bázisponttal emelkedtek a hozamok. A görbe elején pedig a várt emelkedés helyett csökkenés következett, mert a hó végi óriási likviditásbőség lejjebb taszította a legrövidebb lejáratok hozamát.

Júliusban aztán a jegybank a várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal emelte a kamatokat a hóvégi kamatdöntő ülésén. Az állampapírpiaci hozamgörbe rövid végén, a 0–3 év közötti lejáratoknál emelkedtek a hozamok, ennek 5–20 bázispontos értéke azonban messze elmaradt a kamatemelés mértékétől. Ez is jelzi, hogy más részpiacokon csak részben érvényesül a jegybanki kamatemelés, rontva a transzmisszió hatását, gyengítve az infláció fékezését – írtuk meg korábban. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

AZ AFGÁN DOMINÓ

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.09.10.


Jelenleg viszonylagos csend van Kabulban, de amolyan afgán csend, ami pusztán látszólagos: Afganisztánban távolról sem nyugodtak le a kedélyek, a hamu alatt nem is parázs izzik, hanem valóságos tűzvész készülődik, ha minden így megy tovább. Tehát úgy vannak rendben a dolgok, hogy semmi sincs rendben, szokás szerint.


Kezdjük a Pandzsir-völgy híreivel, melyekről tegnap azt írtam, hogy mivel nyugszanak a fegyverek, keveset lehet róluk mondani. Összecsapásokról valóban nem tudunk, de a fegyverek ettől még nem nyugszanak. Hogy ez miképpen lehetséges? Úgy, hogy a tálibok megkezdték a civil lakosság irtását. Nem világos, hogy etnikai tisztogatásról van-e szó, vagy így akarják lecsalogatni az ellenállók (a továbbiakban: NRF, Nemzeti Ellenállási Front) harcosait a hegyekből, ahová felhúzódtak a civil lakosság egy részével együtt, és ahol tálib eszközökkel, taktikával verhetetlenek, bár ez is relatív. Mint a Panjshir Observer említi is pár szóban, a szovjet csapatok annak idején kilencszer hatoltak be a völgybe, de soha nem bírták állásaikat egy hónapnál tovább tartani, végül mindig fegyverszünetért és szabad elvonulásért kellett könyörögniük. Persze, be lehet hatolni oda, el lehet jutni akár Bazarakig, a tartomány székhelyéig, ki lehet tűzni a zászlót, megtették már a szovjetek is, most a tálibok is. Ott maradni, fenntartani a megszállást – nos, az a komolyabb feladat.

De lássuk, mit tudunk a civilek lemészárlásáról? Leginkább az indiai sajtó beszél erről, igaz, az NRF hivatalos közleménye alapján, tehát nem ők találták ki a hírt. Idézzük az India Todayt:

„Miután a tálibok súlyos veszteségeket szenvedtek az NRF erőivel folytatott többszöri összecsapások során, a tálibok folyamatosan és módszeresen gyilkolják a civileket az egész tartományban. Számos bizonyíték van arra, hogy a csoport háborús bűnöket követett el, amelyek a népirtással határosak. Az NRF felszólítja a nemzetközi közösséget, az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy vonják felelősségre a tálibokat és külföldi támogatóikat a védtelen civilek ellen elkövetett bűnökért.

A hír valószínűleg igaz tehát, és hasonlítana is a tálib harcmodorra ez a gyáva és aljas módszer – az viszont nyilvánvaló, hogy sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezet nem tehet sokat az ügyben, hiszen nincsenek olyan eszközei, amelyeket bevethetne. Anyagi eszközei sem: amit meg lehetett vonni, azt már nagyjából mind megvonták, maximum a gyógyszer- és élelmiszer-segélyeket állíthatnák még le, ami további civilek tömeges pusztulásához vezetne. Annak is van hátránya, amikor kifogynak a szankciók, mert már mindegyiket alkalmazták.

Még egy fontos kérdésről folyik a vita a Pandzsir-völgy kapcsán. Éspedig arról, hogy támogathatták-e pakisztáni erők a legutóbbi, átmenetileg sikeresnek tűnő tálib offenzívát?
...

AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÚTJAI - AZ ALAPTÖRVÉNY ZSÁKUTCÁI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: RÓZSA PÉTER GYÖRGY–SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2021.09.10.


Az alkotmányozás útjai – Kiutak az Alaptörvényből című írásunkban (ÉS, 2021/32., július 13.) arra tettünk kísérletet, hogy megértsük és közjogilag értelmezzük Vörös Imrének az Alaptörvény meghaladására tett ismert javaslatát, amely több fórumon is megjelent (lásd mindenekelőtt A jogállami alkotmányosság helyreállítása – civilbazis.hu). Arra jutottunk, hogy a javaslat az ismert formájában számos lényeges körülmény miatt nem valósítható meg, és igyekeztünk kimutatni e megvalósíthatatlanság fontosabb okait. Jelen írásunkban azt kívánjuk számba venni, hogy az általunk támogathatatlannak ítélt radikális javaslatra milyen reakciók és ellenreakciók születtek a nyilvánosság terein, és e megszólalásokban milyen új, esetleg elfogadható elképzelések merültek fel az Alaptörvénytől való megszabadulást elősegítendő.

*

Mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy az eredeti javaslat, amely nemcsak radikalizmusával, de bátorságával is kitűnt, és amely jó szolgálatot tett a jogállamról való értelmes diskurzus ügyének, megítélésünk szerint a kelleténél kevesebb figyelmet kapott. Ez a megállapítás feltétlenül igaz arra az iniciatívára, mely már 2012-ben nyilvánosságra került (Vörös Imre: Államcsínytevők?, HVG, 2012. március 10.), hiszen az valóban szinte észrevétlen maradt. Sok év telt el, mire a szerző néhány hónapja felelevenítette a kezdeményezést, amely – a kezdeti ugyancsak lanyhább érdeklődés után – immár valóságos, élénk visszhangot váltott ki ugyan – jó néhány politikus is hangsúlyosan szólalt meg az ügyben –, de a közjogászok továbbra sem siettek nagy számban reagálni rá. Alapos elemzésnek tudtunkkal amúgy sem igen vetette alá senki a tervet – egészen a közelmúltig (a hozzászólók legtöbbje többnyire csak egy-egy elemre koncentrálva érvelt a kezdeményezés mellett vagy ellen).

Az originális javaslat értelmezését mindenesetre a szerző maga sem könnyítette meg azzal, hogy egyre ismertebbé váló elgondolásainak támogatásához két alkalommal is szerzőtársakkal vonult fel, hiszen e többszerzős írások a gondolat publicitását nagyban elősegítették ugyan, a megértését azonban kevéssé szolgálták. Az egyikben ugyanis, amelyet a kezdeményező mellett Bárándy Péter és Forgács Imre jegyez, némileg más szerepel, mint abban, amelyet a szerző Bárándy Péterrel, Fleck Zoltánnal és Lengyel Lászlóval tett közzé, és mindkét írás kissé eltér az eredeti koncepciótól. Az első publikáció (Bárándy Péter–Forgács Imre–Vörös Imre: Azonnal kezdjen el alkotmányt írni az ellenzék, ha kormányváltás után nem akar gúzsba kötve táncolni, Népszava, 2021. május 10.) lényegében egy nyílt levél, a második pedig (Bárándy Péter–Fleck Zoltán–Lengyel László–Vörös Imre: Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!, Népszava, 2021. május 15.) tulajdonképpen egy kiáltvány, amelyben egyaránt akadnak leíró és kezdeményező szövegrészek...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÁDER JÁNOS, MINT HITVALLÓ KERESZTÉNY, SZELLEMI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.09.10.


A HírTV beszámolója szerint Áder János, a nem létező köztársaság köztársasági elnöke, “három történetben mondta el az ő és a Jóisten kapcsolatát”. A híradás szerint Áder annyira tetszett a tömegnek, hogy visszatapsolták, mint egy rocksztárt. Azt nem tudjuk, hogy volt-e előkészítve egy ráadás száma, mondjuk egy negyedik történet a Jóistennel, vagy a három közül valamelyik történet végét mondta el újra a tomboló közönségnek. A NER gyomorforgatásának csúcspontja, Áder János a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tett tanúságtételt az ő hitéről.

Ugyanarról az Áder Jánosról beszélünk, akit nem sok évvel ezelőtt a budapesti diákság “Bajszos Szar” rigmusokkal illetett, mert az összes többi aljas, diktatúrikus törvényhez hasonlóan a Lex CEU-t is aláírta. A Biblia szerint a hitet a jó cselekedetekkel kell bemutatni, és gyümölcséről lehet megismerni a fát: a jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa rossz gyümölcsöt. Jó fa rossz gyümölcsöt nem terem. Ennek alapján Áder Jánost, aki lelkiismeretlenül és korrupt módon, karrierizmusból és pénzért kiszolgál egy elnyomó, embertelen, fasiszta rezsimet, a rossz fák közé sorolhatjuk.

Utoljára gondoltunk volna Áder Jánosra, aki a világ kereszténysége előtt tanúságot tesz a maga keresztény hitéről, s azt nem pfújolás kíséri, és nem dobálják meg rohadt paradicsommal. Ádernek az életével, a személyes döntéseivel, az igazság melletti kiállásával kellene bizonyítania nap mint nap az ő kereszténységét, amely méltó Krisztushoz, aki nem az uralkodó hatalom és a képmutatók szolgálatában töltötte a napjait, hanem az igazságért kész volt meghalni, és keresztre is feszítették azok, akik annak a hatalomnak a szellemi elődei, akiket Áder jellemtelenül kiszolgál.

Ezzel együtt nem volt könnyű kiállítani valakit ebből a bűnöző bandából, amit Orbán maffiafőnökök módszereivel vezet. Gondoljuk végig a neveket Szijjártótól a képmutató Balogig bezárólag, akit saját egyháza minden érdem nélkül püspökének választott, hogy a hatalomnál szerezzen minél több pénzt. Mészáros Lőrinc is kiállhatott volna ennyi erővel, mert ő mindig a Jóistenre hivatkozik, amikor a gazdagságáról kérdezik. Így legalább tudhatjuk, hogy nekik Orbán a jóisten. Elmondhatná, hogy csődbe jutott gázszerelőként, hogyan lett gazdagabb, mint az angol királynő...


SÍKLAKI ISTVÁN: ORBÁN NEM FOGJA TUDNI MEGSZILÁRDÍTANI A FALS „KERESZTÉNY EMBERTÍPUST”

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.09.10.


Orbán Viktor számára azért olyan fontos a magyarságtudat megerősítése, mert a hatalma függetlenül attól, hogy ez reális, vagy illuzórikus, ezen a nemzeti öntudaton épül – véli Síklaki István. Szerinte mindez folytonossága a Horthy-rendszer politikájának és ideológiájának, aminek még erősen megvannak a gyökerei. A szociálpszichológus úgy véli, ahogy a kommunistáknak sem sikerült kialakítaniuk a fals „szocialista embertípust”, Orbán ugyanúgy nem fogja tudni megszilárdítani a fals „keresztény embertípust”.



Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szeptember 9-i évnyitóján a magyarok küldetéstudatáról és a Nyugattól való különbségéről beszélt. Miért olyan fontos számára a magyarságtudat erősítése?

– Azért, mert az ő hatalma egészen egyszerűen ezen a fajta nemzeti öntudaton épül, ami teljesen mindegy, hogy az reális, vagy illuzórikus. Kezdettől fogva ezt a politikát viszi, úgyhogy szerintem ebben nincs semmi meglepő...

1,3 MILLIÁRD FORINTBÓL LESZ „SZÁLLODAI KÉNYELEM” A MEZŐHEGYESI KOLLÉGIUMBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.09.09.


1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A ménesbirtok milliárdokat kapott 2020-ban a fejlesztésekre, így minden bizonnyal a fideszes országgyűlési képviselő profi lesz nemzetiszínű szalagátvágásban. Nemrég adták át az iskola 1,2 milliárd forintból megújult főépületét, több mint 3 milliárd forintból épül majd sportcsarnok, a tervek szerint lesz uszoda is. A tanári épület rekonstrukciója több száz millió forintba kerül, a Nonius Hotel felújítása is milliárdos tétel.


A leírás szerint a tervezett oktatási funkciójú kollégium épület elsősorban a Mezőhegyesi Technikum Szakképző Iskola és Kollégium tanulóinak elszállásolására, iskolai étkeztetésre lesz alkalmas, melegítőkonyhát és étkezőt alakítanak ki. Az épület 150 férőhelyes, 2293 négyzetméter nettó alapterületű lesz. Új szigetelést is kap a kollégium, napelemes rendszert építenek ki, illetve talajszondás hőszivattyúval hűtenek, fűtenek majd. Jelenleg az épület egy földszinttel és egy emelettel rendelkezik, a bővítés során a tetőteret építik be, a kollégiumban lift is lesz.

„A férőhelyek számát 150 főre emeljük, minden szobához tartozni fog külön vizesblokk (tusoló, WC).

A háromszintes, jelentős mértékben megnövelt alapterületű épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi”


– írják a ménesbirtok honlapján.

Öntik a pénzt az alapítványi kézbe kiszervezett ménesbirtokba...

SZABAD SZEMMEL: A PÁPA FÉKEN AKARJA TARTANI ORBÁNT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.11.


A Vatikán még soha nem sértett meg ilyen mértékben egy megválasztott kormányfőt, amikor gyakorlatilag megtagadta, hogy állami rangra emeljék a látogatást.


Le Figaro

A pápa féken akarja tartani Orbánt a budapesti átutazás során, mert kifejezésre kívánja juttatni, hogy a migráció ügyében nem ért egyet a magyar politikával. A Vatikán még soha nem sértett meg ilyen mértékben egy megválasztott kormányfőt, amikor gyakorlatilag megtagadta, hogy állami rangra emeljék a látogatást, és pár óra múltán már tovább is megy Pozsonyba.

Ferenc ily módon figyelmen kívül hagyta a saját diplomáciája figyelmeztetését, hogy nem lehet megsérteni egy 10 milliós országot, ahol a lakosság 62 százalékát megkeresztelték. Még kevésbé lehet megtenni ezt a helyi egyházzal szemben, amikor Mindszenty nevének csupán az említése azonnal tiszteletet parancsol. Ráadásul a Püspöki Konferencia által összeállított program igen nívós.

A gond ott van, hogy már nem egészen hat hónap van hátra a választásig és Róma attól fél, bár nem mondja ki hangosan, hogy a pápa eszközként szolgálhat egy olyan politikához, amivel nem ért egyet. Az út egy éve lett volna, de közbeszólt a járvány.

Ennélfogva nem lehet semmi lényegeset várni a találkozótól, amely reggel háromnegyed 9-kor kezdődik és részt vesz rajta Áder János, valamint Pietro Parolin vatikáni államtitkár, valamint a külügyek felelőse, Paul Richard Gallagher. Az esemény nem egészen 30 percig tart és teljesen protokolláris jellegű. Beleértve a fotózkodást és az ajándékok átadását. Egyébként pedig ilyenkor az a szokás, hogy a pápa mellett az államfő szólal meg.

A lap emlékeztet arra, hogy Parolin, aki rangban egy szinten van Orbánnal, pár napja a bledi fórumon összecsapott a magyar vezetővel. Bebizonyosodott, hogy a migráció kérdésében ennél jobban már nem is térhetne el az álláspontjuk. A magyar kormányhű sajtó gyakran sértegeti Ferencet, aki mindenképpen elutasítja Orbán politikáját és ettől jól érzi magát.

Washington Post

Magyarországra készül a pápa és ott politikai ellenpontjával találkozik. Hogy kettejük felfogása mennyire különbözik fontos kérdésekben, annak igazolására a lap felsorolja, hogy amikor Magyarország hat éve befejezte a kerítés építését, Ferenc arra figyelmeztetett, hogy aki falakat emel, az nem keresztény. Egy évvel később az egyházfő Rómában letérdelt, hogy megmossa migránsok lábát, a magyar vezető egyidejűleg közbiztonsági, illetve terrorveszélyt látott minden egyes menekültben.

Legutóbb pedig, miközben még jobban épült le a magyar demokrácia, benne a szabad sajtó elhallgattatásával és az igazságszolgáltatás átpolitizálásával, Orbán pedig részben antiszemita lózungokkal ismét nyert, a Szentatya kijelentette, hogy óvakodni kell a nacionalizmustól, továbbá, hogy manapság bizonyos beszédek arra emlékeztetnek, amit Hitler mondott még 1934-ben.

Ily módon a rövid út fontosabb, mint ahogy az az időtartamából következne. A legfőbb kérdés, hogy a vendég mennyire megy neki Orbánnak, aki igen sikeresen tünteti fel magát az európai keresztény identitás védelmezőjének. Az ilyen találkozók persze zárt ajtók mögött zajlanak, de utána a Vatikán általában rövid értékelést ad ki róluk.

Stefano Bottoni, magyar-olasz történész úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormány megkönnyebbült, miután nagy zavart okozott volna, ha a pápa nem látogat el Budapestre. A politikus, aki folyamatosan méri a közvéleményt, tudja, hogy minden katolikus voksára szüksége lesz jövőre. A szakértő szerint Orbán számára pont elég, hogy jövő tavaszig mutogathatja majd a találkozóról készülő képeket. Az ő szemében ennyi Ferenc szerepe. Pont úgy, ahogy azt Merkellel csinálta a határnyitás 30. évfordulóján.

Viszont fontos téma lesz a migráció, amit a magyar vezető méregnek nevezett. Gyakorlatilag lezárta az országot az újonnan érkező illegális menekültek előtt. Magyarország tavaly mindössze 115 kérelmezőt fogadott be, Németország 122 ezret.

Süddeutsche Zeitung

A pápa nem akarja, hogy Orbán Viktor tőkét kovácsolhasson a budapesti útból. Az elején még az sem volt biztos, hogy találkoznak, mivel sokszor ütközik a Vatikán és Magyarország véleménye a migráció és a kisebbségekkel szembeni bánásmód kapcsán. A populista és nacionalista kormányfő számára az egyházfő túl liberális.

A helyszínen, a Szépművészeti Múzeumban Ferenc az Eucharisztikus Világkongresszus részvevői és a magyar zsidó közösség képviselői előtt mond beszédet, utána következik a záró mise. Úgy hogy nincs többről szó, mint villámlátogatásról, habár a miniszterelnök így is hatalmas megtiszteltetést emleget.

A pápa gépe reggel 6-kor indul, majd 14:40-kor megy tovább Pozsonyba. Vagyis nem alszik Budapesten. Szakértők szerint azért nem, mert nem szeretné, hogy ha Orbán politikai célokra aknázhatná ki a vendégséget. Viszont rejtélyes, hogy a pápa miért marad három napig Szlovákiában, benne 4 megállóval.

Bloomberg

Szijjártó Péter bejelentette, hogy kormány akkor sem vonja vissza a nemrégiben hozott LMBT-törvényt, ha nem kap pénzt az EU újjáépítési alapjából. Pedig az a Bizottság szerint is hátrányos megkülönböztetést tartalmaz a szexuális kisebbségekkel szemben. A miniszter azt bizonygatta, hogy Magyarország már a nyáron eljuttatta a tervet Brüsszelbe, mármint hogy mire akarja fordítani a milliárdokat, ám az unió halogatja a jóváhagyást, miután napvilágot látott az új jogszabály, amely a hatalom szerint csakis a gyermekek védelmét szolgálja a meleg tartalmakkal szemben. Ezzel szemben a szervezet végrehajtó testülete azt mondja: a kérdés azért van továbbra is függőben, mert a magyar fél nem irányzott elő megfelelő intézkedéseket, nehogy a támogatás egy része eltűnjön ilyen-olyan csatornákon.

Die Welt

Donald Tusk szerint a lengyel kormány gyorsabban kiléptetheti az országot az unióból, mint ahogyan azt sokan képzelik. Merthogy a jelenlegi kampány könnyen kicsúszhat a hatalom kezéből. Az ellenzék vezetője azután nyilatkozott, hogy a PiS frakcióvezetője arról beszélt a hagyományos karpaczi gazdasági fórumon: meddig lehet még elmenni, hogy az EU elfogadható legyen Varsó számára. Így végig kell venni drasztikus lépéseket is. A kormány szóvivője erre válaszul jelezte, hogy nincs tervben a Polexit. Egyébiránt a jobboldali-nacionalista Orbán a lengyelek oldalára állt a vitában.

FAZ


A lengyel miniszterelnök zsákutcának tartja a szorosabb integrációt. Az újságnak adott nyilatkozatban Morawiecki kijelentette, hogy az EU csak akkor lehet befolyásos, ha erős nemzetállamokra épül. Mert tisztelni kell a hagyományokat és a kultúrákat, de ez nem zárja ki a szoros gazdasági együttműködést, valamint a közös hadsereget.

A politikus úgy véli, hogy a Fegyelmi Kamara ügyében a Bizottság beleüti az orrát az Európai Bíróság dolgába. Egyébként pedig a lengyel Legfelső Bíróságra tartozik, hogy mit csinál az EUB döntése nyomán, amely a vitatott testület feloszlatását mondta ki. Mindazonáltal ehhez végig kell csinálni a parlamenti folyamatot, már a következő hetekben, hónapokban. Morawiecki szerint azonban mindenképpen szükség van a reformra az igazságszolgáltatásban, hogy felszámolják a kommunista örökséget. Illetve hogy a bírákat is felelősségre vonhassák szükség esetén.

A miniszterelnök kifejtette, hogy nem lehet semmiféle összefüggés a bíróságok átalakítása és a gazdasági segélyalapból előirányzott pénzek folyósítása között. Ezért Varsó azt várja, hogy a Bizottság néhány héten belül rábólintson a tervre.

Bejelentette, hogy a médiahatóság engedélyezi az amerikai kézben lévő TVN24 független hírcsatorna működését, akkor is, ha két héten belül nem sikerül meghosszabbítani a sugárzási engedélyt. De azt nem engedi meg az ország, hogy kívülről szóljanak bele a szabályozásba.

Deutsche Welle

A távozó német kancellár ma búcsúlátogatást tesz Varsóban, ám Duda elnök nem talált rá módot, hogy találkozzon vele, inkább egy vidéki megemlékezésen vesz részt De hát a kétoldalú együttműködés ugyan a gazdaságban kitűnően alakul, politikailag viszont egyre jobban távolodik egymástól a két ország.

A vendég viszont nem tehette meg, hogy kosarat ad Lengyelországnak, hiszen már elment Washingtonba, Moszkvába és Kijevbe, a jövő héten pedig Belgrádot, Tiranát és Párizst ejti útba. Azaz hatalmas sértés lett volna, ha kihagyja a lengyel fővárost, de a látogatás körülményei pontosan tükrözik, milyen problémás az államközi viszony. Tele van feszültséggel és félreértésekkel. A napirendet a múlt és nem a jövő határozza meg, ideértve, hogy a lengyel kormány egyes képviselői ismét nyíltan háborús jóvátételt követelnek.

Kai-Olaf Lang a Tudomány és Politika Alapítványtól úgy jellemi az utóbbi 16 évet, hogy az a nagy remények és elmulasztott esélyek időszaka volt. A politikai ellentétek miatt hatalmas a kölcsönös csalódás. A liberális német menedékpolitika és az Északi Áramlat 2 csak még jobban belezavart a dolgokba. Hogy a helyzet nem rosszabb, azt a szakértő Merkelnek tulajdonítja, mert nem hagyta még jobban elfajulni a vitát. De minden kiábrándulás ellenére Berlinben az az alapvetés, hogy Lengyelországot nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A kormányfő pontosan tudta, hogy Varsóra alapvető szükség van, ezért nem engedte magát provokálni. Ezzel szemben Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője hibásnak tartja a politikus felfogását. Úgy véli, hogy Merkel félt a konfliktustól Magyarországgal és Lengyelországgal, ezért túl keveset tett, hogy kipécézze a jogállam megsértését a két országban. A visszafogottság azonban nem hozott semmiféle eredményt, sőt csak rontott a dolgokon. Ráadásul a németellenes retorika a Jog és Igazságosság alapvonása.

Frankfurter Rundschau

Egyre fokozódik a félelem, hogy a szlovén miniszterelnök, ez a „mini Trump”, Magyarország 2.0-át csinál országából, miután egyre jobban másolja az orbáni modellt. Mondják a bírálók, de az biztos, hogy egyre inkább a legvitatottabb kormányfők közé kerül az EU-ban. Marjan Sarec, a nevét viselő ellenzéki párt vezetője hosszan sorolja Jansa bűnlistáját: állandóan támadja a sajtót és az igazságszolgáltatást. Beleavatkozik független intézmények működésbe. Lecseréli fontos tisztségek gazdáit, szétveri az államháztartást, a nyugdíjpolitikát, a közoktatást és az egészségügyet.

Tanja Fajon, a szociáldemokraták vezére ehhez azt teszi hozzá: a gyűlölettel teli retorika, az ellenőrizetlen értesülések terjesztése, valamint az, hogy mindenkit támad, akinek más a véleménye, nos, ez mind-mind arra irányul, hogy olyan közeg jöjjön létre, amely csakis az ő érdekeit szolgálja. De ettől még a népszerűsége az utóbbi másfél év legalacsonyabb szintjére esett vissza. Ám ez nem zavarja abban, hogy becslések szerint havonta átlag 120 fontos állami posztra a saját embereit nevezze ki.

További kifogás ellene, hogy mind nagyobb a korrupció. Daniel Freund, német zöld EP-képviselő úgy látja, hogy mivel a politikus elvesztette a többséget, meg kell vennie, az meg sokba kerül. De az urambátyám rendszert az állam legfelső szintjén szervezik. Emellett Jansa magyar és kínai beruházók segítségével igyekszik bebetonozni a hatalmát.

A sajtó külön téma, miután a Riporterek Határok Nélkül szerint a miniszterelnök módszeresen szorítja vissza a független szerkesztőségeket. Sarec azt gondolja: a cél az, amit Magyarországon történt: hogy ti. a hatalom kisajátítsa a nemzeti hírügynökséget.

Der Standard

A kommentár nyugtalanítónak tekinti, hogy Európa hosszabb távon a tekintélyelvűség felé halad. A földrészen a liberálisok persze mondhatják azt, amit amerikai társaik a szeptember 11-i támadás évfordulóján, hogy ti. nem a muzulmán terroristák fenyegetik igazából a demokráciát, hanem a jelentős jobbra tolódás, amibe a tengerentúlon beletartozik, hogy a republikánusok egyértelműen elcsúsztak az autokrácia felé.

Az öreg kontinensen is sokan vélhetik úgy, hogy a bevándorlás a legfőbb gond, csak éppen a tényleges nagy baj az, hogy annak nyomán jön fel az autoriter irányzat. Magyarország, Lengyelország és Szlovénia ugyan az EU tagja, de igazából már nem is lehet jogállamszámba venni. A szélsőjobbos pártok tábora jelentős szinte az összes nyugati országban. Egyes konzervatív tömörülések, mint az Osztrák Néppárt és a brit toryk, már nemigen különböznek a szélsőségesektől.

Nem szabad persze alábecsülni a terrorizmust és az iszlám kihívást, de egyiken sem lehet látványpolitizálással úrrá lenni. Az „európai életmód”, amire az osztrák kancellár oly gyakran hivatkozik, amikor az illegális migráció ellen fellépés szükségességét hangoztatja, magában foglalja a jogállamot és a liberális demokráciát.

DEMETER HÚSZRA LAPOT KÉRT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.11.


Amit már jónéhányszor elmeséltem, mint a NER erkölcsi és kulturális fölényének biztos lenyomatát, az az arrogáns, lenéző, harsány és tapló stílus. Erről eleddig csak a lakájmédiát lehetett felismerni, amelynek egy a nyelve: a kommunista agitpropba ojtott fasiszta frazeológia, keverve az útszéli galerik jasszával. Ez olyan elegy, amit aztán egyként használnak televíziókban, rádiókban, nyomtatásban és az interneten is. Felfedezhető benne a Szabad nép és a Wölkischer Beobachter egyként, ezidáig azonban csak a KESMA slapajai használták főszerkesztői jóváhagyással, bár elnézve például Bencsik munkásságát vagy Gajdics Ottóét, ők sem magasabb nívó annál, mint aki egy mínuszos hírt sem tud megírni.

Ilyen az összes. És bár náluk minden felület, az összes pénz és reklám, csak azon sivalkodnak mindig, hogy baloldali médiafölény van kies hazánkban csak azért, mert őket nem olvassák, míg amazokat meg igen. És nem bírnak rájönni, miért. Pedig egyszerű, írni kellene tudni, ami csuda úgy vonzaná az olvasót, mint méz a macit, de ha nem megy, kár erőltetni. Azért időztem kicsit bőségesebben az úgynevezett jobboldali újságírás nyomoránál – ami azonban nem egyéb, mint fasiszta hőbörgés – mert ezidáig olybá tűnt, elvannak ezek magukban. S ha tehetségtelenek, ostobák és gonoszak, az az ő egyéni nyomoruk. Hogy hangosak is, az a mi bajunk, de eddig az volt hihető, hogy csak ezek ilyenek, akik ott vannak az első fontvonalban.

De nem. Mind az összes, akik azt hiszik magukról, hogy Orbán hivatalt adva nekik észt is adott hozzá, de hogy is adott volna, amikor neki magának sincs elég. Schmidt Mária is, akit már szintén megénekeltem a Boris Johnsonnal való afférja miatt, mert olyan levelet rittyentett az angol miniszterelnöknek, amit egy jobb érzésű ember nem tett volna ki az ablakba. Jó, Schmidtnek nincsenek jobb érzései, de voltaképp egy állam nevében nyilvánult meg, s úgy, mint a fentebb emlegetett úriemberek. És ezen a ponton nem lehet eldönteni, hogy ez a fentebb stíl, amiből csak egy süt, a primitív arrogancia, lentről jutott fölfelé vagy onnan szivárgott le, de a végeredményen ez egyáltalán nem változtat. Mindent ellep a harsogó ganyé. Ez a NER nyelve...

HÚSZ ÉVE OMLOTT ÖSSZE A SZÉP VILÁG MÍTOSZA

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.09.11.



2001 szeptember 11-én négy utasszállító repülőgépet térítettek el az USA keleti partján, helyi idő szerint a délelőtti órákban. Mind a négy gépen terroristák vették át a pilóták helyét. Két gépet, fél óra különbséggel belevezettek a World Trade Center ikertornyaiba New Yorkban. Manhattan látképének meghatározó épületei közel kétezer embert maguk alá temetve omlottak össze. Egy másik géppel az USA hadügyminisztériumának épületébe, a Pentagonba csapódtak a géprablók. A negyedik lakatlan területre zuhant, miután az utasok egy része ellenállt elrablóiknak. A későbbi nyomozás szerint ezzel a géppel a Capitoliumot, azaz az USA parlamentjének washingtoni épületét rombolták volna le. A merényleteknek összesen 2977 halálos áldozata volt, a géprablásokban résztvevő 19 terroristával együtt.

A merényleteket úgy szervezték, hogy minél megrendítőbb hatásuk legyen: amerikai állampolgárokat használtak fegyverként, amikor civilekkel teli gépeket vezettek ikonikus épületekbe, ahol még sokkal több amerikai állampolgár halt meg a becsapódások után. 9. hó 11-én követték el, utalva az amerikai segélyhívó telefonszámára, a 911-re.


Az USA a saját területén nem szenvedett ilyen rövid idő alatt ekkora veszteséget története során külső ellenségtől korábban sohasem, még Pearl Harbor 1941-es bombázásának is valamivel kevesebb áldozata volt. A döbbenetet fokozta, amikor kiderült, hogy a támadást a világ egyik legelmaradottabb országából, Afganisztánból szervezték. Egy középkori eszméket hirdető szekta viszonylag szerény erőforrásaival képes volt nagyobb kárt okozni a Föld messze legnagyobb hadseregét fenntartó államának, mint addig bárki más. Amerikára és az egész világra a félelem árnya borult.

A támadás után arról szóltak hosszú évekig a politikai és katonai elemzések, hogy új korszakba lépett a világ, mert eljött az "aszimmetrikus konfliktusok" korszaka. Hogy ez az új értelmezés miért okozta az addigi világkép összeomlását, ahhoz érdemes felidézni a nyugati világ ezredfordulón uralkodó önképét...

A TRAGÉDIA, AMELYEN MÉG A SZÍVTELEN PIACOK SEM AKARTAK PÉNZT KERESNI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.09.11.



A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után már semmi nem lesz ugyanolyan, mint korábban. Így gondoltuk elsőre, de aztán a gazdaságban másfél év alatt „kiárazódott” az esemény. Nem kis teljesítmény volt, mert elsőre nem tudtuk, hogy mi lesz így a repüléssel, a biztosítási piaccal, a dollárral és a tőzsdékkel, sőt, még a pénzforgalom felfüggesztése is felmerült. Ám az üzleti világ (kivételesen) empátiából, összefogásból is jól vizsgázott.

Amikor a 21. század legsúlyosabb terrorcselekményére, a 2001. szeptember 11-i támadássorozatra, vagyis a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két toronyépületének és a Pentagonnak a megtámadására emlékezünk, aligha a gazdasági következmények jutnak bárkinek is az eszébe.

A becsapódó gépekre, az égő épületekből kiugró emberekre, az összeomló tornyokra, a tűzoltókra vagy a szeretteiket még utoljára felhívó emberek hangüzeneteire emlékezünk. Aki például igazán szívbe markoló képeket, hősöket és üzeneteket szeretne látni, annak érdemes a Netflixen a Fordulópont című sorozatot megnéznie, és a képernyő mellé jó sok zsebkendőt is odakészíteni, mert a film készítői majd minden részben elhelyeznek néhány valóban megrázó és megható személyes drámát...


SZEPTEMBER 11, A SORSFORDÍTÓ TÖRTÉNELMI SOKK

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2021.09.11.



Az Egyesült Államokat ma húsz éve ért terrortámadás és az arra adott reakció nyomán megváltozott a világ. A hatás talán csak a második világháborúéhoz hasonlítható.


A héten sikerült azonosítani a 2001 szeptember 11-i terrortámadás két áldozatának maradványait. A négy eltérített, kerozinnal teli repülőgép becsapódásának hevességére és az okozott tűzvészre jellemző, hogy a modern módszerek dacára még mindig több mint 1100 embert nem sikerült azonosítani. Szakértők szerint sokakat nem is lehet, bár a munkát még évtizedekig folytatni fogják. Ugyanígy vagyunk a politikai, katonai, gazdasági, lélektani és egyéb következményekkel. Húsz éve listázzuk, mi mindent változott meg jóvátehetetlenül azon verőfényes őszi reggelen, de valószínűtlen, hogy valaha a végére érünk. Egyszerűbb azt mondani: a világ. 

Az Egyesült Államok területén 2001 előtt utoljára 1945. május 5-én estek háborús áldozatok, amikor egy robbanószerkezettel ellátott japán léggömb megölt hat kirándulót. Ezzel együtt nem állítható, hogy a 2001-es támadás előzmények nélküli lett volna. 1993-ban iszlamista terroristák megpróbálták felrobbantani a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyát, a hat emberéletet követelő akciót a szeptember 11-i támadást is kitervelő Khalid Sheikh Mohammed finanszírozta (lásd alsó cikkünket). 1998-ban az al-Kaida terrorszervezet Afrikában felrobbantott két amerikai nagykövetséget, 2000-ben az adeni kikötőben öngyilkos merénylettel súlyosan megrongálták a Cole nevű amerikai hadihajót. Mindebből világos volt, hogy radikális iszlám körökben fortyog az Amerika- és általában a Nyugat-ellenesség. Olyannyira, hogy az amerikaiak figyelték Oszama bin Ladent és feltehetően lett is volna alkalmuk megölni, de Bill Clinton elnök végül nem adta ki a tűzparancsot...