2020. november 18., szerda

MIÉRT KÖLTÖZNEK KÜLFÖLDRE A MAGYAROK?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.11.18.


A kérdésre az első válasz nyilván az, hogy a jobb anyagi lehetőségek, a magasabb életszínvonal csábítja határátkelésre a magyarokat. Ebben sok meglepetés nincs, az azonban nagyon érdekes, hogy egy friss tanulmány szerint milyen más szempontok játszanak még szerepet a döntésben.

A kérdésre, azaz hogy miért költöztek külföldre, akik ott élnek, többféle választ adhattak a határátkelők, a válaszokból készült tanulmány a Társadalmi Riport legutóbbi számában jelent meg a téma kiemelkedő kutatója, Hárs Ágnes tollából. (Itt olvasható el az egész tanulmány, a 128. oldaltól.)

Abban nem volt meglepetés, hogy a legfontosabb indíték gazdasági, a határátkelők kétharmada (65 százalék) anyagi okokból, a több pénzért választja a külföldi életet.

Tízből négyen mondták azt (a kérdésre több választ lehetett adni), hogy az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, a kilátástalanság vezérli, míg minden ötödiknek egészen konkrét anyagi problémái (leginkább hiteltörlesztés) vannak.

Ami ennél érdekesebb, hogy nagyjából minden harmadik határátkelő (37 százalék) a magyar politikai hangulatot jelölte meg távozása (egyik) indokaként, míg 20 százalék számára a gyerek(ek) iskoláztatása, jövője volt annyira fontos, hogy érdemes legyen miatta külföldre költözni.

Szintén minden ötödik válaszadót a kíváncsiság hajtott, azaz egyszerűen szerette volna megtapasztalni, milyen külföldön élni – olvasható a tanulmányban...

A HATALOM FARAGÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TÖMPE ISTVÁN
2020.11.13.


A választások tétje


A hatalom kezelhetőségéről lesz szó. Túl nagy a hatalom, ha igazán csak a saját súlyától roskad össze. A túl kis hatalom a maga lábában botlik meg lépten-nyomon, közben káoszt kelt. Választói szempontból megfelelő méretű az a hatalom, ami működik, és le lehet váltani. A megfelelő méretű hatalmat a mai monolit hatalmi felület letöredezésével, továbbá olyan mechanizmusokkal lehet elérni, amelyek meggátolják, hogy az elnyomó túlhatalom újra létrejöjjön. Vagyis a választások tétje nem csak Orbán leváltása, sokkal inkább egy dinamikus, szerethető magyar világ fokozatos kiépülése. Kezdjük azzal, hogy kormányváltás esetén a megüresedő székekre az újak ne változatlan szerepigénnyel üljenek le. Nem elég, ha a pályázatokon Ők helyett Mi jövünk. A szavazóknak folyamatosan érzékelhető hatalmat kell szerezni és gyakorolni. Ellensúlyokat nem csak törvény hoz létre, azok maguktól is megerősödnek, csak megfelelő befogadó intézményekre van szükség. Kiegészítő erőt a családokból hozott csendes ellenállás jelent, amelyet a fel-fellángoló mozgalmak és tüntetések felerősítenek. E jobbára városias jellegű ellenállási kultúrának középosztályi, jobbközép, baloldali és liberális forrása is van.

A rendszerváltás jószándékú tapasztalatlansága vezetett ahhoz az alkotmányhoz, amely sem önnön paragrafusait, sem intézményeit nem tudta megvédeni. Jogállami alapintézményeink a hatalom monolit jellegének erősödésével romlottak le, és e hatalomgyakorlás gyengülésével párhuzamosan épülhetnek vissza. A hatalom kontrolljának elhalása érzékelhető a mindennapokban, legyen szó szemérmetlen propagandáról, az EU-pénzek szétosztásáról, a médiáról. A pályázatokon kijelölik a nyertest, elképesztő támogatások csusszanak barátok zsebébe, megbüntetik a nem tetsző egyházakat és civil szervezeteket, az ellenzéki önkormányzatokat szégyentelenül csuklóztatják. A valaha önálló helyi hatáskörök leszűkültek, helyükre gyakran érvényes szakmai kompetencia híján intézkedő központi intézmények léptek (oktatás, egészségügy). Az egészségügyre elfogadott szabályok pár napos átfutása, az egészségügyi szakma arcátlan átverése több mint bűn, hiba: bölcs kormány 15 perc dicsőségért nem lő saját lábába. A csoda oda, az érintettek lázadnak, a járvány tombol és erősödik.

Mi jellemzi a mai hatalom helyzetét, mi lehet – szakszerűtlen és szigorúan civil szemszögből – az alkotmányozás szerepe? Később példákat sorolok fel, milyen (zömében egyszerű) módszerekkel lehet letörni darabokat a túlhatalomból. A lista afféle példabeszéd, nem akcióterv.

Hatalom a köszörűkövön:
...

NEM LEPŐDTÜNK MEG: TÁVOKTATÁSBAN IS AZ UNIÓS ÁTLAG ALATT TELJESÍT MAGYARORSZÁG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.11.18.


A márciusi digitális átállás rávilágított a tanárok egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére.


A magyar diákok alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, az elmúlt tíz évben több területen is romlott a teljesítményük – állapította meg az Európai Bizottság a nemrég publikált Oktatási és Képzési Figyelő 2020 című kiadványában. A 2019-es PISA eredmények ismeretében ez nem nagy meglepetés, már ekkor kiderült, hogy mind az olvasás-szövegértési, mind a matematikai, mind a természettudományi feladatokban az uniós átlagnál gyengébben teljesítettek a magyar 15 évesek. 

Továbbra is problémát jelent a korai iskolaelhagyók magas aránya (ők azok a 18-24 évesek, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből). Tavaly 11,8 százalékon állt az arányuk, míg 2009-ben 11,5 százalék volt (az uniós átlag 10,2 százalék). Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos közkiadások is: a 2009-es 5,4 százalékról 5,1 százalékra. A tanulók és családjaik társadalmi-gazdasági háttere is meghatározó abból a szempontból, ki milyen oktatásban részesülhet. A Bizottság szerint az előnyös és hátrányos helyzetű diákok teljesítménye közötti különbség Magyarországon a legnagyobb. 

A jelentés kitér arra is, hogy a magyar pedagógusok egyre idősebbek. Erre mutatott rá idén a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa is, amely szerint a 2008-2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 30 évnél fiatalabbaké pedig 6 százalékra csökkent. A tanárhiány is egyre nagyobb kihívást jelent, ebben nagy szerepe van az alacsony fizetéseknek (a pedagógusbérek más felsőfokú végzettségűek fizetésének 61-70 százalékát teszik ki). 

A koronavírus-járvány árnyékában a Bizottság a digitális oktatás állapotát is vizsgálta. Úgy vélik, a digitálisan támogató iskolák aránya Magyarországon az európai átlag alatt van, a márciusi átállás a távoktatásra pedig rávilágított a tanárok egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére. Az éves kompetenciafelmérések tanúsága szerint a magyar diákok mintegy 20 százalékának nincs vagy csak korlátozott a hozzáférése a digitális oktatáshoz...

RÁADÁS: ÍGY TANULHATTOK A VILÁG LEGJOBB EGYETEMEIN INGYEN, OTTHONRÓL: A 25 LEGJOBB OLDAL

EDULINE
Szerző: Eduline
2020.09.25.


Online egyetemi kurzusok, programozást oktató oldalak, nyelvtanuláshoz használható játékok és segédanyagok, illetve ismeretterjesztő műsorok ezrei vannak fent az interneten. Ez a lista segít eligazodni a legjobb oktatási oldalak között.


A Lifehack összegyűjtötte azt a 25 oldalt, amellyel teljesen ingyen tanulhattok nyelveket, részt vehettek online egyetemi kurzusokon, vagy egyszerűen csak megszervezhetitek a tanulmányaitokat. A lista végén általános iskolásoknak készített oldalakat is találtok.

1. Coursera

Korábban már mi is bemutattuk az oldalt, amely joggal szerepel a lista élén. A Coursera több mint száz felsőoktatási intézménnyel működik együtt, így hétszáznál is több online egyetemi kurzust kínálnak a természettudományoktól kezdve a gazdasági területeken át a bölcsészettudományokig, teljesen ingyen.

2. Khan Academy

Elsősorban általános és középiskolások és tanárok, valamint szülők számára készült: matematikát, természettudományokat, történelmet, sőt akár művészettörténetet is tanulhattok. A tanulási folyamatot statisztikákkal követhetitek nyomon.

3. Open Culture Online Courses

Az Open Culture nem kínál saját kurzusokat, hanem az interneten már fellelhető, több mint ezer online egyetemi kurzust gyűjtötte össze. Többek között megtaláljátok rajta a Stanford, a Yale, a Harvard és az Oxford képzéseit is. Az oldalról bővebben itt írtunk.

4. Udemy

A Courserához hasonló elven működő oldalon a különböző leckékből saját kurzusokat állíthattok össze. Az Udemyn vannak ingyenes és fizetős tartalmak is.

5. Academic Earth

Ez az oldal szintén a különböző online egyetemi kurzusok gyűjtőhelye: tudományterület és intézmény alapján is kereshettek a képzések között. Többek közt a Massachusetts Institute of Technology (MIT) több mint kétszáz kurzusát és a Stanford százhatvan előadássorozatát is megtaláljátok itt.

ORBÁN HAZUDIK, A JOGÁLLAMISÁG NEM AZT JELENTI, HOGY MIGRÁNSOKAT KELL BEENGEDNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népdszava
2020.11.18.


Ha "Magyarország" elkötelezett híve lenne a jogállamiságnak, akkor Orbánt egy percre sem tűrné meg, és a vádlottak padján ülne a bűntársaival együtt.


Orbán újra bevetette legfőbb fegyverét, a migránsokól szóló hazugságot, hogy a magyarokat maga mellé állítsa az EU-val vívott harcában. Azt a látszatot szeretné kelteni, hogy a Magyarország által gyakorolt vétó mögött a magyar nép áll, nem az ő önkényuralmi rendszerének érdeke. Az EU a jogállamiság feltételéhez kötné az uniós pénzek kifizetését, amit Orbán és lengyel keresztényfasiszta tanítványai elutasítanak, és ezért megvétózzák az uniós költségvetés elfogadását. A jogállamiság az Európai Unió fundamentuma, amelyet Magyarország kormánya rendszer szinten és szisztematikusan, szándékosan megsért. Orbán azt akarja elhitetni a magyarokkal, hogy a jogállamiság a migránsok beengedésével azonos.

Orbán azt állította, hogy “Ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják”. E hazugság, Európa valamennyi országa megvédi a határait, nem teszi lehetővé az illegális bevándorlást, de ezt is jogállami keretek között teszi, nem úgy, mint Orbán.

A magyarok könnyen eldönthetik, hogy Magyarországon jogállam van vagy nincs. Magyarországon a jog uralkodik vagy Orbán Viktor? A törvények mindenkire érvényesek-e vagy Orbán a törvények felett áll-e? Van-e az orbáni hatalomnak bármilyen kontrollja, ellensúlya, korlátja? Érvényesülnek-e, érvényesíthetők-e az alapvető emberi és közösségi jogok? Biztosított-e a kutatás, az oktatás, a kultúra, a sajtó szabadsága? Törvényesek-e a közbeszerzések? Szabad-e a sajtó? Szabadon működhetnek-e az egyetemek? Vannak-e valódi jogkörei a parlamentnek, a parlamenti ellenzéknek? Világnézetileg semleges-e az állam? Vannak-e egyenlő esélyeket biztosító demokratikus választások, leváltható-e Orbán?

Sorolhatnánk a kérdéseket, és a válaszokhoz elég az MTA-ra, a CEU-ra, az SZFE-re, a KESMA-ra, a közmédiára, a parlamenti ellenzék jogaira, a sajtó jogaira gondolni, a folyamatosan kétharmados Fidesz-győzelemhez igazított választási rendszert figyelembe venni, a hatalmi ágak szétválasztását megsemmisítő klientúrarendszert szemügyre venni, megemlékezni a kivégzett Népszabadságról, az einstandolt Indexről, Origóról, TV2-ről, közmédiáról, az igazságszolgáltatást sújtó beavatkozásokról, a civilek elleni törvényről, Mészáros Lőrincről, a luxusjachtozásokról, vadászatokról, stadionokról, államinak álcázott magánrepülőgépekről, az ellopott százmilliárdokról, amelyek egy jogállamban nem történhetnek meg. Magyarország jogállamiságának jelképe a felcsúti kisvasút, az önkény és az akarnokság diadala lopott pénzből...


A HOLLAND KORMÁNYFŐ ORBÁNRÓL: ÖRÜLÖK, HOGY NEM HASONLÍTOK ARRA AZ EMBERRE

24.HU
Szerző: 24.HU
2020.11.18.


Hollandia számára a jogállamisági kompromisszum a minimum, amiből nem lehet engedni – a hvg.hu cikke szerint ezt mondta a képviselőházban az ország miniszterelnöke, Mark Rutte, aki szerint a magyar és lengyel vétóval kapcsolatban egyelőre a soros elnökségnek, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak van tennivalója, nekik kell a problémát megoldani. Ha nem sikerül, akkor kerülhet az állam- és kormányfők elé az ügy, de Rutte – aki már a nyáron összekülönbözött Orbán Viktorral – leszögezte, hogy sem a költségvetési megállapodásról, sem a jogállamisági feltételrendszerről nem akar újra vitát nyitni, vagy bármiben is visszalépni.

Azt is mondta, hogy elfogyott a türelme mindkét országgal szemben. Úgy véli, hogy a magyar és a lengyel kormánynak el kell fogadnia a helyzetet, ellenkező esetben ki kell maradniuk a hétéves költségvetésből és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból is...

ORBÁN ALJAS JÁTÉKOT JÁTSZIK!

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2020.11.18.


A brüsszeli hatalmi harcban a pálya szélére állította magát – elsősorban – Orbán Viktor, s most Angela Merkel feladata, hogy ezt világossá tegye a számára. Orbán és Mateusz Morawiecki a vétójával súlyos válságba taszította az Európai Uniót, mert a két ország nem akarja engedni, hogy Brüsszel előírja nekik a jogállamiság normáit. A magyar-lengyel vétó hajtómotorja azonban Orbán Viktor – írja a Tagesspiegel, amely szerint ez aljas játék. Az ilyen nemzetállami önzés a felelőtlenség csimborasszója.


A budapesti autokrata számára a lényeg a jogállamisági mechanizmus életbe lépésének megakadályozása. Vétójával nyilvánvalóan kényszeríteni akarja a brüsszeli törvényhozást, hogy a felismerhetetlenségig felhígítsa a jogállamisági mechanizmust. A Tagesspiegel szerint, ez aljas játék: Orbánnak a jelek szerint. meggyőződése, hogy végül az unió engedni fog, hogy ne veszélyeztesse a leginkább rászoruló tagállamoknak nyújtandó koronavírus-segélyt. Orbán ezzel túszul ejti az uniót, és arra kényszeríti, hogy megfontolja, mi fontosabb, a jogállamisági normák alkalmazása, vagy a segély.

„Legkésőbb azonban az állam- és kormányfők csütörtöki videokonferenciáján világossá kell válnia számára, hogy most ő az, aki a pellengéren áll. Nem retten vissza attól, hogy a járvány kellős közepén káoszba lökje az EU-t. A magyar kormányfő lengyel kollégája szekundálásával elmegy odáig, hogy brutális hatalmi próbát provokáljon a közösségben. Az ilyen nemzetállami önzés a felelőtlenség csimborasszója...

TOVÁBBRA SEM TÖRTÉNT SEMMI A VÉDELMÜK ÉRDEKÉBEN, AZ OPERATÍV TÖRZSHÖZ FORDULNAK A BKV SOFŐRÖK

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2020.11.18.


Figyelemfelkeltő aláírásgyűjtésbe kezdtek és az Operatív Törzshöz fordulnak a BKV-s járművezetők, miután a szakszervezetek hiába kérik hetek óta az illetékeseket, a tavaszihoz hasonló legfontosabb intézkedések még mindig nem valósultak meg.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) közleményben számol be az elkeseredésükben aláírást gyűjtő sofőrök követeléseiről.


A tavaszihoz hasonlóan, az elsőajtós fel- és leszállás felfüggesztését, a sofőrök kordonnal való védelmét és az állandó maszkviselési kötelezettség alóli mentességet kérik.


Az EKSZ a cégnél működő több szakszervezettel közösen hiába kéri, sőt követeli hetek óta a BKV vezetésétől és a szolgáltatás megrendelőjétől, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), valamint a tulajdonostól, a Fővárosi Önkormányzattól is, hogy ismét vezessék be a fővárosi közösségi közlekedésben a járvány első hullámában bevált biztonsági intézkedéseket, a legfontosabbakat mostanáig sem teljesítették. Ezért most az Operatív Törzshöz fordulnak...

JOGÁLLÁSI TÖRVÉNY: VISSZAVONULÓT FÚJT A KORMÁNY

MEDICALONLINE
Szerző: TARCZA ORSOLYA
2020.11.17.


Alaposan kistafírozza az orvosokat ügyeleti és átvezénylési díjjal, a kellemetlen intézkedések bevezetését pedig az országgyűlési választások utánra halasztja a kormány – derül ki a jogállási törvény végrehajtási rendeletének tervezetéből.


Az orvost az önként vállalt többletmunka minden órájáért illetményének egy órára eső összege illeti meg, amennyiben a rendes munkarend szerint, vagy készenléti feladatellátás keretében végzi azt, és óránként ennek fele ügyeleti ellátás esetén – derül ki a jogállási törvény végrehajtási rendelet-tervezetéből, amely a MedicalOnline birtokába jutott.

Saját illetményén felül a helyettesített kolléga illetményének 50 százaléka is megilleti az orvost, ha átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, kirendelés esetén pedig a kirendelés minden munkaórája után az illetmény egy órára eső összegének 50 százalékkal megemelt összegét kell kifizetni.

Nem kell engedélyt kérni a másodálláshoz, legalábbis 2023. január 1-jéig, és 2022. december 31-éig nem szűnnek meg a közreműködői szerződések – legalábbis azok, amelyek idén december végéig megköttettek.

Száz napban maximálta a kormány a kirendelés időtartamát, és meghatározta azt is, hogy nem lehet elvezényelni munkahelyéről a várandós és nagycsaládos orvosokat, és azokat sem, akik gyermeküket egyedül nevelik, vagy hozzátartozójuk tartós gondozásra szorul.

Kissé nehezen értelmezhető a rendelettervezetnek az a kitétele, ami szerint „egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató közvetlen döntése alapján vagy meghívásos eljárás útján történhet”, utóbbi lefolytatására előkészítő bizottság hozható létre...

MAGASABB CAFETERIÁT KAPHATNAK A KÖZSZOLGÁK - HIÁBA REMÉLTEK, VÁLTOZATLANUL MEGMARADT A KATA SZIGORÍTÁSA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.18.


Elfogadta a parlament a jövő évi adótörvényeket. A remények ellenére a kata szabályain nem enyhtettek, de felemelték például a költségvetési szerveknél dolgozók cafeteria keretét. A bankcsődök esetén járó kártalanításon is változtattak.


A honatyák megszavazták, így már aláírásra vár a jövő évi adócsomag (ezt itt nézheti meg). Az indoklásokkal együtt 154 oldalas irományban számos korábban már beharangozott módosítás szerepel. A Niveus Consulting Group értékelésében azt emelte ki, hogy bár sokan bíztak abban, hogy a kisadózók tételes adója (kata) sokak által kifogásolt szigorításán az utolsó pillanatban enyhítenek, ez végül nem történt meg. Maradt tehát, hogy jövőre az egy vevőnek számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40 százalékos különadót kell fizetni.

Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest amúgy (ha nem is a katára vonatkozóan) terjedelmes módosításokat fogadtak el. A Niveus szerint a cégeket érintő legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat központilag, az adóhatóság (NAV) által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye. Erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály. Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány nyomán az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották.

Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az önkormányzatok számlájára kell utalni. Mint a tanácsadó cég hangsúlyozza: nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatoknak is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Mint kiderült, a gépjárművek adóztatását is nehézséggel veszi át a NAV. Egy módosító javaslattal a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Jövőre tehát elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót...

BUDAPEST ÉS VARSÓ A VÁDLOTTAK PADJÁN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.18.


„Ez most nem a vétó, hanem a gyors cselekvés ideje kell legyen, a szolidaritás szellemében” – mondja Michael Roth német EU-ügyi államminiszter. Súlyos vélemények Orbán Viktornak.


Miként lehet áthangolni a magyar és a lengyel elutasító álláspontot az Európai Unió újonnan létrehozott jogállamisági mechanizmusát illetően, és ezzel elérni azt, hogy ez a két ország ne akadályozza a következő hét évre szóló EU-költségvetés elfogadását, beleértve azt a pénzügyi intézkedéscsomagot is, amely a járvány miatti gazdasági visszaesés következményeit lenne hivatott felszámolni? Erre vonatkozó találgatások olvashatók a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, amely általában is mértékadó német konzervatív lap, most azonban azzal a hozzáadott értékkel is bír, hogy igen jól tájékozott az év végéig tartó soros német uniós elnökség körüli ügyekben.

A cikk beszámol a tagországok EU-ügyi minisztereinek tegnapi válságtanácskozásáról, amely azt követte, hogy hétfőn az EU-nagykövetek szintjén tartott megbeszélésen Varsó és Budapest képviselője jelezte vétószándékát. „Ez most nem a vétó, hanem a gyors cselekvés ideje kell legyen, a szolidaritás szellemében” – fogalmazott Michael Roth német EU-ügyi államminiszter. Olasz kollégája arra figyelmeztetett, hogy miközben tombol a járvány második hulláma, a pénzügyi segítség késlekedése mélyreható gazdasági és társadalmi következményeket vonna maga után. Az illetékes spanyol tárcavezető arról beszélt a frankfurti lap beszámolója szerint, hogy aki most blokkol, az minden európai embernek súlyos felelősséggel tartozik. A dán miniszter szerint a jogállamisági mechanizmus a tagországi vezetők júliusi megállapodásának szilárd alkotórésze, nem lehet tőle eltekinteni. A magyar és a lengyel tárcavezető azt állította, hogy szankciókat csak teljes egyetértés mellett lehet elrendelni, ám a Frankfurter Allgemeine szerint ez nem olvasható ki a júliusi dokumentumokból. Varga Judit szerint a német elnökség és az Európai Parlament között a minap született kompromisszum megkerüli az uniós alapszerződéseket, és önkényesen hoz létre egy olyan eszközt, amely Magyarország ellen irányul.

Itt jegyzem meg, hogy a lap külön interjút is készített a magyar igazságügyi tárca irányítójával, aki annak során azt mondta: le akarják téríteni Magyarországot az általa követett migrációs, illetve családpolitika útjáról.

A lengyel kormány engedékenyebb

Visszatérve a miniszterek üléséhez: a Frankfurter Allgemeine szerint a lengyel kormány képviselője szintén elutasító volt, de egyértelműen mérsékeltebb hangot ütött meg, és jogbiztonsági garanciákat hiányolt.

A lap szerint az érintettek nagy részének az a meggyőződése, hogy a kidolgozott megállapodást nem nyitják meg újra, mert az mind az Európai Parlament, mind egyes kormányok – különösképpen a holland – ellenállásába ütközne. Elképzelhető azonban, hogy valami más módon járjanak Magyarország és Lengyelország kedvébe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ilyen lehet esetleg az uniós alapszerződések hetedik cikke alapján, vagyis az európai alapértékek veszélyeztetésére hivatkozva Budapesttel, illetve Varsóval szemben megindított eljárás ügye. Orbán Viktor júliusban személyesen kérte Angela Merkelt, hogy ezt az eljárást zárják le. A német kancellár akkor óvatosan annyit mondott, hogy ennek még nem adottak az előfeltételei. A Tanácsban azonban – amely a tagállamok képviselőiből áll – nincs meg a szükséges többség az elmarasztaló döntéshez: az unió keleti tagállamai különböző okokból ettől elzárkóznak. Ezért az egymást követő rotációs elnökségek, beleértve a mostani német elnökséget, nem is tették fel szavazásra a kérdést. Az eljárás így alkalmat ad arra, hogy időnként meghallgatásokat tartsanak a magyarországi, illetve lengyelországi helyzetről, és így legalább a vádlottak padján tarthassák Budapestet és Varsót. Ez a helyzet persze senkit nem elégít ki, és az Európai Parlament éppen emiatt forszírozta, hogy kapcsolják össze a jogállamiság ügyét a költségvetéssel, mondván, ez hatékonyabb eszköz lehet.

A frankfurti lap – nagyon bizonytalan megfogalmazásban – az az eshetőséget lebegteti, hogy hivatalosan is lezárnák az amúgy is megrekedt, sehová nem vezető, hetes cikk szerinti eljárást mindkét ország vonatkozásában, annak fejében, hogy Budapest és Varsó álljon el vétószándékától. Ezzel kapcsolatban csak két nyitott kérdést vél látni az Allgemeine. Az egyik, hogy az európai képviselők nem fogják-e elirigyelni Budapesttől és Varsótól a szimbolikus értékű diadalt. A másik, hogy beadja-e a derekát Orbán Viktor.

Továbbra is téma a magyarországi korrupció

Röviden megemlítem még, hogy az EurActiv elnevezésű brüsszeli uniós hírportál két további témában is cikket szentel Magyarországnak. Az egyik azt ismerteti, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes bizottsága elégedetlen, amiért Magyarország nem lépett előre azoknak az ajánlásoknak a végrehajtásában, amelyek a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek körében lennének hivatottak visszaszorítani a korrupciós veszélyeket.

A másik írás arról szól, hogy Orbán Viktor – a portál megfogalmazása szerint „Magyarország Trump előtti Trumpja” – keményebb bánásmódra számíthat az új amerikai kormányzattól.

PÉNZT, VAGY JOGÁLLAMOT?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.11.18.


Arról vitatkozni, hogy az Európai Unió tagországaiban be kell-e tartani a jogállamiság kritériumait, olyan, mintha arról folyna a diskurzus, hogy a fürdéshez szükség van-e vízre? Talán pont ez az abszurd helyzet akadályozta meg a tagállamok többségét, hogy nyílt vitába szálljanak az utóbbi években a magyar és a lengyel kormánnyal. Az uniós kormányfők többsége azonban most elég elszántnak tűnik ahhoz, hogy kijátssza a legerősebb lapjait az autokrata rendszert építő közép-kelet európai kormányok ellen.


Régóta folyik a kötélhúzás a magyar és lengyel, valamint az EU többi kormánya között a jogállamiság kérdésében, ám várható volt, hogy ez a vita akkor éri el a csúcspontját, amikor az újabb hétéves költségvetésről kell döntenie a közösségnek. Ekkor adódik ugyanis mindkét fél számára olyan zsarolási potenciál, melyeket kijátszva lépéselőnybe kerülhetnek a másik félhez képest. Az arányok azért csalókák, mert az Európai Unió demokratikus elvei miatt egyetlen tagország is megvétózhatja a költségvetést vagy szabotálhatja a döntést pénzügyi segélyek ügyében, így, ha vállalja egy kormány mások neheztelését, akkor akár évekig korlátozhatja a döntéshozók mozgásterét.

Jól látható, hogy Orbán Viktornak semmi se drága, ezért lengyel kollégájával közösen bevágták a küllők közé a sétapálcájukat, és az sem igazán zavarja őket, hogy Magyarország és Lengyelország is rosszul jár, ha késnek a kifizetések. Számukra fontosabb, hogy megnyerjék a csatájukat a jogállamiság terepén, vagyis, hogy elfogadtassák a többséggel saját autokrata rendszerüket, ugyanakkor továbbra is részesüljenek a közös kifizetésekből. Orbán dupla vagy semmit játszik, és amennyiben győztesen kerül ki ebből a játszmából, akkor nagyot kaszál, ám amennyiben elbukik, akkor kudarcot vall az eddig sikeres pávatáncával...

JELENTŐSEN MEGNÖVELTE A HALÁLOZÁSI STATISZTIKÁT A JÁRVÁNY OKTÓBER KÖZEPÉN

444.HU
Szerző: haszanz
2020.11.18.


Az idősek körében jelentősen, de több korosztályban is megnőtt az elmúlt évekhez képest a halálozások száma Magyarországon október közepén. A Központi Statisztikai hivatal a 43. hétnél (október 19-25.) jár az összes magyarországi haláleset adatainak feldolgozásában.

Az elmúlt öt év halálozási átlaga a 43. héten 2413 volt. Idén ennél 403-mal többen, 2816 hunytak el. Ez 17 százalékos emelkedés.

Ráadásul ez a szám még magasabb lehet, a mostani ugyanis csak gyorsjelentés, utólag tisztítatni szokták a számokat. (A múlt heti, még a 42. hétről szóló jelentésben szereplő 2623-as halálozási adat például utólag 38-cal nőtt.)...

„SZÁLLJ, CSAK SZÁLLJ TOVÁBB!” – BENKŐ LÁSZLÓRA EMLÉKEZÜNK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.11.18.


Az Omega együttes 1962-ben alakult, és számos tekintetben úttörő volt a magyar rocktörténetben. Benkő László halálával minden bizonnyal a zenekar is megszűnik közel 60 év után. Fotókkal és videofelvételekkel emlékezünk a zenészre.


Igazából nem teljesen világos, hogyan is alakult meg gimnazistákból az Omega, sőt, még az alapító tagokról is eltérő visszaemlékezések vannak, de az biztos, hogy minden változatban ott van Benkő László...

A 168 ÓRA NOVEMBER 18-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.11.17.


Bár Orbán Viktor miniszterelnök még a 2018-as választási győzelem után tett ígéretet teljes Alaptörvény-revízióra, a kormány most, a koronavírus-járvány tombolása közepette látta elérkezettnek az időt több alkotmánymódosítási javaslat előterjesztésére. Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – lapunknak adott nyilatkozatában – azzal indokolta az indítványokat, hogy át kellett gondolni, hogyan szervesültek egyes szabályok a jogrendszerben. A különleges jogrend újragondolását „az élet hozta magával”, emellett pedig időközben felmerültek értékrendbeli kérdések, iránytűzések – mondta.


Szövődményben szenved az egészségügy

A magyar egészségügyis úgy fogadta a Covid-járványt, mint kilencvenéves a tüdőgyulladást. A beteg még él, de az orvosoknak mindent el kell követniük, hogy túlélje a kórt. Az évtizedek óta számos kihívással küzdő ellátórendszer a második hullámban kapott rengeteg lélegeztetőgépet, egy elbaltázott fizetésemelést, képzetlen műtőssegédeket és önkéntes egyetemistákat, a megnyugtató diagnózis azonban még várat magára.

Szputnyik V a szivárvány alatt

Látszik a fény az alagút végén. Ezt mondta Orbán Viktor első novemberi rádióinterjújában, utalva arra, hogy több vakcina nemzetközi engedélyezése is küszöbön áll. Hozzáférhető védőoltásra azonban a téli hónapokban még nem számíthatunk, talán a tavasz és a nyár fordulójáig is várnunk kell. Miközben a Covid-fertőzés egyre terjed, a halottak száma új és új rekordokat dönt meg, a kormányzati kommunikáció az Oroszországból érkező vakcinaminták reménysugarát próbálja táplálni. Naponta értesülhetünk arról, hogy hol tartanak a tárgyalások, mikor érkeznek az első ampullák, hogy már készül a magyar gyártó is. Arról viszont nem esett szó, hogy a nemzetközi szakmai közvélemény szerint – beleértve orosz kutatókat is – a Szputnyik V vakcina tudományos értelemben még nem is létezik.

Heroikus küzdelem

Riasztó hírek érkeznek mostanában a betegeik életéért küzdő egészségügyiektől olyan kórházi részlegekről, amelyeket sietve alakítottak át intenzív osztállyá. Esetleg át sem alakították, csak átnevezték őket. Sérülnek a sterilitás szabályai, hiányzik a megfelelő szaktudás, a Covid-betegek számának robbanásszerű emelkedése miatt nem jut egy-egy betegre elég figyelem. Mikulásra már talán jobb lesz. Vagy még rosszabb. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a december 6-a és 10-e közötti időszakig még biztosan tovább növekszik a fertőzöttek száma. Összesen 26-28 ezer infektológiai és 4500 intenzív ágyra lehet szükség. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban leginkább éppen az emberi erőforrás hiányzik ennyi ellátóhelyhez.

Ez nem konfliktus, hanem háború

Az SZFE hallgatói a járvány miatti korlátozásokra hivatkozva november 9-én bejelentették: befejezik az egyetemfoglalást. Úgy fogalmaztak: „A blokádot nem feladjuk, hanem magunkkal visszük.” A kormánynak azonban hetvenegy nap alatt sem sikerült megtörnie a diákok ellenállását. A vírus ugyan kényszerpihenőre küldte az egymással szemben álló feleket, de valójában semmi nem oldódott meg. Két, a társadalmi konfliktusok kezelésében jártas szakembert, Hunčík Péter pszichiátert és Síklaki István szociálpszichológust kérdeztünk arról: mi segíthetne a patthelyzet feloldásában?

A szervek és szerverek kapcsolata

Vlagyimir Putyin a nyomtatott sajtó után az online teret is a Kreml szolgálatába kívánja állítani. Az elnök két vállalatóriással végeztetné el a kisajátítást.

Lehet-e bíróságon választást nyerni?


Már egy hete véget értek a választások az USA-ban, de a vádak a demokraták csalásáról még mindig lázban tartják a közvéleményt. Honnan indultak, és mennyire megalapozottak?

Az elnök nem hívhatja fel a híradót a követeléseivel

A közvélemény-kutatások komoly hitelvesztést szenvedtek el. És bár kikapott Trump, a szavazótáborára még ezentúl is figyelni kell. Andrea Jones-Rooy politológust, a New York University oktatóját, a FiveThirtyEight statisztikai portál volt munkatársát kérdeztük a közvélemény-kutatók felelősségéről, a Demokrata Párt jövőjéről és a média félretájékoztatásáról az amerikai választások kapcsán.

Kin fogunk röhögni?

Donald Trump elnökségének vége nemcsak az amerikai politikában zár le egy korszakot, hanem az amerikai humorban is. A gondolkodás nélkül tweetelő, pusztító bohócként parádézó elnök szinte saját magáról írta a vicceket, és az elmúlt négy évben a humoristák, talk show házigazdák és stand-uposok fő témája volt. Mihez kezdenek most, hogy elapad az egyik legnépszerűbb poénforrásuk?

Irányított csavargás a kihalt Budapesten

Mivel rendőrnek nehezebb beállni egy estére, kollégánk futárként nézett körül a kijárási korlátozás sújtotta főváros utcáin.

„A mozikat nem adjuk”

Nyáron ismét élvezhették a moziba járás örömeit a budapestiek, ám a november 10-i bejelentés után újból bezárták a vetítőtermeket. Nehézségekről, összetartásról, reményekről beszélgettünk Liszka Tamással, a fővárosi artmozikat üzemeltető Budapest Film igazgatójával.

Törőcsik 85

Ő a legtöbbször kitüntetett magyar művész, ugyanakkor szerény ember, sztárkodásra nem hajlamos. A premierjei előtt a konyhájában ült elbizonytalanodva, hogy ez neki nem sikerül majd. Törőcsik Mari november 23-án 85 éves.

Aki gyerekhorrorra cserélte az erőszakot

A rajzfilmtörténelem legkedvesebb dán dogja, Scooby-Doo alkotója, Ken Spears november 6-án, 82 évesen hunyt el. Ötven éve töretlenül népszerű műve már az életében túlnőtt rajta, Scooby még Batmant is képes volt megszorongatni, nevét pedig Frank Sinatrának köszönheti. De mitől olyan népszerű?

Kamerával a halottaságynál

November 22-ig tart az idén online térbe költözött Verzió Filmfesztivál. Itt debütált a Végstádium című dokumentumfilm, amely egy rákbeteg férfi utolsó napjait mutatja be megrendítő őszinteséggel. A két rendezővel, Gaal Ilonával és Wizner Balázzsal beszélgettünk.

ÍGÉRET MARADT A 100%-OS TÁPPÉNZ A TANÁROKNAK

24.HU
Szerző: FAKAS GYÖRGY
2020.11.18.


A PDSZ azonnali intézményzárást kér az első tesztek lebonyolításáig.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint többen félremagyarázták követeléseit, ezért újra összefoglalta azokat, elmagyarázva, mit és miért akar. A PDSZ hatékony, nem késedelmes járványügyi intézkedéseket követel, a visszajelzések szerint azok ugyanis megengedhetetlenül sokat késnek, van, ahol meg sem történnek.

"Az szinte általános, hogy a COVID-jellegű tünetekkel megbetegedő kollégát, esetleg gyerekeket napokig nem tesztelik, így közvetlen kollégáik, tanáraik továbbra is járnak dolgozni, semmilyen intézkedés nem történik. Szinte mindennapos, hogy a karantén elrendelésekor már alig egy-két nap marad a karanténból – ami teljesen megengedhetetlen: a vírus nem vár addig, amíg megérkezik az utasítás egy budapesti minisztériumi szobából."

Mint írták, a vírust az sem érdekli, ha nem jelentik a megbetegedést, mert – és ez is egy bejelentésből származik, nem ők találták ki! – csak „közös térben – mozgott” a pozitív covidos, ahol elvileg kötelező volt a maszkhasználat. A PDSZ postaládája tele van ilyen és hasonló esetekkel, így számos olyan jól dokumentált esetről tudnak, amikor a tanári karból többen megbetegedtek.

A szakszervezet szerint világos protokoll alapján az intézmény vezetésének helyi szinten azonnal el kellene ilyenkor rendelnie az érintett intézmény, épület karanténját, a rendkívüli szünetet, vagy a digitális munkarendet. Ne kelljen egy hetet várni addig, amíg a vírus elterjed az egész intézményben!

Védőeszközöket azért kértek, mert a munkáltató kötelezettsége, hogy azokat biztosítsa a biztonságos munkavégzéshez...

VÉTÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.11.18.


A magyar miniszterelnök a vétóval úgy árthat az unió egészének, benne Magyarországnak, hogy cserébe meg sem kapja, amiért elvileg küzd. Azaz: teljesen feleslegesen. Véleménycikket ugyan csak kivételes esetben írunk, ám amikor a magyar kormány némi lengyel segédlettel „felrobbantja” az EU-t, az vitán felül ilyen
.

Végre. Kezdjük kapiskálni. Persze lehet, hogy rosszul értjük, de így már legalább valamit fel lehet fűzni a minapi alkotmánymódosító javaslatra, amely szerint, ugye, „az anya nő, az apa férfi”.

Az EU-költségvetés Orbán-féle vétójáig pedig teljesen tanácstalanok voltunk. Esetleg az emberiség megérdemelt pusztulása után a maradványainkat kutató ufók megtévesztésére lehetett volna mestercsel a betoldás. Szegények mindhárom fülük tövét vakargatják majd mind a hét kezükkel, ha meg kell mondaniuk, mi célt szolgált az alkotmány az emberiség történetében. Hát ha még el kell határolniuk az irományt a pernyéből szintén kiásott Peti, Ida és Picuri című felvilágosító gyerekkönyvtől. Szegény majdani ufónebulók! Kicsit mondjuk mehetnénk tovább, ha már: ki lehetne egészíteni az Alaptörvényt azzal is, hogy „anyunak puncija van, hihihi”, továbbá „apunak meg kukija van, hihihi”. Akkor aztán tényleg gondban lesznek majd százezer év múlva azok a rohadt kis zöld idegenek!

Ne tegyünk persze úgy, mintha mindenféle agybaj nem terjedne világszerte, mintha nem hódítana az identitásharc a nagy óceán mindkét partján. Hódít. Azt illik nézni, aminek valaki tartja magát, ahelyett, hogy – ami az eredeti értelme volt a tényleg nemes gondolatnak – épphogy nem foglalkoznánk ezzel. A leendő amerikai alelnököt például azért kell történelminek nevezni már beiktatása előtt, mert nem férfi meg nem fehér. Wow! Hova jutott a fontos vívmány, amely szerint az állam nem tehet különbséget polgárai között származás, bőrszín, vallás, szexuális orientáció alapján? Sajnos messzire. Annak lényege ugyanis, hogy a hatalom nem tilthatja meg, hogy ha valaki rátermett, betöltsön egy adott pozíciót, csak mert mondjuk fekete vagy épp a saját neméhez vonzódik. Azaz: ebből a szempontból nincs jelentősége ezeknek a vonásoknak. Magánügyek. Bár itthon nem harapózott még el a „nem bináris szexuális identitás-rubrikát követelek a személyimbe”-látásmód, azért rá lehet harapni. Rágás közben pedig egyre mélyebbre jutni ugyanabban az identitáspolitikai zsákutcában, ahol olyan gyermeteg kérdéseket feszegetnek naphosszat, hogy kinek van meg kinek nincs kukija...

SZÁMUNKRA ÁTHALLÁSOS AZ, AMI AMERIKÁBAN ZAJLIK

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.11.18.


„A tét óriási: ha Trump és a republikánusok nem fogadják el a választási eredményt, akkor megkérdőjelezik az amerikai demokrácia alapját, a szabad, átlátható és általalános választást, s ezzel magának az amerikai demokráciának a legfontosabb intézményét... ha Trump nem hajlandó elismerni a vereségét, akkor szélsőséges esetben akár polgárháború is lehet ebben az ugyancsak megosztottá vált országban” – véli Simonyi András Amerika-szakértő, korábbi washingtoni, illetve NATO-nagykövet. A demokratáknak pedig van min elgondolkodniuk: ugyanis nem ők, hanem Joe Biden nyerte meg ezt a választást, ő volt az, aki képes volt négy éve elveszített rétegeket – például a külvárosi nőket és a „kékgalléros” munkások egy részét – maga mögé állítani. „Merthogy a választások valahogy így működnek, nálunk sem igen lesz másként, ha az ellenzéknek nem sikerül megtalálni azt a közös jelöltet, aki képes bevonzani új vagy régen elveszített szavazói rétegeket” – szögezte le. S hogy mire számíthatunk mi a Biden-elnökség alatt? Simonyi erről is beszélt, s amit mondott, nem hízelgő Orbánra nézve.


Vannak olyan vélemények, hogy Donald Trump már nem is igazán azzal törődik, hogy a maga javára átfordítsa egyes államokban a győzelmet, azaz nem arra játszik igazán, hogy neki legyen meg az elnökséghez szükséges 270 elektora, nem is igazán bízik az eddig a számára amúgy is sorozatos kudarcot hozó jogi eljárásokban, hanem arra játszik, hogy végül ne az elektorok, hanem egy bonyolult eljárással, a kongresszus válasszon elnököt, ahol az ehhez szükséges testületekben megvan a pártja, a republikánusok többsége – amire egyébként a 19. század óta nem volt példa az Egyesült Államokban. Erről a Harvard Egyetem nagy hírű jogász emeritusa, Alan Dershowitz nyilatkozott a minap. Mi folyik Amerikában?

– Előrebocsátva: Dershowitz valójában egy nagyon felkészült, okos ember, de közismerten Trump támogatója, tehát érdemes ezen a szűrőn keresztül értelmezni a véleményét. Az tény, hogy az amerikai választási rendszer furcsaságának egyik eleme, hogy ha a választás eredményét vitató fél be tudja mutatni, hogy egyes államokban nem volt rendben a szavazás, és egyik jelölt sem kapja meg a szükséges 270 elektori szavazatot, akkor a kongresszus úgynevezett „tagállami delegátusai” (tehát nem a teljes képviselőház) döntik el a választási eredményt. Ott a republikánusok vannak többségben. De hát ezek fenyegetések, és a másik oldal sincs híján felkészült jogászoknak. Az biztos, hogy Trump támogatói, és sajnos a republikánus szenátorok döntő többsége a falig is elmennek a törvények csűrése-csavarásában, hogy megpróbálják semmissé tenni a választás eredményét. De szögezzük le, ez nem alkotmányjogi, hanem politikai kérdés, a tét pedig óriási: az amerikai demokrácia integritása forog kockán. Ha Trump nem hajlandó elismerni a vereségét, akkor szélsőséges esetben, akár polgárháború is lehet ebben az ugyancsak megosztottá vált országban, s meggyőződésem, hogy előbb-utóbb ezt a republikánusok is belátják, s tudják, hogy ezen a vereségen túl kell lépni. Trumpnak el kell fogadnia a helyzetet és el kell hagynia a porondot...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN HATALMI PÓKERBE KEZDETT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.18.


Guardian


A vezércikk megalapozatlannak és felelőtlennek minősíti az újabb magyar és lengyel akadékoskodást, ami csak gátolja az előrelépést. Hiszen itt egy olyan, korszakos terv jutott holtpontra, amelynek létrejöttét eufória kísérte. Viszont ha nem sikerül gyorsan kiutat találni, akkor a kifizetés jócskán kitolódhat jövőre. Miközben az országok a 2. hullámmal és kétszámjegyű gazdasági visszaeséssel küszködnek. Így a késedelem katasztrofális volna, és megingatná a helyzetet. Nem véletlen, hogy EU-diplomaták súlyos válságtól tartanak.

A túlerős magyar vezető, valamint az agresszívan konzervatív lengyel kormány számára azért nem jöhet szóba a jogállami mechanizmus, mert az végre eszközt adna Brüsszel kezébe, hogy felelősségre vonja őket. Mind a kettő éveken át aláásta az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, botrányos kliensrendszert épített ki, és közben pofátlan megvetést tanúsított az unió iránt. Mindkettő kulturális háborút indított, például a melegjogok és a migráció ellen. Ily módon azonban maradi rendszerük a margóra szorult a földrészen. Minderre a kontinens jobboldala csak ímmel-ámmal reagált.

Az EU vélhetően túl lassú és gyenge, hogy érdemben tudjon foglalkozni a lopakodó tekintélyelvűséggel. A kiutat most Merkelnek kell megtalálnia. Ha ez sokáig tart, annak az ára állásokban, megélhetésben és a nemzeti adósság veszedelmesen magas szintjében mutatkozik majd meg. Ezért létfontosságú, hogy Budapest és Varsó ne zsarolhassa a többieket. Ők ketten biztonságos helyet keresnek az integráció belül a maguk intoleráns, illiberális politikája számára. De ez nem mehet így a végtelenségig. 

Süddeutsche Zeitung

A kommentár rámutat, hogy Orbán Viktor hatalmi pókerbe kezdett, amikor ellenszegült a tervezet jogállami rendszernek, mert a magyarok szemében harcos hősnek akar látszani. Még akkor is, ha Brüsszelben a rövidebbet húzza. Van benne hajlam a nagyzolásra. Szőcs Géza temetésén kifejtette, hogy a hatalom gazdái számára nem elég jót cselekedni, a csillagokat kell célba venniük. Egy felnőtt magyar férfi nem is érheti be kevesebbel.

Őt persze elsősorban a hatalom és a pénz érdekli, az ország, de a barátok, no meg saját maga számára is. Fajlagosan nézve, Magyarország azok közé a tagok közé tartozik, akik a legnagyobb támogatásokban részesülnek Brüsszel jóvoltából. Ugyanakkor vezeti az OLAF listáját, mert ennyi visszaélés sehol másutt nincs az uniós alapok felhasználása körül. Családtagok és támogatók szélsebesen oligarchák lettek, az orbáni rendszer sokakat tart el.

A vétó nem annyira abból ered, hogy a politikus fél, mármint hogy ennek vége szakadhat. Ahhoz túl harmatosak az EU eszközei és túlságosan is erős a Fidesz. Sokkal inkább az vezérli, nehogy az unió megbüntesse, és rácáfoljon arra, hogy legyőzhetetlennek állítja be magát. A kormánypárti sajtó arról cikkezik, hogy a meleg lobbi az ország függetlenségére tör. Ám ez csak azt illusztrálja, milyen őrült a hivatalos önértékelés. Orbán igazi célja az, hogy ha rajtaveszt is, úgy tüntesse fel magát odahaza, mint a hős, aki nem akart meghajolni Brüsszel előtt.

Die Welt

A jobboldali lap arra szólítja fel a német kancellárt, hogy álljon a sarkára és ne engedjen a magyar és a lengyel követelésnek, azaz hogy ne kérjék számon a tagokon a demokratikus játékszabályok érvényesülését. Merthogy immár az EU alapjai vannak veszélyben. Már évek óta nem egyértelmű, hogy betartják-e az alapszerződés 2. paragrafusában szereplő közös értékeket. Sőt, egyre több ország értelmezi azokat rugalmasan. Ez azonban nem maradhat annyiban.

A jogállami mechanizmus fájdalmas volna az érintett kormányok számára, minőségi ugrást jelentene. Ezért nem akar hallani sem róla a magyar és a lengyel vezetés. Nem csoda, hiszen alighanem hamar ők lennének az első „áldozatok”. Úgyhogy most a kancelláron a világ szeme. Neki van a legtöbb szava az unióban. Ám most visszaüt, hogy a júliusi csúcson nem tisztázták egyértelműen a jogállami feltételeket.

Budapest és Varsó próbálja zsarolni az uniót. Részükről az árukapcsolás lényege, hogy a két pénzügy terv csak akkor megy át, ha Brüsszel lemond a hüvelykszorítóról. De Merkel nem engedhet. Nem szabad rossz kompromisszumokba belemennie, még az európai béke kedvéért sem. Orbán és a többiek rövidesen kifulladnak, mert nekik is szükségük van a koronamilliárdokra.

Spiegel

A lap úgy látja, hogy az EU-nak keményen vissza kell vernie a magyar-lengyel zsarolást. Mert ha engedi, hogy a két ország még jobban aláássa a jogállamot, akkor azzal mindent kockára tesz. Mindenesetre annyi már kiderült, hogy a két ország nem viccelt, beváltotta a fenyegetést. Pedig az európai jogközösségben elvileg teljesen természetes volna, hogy legyen ilyen jogállami szabályozás. Ám sokat elárul a tényleges helyzetről bizonyos országokban, hogy más tagok, illetve az EP-képviselők viszont nagyon is szükségesnek tartják.

Ugyanígy sokatmondó, hogy milyen messzire hajlandó elmenni Orbán és Kaczynski. Visszaélnek a költségvetés, illetve az gazdasági alap tervével, hogy a többieket rákényszerítsék a mechanizmus feladására. Olyan politikai vandalizmus ez, amely a két ország lakosságának is árt. Egyben nyílt bevallása annak, hogy a két politikus immár végleg kivált az értékközösségből.

A megszállott ellenállás arról tanúskodik, hogy nekik kettőjüknek, saját hatalmuk bebiztosítására, mindennél fontosabb a sajtó megzabolása, az igazságszolgáltatás tisztességének lerombolása, a kormánykritikus civil társadalom kiiktatása. De annyira, hogy ezért hajlandóak páriák lenni az unióban és milliárdokat bukni.

FT

Az Európa-ügyi miniszterek tegnapi online konferenciáján a nagy többség próbálta jobb belátásra bírni Magyarországot és Lengyelországot, mondván, hogy a vétó hatalmas károkat okoz a vírus elleni harcban. A házigazda német államminiszter arra figyelmeztette a két kormányt, hogy az ő polgáraik is nagy árat fognak fizetni a késlekedésért, noha nekik is joguk van a szolidaritásra. Ugyanakkor Roth megjegyezte, hogy csak olyan kompromisszum képzelhető el, amibe az EP is belemegy.

Varga Judit azonban úgy válaszolt, hogy Budapest ideológiai játszmák áldozata, és kényszeríteni akarják, hogy másokkal együtt álljon be a sorba. Kormánya, akárcsak a lengyel vezetés, nem fogadja a mechanizmushoz kapcsolandó biztosítékokat.

Így most Brüsszel legelőször is valószínűleg az indulatokat igyekszik majd lecsillapítani. Ehhez jó eszköz volna, ha leállítaná a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást. Ugyanakkor a jogállami feltételek felvizezésének legnagyobb ellenzője, a holland miniszterelnök a hágai törvényhozásban közölte: semmiféle elvtelen engedményt nem fogad el, mert az EU mégiscsak értékközösség. És egyetlen ország sem kérdőjelezheti meg a szabad sajtót, a szólásszabadságot, valamint a melegek jogait.

FAZ

A konzervatív lap a spanyol szakminisztert idézi, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy aki a pénzügyi tervek útjába áll, az súlyos felelősséget vesz magára. Az Európa-ügyi miniszterek tegnapi egyeztetésén éles bírálatok érték a két kormányt, ám Brüsszelben látnak arra módot, hogy leszereljék mindkettőt. A tanácskozás egy része a nyilvánosság előtt zajlott, ezért képet lehetett nyerni a hangulatról. Nos, a többség nem takarékoskodott a kritikával.

A takarékos négyek nevében a dán kormánytag azt emelte ki, hogy a jogállami rendszerről a nyáron az állam- és kormányfők egyeztek meg, ahhoz nem lehet hozzányúlni. Ezzel szemben Varga Judit amellett kardoskodott, hogy a mostani kompromisszum megkerüli a július megállapodást. Önkényes eszközről van szó, amelyet egyébként is Magyarország ellen akarnak bevetni.

De ha az EU beszüntetné a 7-es paragrafus alapján kezdett eljárást, azzal alighanem meg lehetne békíteni Orbánt, aki ezt már régen követeli. A Tanácsban egyébként sincs meg a többség, hogy elítéljék Budapestet a demokratikus szabályok megsértése miatt, vagy akárcsak azt megállapítsák, hogy fennáll a normák megszegésének veszélye. A keleti tagok, más-más okból ugyan, de nem hajlandóak megszavazni. Ezért időnként vannak meghallgatások, de ezek csak arról jók, hogy a két kormány a vádlottak padján maradjon. Kérdés azonban, hogy a többiek hozzájárulnak-e Budapest és Varsó jelképes győzelméhez? Továbbá, hogy Orbán ezek után engedne-e? 

FT

Ha az uniós vezetők el akarnak mozdulni a holtpontról, akkor először Orbán Viktornak kell elárulnia, hogy mit is akar. Az egyik lehetséges, nem annyira drámai megoldás, hogy újrafogalmazzák a jogállami kikötéseket, bár beavatott források szerint ez a lényeget nem érintheti, csak a formát. Sokan úgy vélik, hogy a miniszterelnök nem fogja beáldozni a milliárdos támogatást.

Merkelnek kulcsszerep jut a vita csillapításában. A kancellár az eltelt 10 évet azzal töltötte az EPP-ben, hogy próbálja kezelni Orbánt – időnként nem sok sikerrel. De többnyire azon volt, hogy megmutassa Budapestnek és Varsónak: érti az aggályaikat. De nem mindenki van békülékeny hangulatban. A hollandoknak és az északi országoknak fogytán a türelmük.

Megfigyelők azt hiszik, hogy az EU-nak be kellene mondania: Orbán blöfföl. Egyben Brüsszelnek be kellene lengetnie, hogy immár a magyarok és a lengyelek nélkül hozza létre a mentőalapot. Ám ez egyelőre nincs napirendben a brüsszeli döntéshozók háza táján, és politikailag elfogadhatatlan Merkel számára. A CDU/CSU szóvivője azonban attól fél, hogy akár az európai összefogás is veszélybe kerülhet. De mint mondta, ha valaki áthidalhatja a helyzetet, az éppen a német kormányfő.

Le Monde

Egyesek azt gondolták, hogy Magyarország és Lengyelország csak blöfföl, ám kiderült, hogy nagyon is komoly a vétó. Nem minthogyha a két illiberális rendszer elutasítaná a brüsszeli anyagi segítséget a vírusválság kellős közepén. A jogállamiság számonkérése az, amiből nem kérnek. A blokádot főleg az Orbán-kormány szorgalmazza, a lengyelek csak betársultak, még ha több is a vesztenivalójuk.

Viszont a következő napokban bizonyosan nő a nyomás a magyar miniszterelnökön. Macron és Merkel rendszeres kapcsolatban van vele. De tudják, hogy nem lesz egyszerű a dolguk. Mert ahogy egy diplomata elmagyarázta, a magyar vezetőnek ez esetben nem pénz kell. Elvi kifogása van a leendő mechanizmus ellen. Tudja, hogy a szabályozás precedenst teremtett, és bár messze nem tökéletes, de idővel napirendre kerülne, hogy javítani kellene rajta. Nem lehet újratárgyalni, ezért valami mást kell kitalálni. Például hogy enyhítenek a megfogalmazáson, és így Orbán megőrizheti az arcát odahaza.

Politico

A vétó miatt ismét válságban van az EU és nem látszik a kiút, vagy ahogy egy brüsszeli tisztségviselő megfogalmazta: nincsen B-terv. De úgy néz ki, hogy az ügyet a legfelső szinten kell intézni. Merkel, Michel és mások próbálták is győzködni Orbánt az elmúlt napokban, de mindannyian ugyanazt a választ kapták tőle. Orbán és hűséges tanítványai előre bejelentették, hogy mire készülnek, viszont csak a lengyelek csatlakoztak. A szlovák és a cseh képviselő hallgatott, amikor kiderült a turpisság hétfőn, az állandó képviselők ülésén.

Michael Roth német külügyi államminiszter azt nyilatkozta a portálnak, hogy nem érti, a két ország miért fél a jogállami feltételektől. Hiszen mindig azt hangoztatják, hogy ők aztán ragaszkodnak a demokratikus normákhoz. De hasonlóképpen látja a helyzetet a CSU-s Weber, valamint a néppárti osztrák kancellár is. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor reméli, hogy Budapest és Varsó hamarosan rájön: saját magát lőtte lábon. Hiszen a járvány drámai a lengyeleknél, de a magyaroknál is sokkal rosszabba kép, mint pár hónapja.

Mindenesetre látszik, hogy immár alapkérdésről van szó. Ugyanakkor a másutt tapasztalható csalódottság alapján Magyarországnak nem tanácsos egyhamar, mondjuk, Rómához fordulnia segítségért, ha maga is rászorul. 

Reuters

A német külügyminiszter a soros elnökséget betöltő Berlin nevében bízik abban, hogy hamar megoldást találnak a magyar és a lengyel ellenállás leszerelésére. Heiko Maas szerint annyi pénz forog kockán, és annyi tagállam igényel a segítséget, hogy nem lehet habozni. De derűlátó a francia Európa-ügyi miniszter is. Ugyanakkor ha életbe lép a mechanizmus, akkor könnyen lehet, hogy Budapest és Varsó több tízmilliárd eurónak inthet búcsút. Viszont ha kitartanak a blokád mellett, akkor leáll az egész jóváhagyási folyamat, és akkor a következő években nehézkes lesz a kifizetés minden tag számára.

A legújabb magyar közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Fidesz 10 év óta először az ellenzék mögé szorult, a járvány és annak gazdasági kihatása miatt.

Washington Post/AP

Németország sürgette az összes tagállamot, hogy tegyék félre az ellentéteket és próbáljanak egymással dűlőre jutni, mert a következő költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési program nem tűr halasztást. A német külügyi államminiszter arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való idő, mert orvosolni kell a ragály társadalmi és gazdasági következményeit. A pénzt mielőbb el kell juttatni a rászorulóknak, mert az érintettek számítanak a támogatásra. És nem lehet semmiféle mentség a csúszásra.

Magyarország és Lengyelország kőkeményen elutasítja a jogállami mechanizmust, mert az azzal fenyegeti őket, hogy egy csomó pénztől elesnek, ha még tovább bontják le a demokratikus normákat. Ehhez képest egy lengyel politikus kijelentette, hogy a két kormányt a politikai nézetkülönbségek miatt támadják.

Reuters

A Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja azt mondta a római parlamentben, hogy reméli, kedvező eredményre jutnak a magyar és a lengyel blokád ügyében. Gentiloni szerint komoly tényezők támasztják alá az optimizmusát, a német elnökség dolgozik a rendezésen. Megjegyezte, hogy az Orbán-, illetve Morawiecki-kormány is az uniós szubvenciók legnagyobb haszonélvezői közé tartozik, ugyanakkor erősen sújtja őket a járvány. Ezért gazdasági ok nem szól amellett, hogy gátolják a két pénzügyi csomag elfogadását. 

Frankfurter Rundschau

A vétófenyegetés hatalmas károkat okozhat a magyaroknak, ugyanakkor hatalmi változáshoz vezethet Lengyelországban, amely most vabankot játszik. Brüsszel zsarolási kísérletnek tekinti a két kormány próbálkozását, amire a nem éppen udvarias Orbán úgy válaszol, hogy az EU-ból lassan 2. Szovjetunió lesz.

Merkel és Morawiecki egyaránt pragmatikus, így ők könnyen meg tudnának állapodni, de Varsóban a döntő szót Kaczynski mondja ki. Neki pedig a hatalom megtartása a fő. Márpedig őskonzervatív szövetségesének, Ziobro igazságügyi miniszternek a kormányfői tisztségre fáj a foga. Nélküle viszont a PiS-nek nincs többsége a Szejmben. Az ellenzék tegnap már új választásokat követelt, mert az általános abortusz tilalom miatt a közhangulat neki kedvezne.

De egyébként is közeledni látszik a vég a mostani koalíció számára. Ha a hatalom szakít az EU-val, ott hagyják a hívei. Ebből a kutyaszorítóból Orbán segítheti ki Kaczynskit. Mert ha Orbán visszalép a vétótól, akkor az vereséget jelentene Ziobro számára. A magyar vezető bármikor megteheti, hogy visszakozik, neki ebből odahaza nem lenne semmilyen nehézsége. Brüsszelben utalnak arra, hogy a magyar politikus idáig mindig belement a kompromisszumba, amikor a tét a pénz volt. 

Spiegel

Szakítópróba fenyeget az unióban, azaz Európának nem csupán az egyre súlyosbodó fertőzéssel kell szembenéznie. A gyors rendezésre nemigen van kilátás. A szembenálló felek abban bíznak, hogy a másik enged előbb. Most Merkelnek, Michelnek és von der Leyennek kell tanácskoznia a hogyan továbbról.

Nem valószínű, hogy Orbán és Kaczynski csupán kérészéletű blokádra készül, mert így akar odahaza jó pontokat szerezni. A budapesti retorika egészen másra utal. De arra még kisebb az esély, hogy majd a többi tagállam vagy az Európai Parlament meghátrál.

Die Presse

Az osztrák Európa-ügyi miniszter egyáltalán nem érti, miért kellett a magyaroknak és a lengyeleknek vétózniuk. Edtstadler szerint ez nem az az idő, amikor hangot kell adni a nemzeti érzékenységnek. A szakminiszterek videó tanácskozásán úgy foglalt állást, hogy az egész földrész a mentőcsomagra, illetve a következő büdzsére vár. Viszont nem gondolja, hogy a két ország sokáig ki tud tartani álláspontja mellett, amikor mindenütt korlátozásokat rendelnek el és egyre több a fertőzés. De mivel a két tervezet csak egyhangú döntéssel jut előbbre, fokozni kell a nyomást, ugyanakkor közeledni kell egymáshoz – tette hozzá.

Libération

„Zsarolás.” A lap ezzel a felcímmel adja hírül a magyar és lengyel vétót, amelyet azonban cseppet sem tart meglepetésnek. A kilátásokat illetően pedig az tartja a legvalószínűbbnek, hogy a két ország a végén több támogatást kap. Csak éppen ennek az a feltétele, hogy a többiek lemondjanak a nekik járó milliárdok egy részéről. A másik lehetőség, hogy kormányközi egyezség formájában ütik nyélbe a mentőcsomagot és abból Budapest és Varsó kimarad.

De ha minden kötél szakad, még az is elképzelhető, hogy a kizárással fenyegetik meg őket a többiek. Ez persze a mostani szerződések alapján nem lehetséges. De nagyon is van mód, hogy új EU alakuljon, Budapest és Varsó pedig maradjon az immár csupán üres héjként szolgáló unióban. Ez egyszer már szóba került, amikor a dánok 1992-ben nemet mondta Maastrichtra. Vagyis a vétó vereségbe torkollhat a két ország számára, miközben úgy kell nekik a pénz, mint egy falat kenyér.

Frankfurter Rundschau

A CSU illetékese máris elutasította az Európai Néppárt elnökének felvetését, hogy zárják ki a Fideszt az EPP-ből. Dobrint, aki a keresztény szociálisok tartományi frakciójának vezetője, úgy véli: azzal nem oldódik meg a vétó miatt előállt patthelyzet, ha megválnak a magyar kormánypárttól. Sőt, csak még jobban kiéleződne a viszály. A politikus ugyanakkor kifogásolta a magyar kormány hozzáállását. Úgy fogalmazott, hogy a magyar és a lengyel félnek lépnie kell, de Brüsszelnek is. Európa népszerűségét ugyanis nem növelné, ha megfeneklene az anyagi támogatás ügye.

Neue Kronen Zeitung

Az Osztrák Néppárt sem tartja aktuálisnak, hogy vita kezdődjön az EPP-n belül a Fidesz eltávolításáról, bár a közlemény szerint egyértelmű, hogy fenn kell tartani a jogállami elveket. Ám az ÖVP szerint nem szabad lezárni a kommunikációs csatornákat, folytatni kell az egyeztetéseket. Ha akadnak olyanok, akik újra akarják értékelni a magyar kormánypárt helyét a pártcsaládon belül, akkor erre megvannak a megfelelő fórumok, de döntést csak többséggel lehet hozni. Jelenleg azonban az osztrák tagpárt szerint nincs olyan indítvány, amely jelentős támogatást élvezne ez ügyben és egyetlen testület sem foglalkozik a kérdéssel. Az osztrák konzervatívok egyetértenek azzal, hogy maradjon érvényben a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztése. 

Euractiv

Az európai jobbközép Magyarország kapcsán azzal a durva valósággal kénytelen szembenézni, amit saját maga idézett elő. Hiszen a Néppárt éveket át a szőnyeg alá söpörte a problémákat, becsukta a szemét, amikor a bajkeverők ténykedtek, haladékot adott a saját ultimátumai után és elhalasztotta a migrációs megállapodást. Ez ment 10 éven át, miközben Orbán bebetonozta a maga illiberális uralmát.

Így az EPP-nek most meg kell magyaráznia az uniós polgároknak, hogy miért késik a kulcsfontosságú mentőalap. Merkelre nagy felelősség hárul a jelenlegi helyzetért. Nem csak hogy elnézte az előrelépés útjában tornyosuló akadályokat, de saját pártcsaládján belül elárulta azokat, akik igazán EU-barátok voltak.

Akadtak, akik igyekeztek megszabadulni Orbántól a kereszténydemokrata táboron belül, de soha nem volt meg hozzá a kellő többség. Ám most van rá eshetőség, igaz, erre rámehet a Néppárt vezető pozíciója Strasbourgban. Viszont megmentheti Európát. A magyar rezsim mögül kiesett a hallgatólagos ideológiai támogatás Amerikából. A kis orbánok magukra maradtak, hogy meggyőzzék a földrészt: a keresztény felfogást képviselik, csak a menekülteket nem fogadják be.

Ordító, hogy a magyar sajtó, tudomány és civil társadalom sanyarú helyzete süket fülekbe ütközött az elmúlt évtizedben. De talán most másként lesz, az EU egyik legnagyobb válsága során, hála a pénznek. 

Washington Post/AP

Magyar orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nincs elég szakember az intenzív ellátásra szoruló betegek számára, emiatt rövidesen megugorhat összeomolhat az amúgy is törékeny egészségügy. Hiába vett a kormány egy rakás berendezést külföldről, 842 millió euróért. Álmos Péter, az Orvos Kamara alelnöke azt mondja, ágy van elég az érintett osztályokon, viszont nincs elég orvos és nővér, aki kezelné a fertőzötteket.

Hozzátette, hogy a hatalom túl későn ébredt, így most már egy orvosra 20 beteg jut egyes helyeken, ami a szakember szerint nyilvánvalóan egyre több emberáldozatot követel. A kormányt bírálatok érik, amiért a szükségesnél jóval több lélegeztető gépet szerzett be, ráadásul igen drágán.

A helyzetet csak nehezíti, hogy 2004 óta rengeteg orvos hagyta el az országot. Emellett a GDP-hez viszonyítva az ország csak igen keveset költ az egészségügyre, a többi EU-taghoz viszonyítva. És grasszál a hálapénz.

Le Monde

A közeli napokban Magyarországon át érkezik meg Európába az új orosz vakcina. A magyaroknál ugyan viszonylag alacsony a betegek aránya, de csak azért, mert nem tesztelnek eleget. A szomszédos államokban jóval korábban hozzákezdtek a szűréshez, ám az Orbán-kormány sokáig nem csinált semmit, pedig a kórokozó már szeptemberben felbukkant. Ezt Szabad Zoltán, az Orvosszakszervezet elnöke mondta az újságnak. A jelenlegi helyzet igencsak okot ad a nyugtalanságra. Csak a csehek és a belgák állnak rosszabbul.

Még októberben is közönség előtt játszották a focimérkőzéseket és az volt a hivatalos mondás, hogy a gazdaság nem állhat le. Ám a járványadatok egyre rosszabbak lettek, csak mint az érdekképviseleti vezető megerősíti: az orvosok nem nyilatkozhatnak a sajtónak. Filmezni sem szabad a kórházakban, miután több felvétel is szörnyű viszonyokat örökített meg. A fő gondot azonban az orvoshiány okozza.

A hatalom ilyen körülmények között tartotta fontosnak az alkotmánymódosítást. A változások első számú célpontja, a kormányfő új mumusa, az LMBT-közösség. Novák Katalin, az illetékes miniszter azt adta elő, hogy ezek az intézkedések a Covid-19 miatt szükségesek.

Euractiv

A magyar-amerikai kapcsolatok újraindítására kell felkészülnie Orbán Viktornak. Biden várhatóan keményebben fog bánni vele, miután a kormányfő minden lapját Trumpra tette fel. Mráz Ágoston Sámuel szerint a politikus abban bízott, hogy ez a húzás bőven kamatozik majd, ha marad a jelenlegi elnök. Ám ez elemző úgy véli, hogy a további nehézségeken átsegít majd a közös NATO-tagság. Krekó Péter ugyanakkor azt mondja, hogy a hazardírozás lerombolta azt a hiedelmet, hogy Orbán a jövőbe lát. Emellett pedig az új amerikai vezetés aligha fog félrenézni, amikor szorul vissza a magyar demokrácia, viszont nő az orosz és a kínai befolyás. Azaz ország egyre távolabb került politikailag az Egyesült Államoktól.

Hegedűs Dániel a Német Marshall-Alapítványtól azt gondolja, Orbán részéről az volna a legjobb, ha meghúzná magát, mert Bidennek lesz úgyis éppen elég gondja másutt. Csak hát a magyar vezetőnek nem éppen erőssége a visszafogottság. Ráadásul úgy hírlik, hogy a félig magyar Anthony Blinken lesz a külügyminiszter, így Magyarország fókuszban marad Washingtonban.

A hivatalos budapesti nyilatkozatok, illetve a „közeli” média Trump-párti cikkei alapján Krekó Péter számára kézenfekvőnek tűnik, hogy a magyar kormány kész felvenni a kesztyűt az új amerikai adminisztrációval. De ez a taktika azért is célszerű, mert a tengerentúli bírálatokat úgy lehet majd beállítani, hogy azok mögött Biden bosszúja húzódik meg.