2018. február 24., szombat

HÉTVÉGI FIRKAKARCOLAT: HABONYIZÁLT KÖZÉLETI SZERENCSELOVAGOK ARMANI ÖLTÖNYBEN

VÁROSI KURÍR 
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.02.24.


Habonyizált jelző jelentése: Magyar közéleti magatartásforma, mellyel a külsőségek kirakatdíszeivel felcicomázott személy, vagy politikai irányvonal, megtéveszti az embereket, látványtervezéssel eltakarva a bennük rejlő ürességet.

Közéleti gigoló

A jobboldali populista, illiberális államépítés, unortodox gazdaságpolitika, kommunikációs trükkökkel és jogászi zsonglőrködésekkel eladva nem más, mint szemfényvesztő, üres nemzetieskedés. A csókosként hozzá dörgölődző, világnézeti szélhámossággal felvértezett haszon potyaleső pedig nem más, mint hasát süttető here a társadalom szorgalmas, munkás testén.

Habonyizált a mai hatalom minden megmozdulása. Kamu díszletekkel épített környezetben, csillogó törvény és rendeletfüzérekkel megvilágított szeméttakarás, piszkos anyagiakkal felékszerezett csókosokkal beültetett káder ágyásokkal. Kormányfő mellett feszítő tudás nélküli tudálékosság, belvárosi közéleti gigolóként galoppozó szerencselovagság, Armani Privé öltönyben feszítő, Pollini cipőkben toporgó egyhelybenjárás...


NESZTEK, NEMZETI LÓSZAR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.02.24.


Tisztelt hölgyeim, kedves uraim, drága lovak! Azért gyűltem ma össze, hogy átadjam. Vagy felavassam. És bevallom nektek, drága rajongóim, hogy kezd nagyon elegem lenni. Mesélek rólam, jó?

Nehéz gyermekkorom volt. Az volt benne a nehéz, hogy pont olyan senki voltam, mint mindenki más is a faluban. Ezt nehéz volt elviselnem, igazából soha nem tudtam feldolgozni. Pláne, mert most éppen olyan senki vagyok, mint akkor. De térjek vissza hozzám. Miről is beszéltem? Ja, a sanyarúságomról. Nem voltam se tehetséges, se túlságosan okos, se művelt, de még csak magas sem. És ez így van a mai napig.

Tisztelt hölgyeim, uraim és kedves lovak! Nekem nagy terveim voltak. Először az Amerikai Egyesült Államok elnöke akartam lenni. Amikor megtudtam, hogy az nem lehetek, eltört bennem valami. A lelkemben. Miféle szemétség az, hogy nem lehetek csak azért, mert nem ott születtem? Aztán az Európai Unió új lehetőséget kínált. Annak már lehetek én az elnöke, hiszen itt születtem. A faluban.

Dolgoztam, tepertem, hogy elérjem a célomat. Már majdnem úgy volt, hogy sikerülni fog, de aztán kiderült, hogy mégsem. Ezek engem Európában kiröhögnek. Semmibe vesznek. Megvetnek. Lenéznek. Barátaim, ezek magasabbak, mint én! Majdnem mindegyik! Tudjátok, milyen nyomasztó mindig, mindenhol a legkisebbnek lenni? És azt tudjátok, mennyire szar, hogy állandóan hazudoznom kell? Ott is meg itthon is. Ott azt hazudom, hogy mindenben együttműködöm velük, itthon meg azt hazudom, hogy harcolok, mint az állat. Közben meg attól fosok, hogy egyszer elfelejtem bevenni a gyógyszeremet és nem fogom tudni, éppen hol is vagyok és mit kell hazudnom.

És nem csak ettől fosok, drága egybegyűltek. Hanem attól is, hogy kiderülnek a dolgaim. Pedig én mindent megtettem, hogy agyafúrt legyek, de hát szegény ember vízzel főz. Én annyira, de annyira nagy ember akartam lenni, drága barátaim, kedves lovak! De mindig szembesülnöm kell vele, hogy nem tudok késsel-villával enni, nincs az az öltöny, ami normálisan állna rajtam, fogalmam sincs, hogy kell viselkedni társaságban és mindig ott látom a gúnyt a többiek szemében, mert ők olvasottabbak, műveltebbek, tudják, milyen színű nyakkendőt kell felvenni, nem gyűrődik úgy a gatyájuk, mint az enyém és ráadásul hiába húzom ki magam teljes erőből, akkor is én vagyok a legalacsonyabb. Kivéve, ha kínai delegációval hoz össze a szerencse, mert akkor nem...

TERRORROBOTOK, DRÓNELTÉRÍTÉSEK, KAMU NAGYBÁCSIK: VÉSZJÓSLÓ JELENTÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA VESZÉLYEIRŐL

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.02.23.


„A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás képességei soha nem látott mértékben nőnek. Ezeknek a technológiáknak sok hasznos alkalmazási lehetőségei vannak, a gépi fordítástól kezdve az orvosi képalkotásig. (...) Kevesebb figyelmet fordítunk azonban az olyan módszerekre, amelyek a mesterséges intelligenciát rosszindulatúan használhatják fel” – ezzel a bevezetővel kezdődik a 14 intézmény 26 szakértője által jegyzett, A mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása: előrejelzés, megelőzés és kockázatcsökkentés című százoldalas jelentés.

A szerzők hangsúlyozzák: megoldásokat nem tudnak kínálni, de bemutatják azokat a támadástípusokat, amelyek már a következő öt évben elérhető technológiákkal lehetővé válnak, ha nem alakulnak ki időben a megfelelő védelmi stratégiák.

Amellett, hogy a jelenleg is létező támadásokat az AI-k elterjedésével egyszerűbben, olcsóbban és hatékonyabban lehet majd kivitelezni, megjelenhetnek újfajta, a jelenleg létező technológiákkal kivitelezhetetlen károkozási lehetőségek, amelyeket még nehezebb lesz a támadás mögött álló személyekhez kötni.

A szakértők három különböző biztonsági szakterületen vizsgálták a lehetséges fenyegetéseket: a digitális, a fizikai és a politikai biztonság szempontjából...

ORBÁN VIKTORRÓL ÍR A LE FIGARO: "MARAD MACRON"?

FRANCIA POLITIKA BLOG
Szerző: SOÓS ESZTER PETRONELLA
2018.02.23.


A magyar kormányfő politikájáról közölt elemzést a közelgő magyarországi választások alkalmából a francia Le Figaro.

A jobboldali napilap az Orbán Viktor, a populista éllovas, aki egész Európával dacol címmel közölte az elemzést, amely szerint a választások legnagyobb esélyese a jelenlegi miniszterelnök, aki az európai posztkommunizmus “legmegosztóbb politikusa”. A cikkszerző, Jean-Jacques Mével úgy látja, hogy alapítása után harminc évvel a Fidesz és vezetője már nem tűnik sem fiatalnak, sem igazán demokratikusnak. Mindamellett a “Hősök tere lázadójának” energikussága és középpályás cselezési technikája semmit nem változott, csak most már egész Európát hívja ki.

“A történelem által megrövidített Magyarországról Orbán Viktor keresztes lovagként támad minden olyan rossz ellen, amely szerinte pusztítja az öreg kontinenst”, a brüsszeli technokraták, a Soros György által megtestesített liberalizmus határok nélküli birodalma vagy az európaiak identitását veszélyeztető külföldiek “ellenőrizetlen hordái” ellen.

Orbán Brüsszel-ellenes törekvéseit támogatja Lengyelország is, s a Párizs, Berlin, Róma és Madrid által kívánatosnak tartott uniós integráció gondolatát ez a két nemzetállam olyannyira ellenzi, hogy most először a 2004-es bővítés óta senki nem mer fogadni az erőjáték kimenetelére. A lap szerint nem egyértelmű, hogy a demokratikusan megválasztott lengyel és magyar kormánnyal szemben meddig mehetnek el a nyugatiak, s ki az, akinek lesz elég politikai energiája Orbánnal szembeszállni
...

A KLEPTOKRATA ÁLLAM VEZETŐI ÚGY HASZNÁLJÁK A HATALMUKAT, MINT EGY ATM-ET

HVG ONLINE
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2018.02.24.


A rendszerváltó országokban az önkényuralmi kultúra sokkal erősebb, mint Nyugat-Európában, és ez megfelelő terep a populista politikusok fellépéséhez – mondja Gérard Roland, a Berkeley Egyetem professzora.

HVG: Hadd idézzem egyik markáns állítását: a demokrácia minősége hosszú távon a kulturális értékeken és a civil társadalom fejlettségén múlik, mert a kultúra nagyon lassan változik. Ez a magyarázata, hogy a rendszerváltó országok többsége nem a demokráciák csoportjába tartozik?

Gérard Roland: A kultúra változásának lassúsága azzal függ össze, hogy az emberek nem maguk választják meg az értékrendjüket, hitüket és hiedelmeiket, azok generációkon át öröklődnek. Ezt kutatások sora bizonyítja. Nem hiszek abban, hogy a szellemi környezet drasztikusan megváltoztatható. Azok az országok, amelyekben forradalmi úton kényszerítettek ki radikális kulturális változásokat, katasztrófába zuhantak. Ami a közép-európai térséget illeti, ezeknek az országoknak a kultúrája sokkal inkább autokratikus, mint a nyugatiaké...

"NEM MESE EZ GYERMEK" - MESEPARK? MESEVÁR? HOL NEM VOLT VÁR? CÁPANEVELDE?

VÁROSLIGET BARÁTAI BLOG
Szerző: GARAY KLÁRA
2018.02.24.


Nem könnyű annak a helyzete, aki tudni szeretné, hogy mi is történik a palánkok mögött... A már nem Vidámpark, de még nem is Állatkert nem is Pannon park területén.
Most azonban az Állatkert? A Betonkeverő Zrt? beszámol a fővárosi közgyűlésnek, hogy 2 év alatt mennyit haladt ... az építkezés....ebből mi is megtudhatjuk, hogy mi épül az Állatkerti körúton a Körhinta mellett-mögött.

Tessék jól figyelni! Aki nem tudja visszamondani, az nem kap rétest estére.

1. Ami eddig Mesevárnak neveztetett, az hívassék ezentúl Hol nem volt várnak! Próbáltam mesevárat memorizálni, és most tessék! Tanulhatom az új nevet. Holnemvolt vár. Mennyi sok jó palkátot kell erre újra tervezni?! ( Ezt is lehet majd drága pénzért kommunikálni, és aki összetéveszti, azt jól leszólják, mert tájékozatlan) Alapterülete mindössze 2 700.- négyzetméter lesz és 2-10 éves gyerekek számára készül. "Állatkerti szolgáltatásokat" élvezhetnek benne a kicsik: gyermekmúzeum, játszótér, játszóház, témapark, mutatványos és interaktív kiállítási elemek.

2. Ez a vár pedig egy Meseparkban lesz! Nem egyedül, mert milyen park az, ahol csak egy vár van...hanem sokad magával! Lesz itt állat simogató, a gyerekek kedvenc állatainak bemutatója ( tengeri malac város, nyuszi vár, gyermek lovarda, póni istálló, magyar majorság, állatos népi mesterségek bemutatója, elvarázsolt kastélykert, több egyedi játszótér, mint a Tündér Ilona , vagy a Manófalva. De itt lesz a Madárkórház is!

És akkor itt időzzünk el egy picit! Ha itt a Madárkórház új helye, akkor mi a fenéért nem vitték ezt az egészet a felüljáró túloldalára, ahol a mostani madárkórház van?????? Az a terület is az állatkerté!, miért zsúfolnak be ide mindent? Tudom: CSAK!

A másik kérdés: ez a Mesepark mindössze 1,5 hektár. bagatell. Azért nevezik hektárnak, mert abban reménykedik a kommunikációs szakember, hogy a főváros lakóinak 99%-a nem tudja, hogy ez 15 ezer négyzetméter! És az mennyi? Mint a Mezőgazdasági múzeum ( Vajdahunyad vára) 2x!...

A MAGYAR GIMNÁZIUMI TANÁROK FELE NEM TUD SEMMILYEN IDEGEN NYELVET

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2018.02.24.


„Nehéz a tényekkel, a korábbi rossz döntésekkel, azok következményeivel szembenézni. Aki szakpolitikával foglalkozik, nem kerülheti el ezt” – vezette fel Fazekas Károly, az MTA Közgazdságtudományi Intézetének igazgatója pénteken az akadémia új kiadványának bemutatóját. A közoktatás indikátorrendszere 2017 riasztó címe ellenére kiemelkedően fontos és legalább ugyanannyira lehangoló adatokat tartalmaz a magyar közoktatás teljesítményéről. 

A kiadványban 95-96, az oktatás teljesítményét jelző indikátort vizsgáltak a 2000-es évek elejétől 2016-ig. Céljuk az volt, hogy bárki, aki az oktatásügy iránt érdeklődik, hozzájusson a letagadhatatlan tényekhez. A bemutatón a szerzők – Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Vajda Júlia – a legtanulságosabb adatokból szemezgettek.

A tanárok keresete

A 2007-es McKinsey-tanulmány, amely az OECD-n belül legjobban teljesítő oktatási rendszerek közös jegyeit kereste, arra jutott, hogy az alrendszer teljesítményét nem az oda csoportosított pénz összege, hanem három másik tényező határozza meg a leginkább, amelyek közül kettő a tanárok teljesítményét érinti. A magyar oktatási rendszer tanulmányozásánál tehát nem mellékes, hogyan honorálja az állam a pedagógusok munkáját.

És itt jön az első – tulajdonképpen az egyetlen – jó hír a magyar oktatással kapcsolatban: a pedagógusok keresete az utóbbi években számottevően növekedett. A főiskolai diplomával rendelkezőké már eléri a főiskolát végzettek átlagfizetésének több mint 80 százalékát, míg az egyetemet végzett pedagógusoknál a 60 százalékot. 2000-ben az arány még 50 és 45 százalék volt. Ahogy az alábbi ábrán látható, a Medgyessy-kormány idején is megugrott a pedagóusok bére a többi dipolmáséhoz képest, az egyetemet végzett tanároké a mai szintre. 2003-tól 2014-ig azonban újra nőni kezdett a hátrányuk. (Érdekesség, hogy ha csak a nők keresetét vizsgáljuk, a főiskolát végzett pedagógusok átlagbére ma csaknem eléri a főiskolás átlagbér 100 százalékát, de ez inkább arról szól, hogy a versenyszférában amúgy hogyan árazzák be a női munkaerőt.)...


MINDENEVŐ PROPAGANDAGÉPEZET

MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY
Szerző: Mérték
2018.02.24.


MTVA,
Szúrópróba,
Közszolgálati híradó,
manipulatív híradás,
propaganda


A kormánynarratívát kiszolgáló hírszerkesztési gyakorlat sajátos eleme a manipulatív címadás technikája. Az aktuális Szúrópróba során erre találtunk példákat a január 31-én sugárzott állami hírműsorokban.

Nem ritkaság a magyar médiában sem, hogy egy hírműsorban az egyes műsorelemek címei nem feltétlenül az utána következő híranyagok tartalmának tömör összefoglalói, hanem a szerkesztők a hír egy különösen jelentősnek ítélt részletét ragadják ki, és azzal összefüggésben adnak az anyagnak egy blikkfangos, meghökkentő vagy éppen a nézőt érzelmi viszonyulásra késztető címet. Az állami hírműsor ennél tovább ment. Amint azt a következőkben részletezni fogjuk, tapasztaltunk olyan eseteket, amikor egy esemény, történés feldolgozásánál a manipuláció már a címadással kezdődött, mivel a műsorelem elnevezése nem állt összhangban a tartalmával. Az alább hivatkozott híradások utóéletét is figyelembe véve (ti. a kora esti híradóban közzétett anyagok címe estére megváltozott) nem kétséges, hogy a tendenciózus szerkesztési gyakorlat következményeképpen volt tapasztalható az eltérés a cím és a tartalom között. A cím a bemutatandó eseményre utalt, a híradás tartalmában a sugallni kívánt üzenet érvényesült, így változtatva meg magát a hírt is. Ezért találkoztunk olyan műsorelemekkel, ahol magában a híranyagban nem szerepelt semmi olyan információ, mint amit a címben feltüntettek.

Félrevezető címek 1

Nem tiltakozás, hanem cáfolat

Tiltakoznak az ellenzéki pártok a Fidesz-plakát miatt – ezzel indította a koraesti híradóban az azonos című összeállítás felkonferálását a műsorvezető. A négy perces anyagban aztán nem a pártok tiltakozásáról hallottunk, hanem annál többet arról, hogyan nyilatkoztak ellenzéki politikusok illetve pártjaik a határzárról. Az anyagban részletesen bemutatták a kormánypárt legújabb plakátját, amelyen Soros György társaságában az ellenzéki pártok listavezetőit szerepeltetik azzal a felirattal, hogy „Együtt bontanák le a határzárat”. És azt állították, hogy a plakát megjelenése óta más véleményt fogalmaztak meg a pártok, mint korábban. A nagy leleplezéshez, a korábbi álláspontok ábrázolásához felhasználtak olyan, már sokszor használt manipulatív módon összevágott megnyilatkozásokat, mint amit például a 15. Szúrópróbában rögzítettünk, ahol azt sulykolták, hogy Botka azonnal lebontja a határkerítést. Számon kérték Karácsony Gergelyen Botka – manipulált – szavait, felidézték Szanyi Tibor megállapítását, aki röhejesnek tartotta, hogy Európa közepén 200 kilométeres fal épül, bevágtak egy Gyurcsány-beszédet, ahol a politikus a befogadás mellett érvelt. Bemutatták, hogy Szél Bernadett szerint Magyarországon nem volt menekült válság, hogy Vona Gábor már akkor a kerítés kudarcáról beszélt, amikor az még fel sem épült. Aztán bejátszották az ellenzék mai véleményét, úgy beállítva, hogy az tökéletes ellentétben áll a korábbi megnyilatkozásaikkal. Csakhogy az ellenzéki politikusok – a Jobbik elnökének a kivételével – nem azt állítják most, hogy mindig is a határzár hívei lettek volna, a véleményüket nem változtatták meg utólag, hanem azt érzékelték, hogy az emberek biztonságérzete számára ez fontos, ezért most nem bontanák le a kerítést, derült ki a nyilatkozatokból.

A szerkesztők vélhetően nem találták elég meggyőzőnek és az ellenzéket lejáratónak a műsorelemet, mert a fél nyolcas műsorban némiképp átvágva, „Az új plakát megjelenése után megváltozott az ellenzéki politikusok véleménye a határzárról” címen került adásba az anyag, már egyértelműen a véleménymódosítás narratívájának megfelelően.

A tényszerű tájékoztatáshoz azonban ennek a címnek sem volt köze, hiszen az ellenzéki pártok véleménye nem változott meg a plakát megjelenése óta, a kerítéssel létező realitásként számoló álláspontok már korábban is léteztek...

MIKOR KAPOK VÉGRE NAGYOBB KAMATOT?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.02.23.


Egyelőre még tart a zéró betéti kamatok időszaka, ezért inkább le se kötjük a pénzünket. A biztos megtakarítások közül csak a lakossági állampapírból lehet értelmezhető hozamot elérni. A készpénzállomány rekordokat dönt. 

Továbbra is nulla közeli kamatot kínálnak a bankok a lakossági bankbetétekre, ezzel el is véve mindenkinek a kedvét attól, hogy lekösse a pénzét. A legfrissebb, ezen a héten megjelent MNB statisztikák szerint 6599 milliárd forintot tartottunk év végén bankokban (ez csak a forint betét), ami 355 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ebből 4900 milliárd!! forint folyószámlán hevert, vagyis csak 1699 milliárd forintot kötöttünk le, ami mindössze a negyede a bankban tartott pénzünknek.

Soha ilyen alacsony nem volt a lekötött pénz aránya, pedig már fél éve is rekordot döntött. Akkor, vagyis 2017. június végén a bankban tartott 6350 milliárd forintból csak 1973 milliárd forint volt a lekötött és 4377 milliárd forint a látra szóló betétek összege. Tehát fél éve még az ott lévő pénzünk közel harmadát kötöttük le. Érdemes felidéznünk, hogy 7,5 éve (akkor lépett hatalomra az új, Fidesz-kormány) hasonló nagyságrendben tartották bankban a pénzüket az emberek (6191 milliárd forintot), azonban akkor csak 1485 milliárd forint állt látra szóló, és 4706 milliárd forint volt lekötött betétben. Vagyis azóta teljesen megfordult ez az arány.

Ráadásul a lakossági készpénzállomány is csúcsra jár; tavaly év végén 3946 milliárd forintot tartottunk otthon párnacihában, ami 408 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, és 2000 milliárd több, mint 7,5 évvel ezelőtt...

EMMANUEL MACRON LÉNYEGÉBEN KINEVETTE ORBÁN VIKTORT ÉS KORMÁNYÁT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.02.24.



A magyar miniszterelnök és csapata nem hajlandó részt venni az Európa jövőjéről szóló nemzetközi társadalmi konzultációban. Tényleg vicces.

Emmanuel Macron április 17-én indítja az Európa jövőjéről szóló konzultációt Strasbourgban. A többi országban októberig le kellene futtatni őket, hogy a 2019. májusi EP-választási kampányban már felhasználhassák az eredményeket. A francia elnök a tavalyi választási kampányában megígérte, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatot az európai nép és az európai politika között, ennek érdekében konzultációt indít,

ahol mindenki elmondhatná a véleményét Európa jövőjéről.

Franciaországban tehát tavasszal indul is az akció, amihez napok alatt csatlakozott a kezdeményezéshez a többi ország, Orbán Viktor és kormánya azonban tegnapig szemérmesen hallgatott. Az uniós állam és kormányfők csúcstalálkozóját követő péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatón ugyanis kiderült, hogy

26 tagállam megegyezett abban, hogy részt vesz a konzultációban, Magyarország (kormánya) viszont nem hajlandó erre...


A HAZÁNK, AHOL A SZERVEZETT CSALÁS LETT KORMÁNYPROGRAM

24.HU - POSZT ITT
Szerző: PETŐ PÉTER
2018.02.24.


Az Elios-botrány megmutatta, mi Orbán Viktor történelmi árulása. Petői vélemény.

Az Elios-botrány haszna, hogy megtudtuk, miért nem fejtette ki Orbán Viktor sohasem, mit jelent pontosan, ha azt mondja egy országgyűlési választás előtt: folytatjuk. Nyilván azért, mert meglehetősennehéz lenne elmagyarázni, miért nevezzük hazaszeretetnek, a nemzet védelmének, hogy tisztes magánvagyont építünk közpénzből a vejünknek.

Ez a Tiborcz-történet ráadásul olyasféle magyarkártyavár mögé enged bepillantást, amelynek megalkotása a House of Cards című sorozat alkotóitól is bravúr lett volna. Pedig az ő fantáziájukat a valóság nem korlátozza. Igaz, sikerült odáig eljutnunk, hogy ez idehaza a Fideszt sem akadályozza. Ennek köszönhetően a kormánypárt olyan konstrukciót hozott létre, amely egy üzleti érdekeken szerveződő magánbirodalom Magyarország-maskarában.
Cél a káosz

Aktuális tanmesénk Fidesz-kommunikációja pedig jól mutatja, milyen erővel képesek szembeszállni az igazsággal a saját profitjuk védelmében.Az Elios-ügyben a kormány semmit, de semmit nem tesz azért, hogy közelebb kerüljünk az ügy részleteinek feltárásához. Minden lépése a káoszteremtést szolgálja.Elsődleges célja ugyanis, hogy a választópolgárok zűrzavart lássanak maguk körül a közéleti térben, ellentmondásokat érzékeljenek, minekután világos lesz számukra, ezt az egész őrületet az egyetlen stabil szereplő képes uralni: Orbán Viktor.

E taktika megismeréséhez a legrövidebb út az ígéretes karriert példás gyorsasággal politikai Muppet Show-szerepre cserélő Gulyás Gergely sorvezetője. A fideszes frakcióvezető levelében azt írta párttársainak, Elios-ügyben leginkább annyit kell mondaniuk, hogy Brüsszel, Simicska beavatkozik.

Azon nyilván nem kell csodálkoznunk Pócs János és Németh Szilárd pártjában, hogydemokratikus választáson mandátumot szerző országgyűlési képviselőknek megtiltják az önálló véleményalkotást.Amit viszont a kőegyszerű utasítás mutat: a cél a tábor megerősítése, egyben tartása azzal, hogy a gondos munkával fölépített ellenségképek kreálmányaként tálalják a balhét. Ez a törzsszavazói kör elég a választási sikerhez, miközben a Fidesz a többi választó számára garantálja a közéleti bizonytalanságot, a káosz növelését...

MEDDIG TART A TERMÉSZET ADTA HÜLYESÉG ÉS HOL KEZDŐDIK A MŰHÜLYESÉG?

VÁROSI KURÍR BLOG
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.02.24.



Most mégis nagyon nagy szükség lenne erre. Mert azt gondolom, hogy azokkal az orbitális baromságokkal, amelyekből nagyon tudatosan minden nap bedob egyet a kormánypártok valamelyik erre szerződtetett hülyéje, nincs más céljuk, mint a terelés. 

Nincsenek illúzióim

sem Németh Szilárd, sem Fazekas Sándor sem a többiek intellektuális képességeit illetően, de annyira nyilvánvalóan nem hülyék, mint amennyire annak láttatják magukat. Ezek a “rovarevős”, “Laci konyhás”, “szögbeverős” történetek éppen úgy a propaganda kommandó boszorkánykonyhájában kiagyalt történetek, mint a Sorosozás, migránsozás stb. És nem hinném, hogy mást célt szolgálnak, mint hogy ne az Orbán veje által szervezett bűnszövetségről, Lázár János kastélyáról, a TAO pénzekkel kapcsolatos hazudozásokról, a Bajcsy kórházban egy kamionban működtett diagnosztikai központról beszéljünk, hanem ezekről a sült baromságokról.

Észre sem vesszük és ők határozzák meg, hogy miről beszélgetünk, a legelképesztőbb hülyeségekkel tematizálják a közbeszédet. Délelőtt tart egy sajtótájékoztatót valamelyik kormánypárti napos-hülye és azt követően az internetes portálokat, az ellenzéki és a közösségi médiát elöntik az ezzel kapcsolatos kommentek...


ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? - A KÖZIGAZGATÁS LEROHANÁSA (ONLINE KÖNYV - 23. RÉSZ)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok földje
2018.02.24.


A közigazgatás lerohanása

Bürokrácia nélkül nem létezhet egy ország, ezért aztán az elődünktől öröklött rendszert kisebb vagy nagyobb módosításokkal nekünk is fent kell tartanunk. Az átvétel után a lehető leghamarabb döntsük el, mennyire akarunk központosítani, azaz a központi és regionális állami szervek bírjanak nagyobb hatalommal vagy a helyi intézmények kapjanak szélesebb jogköröket. Az alapokat az új Alaptörvényünkben kell lefektetnünk, hogy aztán az ebben foglaltakat szamárvezetőként használva építsük fel újra kőről kőre azt a rendszert, amely maximális mértékben kiszolgálja az igényeinket és tartósan biztosítja hatalmunkat. És nem utolsó sorban közszolgák százezrei lessék minden óhajunkat és sóhajunkat.

Totális átszervezés


Központosítsunk – a koordinálatlan helyi döntések csak szétzilálják azt az egységes képet, amelynek kialakítása a célunk. Tudjunk mindenről, hogy mindenbe beleszólhassunk, ha akarunk, éppen ez a teljhatalom lényege. Plusz az, hogy semmi se történhessen a hátunk mögött, sem szakmai, sem elvi döntés, anyagi vonzatú meg végképp nem.

Döntsük el, hogy kegyesen milyen jogköröket hagyunk meg a helyieknek (például óvodák, bölcsődék meg nyugdíjas napközik működtetése, eb- és pónilóadó beszedése, árokparton fűnyírás), a többi feladatot pedig csoportosítsuk át azokhoz a hivatalokhoz, amelyek pontosan meghatározzák, ki mit hogyan csinálhat (építkezések, vállalkozások működése, járványügy, stb.). Gondolkodjunk minél több szintben (országunk méretétől függően), de általában a hármas osztás a nyerő: a helyi, a régiós (megyei) és az országos. Ha nagyon ki akarunk szúrni a helyiekkel, akkor vezessünk be még egy a körzeti szintet is, csokorba szedve három-öt falut-várost, ebben az esetben tényleg mindenhez lehet szavunk, ami csak szembejön, ők meg odalent fájó búcsút inthetnek az önállóságuknak. Ezek után odalent a helyieknek már csak azt kell megoldaniuk, hogy minden településről minden szintű központ elérhető legyen.

Alapvetően érdekeltek vagyunk a káosz és a bizonytalanság fokozásában, ezért aztán csavarjunk még egyet az ügymeneten és az országos intézmények véletlenszerűen kiválasztott szervezeti egységeit költöztessük a fővárosból vidékre, aztán majd odatalál az, akinek dolga van arra felé. Az ilyen típusú átszervezéssel röpke idő alatt megszabadulunk azoktól a mezei irodistáktól, akik nem akarnak heti több száz kilométert ingázni meg családjuk nélkül kies albérletben senyvedni és az állomány feltölthető saját lekötelezetteink rokonaival.

A szigorú hierarchia azonban nemcsak abban segít, hogy az alkalmazottakat egrecérozzuk, hanem abban is, hogy társadalom- és gazdaságépítő szándékaink a legutolsó faluban is maradéktalanul érvényesüljenek, a meghatározó vezetői pozíciókban pedig a saját embereink üljenek.

Az összevissza szervezett hivatalokban az is jó, hogy szinte mindenféle random ügy intézését rájuk sózhatjuk, ha pedig tovább akarjuk bővíteni a hatáskörüket mégcsak a nevüket sem kell megváltoztatni, elég csupán az újabb és újabb osztályokat, főosztályokat betoldani a rendszerbe, netalán a meglévő osztályokhoz hozzácsapni még egy-két csoportot. Miért ne férnének meg egy intézményen belül a gyámügyesek, a műemlékvédők, a hatósági állatorvosok, a fogyasztó-, állat- és növényvédők, műszaki engedélyezők, a köznevelésiek meg az okmánykiadásokkal foglalkozók?

Tartsuk folyamatosan mozgásban a dolgokat és ne hagyjuk, hogy akár egy hivatalnok előtt is világos legyen, mit hoz számára a közeljövő. A távoli jövő meg végképp vesszen homályba. A folyamatos átszervezések-áthelyezések biztosítják számunkra, hogy bármikor bárkit komolyabb indoklás és következmény nélkül kirúghassunk és attól sem kell félnünk, hogy pozíció-szűke miatt nem tudunk újabb és újabb személyeket beejtőernyőzni a rendszerbe. A szakadatlan változás (átszervezés, racionalizálás, reform, mikor minek hívjuk) elvonja a figyelmet arról is, ha egy-egy döntésünk eredményeképpen rossz irányba fordulnak a dolgok – és így a félresiklásokat sem kell bevallanunk, hiszen újabb átalakítás leple alatt suttyomban módosíthatunk az ügyek menetén, már ha van erre egyáltalán szándékunk.

Ne strapáljuk magunkat azért, hogy a hivatalnokok időben tájékoztatva legyenek, a következő hónap elsejétől pontosan hol dolgoznak, mi a neve az intézményüknek, úgyis kikutatják az ügyfelek ha sürgős ügyes-bajos dolguk van kihez kell fordulniuk, a csip-csup ügyek pedig a káosznak köszönhetően be sem kerülnek a rendszerbe köszönhetően annak, hogy a nem elég kitartók nem találnak el az illetékes ügyintézőig.

Ha egyfolytában mozognak a fogaskerekek akkor egy idő multán már szinte lehetetlen nyomon követni, mi minek a jogutódja, miből mi lett, mi szűnt meg és mi új és ember legyen a talpán aki naprakészen tudja, melyik hivatalnak konkrétan mi a feladata – ezért aztán bárkit ki lehet rúgni azért, mert nem teszi azt a dolgát, amit kellene neki.

Modernizáljunk és adjunk lehetőséget az átlagpolgároknak arra, hogy ügyes-bajos dolgaikat az internet segítségével intézhessék. Erre a célra hozassunk létre haver céggel kormányzati portált, amit aztán egy másik haverral reklámoztassuk is agyon, hagy ismerje meg a nép az új szeleket. Nem követelmény, hogy a honlap egyszerű és átlátható legyen és az sem, hogy folyamatosan működjön, az elegánsan tervezett leállásnak nevezett műszaki hibák bőven beleférnek az elvárt minőségbe. Használatához regisztrálni csak valami eldugott hivatalban lehessen, ez is korlátozza a hozzáférők számát és az sem hátrány, ha az oldalra belépők nehezen igazodnak el a különféle aloldalak tengerében, legalább kevesebb elintézendő ügy érkezik be a hivatalokba. Ha pedig panaszkodnak a polgárok, túl bonyolult, szintén aranyárban készíttessünk használati utasítást meg sillabuszt arra, milyen keresőszavakat érdemes ahhoz beírni, hogy értelmezhető keresési eredményt hozzon be a rendszer. Ha pedig túl sok a panasz, fordítsunk újabb milliárdokat a honlap „korszerűsítésre” és „bővítésre”, ahogy a helyi téglahivatalok újra és újra dizájnolására is.

További előnye a rendszerüknek, hogy a folyamatos rumliban bármikor bármilyen akta eltűnhet (ráfogható a költözésben közreműködő hanyag, semmire sem jó közmunkásokra), bármilyen fájl megsérülhet (a rendszergazdák sem állhatnak mindig a helyzet magaslatán), így kritikusaink a későbbiekben bottal üthetik a ránk nézve terhelő információkat tartalmazó dokumentumokat...

KIÉ A PSZICHOLÓGIA? KINEK ÉS MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A KRITIKAI PSZICHOLÓGIÁRA?

ÚJEGYENLŐSÉG BLOG
Szerző: GERGELY SÁRA
2018.02.23.




Olyan pszichológiára van szükségünk, amely képes a rászoruló embereknek is segítséget nyújtani. Ezért a szakmánknak együttes erővel követelnie kell, hogy a pszichológia mindenki számára elérhető legyen szolgáltatásként és szakértelemként is. Ennek az is része, hogy ne csak jómódú családok gyerekei lehessenek pszichológusok.

Ebből következik, hogy olyan pszichológiára van szükség, amely képes a társadalmi önismeretre (amikor a szakemberek, hallgatók ismerik a saját családjuk társadalmi pozícióit), reflektál a saját történetére és jelenlegi helyzetére, pozícióira – legyenek azok szakmai vagy informális pozíciók.

Az erre való törekvés manapság inkább kivétel a szabály alól, aminek okai a szakma múltjában és a jelenlegi oktatáspolitikában találhatók meg. A pszichológusok, dolgozzanak bármilyen területen, kritikai eszközökkel fedezhetik fel magukban újra a társadalmi folyamatokra érzékeny és kíváncsi szakértőt. Ehhez azonban minden szakembernek fel kell tennie ezeket a kérdéseket:

kié ma Magyarországon a pszichológia? Ki birtokolhatja ezt a tudást és ki kaphat támogatást általa?
...

MÉRT NE LEGYEK TISZTESSÉGES?

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2018.02.24.



Kiterítenek úgyis. A végsőkig kitartás és ellenállás helyzetében vagyunk. Tudnunk kell, hogy ezen a talpalatnyi földön védelmezzük nemcsak a magyar demokráciát, de az évszázadok során felhalmozott magyar civilizációs értékeket is. Egy barbár és civilizálatlan erőszakos erővel állunk szemben, amely már szinte mindent elfoglalt, saját tulajdonába vett. Nincs vesztenivalónk. Jogaink, tulajdonunk és gyermekeink jogai és tulajdona az övék lesznek. Már nincs jelentősége annak, hogy politikai elitünk annyira elkorcsosult, hogy képtelen volt lemondani rövidtávú önérdekéről, nem tudott valódi alternatívát állítani. Nélkülük, bizonyos értelemben ellenük is állunk itt egy mindenható rendszer bombazáporában. Mögöttünk nincsenek segédcsapatok. Magunkra számíthatunk. Magyarországot nem lehet elrabolni és nem lehet visszaadni. Mi vagyunk.

Nem az ő tája, utcája, háza

Azt mondják nekem, megállítva az utcán, hogy nincs kire, mire szavazni. Mit mondjanak feleségüknek és gyerekeiknek? Mit mondjanak maguknak? A választóhelyiségben pedig ott vigyorog a rendszer által előállított szavazólap. De vajon hagyhatjuk-e, hogy szomszédunk, rokonunk, munkatársunk leszavazzon „rájuk”, és mi ne legyünk ott?

Már látom a téren kifüggesztve az „emberarcú” fideszes képviselőm elégedett arcát. Ennek a korábban szorgalmas, szürke, unalmasan buta fiúnak, majd férfinak az arcát, aki bár tökéletesen alkalmatlan volt rá, de a megszállók nemzetgazdasági minisztere lett. Hogyne lenne nekem jó képviselőm, pasaparki őslakosként! Honnan tudhatná megszállóként gondját s baját azoknak, akik hármas társbérletben laktak a Pasaréten, akik a kitelepítésből jöttek vissza, akik a ferences templom harangjára ébrednek évtizedek óta, akik a Fenyvesbe vagy a Jurányiba, a Rákócziba vagy a Móriczba jártak, akik a Kalefon a gombánál találkoztak s gyújtottak rá az első cigarettára, és akikből orvosok, ügyvédek, mérnökök, tanárok lettek? Honnan tudhatná, hogy milyen volt budapestinek lenni, személyes szabadságot és autonómiát kiküzdeni egy megvert, de soha le nem győzött városban, amely megvívta harcát Tisza, Horthy, Rákosi, Kádár rendszerei ellenében, honnan tudhatná milyen budapesti magyarnak és európainak lenni, aki Felcsútról vagy Mezőkövesdről, Kisvárdáról vagy Karcagról a bűnös város képét festi le? Akiknek mi valamennyien Soros-bérencek, hazátlan bitangok, gyökértelen senkik vagyunk, akiket megszállni és kifosztani jó keresztyénnek egyenesen kötelessége.

Honnan tudhatná hol rejtegette Ottlik Géza Vas Istvánt és Németh László Zelk Zoltánt, nem az ő tája, utcája, háza, nem neki írt egyikük se, nyelvükön nem ért, hiszen a megszállók szemével néz, fülével hall, kizárólag a megszállók tolvajnyelvét beszéli? Honnan tudhatná, ki írta egy másik megszállás idején, hogy „itt Buda-ország szól: üdvözlégy ottliki ország!”, s hol volt boldog szerelmes egy kis lakásban Esterházy Péter Gittával? Honnan sejthetné, mit jelent nekünk e havas utca, nekünk, akik gyerekként együtt szánkóztunk Nagy Imrével lefelé a Sövény utcán, akik együtt jártunk Gimes fiával óvodába, akiknek apja később azt mondta, hogy ezt a várost, ezt az országot elfoglalhatják, de minket nem, ezt sose felejtsd, nekünk ez a hazánk, amit ők, az új megszállók sose érhetnek el? Honnan tudhatná, hol a haza, amikor neki a világ már csak Orbán hentes-mészáros és Tiborcz, Garancsi és Matolcsy birtokainak összefüggő láncolata, ahol stadionok lelátóiról hoznak törvényt, s ahol azon igyekeznek, hogy kineveljék az Orbánok népét? Honnan tudhatná, milyen magyarnak lenni, a nyomorult Ferihegyen leszállva és a megalázó külvároson át, a Margit körút bezárt üzletei előtt, a megszállók új építkezései közt hazavergődni, szégyenkezni, szégyenkezni és még egyszer szégyenkezni? „(Néhány napja Pozsonyból jöttem haza, vélhetően az ott ért, úgynevezett élmények hatására álmodhattam azt, hogy a barátommal arról tanakodunk, hogy vajon ki lehetett az, ki volt az a vaddisznó, aki kitalálta, hogy magyarok legyünk. Hogy kinek az agyában foganhatott meg egy ilyen képtelen éca? Ezt kiabáltuk egymás arcába, nem rejtve véka alá, hogy a másikat vádoljuk, ő volt az a felelőtlen alak, aki ezt kieszelte, ilyen hülyeséget, öregem, hogy magyar… Zárójel bezárva.)”...


AZÉRT TÜNTETNEK, HOGY NE AZ ÖSSZESZERELŐ ÜZEM LEGYEN A JÖVŐJÜK

444
Szerző: plankog
2018.02.23.


Péntek délután tartotta demonstrációját a Független Diákparlament nevű szervezet, miután Orbán Viktor nem akart velük nyilvánosan vitatkozni (Facebook-élőnk itt). A tüntetők a Deák térről a Parlament elé vonultak, több ezren voltak, többségében fiatalok.

1. Mozgalmat és ellenzéki vitát szerveznek
A Független Diákparlament tüntetéseinek egyik jellemzője, hogy miközben a felvetett problémák jogosságát még maga Velkovics Vilmos sem vonta különösebben kétségbe (nem beszélve a Magyar Tudományos Akadémiáról, ami éppen pénteken mutatta be aggasztó tanulmányát), nem könnyű konkrétumokra, pláne rövid távon teljesíthető követelésekre lefordítani ezeket a tiltakozásokat. A tananyag modernizálásától a GDP hat százálékára emelt oktatási költésekig viszonylag elvont követelések ezek, miközben egy utcai közéleti rendezvénynek általában fontos része, hogy valami többé-kevésbé kézzel fogható cél felé irányuljon.
A konkrétumok most ezek voltak:
  • Mozgalmat szerveznek Diákvagyok néven, aminek országszerte akciói lesznek.
  • Együttműködnek az Országos Diák Tanáccsal.
  • És összehoznak egy Szél Bernadett-Karácsony Gergely-Vona Gábor-vitát március 17-re oktatásügyben. (Szél és Vona ott is voltak a tüntetésen.) Március 15-én pedig újra tüntetnek.

NAIV VOLTAM, HOGY HAZAKÖLTÖZTEM

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Elaine
2018.02.24.


Valahogy úgy lehet a hazaköltözéssel is, mint a határátkeléssel: az ember mindenféle szépséget belelát előre, csak hát aztán jön a valóság, ami aztán nem ritkán csalódást okoz. A mai történet azért is érdekes, mert egy régebbi poszthoz kapcsolódik, amikor a szerző még a hazaköltözés előtt állt.

Több mint öt év Ausztrália után döntött úgy Elaine, hogy visszaköltözik Írországba. Az első hónapok csodálatosan teltek, utazgatással, családlátogatással, barátokkal töltött minőségi idővel… A problémák akkor kezdődtek, amikor szeretett volna elhelyezkedni valahol.

Mielőtt azonban rátérnénk az otthoni tapasztalataira, lássuk, hogyan vélekedett még Ausztráliában a hazaköltözésről!

„Mindenképpen hazamegyek”

„Miután 2012-ben a corki University College-ban lediplomáztam, nyolc hónapig kerestem munkát, de nem találtam semmit, így aztán ideköltöztem. Először Perthben éltem, ahol két évig egy mentális egészséggel foglalkozó szolgálatnál dolgoztam, majd utazni kezdtem, így kötöttem ki Sydneyben, ahol most az ausztrál védelmi erők tanácsadó szolgálatánál vagyok.

Szeretek itt élni, de a barátaim és én nagy árat fizetünk érte, hiszen lemaradunk esküvőkről, temetésekről. A családomnak is nehéz ez az egész. Szerintem ha itt születnének gyerekeim, összetörne a szívük.

Amikor először idejöttem, rémes volt a magány. Még ha meg is ismerkedsz emberekkel, nincs közös történetetek, nem ismeritek a másik hátterét. A barátságok sem olyan mélyek. Rengeteget utaztam, és sok barátom van különböző országokból, de el kell ismernem, könnyebben barátkozom írekkel.

Volt néhány párkapcsolatom ausztrálokkal, de mindig eljött az a pillanat, amikor el kellett döntenünk, hogy folytatjuk, vagy szakítunk. Mi értelme az egésznek, ha annyira szeretem Írországot és nem akarok örökre itt maradni? Mostanában már csak írekkel próbálok randizni.

Sok itteni ír ismerősöm mostanában költözik haza, mert gyereket szeretne és a családja mellett akar lenni. Nagyon kemény azt látni, hogy a nagy erőfeszítéssel épített szociális hálód kezd szétesni. Ez is az egyik oka annak, amiért hazaköltöznék. Van egy nagybátyám, aki a 80-as években költözött ide: vannak ausztrál barátai, de minden ír ismerőse visszaköltözött.

Dolgoztam egy perthi tanácsadó szolgálatnál, és időről időre ugyanazok a kihívások, problémák merültek fel: a barátkozás nehézségei, az otthon hiánya, a gyakori költözés – ezek a dolgok egymásra épülnek, szorongáshoz és depresszióhoz vezethetnek.

Úgy vélem, az otthonuktól távol élő emberek sokkal érzékenyebbek. Nem minden csupa napsütés és óceánpart. Keményen dolgozunk, közben a család és a barátok nélkül kell boldogulnunk. Rengeteg pluszköltség is van, hiszen senki nincs körülötted, aki szívességet tenne. Ha pedig elveszíted a munkád, akkor nincs anyagi segítség.

A barátaim állandóan a hazaköltözésről beszélnek. Nekem, egyedülállóként, könnyű dolgom van, mert ez csak rajtam áll. Nem tudom, idén vagy jövőre költözök haza, de mindenképpen hazamegyek. Otthon nincs ugyan ennyi napsütés, és hiányzik az itteni életstílus, de legalább ott vannak a barátok és a család.” (A teljes posztot itt olvashatod el.) ...

A DIÁKOK AZ UTCÁN, A HADVEZÉR BRÜSSZELBEN, AZ ALATTVALÓ A HELYÜKÖN, AZ ORSZÁG A SZAKADÉK SZÉLÉN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.02.24.


Aranykezű tamarinos, jeges, pálinkás jóreggelt kívánok a hölgyeknek, uraknak! Szombatot celebrálunk ma egész nap, miután tegnap péntek volt. Amikor is a diákok az utcán, az önmaga jelentőségétől megrészegült tudatrepedés a hanyatló Brüsszelben, az alattvalók a helyükön a görénység futószalagja mellett, az ország a megérdemelt/nem megérdemelt (?) szakadék szélén. A minőségi oktatás nem téma, az ócska, hatalmasék számára tét és kockázat nélküli agylúgozó háborúzás igen – ezt üzeni a kormány a köz pénzéből fenntartott szócsövei révén. Amelyeket nem lehet kizökkenteni abbéli törekvésükből, hogy páros lábbal rugdossák a diákokat. Akiket életkoruknál fogva ugyan nem lehet lekommunistázni, nem lehet a szemkilövető Gyurcsány nyakába varrni, de lehet Soros-bérencezni a fapados trollok szintjére kalibrált szennypropagandával. Mert – ahogy az egyik szónok nagyon helyesen elmondta – addig sem kell a problémáról beszélni. Mert – ahogy egy másik szónok nagyon helyesen elmondta – a kormány nem tűri az ellentétes véleményt, a vitapartnert, nem a meggyőzés a cél, hanem a legyőzés. Nem kell a kreativitás, a problémamegoldás a jövőért folyó versenyben, csak az előregyártott, elavult megoldások beseggelése a párt és a kormány nagyobb dicsőségére. Ez az igazi nemzeti tragédia. Balognak közben annyira futotta abból az okos kútfejéből, hogy benyögje: az iskolákban tapasztalt kitörő siker örömére az óvodákban is bevezetik a mindennapos testnevelést. Ennyit értenek ők abból, hogy a mennyiség helyett a minőségre kellene fektetni a hangsúlyt, ha azt akarjuk, hogy ennek az országnak legyen legalább valami homályos jövője.

De nincsen neki, nem lesz neki, mert már a jelene sincs. Nem én mondom, és nem azért mert Soros fizet és mert bele akarok pofázni a választás kimenetelébe. A Magyar Tudományos Akadémia mondja eléggé világosan és érthetően. A magyar oktatási rendszer rohad. Annak ellenére, hogy az iskola alapvető feladata lenne, hogy segítsen a gyerekeknek ledolgozni az otthonról hozott hátrányokat (a szegénységet, az alulképzett család jelentette hátrányt), ki lehet jelenteni, hogy a magyar oktatási rendszer esélyegyenlőtlensége az OECD-országok körében kiemelkedően magas: aki tanulatlan családból jön, semmi esélye megkapaszkodni. A életpályamodellekkel és a pedagógusok béremelésével kapcsolatos melldöngetés ellenére, az iskolai kiadások GDP-hez viszonyított aránya tekintetében a bányászbéka segge alatt vagyunk. A tanári kar öregszik, pályakezdők szinte már nem is mennek tanítani a középiskolákba. És ha ez nem volna elég: bár gyakran hallani okoséktól, hogy nem kell érettségi, mert a szakközépiskolai képzés jól hasznosul a munkaerőpiacon, a valóságban az érettségivel rendelkező 35 év alatti fiatalok közel a dupláját keresik annak, amennyit egy – az érettségivel nem egyenértékű – középfokú végzettséget szerzett fiatal vihet haza. Az összeszerelőüzemek kormányát viszont nem szabad ilyesmikkel fárasztani, ők vívják a szuverenitási harcaikat. Szóban. Plakátokon. Mikrofonok előtt. A személyes jövőjük biztonságban van, már összeharácsolták...

A 21. SZÁZADI OKTATÁSÉRT TÜNTETTEK A DIÁKOK, MÁRCIUS 15-ÉN FOLYTATJÁK

MÉRCE
Szerző: Mérce
2018.02.23.


...Az Örömóda éneklésével véget érő diáktüntetés újabb jele annak a társadalmi elégedetlenségnek, amely a választások előtt újra feltörni látszik. Az elmúlt egy hónapban ez a harmadik oktatási megmozdulás, hiszen a Független Diákparlament első tüntetése után már a Tanítanék Mozgalom is összehozott egy többezres tüntetést.

Emellett az egészségügyben dolgozók is tüntetni készülnek márciusban, sztrájkolnak az önkormányzati dolgozók, szóval feltárul előttünk az összes szektor, amelyet a Fidesz kormányzása elhanyagolt.

A mai tüntetés legfontosabb üzenete a választáson való részvétel volt. A szónokok nemcsak kritizálták a kormányzatot, de arra hívtak fel mindenkit, hogy meggyőződése, szimpátiája szerint mindenképp vegyen részt a választásokon.

Április 8-a tétje tehát minden jel szerint ezeknek a szétvert, alulfinanszírozott és elhanyagolt, de közben létfontosságú társadalmi intézményeknek a jövője lesz...

GAZDASÁGI BŰNÖZÉS: VAKFOLTOK A TÉRKÉPEN

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2018.02.23.


- A 2018-as elemzést megalapozó felmérésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be

- A vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el
- Kettős kihívás a vállalkozások számára: meg kell találniuk az arany középutat a hatékonyság és a költségek között

A világ négy legnagyobb – big four – könyvvizsgáló cégeinek egyike, a PwC kétéves rendszerességgel készíti el világméretű, átfogó elemzését a gazdasági bűnözésről. A 2017-ben elvégzett felmérés alapján most publikált összegzés részletesen tárgyalja a Magyarországra jellemző állapotokat.

A 2018-as elemzést megalapozó felmérésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be.
Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi minősül visszaélésnek, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében.

Itt az idő, hogy a szervezetek a visszaélésekhez egy új, holisztikusabb szemléletmóddal közelítsenek – javasolja a PwC –, felismerve, hogy azok nem pusztán kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyékiparágat hoznak létre. Mivel a visszaélések rejtve zajlanak, veszélyes nem ismerni a szervezeten belüli hatásmechanizmusukat.
Az elemzés négy fő fejezeten – Magyarországi körkép-kórkép; Visszaélések napjainkban; Felkészültségből jeles?; Állítsuk a technológiát a visszaélések elleni küzdelem szolgálatába! – keresztül, átfogóan vizsgálja a világszerte megfigyelhető jelenségeket és azon belül pozícionálja a magyarországi gazdasági bűnözésre jellemző adatokat.
A felmérés szerint a globális szervezetek 49%-a ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált. Magyarországon ez az arány még magasabb, 51%.

Vakfolt: csak ötödik a korrupció

Meglepő módon a vesztegetés és korrupció 2007 óta először nem került a három leggyakoribb magyarországi gazdasági bűncselekmény közé; csak az ötödik helyet foglalja el, köszönhetően annak, hogy a válaszadók mindössze 19%-a találkozott korrupcióval a saját cégénél az elmúlt 24 hónapban – a kissé emelkedő kelet-európai és globális trendek ellenére.

Jelentős ugyanakkor azoknak a magyarországi válaszadóknak az aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44%), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (59%), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekinti a PwC a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon.
A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42%) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik az „újfajta” visszaélések, amelyek jelentősége olyan mértékben nőtt, hogy a felmérésben első alkalommal tüntették fel azokat külön kockázati tényezőkként. Ilyenek például a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39%) és az üzleti szabályszegés (28%), amelyek a válaszokban megjelölt összes visszaélés közül a második, illetve negyedik helyen állnak.
Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58%), ami szembetűnő változás a korábbi felméréshez képest (33%). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” („frenemies”), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.
Az elkövetőket bemutató statisztikát közelebbről megvizsgálva az is kiderül, hogy az elkövetők jellemzően az üzemeltetési és gyártási területeken dolgoznak, de a szervezet bármelyik szintjéről kikerülhetnek. A magyar minta alapján az esetek 44%-ában az elkövető a közép-/felsővezetéshez tartozott...

AZ ELIOS ZRT. KÖZBESZERZÉSES BEVÉTELEINEK 84 SZÁZALÉKÁT AZ EURÓPAI UNIÓ FIZETTE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN

2018.02.23.


Az OLAF a vidéki városok közvilágítás-korszerűsítése kapcsán vizsgálta az Elios Zrt. közbeszerzéses megbízásait, a cég tevékenysége azonban nem merült ki ennyiben. Az elmúlt években egyetemeknek és stadionokban is dolgozott az Elios, 2017-ben pedig a MÁV-val és az MVM-mel is kötött egy-egy nagy szerződést. Most kigyűjtöttük az Elios által 2010 és 2017 között elnyert összes közpénzes megbízást a Közbeszerzési Adatbázisból, táblázatunk itt megtekinthető. Az összesítésből kiderült, hogy a cég közbeszerzéses bevételeinek mintegy 84 százaléka uniós forrásból származott 2010-2016 között.

Az Elios egészen 2017 őszéig, nagyjából az OLAF-ellenőrök mejgelenéséig nyert közbeszerzéseket. A munkák nagy részét minden évben európai uniós forrásokból fizették a megbízók: az EU-s források aránya szinte végig 80 és 100 százalék között volt az Elios Zrt. (korábban ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) által hét év alatt elnyert tendereknél. Csak 2016-ban nem jutott a céghez egy forint európai uniós pénz sem.

A Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozás 2010-ben 567 millió, 2011-ben 1,54 milliárd, 2012-ben 418 millió, 2013-ban 714 millió, 2014-ben 3,38 milliárd, 2015-ben 7,28 milliárd, 2016-ban 485 millió értékben nyert el közbeszerzéses munkákat, 2017-ben pedig más cégekkel együtt egy 50 milliárd forintos megbízásra vonatkozó keretszerződésben vehetett részt...

SOROS "HARMADIK ARCA"

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.02.23.


Soros Györgyöt sokan országok – és ezen belül a magyar nemzet – ellen szövetkező, mohó spekulánsnak tartják. Én – másokkal együtt – a társadalmi haladás önzetlen támogatójának és az egyéni szabadság harcosának tekintem. Van azonban Soros Györgynek egy harmadik – kevéssé ismert – arca: egy érdekes tudományos modell – a reflexivitás – megfogalmazója. Az általa felvetett – részben filozófiai előtanulmányaiból, részben saját befektetői gyakorlatából leszűrt – szemléleti modell az emberi viselkedés két kiiktathatatlan elemét kapcsolja egybe: a tévedhetőséget (fallability) és a válaszolási kényszert (reflexivity). (Soros György: Fallibility, Reflexivity, and the Human Uncertainty Principle, 2014.) Eszerint a környező valóság ránk gyakorolt hatásai, az ezekről kialakított elképzeléseink, az eseményekből kiolvasott logika beavatkozásra késztet. Ám akár helyes modell alapján okoskodunk, akár téveszmék vezetnek, beavatkozásunkkal átalakítjuk a valóságot, amely újra és újra tettekre serkent. Az embert gyakran porszemként sodró történelmi vihart tehát részben önmagunk generáljuk.

Amikor éppen történnek velünk az események, hajlamosan vagyunk elfelejtkezni erről. Évek vagy évtizedek múltán visszapillantva válik világossá ez a reflexivitás által formált valóság. Mindez nem tűnhet különösebben fontos elméleti konstrukciónak. Ám néhány napja jelent meg az IMF vezető kutatójának – a válságok és a szabályozás különös ellenütemű mozgását elemző – tanulmánya (Dagher, J.: Regulatory Cycles: Revisiting the Political Economy of Financial Crises, 2018). A szerző, nagy történelmi adatbázisra támaszkodva, a gazdasági válságok kialakulásának és lefolyásának – éppen a reflexivitás modelljét tükröző – különös ciklusát azonosította. A ciklus a válságot követően bevezetett szigorú szabályozás lazulásával indul. A gazdaság növekedése gyorsul, majd szárnyalni kezd. Egy nehezen előre jelezhető csúcspontot elérve azonban váratlanul összeomlik. A depresszió gazdasági és politikai következményeként újra szigorú szabályozást vezetnek be. Az élet azután fokozatosan újraindul. Majd az élénkülést erősítendő, ismét enyhíteni kezdik a szabályozást, és csökkentik az adókat. A növekedés egyre dinamikusabb, egekbe szökik a részvénypiac, ám váratlanul újra összeomlik, és minden elölről kezdődik.

A cikk – adatokkal alátámasztott – következtetése: az összeomlásokat döntő mértékben a válságot követő szabályozási szigorításokat kiiktató politika generálja. Ezért azt tanácsolja: legyünk óvatosak a feltételekkel és a következményekkel nem számoló deregulációval és adócsökkentéssel. Ugyanakkor a cikk a politika reflexív működését is jól példázza. A fellendülés és a válság emlékének elhalványulása erősíti a befektetők kockázatkereső viselkedését. A válságot követően megszigorított pénzügyi szabályozást – többnyire a leggazdagabb és legnagyobb hatalmú befektetők nyomására – kezdik korlátként tekinteni. A lazítások és a pénzügyi ösztönzők – ahogyan a serkentőszerek egyre növekvő adagja nehezen kontrollálható aktivitásra serkenti az embert – nekilendíti a gazdaságot, ám szükségszerűen megnő a krízis kockázata is. A politikus azonban – ahelyett, hogy óvatosságra intené a polgárokat és a vállalkozókat – éppenséggel a „lovak közzé dobja a gyeplőt”. Ezzel a nemrég még szigorúan szabályozott piacon, a válság tapasztalatainak tükrében megfontoltan viselkedő befektetők versenye átmegy „fogd, ahol éred” verekedéssé. És csak idő kérdése, mikor következik be egy újabb katasztrófa...

BÁRÁNDY PÉTER: AZ IGAZSÁGOSSÁG FELÜLÍRHATJA A TÖRVÉNYT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁTH JÓZSEF
2018.02.24.


Időről időre felmerül a kérdés, hogy egyáltalán demokrácia-e az illiberális demokrácia, vagy már autokráciában élünk, amely önálló politikai-kormányzati formának tekinthető. Ezzel párhuzamosan rendre felvetődik az is: jogállam-e még Magyarország, ahol számos olyan törvényt hoztak, amely ellentmond az európai jogfejlődésnek, sőt alapelveikben még egymásnak is. Erről kérdeztük Bárándy Pétert, a Medgyessy-kormány igazságügyi miniszterét.

Magyarország még jogállam?

– Ha tömören kell felelnem a kérdésre, akkor azt mondanám: már nem. A dolgok azonban nem feketék-fehérek. Például az is egy folyamat, ahogy egyes nyugtalanító tünetek betegséggé állnak össze, épp így a társadalom immunrendszere is fokozatosan pusztul le. Tény, nálunk nagyon súlyos betegségtüneteket mutat a jogállamiság.

Talán nem véletlen, hogy éppen a beteg demokráciák megnevezést használta az a kelet-közép-európai illiberális rendszerekről szóló tanulmány, amelyet a közelmúltban civil szervezetek jelentettek meg Brüsszelben.

– Alighanem megalapozott ez a szóhasználat. A jogrendszer működésében erről tanúskodik a jogalkotás mikéntje, a megalkotott jogszabályok minősége, de akkor is ide jutunk, ha azt nézzük, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét miként próbálja maga alá gyűrni a hatalom. Ugyanannak a szindrómának egyik tünete az is, ahogy az úgynevezett független intézmények működnek, ahogyan vezetőiket befolyásolja a kormányzat, és rajtuk keresztül rövid pórázon tartja ezeket a szervezeteket. A jogállamiság sérelmét jelenti az is, ahogyan a gazdaságot jogszerűnek csak felületes szemlélő által értékelhető módszerekkel manipulálják, például pályázatnak nevezett, de valójában eleve névre szóló megbízásokkal. Tehát a kérdésre az a pontosabb válaszom, hogy bár az ország működése még felmutat egyes, a joguralomra jellemző ismertetőjegyeket – például a bíráskodásban –, de ez már nem jogállam. Jogállamban ugyanis nem fordulhatna elő, hogy a bírósági döntéseket megelőző ügyészségi eljárásokon időnként nyilvánvaló politikai befolyás ismerhető fel.

Tehát joggal is lehet jogsértést elkövetni?

– Persze, ahogy a bűnügyi tudósításokban gyakran említenek fegyvernek látszó tárgyakat, úgy törvénynek látszó szövegekkel is el lehet követni jogsértéseket, ha azok tartalmukat tekintve nem alkotmányosak, vagy létrejöttük már eleve nem felel meg az alkotmányos előírásoknak.

Ön a törvénynek látszó szövegek közül melyeket tartja a legkirívóbbaknak?

– Ezek közé tartozik maga az Alaptörvény is. Az alkotmányosság követelményének egyáltalán nem felel meg, ahogy ez a szöveg keletkezett, ahogy nem folyt róla egyeztetés – hiszen puccsszerűen fogadták el –, és amilyen silány a tartalma is. De említhetném azokat a jogalkotási szörnyszülötteket is, amelyeket névre szólóan, egyes személyek érdekében hoztak létre. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak a társadalom optimális működését kell elősegítenie. Nagy a baj, amikor egyes emberek pillanatnyi érdekét szolgálja, miközben még az sem biztos, hogy számukra hosszú távon előnyösen. De gyakori eset az is, hogy a szerdán meghozott jogszabály, amelyet kedden terjesztettek elő, csütörtökön már hasznot is hoz egy-egy jól körülhatárolható csoportnak...

ECCE HOMO

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.02.24.


Manapság a kulináriák mennek, meg az Ottó. A Tóth Ottó. A nemzeth még meg sem emésztette a tücsköket, amelyeket Soros Gyuri bácsi tolt le a torkán, mint a libákat tömni szokás, erőnek erejével, máris itt van neki Németh Szilárd csirkeszárnya.

A rezsi őre, a nemzetbiztonság harcosa, a szélberniölő momentán fakanállal mutatja a beléje ájult egyedeknek, hogy nem robot ő, hanem húsos, véres organizmus, ugyanúgy megverve az éhség mardosó érzésével valamint a szarás gyönyörével és keservével, mint akármelyik csonthéjú nyugdíjas.

A Csepeli Hírmondó című nyomdaipari termékben, amely fogantatásától a komcsik basztatására és egyetlenünk csodatételeire alapozva írja a sajtótörténet rongyos lapjait, ámde arany pennával, állandó rovata van Németh Szilárdnak, „Így főzök én” címmel.

Az e heti számban csirkeszárnyból varázsol, vonszol elő mintegy elmondhatatlan kéjeket, alapozva arra, hogy ez a madárvégtag a lábával együtt a nyugdíjasok steakje. Ez az ő mannájuk a szürke köznapokon, amikor nem olvashatni és láthatni Németh Szilárdot, bár az ilyenek viszonylag ritkák, sőt, voltaképp nincsenek is.

A mesterséf ott követi el a hibát, hogy libazsírral operál, ezzel buktatva le magát, mert ilyet nyugdíjas sohasem látott, és keveri a gépolajjal. „Mivel a szárny viszonylag zsírtalan és rövid ideig főtt a levesben, libazsírral oldom meg, hogy az ízek, zamatok, vitaminok kioldódjanak.” – így az ínyesmester, és csak csettinthetünk...