2023. február 6., hétfő

CSEH TAMÁS: „EGYIK NAP ARRA ÉBREDTÜNK, HOGY INDIÁNOK VAGYUNK”

MAGYAR NARANCS
Szerző: ARTNER SISSO
2023.02.05.



Az elmúlt hetekben lett volna nyolcvanéves, és éppen tizenöt éve beszélgettünk vele: Cseh Tamás akkor már nagybeteg volt, tüdőrákkal küzdött, de örült a frissen megjelent beszélgetőkönyvének. Artner Sisso interjúját idézzük fel az Ásatás sorozatban.


„Márpedig ahogy ez kinéz, megnémulok, s az a kevés is tűnni fog. Az a kevés - nem is tudom, hogy hívjam azt, talán csak így: volt egy-két este” – énekelte Cseh Tamás az Antoine és Désiré című lemezen, sikere teljében, a hetvenes évek végén. Négy évtizede mondja el dalban, Bereményi Géza szövegeire, hogy mi a helyzet a világgal, és benne velünk. Másfél éve hallgat, mintha a „jóslatot” teljesítette volna be, és küzd a betegségével. Megjelent vele egy „beszélgetőkönyv” és egy dupla válogatásalbum. Összegez.

Magyar Narancs: Az elmúlt év Bérczes László beszélgetőkönyve szerint is a számvetéssel telt. Hogyan élted meg ezt az időszakot? Utólag őszintének találod a könyvet?

Cseh Tamás: Lekötötte az energiáimat az orvoshoz járás, a napi vizsgálatok, a kezelések, a különös műtétek. Olyan volt mindig, mint egy fellépés, izgultam. Igyekeztem nem férfiatlan lenni, ha már ez van, nem vinnyogni. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, biztos voltam benne, hogy vége van a meccsnek. Lefoglalt, hogy elintézzem, lezárjam a dolgokat a családdal, a barátokkal. Nem is volt időm sajnálni magam. A könyv is lekötött, meg az is, hogy úgymond zárjam az ajtót. A furcsa helyzet most áll elő, amikor állítólag javulás van, hogy egyszerűen nem tudok mit kezdeni a kapott idővel. A könyv kényszerített, hogy ne hazudjak már itt a végén, mert azért az ember hajlamos szépíteni a dolgokat. Néha fájdalmas volt, hogy igazat kellett mondani, helyenként pedig hiányolom a még őszintébb megnyilatkozásokat, de akkor meg kitárulkozó lettem volna, és az sem lett volna jó. Végül is nem bulvárkönyv lett, hanem egy emberről szóló történet. Bárki regénnyé válik, ha leíródik a története, csak én egy színpadon álló ember voltam, és ez másoknak érdekesebb. Számvetés volt az is, hogy megjelent az Esszencia című dupla cédé, negyven dallal. Végig kellett hallgatni az összest, nekem, aki szinte soha nem hallgatom magam, mert voltak több változatban felvett dalok, és el kellett dönteni, hogy melyik legyen rajta a lemezen. Akik a dalainkat szerették, azok meg fogják venni, és akkor már legyen jól körüljárva a dolog. A Gézával csencseltünk a dalokkal, mint két vásáros, de azért nem voltak nagy viták...

AZ ELEKTROMOS VÁRMEGYE – DEBRECENI AKKUGYÁR PRO ÉS KONTRA

YOUTUBE
Szerző: HORVÁTH ANDRÁS
2023.02.04.



Forrnak az indulatok a debreceni akkumulátor gyár körül. Jogos a félelem és a harag? 

Korrekció: 1., 10 milliárd tonna co2 helyett 10 milliárd kg. 2., A CATL gyár mellett épülő Semicorp tulajai vannak házi őrizetben, ez a gyár gyártja az akkukhoz a fóliát majd a CATL számára. 


Videó bevágások: HVG, ATV, Debreciner, Átlátszó, LG Chem, BMW, CATL, SAMSUNG,


„LE KELL SZÁLLNI AZOKRÓL A MINTÁKRÓL, AMELYEK RENDRE FIDESZES KÉTHARMADOKHOZ VEZETTEK” – DONÁTH ANNA VISSZATÉRT A POLITIKÁBA - INTENZÍV DONÁTH ANNA-KULTUSZ ÉPÍTÉSÉBE KEZDETT A MOMENTUM MOZGALOM

NÉPSZAVA
Szerző: P.L.
2023.02.06.


Bár nemrég hozta világra gyermekét, „itt áll, mert másként nem tehet” – kezdte Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt a „jövőértékelő” beszédet, amellyel négy hónap kihagyás után szombaton a visszatérését jelentette be a politikába.

Az ellenzéki párt kvázi kongresszust szervezett a bejelentésnek, amelyen a politikus arról beszélt, le kell szállni azokról az ellenzéki mintákról, amelyek rendre fideszes kétharmadokhoz vezettek. Szerinte ki kell mondani, hogy azzal, amit az ellenzék 2010 óta csinál, nem lehet a rendszerváltást befejezni. Ő napi szinten érzi az országban a szorongást, amely 2022. április 3-ával csak tovább fokozódott. – A mi dolgunk, hogy megállítsuk azt az ámokfutást, amit ma magyar politikának nevezünk. Harminc éve a szüleink optimistán tekintettek a jövőbe, mi azonban most egyre reménytelenebbnek és kiszámíthatatlannak látjuk a jövőt. Erős demokrácia építése helyett magukat erősnek gondoló emberek estek egymásnak – fogalmazott.

2022. április 3. azt megmutatta, hogy egy színtelen-szagtalan, sokszereplős összefogással nem lehet leváltani a rendszert

– jelentette ki Donáth Anna. Azt viszont biztosnak nevezte, hogy egyszer az Orbán-rendszernek is vége lesz, mert minden, ami hazugságra épül, egyszer összeomlik. A pártnak arra kell készülnie, hogy mi lesz a rendszer bukása után, ezért három fő feladatot jelölt meg. Egyrészt, „másként kell bánnunk egymással”, fel kell számolni a politikusok ellenségkereső retorikáit. Bajban lehet megismerni a másik természetét, ezért meg kell mutatni, hogy emberek vagyunk - mondta. Második feladatként azt jelölte meg, hogy új szövetséget kössenek a civilek és a politikusok, mert a politikusokat ma kvázi a civil-szféra ellenében határozzák meg. A harmadik feladatnak pedig a jövő közös Magyarországának megtervezését nevezte. Erős demokráciára és erős demokratikus szervezetekre van szükség, ki kell lépni abból a hazugságspirálból, hogy mindent a kormányhoz igazítunk – közölte Donáth Anna...

UNGÁR PÉTER: AZ ÖSSZEFOGÁS HALOTT

NÉPSZAVA
Szerző: P.L.
2023.02.06.


Az LMP társelnöke szerint verseny helyett „moralizáló picsogás” lett jellemző a választási vereség után. Schmuck Erzsébet, a párt másik társelnöke pedig egyebek között arról beszélt, hogy az akkumulátorgyárak építése nem az emberek és az élhető jövő, hanem az országba behozott autógyárak érdeke.


Meglehetősen kemény szavakkal bírálta az ellenzéket Ungár Péter, az LMP társelnöke a párt kongresszusán. A 24.hu szerint a politikus beszélt a debreceni akkumulátorgyár ügyéről, de felszólalásának nagyobbik részében az ellenzékkel kapcsolatban fejtette ki a véleményét.

Jövőre már késő lesz, most kell küzdeni az akkumulátorgyárak létesítése ellen, mert ha megvalósulnak a tervezett beruházások, azok helyrehozhatatlan pusztítást okoznak a kormányzati ciklus végére - jelentette ki a politikus. Szemfényvesztésnek tartja, hogy ezek a beruházások megoldanák a magyar gazdaság bajait, és azt a felfogást is zsákutcának nevezte, amely a külföldi tőke Magyarországra csábításában látja a megoldást.

Az ellenzék állapotára rátérve Ungár Péter kijelentette, verseny helyett moralizáló picsogás lett a jellemző a tavaly áprilisi választási vereség után. Elmondása szerint évek óta hallgatták, hogy rajtuk múlik a választási győzelem, a tavalyi teljesítmény azonban egy tisztességes vereséghez sem volt elég.

„Az összefogás halott”

- vonta le a következtetést...

AZ, HOGY HOVÁ SZÜLETIK EGY GYEREK, A KÉSŐBBI ÁLMAIT IS MEGHATÁROZZA

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.02.06.


A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.

A fejlett országokban élők, köztük a magyarok kétharmada aggódik amiatt, hogy nem él majd olyan anyagi biztonságban, mint a szülei, attól pedig különösen tart, hogy a gyerekeiknek még ennél is rosszabb lesz. A megkérdezettek szerint 10 szegény gyerekből hat felnőttként is szegény lesz; emellett a legkétségbeesettebbek és a legboldogtalanabbak érzik a legkevésbé azt, hogy a politikusok képviselnék az érdekeiket. Így nem csoda, hogy a legtöbben úgy látják, hogy alig van társadalmi mobilitás az országukban, és valójában nem is tévednek nagyot: az európai OECD-országokban öt, Magyarországon hét generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy a szegény családok gyerekei megközelítsék saját hazájuk átlagjövedelmét. A szegény családokba született gyerekek várhatóan 20 százalékkal kevesebbet fognak keresni felnőtt korukban, mint jómódú családokból származó társaik – derül ki az OECD társadalmi mobilitás helyzetét bemutató oldalán.

Az így kirajzolódó társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében az OECD-országok átlagában a háztartások leggazdagabb 10 százaléka birtokolja a háztartások összes vagyonának több mint felét, és az egyenlőtlenség öröklődik: a legnagyobb jövedelemmel rendelkező családok gyerekei átlagosan több mint kétszer akkora vagyonnal indulnak neki az életnek, mint a legszegényebb háztartástokba született gyerekek.

Az alacsony színvonalú munkahelyekről a legnehezebb kitörni: nagyon kicsi eséllyel lehet elhagyni a rosszul fizetett és átmeneti munkák világát, ahogy az alacsony iskolai végzettségűeknek sincs sok lehetőségük arra, hogy át- vagy továbbképezzék magukat. Ezen a helyzeten a technológiai fejlődés sem segít igazán, hiszen az automatizálás, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció miatt kicsi a kereslet a középszintű készségek iránt, miközben a magas és alacsony szintű készségekkel (a nehezen automatizálható feladatokra) egyre könnyebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A vidéken élőknél különösen súlyos a helyzet, mert ott az alacsonyabb technológiai felkészültség miatt nehezebb alkalmazkodni az új világhoz – írja az OECD január 31-én publikált, az oktatási méltányosságról és inklúzióról szóló jelentése. A vagyoni egyenlőtlenségeket a nemek közötti egyenlőtlenségek is fokozzák: hiába töltenek a nők több évet iskolákban, még mindig jóval kevesebbet keresnek és sokkal kisebb arányban töltenek be vezető pozíciót, mint a férfiak.

A nők mellett a kisebbségi csoporthoz tartozásnak is nagy ára van. A tanulmányok azt mutatják, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozó és LMBTQI embereket kisebb valószínűséggel hívják be állásinterjúra, és az álláslehetőségeik is rosszabbak, ami nemcsak emberi jogi, de komoly gazdasági károkat is okoz.

Az egyenlőtlen életkezdésen az iskola sem tud sokat javítani

Azt, hogy a társadalmi különbségek mennyire befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, a serdülőkorra lesznek igazán nyilvánvalók – derül ki az OECD oldalán. Azok a tizenöt évesek, akiknek szülei a társadalmi-gazdasági helyzet szempontjából a felső 25 százalékba tartoznak, az oktatási rendszerek eredményességét mérő PISA-teszteken is jobban teljesítenek, mint az alsó 25 százalékba tartozó gyerekek. De nemcsak a család, hanem az iskolai környezet is sokat számít: azokban az iskolákban, ahol a legtöbb tanuló hátrányos helyzetű családból származik, a gyerekek rosszabbul teljesítenek – függetlenül attól, hogy milyen státuszúak a szüleik. Magyarán a szegregált iskola minden oda járó gyerek eredményét lehúzza, erősítve ezzel az esélyegyenlőtlenséget.

Az, hogy hová születik egy gyerek, a későbbi álmait is meghatározza: az OECD-országokban a szegény családból származó 15 éveseknek csak a fele számít arra, hogy el fog jutni az egyetemig, míg a magas státuszú családok gyerekei esetében ötből több mint négy készül úgy, hogy diplomát szerez. Ezt aztán az adatok vissza is igazolják: a diplomás szülők gyerekei 45 százalékponttal nagyobb valószínűséggel szereznek maguk is egyetemi diplomát, mint azok, akik szüleinek legfeljebb középfokú végzettsége van. Emellett valószínűleg egészségesebbek lesznek, és a pénzük is több lesz.

A lányok és fiúk közötti iskolai különbségek az egyetlen olyan terület, ami sokat javult az elmúlt bő évtizedben

Nemcsak felnőttkorban, de az iskolában is vannak a lányok és fiúk között különbségek: a lányok még mindig rosszabbul teljesítenek matematikából és számolásból, és alulreprezentáltak az egyetemeken a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) területén. Ennek ellenére az adatok azt mutatják, hogy a nemek közötti különbség az egyetlen olyan terület, ami a PISA eredményei szerint is 2009 és 2018 között számottevően javult: sok országban jelentős mértékben csökkentek a lányok és fiúk közötti különbségek – olvasható az OECD január 31-én publikált jelentésében. Az OECD-országok átlagában a fiúk olvasási pontszámai nőttek, a lányoké viszont csökkentek; Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Svédországban a fiúk és a lányok pontszámai egyaránt nőttek, de a fiúk esetében nagyobb mértékben, így tehát csökkent a nemek közötti különbség; Magyarországon, Japánban, Új-Zélandon, Szlovákiában és Svájcban pedig épp ellenkezőleg, mindkét csoport pontszámai csökkentek, de a lányok teljesítménye nagyobb mértékben, így ezekben az országokban emiatt csökkent a nemek közötti különbség.

Faluról és a lepusztult városrészekből sem könnyű a kitörés...

AZ EGÉSZSÉGÜGY JOBBÍTÁSÁÉRT KEZDENEK NYOMÁSGYAKORLÁSBA AZ ORVOSOK

MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK
2023.02.04.


...A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.

A MOK által javasolt alapelvek

1. Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika

2. Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer

3. Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés

4. Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép

5. Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése

A MOK legfrissebb szakmai anyagai - benne a kamara hosszú távú javaslataival – a lenti linkeken érhetők el.

Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni. Ezért a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig.

Emellett szükségesek olyan azonnali korrekciók, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság.

1. 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés

2. A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése

Biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével .

3. A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása


Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke." - tolmácsolta a MOK véleményét Svéd Tamás titkár.

Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett dönt.

A Magyar Orvosi Kamara Rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésén az alábbi dokumentumot fogadta el:
Látlelet a magyar egészségügyről

A kamara országos elnöksége által készített háttéranyag:
A korszerű és humánus egészségügy alapvetései
 

AZÉRT KERESNEK TÖBBET AZ ORVOSOK, MINT AZ ÁLLAMTITKÁROK, MERT ÉRTÉKESEBB A MUNKÁJUK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.02.06.


“Vannak orvosok, akik többet keresnek, mint az államtitkárok” – mondta az egészségügyi államtitkár egy sajtótájékoztatón. Takács Péter szerint ez tükrözi, hogy megbecsülik az orvosokat. Ezzel a megállapítással azért nem értünk egyet, mert egyrészt nem minden orvos keres többet, mint egy államtitkár, holott minden orvos értékesebb munkát végez a gyógyítással, mint egy államtitkár, aki nem tud egy egészségügyi programot se készíteni, államtitkár pedig bárki lehet, de orvos nem. Emellett nem tudjuk, hogy akik többet keresnek, jelentősen többet keresnek-e, mint egy államtitkár.

Ha egy államtitkár még valamiféle egyeztetés után is olyan kormányzati tervet tesz az asztalra az egészségügyi rendszer átalakításáról, amelyet a szakmai kamara nem fogad el, az az államtitkár megbukott, alkalmatlan a feladata ellátására, és azonnal ki kell rúgni. Ha ezek után még arra hivatkozik, hogy vannak orvosok, akik többet keresnek nála, akkor a sajtótájékoztatója után azonnali hatállyal kelle elbocsátani. Ha pedig a Covid sikeres kezelésével illusztrálja a magyar egészésgügy állítólagos jó működését, akkor még azt is ki kell rúgni, aki kinevezte.

A MOK rendkívüli országos küldöttközgyűlését azért hívták össze, mivel úgy gondolták az orvosok, hogy az új törvény és a rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, és a betegek helyzete is jelentősen romlik. A küldöttgyűlés megszavazta, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe a saját feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe. Ez elég drasztikus ellenállás, ami kifejezi az orvostársadalom véleményét.

Az egyes orvosoknál kevesebbet kereső Takács Péter államtitkár erre azt mondja, hogy “nem az orvostársadalommal, nem az egészségügyi dolgozókkal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) van konfliktus”, amivel azt a hamis látszatot akarják kelteni, mintha a háziorvosok és a kórházi orvosok nevében hozott döntés nem a háziorvosok és a kórházi orvosok érdekeit szolgálná, hanem az orvosok ellene lennének a tiltakozásnak. Ilyet azonban egyetlen orvos nem mondott, csak az államtitkár és a kormány választja el a kamarát az általa képviselt orvosoktól.


Ennél sokkal érthetőbben és átláthatóbban fogalmazott maga a Fidesz, amely azt közölte, hogy a MOK a “dollárbaloldal” utasításait hajtja végre, mert “Gyurcsány emberei a magyar orvosokat arra próbálják rávenni, hogy ne lássák el a betegeket, és ezzel a magyar emberek egészségét és az életét veszélyeztessék”. Aki ennek a demagógiának bedől, az már annyira idióta hülye, hogy költözzön ki Azerbajdzsánba, ha szellemi társakat keres, Aliyev diktatúrájában megtalálja. Habár a mester legjobb magyar tanítványa lassan ugyanolyan viszonyokat teremt az egykori Magyarország területén.

Egyszóval, az orvosok egyrészről rendes emberek, csak az orvoskamara nem az. De ha kiderül, hogy a MOK nem maga találta ki a tiltakozást, hanem az orvosok állnak mögötte, és ők nem írják alá a szerződéseket, akkor viszont a betegek ellenségei, akiknek minden vágyuk az, hogy veszélyeztessék a betegeket, szemben a kínai vakcinákkal és akkumulátorokkal gyilkoló nemzeti kormánnyal. Akkor senki ne felejtse, milyen sokat keresnek ezek a fehérköpenyes sarlatánok, egyesek még többet, mint a betegekért aggódó fideszes államtitkárok. Ezt mondja a “nemzeti” kormány.

Sok hülyeséget el tudnak hitetni a magyarokkal ezek a propagandisták, csak egyet nem, hogy az orvosok szervezett tiltakozása mögött a “dollárbaloldal”, vagyis az Orbán által el(ki)tartott hivatalos ellenzék áll. Ezt ugyanis senki nem nézi ki belőlük. Ez az ellenzék még azon a szinten sincs, mint a taxisblokád idején az értelmiségi SZDSZ, amely arra nem volt képes, hogy egy taxit hívjon, nem pedig arra, hogy taxisblokádot szervezzen. Pedig az SZDSZ akkor egy működőképes párt volt, a mai ellenzékhez képest egy professzionális és rendkívül hatékony organizáció...

EGYÁLTALÁN NEM VÁGYUNK SEMMIBEN VILÁGELSŐSÉGRE. CSAK EGY NORMÁLIS ORSZÁGRA, AMIBEN MONDJUK MEGFELELŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS VAN, JÖVŐKÉPET ADÓ OKTATÁS, KISZÁMÍTHATÓ, TERVEZHETŐ ÉS ÉLVEZHETŐ ÉLET

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.06.


A hét végén fejeztem be Robert Macfarlane Lennvilág című könyvét…

Különösen érintett, hogy az olvasása időben egybeesett a tervezett magyarországi akkumulátorgyárakkal kapcsolatos eseményekkel.

Ugyanis a könyv, főleg a második fele, sokkoló részletességgel tárgyalja az emberi felelősséget, a környezetkárosítást. Részletesen foglalkozik a gleccserjég olvadásával, annak veszélyeivel. Történeteket olvashatunk, melyeknek az üzenete azonos: megállíthatatlan folyamatok részesei vagyunk, melyeket egy dolog mozgat, az emberi érdekek. Harc ez, hiszen vannak, akik a környezetért harcolnak, mások pedig a haszonért. Sajnos, ez utóbbi az erősebb.

A könyv végén arról ír, hogy az ember a föld mélyére két dologért rejt el valamit: vagy, mert el akarja titkolni mások elől (lásd piramisok, vagy épp a tömegsírok), vagy, mert meg akarja védeni a jövőt. Ide az atomhulladékok tartoznak, melyek emberi léptékkel nem mérhető ideig jelentek veszélyt. A tárolásuk félelmetesen sok pénzt és kockázatot rejt. Hiszen a természet erőit nem uraljuk… bármennyire szeretnénk. Még akkor sem tudunk fölé kerekedni, ha tönkre tesszük.

Persze sok más dologról is ír még… amit nagyon fontos lenne érteni mindannyiunknak.
Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos félelmek, fenntartások szerintem is jogosak.

Egyrészt, mert nagyon sokan nem hisznek, nem hiszünk a nem átlátható tervezésekben, a titkosított információk (nekem legalábbis) már rég elvették a bizalmamat. (Addig is, de pl. a lélegeztetőgépek történeténél teljesen….)

A másik, hogy a környezeti ártalmak korát éljük, és mi, akik a jövőért jogosan felelősséget érzőknek gondoljuk magunkat, ezt nem akarjuk már fokozni.

A harmadik, hogy ilyen horderejű döntéseknél nem utólagosan kellene tájékoztatni azokat az embereket, akik ott élnek, hiszen az ő életterükről van szó. A látszatdemokráciát játsszuk egy sor területen, de itt még az is elmaradt.

A negyedik pedig, hogy azt hiszem, sokan nem arra vágyunk, hogy „akkumulátor-nagyhatalmak” legyünk. Egyáltalán nem vágyunk semmiben világelsőségre. Csak egy normális országra, amiben mondjuk megfelelő egészségügyi szolgáltatás van, jövőképet adó oktatás, kiszámítható, tervezhető és élvezhető élet.

KÉT NAGYON FONTOS BEJELENTÉSRE VÁR AZ EGÉSZ NAPELEMPIAC

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.02.06.


Különös kifejezéseket tanulunk meg újabban a magyar lakossági energiapiacon.

Tavaly életbe lépett a rezsicsökkentés csökkentése, most pedig jöhet a betáplálás felfüggesztésének felfüggesztése.

Az unió kívánságára a kormányzati nyilatkozatok ugyanis már arra utalnak, hogy lassan megérkezhet a HMKE (háztartási méretű kiserőművek) betáplálási felfüggesztésének kivezetése vagy részleges kivezetése.

A nagy lezárás

Tavaly jelent meg a Magyar Közlönyben a napelempiac azon szabályozása, amely szerint aki nappaneleket telepítene a háztetőre, az 2022. október 31-ig még a régi rendszer (éves bruttó szaldós elszámolás) szerint tudott csatlakozási kérelmet beadni, de utána már csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját fogyasztásra termel. A háztartási méretű kiserőművek által termelt energia hálózatba táplálásának lehetőségét a kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette.

Az éves szaldós elszámolás valóban nagyon kedvező volt a lakosságnak, azt jelentette, hogy a naperőművesek termelhettek és fogyaszthattak áramot, de csak azért a villanyért fizettek, amennyivel a szaldó után a fogyasztásuk meghaladta a termelésüket. Ez egy úgynevezett műszaki elszámolás volt, ahol kWh állt szemben kWh-val, és ezeket évente egyenlítették ki...


MIÉRT JÁR HARCOLNI BRÜSSZELBE ORBÁN VIKTOR?

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.02.06.


Szinte már fel sem tűnik, de a magyar sajtó szinte teljesen azonosult az Orbán-kormány harcias retorikájával. Ennek ékes példája, hogy amikor a miniszterelnök vagy valamelyik kormánytag Brüsszelbe, esetleg Strasbourgba utazik tárgyalni, akkor azt valamilyen harcként, küzdelemként tálalják. Pedig a helyzet rendkívül abszurd, hiszen saját szövetségeseivel nem szokott permanens háborút folytatni. Kivétel persze akad: Magyarország. Bezzeg, amikor Szijjártó Péter Moszkvába repül, soha sem harcról vagy küzdelemről szólnak a híradások.


Külső szemlélő számára teljesen értelmezhetetlen ország lettünk. Az EU és a NATO tagjaiként rendszeresen úgy kerülünk be a nemzetközi hírfolyamba, mint egy súlytalan, kicsi ország, amely rendszeresen akadályozza e két szövetségi rendszer döntéshozatalait, ugyanakkor meglehetősen szívélyes viszonyt ápol azzal az Oroszországgal, amely saját bevallása szerint is harcban áll az Európai Unióval és a NATO-val. Ami ennél is furcsább lehet egy külföldi számára, hogy ez a politika meglehetősen népszerű idehaza, hiszen a hazai választók jelentős része egyetért az Orbán-kormány külpolitikai irányvonalával.

Valójában úgy viselkedik Orbán Viktor a szövetségeseivel, mint egy rosszcsont óvodás, aki minden társa kakaós csigájába beleharap azalatt, amíg ők az ebéd utáni szunyát nyomják. Orbán így nem csak azt demonstrálja, hogy bármikor megtréfálhatja a társait, de azt is, hogy el tudja sumákolni a kötelező délutáni alvást is. Nem csoda, hogy a magyar kormányfőről jóval többet cikkezik a nemzetközi sajtó, mint azokról a vezetőkről, akik együttműködnek a társaikkal, és abban érdekeltek, hogy az orosz-ukrán háború alatt is szilárd és egységes maradjon a szövetségük.

Ráadásul Brüsszel nem hajlandó áldását adni azokra a kifizetésekre, melyek úgymond járnak nekünk, így ezekért a pénzekért is háborúzni kell pártunknak és kormányunknak...

A FASISZTOID FELTÁMADÁS AZ EUROATLANTI KULTÚRÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2023.02.03.


...A szélsőséges erő kormányt alakítva a liberális demokráciában „láthatatlanul” mindent lassan megváltoztathat. A demokratikus legalitás alapján. Jogeljárási eszközökkel fokozatosan kirekeszthet minden más politikai erőt. Klasszikus formában egykor a fékek és ellensúlyok rendszerének többé-kevésbé nyílt, erőszakos leépítése játszódott le. Ezáltal keletkeztek a történelemből ismert fasiszta és bolsevista rendszerek. Ez a megoldás a fasizmus, majd a bolsevizmus vereségével végzetesen diszkreditálódott.

A mai út átláthatatlanabb. A szélsőjobboldal és toxikus vezérei12 kormányt alakítva megőrzik a demokrácia formáját. Látszólag működik a fékek és ellensúlyok, a liberális demokrácia intézményrendszere, de ezeket teljesen kiüresítik. Megszállják a kormányzat vazallusai. Úgy alakítják át az alkotmányt, hogy az arra való hivatkozással ne lehessenek intézkedéseiket alkotmányellenesnek bélyegezni. Akár az alkotmánybíróságokat is (ha vannak) teljesen egyenirányítják. Uralmuk alá vetik a tömegkommunikációt. Általa maguk mellett képesek tartani a választók nehezen tájékozódó többségét a következő választásokig. Néhány középpontból szolgáltatják azokat a hamis, mérgező híreket, melyeket úgy találnak ki, hogy legfőbb terjesztőik azok legyenek, akik a legkevésbé hisznek bennük. Ez bekövetkezhet akár az euroatlanti világ legfejlettebb demokráciáiban is.

A fasizmus kora nem fejeződött be 1945-ben. Csak „klasszikus”, nyílt formája szenvedett totális vereséget. Alakváltoztatott, demokráciával álcázott – fasisztoid – formája most van feltámadóban.13

A fasizmus ugyanis különféle formákban jelenhet meg.14 Még a sértetlen, „régi” demokráciákat sem kell már erőszakosan megdönteni, észrevétlenül válnak tömeges támogatást szerző, mérgező vezérek zsákmányává. Hatalomra kerülve pedig idővel úgy alakítják át körmönfont módon a törvénykezést és az államszervezetet, hogy gyakorlatilag lehetetlen őket leváltani. Ez a folyamat lényegesen hatékonyabb, mert a tömegek számára szinte átláthatatlan. Az eredményt félrevezető módon csak populizmusnak15 vagy hibrid választási autokráciának nevezik16 (még tévesebben „nemzeti-konzervatívnak”). A különféle demokrácianevek (hibrid demokrácia, vezérdemokrácia, választási önkényuralom stb.) mindig csak a feltámadófélben levő önkényuralom egyik vagy másik formális ismérvét emelik ki. A klasszikus fasizmus/nemzetiszocializmus láthatatlanított mutációjaként fasisztoid rendszerekről van szó.

Mivel a klasszikus fasizmus/nemzetiszocializmus rémtetteiről erkölcsileg és érzelmileg alig lehet elképzelni, hogy megismétlődhessenek, ezeknek szingulárisaknak kell lenniük a történelemben. Ebből születik meg a vágyvezérelt lelkiállapot, hogy a fasizmus/nemzetiszocializmus nem térhet vissza. Nem is. Éppen ezért születik újjá rejtekező, demokratikusnak álcázott formában. A fasizmus önmagát teszi fölismerhetetlenné – a demokrácia segítségével...


NEM CSAK A HÁBORÚ RÁNGATJA ILYEN MEREDEKEN A VILLAMOSENERGIA ÁRÁT

G7.HU
Szerző: UJHELYI GÉZA
2023.02.06.


(A szerző gyémántdiplomás hőerőgépész mérnök. 1978-1991-ig az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki igazgatóhelyettesként vett részt a Paksi Atomerőmű építésében. 1991-1998-ig a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója. 1998-tól 10 éven át a Magyar Energetikai Társaság ügyvezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


A közelmúlt energiaválságát, az elszabaduló árakat legtöbbször az orosz ukrán háborúra vezetik vissza. Emellett azonban más okok is számottevően növelhetik az árat. Érdemes megvizsgálni, hogy a villamosenergia-ár képzése mennyiben játszott árfelhajtó szerepet, és még ma is érvényesül-e. Korábban a villamosenergia árát úgynevezett önköltségi alapon számították ki. Az energiamix forrásainak önköltsége a leírási költség (vagy állandó költség), a tüzelőanyag-költség, valamint az üzemelési és karbantartási (változó költség) együtteséből adódik. Ehhez hozzájön a rendszerhasználati díj, (a villamosenergia-szállítási, -elosztási és -rendszerirányítási költség) és az adó. Ezek összegéhez meghatározott nyereséget (általában 8 százalék) hozzáadva kaptuk meg az adott erőművet érintő villamosenergia-árat.

Az árak meghatározása korábban, a hosszabb távon jelentkező költségek alapján történt. Miután itt a hosszabb távon jelentkező költségek összeadódtak, ezeket a termelt energiával elosztva könnyen lehetett árat képezni. Viszont egy meghatározott üzemállapotra, a különböző árakon termelő források áraiból, csak súlyozott átlag számításával lehet a pillanatnyi költséget kiszámolni.

Ezzel a rendszerrel hosszú éveken át stabil, kiszámítható, megfizethető és reális árszintek, tarifák alakultak ki.

A korábbi árrendszertől való eltérés (és ezzel együtt drágulás) a megújuló források elterjedésével kezdődött, a 2000-es évben. A megújuló források elterjedésének ösztönzésére különböző nevekkel (például KÁT, METÁR, EEG-Umlage) támogatási rendszereket vezettek be, melyek az önköltségi árak feletti (!) eladási árakat és még ráadásul úgynevezett kötelező átvételt írtak elő bizonyos időtartamra (mintegy 20 évre).

Az árrendszer átalakításának következő lépcsője a liberalizálás, a villamosenergia piaci termékké nyilvánítása volt. Piaci termékek árát általában a tőzsdei árképzés határozza meg, így 2002-től sorra jöttek létre az áramtőzsdék. Először Németországban a Lipcsei EEX, nálunk 2012-ben alakult meg a HUPX . A tőzsdei árképzéssel addig nincs is különösebb probléma, ameddig az energiahordozók kereslete-kínálata egyensúlyban van, de szélsőséges értékek tudnak kialakulni, ha ez az egyensúly megbomlik. Esetünkben a villamos energia árának hirtelen megugrását a földgáz árának megugrása okozta, méghozzá egy merit ordernek nevezett terhelési sorrendet meghatározó eljáráson keresztül...

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY: KIS-BENEDEK JÓZSEF

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.02.06.



Szénási Sándor vendége Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő volt.

NAGYON ROSSZUL INDULT AZ ÉV A LAKÁSPIACON - NEM ÁRT ÓVATOSAN KEZELNI AZ INGATLANPIACI TENDENCIÁKAT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.02.06.


Az elmúlt 10 év leggyengébb évkezde a mostani az ingatlanpiacon. A kereslet a tavalyihoz képest 50 százalékkal mérséklődött, teljesen elmaradt a remélt visszapattanás. Az adásvételek száma az idén akár a pénzügyi válságot idéző szintre is eshet. Az újlakások értékesítésében árcsökkentés helyett inkább a kivárás lehet a jellemző.


Nagy kérdés – írtuk meg a tavalyi lakáspiaci adatokat értékelve –, hogy az utolsó negyedévi bezuhanás után mit hoz az idei év. Mostanra kiderült, hogy egyelőre semmi jót. A Duna House (DH) becslése alapján 2023 januárjában újabb mélypontjára süllyedt az ingatlanpiac. Az ingatlanközvetítő hálózat által országosan becsült 5853 adásvétel, az elmúlt 10 év leggyengébb évkezdését jelenti, utoljára 2013-ban volt ennél kevesebb tranzakció januárban. A januári adat decemberhez képest 10, 2022 januárjához képest 46 százalékos visszaesést jelent.

Az ingatlan.com januárt ismertető elemzése szerint rendkívüli hónap ért véget a lakáspiacon, elmaradt ugyanis a szokásos felpattanás. Mint leírták: a kereslet éves összevetésben nagyjából 50 százalékkal csökkent, a tulajdonosok és ingatlanközvetítők által feladott eladó használt lakóingatlanhirdetések száma 6 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor a teljes kínálat a hirdetési portál szerint meghaladta a 130 ezer lakást és házat, ami pedig közel 30 százalékos bővülésnek felel meg.

Az országon belül az eladó ingatlanok iránti érdeklődések száma eltérően alakult. A legkisebb, 28-36 százalékos éves visszaesést Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Veszprém vármegye könyvelhette el. Ezzel szemben Budapesten, valamint Baranya, Csongrád-Csanád, Pest, Vas és Zala vármegyében legalább 50 százalékos keresletcsökkenés történt éves szinten. A feladott hirdetések számát nézve az országos csökkenéssel szemben Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér vármegyében 10-43 százalékos bővülés következett be...

KÉRI LÁSZLÓ: AZ ELŐVÁLASZTÁSRA ÉS AZ EGYSÉGES ELLENZÉKI ALTERNATÍVÁRA SZÜKSÉG VAN

HÍRKLIKK
Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.02.06.


Lassan másfél évtizede az az alapprobléma, hogy a társadalomnak van egy jelentős része, amely nem szereti a Fidesz-rendszert - időnként ez szám szerint nagyobb, mint a Fideszt támogató választói tábor – és ezt a társadalmi elégedetlenséget kellene az ellenzéknek leképeznie – mondta a Hírklikknek Kéri László. A politológussal az előválasztás intézményéről beszélgettünk, még az ellenzéki pártok hétvégi évadnyitó rendezvényei előtt, de az azokon elhangzottak különösen aktuálissá teszik szavait. Szerinte hihetetlen ellentmondásban élünk, mert van egy olyan politikai rendszer, amely legális, hiszen a Fidesz, a szabályok szerint – amelyeket leginkább ő alakít – érthető módon mutatja fel a kétharmadnál is nagyobb hatalmat, de nem legitim viszont abban az értelemben, hogy a társadalom nagy része nem fogadja el az erőszakos társadalomátalakító és puccsszerű viselkedését.


Azt lehetett látni 2021-ben, hogy az ellenzék megtanulta a leckét: a Fideszt csak egy ellenzéki kihívó tudja legyőzni a 106 választókörzetben és a listán is. A nehezen összeállt előválasztás nagyon sikeres lett, hiszen semmi nem mozgatta meg olyan nagymértékben az ellenzéki szavazókat, mint 2021 őszén a többfordulós miniszterelnök-keresés. Ott volt majdnem 800 ezer ember - mondta Kéri László, aki szerint az építő kritikát be kell építeniük az ellenzéki pártoknak a jövőbeli lépéseikbe. Ilyen az előválasztás, amelynek intézményét meg kell tartani – tette hozzá.

„Az a vita, hogy most legyen-e előválasztás vagy ne legyen, a lényeg megkerülése. Külön-külön egyik pártnak sem lesz esélye.”...

ÚJ ROVAT INDULT A KLUBRÁDIÓ HONLAPJÁN. A SZABADSÁG KLUBBAN PUBLICISZTIKAI ÍRÁSOKAT OLVASHATNAK RENDSZERESEN, SOROZATUNK GÁBOR GYÖRGY FILOZÓFUS ÍRÁSAIVAL INDUL.

KLUBRÁDIÓ / SZABADSÁG KLUB
Szerző: KLUBRÁDIÓ / GÁBOR GYÖRGY
2023.02.05.


Gábor György: Köszöntöm az Olvasót!


A letelepedés előtti, nomadizáló, vándorló, folyton úton lévő életmódot folytató Izrael népének legfontosabb „erőforrásai” a sivatagi kutak voltak, bennük az életet adó vízzel. Ezek a kutak biztosították a túlélés esélyeit embernek és állatnak, nem csoda hát, hogy az ókorban a sivatagi kutak birtoklása stratégiai tényezőnek számított.

A modern civilizált világban a szó, a szabad beszéd és gondolat minden túlzás nélkül ugyancsak stratégiai tényezőnek mondható. Ám Magyarországon a források elapadtak, s a hatalom a szellem kútjait az elmúlt évek során módszeresen elfoglalta, elbitorolta vagy a legbarbárabb módszerekkel szétverte, meggyalázta és betemette.

Aligha véletlenül kezdi Thomas Mann a bibliai Józsefről és testvéreiről szóló tetralógiáját ezzel a sorral: „Mélységes mély a múltnak kútja.” Csakhogy a mai Magyarországon lassan, ha bármely kútba pillantunk is bele, a zavarossá vált vízből úgyszólván mindenhonnan a hatalom pillant vissza, s a kút legmélyéről a beszennyezett múlt bánatos tekintete szegeződik ránk.

E sorok íróját elűzték már mindenhonnan: az 1990 után fúrt új kutakat berobbantották, s az egyetlen, nagy közös kutat kisajátították maguknak, mert abból csak az övéik kortyolgathatnak, másnak onnan nem juthat egy cseppnyi sem.

Aztán lett a Facebook-kút, ahol sokáig jó volt, ám piszkos, névtelen hordák, felsőbb utasításra, azt is lerohanták és beszennyezték.

De most a Klubrádió megnyitott egy kaput, a Szabadság Klub kapuját: adott egy felületet, ahol újra jelen lehetünk. És ne feledjük: az ókori kutakhoz sem csak inni járt az ember, hanem találkozni a többiekkel, megbeszélni a legfontosabbakat, tréfálkozni, ismerkedni, jóképű és előzékeny fiatalembereket vagy csinos, melegszívű fiatal hölgyeket gusztálni (Ábrahám szolgája egy kútnál talál rá Izsák leendő feleségére, Rebekára, s Jákob leendő fiainak, Józsefnek és Benjaminnak az anyjával, Ráhellel is egy kútnál ismerkedik meg), azaz a bibliai idők kútjai mind afféle korabeli sivatagi klubként is szolgáltak. Hát miért ne lenne ez a Szabadság Klub a minden felsőbb kontrollt nélkülöző, szabadon leírt szavak, sorok és gondolatok életadó kútfője, egyúttal a beszélgetések állandó fóruma, találka- és ismerkedő hely.

Mindannyiunk közös forrása.

Tartsatok velünk, friss, szabad és tiszta forrásokra vágyó olvasók!

RÁCZ ANDRÁS: TARTÓSAN LEÉPÜL UGYAN OROSZORSZÁG HADEREJE, AZ ÖSSZEOMLÁSÁRA AZONBAN NEM INDOKOLT SZÁMÍTANI

444.HU
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.02.04.


Fél évvel ezelőtt már foglalkoztunk azzal, hogy milyen hatást gyakorolnak a nyugati szankciók általában az orosz védelmi iparra, és ezen belül specifikusan a fegyvergyártásra. Mostani elemzésemben azt vizsgálom, hogy milyen válaszokat adott Oroszország a hadiipar területén a szankciók jelentette kihívásokra, és ezeknek milyen hatásaik lehetnek.

Az importhelyettesítés koncepciója

Az előző cikkben is említettem, hogy az Oroszország védelmi iparát érő szankciók hatásait nem 2022-től, hanem 2014-től, tehát az első ilyenek bevezetésétől kezdve kell elemezni. Ugyanennek a másik olvasata: Moszkvának 8-9 éve volt rá, hogy megtanuljon alkalmazkodni a szankciós környezethez.

Bár a legsúlyosabb büntetőintézkedések csak 2022-től léptek hatályba, az orosz védelmi ipar döntéshozói számára az importhelyettesítés (importozamescsenyije), tehát a nyugati technológiai importtól való függés csökkentése legalább egy évtizede kiemelt cél. Azt, hogy csökkenteni kell a hadiiparban a nyugati termékek felhasználását, már 2012-ben meghirdette Szergej Sojgu, amikor a távozó Anatolij Szergyukovot váltva az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere lett.

Azt az előző cikkben is láttuk, hogy a nyugati termékek kiváltása nem volt sem gyors, sem zökkenőmentes (2015-ben csak egy évtizeddel későbbre, 2025-re várták, hogy mintegy 825 fegyvertípusnál ki lehet váltani a nyugati alkatrészeket), ám arra mindenképpen jó volt ez az időszak, hogy Oroszországnak legyen ideje végiggondolni a lehetőséget, hogy mivel járna, ha még keményebb szankciók alá kerülne. Moszkva ennek megfelelően hozzá is látott az alternatív beszerzési csatornák kiépítéséhez, és ahhoz is, hogy jelentős tartalékokat halmozzon fel a rövid távon nem helyettesíthető nyugati alkatrészekből.

A 2022-ben bevezetett, minden korábbinál súlyosabb szankciók azt eredményezték, hogy elkezdett átalakulni az importhelyettesítés eredeti koncepciója. Kezdetben a fogalom azt jelentette, hogy a külföldről származó hadiipari termékeket, alkatrészeket, eszközöket hazai gyártásúakkal kell helyettesíteni. Mivel az új szankciók a vártnál sokkal súlyosabb hatást gyakoroltak az orosz védelmi iparra, az importhelyettesítés fogalma úgy módosult, hogy a saját gyártás mellett azt lehetőséget is magában foglalja, hogy a szankciókhoz nem csatlakozó országokból importált eszközökkel helyettesíthetik a büntetőintézkedések miatt hozzáférhetetlenné vált technológiákat.

Szükség is volt erre: a Royal United Service Institute (RUSI) kutatóintézet 2022. augusztusi jelentése 27 Ukrajnában bevetett orosz fegyver alkatrészeit vizsgálva arra jutott, hogy az elemzett modern rendszerekben több mint 450 (!) nem orosz gyártmányú elektronikai elem van, és ezek közül 318-at amerikai vállalatok állítanak elő. A második helyen Japán, a harmadikon Tajvan állt 34 és 30 alkatrésszel, őket követte három európai ország, Svájc, Hollandia és Németország, 18-cal, 14-gyel és 10-zel. A kutatásból tehát látszott, hogy az importhelyettesítés közel sem volt teljes körű 2022-ben sem, hiszen a külföldi alkatrészek legnagyobb része a szankciókat bevezető államokból származott...

ISMÉTLI MAGÁT A TÖRTÉNELEM? – A FINN-OROSZ HÁBORÚHOZ HASONLÓAN ÉRHET VÉGET AZ UKRAJNAI AGRESSZIÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.02.06.


Feltűnőek a hasonlóságok Oroszország mostani ukrajnai és 1939-40-es, finnországi háborúja között. Noha nyelvrokonaink az ukránokhoz hasonlóan vitézül helytálltak az agresszióval szemben, a nemzetközi támogatás sem volt elegendő a döntőnek bizonyult orosz anyagfölénnyel szemben. A finnek megőrizhették függetlenségüket, területük jelentős részéről lemondani voltak kénytelenek, s a Szovjetunió, majd Oroszország befolyást gyakorolt külpolitikájukra. Nem lehettek például a nyugati katonai szövetségi rendszer tagjai – ezen éppen a mostani ukrajnai orosz agresszió miatt változtatnának. NATO-tagságukat azonban az a Magyarország akadályozza, amely annak idején még katonákat is küldött az oroszok elleni önvédelmi harchoz. Történelmi nagykép.


A nálánál kisebb és gyengébb szomszédos államot Oroszország biztonsági kockázatként azonosítja, majd mondvacsinált okokra hivatkozva lerohanja. A megtámadott gyengébb fél bátran védekezik; az előzetes tervekkel ellentétben Oroszország nemhogy a fővárost nem tudja menetből bevenni, de véres anyagháborúba bonyolódik, amelyben hatalmas veszteségeket szenved. Dávid és Góliát küzdelme megmozgatja a nemzetközi közvéleményt, a kis országba Nyugat-Európából áramlik a hadianyag, sőt az önkéntesek is. Az orosz hadsereg végül tanul a hibáiból, a fegyverszállítmányok nem ellensúlyozhatják a nagyhatalom nyomasztó túlerejét: a kisebbik állam végül kénytelen békéért folyamodni. Noha államiságát megőrizheti, kénytelen lemondani területének 9 százalékáról.

A jelenkori valósággal való minden hasonlóság nem pusztán véletlen műve.

A fentebb leírt eseménysor a békekötés kivételével vonatkozhatna a mostani orosz-ukrán háborúra is, pedig egy jóval korábbi történetet elevenít fel
...

„AZ ÖSSZEFOGÁS HALOTT” – EGYMÁSNAK ÜZENGETVE ÉRTÉKELTÉK AZ EGYKORI ELLENZÉKI SZÖVETSÉGESEK AZ ÉVET

24.HU
Szerző: BÁNSZEGI REBEKA
2023.02.05.


Három, a 2022-es választáson még közösen indult ellenzéki párt vezetője is beszédet tartott hétvégén. Videón mutatjuk, hogyan látja Donáth Anna, Gyurcsány Ferenc és Ungár Péter a választási vereség tanulságait és egymást.

MIÉRT ENNYIRE FONTOS ORBÁNÉKNAK, HOGY AKKUMULÁTORGYÁRAK ORSZÁGA LEGYÜNK?

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2023.02.06.


- Akkumulátorgyártó nagyhatalom lett Magyarország – aki szokott híreket olvasni, az minden bizonnyal sokszor találkozott már ezzel az állítással. Az új üzemek bejelentését a kormány és sajtója örömteli fejleményként tálalja, míg a független média inkább az akkugyártás árnyoldalait boncolgatja.

- Ebben a cikkben – az akkumulátoriparról szóló sorozatunk első részében – bemutatjuk a folyamat világgazdasági mozgatórugóit és az európai helyzetet.

- Körbejárjuk azt is, hogyan illeszkedik az ágazat különutas felfuttatása az Orbán-kormány nagy ívű stratégiai elképzeléseihez, hogyan előztük meg gyártókapacitások terén a lassan ébredő Európai Uniót.

- Végül kiderül, milyen aggasztó tendenciák látszanak Magyarországon: a német függőséget német–ázsiai kettős függésre cseréljük, a magyar járműipar a kelet-ázsiai cégekkel rohamléptekben „foxconnizálódik”, azaz gyártósorosodik.

- A Magyar Akkumulátorszövetség azonban bizakodó, szerintük még a folyamat elején járunk, és minden lehetőség adott, hogy idővel elérjük a magas magyar hozzáadott értéket az ágazatban.

Nincs sok gazdasági mutató vagy ágazat, amelyben Magyarország a globális topligába tartozik, az elmúlt néhány évben azonban az akkumulátortermelés pont ilyenné vált. 2022-re annyi gyártási kapacitás épült ki az országban, hogy az EU hagyományos ipari nagyhatalmait simán lekörözzük, pedig az eddigi legnagyobb ilyen beruházásnak, a debreceni CATL-üzemnek még az alapkövét sem tették le.

Tudatos állami gazdaságpolitikai stratégia vezetett ide, és az eredményeket igyekszik is sikerként tálalni a politika. Ennek ellenére nem volt még olyan eleme a kormány újraiparosítási törekvésének, ami ilyen erős ellenérzést váltott ki az emberekben. Miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, a környékbeli lakosság minden projektet megpróbál megvétózni – eddig úgy fest, teljesen reménytelenül.

A heves tiltakozások miatt eddig főként a konfliktusok szemszögéből tárgyalta a sajtó a témát, cikksorozatunkban most megkíséreljük átfogóbb módon bemutatni az akkumulátoripart. Az első részben a szektor globális és hazai gazdasági jelentőségét tárgyaljuk, a másodikban a környezeti és technológiai oldallal, annak jövőjével foglalkozunk. A harmadik és a negyedik részben pedig a lakossági tiltakozó mozgalmakat, az állami szervek hozzáállását és az iparág felfutásának munkaerőpiaci hozadékait járjuk körül részletesebben...


UNGVÁRY: OROSZORSZÁG LERAKATAKÉNT VISELKEDÜNK

444.HU
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2023.02.05.


Miért gondolta 2007-ben azt, hogy a Fidesz történelmi hülyeségre kondicionálja a magyar társadalmat? Hordoz-e politikai üzenetet egy focimeccsen a Nagy-Magyarország drapéria? Ungváry Krisztián történésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy keddtől 12 részes előadás-sorozatba kezd a magyar történelem vitatott kérdéseiről.

Egy történelem - sok magyarázat. Interpretációk a magyar történelemről. Ezzel a címmel tart 12 részes ingyenes, regisztrációköteles előadás-sorozatot Ungváry Krisztián történész a Blinken OSA Archívum felkérésére február 7. és május 2. között.

Honnan jött az ötlet, miért van erre szükség? - kérdeztük Ungváry Krisztiántól.

Öt éven át tartottam az OSA-ban sikeres akkreditált tanártovábbképzést Mink András történésszel, élveztem ezt a munkát. A sorozatnak lejárt a licensze, ekkor jött az ötlet, hogy megváltozott tematikával nyilvánossá lehetne tenni az előadássorozatot. Van egy csomó ügy, amiről nem lehet egyszerűen, nyíltan beszélni. A történelemtudomány rákfenéje, hogy a benne dolgozók nagy részének a magyar állam a munkaadója, az egyetemi autonómia már megszűnt. Hogy milyen furcsaságok vannak az emlékezetpolitikában, hogy mi a baj a nemzeti narratívával, azt az állami egyetemeken már nem biztos, hogy szóvá tennék. Az első téma egy elméleti jellegű előadás lesz arról, hogy mi a történelemi tény, hogyan tud ítélkezni egy történész? Amikor egyetemre jártam, egyáltalán nem volt ilyen jellegű előadás, sanda gyanúm, hogy ma sincs másképp. Mindennapi példákat fogok hozni, hogy érthető legyek, de ezek politikai aknamezők lesznek.

És mi a baj a nemzeti narratívával?

A posztmodernben nem a tények, hanem a narratívák számítanak, ahogy látjuk ezt napjainkban a pozsonyi csata vagy az aranybulla megítélésében. Konzervatív ember vagyok, a posztmodernt is fontosnak tartom, de a narratívák a tényektől nem szakadhatnak el...

AZ EGYETEMI ALAPÍTVÁNYOK VEZETŐIRE SOKKAL TÖBB PÉNZ JUT, MINT AZ ÖSZTÖNDÍJPROGRAMOKRA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA
2023.02.06.


Évi tízmilliárdból kétmilliárd

Minden egyetem, amelyik némán asszisztál ehhez, a NER vétkeseinek cinkosa.

Ezeken a kiskapukon egy egész elefántcsorda besétálhat

Sándor Zsuzsa összegyűjtötte, mit javasolnak-kérnek a szakmai szervezetek a kormánytól az igazságügyi reformmal kapcsolatban.

Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?

A heves tiltakozások miatt eddig főként a konfliktusok szemszögéből tárgyalta a sajtó a témát, a telex cikksorozatában megpróbálja átfogóbb módon bemutatni az akkumulátoripart.

Márki-Zay Péter megkérdezte a ChatGPT-t, hogy lehet leváltani Orbánt

Forradalminak nem mondható, amivel a mesterséges intelligencia előállt, de azt hat pontba szedte.

Magánvagyonok a pártkasszákból: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését

A Szabad Európa háromrészes cikksorozatban mutatta be a pártfinanszírozással kapcsolatos visszásságokat és pártok közötti paktumokat.

Vérfagyasztó programot hirdetett meg a kulturális miniszter

“Szerinte a kulturális intézményeknek nem szabad állam bácsira várniuk, s mivel a háztartások nettó vagyona az elmúlt évtizedben három és félszeresére nőtt, jogos az elvárás, hogy a kultúrát ne az állam, hanem a fogyasztók tartsák el.”

Párhuzamos univerzum

A fideszesek többsége még csak nem is hallott a a súlyos jászberényi vereségről.

Magyarország túl sokat veszít Orbánék totális szereptévesztésével

“…drámai módon megroppant a Magyarország iránti bizalom a NATO-ban. S ennél súlyosabb vád nem érkezhet egy olyan szervezettől, amelynek a lényege a bizalom és a titkosság. Amikor ez bekövetkezik, akkor vannak a reakcióknak fokozatai, a kár súlyosságának a függvényében. Ezek sorában az utolsó lépés lehet a kizárás.”

Még itt:

A NATO döbbenten nézi a magyar honvédség tisztikarának megtizedelését

Fel kellene függeszteni Törökország és Magyarország NATO-tagságát…
Terítéken a magyar Pegasus-botrány

Az ülés megelőzi a testület február 20-21. között esedékes budapesti látogatását.

Békesi László: Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az EU-ból

“Magyarország számára nincs reális alternatívája az EU-nak, de azt is régóta tudjuk, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása Orbánék számára nem vállalható.”

Összeomlott Babiš stábja, visszavonulhat az országos politikából a volt cseh kormányfő

Az elmúlt napokban több, közvetlen munkatársa is otthagyta, az elnökválasztási kampány során több párttársa is szembefordult vele, és ahogy a cseh sajtóban írják, „magyar (stílusú) kampányának“ hatása bumerángként hullik vissza rá.

A szankciók egyik árnyoldala

Az elitet kevésbé sújtja az egyszerű embereknél – de talán ez sarkallja az egyszerű embereket arra, hogy elváltsák az elitet.

Katonai célokra is használható berendezéseket szállított Kína Moszkvának

Navigációs berendezések, zavaró technológia és vadászrepülőgép-alkatrészek voltak a pakkban.

Szergej Lavrov Maliba utazik

Putyin tavaly 100 millió dollár értékben ígért üzemanyagot, műtrágyát és élelmiszert Malinak. Oroszország mindemellett márciusban már több helikoptert és fegyvereket is szállított a nyugat-afrikai országnak. Franciaország kivonta csapatait Maliból arra hivatkozva, hogy a mali junta a Wagner orosz biztonsági magáncég szolgáltatásait veszi igénybe. A misszióhoz annak idején a francia erők vezetése alatt más európai országok katonái is csatlakoztak, többek közt 12 magyar katona is. Az ENSZ szerint Maliban a nemzetközi erők távozása után a fegyveres csoportok tovább terjeszkedtek az ország keleti, Nigerrel határos részén.

AMERIKAI KÜLÜGY: PRESSMAN A MI ÉRDEKEINKET KÉPVISELI MAGYARORSZÁGON - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.02.06.


A magyar honvédelmi miniszter furcsa lépéseiről és üzleti ügyeiről írnak a nemzetközi lapok: mi történik a magyar hadseregben? Angliában az 1946-es magyar inflációval riogatnak. Amerikában kínai kémballon, Magyarországon egy orosz kémbank jelent a kémhálózat tagja. Az Európai Egyetemek Szövetségének igazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy a diákok érdekében azonnal lépjen az egyetemi autonómia érdekében. A budapesti amerikai nagykövet nem a saját szakállára kritizálja a kormány oroszpárti politikáját. Nemzetközi lapszemle.

A BBC egyik gazdasági műsorában a súlyos brit infláció kapcsán magyar történelmi esettel példálóztak. A brit The National véleménycikke szerint elrettentő példaként emlegették, hogy Magyarországon 1945-46-ban hiperinfláció alakult ki, és ennek a csúcsán az infláció egy nap alatt megduplázódott, a nemzeti bank pedig kénytelen volt bilpengőt kibocsátani. Minden bizonnyal az európai nemzeti valuták történetének legelrettentőbb példája a magyar, ami egyértelműen bizonyítja, hogy mit jelent az, ha egy ország a háború rossz oldalán áll.

Szinte képtelenség volt megfelelő mennyiségű pénzt nyomni, az ország gazdasága a teljes összeomlás szélén állt. Ennek a szomorú fejezetnek a forint bevezetése vetett véget – írja a The National.

Valami egészen furcsa dolog történik a magyar hadseregben, miután Szalay-Bobrovniczky Kristóf az elmúlt 20 év legnagyobb elbocsátási hullámát vezényelte le a hadsereg vezetői posztjain, olyanokat is elküldve, akiket nemrég neveztek ki – írja a Center for European Policy Analysis, az Európai Politikai Elemzések washingtoni Központja. 200 olyan katonai vezetőt bocsátottak el, akik 25 éves szolgálattal rendelkeztek és a 45. életévüket betöltötték, holott a kormány 10 000 helyet nem tud betölteni a katonaságban. A kormány eddig nem adott magyarázatot a történtekre, legalábbis a magyar médiában ilyen jellegű cikket nem talált az írás szerzője

A DK politikusa, egykori honvédelmi államtitkár, Vadai Ágnes politikai tisztogatásnak nevezte az akciót, szerinte a kormány így akarja eltávolítani azokat, akik a NATO berkeiben otthonosan mozogtak. A miniszter fiatalításra hivatkozott - noha sokukat még 2010-ben, már az Orbán érában nevezték ki -, illetve arra, hogy a hadsereg nem szociális intézmény, különösen akkor, amikor Európa közepén háború dúl.

De az oroszok említése, agressziója esetleg fenyegetése nemigen található meg a szókészletében. Mindenesetre az írás is megállapítja, hogy az új miniszter meglehetősen üzleti szemléletű politikát folytat. Az ellenzék szerint az elbocsátottakat akarják kizárni a leendő üzletekből. A cikk megállapítja, hogy itt, a feltételezettnél súlyosabb problémát akarnak elfedni: a hadsereg átalakítása nem katonai célzatú, hanem kifejezetten politikai, és miközben Ukrajna NATO-tagságát ott akadályozza, ahol csak lehet, az orosz külföldi hírszerzés főnöke fiának viszont letelepedési engedélyt adott Magyarországon. Nem kizárható az összefüggés Szalay-Bobrovniczky korábbi cégespozíciójával sem, hiszen társtulajdonosa volt az orosz Transmashholdingnak, amelynek vezetőjét szankcióval sújtották a háború óta.

A kínai kémballon kapcsán a DW összeállítást közölt azzal a címmel: Vessük tekintetünket a világ kémhálózatára. Magyarország is bekerült az összeállításba, méghozzá a kémbanknak nevezett orosz pénzintézet Budapestre költöztetésével.

Közleményben sürgette az Európai Egyetemek Szövetségének igazgatósága, illetve szólította fel a magyar kormányt, hogy diákok érdekében azonnal hajtsa végre azokat a változtatásokat, amelyek ismét lehetővé teszik az Erasmus és a Horizont programok működését az adott egyetemek autonómiájának újbóli biztosításával – írja a szövetség portálja, az Erudera. Michael Murphy, a szervezet igazgatója kitér arra is, hogy az oktatás színvonalát az intézmények függetlensége tudja garantálni. Idézik Gulyás Gergelyt is, aki többször elmondta, hogy a baj "Brüsszellel" van, a kormány pedig mindent jól csinál, ezért perre viszik az ügyet az Európai Bíróságon.

Az amerikai külügyi szóvivői tájékoztatón a magyar diplomáciai bonyodalom került szóba. A PBS, az amerikai állami tv csatorna a címében kiemelte: az amerikai külügyminisztérium megvédte a budapesti nagykövetét, akit azzal vádolnak, hogy beavatkozik a magyar belpolitikába.

Ned Price, külügyi szóvivő nagyon udvariasan azzal kezdte mondandóját, hogy Magyarország fontos NATO-szövetséges. Vannak nézetkülönbségek köztünk, amelyeket igyekeznek elsimítani. De Pressman nagykövet Budapesten a mi érdekeinket és értékrendünket képviseli, és ha ezekben nézetkülönbség merül fel, akkor jogában áll azt a magyar szövetségeseink tudomására hozni. David Pressman a Politiconak adott interjúban kifogásolta a magyar kormány Putyin politikáját tükröző és erősítő háborús álláspontját.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ