2017. április 29., szombat

MÉDIAVÁLLALATOT ALAPÍT TARJÁNYI GYÖRGY - A NÉPSZABADSÁG UTOLSÓ FŐSZERKESZTŐJE SEGÍTI EBBEN

24.HU
Szerző: Szalay íDániel
2017.04.28.


30-35 fős szerkesztőség építését kezdte meg az ismert biztonságpolitikai szakértő, akit Murányi András, a Népszabadság volt főszerkesztője is segít. Online portálból, rádióból és elemzőcégből áll majd a portfólió. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak részletesen mesélt a médiapiacra való visszatérésének okairól.

Új médiavállalatot indít a médiában rendszeresen biztonságpolitikai szakértőként szereplő Tarjányi Péter, aki egyébként korábban alapító-tulajdonosa volt a rövid életűnek bizonyult, 2009-ben megszűnt zoom.hu hírportálnak, illetve részesedéssel bírt a propeller.hu hírgyűjtő oldalban is.

Tarjányi a médiavállalatát három lábra építené. Az első és legfontosabb láb egy új online portál, amivel néhány éven belül szeretnének a három legnagyobb hazai közéleti-gazdasági-társadalmi oldal közé kerülni. Ezenkívül rádióval és egy kutató-elemzőcéggel egészülne ki a portfólió. Az ott előálló gazdasági, társadalmi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat a hírportálon is felhasználják majd.
Murányi András, a Népszabadság volt főszerkesztője is csatlakozott

Tarjányi már meg is kezdte az emberek felvételét a médiavállalathoz. Az induló céghez az elsők között csatlakozott Murányi András, a tavaly októberben bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztője.

Murányi a 24.hu-nak azt mondta: ő hírigazgatóként igyekszik átfogni a médiacéget, illetve segít a toborzásban is Tarjányinak. Hozzátette, az a terv, hogy ha minden jól megy, már júliusban, de legkésőbb szeptemberre mindenképpen megjelennek a médiapiacon. A leendő portálnak nem Murányi lesz a főszerkesztője, de hogy pontosan ki, azt sem ő, sem Tarjányi nem volt hajlandó elárulni, csak annyit, hogy egy „tapasztalt médiásról” van szó, akivel már tenyérbe is csaptak
...

MIELŐTT MÉG EZEK AZ EMBEREK KIRÁLLYÁ KORONÁZNÁNAK VALAKIT, MERT AZT ÍRTA A MEGYEI ÚJSÁG, HOGY AKKOR OLCSÓBB LESZ A LECSÓKOLBÁLSZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.04.29.


Olvasom az Abcúg cikkét és tépem a hajamat. Nem azért, mintha bármi új, eddig ismeretlen dolog lenne benne, mert nincs. Ismerem a vidéket, az emberek gondolkodását. Magam is falun nőttem fel és soha nem szakadtam el a vidéki Magyarországtól. Mégis, még nekem is döbbenetes ismét szembesülni azzal a feneketlen tájékozatlansággal, azzal a fogalmatlan, ám elszánt és büszkén vállalt tudatlansággal, ami bizony a magyar emberek jókora hányadát jellemzi.

Biztosan így van ez sok más országban is, de én nem sok más országban élek, hanem itt és ezek az emberek befolyásolják az én életemet, a gyerekeim jövőjét. Azok az emberek, akiknek halványlila fogalmuk nincs semmiről és akik talán név szerint fel tudják sorolni az aktuális szappanopera összes szereplőjét, vagy az éppen futó ál-valóságsók történéseit, de lövésük nincs arról, hogyan működik az ország, amelyben élnek és azt sem tudják, mekkora hatalmuk lenne, ha akarnák.

Ezen a falként működő sötét tudatlanságon csak az egyszerű, erős üzenetek mennek át, semmi más. A Fidesz éppen ezt használja ki, erre építi a hatalmát, de erre építi a jövőjét is. A vidéki ember semmivel nem hülyébb, mint a városi értelmiség, ahogy a városi nem-értelmiség sem hülyébb. Alapvetően, születése okán nem hülyébb. De a tudás hiánya egy idő után érdektelenné teszi, mert képtelen koherens módon átlátni az őt körülvevő történéseket. Márpedig aki nem ért valamit, az nem válik számára fontossá.

Ez nem csak a jelenlegi kormány hibája, hanem a rendszerváltás óta kivétel nélkül minden egyes kormány hibája. Soha nem érezte egyik sem fontosnak azt, hogy az oktatás szerves részévé tegye az alapvető megismertetését annak, hogyan is működik a politika. Egyetlen kormánynak sem volt célja az, hogy a polgárait egyenrangú félként kezelje és hogy megadja számukra a döntés szabadságát.

Márpedig dönteni csak az képes valóban szabadon, aki érti, hogy miről dönt. Az az ember, aki nem tudja, miben különbözik a baloldali politika a jobboldalitól, aki nem tudja nagy vonalakban sem, hogy mit képvisel egy zöld párt, mit a liberálisok és mit képviselnek a szélsőjobbosok, vagy szélsőbalosok, az soha nem fog tudni felelősséggel szavazni. Egyszerűen azért, mert sejtelme sincs, miről szavaz.

Az iskolában, már egészen kicsi kortól kezdve el kellene kezdeni azt a politikai oktatást, ami nem arról szól, hogy szavazzafideszre, hanem arról, hogy ki mindenkire szavazhatsz és ezek miben azonosak és miben mások. Meg kellene tanítani, hogy mit jelent a demokrácia, mi a sajtószabadság, a szólás szabadsága, mik egy polgár jogai és mik a kötelezettségei. Ezt sok országban tanítják, nálunk nem.

Nálunk évszámokat kell bemagolni, kötelező hittant, vagy erkölcstant kell tanulni, énekelni kell és tornázni, miközben a nyelvoktatás sok helyen a béka segge alatt sincs (márpedig a nyelvtudás sokkal szélesebbre nyitja a világot), az informatikáról már esetleg hallottak valamit harangozni, de számítógépet nem, vagy csak hetente egyszer látnak, az internet nyújtotta lehetőségeket pedig nem tudják használni...

ORBÁNT CSAK SZÍVLAPÁTTAL LEHET MEGGYŐZNI

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.04.29.


Idehaza többen csalódással vették tudomásul, hogy nem az történt, amire sokan számítottak. Nem kevesen voltak ugyanis, akik abban reménykedtek, hogy szerdán az Európai Parlamentben az ott ülő képviselők végre a sarkukra állnak és nem csupán leordibálják Orbán fejét, mint tették ezt már több alkalommal, de lépnek is valamit.


Olyat lépnek, ami valóban fáj neki.

Magyarán: azt várták sokan, hogy Orbánt és vele a Fideszt kirakják a Néppárt frakciójából, vagy megfenyegetik azzal, hogy elzárják a pénzcsapokat, és felfüggesztik a Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeket. Utóbbi lett volna persze a rosszabb opció, ez ugyanis az összes magyar embert hátrányosan érintené, de talán utolsó figyelmeztetésnek ez is jó lett volna.

Akik ebben bíztak, magukat csapták be. Mert bár ismerik ugyan Orbánt, de nem ismerik az Európai Uniót, és annak elsőszámú intézményét az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament ugyanis egy demokratikus, és éppen ezért lassú, körülményes, valamint sajnálatos módon bürokratikus szervezet, amely ráadásul teli van külön érdekekkel, mely érdekek még lassúbbá teszik a döntéseket. Velük szemben ott van Orbán, és az ő nemzeti szotyializmusa. A magyar miniszterelnök nem demokratikus, és ebből kifolyólag nem is körülményes. Ha ő valamit kitalál, arról nem kell konzultálnia senkivel.

Ma dönt, holnap megcsinálja.

Ezt nem fogják fel az EU testületeiben. És nem azért, mert a felfogóképességük ezt nem tenné lehetővé, hanem mert ezeket a testületeket demokratikus viszonyok között, demokratikus viták eldöntésére hozták létre...

12 KEVÉSSÉ ISMERT TÉNY MÉSZÁROS LŐRINC VAGYONÁRÓL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2017.04.28.


napi.hu összesítése szerint Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 100 milliárd forinttal gyarapította a vagyonát. 

23,6 milliárdról 120 milliárdra nőtt a becsült vagyona, mert ő annyira okos. Azaz több mint 96 milliárd forinttal gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy 




  • havonta 8 milliárd forintot keres.
  • Hetente 1,8 millárdot.
  • Naponta 263 millió forintot.
  • Az órabére 11 millió forint.
  • Percenként 180 ezer forinttal gyarapodik.
  • Másodpercenként több mint 3000 forintot keres. Másodpercenként.
Ez továbbá azt jelenti, hogy
  • egyetlen éjszaka alatt - ha jó alszik - 88 millió forinttal gyarapszik a vagyona.
  • Két óra alatt megkeresi egy lakás árát.
  • Egyetlen éjszaka alatt egy villa árát.
  • Félórát kell várnia, és máris van egy autóra való pénze.
  • Egy óra alatt már egy drága autót is vehet.
  • 1-2 perc alatt megkeresi egy átlagpolgár havi fizetését.
És miközben a legjobb barátja így gazdagszik - mialatt levegőt vesz, keresett egy ötezrest -, ehhez képest szegény Orbán Viktornak alig 700 ezer forintos megtakarítása van.
Két évtized közszolgálat után.

Mészáros Lőrinc 8 perc alatt összeszedi Orbán havi fizetését.

Most mondja valaki, hogy igazságos a világ.
Ezek után egyáltalán nem is lehet csodálkozni, hogy Mészáros puszta szívességéből, kölcsönadja időnként az Orbán-családnak hatvanpusztai kastélyt.
Mert ő nemcsak okos és gazdag, de érző szívű, igaz jó barát is.

ORBÁN VIKTOR ÖRDÖGI BIBLIÁJA

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Jász
2017.04.28.


Orbán Viktor gondolkodásmódjában mindig is nagyon fontos volt a képzelt, vagy valós ellenségekkel szembeni küzdelem. Eddigi kormányzása alatt szinte szünet nélkül kereste az ellenfeleket, akiket le lehet győzni, akikkel szemben erőt lehet felmutatni.

Arra, hogy miért is van szükség a folyamatos hadviseléshez, maga a kormányfő adta meg a választ egy évekkel ezelőtti fórumon. "Én azt tanultam meg a politikában, ha van erő, akkor van összefogás" - mondta Orbán.

Harcolt már a civilek, az EU, a migránsok, az RTL klub, a multik, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, a kommunisták és most Soros György és a CEU ellen.

Azok, akik Habony Árpádnak tulajdonítják az állandósult háborús állapotokat, tévednek. Már közel 30 évvel ezelőtt, Noam Chomsky világhírű nyelvész tíz tételben összefoglalta a hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek lényegét. A magyar miniszterelnök nem tesz mást, mint újra és újra felmondja a szinte szentírásként tisztelt tíz pontot:

1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. 

2.) A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a problémákat. Hálásak lesznek.

3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a "fehér" propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a "szürkét" (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a "feketét" (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak).

Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be...

MOZDÍTSUK MEG BRÜSSZELT!

HVG.HU
Szerző: Tóta W. László
2017.04.28.


Szabad Európa Rádió azért volt, mert a közleményeket nem hozta le a Szabad Nép.

Fontos fejlődési szakaszba jutott el az Európai Unió. Kicsit lassan tanul, az embergyermekek például kettő-hároméves koruk körül kezdenek beszélni. De éppen európai polgárként tanultuk meg, hogy legyünk türelemmel, és becsüljünk meg mindenkit, ha pedig figyelemzavart, hiperaktivitást, autizmust vagy bármi egyéb problémát észlelünk, akkor próbáljunk segíteni.

Mégiscsak nagy dolog, hogy végre megszólalt. Már mindenki lemondott róla, és elkönyvelte, hogy idehaza úgy kurvaanyázzuk Európát, ahogy a fülünknek kedves, ő meg ujját szopva, édesdeden hallgat. Úgyhogy divattá is vált a brüsszelezés, választást lehet nyerni vele, vagy ami több, akkora történelmi léptékű öntökönszúrást elkövetni, mint a Brexit.

De most az alvó óriás kinyitotta a szemét, megigazította a pelenkáját, és olyan letölthető PDF-et tett közzé a népszerű http://ec.europa.eu honlapon, hogy abba beleremeg a... hát egyelőre csak a pelus, de kezdetnek nem rossz.

Nem lennék most Orbán helyében. Tele minden utcasarok a felemelt, viszkető tenyérrel, miszerint állítsuk meg Brüsszelt, elhangzik naponta minden lenyúlt és rabolt csatornán, hárommillió direktmarketinges levélben csusszan be névre szólóan a hazugságária. És mindhiába, mert ott a PDF, bárki megnézheti, és akkor automatikusan győz az igazság.

Hát, némi reménye azért lehet az így leoltott miniszterelnöknek, hogy mégsem jut el túl sokakhoz a gyújtó hangú európai válasz. A saját médiája például leginkább említést sem tesz róla, nemhogy a tartalmát ismertetnék két brüsszentés között. Igen, a megmaradt független média ad róla hírt, meg belinkeli, de hát éppen az az egyik fő csapásirány, hogy ilyen média lehetőleg ne legyen.

Ehhez a törekvéshez eddig nem szólt hozzá érdemben az Unió, illetve a Bizottság, többek közt ezért is hatástalan, ha kiad egy állásfoglalást. Nem jut el ugyanis a címzetthez, így még annyi hatása sincs, mint a Szabad Európa Rádiónak, amíg létezett. Amúgy az azért jött létre, mert az akkori szabad Európa (és Amerika) még nem volt ennyire töketlen, és rájött, hogy direktben kell kommunikálnia a magyarokkal, mert a Szabad Nép ugyan nem fogja lehozni a közleményeket, vagy ha mégis, akkor imperialista ármányként...

ÉVEK ÓTA TOPTÉMA A KENŐPÉNZES SZTORIK KÖZÖTT A JOGSI MEGSZERZÉSE EGY KIS RÁSEGÍTÉSSEL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Csikász Brigitta
2017.04.28.


„Olyan oktatót keresek, aki hajlandó megoldani 100 százalékosan „sikeres” vizsgát. :)” Ezt az Index fórumára írta be egy olvasó nemrégiben. Az, hogy a jogsi megszerzéséért kell-e fizetni vagy sem, rendszeresen újra és újra előkerül, idén is számos hozzászólást írtak be különböző lapok fórumain ezzel a témával kapcsolatban.

A bejegyzések igen változatosak, és akad köztük olyan is, aki a becsületes oktatók és vizsgáztatók védelmére kelt, mondván, hogy róluk soha nem szólnak a hírek. A hozzászólók többsége azért arról számolt be, hogy többször megbuktatták a vizsgán, így annak újra és újra neki kellett futnia, ami természetesen újabb tízezrekbe fájt nekik.

Oktatók és vizsgáztatók egyaránt azt állították néhány hónappal ezelőtt a 24.hu-nak, hogy a vizsgák igen is megvásárolhatóak. Ráadásul az ellenőrzések nem következetesek és szigorúak, illetve főleg vidéken mindenki mindenkit ismer. A lapnak név nélkül nyilatkozó oktató alapvető problémának tartotta, hogy amikor valaki volán mögé szeretne ülni, azt mondja, hogy elmegy megszerezni a jogsit, nem pedig azt, hogy meg fog tanulni vezetni. Vagyis a pluszpénzért könnyebben megszerezhető jogsi él az emberek fejében.

Miről számolt be az oktató? Sokan szerették volna megvenni a vizsgát, de előfordult, hogy egy szülő akarta pénzzel elintézni a gyereknek a jogsit. Az oktatók a pénzükért nem adták le a tanulóknak a gyakorlati órákat, enélkül küldték őket vizsgázni. Nagy kategóriáknál (teherautó, busz) sűrűn előfordul, hogy a tanulók nem vezethetik le a kötelező órákat. Az illető persze csak a kötelező óraszám levezetésének aláírása után mehetett vizsgára.

Nem elég, hogy gyakran nem adják le a kötelező óraszámot, hanem, ha megbukik a tanuló, beszedik tőle a pótórák és a pótvizsga díját, plusz bevethetik a kenőpénzt is. Elvileg véletlenszerűen dől el, melyik oktató melyik vizsgáztatóhoz kerül, de könnyen meg lehet hekkelni a rendszert...

TRUMP MEGHÍVTA ERDOGANT A FEHÉR HÁZBA

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: Danube Instiute
2017.04.29.


Donald Trump amerikai elnök szívélyes viszont ápol a török elnökkel. Nem meglepő: Trumpnak volt már biznisze Törökországban.

Népszavazást tartottak április 16-án Törökországban, ez volt a hetedik az 1923-ban létrejött Török Köztársaság történetében. Csekély fölénnyel (51,2%-kal) ugyan, de az igenek kerültek többségbe, ez azt jelenti, hogy a török politikai rendszer alapjaiban fog megváltozni: a parlamentáris köztársaság olyan elnöki rendszerré alakul, amelyben az államfő példátlan hatalommal bír – amekkorával még a „törökök atyja”, Atatürk sem rendelkezett.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump telefonon gratulált Recep Tayyip Erdoğannak a referendum eredményhez. Döntése valami nyugtalanító dologra is rámutathat: ő volt az egyetlen olyan nyugati vezető, aki kifejezte elismerését a török elnöknek, figyelmen kívül hagyva a voksolás körüli számos aggályt.

Erdoğan győzelméről úgy írt a New York Times, hogy ezzel a népszavazással a török elnök „megszilárdította autokratikus vezetését az országban”, jóllehet meglehetősen szoros volt az igenek és a nemek aránya. A referendum az Európa Tanács és az EBESZ megfigyelői szerint nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Egyes vélemények szerint, ha a szavazás megfelelt volna a tisztességes előírásoknak, valószínűleg nem ezzel a végeredménnyel zárult volna. Nem véletlen tehát, hogy csupán néhányan – többek között Oroszország, Katar, Dzsibuti, Guinea, illetve a palesztin fegyveres mozgalom, a Hamasz vezetője – gratuláltak a voksolás kimeneteléhez, továbbá Donald Trump, az egyetlen nyugati politikus volt a sorban. Ráadásul emellett az amerikai elnök meg is hívta május 16-ára és 17-ére Erdoğant a Fehér Házba. Ez lesz a két vezető első személyes találkozója.

Az amerikai elnök telefonhívása a meglehetősen vitatott törökországi szavazás eredményei mellett egy jóval nagyobb problémára is rávilágíthat: arra a mélyebb érdekkonfliktusra, amely Trump nemzetközi ingatlanüzleteit övezi. Egy washingtoni korrupcióellenes civil szervezet szerint ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: vajon az amerikai elnök Erdoğannak szánt kijelentései összefüggésben vannak-e azzal, hogy támogatta Trump egy ingatlanját? 2012-ben az amerikai elnök lánya, Ivanka Trump egy tweetben köszönte meg Erdoğannak, hogy részt vett a Trump-tornyok megnyitóján Isztambulban.

Trumpot azonban nem csupán a török elnökhöz fűzik üzleti szálak, közeli kapcsolatban áll egy Jose Antonio nevű fülöp-szigeteki ingatlanfejlesztővel, akit a meglehetősen kétes hírű elnök, Rodrigo Duterte nevezett ki különmegbízottnak az Egyesült Államokba...

ÉPPEN ÁDER VÁROSÁBAN FUCCSOLHAT BE EGY MILLIÁRDOKKAL TÁMOGATOTT NAPELEMGYÁR


444,HU
Szerző: haszanz
2017.04.28.


Akár szép gesztusként is értékelhető, hogy az EcoSolifer Kft. Csornát szemelte ki egy napelemgyár helyszíneként. Ez Áder János városa, márpedig az államfőről két dolog tudható:

1. számára a népszerűségnél fontosabb az
elvszerűség

2. szeret sokat beszélni a megújuló energiaforrások fontosságáról 
Csorna díszpolgára természetesen meg is jelent a 2014. szeptemberi alapkőletételen, ahol azt mondta:

„Mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is.”

Azt is hozzátette, hogy az üzemben évente annyi napelem készülhet, amennyi 300 ezer ember éves energiaigényét fedezheti.

Az üzemben 2015 vége óta 200 alkalmazottnak kellene termelnie. De még egyetlen ember éves energiaigényét sem fedezi az itt készült napelem, aminek elég kézenfekvő magyarázata, hogy még egyetlen napelem sem készült Áder szülővárosában.

A csarnokot is csak tavaly júniusban jelentették készre. Azóta üres. Pontosabban annyira volt kész, hogy a terület közművesítését tavaly augusztusban az önkormányzat végeztette el, 24 millió frointért. És egyelőre nem készült el az a bekötőút sem, ami a 85-ös főútról ágazna le a gyárhoz...

MENNYIRE MOZDULNA A MAGYAR?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.04.29.


Az emberek különféle okokból vágnak bele a határátkelésbe, elsősorban persze anyagi indokok állnak mögötte (legalábbis Európa ezen részén), ám miközben elég sok írás született már a nemzetközi migráció méretéről, kevesebb szó esett a még otthon élők motivációjáról.

A minap került elém egy hosszú elemzés, ami sok minden más mellett utóbbi tematikával is foglalkozik. Az IZA (Institute of Labor Economics) és a Randstad közös kiadványa a határátkelés és a migráció több vetületét részletesen taglalja, és sok érdekesség derül ki belőle rólunk, magyarokról is.

A Gallup hatalmas, 160 országot érintő legutóbbi ilyen típusú felmérése azt hozta ki, hogy átlagosan a felnőttek 13 százaléka költözne külföldre állandó jelleggel, ha lehetősége nyílna rá.

Ez azért elég kemény szám, és ha megnézzük az európai adatokat, akkor azt vehetjük észre, hogy a kelet-európai régió mellett érdekes módon erős a határátkelési vágy például a svédekben és a franciákban, de a britek és az olaszok is meglehetősen mobilisak – noha az okok mások majdnem minden ország esetében.

Közös nevezők

Akadnak azért közös pontok, amiket a tanulmány a következőkben foglalt össze.

Magasan képzett fiatalok


Általában véve a fiatal, frissen végzett diplomások azok, akik a legkönnyebben és a legszívesebben mozdulnak. Mondjuk ehhez azért olyan nagy kutatásra nem volt szükség, érthető, hogy nekik van piacképes tudásuk, ellenben nincs veszítenivalójuk.

Külföldi kapcsolatrendszer


Szintén könnyebben mozdulnak azok, akiknek barátaik és / vagy családtagjaik élnek már külföldön. Ezen sem kell annyira meglepődni, nyilván egyszerűbb belevágni, ha a fogadóországban várja az embert valaki.

A célországról alkotott kép

Nem csak az általánosan elterjedt képről van szó, hanem arról is, mit gondolnak a leendő határátkelők az adott ország politikai-gazdasági és intézményi viszonyairól. (Nesze neked, országimázs.)

Ideiglenesen mennének

Ami érdekes, hogy a fiatal európaiak jellemző módon inkább csak átmeneti jelleggel költöznének külföldre, de legalábbis egyenlő arányban oszlik meg a végleg és az átmenetileg másik országban boldogulást tervezők aránya...

AKI ORBÁN LEVÁLTÁSÁT ÍGÉRI, ÍRJA ALÁ, HOGY TÁVOZIK A KÖZÉLETBŐL, HA NEM ÍGY LESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.04.28.


Botka azt állította vidéki állomáshelyein, hogy “jövő áprilisban le fogjuk váltani a Fideszt”. Ez kijelentő mondat, állítás, amiért vállalni kell a felelősséget. Ugyanilyen állításokat tesznek az ellenzék más vezetői, Gyurcsány Ferenc és mások.

Ismert kommunikációs stratégia a pozitív beszéd és a győzelem hirdetése. Nem tekinthető annak az olyan ígéret, amelynek semmi alapja nincs. Azt hazugságnak és félrevezetésnek nevezik. Az ellenzéki pártok vezetői kijelentő módban azt állítják, hogy a választási törvény feltételei között is legyőzik Orbánt. Vállalniuk kell érte a felelősséget s a következményeket.

Az is hazugság, hogy az alkotmányos rendet megdöntő államellenes bűnözőket választáson kellene legyőzni. Bűnözőkkel szemben nem választást kell nyerni, hanem a letartóztatásukat kell követelni. Amíg ez nem történik meg, addig a rendszert bojkottálni kell. Bűnözőkkel nem választáson, hanem a bírósági tárgyalóteremben kell megvívni a csatát. Amígy nem jutnak oda, bojkottálni kell a rendszert.

Teljesen mindegy, hogy a bojkotthoz hányan csatlakoznak. Nem számít, hányan legitimálják Orbán rendszerét. Aki demokrata, annak tisztelnie kell a megdöntött Alkotmányt, s az nem tesz lehetővé mást, csak a hatalom kizárólagos gyakorlására irányuló törekvéssel szembeni fellépést. Ennek egyetlen békés eszköze a rendszer és a választás bojkottja, kivonulás abból az intézményrendszerből, mely a demokrácia hazug látszatát adja, a rendszert legitimálja.

Ha valaki ezzel nincs tisztában, s úgy gondolja, hogy a bűnözőket demokratikus választáson kell legyőzni, jóhiszeműnek tekinthető mindaddig, amíg a választás tisztaságának feltételeit megköveteli: egyenlő, szabad, tisztességes és demokratikus választást, a közmédiához és a nyilvánossághoz való jutás egyenlő feltételeit és azonos pénzügyi kereteket követel.

Akik lemondanak erről, mert tudják, hogy ezeket a feltételeket a diktátor nem teljesíti, és ők ennek ellenére vállalják a választáson való részvételt, mert ez a feltétele a parlamentbe való bejutás mellett az évi százmilliós nagyságrendű állami támogatás megszerzésének, azok csalók, hazudnak az egzisztenciális érdekeik és a pénz miatt. Megtévesztik az embereket.

Orbán kétharmados győzelmére beállított választási törvény mellett nem lehet Orbánt legyőzni. Aki mást mond, hazudik. De ha úgy gondolja, hogy nem hazudik, meggyőződése, hogy ez így van, akkor vállaljon felelősséget a szavaiért. Aki azt állítja, hogy Orbánt 2018-ban a választáson legyőzi, az írja alá előre, hogy ha nem így lesz, akkor örökre visszavonul a közélettől és távozik a politikusi pályáról.

Ez még demokráciában is így van. Most azonban a tét óriási, mert a lakosság becsapásának nagyon súlyos következményei vannak. Ha a pénz miatt egy csaló választást elveszítenek, mert azt hazudták, hogy azt meg lehet nyerni, akkor újabb négy évre adnak “demokratikus” felhatalmazást, teljhatalmat és legitimációt egy bűnszervezetnek...

A RACIONÁLIS ORBÁN VIKTOR

KÓCZIÁN PÉTER BLOGJA
Szerző: Kóczián Péter
2017.04.28.


Orbán Viktor politikai döntéseit csak az határozza meg, hogy megnyerje a választásokat - mégpedig csak a saját választói segítségével.

Minden választási időszakban kimondott, sokszor ki nem mondott igény, hogy a miniszterelnök-jelölteknek általános társadalmi mondanivalóval is kell rendelkeznie, mindenkihez kell szólnia, még azt is elvárják tőle, hogy más pártok szavazóit is megszólítsa, elhappolja. 2018-ban ez biztosan nem fog megtörténni.


Orbán Viktor egyetlen célja, hogy a vele együtt gondolkodó, őt elfogadó emberekből annyi menjen el választani, amennyi a parlamenti mandátum számában többséget, netán kétharmadot teremt.

Ezért csak nekik politizál.

Ugyanis joggal számíthat arra, hogy még ha többen is vannak, akik már nem értenek vele egyet, de azok a gyenge ellenzéki teljesítmény miatt vagy nem mennek el, vagy a pártjukhoz hű szavazattal – egységes ellenzéki lista híján – a kormánypárti erőket juttatják be az egyéni képviselői körzetekből...

TETEMREHÍVÁS

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.04.29.


„....a szabadság, ha korlátlan, önmagát semmisíti meg.....” (Karl Popper: A nyílt társadalom és ellenfelei).

E hét kétségtelenül a legjelentősebb belpolitikai eseménye Orbán Viktor miniszterelnök beidézése az Európai Parlament ülésére. Azért írom azt, hogy belpolitikai eseménye, mert a vita végignézése során egyértelművé vált számomra az, hogy minden ott megnyilatkozó politikus elsősorban a saját országának szavazói felé akart mondani valamit, nem pedig a ténylegesen meglévő problémákról értekezni. E vita során egyértelművé vált számomra az is, hogy 1. az ottani politikusok sem különbek a hazaiknál, mert legalább annyira demagógok, mint a mieink, 2. a mellébeszélés és az intrika művészetét ők is abszolút tökélyre fejlesztették, és mindent alárendeltek a piszkos pártérdekeiknek, 3. semmi sem volt drága számukra, még a saját igazmondásuk sem akkor, amikor a másik félnek ártani kell.

Az első dolog, ami meglepett, az volt, hogy a tanácsterem szinte kongott az ürességtől, ami két dolgot jelenthetett. Az egyik az, hogy a távol maradóknak nem volt fontos Orbán Viktor keresztre feszítése és majd a további fejleményekre vár. A második dolog pedig az volt, hogy a hazai politikusokhoz hasonlóan szeretik elsumákolni az üléseket, amin ugyan elvileg részt kellene venniük, hiszen ezért kapják az Unió adófizetőitől a pénzüket.

A vita pedig azért tekinthető tetemrehívásnak, mert immár harmadjára idézik be a kormányfőt az EP ülésére, hogy elébe tárják a magyar demokrácia hulláját, és számonkérjék azt, hogy miért vált annak gyilkosává. Nekem viszont úgy tűnt, mintha éppen az EP néhány képviselője vett részt egy a kormányfő által rendezett tetemrehíváson, amikor is az ő bűnüket rótta fel Orbán Viktor. Röviden: egy jó kis eszmei, elméleti vita volt, tele közhelyekkel és félrevezető magyarázatokkal, érzelmileg túlfűtött szónoklatokkal, magyarázkodásokkal, Orbánt támogató és elítélő felszólalásokkal és minden olyan dologgal, amit már sajnos megszokhattunk itthon is.

A tetemrehívás tárgya az utóbbi időszak három fontos eseménye, kormányzati intézkedése: a migráció kérdése, a CEU és a civil szervezetek elleni támadás, valamint a nemzeti konzultáció és a Brüsszel ellenes plakátháború problémája. A migráció kérdése ma már lerágott csont, de mégsem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a következő néhány évtized meghatározó jelensége marad. Azt gondolom, és ezt már többször leírtam, hogy a kormányfő ebben a tekintetben helyes döntéseket hozott, kivéve az 1294 menekült átvételének megtagadása. Ez utóbbinál ugyanis minden további nélkül meg lehetett volna azt tennie, hogy a saját elveihez ragaszkodva ítéli meg azt, hogy kiket fogad be és kiket nem. Az Unióval való ellenszegülés semmire sem volt jó, hiszen ezzel csak azt a képzetet erősítette, hogy Orbán az Uniótól eltérő külön utas politikát folytat. Egy biztos: eddig még egyetlen tagország sem nyert a migránsok tömeges befogadásával, csak veszített, hiszen, amint azt a német belügyminiszter is elismerte, csak növekedett a bűncselekmények száma. Számomra most az az elméleti kérdés adódik, hogy egy nemzet közbiztonságát érdemes-e feladni a keresztény humanitás érvényesítése érdekében, és a migránsoknak egy távoli időszakban való foglalkoztatásából adódó gazdasági nyereség miatt. Ezt a problémát nyilván minden tagországnak önállóan, a saját kockázatukra nézve kell megoldaniuk és kivitelezniük. S ebben nem tartom helyesnek azt, ha egy közös és jónak gondolt megoldási verziót bármelyik tagországra is ráerőszakolnának. A választott megoldás csupán évtizedek, sőt, meglehet évszázadok után mutatja meg azt, hogy mennyire volt hatásos és mennyire szolgálhatta az a nemzetállam progresszív fejlődését. Az is bizonyos, hogy ugyanazon módszer nemzetállamokként különböző eredményekre vezethet, tehát már ez is azt vélelmezheti, hogy nem lehet egy általános és az egész Unióra jó migránspolitika...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTORNAK ÚJRA MEG KELLENE TÉRNIE - INTERJÚ IVÁNYI GÁBORRAL

24.HU
Szerző: László Pál
2017.04.27.


Mint megírtuk, az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt Strasbourg elkaszálta Magyarországot, 935 milliót kell fizetnie az államnak az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Iványi szerint a miniszterelnök egy olyan irányba ment el, amit korábban megvetett, ha pedig egy megkergült ember azt kiabálja, hogy állítsuk meg Brüsszelt, akkor egy egyháznak kötelessége szólni.

Mit kezdenek ezzel a hatalmas összeggel?


Ahhoz képest, hogy már el van költve, nem is olyan sok pénz. Ez a 3 millió euró, vagyis nagyjából 935 millió forint a mi éves költségvetésünknek a negyede. És azt is tegyük hozzá, hogy ez 2 év állami adósság részbeni megtérítése, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága 150 millió forinttal kevesebbet ítélt meg annál, mint amit a magyar állam korábban elismert tartozásként.

Kerekítettek. De ez milyen pénz tulajdonképpen?

Ez abból áll, hogy elvették az egyházi státuszunkat, ezért nem adták vissza az úgynevezett technikai számunkat sem, így az egy százalékos felajánlások nem folyhattak be hozzánk. A vicc egyébként az, hogy ha egyszer majd fizetnek, azzal elismerik a jogsértést, de nem állítják helyre a jogszerű állapotot. Vagyis a magyar állam megrövidíti a munkánkat. Nem arról van szó, hogy szeretnénk kicserélni a paszományt a paláston, vagy aranyozott úrasztali terítőt venni. Az államtól átvállalt feladatainkra kell ez a pénz: szegény gyerekek oktatása, hajléktalanok gondozása, idősek ellátása, kórházi kezelése.

Mennyire biztos abban, hogy ezt a pénzt megkapják? Csak azért kérdezem, mert Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke azt mondta a minap, hogy a kormány minden bizonnyal megfellebbezi a döntést.


Ez az ítélet már a második része ennek a történetnek, hiszen a 2012-14 közötti tartozást kifizették. Ettől még lehet, hogy fellebbez a magyar állam, de akkor mi is megtesszük ezt, és követelni fogjuk, hogy azt is fizessék ki, amit most nem akartak
...

ITT OLVASHATÓ

A BOLDOGSÁG TANULHATÓ - MONDTÁK MÁR AZ ÓKORI GÖRÖGÖK IS...

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Ur Anita
2017.04.29.


Már az ókori görögök is... Hallottuk az iskolában számtalan téma kapcsán. Ez nincs másként azzal kapcsolatban sem, amit a modern tudomány mond arról, hogy az agy egy tanulásra, fejlődésre képes szerv - bármilyen életkorban, és igenis nemcsak a Pitagorasz-tétel, hanem a boldogság is tanulható! Kis filozófiai ízelítő következik az ókori gondolkodók boldogságra vonatkozó gondolataiból.

Az ókorban a filozófia nem holmi elvont tudomány volt, hanem nagyon is élő, mindennapi, sőt gyakorlatias diszciplína. Nem véletlenül tartották a költőket és a filozófusokat a legalkalmasabb személyeknek például az állam legfőbb vezető funkcióinak ellátására, hiszen az elméleti tudáson és műveltségen kívül iskolákat alapító és működtető, sok emberre hatással levő valódi vezetők voltak a filozófusok.

Az ókori bölcsek módszereit és tanítványaikhoz intézett kérdéseiket olvasva, egy sor tökéletes, akár ma egy az egyben alkalmazható coaching-kérdést látok, amelyek a tanítványok és olvasók belső erőforrásaira építettek és a saját megoldásuk megtalálására ösztönöztek. Zseniális gondolkodók, az emberi lélek kitűnő ismerői, módszertani szakértők, jó előadók, karizmatikus vezetők voltak egy személyben.

Manapság az emberek hajlamosak a boldogságot valami sorsszerű dolognak, a külvilágtól függőnek tekinteni, amire kevés a ráhatásunk, csak várunk rá, és majd egyszer csak lesz (ha nyerünk a lottón), vagy azt gondolni, hogy olyan nincs is, soha nem is lesz (legalábbis nekünk nem lehet). Pedig a modern tudomány, a pozitív pszichológia és az agykutatás utóbbi évtizedekben feltárt eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az agy fejlődő, tanulásra képes szerv és ez a tanulékonyság a pozitív érzések megélésére, a boldogság tanulására is igaz - bármilyen életkorban. Érdekes, hogy már az ókori görög gondolkodók is a boldogságot a cselekvéssel kapcsolták össze - és ma már bizonyítani tudjuk, hogy helyesen gondolta ezt Arisztotelész:

A BOLDOGSÁG MINDIG TETTEINK KÖVETKEZMÉNYE.

Szerinte a bölcs ember igyekszik a kínálkozó lehetőségekből és alkalmakból a lehető legjobbat kihozni. Tevékenyen, aktívan - nem pedig passzív várakozással. A boldogság nem egy előzményektől mentes élvezet, ami csak úgy megtalálja az embert, hanem egy folyamat, amire nemcsak hatással lehet az egyén, hanem bizonyos mértékig tudatosan is törekedhet rá. Az ókori boldogságfilozófiának ez a gondolata a mai neurobiológia fényében is megállja a helyét: a pozitív érzések nem a sors ajándékai (vagy csak ritkán azok), hanem meg kell dolgozni értük...

SIMICSKA TRÜKKJE

TUAREG BLOG
Szerző: Tuareg
2017.04.29.


Simicska megszívatta Gyurcsányt. De nagyon. Dokument nyet. Esetleg megkegyelmez, és akkor ad valamit, de nem valószínű.

Pár napja írtam, hogy Gyurcsány ultimátuma mögött valszeg Simicska áll. Ha valakinek miniszterelnöksége alatt nem volt elég hatalma, hogy kompromittáló iratokat gyűjtsön Orbánról, miközben a politikai jövője ezen múlott, az nem valószínű, hogy később, már nem közhatalmi tényezőként képes lesz erre. Nem szegény ember ugyan a Feri, meg nem is kapcsolatnélküli, de ez relatív. Amilyen befolyás ahhoz kell, hogy orosz titkosszolgálati iratokhoz hozzáférjen az emberfia, annyi ebben az országban csak igen keveseknek van. Simicska az egyik. A többi név maradjon egyelőre homályban.

Lajos nagypályás. Ellentétben Gyurcsánnyal, aki csak azt gondolja magáról, hogy az. Olyan mennyiségű kölcsönös szívességet tett a legkülönbözőbb embereknek abban a negyedszázadban, míg Ő volt a Fidesz szürke eminenciása, hogy azért kérhet is valamit, ha nagyon kell. És persze százmilliárdok állnak mögötte, nemcsak egy-kettő, és persze sajtóbirodalom. És eldöntötte, hogy visszalöki Orbánt oda, ahonnan fölemelte: a semmibe. Támogatja a Jobbikot, de számolni is nagyon tud: Neki egy teljeskörű ellenzéki összefogás kell, hogy a Felcsútit eltakarítsa. Innentől a dolog pusztán matek kérdése. Kiszámítani: melyik politikai szereplő hoz, és melyik visz...

AZONNAL HAGYJÁK ABBA...!

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gusztos István
2017.04.28.


Mert amit a kormány művel, olyannyira megszégyenítő, megbecstelenítő, hogy az már tűrhetetlen. Vagy legalábbis annak kellene lennie – hiszen bújjunk bárhová, úgy ömlik ránk a kormány aljas propagandája, „mintha nyitva az ablak / s bedől a dögszag”...

Egy évvel vagyunk a „választás” előtt. Már most ki kell mondani, hogy az a társadalmi atmoszféra, amelyet a „kormány” és médiabirodalma, valamint szervilis „szellemi hátországa” eddig megteremtett, a rendszerváltás óta nem tapasztalt veszélyekkel fenyegeti hazánkat. Okunk van azzal számolni, hogy a hatalom – ha nem ütközik minden eddiginél határozottabb, keményebb és kiterjedtebb ellenállásba, mégpedig itthon és az EU-ban, általában a demokratikus világban – mind gátlástalanabbul, mind intenzívebben fog arra törekedni, hogy a magyar közéletet végképp belefojtsa az irracionalizmus mocsarába.

Nagyon régóta nem volt olyan uralom hazánkban, amely a maihoz hasonlítható profizmussal, előre megfontoltan, szervezetten igyekezett volna az embereket megőrjíteni, megvadítani, életüket vad kényszerképzetekkel befonni.

Nagyon régóta nem volt olyan hatalom Magyarországon, amely ennyire tudatosan és elhatározottan a társadalom lezüllesztése révén akarta volna uralmát fenntartani, meghosszabbítani.

Magyarország közéletében már régóta nincs esély a hatalommal és híveivel való értelmes párbeszédre. Az az orwelli nyelv, amelyet a Fidesz és „kormánya” használ, kizárólag mellébeszélésre, terelésre, hazudozásra és uszításra alkalmas.

A hosszú ideje folytatott migránsozó-sorosozó-brüsszelező-ügynököző-bérencező hecckampány a magyar társadalom további, nagyon súlyos következményekkel járó demoralizálódásához vezet.

A Soros György elleni hisztériával, a permanens ügynöközéssel, bérencezéssel, brüsszelezéssel és migránsozással a kormánypárt és maga az állam olyan agresszíven gerjeszti és erősíti a rasszista, aktuálisan elsősorban az antiszemita, valamint az iszlamofób és általában a xenofób indulatokat, amire Magyarországon békeidőben nagyon régóta nem volt példa. A Fidesz gyalázatos propagandájával állami szintre emelte azt az uszítást, amellyel nyilvánvalóan tudatosan, szándékosan éleszt föl és erősít indokolatlan vagy eltúlzott félelmeket, hogy azokat ön- és közveszélyes gyűlölködésbe fordítsa. Társadalmunk különböző csoportjait a züllött állam szervezetten hiszterizálja, hogy egymás ellen uszíthassa őket.

A hosszú ideje folytatott, végtelenített hecckampányban napjainkban a Soros György, a CEU, a civil szervezetek és a „Brüsszel” elleni alantas és eszelős gyalázkodásé a főszólam. Már ma mindenki Soros-bérenc meg Brüsszel érdekeinek kiszolgálója, aki a hatalom szervezte őrületben meg tudta őrizni józanságát, emberségét. Vajon mi várható a továbbiakban?!

Naponta tucatnyi vagy éppen több tucatnyi gyalázkodó-rágalmazó közlemény jelenik meg a „kormány” elbitorolta „közmédiában” és a fideszes médiabirodalomban. Bárhová nézünk, bármibe hallgatunk bele, mindenhonnan a „kormány” embertelen, elaljasító szándékú propagandája zúdul ránk.

Levegőt!

A SZELLEM VISSZATÉRÉSE ÖNMAGÁHOZ - VAJDA MIHÁLY ÖNISMERETI FILOZÓFIÁJÁRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM - SZABADPOLC
Szerző: Weiss János
2017.04.28.


Nagyjából a századforduló körül aztán ez a boldogság-érzés szertefoszlik: jön egyfajta tragikus és mély-szomorú hang, amely a világ elsivatagosodásáról beszél. Ezzel párhuzamosan, sőt ezt bizonyos értelemben ellensúlyozva, születik meg a „kései filozófia”, amelynek legfontosabb dokumentumait A személyes emlékezet című kötet tartalmazza. (Kalligram, 2016 – ez a Válogatott művek zárókötete) E kötetben a szerző négy utolsó könyve szerepel, kiegészítve néhány azóta készült dolgozattal. A mű hangütését egységesen a személyesség jellemzi. Vajda egy interjúban így beszél a maga megközelítéséről: „Számomra nem sokat mond az a filozófia, amely a szó szűkebb értelmében vett tudomány »rangjára« tart igényt, úgy mint állításainak legalábbis a falszifikálhatósága, prediktív erő stb. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyesfajta törekvéseket feltétlenül elhibázottnak tartanám: idegenek tőlem. Amit én művelek, annak meg aztán tuti, hogy semmi köze sincs semmifajta tudományhoz (nem megismerés, hanem gondolkodás […].)” (Vulgo, 2005/1-2. 281.)

Mintha az egész életmű egyetlen husserli passzus (illetve az ezzel folytatott vita) köré szerveződne: „Az emberi filozofálásnak és eredményei­nek az összemberi létezésben a legkevésbé sem pusztán az a jelentősége, mint a magánjellegű vagy más okokból korlátozott kultúrcéloknak. Mi [...] a filozofálásunkban az emberiség funkcionáriusai vagyunk. Saját, igazi filozófusi létünkként érzett személyes felelősségünk [...] egyszersmind felelősséget jelent az emberiség igazi létéért is.” (Az európai tudományok válsága, I. kötet, Atlantisz, 1998, 35.) Vajda Mihály ezt a művet kb. harminc évvel a megjelenése után olvassa, amikor az Magyarországon még teljesen ismeretlen. Kandidátusi disszertációt ír róla, amely aztán A husserli fenomenológia tudományfelfogásának bírálatához címmel jelenik meg. Vajdára azonban inkább a husserli filozófiafelfogás hatott. Habár Husserlnél a filozófia és a tudomány szorosan összefonódik, és éppen ez számára az „európai szellemi alkat” egyik legjellegzetesebb vonása. „Teljesen újfajta szellemi képlet jut érvényre, amelyik hamarosan zárt kultúralakzattá fejlődik; a görögök úgy hívták: filozófia. E szó eredeti értelmének helyes fordítása: egyetemes tudomány, a világegyetemről, valamennyi létező egyetemes összegységéről szóló tudomány.” (Husserl: Válogatott tanulmányai, Gondolat, 1972, 332.) 

Vajda a hetvenes évek elején írt egy nagyszabású dolgozatot, Az emberiség funkcionáriusa címmel, és ezzel a filozófus szerepét, sőt (talán) küldetését próbálta megragadni. De a tanulmány nagy része mégis a filozófiáról szól. A filozófia a megismerésnek egy olyan formája, amely „nem korlátozódik annak tudására, ami van”, hanem princípiumokat ad meg, és e princípiumok fényében ítéli meg a világot. „[A filozófia] elvont és érthetetlen, mert nem tudni, miről beszél, pontosabban: nem világos, mi a kiindulópontja, honnan származnak azok az elvek, amelyeket kifejt, amelyeknek nevében ítélni merészel a világ felett. A filozófia érthetetlen, mert nem magyarázza meg a világot, hanem – ha azzal nem is nagyon büszkélkedhet, hogy megváltoztatja, de – megítéli.” (Változó evidenciák, Cserépfalvi–Századvég 1992, 139.) Így nagyon érdekes eredményhez jutunk: Vajda Husserlből kiindulva a marxizmus reneszánszát kritikai elméletté alakítja át. A filozófus már nem a világ megváltoztatására törekszik, a filozófia már nem válik praxissá (még akkor sem, ha a tanulmány néha használja ezt a frazeológiát), hanem kritikai elméletté transzformálódik. Ez az egész életmű egyik mérföldköve; utána következik e program kidolgozása. Ennek érdekessége mindazonáltal abban áll, hogy Magyarországon a „kritikai elmélet” nem a marxizmus öröksége, hanem a marxizmussal szembehelyezkedő koncepció. Méghozzá abból az előfeltevésből kiindulva, hogy a marxi alapelveknek (még ha eltorzított formában is, de) mégis csak volt némi szerepük a reálisan létezett szocializmus létrejöttében és alakításában. Vajda visszatekintve írja a hetvenes években született tanulmányai­ról: „Eltartott egy ideig, míg megértettem, hogy a marxizmus reneszánszának gondolatával nem tudok többé mit kezdeni. Az elképzelés ugyanis vagy újból egy olyan típusú baloldali radikális avantgardizmusba torkollik, mint amilyen eredetileg a kommunista mozgalom volt, vagy egészen egyszerűen erőtlen-tehetetlen értelmiségi [...] ábrándozásként szolgál [...].” (Marx után szabadon..., Gondolat, 1990, 15.) Mindkét esetben a filozófus az emberiség funkcionáriusa lenne, de Vajda most már szeretne túllépni ezen a filozófus­szerepen. 

Ez nagy elméleti kihívás volt, de mégsem vezetett alkotói válsághoz, mert Vajda nagyon szerencsés kézzel rátalált egy megközelítésre, amely szinte magától kínálta fel a kiutat. Ezt a kiutat a Szembesítés című dialógus jelölte ki. Négy filozófus beszélget, akik mindannyian a fenomenológia és a marxizmus összekötésén fáradoznak. Vajda álláspontjához a legközelebb András mondatai állnak. „Fontos feladatnak tekintem ugyan Marx eredeti gondolatainak filológiai rekonstrukcióját, de éppen mert marxista vagyok, nagyon jól tudom, hogy ennek a rekonstrukciónak is csak akkor van értelme, ha egyben feleletet adunk az »égető életproblémákra«.” (Változó evidenciák, 11.) Azt gondolhatjuk, hogy Vajda nagyjából így értette a marxizmus reneszánszát is: olyan szerzőket kell olvasnunk, akik rámutattak a mi korunk „életproblémáira”, és ezekre választ keresve vissza kell térnünk Marxhoz. Vagy ezt egy kicsit variálva: Marxot úgy kell olvasnunk, hogy a mai szerzők által kijelölt „életproblémákra” magyarázatot találjunk. Így támaszthatjuk alá ezeket a mondatokat: „Ma is marxista vagyok, a marxizmust ma is a kor adekvát világnézetének tekintem.” (Uo.) Egy ilyen olvasat azonban elhibázott lenne: Vajda ugyanis egyik állásponttal sem azonosul (teljesen), inkább azt mondhatnánk, hogy játszik az álláspontokkal. (Sümegi István azt javasolja, hogy az egyes szereplőket tekintsük a szerző különböző lehetőségeinek. Lásd Talpalatnyi remény, Veszprém, 2015, 18.) Ha ennek a dialógusnak az összkoncepcióját tekintjük, akkor a filozófus messze került attól, hogy az emberiség funkcionáriusa legyen, most már csak egy álláspontját kereső gondolkodó. Egy tébláboló.
Így jött létre a filozófiai játékosság. És ez lett az alapja a Vajda-féle posztmodern-értelmezésnek. Deczki Sarolta szép leírása szerint Vajdánál a posztmodern a modernséggel szemben nem törekszik a következetességre, megpróbál kibújni a racionális gondolkodás dominanciája alól, és visszautasítja annak uralomra törő hegemóniá­ját. „A posztmodern számára [...] az igazság- és az ezzel összefonódó uralmi igények pluralitását jelenti: a felelősség és a szerénység filozófiáját, s ezen attitűdök esélyein meditál.” (Vulgo, 2015/1–2. 393.) Ez a meditáció lenne a posztmodern filozófia egyfajta metaelmélete. A posztmodern Vajdánál alapvetően „vidám tudomány”, nem mintha a vidámságunk vagy a jókedvünk feltétlenül indokolt lenne. Sümegi István ennek a vidámságnak az érzékeltetésére Samuel Beckett Godot-ra várva című drámáját idézi. „Mi lenne, ha kijelentenénk, hogy boldogok vagyunk?” (Európa, 2002, 73.) De már ebből a megfogalmazásból is érezhető, hogy a boldogság itt törékeny állapotot jelöl, mintha a léte a definiálástól függne. A boldogság/boldogtalanság a darabban már nem rendelkezik magában való jelentéssel. Egy kicsit korábban ugyanez a szereplő (Estragon) ezt mondja: „Boldogtalan vagyok.” (I.m. 60.) Azt mondhatjuk, hogy ebben a világban még használjuk ugyan a „boldogság” és a „boldogtalanság” fogalmait, a jelentésük viszont már teljesen elmosódott. De még akkor is, ha ez így van, miért ne próbálnánk meg boldogok lenni? ...


AZ ORSZÁG MEG NYOLCADIK ÉVE NEM TUDJA, HOGY KI AZ A HABONY ÁRPÁD

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.04.28.


Azt már önmagában is nehezen fogja fel az agyam, hogy vannak olyan magukat médiának nevező kormányszócsövek, amelyek rendben lévőnek találják, hogy szélsőjobbos erőszakszervezetek berontanak egy ország parlamentjébe és ott képviselőket vernek véresre, mert egy albán nemzetiségű (értsd: kisebbségi) embert választottak házelnöknek. Ahogyan az a Macedónia nevű jog- és mintaállamban történt tegnap este.


Aggasztó, hogy odáig jutottak az elmebajban, hogy Soros György személyének gyűlölete (értsük úgy, hogy Soros félkézzel és egyszemélyben befolyásolja Macedóniát is, hát elegük lett az igaz hazafiaknak) már az erőszakot is legitimálja. Ez így, ahogy van, borzasztó irányt jelez. Nem tudom, mennyire működne ez a beteg logika, ha mondjuk a román parlament magyar házelnököt választana egy szép napon és feldühödött román hazafiak önbírásokodólag, hazafias érzelmektől fűtve szétcsapnának a fején egy vodkás üveget. A Soros György tehet mindenről elv alapján jól megérdemelné? Értem.

Az viszont legalább annyira sötét jövőt fest, hogy a magyar kormány – amely egyedüliként a nyugati szövetségi rendszer (EU, NATO) tagországai közül Putyin és Moszkva hangjára rímelően a Soros-ellenes jobboldal mellett foglal állást ebben az egyáltalán nem Budapesten eldöntendő macedón vitában – Soros György démonizálását, hajszolását és az ellene indított dzsihádot nevezte ki az ország vezetését szolgáló programnak és mindent ennek rendeltek alá. Például nem az agyatlan erőszakot ítélik el, hanem sorosoznak.

Hogy a ma reggeli, 23 és fél perces miniszterelnöki igehirdetésben összesen hányszor ejtette ki a nevét az egykori Soros-ösztöndíjas küldetéstudat, azt pontosan nem tudom megmondani, de éppen elégszer. Ennél szerintem egy fokkal érdekesebb – nem a győri szurkolótábor szempontjából, nyilván -, hogy konkrétan hány hazugság/alternatív valóságfoszlány fért bele ebbe a huszonvalahány percbe. Egy nappal az Európai Néppárt soros ülése előtt, két nappal az európai parlamentben előadott köpönyegforgatás után ma ilyeneket mondott:

– Ha megtámadják Magyarországot, akkor a miniszterelnöknek oda kell mennie, ez a helyszín legutóbb az Európai Parlament volt.

– Támadás alá vették a migráció megfékezését végrehajtó Magyarországot.

– Soros György egy tehetséges magyar spekuláns. Az Európai Unió eszméje azonban nem a tőzsdei spekuláció, hanem a szociális piacgazdaság. A közösség szemben áll a kaszinókapitalizmussal, valaki ne azon gazdagodjon meg, hogy mást tönkretesz.

– Soros György Magyarországon azért vált közellenséggé, mert kétszer megtámadta a magyar pénzügyi rendszert. Először meg akarta szerezni az OTP-t, ezt még Horn Gyula volt miniszterelnök akadályozta meg, a második támadást pedig a hitelválság idején hajtotta végre.

– A két bangladesi migráns ügye – amelyben elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi bíróság – megmutatta: felépítettek egy rendszert, amelynek következtében rendszeresen megcsapolnák a magyar büdzsét. A bangladesiek esetében az történt, hogy „egy Soros által finanszírozott szervezet beperelte Magyarországot”, „az eljárásban a szakértői véleményt egy másik Soros-szervezet adta, majd a bíróságon az ítéletet egy Soros-egyetemen oktató bíró vezetésével hozta meg egy bírói tanács”. Ergo „be vagyunk kerítve”, ha ez így megy tovább, „tízezerszám fognak bennünket megskalpolni”, „el akarják venni a magyarok pénzét”.

– CEU: „azt akarjuk megtudni, hogy az micsoda. Senki sem tudja, itt olyan jogi zűrzavar van, hogy ennek az átvilágítása időt vesz igénybe.”

A győri különítmény ujjongó elragadtatásával szemben én azt gondolom, hogy ugyan nem újdonság a szemenszedett hazugságok és Soros György magánszemély kényszeres ostorozásának kormányprogrammá emelése, de a fenti, hatból hat hazugságot akkor sem kell kellene elengedni a fülünk mellett, ha pillanatnyilag esély sem mutatkozik arra, hogy a józan ész talaján maradva abban a reményben lehessen érveket egymás mellé helyezve vitázni, hogy a paranoia és a háború helyét átveszi a normalitás:

NINCSENEK SOROS.CIGÁNYOK, TÁRSADALMI ÜGYEK VANNAK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Márton Joci
2017.04.28.


A lehető legalkalmasabb pillanatban került a napvilágra Dr. S. Ágnes ügye, aki sikertelen pályázata miatt évek óta perben áll a CEU Roma Programjával: a pályázó által képviselt narratíva teljes szinkronban áll azokéval, akik kitartóan keresik a fogásokat az intézményen. Pedig a CEU Roma Programjában nem Soros-katonákat képeznek.

Dr. S. Ágnes a Magyar Nemzetnek fejtette ki véleményét. Elmondása szerint felvételi pályázata pozitív elbírálásának politikai meggyőződése szabott gátat. További akadályokat látott túlképzettségében, valamint abban, hogy életkorából adódóan ideológiailag már nem formálható, ami a még sokat látott Soros-bérenc képzőket is elrettentette. Az elutasítás mögött szerinte az áll „hogy a fiatalabb alapdiplomásokhoz képest idős vagyok és túlképzett. A koromból, képzettségeimből, tapasztalatomból, valamint politikai nézetemből adódóan már nem vagyok formálható, képlékeny, azaz az előbbiekből következően nem tudnak belőlem a szájuk íze szerinti, irányítható vezetőt formálni.”

Ágnes nem volt rest információkat gyűjteni a felvételt nyert roma hallgatókról és szorgalmas munkájának meg is lett az eredménye: kiderült, hogy a fiatalok zöme végzett már önkéntes munkát különböző civil szervezeteknél. Ez ugye önmagában terhelő bizonyíték a balliberális kötődésre. Ezzel szemben S. Ágnes a Balog Zoltán nevéhez köthető alapítványnál volt gyakornok, ezért számára mi sem természetesebb, hogy őt a CEU konzervatív cigány értelmiséginek címkézi.

Engem, aki a fent idézett panaszossal egyidőben nyújtottam be a pályázatomat és nyertem felvételt a CEU Roma Programjába, rendkívül elkeserít ez a felszínes, kétpólusú látásmód, mely egy teljesen egyedülálló program megítélését próbálja így szétrombolni.

Az említett szervezeteknél önkéntes munkát végző fiatalok többek közt hiánypótló módon azon dolgoztak, hogy párbeszéd induljon roma és nem roma fiatalok között. Mások hátrányos helyzetű gyerekek számára szerveztek tanodai programokat. De bűnlajstromukon szerepelnek olyan tevékenységek, mint kulturális rendezvények szervezése, valamint roma közösségépítés. Olyanok is voltak, akik arra vetemedtek, hogy jogsegélyt biztosítottak olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek, akiket a hatóságok részéről vegzálás vagy méltánytalan bánásmód ér.

Jól látható, hogy S. Ágnes bizony felült a kormány civilellenes hangulatkeltésének, és minden alapítványt és azoknál önkéntes munkát vállaló romát Soros-bérencnek titulál. Ezek közül a tevékenységek közül melyiket nem tudja összeegyeztetni, akár egy önmagát politikai értelemben konzervatívként meghatározó roma értelmiségi fiatal? Azon célkitűzések mögé, amiket a szóban forgó roma szervezetek megfogalmaztak, akár a keresztény-konzervatív Balog Zoltán is felsorakozhatna.

Politikai értékrend és politikai szándék között azonban óriási különbség van.

A jelenlegi kormány valóban nem érdekelt minőségi integrált oktatást biztosítani roma és nehéz sorsú gyerekeknek. Esze ágában sincs a feudális jellegű közmunka program helyett olyan munkahelyeket teremteni, ami nem nélkülöz minden perspektívát. Meg sem fordul a kormány fejében a magyarországi roma közösségek integrálása a többségi társadalomba, hozzáértő szakemberek segítségével.


Ezzel szemben kedves elfoglaltsága a rendszerhez lojális Farkas Flórián patronálása, aki bűvészeket megszégyenítő módon tüntette el a romák felzárkóztatására szánt 1,5 milliárd forintot...