2022. április 28., csütörtök

TALÁLGATÁSOK HAVA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.04.28.


A választásokat követő hetekben nagyjából kétfelé válik a közvélemény figyelme. A veszteseknek szokott több dolguk lenni, mert a vereség megmagyarázásában számtalan olyan tényezőt kénytelenek legalább utólag megvitatni, amelyről korábban nem illett szót ejteni. A győzelem megmagyarázáshoz viszont sokkal kevesebb erőfeszítés szükségeltetik, különösen akkor, ha ez már sorrendben negyedszer fordul elő, ráadásul ezúttal a siker minden korábbihoz képest nagyobb arányú lett. Egy hónap elteltével mégis alig látni nyomát a vasárnapi örömünnepnek. Miért is nem?


A vesztesek körforgásai

Legelső körben a vereség okaiként a személyi kérdések szoktak előtérbe kerülni. Ki legyen a bűnbak? Kiknek a hibái okozták a szembetűnően nagyarányú – csaknem milliós nagyságrendű – támogatásvesztést? Ezt a kört ezúttal sem úszhattuk meg, ám egy-két hét múltán a leginkább érintettek a személyi ügyeknél sokkal mélyebb összetevőkről is kénytelenek voltak eszmét cserélni. Mindenekelőtt arról, hogy a vereség elsőn számú és leginkább szemet szúró jeleként a magyar vidék teljes elvesztésére kellene valamiféle olyan magyarázatokat találni, amelyek nemcsak visszafelé állnák meg a helyüket, hanem a lehetséges kiutakat is körvonalazhatnák. Egy hónap elteltével csupán annyit mondhatunk, hogy a társadalomtudományi elemzők ebben a feltáró munkában sokkal előrébb járnak, mint maguk az érintett pártelitek.

(További részletek: itt, itt, itt)

Az ellenzéki pártok vezetői egyelőre annyit talán felismertek, hogy a tizenkét évnyi sikertelenség és letagadhatatlan támogatás-csökkenés tükrében érdemes lenne a kialakult és mozdíthatatlannak gondolt pártstruktúra egészének jövőjéről is töprengeni. Mert az nem kérdés, hogy a megmaradt bázishoz képest túl sok a hat párt. Igen ám, de ki legyen a megszüntetendő, és hol legyen a jövőbeni ellenzéki tevékenység súlypontja? Továbbá mi legyen a versenyképesebb ellenzéki stratégia tartalma? Nos, ezekről az elmúlt hónap során alig hallhattunk olyasmit, amire valóban lehetne építeni. Ehelyett attól volt hangos az ellenzéki tábor, hogy szabad-e bemenni a parlamentbe, s ha igen, akkor ott mit kellene tenni. A választások óta eltelt egy hónap nyomán nem tűnik teljesen alaptalannak az az elemzői vélekedés, miszerint 2022-ben a kormányt ugyan megszorítani sem lehetett, de a szavazni elmenő milliók az ellenzéket bizonyosan leváltották. Egyetlen hónap tapasztalatai alapján, aligha lehetséges hosszabb távra érvényes következtetéseket levonni, mégis az a benyomásunk, hogy az ellenzéki oldalon ma még nagyon távol vannak attól, hogy e példátlan arányú vereségből kellő komolysággal, eleget tanulhattak volna...

„EGY ÚJFAJTA POLITIKAI KÉPVISELET” - UDVARHELYI TESSZA AKTIVISTA A CIVIL ÖNSZERVEZŐDÉSRŐL

MAGYAR NARANCS
Szerző: KRUSOVSZKY DÉNES
2022.04.27.


Elmozdulhat-e a holtpontról az ellenzék, hogyan segíthetnek ebben a civilek, és miért múlik mindez az önszerveződésen? A Közélet Iskolája társalapítójával, a Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának vezetőjével beszélgettünk.


Magyar Narancs: Az ellenzék április 3-i választási veresége után nem sokkal úgy nyilatkozott, hogy végre talán elmozdult az ellenzék a holtpontról. De hát egyelőre az sem látszik, hogy mi is ma pontosan az ellenzék, hol a helye, mi marad belőle – ehhez képest a „holtpontról való elmozdulás” meglepően optimista látlelet.


Udvarhelyi Tessza: Nem vagyok politológus, ez nem egy szakértői vélemény volt a részemről, hanem, mondjuk úgy, hogy egy igazságszerető, sokat szervezkedő ember meglátása. A holtpontról való kibillenés alatt azt értettem, hogy az ellenzéki oldal progresszív pártjai között az elmúlt fél-egy évben érzékelhető volt egy elmozdulás az alulról jövő kezdeményezések, a civil szervezetek, az önkéntesek, egyszóval az állampolgárok felé. Ez lehet persze egyfajta kampányfogás is, de azért inkább az volt a benyomásom, hogy itt valóban nyitás történik a politika jól bejáratott terepén és a klikkjein kívüli szféra felé is...

SOSEM LÁTOTT LISTA KERÜLT KI AZ UKRAJNÁBA ÖMLŐ AMERIKAI FEGYVEREKRŐL – ETTŐL MÁR PUTYIN KEZE IS MEGREMEGHET?

PORTFOLIO
Szerző: HUSZÁK DÁNIEL
2022.04.28.


Minden korábbinál részletesebb listát tett közzé nemrég az amerikai védelmi minisztérium azokról a fegyverekről, haditechnikai eszközökről, melyet az ukrán haderőnek biztosítanak. A listán olyan tételek is szerepelnek, melyet az Egyesült Államok még soha korábban nem közölt (pl. robothajók), illetve összegezve vannak rajta olyan meglepően magas számok is, mint például az, hogy Amerika már 50 millió darab lőszert és 19 500 tankelhárító fegyvert küldött Ukrajnának.

Néhány napja az amerikai védelmi minisztérium közleményt publikált, melyben részletezik az Ukrajnának biztosított fegyvercsomagok tartalmát, illetve annak tényét is közlik, hogy csupán a Biden-kormány eddig 4 milliárd dollárnyi „biztonsági támogatást” biztosított Ukrajnának. Hozzáteszik:

ENNEK A CSOMAGNAK A NAGY RÉSZÉT, MINTEGY 3,4 MILLIÁRD DOLLÁRNYI SZÁLLÍTMÁNYT OROSZORSZÁG UKRAJNA ELLENI TÁMADÁSA UTÁN BOCSÁTOTTÁK AZ UKRÁN HADERŐ RÉSZÉRE.

A Pentagon minden korábbinál részletesebb listát is készített, amely közli a „biztonsági támogatás” viszonylag pontos tartalmát, a haditechnikai eszközök típusát és ezek számát részletezve. A lista összesen 27 tételt tartalmaz; némely a felsoroltak közül korábban nem volt ismert vagy csupán az eddig közöltnél kisebb számban volt ismert.

A lista azzal kezdődik, hogy az Egyesült Államok 1400 Stinger vállról indítható légvédelmi rakétavetőt (MANPADS) küldött eddig Ukrajnának. Ezeket a fegyvereket (más nyugati országoktól kapott Stingerekkel és Iglákkal / Sztrelákkal együtt) eddig viszonylag nagy sikerrel használták az ukránok az orosz repülőgépek ellen, arról is van információ, hogy az ukránok crossmotoros alakulatokkal alakulatokkal "vadásznak" az orosz repülőkre, ami kifejezetten nagy mobilitást biztosít az ukrán légvédelemnek. Az Oryx összesítése szerint eddig 26 orosz repülőgép és 38 helikopter semmisült meg az Ukrajna elleni invázió során – persze az eszközök egy része a szárazföldön, másik része pedig járműről indítható légvédelmi eszközökkel semmisült meg...

MEG KELL ERŐSÖDNÜNK FEJBEN, HOGY TÚLÉLJÜK A DEZINFORMÁCIÓ KORÁT

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.04.28.


Sokszor még hús-vér embereket képzelünk oda, ahol valójában már a mesterséges intelligenciával (MI) találkozunk, az átlagpolgár egyáltalán nem látja át, mennyire hatja át életét máris az MI. Az ebben rejlő lehetőségeket senki nem tagadja, de veszélyei sötét társadalmi disztópiákat idéznek, most azonban még vadnyugati állapotok uralkodnak – mondja Tilesch György, a Szilícium-völgyben élő mesterséges intelligencia szakértő. A G7-nek adott interjúban a Phi Institute Fehér Háznak is tanácsokat adó elnöke a kínai megfigyelő állam és a nyugati modellek versengéséről, az adatbirtoklásról is szóló új hidegháborúról, a big tech-nek való kiszolgáltatottságról és a tech-óriások önszabályozási hajlandóságáról beszél: Európának a “bigger brain” helyett a “better brain” fejlesztésében lehet keresni valója, a cél, hogy ne egy orwelli és egy huxleyánus világ között kelljen választani.


Dr. Tilesch György Kaliforniában élő MI-szakértő, az általa alapított PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke. Dolgozott a Microsoftnak, az Ipsosnak, több globális nagyvállalatnak és kormánynak, valamint az Európai Bizottságnak. Mesterség és intelligencia című könyve 2021-ben magyarul is megjelent. Legutóbb a World Economic Forum nagyvállalati vezetőknek szóló kézikönyvén dolgozott, a felelősségteljes MI-ről írt fejezetét készítette el. A héten a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadást az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében, ahol az egyetemisták egy DemNet Alapítvány által szervezett workshop keretében tettek javaslatokat a mesterséges intelligencia körüli etikai dilemmákkal kapcsolatban az Európai Unió számára.

Az orosz-ukrán háborúban a halott katonák azonosításában is használják a mesterséges intelligenciát, közben Kína és az Egyesült Államok hidegháborújának ez az egyik fő technológiai vetülete, Európa pedig a big techet regulázza. Van esélye labdába rúgni a globális versenypályán?

A Von der Leyen-féle Bizottság számára top 3 prioritás a mesterséges intelligencia témája, és idén novemberre a tervek szerint kész lesz az AI Act, a világ első átfogó mesterséges intelligencia szabályozása. Sok tagállam attól tartott, hogy egy túl szigorú szabályozás megfojtja az innovációt. De a cél, hogy Európa ne csak szabályozóként kontrollálja a szereplőket, hanem fel tudjon építeni egy olyan technológiai ipart, amivel bizonyos MI-területeken a világ élvonalába tud kerülni. Ez most még nincs itt, de a Bizottság és különösen a francia biztos, az üzleti környezetből érkező Thierry Breton erősen nyomja ezt a vonalat. Teljes joggal, mert ha ez nincs megoldva, akkor termékfejlesztés és technológiai potenciál tekintetében Európa harmadhegedűs pozícióba fog kényszerülni az USA és Kína mögött. Emellett zajlik a nagy technológiai platformok és a Bizottság közötti meccs...

ITT A VÉGE, 1600 EMBERT KIRÚGNAK A TUNGSRAMTÓL

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2022.04.27.


Ez a dolgozók több mint fele. Év végéig megválnak tőlük, a hagyományos izzógyártás meg is szűnik.


Dolgozóinak több mint felét, 1600 munkavállalóját bocsátja el az év végéig a Tungsram Zrt, értesült lapunk. A csoportos leépítés a cég mindegyik telephelyét érinti, vagyis Budapesten, Kisvárdán, Zalaegerszegen, Hajdúböszörményben és Nagykanizsán is lesznek elbocsátások.

A csoportos létszámleépítésről – amelynek híréről a múlt héten számolt be a Népszava – információink szerint a dolgozókat szerda délután fél kettőkor, online tájékoztatták: Jörg Bauer vezérigazgató jelentkezett be Budapestről. A tájékoztatóból kiderült, a leépítések a második félévben kezdődnek és az év végéig tartanak...

KOCSMÁK ÉS TEMPLOMOK IS – TÉRKÉPRE TETTÜNK KÖZEL 100 VÁLASZTÁSI CSALÁST A CIVIL DELEGÁLTAK BESZÁMOLÓI ALAPJÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.04.28.


A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról. Közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki. A térképen 24 település látható, ahol állítólag szervezetten „buszoztatták” a szavazókat. Helységek váltak láthatóvá, ahol teljesen magatehetetlen, idős, demens embereket is leszavaztattak, és akár a fenyegetésektől sem riadtak vissza. Több beszámolóból is tisztán kirajzolódik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai is aktívan közreműködtek a csalásokban. A térképről azt is meg lehet tudni, hogy melyek voltak azok a települések, ahol a beszámolók szerint a választási csalásokból a kocsmák és a templomok is egyaránt kivették a részüket.


A gyanús eseteket a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (röviden 20k22) segítségével gyűjtöttük össze. A 20k22 csoport civil önkéntesei szemtanúi voltak a választáshoz kötődő visszaéléséknek, ugyanis ők voltak azok, akik a szavazóhelyiségekben őrködtek. A rendelkezésre bocsátott adatokból kiválogattuk a településnévvel ellátott, jelentősebbnek ítélt eseteket, amikből egy könnyen böngészhető adatbázist készítettünk. A térkép segítségével bárki megnézheti, hogy előfordult-e választási csalás a környékén, négy év múlva pedig segítséget nyújthat, hogy hol érdemes a visszaélésekre „vadászni”...

NAGY KÉRDÉS, KI JÁR MAJD IGAZÁN ROSSZUL PUTYIN GÁZELZÁRÓS JÁTSZMÁJÁVAL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.04.27.


A Gazprom bejelentette, hogy nem szállít gázt Lengyelországnak és Bulgáriának, míg Németország arról nyilatkozott, hogy napokon belül leválik az orosz olajimportról. Egyre jobban mélyül Oroszország és Nyugat-Európa ellentéte, eközben nem először tűnik úgy, hogy Vlagyimir Putyin teljesen irracionális lépéseket tesz. Hiszen a „megbízhatatlan” partner imázsával a napi egymilliárd dolláros szénhidrogén-bevételeit kockáztatja, miközben legalább ennyibe kerül neki a borzalmas háborúja is.


A Gazprom nem szállít jelenleg gázt Bulgáriába és Lengyelországba, Németország pedig bejelentette, hogy napokon belül eléri, hogy ne kelljen több orosz olajat vennie.

Mindjárt részletesen is elemezzük a helyzetet, de pár pontot rögzítsünk előzetes összefoglalásképpen.

- Vlagyimir Putyin lépése elvileg a rubeles fizetési mód kikényszerítéséről szól, de alapvetően erőfitogtatásnak, blöffnek tűnik, hiszen Lengyelország és Bulgária is már kifelé tartott egy hosszú távú gázszerződésből, és aligha kötött volna újra ilyet.

- Két olyan országot „büntetett” tehát a Gazprom, amelyek éppen eleve leválni készültek. Ráadásul Lengyelország tud venni Nyugatról gázt, van LNG-terminálja, és éppen egy norvég eredetű cső (Baltic Pipe) felavatására készül. Bulgária pedig görög közvetítéssel, a Gas Interconnector Greece – Bulgaria (IGB-vezetéken) azeri olajra tervez átállni.

- A magyar szakemberek „kényszeroptimisták”, mint vélekednek, „ha nem jön az anyag, akkor úgysincs rövid távú megoldásunk, amíg jön, addig meg minek riogassunk”. Mindenesetre Magyarország számára azért izgalmas a kérdés, mert a bolgárokat elérő Török Áramlat balkáni ágának a végén mi vagyunk, de egyelőre zavartalan a tranzit, jön az anyag.

- Bizonyos szempontból az olaj most talán hangsúlyosabb is, Az oroszoknak komoly gondjai vannak, itt nagyon fájhat a német import kiesése, mert Oroszországnak váratlanul Ázsiában is problémái támadtak az eladásokkal...


PUTYIN BESZÉDE: VILLÁMGYORS MEGTORLÁSSAL FENYEGETŐZIK – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.04.28.


Ha más országok közbeavatkoznak a konfliktusban

“Hamarosan minden cél megvalósul” – mondta.


“Oroszország veszteni fog”

Bécsi házi őrizetéből üzent a Gazprom korábbi üzlettársa Putyinnak.

Újabb szög a rezsicsökkentés koporsójába

A Gazprom Lengyelországgal és Bulgáriával szembeni lépése minimum árfelhajtó hatású kockázat a magyar importárra nézve.

Csányi Sándor szerint nem lehet tartós az árstop

Bár Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő bírálta, amiért a rezsicsökkentést a minap nem tartotta jónak, az OTP-vezér most a kormány által júliusig kitolt ársapkáról (árstopról) mondta azt, hogy azt tartósan nem tartja célravezetőnek.

Gulyás magyaremberezik

“Nem a magyar embereknek és nem a magyar emberekkel kell megfizettetni a háború árát”. Még egyszer – de nem utoljára – leírjuk: a háborúhoz vagy a szexuális propagandához semmi köze nincs a jogállamisági eljárásnak.

Novák Elődöt jelölheti a Mi Hazánk Mozgalom a nemzetbiztonsági bizottság élére

Dúró Dórát jelölik a parlament alelnöki tisztségére, és két bizottsági elnöki posztot is kinéztek maguknak.

Kormányellenes zarándokhely lett az eresz, amin Szájer József menekült

Ellepték a kormánnyal nem éppen szimpatizáló üzenetek a nevezetes ereszcsatornát (videó).

Bármennyire is szeretné Orbán, hogy vele foglalkozzanak, Amerikában van fontosabb

Magyarországgal kapcsolatban is sok cikket lehetett olvasni, de aztán gyorsan átvették a fontosabb hírek a terepet, amik Ukrajnával és Oroszországgal foglalkoznak, de azért Simonyi szerint sokan kiemelték, hogy Orbán Viktor Zelenszkij legnagyobb európai ellenfele…

Tökéletesen oroszbarát hadi jelentés az ukrán frontról a Pesti TV-n

Európa hülye, képmutató és önpusztító, Oroszország pedig nem agresszor, hanem céljai vannak. Hogy ők támadtak, az részletkérdés csupán, ők eldönthetik, hogy milyen legyen a szomszédjuk.

1600 embert kirúgnak a Tungsramtól

Ez a dolgozók több mint fele. Év végéig megválnak tőlük, a hagyományos izzógyártás meg is szűnik.

Júniustól felmondhatnak az egészségügyi dolgozók

Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete arra számít, hogy most majd újabb felmondási hullám indulhat meg, főleg a szakdolgozóknál.

A kormány a tétlenséggel a magánegészségügy malmára hajtja a vizet

A Nemzeti Együttműködés Rendszere már bevásárolta magát a magánellátásba, amelyet a közellátás romló színvonala miatt egyre többen kénytelenek választani.

Reagált a Nemzeti Színház a litván színészek kormánykritikus performanszára

A hvg.hu munkatársait a litván társulat közbenjárása ellenére sem engedték be az előadás utáni beszélgetésre.

A Nemzeti Filmintézet 700 millióval támogatott egy lengyel filmet

Mozi helyett a Netflixen landolt, és köze nincs az országimázshoz.

Paul Lendvai Concordia-díjat kapott

Rendszeresen szemlézzük a cikkeit! Gratulálunk! A méltatás szerint Ausztriában senki nem tudja nála lényeglátóbban értelmezni Kelet-Európát.

MAGYAR, NE LOPJ!

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.28.


Akkoriban, amikor kinyílt a világ, és a nagymamákat a Wartburgba zsúfolva (valutakeret) kellett Gorenjét venni Ausztriába járni, jelentek meg egyes osztrák boltokban a „Magyar, ne lopj!” táblák. Nem volt ez szép a sógoroktól, hiszen általánosítottak, és úgy sütötték rá az összes magyarra a tolvaj jelzőt, hogy nem is ismerték az mindet, de az vesse rájuk az első követ, aki más módszert talált volna a jóléti Ausztriára szabadult éhes, barbár hordák megállítására. Legalábbis az ő szempontjukból. Eladdig csak módjával, három évente és kék útlevéllel szagolhattak ki a magyarok a Lajtán túlra, amíg pár lézengett arrafelé, még lehetett velük bánni.

Onnantól viszont jöttek a bajok, pedig lehet, hogy Hans, a burgenlandi traktoroslegény volt a tolvaj. Ez ilyen nyugati felsőbbrendűség volt, ráadásul kollektív büntetés, mint kicsit előbb a német nemzetiség kitelepítése, így ebből is látszik a történelem folytonossága, ahogyan az egyik ganyé hozza magával a másikat, és soha nincsen vége. Hogy aztán a Wartburgban ücsörgő nagymamát, a családfőt, a nejt és a gyerekeket miképp érintette, a rájuk kerülő stigma csak azért, mert magyarok, azt senki nem tudja. Mint ahogyan azt sem, hogy mostanában kezd ugyanez a közhangulat kialakulni, de már nem csak a szomszédban, hanem szerte Európában is.

A brexitnek is Orbán volt az egyik oka, az angol paraszt is azt mondta, nem azért dolgozik és fizet adót, hogy ő ellopja. Ezek ilyen messzeringó dolgok, mert itt van nekünk most ez a jogállamisági eljárás. Ha tetszik, ha nem, a felirat ugyanaz, mint a gorenjés időben, de most már egy komplett országnak írják ki a szöveget. Nem a nagymamát Wartburgban cipelő kádári kisembernek, hanem nemzeti nagyjainknak azzal az ódiummal, hogy megítélésünk ugyanúgy általános, mint a hőskorban, de amíg akkor ott állt a határon velünk sorban az, aki miatt a tolvaj jelzőt ránk is sütötték, most a parlamentben ül, repülővel jár futball meccsre, mert állítólag harminc éve is így járt.

Nem tudni, azokban, akik mindezek ellenére negyedszer is megválasztották a rendszerszintű tolvajokat, maradt-e önbecsülés, az öntudatnak valami halovány szikrája, ám nem igazán valószínű. Akkor nem szavaztak volna rá. De a rezsicsökkentés fontosabb volt, mint a becsület vagy a gerinc. Nem akarnék most, ha már kollektív megítélés, a szolgalelkűség hangoztatása felé elmenni – mert megetette azt más -, pedig lehetne, az út nyílegyenes. Ezért arra bazíroznék inkább, ha van még értelme, hogy a maradék önbecsülést jó lenne megőrizni, feltéve ha volt minek megmaradnia és volt miből őrizgetni ezekre a sivár napokra...