2020. július 2., csütörtök

KINEK FONTOS A FÜGGETLEN VIDÉKI NYILVÁNOSSÁG, ÉS ELLENZÉKI LEGYEN, VAGY PÁRTATLAN?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2020.07.02.



A “vidék” valójában 8 millió embert, az ország lakosságának nagyjából 85 százalékát jelenti. Mondhatjuk tehát, hogy Magyarország sokkal inkább vidék, mint Budapest, és a körúton túl is van élet. Pártfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb. Ezekről a médiumokról és azokról az országos portálokról – köztük az Átlátszóról – esett szó a Nyomtass te is! konferenciáján, 

amelyek vidéki tudósítói hálózatot működtetnek.

Kinek fontos a független vidéki nyilvánosság, és ki mit tesz érte – ezek a kérdések álltak annak a konferenciának a középpontjában, amelyet a Nyomtass te is! szervezett meg Budapesten a napokban. A mozgalom résztvevői szerint több olyan politikai, közéleti vagy médiaszereplő van, akik komoly erőfeszítéseket tesznek a független vidéki nyilvánosság megerősítéséért, ezek a kezdeményezések azonban gyakran nem ismertek a szélesebb közvélemény előtt, és egymástól is elszigetelten működnek.

Ezért döntöttek úgy, hogy megpróbálják egy asztalhoz ültetni a legnagyobb pártok sajtóval foglalkozó szakértőit, a vidéki független hírportálok szerkesztőit, civil szervezeteket, politikai pártok képviselőit, valamint olyan országos médiumok vezetőit, amelyek vidéki tudósítói hálózatot építenek.

Így kapott meghívást a Magyar Narancs és a Magyar Hang mellett az Átlátszó is, hiszen portálunk 2017 óta működteti Országszerte rovatát a vidéki nyilvánosság biztosítására
...

MÁR MOST SOK A SZÚNYOG BUDAPESTEN, DE KÉT HÉT MÚLVA JÖN EGY SZÚNYOGCSÚCS

INDEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2020.07.02.


Micsoda meglepetés: itt a nyár, itt vannak a szúnyogok. És bár a 2013-as dunai árhullám okozta extrém szúnyoginváziót azóta sem tudtuk igazán überelni, azért ez senkit sem vigasztal, amikor nem tud megenni egy lángost a Balaton mellett, vagy nem tud nyugodtan meginni egy sört egy kerthelyiségben. Ebben a cikkünkben a jelenlegi budapesti helyzetet próbáltuk körüljárni...

AZON MEGY A VITA EURÓPÁBAN, HOGYAN KÖSSÉK ÖSSZE AZ UNIÓS PÉNZEKET A JOGÁLLAMISÁGGAL

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2020.07.02.


Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felvizezné a jogállamisági mechanizmust.

Az uniós állam- és kormányfők júliusi találkozóján akár el is fogadhatják az EU következő hétéves költségvetését, amelyet az Európai Bizottság 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság hatásait enyhíteni hivatott csomaggal támogatna meg. Erről, valamint a pénzek kifizetésének tervezett feltételeiről részletes elemzést olvashatnak az e heti nyomtatott Magyar Narancsban. Néhány részlet a cikkből:...

BUDAPEST KÖZEL OLYAN DRÁGA, MINT BÉCS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.07.01.


Régóta hangoztatott érv a határátkeléssel kapcsolatos vitákban, hogy „persze, persze, Nyugat-Európában többet lehet keresni, de drágább is minden, különösen a lakhatás”. A megállapítás sok szempontból még mindig igaz, ám Budapest rohamléptekkel zárkózik fel, olyannyira, hogy Bécs már alig-alig drágább, mint a magyar főváros és más nyugat-európai fővárosokban is vannak olyan piaci szegmensek, ahol a magyar főváros nem marad le.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly Európában Budapesten drágultak a legjobban a lakásbérleti díjak, a 15 százalékos emelkedés önmagában is brutális, pláne az, ha figyelembe vesszük, hogy a második legnagyobb drágulást felmutató Athénban 12 százalékkal nőttek az árak, míg például Bécsben 3 százalékkal csökkentek, a nyugat-európai városokban jellemzően 4-6 százalék körül volt az áremelkedés.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának tanulmányából persze az is kiderül, hogy Budapest még e drágulással együtt sem tartozik a legdrágábbak köré, ám az adatok elég érdekes dolgokat mutatnak.

(Itt érdemes megjegyezni, hogy az adatokhoz jellemzően a tipikusan jó állapotú, jól felszerelt belvárosi lakásokat vizsgálták, amiket tíz éven belül építettek vagy újítottak alaposan fel.

Csak hogy legyen némi képetek a környékekről, Budapesten például az I., II., III, XII., valamint az V., VI., VII. kerületet vizsgálták.)...

ELKÉPESZTŐEN DRÁGA VESZTESÉGGYÁR LESZ, A KORMÁNY MÉGIS MEGÉPÍTTETI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.07.02.


Ha sportról és autóiparról van szó, semmi sem drága a kormánynak, a Hajdúnánásra tervezett új gyorsaságimotoros-világbajnoki (MotoGP) pálya esetében pedig a két terület találkozik.

A 65 milliárd forintosra tervezett költség nem csak első pillanatra tűnik óriásinak, nézzünk ezzel kapcsolatban először két nemzetközi példát. Az Egyesült Államokban, Texasban a Circuit of the Americas 2012-2013 között épült magánbefektetők mintegy 400 millió dollárjából, mai árfolyamon 125 milliárd forintból. Érdemes azonban az Egyesült Államok és hazánk közti árszínvonal-különbséget is figyelembe venni (idehaza jóval olcsóbb például a munkaerő), a magyar adatokkal számolva körülbelül 56 milliárd forintból kijött volna az ottani építkezés.

Ráadásul ez a pálya jóval összetettebb, mint a Hajdúnánásra tervezett, hiszen ott nemcsak MotoGP-, hanem Forma-1-es versenyeket is rendeznek. Ráadásul az említett összegből felhúztak egy sor kiegészítő létesítményt is, amelyek egyebek mellett a látogatók szórakoztatását, valamint mentősök, rendőrök, tűzoltók képzését szolgálják. (Igaz, a hajdúnánási összegbe is belefér Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentése szerint egy tréning- és egy konferenciaközpont, valamint egy szálloda építése.)

Finnországban tavaly adták a KymiRing nevű pályát, amelyhez a kormány 6,5 millió euró támogatást adott. Az autó-motorsportok világának egyik legsikeresebb országa 2,3 milliárd forintnyi közpénzzel járult tehát hozzá a projekthez, de ennek feltétele volt magánbefektetők bevonása – a projekt több mint kétharmadát ők finanszírozták...

A SZÖRNYETEGEK A SZEMÜNK ELŐTT VANNAK, CSAK ÉSZRE KELLENE VENNI ŐKET

HVG ONLINE
Szerző: VÁNDOR ÉVA
2020.07.02.



  ... Egy, a Netflixen a napokban bemutatott 
  dokumentumfilm, az Athlete A most arra 
  vállalkozik, hogy a mélyére nézzen ennek 
  a pokolnak, ahonnan egy bizonyos Larry 
  Nassar néz vissza ránk, az amerikai 
  tornászcsapat volt orvosa, aki jelenleg 175 
  éves börtönbüntetését tölti, mert lányok 
  százait zaklatta szexuálisan orvosi 
  vizsgálatnak álcázva a visszaélést.

  A Netflixen most bemutatott film, akárcsak 

  a tavalyi, HBO-n futó At the Heart of Gold 
  (Az amerikai tornászbotrány belülről) című 
  alkotás az áldozatoknak/túlélőknek biztosít 
  platformot, az Athlete A azonban egy 
  szálon bemutatja az újságírói munkát is, amely ennek az elképesztő abúzusgépezetnek a leleplezéséhez vezetett. Ebből a szempontból emlékeztet kicsit a Colectiv című román dokumentumfilmre, amelyben szintén központi szerepet kapnak az újságírók: az ő szívósságuknak köszönhetően lehetett valamennyire felelősségre vonni a hatalmat. Az áldozatiságtól a túlélővé válás felé vezető út bemutatásával pedig a szintén nemrég bemutatott Jeffrey Epstein-dokumentumfilm, a Filthy Rich szellemiségét idézi meg az Athlete A.

A címben szereplő Athlete A, azaz az „A” Sportoló volt az első tornász, aki hivatalosan jelentette Larry Nassar zaklatását 2015-ben az amerikai tornászszövetségben, az USA Gymnastics-ben. Akkor még nem merte vállalni a teljes nevét – ezért szerepelt „A” Sportolóként a dokumentumokban, de ma már tudjuk, hogy Maggie Nicholsról van szó, a filmből pedig az is kiderül, hogy milyen mélyről kellett visszakapaszkodnia a tornába és az életbe azok után, amit nemcsak a csapatorvos, hanem az egész rendszer tett vele. (Talán nem spoiler: sikerült neki.)

A rendszer megértéséhez pedig kicsit megint vissza kell térnünk Károlyiékhoz, mindkét filmből szépen kibomlik ugyanis, hogy az általuk felépített rendszerben kódolva volt a visszaélés. Hogy miért működtethették mégis? Mert hozták az eredményeket.

A Károlyi-féle bajnoknevelő program egyik emblematikus helyszíne volt a Károlyi Ranch Texasban, a környezetet tekintve a világvégén. A kiképzőtáborszerű intézménybe bizonyos időközönként kötelező volt elvonulni a bajnokjelölteknek, ahol a teljes elszigeteltségben csak az edzésre koncentrálhattak – se telefon, se internet, még a szüleikkel sem léphettek kapcsolatba. Ijesztő és félelmetes volt a közeg, amelyben az érzelmi és fizikai abúzus volt a norma, mondták a tornászok, de mindenki tudta, hogy megtiszteltetés ott lenni, hiszen mégis csak onnan jöttek ki az olimpiai bajnokok...


HIÁBA KÉRTE AZ ELLENZÉK, EZEKRE A CÉLOKRA NEM FOG TÖBB PÉNZT ADNI A KORMÁNY JÖVŐRE

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.07.02.


A holnap zárószavazásra kerülő 2021-es költségvetésről folytatott viták az elmúlt évek fontos törvényalkotási folyamataihoz hasonlóan tökéletesen leképezték a magyar parlamentarizmus működésének lényegét: az ellenzék összesen nem kevesebb, mint 815 módosító javaslattal élt a kormányzat elképzeléseivel szemben, ezeket azonban egytől egyig elvetették a Fidesz-KDNP-s többségű bizottságokban.

De nem csak az ellenzéki honatyák szava pattant vissza a kormánypárti kétharmadról: nem engedték felszólalni az ellenzéki polgármestereket és a szakszervezeti képviselőket sem a Költségvetési Bizottság ülésén.

Varga Mihály pénzügyminiszter május 26-án nyújtotta be a jövő évi büdzséről szól törvényjavaslatot, amelyre akkor a koronavírus-járvány időszakra reflektálva a „a gazdaság újraindításának költségvetéseként” hivatkozott: az ellenzék szerint azonban sokkal inkább a cserbenhagyás és a bosszú költségvetéséről van szó, miután továbbra is sokat költ a kormány kedvenc gigaberuházásaira (például Paks 2, Budapest-Belgrád vasútvonal) és propagandára, és amellett, hogy évek óta megoldásra váró szociális problémákat hagy tovább mélyülni, az önkormányzatok megsarcolásával még nyílt politikai hadüzenetet is hordoz magában.

Az alábbiakban a több mint 800 ellenzéki korrekciós javaslaton belül azokból az ügyekből szemezgettünk a teljesség igénye nélkül, amelyekbe a legegyértelműbben van belekódolva a tavaly őszi önkormányzati választást követő kormánypárti megtorlás, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedése...

A SZÍNMŰVÉSZETIS HALLGATÓK ESETE... VELÜNK

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2020.07.02.


...A Parlament nem színházba jár, hanem Kurultájba. Vidnyánszky Nemzetijébe sem járnak. Oda én jártam. Nem sokszor, talán hét-nyolc darabot láttam, és volt, amit szerettem. 

A színműveszetis fiatalok is járnak a Nemzetibe, egyikük-másikuk talán játszott is valamelyik darabban, nem tudom, főleg kaposvári színinövendékek szerepelnek náluk.

Azok a gyerekek pontosan tudják, hogy a Zakarpatszkaja Oblaszty össze frusztrációja fog rájuk ömleni. Vannak a tehetségtelen kis nullajulik, akiknek az a mániája, hogy ők valójában nagy tehetségek. Az ő frusztrációjukat még valahogy túl lehet élni. A nagy formátumú, rendkívüli tehetségű ember frusztrációja, akinek az a mániája, hogy őt nem tartják senkinek, életveszélyes.

Amikor Vidnyánszky uniós politikusok fényképét vitette körbe Paul Claudel oratóriumában, miközben Blaskó művész úr úgy bőgött, mint egy szocialista szarvasbika egy komócsinista május elsején, minden épeszű ember tudta, hogy az igazgató úr egyszerűen elmérte az országot. Szovjet-Ukrajna szintjén közeledett a hatalomhoz, egyszerűen erre volt szocializálva. Akkor még nem tudtuk, hogy Domnule Demeter behozza nekünk a Cenaclul Flacara-t, a Traiasca Romaniaval. Nem mintha nem lettek volna saját kipcsákbolsi hagyományaink, de nekünk köll az egzotikum. Vidnyánszky még mindig nem érti Uhorszkát, pedig azért olyan nagyon nagy differencia nincs, Káeurópa az Káerópa. És ezt most ezek a húszéves gyerekek fogják megszívni.

És ezek a húszéves gyerekek pontosan tudják, hogy a karrierjüket kockáztatják. Amiről eszembe jut egy beszélgetés a színházról, a Nemzetiről is, egy nagyon tehetséges fiatalemberrel, egy angol egyetemi szálloda kocsmájában, és megszakad a szívem. Ez az ország mindent elbasz, remélem nem ikes ige. Kit érdekel a színház, amikor Szöllősi György elvtárs (seriously, azért a seggnyalásnak is van határa) fősportnyik elmondta, hogy nálunk a futball a művészet, az amikor Kleinheisler művész úr mély jellemkomikummal csúszik be az andorrai taxisofőrnek. Amiről persze beugrik Bergkamp gólja a Newcastle ellen, de aztán mégis Kisvárda Lions vs. Mezőkövesd United.

Első figyelmeztetés - üzenik a gyerekek a Karmelita kolostorba.

Nem fognak megijedni. A legrosszabb, ami történhet, hogy minden tönkremegy. Az meg ugye, ki a faszt érdekel.

UPDATE: találtak hetven művészt, aki azt kéri, hogy változtatás nélkül fogadják el a színművészeti einstandolásáról szóló törvényt. holnap lesz a magyar kultúra egyik legsötétebb napja.

MIÉRT VAN SZÜKSÉGE ORBÁNNAK A PESTI TV-RE?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.29.


...Ha valami mást szeretnének, mint a jelenlegi televíziós csatornák, akkor nem a Pesti Srácoknak és a Hír TV munkatársainak kellene a műsort készíteni, mert az nem különbözik semmiben a fideszes propagandamédiától. De lehetséges, hogy csak az induláshoz használják a Pesti Srácok és a Hír TV stábját, minden bizonnyal önálló szerkesztősége és állománya lesz a Pesti TV-nek. Ekkor derül majd ki, hogy milyen irányt akar venni a kábelcsatorna? A név takarhatja azt is, hogy a csatorna a budapestieknek szól, és a célja a fővárosiak megnyerése a Nemzeti Együttműködés Rendszerének és elidegenítése az ellenzéki vezetéstől. Indíthatták a televíziót Karácsony gergely és az ellenzéki kerületi polgármesterek karaktergyilkolására is. Ez látszik a legvalószínűbb koncepciónak. Ez elismerés Karácsonynak.

Ha a Pesti TV szakítani akar az eddigi irányvonallal és a centrumot célozza meg, a bizonytalan szavazók vagy a mérsékelt jobboldaliak megnyerésére törekszik, akkor nézőket vihet el az ATV-től. Ha ellenzéki látszatú TV-t szeretnének, akkor nem ezzel a tulajdonosi szerkezettel indultak volna és találhattak volna egy kollaboránst, esetleg létrehozhatnák a Köves Slomóhoz tartozó médiavállalkozás égisze alatt. Ezért nem valószínű, hogy a Pesti TV álellenzéki csatorna akarna lenni. Olyan már van egy, és betölti ezt a funkciót.

Még szélsőségesebb jobboldali televízióra nincs szükség, akinek Bayer Zsolt nem elég, az már annyira szélsőjobboldali, hogy már a szélsőbaloldalba hajlik. Az is érthetetlen, hogy a jelenlegi csatornáinak miért csinál egy konkurenciát a Fidesz, hiszen ezzel csak saját tévéitől veszi el a közönséget és osztja meg őket. Ha semmi más, a médiapolitika, a propaganda elég tervszerűen irányított terület a NER-ben. Nehéz elhinni, hogy csak egy magánvállalkozás vagy át nem gondolt ötlet lenne. Ezért a kérdés továbbra is kérdés marad, a választ pedig egy éven belül kaphatjuk meg rá. Leginkább akkor, ha Karácsony Gergely és ellenzéki kollégái energiáinak nagy részét egy hazug propagandatévével való hadakozással tölti, amelyet arra hoztak létre, hogy folyamatosan őket lövöldözze.

Ebben az esetben megint az adófizetők, köztük az ellenzéki fővárosi vezetést támogató adófizetők pénzét hasnzálja fel Orbán arra, hogy saját hatalmát építse és Budepestet visszaszerezze. Nagyon sokba kerül az adófizetőknek az, hogy Orbán diktatúrája nem klasszikus módon, egy szakasz katonával, hanem a propagandával oldja meg ezeket a kérdéseket.

A JÖVŐ ÉVI BÜDZSÉ TERVÉNEK ELUTASÍTÁSÁRA KÉRI A KÉPVISELŐKET KARÁCSONY

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.07.02.


...A főpolgármester a Facebookon is közzétette levelét, amiben 10+1 pontban foglalta össze, milyen bevételkieséseket jelentett idáig a fővárosnak a koronavírus-járvány és az annak ürügyén Budapestet is terhelő kormányzati elvonások. Felsorolása szerint 

- először fordul elő a rendszerváltás óta, hogy jövő évtől Budapest finanszírozza az államot és nem fordítva – az állami támogatás szintje ugyanis a fővárosi befizetések alatt marad 2021-ben.
 Az önkormányzatok világszerte állami támogatást kaptak a járványügyi védekezésre – csak Magyarországon vontak el tőlük pénzt ugyanezen a címen.
- A Fővárosi Önkormányzat és intézményei 4,5 milliárdot költöttek a védekezésre, bár ez a kormányhivatalok feladata lett volna.
- A pandémia 30 milliárdos veszteséget jelentett a budapesti közösségi közlekedésnek, több milliárdos kiesést okozott a fürdőknél is.
- A főváros saját bevételeinek 70 százalékát kitevő iparűzési adó visszaesése három év alatt 100 milliárdos mínusszal is járhat.
- Minden megtakarított 1 forintra 2 forintnyi kötelezettség jut Budapesten – a fővárost 144 milliárdos adósságállománnyal vették át Karácsonyék – most ezért sem nyúlnak az államkötvényben tartott 155 milliárdos tartalékukhoz.
- Minden Budapesten megtermelt 100 forintból ma több mint 97 forintot elvon az állam. Ez a legnagyobb arányú elvonás a régióban, de Európa nagyvárosai között is.
- A kormány úgy akarja elvonni az önkormányzatoktól, köztük a fővárosi kerületektől a gépjármű adóból származó teljes bevételt, hogy közben az abból finanszírozott feladatot, az utak, parkolók fejlesztésének, karbantartásának költségeit az önkormányzatoknál hagyja.
- Az ingyenes parkolás egyeztetés nélküli bevezetése, a különleges gazdasági övezetek létrehozása újabb bevételektől fosztotta meg a településeket, köztük a fővárost.
- Az eddig felsoroltak miatt kellett 65 milliárd forintot zárolni, a város működőképessége és likviditása érdekében.
+1: a kormány tízszer annyit szán egy motorpálya építésére, mint a Lánchíd felújítására, amire 6 milliárd forintot adnának. A Tarlós-féle városvezetés pedig 9 év alatt nem tudta elintézni a híd renoválását (eközben Karácsonyékat néhány hónapos késlekedés miatt is támadja a kormány és sajtója – a szerk.).

INDEX: A HELYZET REMÉNYTELEN, DE NEM KOMOLY

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.02.


Eldőlni látszik az Index sorsa. Nem fogják beszántani, mint annak idején a Kurírt, fondorlatos módon bezárni, mint a Népszabadságot, ellehetetleníteni, mint a Metropolt. Sajtóhírek szerint – és ez valószínű opciónak látszik – megszelídítenék az Indexet. Vagyis, külsőleg megmaradhatna vadállatnak, mert a ketrecbe zárt szörnyet szívesen bámulják az emberek, de a hatalomnak csak olyan vadállatra van szüksége, amely nem bánt senkit.

Ez a cél az Index esetében, és ennek a gyalázatnak egyedül mi tudjuk útját állni. Mi, akikre a NER prominensei előszeretettel szoktak hivatkozni, és olyankor úgy hívnak bennünket, hogy a magyar emberek. Az erő ugyanis nem odaát, hanem ideát van, vagyis, nálunk. Láttuk ezt az internetadó és egy-két más ügy esetében. Nemcsak azokra van szükség, hogy megakadályozzuk az Index megzabolását, akik olvassák és kedvelik a portált, hanem azokra is, akik nem olvassák, vagy nem különösebben kedvelik, de rájöttek, ha ezt is beszántják akkor utána velük is megtehetik ugyanezt.

Már korábban rá kellett volna jönni erre, de talán még most sem késő. Most kellene tüntetni az Index mellett – tűzoltóknak, mentősöknek, színészeknek, nézőknek, tanároknak, diákoknak. Mindenkinek, akiknek fontos a saját szabadsága...

„A KÖNYÖKLÉS NEM KULTÚRA” – HATOS PÁL SZELLEMI KERETLEGÉNYEKRŐL ÉS SZABADKŐMŰVESEKRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2020.07.01.


Tegnap volt az évfordulója annak, hogy 1919. június 30-án az antant követelésének eleget téve a Tanácsköztársaság elkezdte kivonni csapatait a cseh uralom alól felszabadított felvidéki területekről. A proletárdiktatúráról készülő új könyvében Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének vezetője ezt az ellentmondást is vizsgálja. Miként lehetséges, hogy a vörös rendszer volt az egyetlen rezsim 1918 és 1920 között, amely fegyverrel harcolt a Szent István-i Magyarországért? Tényleg a szabadkőművesek felelősök Trianonért? Mit szól ahhoz, hogy Magyar Nemzet-publicisztikában vonják kétségbe magyarságát? Nagyinterjú...

A BIRODALMAK ÉS MI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS
2020.06.26.


...Ami a magunk kistérségét, Kelet-Európát illeti, itt ezeket a modernizációs kísérleteket ráadásul mindenütt hódító és idegen birodalmak hajtották végre, saját érdekükben. Elsősorban három birodalom, az orosz, a török és az osztrák. Külön tragédiának bizonyult, hogy e kísérletek időben éppen a nacionalizmusok ébredésével estek egybe. Mindennek következtében a modernizálandó birodalmak e kelet-európai népei általában kétségbeesetten próbáltak ellent állni a változásoknak, amelyeket nemcsak mindennapi megszokott életük, értékrendjük felforgatásaként, hanem identitásukat veszélyeztető fenyegetésként is értékeltek.

Némelyik kelet-európai országban létezett hagyományos, nemzeti bürokrataréteg és hagyományos adminisztratív struktúra is – ilyen volt például Csehország, Lengyelország, Horvátország vagy Magyarország –, némelyik országban nem, vagy ha igen – mint Oláhországban, Moldovában vagy Szerbiában –, idegen nemzetbeliek (görögök, törökök) kezében volt. Ez aztán errefelé még nehezebbé tette a változtatásokat. A birodalmi modernizációval és az ezzel óhatatlanul összekapcsolódó polgárosodással, gazdasági átalakulással és liberalizációval szemben tehát ezekben az országokban heves nemzeti ellenállás alakult ki. Ennek az ellenállásnak Kelet-Európában immár több mint kétszáz éves hagyományai vannak, aminek következtében adott országok történelmi emlékezetében a (kényszerűen) reformer birodalmak általában negatív szerepet játszanak. Igaz, ami igaz, a birodalmi modernizációs kísérletek gyakran valóban rengeteg szenvedést zúdítottak az itt élők nyakába.

Magyarországon sem történt ez másként. Az elmúlt háromszáz évben szinte minden üdvös változást kívülről kényszerítettek rá. Aligha tagadható, hogy a Habsburg Birodalom XVIII. századi erőszakos betelepítési, modernizációs és fejlesztési politikája nélkül ma Magyarország nem léteznék. Nemcsak a magyar ipar és városiasodás folyamata, a magyar nyelvű kultúra kibontakozása köszönhető az Osztrák Birodalomnak, hanem az is, hogy a soknemzetiségű Magyar Királyság viszonylag sokáig fennmaradhatott. Továbbmegyek: sem a nagyszerű reformkor, sem a magyar kultúra XIX. század végi és XX. század eleji csodálatos kivirágzása, sem a magyar ipar 1850-es (!) évekbeli fellendülése, sem pedig a századforduló polgárosodása nem lett volna elképzelhető a Habsburg-monarchia keretein kívül.

Magyarország mindössze 1918 ősze és 1944 márciusa közt élhetett látszólag önálló életet, ám e negyedszázad elejére is egy vesztes világháború, végére pedig a náci birodalom terjeszkedése vetett sötét árnyékot, így ez a korszak aligha nevezhető tárgyilagosan a függetlenség korának. Utána pedig jött a szovjet megszállás, és egy új birodalom előbb tragikus, majd egyre inkább tragikomikus kimenetelű modernizációs kísérlete.

Egy szó, mint száz, a kelet-európai és ekképpen a magyar emberek fejében is történelmi tapasztalatként a következő tények rögzültek:

1. A modernizáció és a változás olyan kényszer, amelyet kívülről erőltetnek ránk.

2. Az modernizáció nem kellemes dolog, veszélyezteti megszokott életünket és értékeinket is.

3. Nemzeti érdekünk, hogy régi hagyományainkat, struktúráinkat megőrizzük, mert a birodalmak jönnek-mennek, nekünk meg itt kell helyt állnunk és felnevelnünk gyermekeinket.

Ezzel az örökséggel érkeztünk tehát mi, magyarok a huszonegyedik századba. Nem szeretném szaporítani a szót: mindenki tudja, aki itt él, hogy mai politikai életünkre ez a hagyomány és tapasztalat milyen hatással van. Jelenleg ugyanis egy új birodalom, az Európai Unió tartománya lettünk, márpedig ezek a birodalmak, akár autoriterek, akár parlamentárisak, állandóan modernizálni, változtatni, liberalizálni akarnak, pusztán azért, hogy versenyképesek maradjanak. Ennek érdekében pedig a megszokott életünket és viszonyainkat felforgató változásokat megpróbálják kívülről ránk kényszeríteni. No de várjanak csak! Mi, magyarok sem estünk a fejünk lágyára. Majd mi megmutatjuk nekik, hogy nem oda Buda, és hogy Ugocsa non coronat.

Aztán majd nézhetnek, mert ők fejlődhetnek, ahová akarnak, mi akkor is maradunk azok, akik vagyunk. Azaz már csak ilyenek.


NIEDERMÜLLER: NEM TERASZOKAT VAGY ÉTTERMEKET AKARUNK BEZÁRNI, HANEM BIZONYOS MAGATARTÁSFORMÁKAT KIZÁRNI

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2020.07.02.


„Fordítsuk át a bulinegyedet kulturális negyeddé. Ne az legyen, hogy az ide érkezők merev részegre isszák magukat és összekoszolják a kerületet” - mondta Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere a Józsefváros Újságnak adott interjújában a bulinegyedben bevezetett csendrendeletről. Erzsébetvárosban még a járványhelyzet alatt vezettek be szigorú szabályokat, amiket a testület a múlt héten megerősített. Ezek szerint például szigorúan ellenőrzik, hogy a vendégek kiviszik-e az italukat az utcára, a helyek előtt rendszeresen razziáznak a kerület közteresei...

INKÁBB A SÍRBA VINNÉM A TITKOMAT – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.07.02.


Interjú Kovács Patríciával és Szikora Róberttel. Legyen-e alapjövedelem? Következménye lett leleplező cikksorozatunknak – Július 3-tól, péntektől kapható lapunk idei 27. száma! Keresse független közéleti hetilapunkat az üzletekben, vagy még jobb, ha előfizet! Választhatja a digitális példányt is, akkor még a postaládáig sem kell kimennie. Magyar Hang – Élet van benne!

A TARTALOMBÓL:

„Inkább a sírba vinném a titkomat” – Kovács Patrícia a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról, Vidnyánszky Attiláról, Eszenyi Enikőről, a Gothár-ügyről, a Mintaapákról, a Suhanj! Alapítványról és a járvány következményeiről. Interjú

Importalma a nyakunkba, barack a fejünkre – Az elmúlt egy–másfél évtized legrosszabb termése várható, drágul a gyümölcs, a kajsziból alig valami termett

Inkább otthon maradtak – Nehéz helyzetbe kerültek a vak és gyengénlátó emberek a járvány alatt

Százezer forintot minden magyarnak? – Ferenc pápa és a hazai lakosok többsége támogatja bevezetését, az Orbán-kormány viszont tiltakozik ellene. Legyen-e alapjövedelem?

Fontosabb a kilátó, mint egy új kultúrház – A révfülöpi polgármester álma a kikötő felújítása

Sorra veszik ki a vezetőket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság piramisából – Ritkán történik ilyen: van következménye leleplező cikksorozatunknak

Adócsalás: Hajdú Péter az elsőrendű vádlott – A showman egymilliárd forintnál is több készpénzt vett fel két olyan cég számlájáról, amelyhez papíron semmi köze nem volt

„Drog volt a babakocsiban, azt hitték, gyerek” – Rendőri akciókkal állították meg a kábítószer-kereskedést a miskolci számozott utcákban. Riport

A Himalájában feszül egymásnak India és Kína – Közel hatvan év után ismét háborús konfliktus fenyegetett a világ két feltörekvő atomhatalma között

Ki vágja át Koszovó gordiuszi csomóját? – Aligha ígérkezett az elmúlt időszakban kedvezőbb pillanat a Belgrád és Pristina közti párbeszéd folyatására, mint a június vége

Letarolta a koronavírus az emberi jogokat – Mostanra jó néhány államban a koronavírus-járvány egyfajta bunkósbottá vált

Függő játszma – Szeptemberben jön az első jogállamisági jelentés: egyre nagyobb a tét

Mint cowboyok egy űrhajóban – Szarvashibák gyűjteménye a klímakoncepció

Ismétel-e Andrzej Duda? – Egyenlő esélyekkel vág neki a második fordulónak a hivatalban lévő államfő és ellenzéki kihívója, Rafal Trzaskowski

Orbán nem egy felcsúti jampi – Szikora Róbert a miniszterelnök tiszteletéről, a Szentlélek szándékáról, a kvázban halászgató Sátánról, a tetszhalott egyházról, a zenei élet beszervezett „Júdáskáiról” és természetesen a csikidamról. Interjú

Bátorság és fatalizmus – Ki volt Boldizsár Miklós, akinek 1974-es, Ezredforduló című drámáján alapul az István, a király?

A mama nem adja fel – A büdi cigánytelepen élő Margó nagyi és népes családja számára az elmúlt hónapokban a vírus volt a legkisebb gond

– Egy japán vulkán miatt éheztek Nyugat-Európában – 1110-ben elsötétült a Hold, most kiderítették, mi okozta a szokatlan jelenséget

Egy halott fehér férfi intelmei – Kicsoda Russell Kirk, az amerikai konzervatívok The Conservative Mind (1953) című alapműnek szerzője

Baán László: ez egy filigrán épület! – A főigazgató meghívására bejártuk az épülő Magyar Zene Házát

„Az ilyen hely felé közeledni valóságos Isten-kísértés” – Hetven éve hunyt el Cholnoky Jenő

Így született a világ legjobb sorozata – Kiváló könyv jelent meg a Jóbarátokról, amely mind a mai napig évi egymilliárd dollárt termel a gyártó cégnek. De mi lehet Rachel, Ross és a többiek titka?

A NER-csapatok egymás vérét szívják – A hétszeres bajnok Debrecen 27 év után esett ki. Egyre belterjesebbé válik az NB I

Publicisztika:

Gulyás Balázs: Megafonák – Maga itt a kultúrhörcsög?
Puzsér Róbert: A származás mint érv
Lakner Dávid: A NER józan belátása? Ilyesmi nem létezik
Torkos Matild: Alsóházi arrogancia
Schiffer András: Kapufa az Alkotmánybíróságon
Pápay György: Kiszervezett kultúrpolitika – Több a zászló
Szerető Szabolcs: Amikor a pánik a legfőbb tanácsadó
Majláth Ronald: Jemen, végállomás? – Helyzet-Kép
Híd Jenő rajzol: Van egy kis problémánk
Pethő Tibor: Bukta – Ószleng
Gazda Albert: A Galaxis fényei
Szerető Szabolcs: Felcsút 2.0 – Szotyola
Dévényi István: Ismerős harcok
Marabu: Dezsavű

Tárca:

Szekrényes Miklós: A bejelentés napja
Vass Norbert: Benedek

Kritika:

– Paródiába fulladó szembesítés – Dacia Maraini: Rabolt szerelem
– Miért tévedünk? – Ulf Löwenhav: Az aktív gondolkodás hatalma
– Kétórás eurovíziós reklámfilm – Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története. Netflix

MI VAN AZ INDEX-ÜGY MÖGÖTT? VENDÉGÜNK SZALAY DÁNIEL, A MEDIA1 SZAKÚJSÁGÍRÓJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.07.02.


Az Index veszélyjelzője elkésett, a csapdahelyzet felállításában pedig a magyar kormányzati erőközponton kívül a Facebooknak és a Google-nek is oroszlánrésze van – derül ki adásunkból. Mi történik a magyar médiában? Miért születik hamarosan újabb kormányzati kábelcsatorna? A HetiVálasz, a Válasz Online podcastjának vendége a Media1 szaklap főszerkesztője.


Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Két idézet a műsorból:

A Facebook és a Google hirdetési bevételt elszívó hatása egyre komolyabb probléma. A legutóbbi becslés szerint e két cég minimum 57 százalékot elvisz a magyar a reklámpiacból. Ezzel, ugye, nem a magyar gazdaságot erősítik, hanem az ír gazdaságot. És lenyomják a hirdetési árakat is. Ha a hirdetők látják, hogy a Google-lel és a Facebookkal olcsóbban, gyorsabban, jobban célozva érnek el több embert, akkor nyilván azokat fogják használni.”

Nem most kapcsoltam volna be a vészjelzést az Indexnél. Fel lehetett volna kapcsolni, amikor a Vaszily Miklós lett az Index hirdetési felületeit kizárólagosan értékesítő Indamédia 50 százalékos tulajdonosa. Vagy egyáltalán: amikor az Indamédiát megszerezték. Önmagában az, hogy megszületik egy olyan koncepció, mint a Gerényi-féle, hogy beszélgetünk róla, nem jelent veszélyt, egészen addig, ameddig nem fogadják el.”

BAKAY KORNÉL DIADALÚTJA AZ MSZMP-BŐL A HUNGARIZMUSIG ÉS A TISZTIKERESZTIG

QUBIT
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2020.07.02.


Magyarországon közismert módon elmaradt a közszereplők kommunista múltjának feltárása. 1990 után jó néhányan úgy fordultak szembe az általuk korábban hirdetett eszmékkel, hogy magukat a kommunizmus áldozatainak feltüntetve úgy tesznek, mintha korábban semmi közük sem lett volna ahhoz a rendszerhez, amelyet most buzgón elítélnek. Az alábbi esettanulmány a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőjelöltjéről, a Magyarságkutató Intézet ünnepelt szakértőjéről, a darwinizmus és a finnugor eredet tagadójáról, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje 2013-as kitüntetettjéről és a (nem akkreditált) Szent Korona Szabadegyetem valamint a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király „Egyetem” „professzoráról”, Bakay Kornélról szól.

Mivel Bakay nem csak saját magát, hanem családját is a pártállami rendszer üldözöttjeként szokta említeni, ezért szükséges rokonságát is bemutatni. Már itt le kell szögeznem, hogy minden ember csak saját tetteiért felelős, rokonaiért egészen addig nem vonható felelősségre, amíg nem hazudik róluk, illetve amíg nem kelt felhasználásukkal hamis látszatot.

Hangsúlyoznom kell, hogy ez az írás egy esettanulmány. Ez azt jelenti, hogy a benne szereplő személy sorsa számos más közszereplőről is elmondható lenne. Bakay sajátos nézeteit már számos kritikus írás tárgyalta[1], ezek azonban nem reflektáltak az érintett családi hátterére és a kommunizmushoz való változatos viszonyának részleteire. Írásom a Bakay és hozzá hasonlók lelki motívumainak megértéséhez is szeretne hozzájárulni...

BOMBÁT ROBBANTOTT MAGYAR GYÖRGY: A LÁNCHÍD ÁLLAGMEGŐRZÉSE A KORMÁNY NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGE

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.07.02.


A Lánchíd a világörökség része, és ennek megfelelően a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége annak állagmegőrzésére – állítja Magyar György ügyvéd. Erre blogjának egyik olvasója hívta fel a figyelmét. Ha nincs állagmegőrzés, elveszhet a világörökségi cím, ami az idegenforgalomban csapódhat le negatívan. Ugyan egy esetleges vagyonátadás esetén alapvetően a világörökséghez tartozó létesítmény tulajdonosa viseli a felelősséget az állagmegőrzésért, de akkor is az állam dolga, hogy ehhez biztosítsa a feltételeket. E gondolatmenet alapján: ha a Lánchíd tulajdonosa Budapest, joggal várhatja el, hogy az UNESCO egyezményének betartása érdekében akár a központi költségvetés terhére kapjon támogatást a világörökség részét képező híd felújítására.

Az UNESCO 1987. december 11-én vette fel a világörökségek közé Budapest Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet, s mindennek része három Duna-híd is: az Erzsébet híd, a Lánchíd és a Szabadság híd. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972-ben elfogadott világörökség-egyezményéhez csatlakozó́ államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára...

Más szóval: ez a mindenkori kormányok kötelezettsége! – hívja fel a figyelmet a blogbejegyzés. Majd felteszi a kérdést: mi van akkor, ha ennek nem tesznek eleget? A válasz is megjön: elveszhet a világörökségi cím, ami persze nem jelent kézzelfogható anyagi veszteséget, de a minősítés visszavonása a turizmus szempontjából súlyos hátrányokat okozhat. (Így járt például Drezda 2009-ben, amikor a barokk belváros és az Elba-völgyi kultúrtáj elvesztette a világörökségi címet egy négysávos autópályahíd felépítése miatt.)...

BEVESZIK TIHANYT, HA KELL, ELHORDJÁK A FÉL HEGYET


444.HU
Szerző: HALÁSZ JÚLIA és BOROS JULI
2020.07.02.


Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.

Tihany nemcsak a Balaton-felvidék, de egész Magyarország egyik legszebb fekvésű települése. Geológiailag kivételesen sokszínű, lehet fürdeni, kirándulni, a dombról pedig páratlan kilátás nyílik a Balatonra. A Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín, nem csoda, hogy itt sokáig nem lehetett giccses, tájidegen nyaralókat találni: nagyon vigyáztak rá, hogy megmaradjon az ősi halászfalu jellege. A nyaralók többsége valamilyen formában őrzi a településre jellemző jegyeket, ilyenek a terméskő, a nádtető, az erdősebb részeken a házak többsége belesimul a környezetbe, a kertben magas fák sorakoznak.

A tihanyi apátságtól indulva rövid séta a Visszhang-domb, nagyjából itt kezdődik Tihany Óvárnak nevezett része, ahonnan lélegzetelállító látvány nyílik a tóra. Ez nem nyaralóövezet, hivatalosan külterület, nem is olyan régen itt még csak szőlősök, gyümölcsösök voltak, amiken legfeljebb egy kis gazdasági épület volt.

Az egykor teljesen zöld terület azonban mintha kezdené elveszíteni külterület jellegét. Az elmúlt években a nagyjából két-három utca által határolt terület benépesült, a gyümölcsösök és szőlők gazdát cseréltek, és bár itt tényleg nem építhető lakóépület, fantasztikus házakat, villákat húztak fel, melyek hivatalosan mezőgazdasági épületek „lakófunkcióval”. A szőlőültetvények sok helyen még megvannak, de ami maradt a zöldből, annak általában mennie kellett, hogy elférjen a medence...

FARKAS ZOLTÁN: ÖRDÖG A FALON - EZ A HVG HETILAP SZUBJEKTÍV AJÁNLÓJA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2020.07.02.


Most már igazán csak egyetlen kérdés maradt: ha az Alkotmánybíróság ítélete szerint nemzetstratégiai minősítéssel létre lehet hozni olyan médiabirodalmat, amely több hadosztály erejével szolgálja a kormányzati akaratot, és, korántsem mellesleg, igyekszik kiszorítani, legalábbis hitelteleníteni a rivális gondolatokat, akkor vajon az utóbbiakat a közérdekre hivatkozva meg lehet-e szüntetni?

Vagy ne fessük az ördögöt a falra? Megtette azt a taláros testület.

Az ítéletből megtudtuk, hogy az Alkotmánybíróság egyes szélsőséges eseteket kivéve nem mérlegeli, mit tekint a kormány nemzetstratégiai jelentőségű ügynek, kiemelve azt a fő szabályok hatálya alól. Megtudtuk azt is, hogy a médiacégek fúziója „nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét”. Majd szelíden megrója a határozat az indítvány készítőit, mert – kissé pongyola átfogalmazásban – elsődlegesen nem az alapjogi korlátozásokat bizonyították, hanem a nemzetstratégiai minősítést kifogásolva kerestek fogást a fúzión. „Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva.”

Tetszettek volna precízebb beadványt alkotni! Legalább olyan műgonddal, ahogy a legújabb tankönyv készült, amely átírja a magyar történelmet.

„Politikai megrendelésre”, azaz Orbán Viktor kormányfő útmutatását véve alapul, aki szerint „a magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun–türk eredet alapján állnak”.

Továbbá kéretik csínján bánni az elvesztett háborúkkal, mert azok nem képezhetik a tananyag magvát. A vélemények állami monopolizálásának legutóbbi fejleményeiről a Magyarország rovat cikkei számolnak be. Némi szorongással gondolhatunk arra, vajon átmenne-e a kötelező hazaszeretet szigorú rostáján a Szellem rovat múltidéző elemzése, amelyből kiderül, hogy a nemzeti büszkeség egyik csúcsteljesítménye, Széchenyi Lánchídja milyen hányattatásokon esett át, építése a tervezett summa háromszorosába került, Pest és Buda egyaránt meg akarta kaparintani, végül az államosítására is korrupció gyanúja vetült.

A politikai szándék persze nemcsak az önámításnak, hanem a nemzeti önismeretnek is kedvezhet. Belgiumban évszázados tabu volt, hogy II. Lipót király miképp használta fel a Kongói Szabadállamot szabad rablásra, saját vagyona gyarapítására, gyarmatosító katonái hogyan kegyetlenkedtek. Most viszont erre is fény derül, ezen dolgozik a brüsszeli Királyi Közép-afrikai Múzeum csaknem egy évtizede kinevezett igazgatója.

Végre szembe lehet nézni mindazokkal a szörnyűségekkel, amelyeket a világ utolsó kolonialista múzeuma eddig eltitkolt; a részleteket Világ rovatunkban olvashatják.

Aki nem a múltba révedne, hanem a messze jövendővel vetné össze a jelenkort, napjainkban igazán tobzódhat. A világot már a 2008–2009-es pénzügyi krízis is felforgatta, az addigi értékrend szétesett, a tudósok elmélyülten latolgatták, merre tovább. Most, a koronavírus árnyékában még merészebb ötletelés és pozícióharc folyik, ezt szemlélteti Fókuszban rovatunk. Egy idézetet kiragadva csak remélni lehet, hogy „a szakértelem újra felértékelődött a populista narratívával szemben”, amint azt Hegedűs Dániel kutató állítja, ám félő, hogy ez csupán ígéret, nem bizonyíték. A jelen kríziseit Világ rovatunk összegzi. A körképet büszkén azzal zárhatjuk (a Gazdaság rovatban): a magyar gazdaság a világtrenddel dacolva az év egészében növekedni fog. Ezt nem kisebb szaktekintély állítja, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, akit ádáz kritikusai sem vádolhatnak azzal, hogy szereti a falon látni az ördögöt.

A NÉP NEVÉBEN, A NÉPRE HIVATKOZVA MAGASRÓL TESZNEK A NÉPRE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.07.02.


...Az élet szép, csak van úgy, hogy a körülmények elég rondák. Ahol minden idők legnagyobb, augusztus 20-i népnemzeti, csodatűzijátékát is egy állami távközlési (!) cégnek kell megszerveznie több mint kétszer annyi pénzből (13 milliárd), mint amennyit a nemzeti ügyek kormánya a Lánchíd felújítására hajlandó kicsengetni a közösből (6 milliárd); ahol a futballt tekintik művészetnek, miközben a szabad művészet csípi a rezsim csipás szemét, ezért kikéri magának a csipás szemű, hogy ha színházra lehet közpénzt költeni, akkor profi focira is feltétlenül; ahol úgy csűrik a törvényeket, hogy egy kézilabdaedzőből tudományos fokozat híján is rektort, díszdoktort, egyetemi tanárt, professzort csinálnak, majd megválasztják a Magyar Rektori Konferencia társelnökévé (forró, de nem éppen szívből jövő gratulációk Mocsai Lajosnak), ott a körülmények rondasága igen jóindulatú, baráti diagnózis. Pedig ezt a nyomorúságos életérzést a vadhajnal hasadása önmagától is képes előidézni (nálam), de ha rásegítenek az elvtársak és az elvtársnők urak és hölgyek, akkor kiemelten is megette a fene az egészet.

Zárójel: őszintén irigylem a Miniszterelnökséget és az ő sajtóirodáját, hogy reggeltől estig van idejük és nem kétlem, hogy erőforrásaik is vannak bőven arra, hogy azt figyeljék, lessék, vizslassák, hogy a tárca beszélő fejeiről mikor, hol, mi jelenik meg. Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha egyrészt ugyanekkora lelkesedéssel küzdenének a saját médiájuk lejáratásai, előre megfontolt, stratégiai hazugságai ellen, másrészt ha azt az energiát, amit a kritikus nyilvánosság megfigyelésébe invesztálnak, építő, előremutató célok szolgálatába állítanák. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy bárkiről megengedett valótlan állításokat tenni, de ha összeszednénk, hogy tíz év alatt hogyan váltak a hazugságok kormányprogrammá, a csúsztatások, valósághajlított, manipulált, soha nem bizonyított állítások széles néptömegek agymosására használt tényekké, megfájdulna a fejünk...

VIDNYÁNSZKY ATTILA: MEGPRÓBÁLNAK EGYMÁS ELLEN KIJÁTSZANI

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2020.07.02.



Megszólították, hogy vegyen részt a Színház-és Filmművészeti Egyetem átalakulása után létrejövő alapítványi kuratóriumban – mondta Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója szerint nyitni kellene az intézményben, és többféle értékrendre lenne szükség. Kérdeztük arról is, miként éli meg, hogy fia lojális az egyetemhez.

Naponta bokszol? 


Nem, kétnaponta püfölöm a zsákot, edzek. 

Újra sikerült ringhelyzetbe hoznia magát a közéletben is, hiszen súlyos adok-kapok alakult ki a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakításával kapcsolatban is. A Magyar Teátrumi Társaság (MTT), amelynek az elnöke, miért szállt bele ebbe a harcba? 

Az MTT feladata, kötelessége szakmai kérdésekben állást foglalni. És ez sem most kezdődött, hanem legalább tíz- tizenöt éve. Az előző rektorokkal többször is tárgyaltam. A színművészetin a drámainstruktor képzést Balázs Péter, a szolnoki színház igazgatója kezdeményezte, hogy azok, akik hosszú évek óta szolgálnak egy-egy színházat, diplomához juthassanak. Megállapodtunk Ascher Tamással, hogy 5-8 év múlva indulna újra ilyen osztály. Ezt az ígéretet sem tartották be, mert azóta is futnak ezek az osztályok. 

Az mit jelent, hogy ezt se? 

M. Tóth Géza korábbi rektorral többször találkoztam, beszélgettünk, hogy miként lehetne a SZFE áldatlan infrastrukturális helyzetén javítani. A minisztérium telket ajánlott a Nemzeti és a Müpa mellett erre a célra. Ma egy irodaház épül ott, ahol már javában működhetne a korszerű egyetem. 

Erre az egyetem vezetői másként emlékeznek, azt írja egyikük, hogy olyan ajánlatot kaptak, amit képtelenség lett volna elfogadni. 

Komoly politikai szándék mutatkozott arra, hogy ez a helyzet megoldódjon, lett volna pénz is a beruházásra, de akkor is rövidlátó politikai, ideológiai döntés született az egyetem részéről. 

A vádak helyett megfogalmazná, hogy mi a konkrét probléma a színművészeti egyetemmel? 

Amit a teátrumi társaság hangoztat, azok nem vádak, hanem tények. 

Én inkább számháborút látok és azt, hogy mind a két oldal mondja a magáét, és az érvek teljesen eltérőek, miközben a térfoglalás szándéka az önök részéről egyértelműnek látszik

Egyáltalán nem erről van szó. Régóta kérjük az egyetem vezetését, hogy legyenek nyitottabbak. Legyenek készek a párbeszédre... 

De ön is tartott kurzust például Máté Gábor osztályában. 

Valóban tarthattam egy másfél hónapos kurzust. De én rendszerszintű kérdésekről beszélek. Például arról, ki indíthat osztályt. Évekkel ezelőtt ajánlottam Szarvas Józsefet és Nagy Marit. Nem hiszem, hogy szakmailag bármelyikükkel gond volna. Nem fogadták el. Legyen olyan osztály, amely a Katonához, az Örkényhez, a Radnótihoz kötődik, de az képtelenség, hogy a Nemzetihez vagy az Operettszínházhoz ne tartozzon soha egyetlen osztály sem. A szűkülő tendencia bizonyítéka – ezt az érintettektől tudom –, hogy még a Vígszínházhoz köthető osztály indítása is veszélybe került: komolyan felmerült, hogy már Hegedüs D. Géza sem indíthatna osztályt...

A 168 ÓRA JÚLIUS 1-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168ora.hu
2020.06.30.

Nem tudjuk, mi lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a rapid átalakítás után. Az azonban gyanítható, hogy nemcsak a financiális szerkezet átalakítása, hanem az ideológiai befolyásolás szándéka is vezérli a döntéshozókat: erre utal az a többfrontos támadás, amit az intézmény ellen indítottak. Hegedűs D. Géza színművész harminchárom éve tanít az egyetemen. Vele beszélgettünk erről.

Kultúra, vigyázz!

Nem tudjuk, mi lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a rapid átalakítás után. Az azonban gyanítható, hogy nemcsak a financiális szerkezet átalakítása, hanem az ideológiai befolyásolás szándéka is vezérli a döntéshozókat: erre utal az a többfrontos támadás, amit az intézmény ellen indítottak. Hegedűs D. Géza színművész harminchárom éve tanít az egyetemen. Vele beszélgettünk erről.

Hatalmi időjáték

A születéskor bejegyzett nemet Magyarországon hivatalos eljárásban már nem lehet megváltoztatni. Erről is döntött az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend idején elsőként elfogadott törvényben. A kormánypárti többség a veszélyhelyzet alatt még egy „genderellenes” szavazást tartott: elutasították a családi erőszak ellen megkötött Isztambuli Egyezmény ratifikálását. A nemi kisebbségek elleni hadviselésről a hazai genderkutatás megalapítóját és doyenjét, Hadas Miklóst kérdeztük.

A kék pillangó

Sokan aktivistának tartják, mert kiállt egy olyan ügyért, amelyben ő maga is érintett. Berencsi Eszter mégsem vallja magát annak, egyszerűen csak segíteni szeretne a sorstársainak. Nemrég azzal került be a közbeszédbe, hogy transznemű nőként nem adhatott vért. Amikor beszélgettem vele, nemcsak erre voltam kíváncsi, hanem az útjára is, amelyet meg kellett tennie, hogy Benjaminból Eszterré válhasson.

Össztűz az európai sertéskirályra

Két ügyben négy vádalkuval próbálja meg ellehetetleníteni az ügyészség a világhírű olasz vágóhíd- dinasztia, a Pini család kiskunfélegyházi vállalkozását. Ez előrevetíti, hogy 26 év után esetleg kivonulnak Magyarországról, ami végképp megrendítené az amúgy is kritikus szintre csökkent hazai sertésállományt, és több ezer ember veszítené el a megélhetését az agráriumban.

Űrzavar

Ismét a világűrbe készül Magyarország, de még sok a kérdés.

A világszínvonaltól a középszerig – III. rész: A rendszerváltás kérdőjelei

Az kevéssé közismert, hogy a privatizáció dandárját nem az Antall-kormány idején végezték el, hanem csak később, 1994 és ’98 között, a Horn-kormány alatt. A Bokros–Surányi-csomag részeként az állami tulajdon 69 százalékát „privatizálták”. Lett hazai burzsoázia (vagyis oligarchia), de csurrant-cseppent a külföldi tőkének is.

A kormányfő és az országgyűlés

Szentpéteri Nagy Richard írása.

Alku előtt

Két évvel a választások előtt a parlamenti ellenzék népszerűsége folyamatosan erodálódik, az ezerszer pertraktált együttműködés jelei továbbra sem mutatkoznak. Kétséges, lesz-e ebből kormányváltás. A nemzedéki pártként induló Momentumot sújtja legkevésbé az ellenzék gyászos múltja. Fekete-Győr András elnököt a párt tisztújító kongresszusának vitatott döntéseiről is kérdeztük.

A Lánchíd olcsósítása

A közbeszerzés hamarosan indul, de arról nem szól a fáma, hogy a főváros milyen funkciót szán a hídnak és készen áll-e társadalmi vitára a Belváros átalakuló forgalmi rendjéről.

Európa erős asszonya

Berlin, amely július elsejével fél évre átveszi az Európai Uniós soros országelnökségi feladatait, immár nem vonakodik, amikor hegemón szerepet kell vállalnia Európában, az unióban – erről közölt a minap terjedelmes cikket a Politico című amerikai hírportál európai kiadása. Ez a megállapítás lehetne éppenséggel túlzás is, aminek az okát talán visszavezethetjük arra, hogy az amerikaiak – Henry Kissinger elhíresült kijelentése óta – azon elégedetlenkednek, hogy nem tudják, kit kell felhívni telefonon, amikor Európával akarnak beszélni.

Az irodalomban nincs demokrácia


Az Európa Kiadó felkérésére született meg Háy János karanténnaplója, a Ne haragudj, véletlen volt. Az ajánló szerint a könyv magáról a szerzőről szól, „nem a világról, hanem annak csak egy kicsiny darabjáról, amelynek működéséért ő, és csakis ő felel”. A József Attila-díjas író, költő új könyve azonban nem hagyományos napló, jóval több annál: szembenézés a személyes és a társadalmi múlttal. Az utolsó szöveg pedig írói erőpróba egy tragédia feldolgozására.

Gyilkosság után gulyásleves

Budapesti emberekként belevándorlunk a falusi szegénységbe. A reménytelenségbe. A totális kilátástalanságba. Tesszük mindezt Budapest egyik legelegánsabb helyén. Bizarr, izgalmas és szíven ütő. A Falunap a Gellérthegyen az első budapesti színházi bemutató a koronavírus-járvány lecsengésének idején.

Forró krumpli

A fent jelzett növényt frissen sült állapotában szokták hajigálni, dobálni, hátha hűl a levegőben, és nem éget majd annyira, amikor a tenyérhez ér. A nemi identitás mássága is ilyesféle dolog, nem véletlen, hogy a kinos, nehezen feloldható problémákra az angol nyelv pont ezt a kifejezést használja. Nádasdy Ádám költő, iró, műforditó meleg férfiak történeteiből összeálló novellakötetet adott ki „ A szakállas Neptun” cimmel, nyilván nem csak melegeknek, és nyilván görcsoldó, toleranciát teremtő szándékkal is.

A kor valójában nem számít

Bár a versmondás avatott, vérbeli művészeként tartotta számon az ország Keres Emilt (1925–2016), teátrumban és filmen is maradandót alkotott. Nyolcvanöt évesen a Lear királyban az aggastyánt játszotta a Nemzeti Színházban, Alföldi Róbert direktor meghívására. Ekkoriban adott hetvenperces Ady-estet azért is, mert kíváncsi volt, miként működik a memóriája. Kiderült: tökéletesen. Kilencvenöt éves lenne.

Végtelen történet – Az utolsó fehér foltok a koncepciós perek ügyében


A kivégzettek nyughelyének felkutatásakor a szálak az ÁVH verőcsoportjának vezetőjéhez, Rajk László és társai vallatójához vezettek. A halálos ítélet végrehajtása után őt bízták meg azzal, hogy tüntesse el a holttesteket, hogy azok helyéről senki ne szerezhessen tudomást. Az illető a Péter Gábor és társai elleni 1954-es perben hozott nyolcévi börtönbüntetését töltötte, ennek ellenére kihozták a börtönből, s rendőrruhába öltöztették, mintha helyszínbiztosító lenne. Ő mutatta meg, hová földelték el az áldozatokat.