2021. október 30., szombat

MINDENSZENTEK, HALOTTAK NAPJA, HALLOWEEN

168 ÓRA
Szerző: 168
2021.10.30.


Segítünk eligazodni a kavarodásban.

Mindeneszentek ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, ekkor a megemlékezés napjának nevezték. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, 2000-től Magyarországon ismét munkaszüneti nap lett.

A halottak napját 998 óta ünnepeljük. November 2-án, a mindenszenteket követő napon tartjuk az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Ez a napot Szent Odiló bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, melyet a 14. század elejétől a katolikus egyház is átvett.

Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31-e, a halloween ünnepe...

VILÁGTALÁLKOZÓ #76 - BATTA ANDRÁS VS. PARA-KOVÁCS IMRE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2021.10.30.



A felvételt készítette: Rózsahegyi Gábor.
Ez a műsor is a hallgatók támogatásával jött létre. Köszönjük!
Honlapunk - cikkekkel, hírekkel, műsorarchívummal és élő adással: https://klubradio.hu
Iratkozzon fel a csatornánkra: https://bit.ly/KlubradioYouTube
Lájkoljon minket a Facebookon: https://www.facebook.com/klubradio
Kövessen minket az Instagramon: https://www.instagram.com/klubradio/
A Klubrádió élő adása a YouTube-on: https://youtube.com/c/klubradiotv/live



FANTOM ORBÁN TOLNÁBAN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.29.



A választókerületek és képviselőjelöltjeik bemutatását most Tolna megye 1-es számú választókerületében folytatom. Ismerd meg Orbán Viktor szekszárdi reinkarnációját, Horváth Istvánt.

MAGYARORSZÁG A SZIGORÍTÓKHOZ CSAPÓDOTT, MÍG AZ ANGOLSZÁSZ VILÁGBAN INKÁBB NYITNAK A NEGYEDIK COVID-HULLÁMBAN

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2021.10.29.


Magyarország miniszterelnöke az alkotmánymódosításig is elmenne, hogy a vállalatok kötelezővé tehessék alkalmazottaik oltakozását: aki nem oltat, azt fizetés nélküli szabadságra, egy év után pedig akár az utcára is rakhatják a munkáltatók. Ehhez képest semmiségnek tűnik, hogy a csütörtöki kormányinfón bejelentett intézkedések szerint november 1-jétől újra maszkban lehet csak használni a tömegközlekedést. A szociális és egészségügyi intézményekben ismét látogatási tilalmat vezetnek be.

A szigorításokra azért van szükség, mert ismét 4 ezer fölötti a napi új fertőzöttek száma, miközben az átoltottság növekedési üteme egyre csökken. A napi fertőzöttek száma utoljára március elején ugrott ilyen magasra és április közepéig maradt tartósan 4 ezer fölött. Akkor a fertőzésszám növekedése miatt március 5-én egy hónapra elrendelték az óvodák és az iskolák bezárását.

Hol szigor volt, most szabadság kezdődhet


Miközben Magyarországon egyre romlanak a pandémiás mutatók, Nagy-Britanniában épp enyhítenek a járványügyi korlátozásokon. Hétfőtől eltörlik a vörös listát, vagyis bármilyen országból karanténkötelezettség nélkül léphetnek az Egyesült Királyság területére azok, akik be vannak oltva az Nagy-Britanniában elfogadott négy oltás, az Astra Zeneca, a Pfizer, a Moderna vagy a Janssen vakcina valamelyikével, és tesztet sem kell már végeztetni. Ez a második enyhítés október eleje óta, a narancs listát már korábban törölték. A brit járványügyi szakemberek magyarázata szerint az enyhítést az teszi lehetővé, hogy mostanra világszerte a vírus delta-variánsa tarol, így a beutazók sem be-, sem kihurcolni nem tudnak olyan vírustörzset, amely új fertőzéshullámot indíthatna el az Egyesült Királyságban vagy máshol...

PITTI ZOLTÁN: ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERÜNK ÁTFOGÓ MEGÚJÍTÁSRA SZORUL (2. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.30.



Az 1990-es önkormányzati törvény kiemelkedő jelentőségű volt a „rendszerváltó” jogalkotás lépései között – állítja Pitti Zoltán közgazdász. A volt közigazgatási szakértő szerint azonban a ’90-es évek közepétől megkezdődött mozgásterük fokozatos szűkítése, majd 2010-től jogosítványaik kiüresítése. A politikai értékrend módosult. Mára eljutottunk odáig, hogy az önkormányzati rendszer átfogó megújításra szorul. Nem elég kis kiigazításokban gondolkodni, az egész modernizálását kell célul tűzni. A XXI. századi modernizációnak el kell jutnia oda, hogy a helyi önkormányzatok a központi akarat kiszolgálóiból újra a helyi hatalom központi intézményeivé váljanak.


Minek köszönhető az önkormányzatok napjainkig érvényesülő szerepvesztése?

– Az önkormányzatok által remélt fordulat sem a válságból való kilábalás, sem a 2010-es kormányváltás után nem következett be, sőt ellenkezőleg, ezzel a helyi társadalmak érdekérvényesítési lehetőségei tovább romlottak. Az Alkotmány helyébe lépő 2011. évi Alaptörvény, majd az annak szellemiségét tükröző új Önkormányzati törvény nyíltan visszanyeste a települési közösségek 1990. évben megszerzett jogosítványait, és az ellátandó feladatok mérséklésére hivatkozva tovább szűkítette az önkormányzatok gazdálkodási jogosítványait. Az általános iskolák, a járó- és fekvőbetegellátás, valamint a megyei egészségügyi, szociális és kulturális intézmények államosítását kezdetben azzal indokolták, hogy az állam hatékonyabban tudja ellátni a felsorolt szolgáltatásokat. A tapasztalatok nem ezt igazolják: a lakosság szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyei nem javultak, de az államosított feladatellátás sem járt pénzügyi előnyökkel, a gazdálkodási hatékonyság javulásával. Gondoljunk csak a kórházi adósságállomány újratermelődésére, az egyházi fenntartásba adott iskolák többlet-finanszírozási igényére, az átalakításkor beígért bérfelzárkóztatási programok halasztására, vagy éppen az elhasználódott vagyon visszapótlási kötelezettségek halmozódására. A hatósági jogosítványok elvonása, majd a kormányhivatali rendszer kiépítése viszont jól szolgálta a mindenhatóságra törekvő hatalmi érdekeket. (Nem véletlen, hogy a 2011-ben útjára indított közigazgatási reformprogramnak az a Magyary Zoltán lett a névadója, aki az 1930-as évek hatalomkoncentrációt szolgáló közigazgatási reformprogramját kidolgozta.) Úgy tűnik, hogy nem értünk az átszervezési folyamat végére: megkezdődött az önkormányzatok által működtetett közösségi szolgáltatások állami felügyelet alá vonása (szemétszállítás és kommunális hulladék elhelyezése, ívóvízellátó rendszerek üzemeltetése, de már tanulmánytervek készültek az iskolaelőkészítő óvodai ellátás átvételére, illetve a háziorvosi rendszer központosítása)...

A MÉSZÁROS-CÉGCSOPORT MÁRIS JELEZTE, HOGY NEM TESZI KÖTELEZŐVÉ AZ OLTÁST, MINDENKI MÁS MÉG KIVÁR

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS, CSEKE BALÁZS
2021.10.30.


A munkaadói érdekképviseletek viszonylag egységesek abban, hogy szükség volt a kormány csütörtökön bejelentett intézkedésére, az egyik munkavállalói szervezet tagsága azonban ahhoz hasonló mértékben megosztott a kérdésben, mint amilyen arányban beoltatták magukat az emberek Magyarországon. Az azonban a következő hetekben dől majd el, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok vállalatai mennyire hajlanak arra, hogy kötelezővé tegyék az oltást. Megkérdeztünk több érdekvédelmi szervezetet, hogy mit gondolnak a szigorítási lehetőségről, megkerestük továbbá a legnagyobb magyarországi munkaadókat, hogy megtudjuk, kötelezik-e majd dolgozóikat, és a legnagyobb önkormányzatokkal is felvettük a kapcsolatot. Egyelőre a többség kivár, a Mészáros Lőrinc cégeit összefogó csoport azonban már döntött a kérdésben: nem teszik kötelezővé az oltást. A polgármesterek a részletszabályokra várnak, többen is a helyi adatokat hiányolják.


A munkaadók szervezeteinek javaslatára a Magyarországon működő cégek előírhatják az oltást az alkalmazottaknak – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Gulyás az önkormányzatokat is felszólította, döntsenek arról, előírják-e saját dolgozóiknak a koronavírus-vakcinákat.

A munkaadók tehát jogot kapnak rá, hogy előírják az oltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként. Gulyás azt mondta, ezzel a magyar állam is „széles körben” élni fog mint munkaadó. Azt is hozzátette, az önkormányzatoknál a polgármester joga lesz ezt előírni. Később, kérdésre válaszolva azt mondta, nincs kivétel, minden munkaadónak joga lesz erre. A szabályozás az első két oltásra vonatkozik. Egészségügyi okokból természetesen mentesülhet valaki.

Ha egy cég kötelezővé teszi az alkalmazottaknak, akkor az első oltást december 15-ig kell megkapniuk a dolgozóknak. Ha valaki nem akarja beoltatni magát, fizetés nélküli szabadságra küldendő, egy év elteltével pedig el is lehet bocsátani az illetőt. Az intézkedés pontos részleteiről a néhány napon belül megjelenő kormányhatározat rendelkezik majd.

Az Alkotmánybíróság elvileg elkaszálhatja a kötelező munkahelyi oltást, ismerte el a miniszter, ugyanakkor erre viszonylag kicsi az esély, nemcsak azért, mert a Fidesz a testületet a neki megfelelő tagokkal töltötte fel, hanem azért is, mert a testület nemrég döntött arról, hogy nem alkotmányellenes az oltatlanokat védettségi igazolvánnyal korlátozni...


ESKÜWOW | OLIGARCHIA ANIMÁCIÓS-SOROZAT 2. RÉSZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.30.



25 város, mindenhol 1-1 oligarcha - vagy több. Magyarországon annyira súlyos a korrupciós helyzet, annyi a gyanús történet, hogy alig lehet követni őket. A Partizán új sorozatában, a csütörtökönként jelentkező Oligarchiában város specifikusan mutatjuk be a helyi ügyeket, az aktuális politikai helyzetet, a helyi Fideszt és ellenzéket. Minden adáshoz készül egy rövid animáció, Turai Balázsnak köszönhetően. Íme a második animációs rész, ami az Egerről szóló részünk ihletett! Animáció: Turai Balázs Zene: Benjamin Efrati Szinkron: Sárosdi Lilla Hang: Mészáros Lőrinc interjú részlet, 444.hu; Várkonyi Andrea interjú részlet, Tatár Csilla, 2. évad.

TÖRTÉNELEMLECKE A FRADINAK, 1956 ÉS 2006 SZÉGYENE IS A JOBBOLDAL VOLT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.29.


A szélsőjobboldali Ferencváros törzsszurkolói egy meglehetősen otromba, tudatlanságra és műveletlenségre utaló posztert feszítettek ki október 23-án, a zseniálisan erre a napra eső Ferencváros-MTK mérkőzésen. A transzparensen ez állt: “1956/2006 bűnösei! Nem felejtünk, soha többé baloldal!” A fotót Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester osztotta meg azzal a kommentárral, hogy csodálkozott volna, ha éppen nem a Groupama Arénában nem jelenik meg a “központi üzenet”.

Baranyi Krisztina humorát dicséri a poszt második mondata, amely a Fradi-szurkolók náci karlendítésre emlékeztető mozdulatára utal: “A meccs eredménye 0-0 lett, gondolom mindenki az eredményjelzőre mutogat.” A poszt és a transzparens most annak kapcsán került előtérbe, hogy az MLSZ rendkívül szigorú büntetésben részesítette a történelemhamisító és uszító transzparenst, mert a Fegyelmi Bizottság “írásbeli figyelmeztetésben részesítette” a Ferencvárost. Ez a “büntetés” felér egy egyetértő nyilatkozattal és bátorító jóváhagyással.

A Fidesz utcai rohamcsapatának részét képező Fradi szurkolók, akik 2006-ban derekasan kivették részüket a zavargásban és az alkotmányos rend elleni puccskísérletben, vélhetően nem olvasnak újságot, amihez először is olvasni kellett volna megtanulni. Másodszor, valamelyik drogos vezérbikának eszébe juthatott volna, hogy 2006-ban ők csinálták a zavargást, ők a felelősei annak, hogy a budapesti utcákon csata dúlt és égtek a felgyújtott autók. Ha 2006-ról emlékeznek, az róluk szól, és a molinóval magukat “kommunistázzák” le, magukat nevezik “baloldalnak”.

Abban nem vagyunk biztosak, hogy a karlendítő Fradi-tábor hány százaléka járt még iskolába akkor, amikor a történelem órán eljutottak az 1956-os forradalomig. A többség a görög-perzsa háború idején kihullik az általános iskolából. Ezért tájékoztatjuk őket, hogy az a kijelentés, miszerint az 1956-os forradalmat nem a baloldalnak, hanem a jobboldalnak tulajdonítják, a kádári propaganda lényege, amely a jobboldali csőcselékkel azonosította az 1956-os baloldali szocialista forradalmat, s jobboldali “ellenforradalomnak” nevezte. A transzparensük a kádári hazugságot tartalmazza.

1956 nem jobboldali, hanem baloldali reformkommunista forradalom volt, amely a sztálinizmus helyett az “igazi”, a demokratikus szocializmus megteremtését tűzte ki céljául. Vezetői kommunista politikusok, újságírók és értelmiségiek voltak, élükön a volt moszkovita Nagy Imrével, aki saját baloldali elveit soha nem tagadta meg, és így lett mártír, hős miniszterelnök. Baloldali, kommunista értelmiségiek fordultak szembe a sztálinizmussal. 1956 egy szocialista demokratikus forradalom volt, ahogy a céljai is azok voltak. Ezt mondja a történelemtudomány a Fradi B-középpel szemben.

Mint azt Tamás Gáspár Miklós filozófus (nem tagja a Fradi 2-es szektornak) kiváló tanulmányában megírta, “az ellenforradalom kísértete is megjelent a párthivatalnokok és titkosrendőrség tagjai ellen elkövetett lincselések és gyorsított perek formájában. Ezeket ugyanakkor a többség felháborodással és ellenkezéssel fogadta”. Ez azt jelenti, hogy a Fradi törzsszurkolók szelleme felbukkant a szocialista demokratikus forradalomban lincselések formájában, de ez 1956 árnyoldala, amikor egy csürhe kihasználta a felbomlott rendet. Ez nem azonos 1956 szellemiségével.

A Fradi-transzparens pikantériája, hogy jó érzekkel a Ferencváros-MTK meccsen feszítették ki, amit a szélsőjobb Magyarok-Zsidók meccsnek tart, amit az auschwitzi vonatról szóló énekekkel, és a libásozással fejez ki, sűrű náci karlendítések kíséretében (ami természetesen nem az, csak annak látszik). 1956 szélsőjobboldali értelmezése éppen az, hogy 1956-ban a magyar nép kelt fel a zsidók ellen, akiket a sztálinista pártvezetéssel és az ÁVH-val azonosítanak. Megfeledkezve, hogy az 1956-os forradalom vezetőinek jelentős része zsidó volt, akiket ki is végeztek.

Nem is lenne szóra érdemes kopasz neonácik transzparense, ha nem az uralkodó hatalom ideológiáját képviselné. De Magyarország ott tart, hogy kormánya, miniszterelnöke, külügyminisztere és a kabinet számos tagja a Fradi neonáci 2-es szektorának színvonalán áll, velük azonos nézeteket vall. Magyarország hivatalos ideológiája a Fradi bőrfejű törzsszurkolóinak ideológiájával azonos. Ez azt is jelenti, hogy az uralkodó magyar kormány szellemisége, kultúrája a baseball ütők színvonalán áll. A Fradi 2-es szektor értelmi színvonalán tekint CEU-ra, MTA-ra, SZFE-ra, egyetemekre.

A magyar történelmet az írni-olvasni alig tudó, az általános iskolából kibukott futballhuligánok szintjén magyarázza. Nem véletlen a nagy egyetértés közöttük. A Fidesz vezérkara és a futballista törzsközönség verőlegényei, utcai söpredéke egy szellemi közösségbe tartozik, ugyanannak a szellemi közösségnek tagjai. Az egyik miniszterelnök, a másik egy karlendítő bunkó, de a fejükben és a szívükben ugyanaz van. Ezért kaptak stadionokat, a szélsőjobboldal templomait. Együtt döntötték meg a demokratikus jogállamot és tartják megfélemlítés alatt az országot. Ez a tragédia...

FUT A NYÚL A MEZŐN ÉS ÉNEKEL

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2021.10.30.


Márki-Zay Péter tud „nemzetiül” és „keresztényül” beszélni – a magyarság és a kereszténység immár nem Orbán magántulajdona, hanem az ellenzéki szavazók köztulajdona.

Az előválasztások szabad mezőt nyitottak az ellenzéki választók előtt: a reménység mezejét. A választók meglepték az Orbán-csapatot. Orbán az előválasztás mérsékelt sikerére vagy sikertelenségére készült. Ezen nyugodtan gúnyolódhatott volna október 23-án, a járvány idején, halálos felelőtlenséggel összezsúfolt 50 ezer, maszk nélküli híve előtt. Csakhogy 800 ezer ember más nagyságrend, ezt nem lehet se az utcán, se bármilyen aláíráskampánnyal felülírni. Másrészt Karácsonyra és jobb esetben Dobrevre, illetve a hagyományos pártokra készült, nincs mit kezdenie a független és dinamikus MZP-vel. Márki-Zay Péter tud „nemzetiül” és „keresztényül” beszélni – a magyarság és a kereszténység immár nem Orbán magántulajdona, hanem az ellenzéki szavazók köztulajdona. Teljesen új választási stratégiára és taktikára van szüksége. Elkésett? Nem tudni. Már nincs ideje és lendülete saját táborában előválasztást csinálni. Nem tudja saját maga és pártja régiségét/öregségét/meguntságát/elhasználtságát újdonságra/fiatalságra/érdekesre/meglepőre cserélni. Nem tudja Mészárost, Tiborczot, Garancsit és társait elrejteni. Harmadik magyar igazságát, a rezsicsökkentés és a migránsok megállítása után az LMBTQI-közösség feltartóztatását a magyar otthonok előtt, legkevésbé szavazói értik. 

A választók meglepték a korábban kormányzó hagyományos ellenzéket. Nem lehet büntetlenül 2002 és 2009 között rosszul és hiteltelenül kormányozni, s nem lehet büntetlenül 2010 és 2019 között egymással és nem Orbánnal harcoló, hiteltelen ellenzéki pártnak és politikusnak lenni. Nemcsak Orbán és rendszere felelős azért, hogy Magyarország az ezredforduló után politikai, gazdasági és társadalmi zsákutcába jutott, hanem a 2002 és 2009 között kormányzók és 2010-től ellenzékben lévők. A választók nem bocsátják meg a szocialistáknak és a DK-nak, hogy a 2014-es választás előtt elgáncsolták Bajnai Gordont Mesterházy Attila kedvéért, 2018 előtt pedig Botka Lászlót és Karácsony Gergelyt vették elő. Jó jelölteket váltottak rosszakra, el is bukták. Márki-Zay Péter győzelme azt üzente: ebből elég...

STOP KIEMELT BERUHÁZÁSOK - BODNÁR ZSUZSA A KLUBRÁDIÓBAN (2021.10.29.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2021.10.30.



A 2021. október 29-i Reggeli személyben Pálinkás-Szüts Róbert vendége Bodnár Zsuzsa civil környezetvédő, a STOP Kiemelt beruházások Facebook-csoport tagja volt, az ehhez kapcsolódó november 5-i várbéli demonstráció egyik szervezője.

POLITIZÁLJ, KÜLÖNBEN MÁSOK FOGNAK HELYETTED! – ÉSIK SÁNDOR A DIÉTÁS MAGYAR MÚZSA-KÖNYVRŐL [HETIVÁLASZ 96]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.10.28.


Október közepén jelent meg Ésik Sándor első könyve, a Sanyikám, én nem politizálok. A szerzőt ügyvédként kevesen ismerik, a Diétás Magyar Múzsa főszerkesztőjeként viszont a Facebook-médium 25 ezer követője mindenképp. Miért írt olyasmikről könyvet, amikről beismeri, hogy nem a szakértője? Mi tulajdonképpen a Diétás Magyar Múzsa, és van-e valami, amit nem tud kritizálni az elmúlt 11 évből? HetiVálasz podcastunkban Ésiket Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi...

SZABAD ORSZÁG – SZABAD EMBEREK - A KIS RENDSZERVÁLTÁS NAGY GONDJAI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2021.10.29.


...Először az idén március 15-i beszédében Karácsony a szelíd forradalom kifejezést használta, míg Márki-Zay rendszeresen a kicsik forradalmáról beszél.8 Mindkettő alkalmazható, persze. És egyik sem a szó szoros értelmében vett forradalomra utal, hanem, akárcsak ami a „jogállami forradalom” volt, ez is metafora.

Azt kifejezi, hogy az Alaptörvénnyel való békés együttélés körülményei között aligha lehet új rendszert alakítani, megszabadulni a NER kádereitől, a forradalmi alkotmányozás pedig a „baloldal” által felrúgott törvényesség jelszavával mozgósítja a sajtó kulcspozícióit még kézben tartó Orbán rendszer támogatóit. Orbán mély állama csak az offenzív, de a legalitás útján járó kormány és a kialakuló jelentős tömegtámogatás segítségével számolható fel. Az önkormányzati választások után akárcsak a szabad városok hatalmas sajtóportfóliójából az országos szabad sajtót, úgy azonnal létre kellett volna hozni a demokrataklubok hálózatát, ahol az ellenzéki érzelmű polgárok pártrokonszenveiktől nem zavartatva tárgyalnák meg például a helyi tótkomlósi és az országos politika ügyeit. Még mindig lenne erre fél év. Amikor egy általam támogatott jelölt pécsi előválasztási gyűlésén ezt szóvá tettem, az egyik jelen lévő hölgy a mindent átható félelem jelenségére figyelmeztetett mint egyébként észszerű javaslatom akadályára. Az előválasztáson kanyargó sorok viszont ezt a szempontot felülírták, változik az ország, új helyzetet hozott el az idő. Nincs gyülekezési félelem.

Ha a klímát sikerülne megváltoztatni, akkor a NER szotyolaarisztoráciájának viselkedése változhat. Amelynek elve a gyarapodás, a felkészültség, erény és munka nélküli karrier. Akkor köreikben az Orbán legendás jövőbe látó képességébe vetett hit megrendül. Ha Orbán már nem Viktor, azaz ha a játszmát, úgy tűnik, elvesztette, nincs tovább kihez, mihez hűnek lenniük. Kezükben vaskos euró- és dollárkötegekkel, teljes szívük eltelve hazaszeretettel, a szabad Magyarország igenlésével, a klérus hasonló küldetésben kopogtató tagjait is arrébb tolva, azzal állnának az új hatalmasságok ajtaja előtt, hogy minden vágyuk, akár felárral is, búcsúcédulákat vásárolni.

A választási győzelem után természetesen szükség van új szakpolitikákra, de az új parlamenti többségnek alapvetően nem ezekben kell kiélnie magát, mert tudja, hogy Orbán a szexuális kisebbségekkel szembeni törvénnyel nemrég tesztelte, hogy egyetlen laza buzizás is megbonthatja az ellenzéki egységet. Elsősorban a szabad és demokratikus Magyarország vízióját kell tehát megfogalmazni, mégpedig a parlament alakuló ülésén.

Ezen a napon az Országgyűlés kétharmad hiányában nem alkotmányoz és nem hoz törvényt a klasszikusan kétharmados tárgyakról (de, hadd tegyem hozzá, természetesen még a valószínűtlen kétharmaddal sem ír társadalmi részvétel nélkül alkotmányt), hanem ünnepélyes nyilatkozatban hirdeti meg politikai céljait. Ebben feltétlenül szót ejt a megalakítandó Negyedik Köztársaságról és az abban minden ember részére biztosítandó egyenlő méltóságról, alapvető jogaikról. Külön is szól egyebek mellett a sajtó és a vélemény szabadságáról, az információs jogokról és – Deák Ferenc egyházpolitikai elveit felidézve – a lelkiismereti és vallásszabadság helyreállításáról (akár külön is megjegyezve, hogy elégtételt ad a Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek), továbbá hangsúlyosan szól a roma integráció elveiről. Megállapítja, hogy Magyarországon az erre rendelt intézmények a NER uralma alatt megszűntek függetlenként működni. Az Országgyűlés politikai célja az alkotmánybíráskodás, a bírósági igazgatás, a Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, a felsőoktatás, az ombudsmani hivatal, a szabályozó intézmények jogállami reformja, függetlenségük helyreállítása, a parlamenti demokrácia keretei között a részvételi jogok a népszavazástól a petíciós jogig, a helyi közösségi költségvetésig, az alkotmány két parlament általi módosíthatóságáig (a sor folytatható) biztosítása. Az Országgyűlés kéri offenzív és alapvetően legalista céljai eléréséhez a társadalom kinyilvánított támogatását.

Tudatában annak, hogy Magyarország történetében – ez mára szomorú nemzetközi kuriózumnak számít – a népnek az alkotmány alakításába soha nem volt beleszólása, azonnal elindítja a viszonylag hosszadalmas alkotmányozási folyamatot, azzal a kifejezett céllal, hogy végre közüggyé, társasági témává váljon a köztársaság alkotmányának ügye. A köztársaság végleges alkotmánya eredeti alkotmányozás folyamatában jön létre, amely a rendszerváltó jogállami alkotmány közjogi megoldásaitól, a jogállami Alkotmánybíróság jogfejlesztő eredményeitől erősen indokolt esetben tér csak el, miközben törvényes aljárásban szakítja el az Alaptörvénytől és ezzel a sztálinista alkotmánytól is jogi folyamatosság szálait.

Ez a folyamat nem eleve sikertelenségre ítélt népi alkotmányozás lesz, de a nép színe előtti alkotmányozás. Az alkotmányt tehát nem a nép írja, de annak szeme előtt íródik.

Az alkotmányt előkészítő Országgyűlés határozata az alkotmány előkészítésének pártatlanságára, a sokszínűségre és a szakmai minőség biztosítására garanciákat fogalmaz meg. A folyamat célja a társadalmi konszenzus elérése, olyan alkotmányszöveg megírása, amelyet mindannyian magunkénak érezhetünk, és amely majd többféle politika támaszául szolgál.

Az alkotmány egészének koncepcióját, alapintézményeit, szabálycsoportjait, szabadságbiztosítékait szakértők segítségével országszerte olyan társadalmi vitákon beszéljük majd meg, amelyek az adott közösséget társadalmi helyzet, életkori, iskolázottsági és egyéb szempontok szerint jól reprezentálják.

Ha majd ezen túlleszünk, akkor az elkészült alkotmányszöveget a parlament/alkotmányozó nemzetgyűlés minősített többséggel elfogadja. És akkor lép hatályba, amikor érvényes és eredményes népszavazáson a magyar nép megerősíti.

Nézzünk bizakodva a jövőbe! Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.


AZ ORBÁN-PROJEKT KIFUTOTT ODA, AHOL MÁR NINCS VÁLASZTÁS

HÁROMHARMAD PODCAST
Szerzők: PETŐ PÉTER, NAGY GERGELY MIKLÓS, NAGY JÓZSEF
2021.10.29.


A Le Pen-látogatás kapcsán jórészt külpolozik a mai Háromharmad. Kik ma Orbán Viktor barátai, szövetségesei Európában és azon túl? Miért ők? Önszántából cserélt társaságot a magyar kormányfő? Belső vagy külső okai vannak a külpolitikai irányváltásnak? Az a narratíva igaz, hogy a kontinens mai jobbosai a globalista bal hálójában vergődve elszakadtak konzervatív gyökereiktől, és Orbán Európa megmentője? Vagy csupán arról van szó, hogy a miniszterelnököt nem elvek, hanem saját hatalompolitikai játszmái sodorták középről a szélsőjobbhoz? A stúdióban Pető Péter, Nagy Miklós Gergely és Nagy József.

MI A JÓ ÉLET TÖRTÉNIK? MÉSZÁROS LŐRINC DACOL A NEMZETI KORMÁNNYAL? Ő IS A NEMZETE ELLEN FORDUL, MINT SIMICSKA?

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2021.10.30.


„Lorem ipsum dolor sit amet” (Anonymus)


Mi előre szóltunk, már négy éve megmondtuk, hogy Orbán Viktorral való barátságát is próbára teheti Mészáros Lőrinc elképesztő gazdagodása: óriási empátia kell ahhoz, hogy a hatalmas gazdasági és kulturális különbségek ellenére megmaradjon egy dollármilliárdos és egy leszakadó középosztálybeli ember barátsága.

Quo vadis, két amigo?

Mészáros Lőrinc (vagy ahogyan mindenki ismeri: Mészáros Lőrinc) szerencse-szupernóvája azután ragyogott fel, hogy Simicska Lajos rárontott Orbán Viktorra, tehát minden magyar emberre.

Mire a kormánytól teljesen függetlenül dúsgazdaggá vált baloldali, ellenzéki oligarchát, Simicskát 2018-ban a Fideszre behúzott két iksszel sikerült félreállítani, addigra Mészáros a kormány szándékaitól szintén függetlenül, aranykalászos gazdához képest is elképesztően jól sáfárkodva, matematikai függvény alapján gazdagodott meg, csak idő kérdése, hogy sikerül-e felvásárolnia a Google-t.

Azóta minden nagyon szép, minden nagyon jó. Legalábbis az volt – eddig. A jelek szerint ugyanis a jelenleg a világ kb. 2000. leggazdagabb embereként boldoguló Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor, tehát az egész nemzet között megromlott a viszony. A felcsúti vállalkozó ugyanis az utóbbi hónapokban egyre több területen dacol a nemzetépítő kormánnyal, sorra szeg meg írott és íratlan szabályokat...

"A FIDESZNEK FONTOSABB A VÁLASZTÁS A KÖLTSÉGVETÉSNÉL"

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2021.10.29.


A Fidesz bízik abban, hogy az uniós pénzek előbb-utóbb rendelkezésre állnak majd, és így lesz miből pótolni a most elköltött pénzeket. Ha ez nem történik meg, akkor is erőteljes megszorításokra kell számítani, ha a Fidesz kormányon marad – véli Mellár Tamás közgazdász, független országgyűlési képviselő.

A Magyar Közlönyben szerdán megjelent határozat szerint a Gazdaság-újraindítási Alapból 34,4 milliárd forintot csoportosított át a kormány. Ebből a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26,2 milliárdhoz jutott beruházásra és felújításra. A közgyűjtemények részesedése 4,5 milliárd forint, ebből személyi juttatásra 1,1 milliárd fordítható. A turisztikai fejlesztési célelőirányzat részesedése pedig 1,3 milliárd forint.

A rendkívüli kormányzati intézkedésekből 5 milliárd 578 millió forintot osztottak tovább a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra.

Mellár Tamás közgazdász, független országgyűlési képviselő a Klubrádiónak azt mondta, "majdnem olyan ez, mint amikor felszáll egy helikopter, és a levegőből szórja a pénzt. Csak azért nem tesznek valóban így, mert akkor a esetleg a kis emberek is kapnának belőle". A KSH korábbi elnöke hozzátette, a kormány pénzszórása "célzott akció". Ebből a politikus azt a következtetést vonta le, hogy a költségvetés sem érdekli annyira a Fideszt, mint a 2022-es választás. Az egyházak, és a kormányzati kommunikáció ("Rogánék") megtámogatásával a saját pozícióit akarja a kormány megerősíteni.

Hangsúlyozta, ennek a kormányzati magatartásnak nagyon fontos eleme, hogy abban az esetben, ha kormányváltás lenne 2022-ben, az ellenzék nagyon súlyos kényszerhelyzettel szembesüljön.

Mellár úgy látja, a kormány most elment a falig, így egy ellenzéki kormánynak nem lesz miből költenie.

Szerinte a Fidesz még mindig bízik abban, hogy az uniós pénzek előbb-utóbb rendelkezésre állnak majd, és így lesz miből pótolni a most elköltött pénzeket. Ha ez nem történik meg, még akkor is erőteljes megszorításokra kell számítani, ha a Fidesz kormányon marad.

Ez lényegében tartóssá teszi az inflációt. Ennek többletköltségeit pedig a választók fizetik.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÁPRILISBAN KIDERÜL, HOGY KI KXRTA EL

NÉPSZAVA
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.10.30.


Sok helyen iskolásoknak is kötelezővé tették a Gyurcsány-film megtekintését. Eközben pedig a miniszterelnök személyesen igyekszik reklámot csinálni a műnek. Mindez azt is jelzi, milyen állapotban van napjainkban a politikai kultúra Magyarországon.

Biztos vagyok benne, hogy ezt a filmet, egy valamirevaló, magát demokratikusnak tekintő országban nem lehetne az országos hálózatra ráengedni. Igen, persze, az Elkxrtuk című moziról van szó, amelynek kapcsán, már a producere is előzetes botrányt kavart; igyekezett elhitetni, hogy Budapesten megakadályozzák a produkció vetítését, legalábbis a plázák közelébe sem akarják engedni. Természetesen ebből egy szó sem volt igaz. Engedjük meg a producernek, Kálomista Gábornak, hogy ért ahhoz, miként kell az érdeklődést, a leendő közönséget növelni. Egy kis politikai botrány egyáltalán nem árt, nyilván a Fidesz-hívők boldogan elhiszik, hogy egy olyan országban, ahol egyébként mindent Orbán Viktor ural, pont a fővárosi plázák lesznek azok, amelyek büszkén ellenállnak a miniszterelnöknek.

Márpedig ezt a művet – korrekt vagyok: nem teszem a művet idézőjelbe, pedig oda való – éppen a kormányfő megrendelésére, vagy kedvére készítették el, csodák csodájára éppen az október 23-a előtti napokra. Hogy miért gondolom, hogy az elkészítéshez van köze a fő producernek, azaz Orbán Viktornak, azt nagyon szépen visszaigazolja, ahogy kampányol mellette. Idős embereket kérdez arról, hogy vajon milyennek látták a filmet – mert ő sajnos még nem tudta megnézni (elhisszük?) – és sugárzó arccal veszi tudomásul, hogy rajongói levonták a megfelelő következtetést: Gyurcsány Ferenc patás ördög...

SZABAD SZEMMEL: BUDAPESTEN MINDEN JÓVAL ELHALMOZTÁK A FRANCIA SZÉLSŐJOBB VEZÉRÉT - MAJD KIDERÜL, HOGY A MELEG FOGADTATÁS MENNYIRE HOZ SIKERT ODAHAZA LE PENNEK

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.30.


Politico


Szakértők körében nagy felháborodást váltott ki, hogy a Bizottság elnöke a jelek szerint hajlandó engedményre Varsóval szemben a jogállami vitában és már akkor is folyósítaná a 36 milliárd eurót a gazdasági segélycsomagból, ha a lengyel kormány csupán ígéretet tenne a bírósági reform módosítására. Daniel Kelemen az amerikai Rutgers Egyetem uniós ügyekkel foglalkozó professzora szégyenletes megadásnak minősítette von der Leyen bejelentését. Úgy foglalt állást, hogy Brüsszel pont most hátrál meg, amikor a győzelem kapujában áll, kezében a lehető legjobb fegyverrel.

Ő egyébként már a múlt héten félelmét fejezte ki, hogy ez lesz a vége, vagyis hogy az EU beadja a derekát, és folyósítja pénzt az autokratáknak, miközben úgy tesz, mintha a demokráciát védené. Az Európai Bíróság elnöke pedig ezúttal azt hangsúlyozta, hogy mondhatnak a lengyelek, amit csak akarnak: 2007-ben ők is aláírták azt a nyilatkozatot, amely kinyilvánította az uniós jog elsőbbségét. Márpedig – emlékeztet Lenaerts – a szövegben benne van, hogy a szervezet csak akkor működik, ha a közös szabályok az irányadóak.

A Politico már pár hete jelentette. hogy a Bizottság akár már a jövő hónapban elfogadhatja a lengyel tervet az újjáépítési alap ráeső részének felhasználására, ha a PiS csupán kilátásba helyezi a Fegyelmi Kamara feloszlatását. Ez esetben azonnal utalnák az első 13 %-ot. Bírálók ugyanakkor azt mondják, hogy a párt bármikor megszegheti a szavát, hiszen már az EU-szerződéseket is megsértette, akkor meg miként lehetne megbízni részéről egy ködös vállalásban.

Reuters

Beidézték a varsói külügyminisztériumba belga nagykövetet, miután annak miniszterelnöke azt mondta, hogy Lengyelország a tűzzel játszik, ha belpolitikai megfontolásokból netán hadba keveredik Európával. Az illetékes miniszterhelyettes azt mondta a diplomatának: országa helyteleníti De Croo állásfoglalását és fel van háborodva miatta. Továbbá, hogy az ilyen megnyilvánulások nem segítik elő a jó légkört a kétoldalú kapcsolatokban. Az egész paláver előzménye az volt, hogy a lengyel kormányfő kijelentette: országa minden lehetséges eszközzel megvédi magát, ha Brüsszel az igazságügyi reformok miatt forrásokat fagyaszt be és így kirobbantja a „3. világháborút”.

Politico

A lengyel ellenzék vezér úgy nyilatkozott, hogy a kormány a jelek szerint visszakozik, azaz hajlandó változtatni a bírósági rendszer átalakításának legkirívóbb elemein, így van némi eredménye az EU közbeavatkozásának. De ettől még törvényi úton kívánják felelősségre vonni a felelősöket, ha a másfél év múlva esedékes választáson alulmarad a PiS. Tusk szerint annyi mindenképpen történt, hogy megállították Kaczynskit. Ám kétli, hogy a jelenlegi nyomás hosszú távon is eredményt hoz.

Szerinte most az lesz, hogy Brüsszel bejelenti a megállapodást és folyósítja a függőben lévő pénzeket. Úgy vélte, személyes-politikai indokai vannak, hogy az unió nem folyamodott frontális támadáshoz a múlt heti csúcson. Macron ugyanis a tavaszi választásokra készül, így nem szeretné, ha a francia szélsőjobb meglovagolná az ügyet. A távozó Merkel pedig nem akarja, hogy úgy nézzen ki, mintha a szervezet megosztott volna, Lengyelország pedig kifelé tart.

Kifejtette: a megoldást csak hozhatja meg, hogy jövőre legyőzik a jelenlegi koalíciót a szavazóurnáknál. Ehhez számára a csapásmérés egyik iránya, hogy folyamatosan figyelmeztet: a mostani hatalom kivezeti az országot a közösségből. A másik pedig, hogy a kormánypárt végtelenül korrupt és ezt számon kell kérni rajta. Viszont ha nyer a Jog és Igazságosság, akkor még inkább úgy fogja érezni, hogy bármit megtehet. Így fel kell készülni még a legvadabb forgatókönyvre is – mutatott rá Tusk.

FAZ

Az Európai Parlament ugyan beperli a Bizottságot, amiért az nem hajlandó beélesíteni Magyarország és Lengyelország ellen az ez évtől hatályban lévő jogállami mechanizmust, de még az EP jogszolgálata is csupán csekély esélyt lát a sikerre. A szakértők szerint ugyanis nehéz bizonyítani, hogy a végrehajtó testületnek kifejezett kötelessége lépni az ügyben. Ám a megszövegezés olyan, hogy széles lehetőséget hagy az értelmezésre, viszont nem szab határidőt. Azaz bőven elklépzelhető, hogy az Európai Bíróság heteken belül elutasítja a kezdeményezést. Az pedig érzékeny vereség volna Strasbourg számára.

Mint emlékezetes, von der Leyen azt közölte, hogy csak akkor vetik be a szankciós rendszert, azaz függesztik fel a pénzek kifizetését a jogállami elveket megsértő tagokkal szemben, ha az EUB áldását adja erre a jogi eszközre. Pár napja viszont, a törvényhozók sürgetésére azt mondta, hogy most tájékoztatást kér az érintett országoktól, ez azonban nem egyenlő az eljárás megkezdésével. Függetlenül attól, hogy úgy tudni: Brüsszel éppen elegendő anyagot gyűjtött be Magyarország ellen a korrupció bizonyítására.

Sassoli, a Parlament elnöke viszont most kijelentette, hogy a Bizottság részéről immár a tetteknek kell következniük.

Euronews

A szerenádot is beleértve Budapesten elhalmozták minden jóval a héten a francia szélsőjobb vezérét, de majd kiderül, hogy a meleg fogadtatás mennyire hoz sikert odahaza, hiszen Le Pen ugyan szorosan Macron mögött áll a közvélemény kutatásokban, ám gyorsan jön fel ugyancsak szélsőséges kihívója, a tévés műsorvezető, Zemmour, aki egy hónapja már járt Orbán Viktornál és várhatóan hamarosan bejelenti indulását.

Jean-Yves Camus, a Jean Jaures Alapítvány radikális politikával foglalkozó részlegének vezetője azt mondja, hogy a két jobboldali politikus nem csupán a szélsőséges szavazókért vetélkedik egymással, hálóját kiveti a jobbos republikánusok legkonzervatívabb szárnyára is. A budapesti út pedig arra szolgált, hogy Le Pen bizonyítsa: lepipálja ellenfelét a radikális politikában. Ám közben igyekszik középre vinni saját pártját, csakhogy a kettő együtt nem megy.

Ugyanakkor a francia szélsőjobb vezérfigurái azért zarándokolnak el egymás után Magyarországra, mert tudni szeretnék, miként lehet Orbán ilyen sokáig hatalmon és mivel pont olyan nacionalisták és bevándorlás-ellenesek, mint ő. Azon felül, Kaczynskival együtt, az illiberális demokrácia sikerét testesíti meg.

Egy másik elemző azt mondja, hogy a vendégek egyrészt próbálnak sütkérezni a magyar politikus eredményességében, másrészt pedig rajta keresztül kívánják bizonyítani, hogy érdemes beállni a radikális jobb mögé, mert az nyerő kártyákat tart a kezében. Camus arra hívja fel a figyelmet, hogy fordult a kocka és most már Kelet-Európa exportálja a maga modelljét. Még akkor is, ha Le Pen nem annyira jobbos, mint Orbán, főként olyan szociális kérdésekben, mint az abortusz és az egyneműek házassága.

Ezzel együtt ha beállnak a magyar vezető mögé, azt sugallják a hazai híveknek, hogy lám, elfogadnak bennünket külföldön, akkor meg nincs semmi baj az irányvonalunkkal, sőt, azzal nyerni lehet. Ez pedig újabb lendületet ad a támogatóknak, akiket némiképp lelohasztott a pár hónappal ezelőtti regionális választás viszonylag rossz eredménye.

Le Monde

A francia elnökválasztáson induló legradikálisabb pártok, amelyek az uniós kilépést szorgalmazzák és a nemzetek Európáját támogatják, akárcsak az illiberális demokráciák, Magyarországgal és Lengyelországgal az élen. Jean-Yves Camus, a politológus ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a különbségek csak árnyalatnyiak közöttük. Azaz a szuverenista tábor szerint helyre kell állítani az országok teljes függetlenségét, tehát vissza kell térni a közös piachoz, ahol az együttműködés alkalomszerű, viszont a nemzeti jog következetesen elsőbbséget élvez az európai normákkal szemben.

Le Pen és Zemmour sem gondolkodik a Frexit-ben, de mindketten nagyjából úgy viszonyulnak az EU-hoz, mint az illiberális demokráciák. Camus szerint utóbbiak, így a lengyelek és a magyarok szembemennek Brüsszellel, de gondosan hangsúlyozzák, hogy európaiak. Vagyis részesei a közös történelemnek és kultúrának, ami a keresztény gyökerekből, az állampolgárság és a nemzetiség egyfajta felfogásából fakad.

MÁTYÁS ÉS OSZKÁR AVAGY A NAGYLOJÁL

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2021.10.29.


" Megkönnyeztem a filmet – csak éppen annyira, amennyire egy férfinak méltósággal még lehet. Nézzék meg az Elk*rtukat. Tíz évtől felfelé mindenki. Nincs most senki két óra hét percének sehol jobb helye.

.... az Elk*rtuk minden, csak nem propagandafilm .... "
(Kohán Mátyás posztpubertás, Mandiner)

" 2006. október 23-án egy magyar veterán beindított egy lánctalpast, és Budapesten lelkes, ám hamar kifulladó támadás indult az idegen befolyás ellen. "(Pogrányi Lovas Miklós, valódi nevén Lovas Miklós Oszkár örökdoktorandusz, Mandiner)

Mátyás és Oszkár későn érkezett. A lapokat már kiosztották a megadjáknak, a havi egymillió nettó még messze van, nagyon sokat kell könnyezni férfiasan, sok kifulladó támadást kell még indítani, és főleg sokat kell még szeretni Orbánt tiszta férfiszerelemmel, hogy kicsit közelebb kerüljön. Hogy mi lesz, ha Jones gazda egyszer már tényleg nem jön vissza? Mi lesz, ha egyszer a rezsimszolgaság nem lesz karrieropció? Nem gondolnak rá. Ez a nagylojál lényege.

Őszintén hisznek benne, hogy ez örökké fog tartani. Hogy mindig előnyben lesznek veled szemben, aki tehetségesebb vagy náluk, okosabb vagy náluk, de leszarod a politikát, a baloldalt is leszarod, a srévizavét is, mert tényleg érdekel valami, mert reggel azért kelsz fel, hogy írj valamit a füzetbe, mint egy bizonyos öregedő, bácsisodó számtanista valahol a világ végén. Nem nézted meg az Elk*rtukat, nem meneteltél béke, talán a faji alap sem volt meg igazán, mert azért azt sem árt, csak a kis füzet a firkákkal, a kis füzethez voltál lojális, nem a Gazdához, és majd te is a világ végén fogod megvenni a kis füzetet, miközben Mátyás és Oszkár a Scruton borbárban várják, hogy megakadjon rajtuk valamelyik fideszes sugardaddy szeme.

Nem biztos, hogy lesz élet a nagylojálon túl. Kis életek talán, szolíd, csendes életek, egyre szolídabbak, egyre csendesebbek, lemerült, kibekkelt életek, még pár évig talán hagyják a Pintérbélát bomolni, még lesz pár tanszék, ahol nem az számít, hogy mekkorák a férfikönnyek, de én nem adhatok garanciát arra, hogy egyszer vége lesz. Lehet, hogy ez a kilencvenháromezer négyzetkilométer a Gazdáé lesz, az egyszemélyes nemzeti tulajdonosi osztályé, aki a Felcsúti Dinamo : Ferencvárosi Pártharcos mérkőzésen issza a pálinkáját az ő nemzeti tulajdonosi gázszerelőjével és nemzeti tulajdonosi vejével, akiknek tulajdonképpen a világon semmi szükségük sincs a Mátyásokra és Oszkárokra, de ha a Csász.Kir.-nak, a Legfőbb Hadúrnak, a Gyepütestvérnek és a Krumplileveses Proletárnagyapónak volt Mátyása és Oszkárja, ha nekik volt nagylojáljuk, akkor nekik is kell. Ez a magyar élet rendje.

CHIKÁN ATTILA: KORNAI KÜLSŐ SZEMLÉLŐKÉNT ÍRTA LE A RENDSZEREKET, AMIKET VIZSGÁLT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.10.30.


[Kornainál] az igazságnak a kritériuma elsősorban a valósággal való összevetés volt. Másrészről pedig az a szemléletmód, amely lehetővé teszi azt, hogy kvázi objektíve, külső szemlélőként írja le a rendszereket, amelyeket vizsgált. De ugyanakkor világos az is, hogy ő ebben benne él, hogy ez neki a sajátja, és (…) nyugodtan mondhatom azt, hogy érzelmi viszonya is van hozzá – mondta Chikán Attila az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Múlt héten életének 94. évében elhunyt Kornai János, a külföldön legismertebb és leginkább elismert magyar közgazdász. A G7 Podcast e heti adásában Chikán Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk Kornai életművéről, tudományos eredményeiről és az érdeklődését formáló eseményekről a közgazdász legfontosabb művein végighaladva.

Chikán Attila szerint Kornai tudományos gondolkodásában a közgazdaságtan soha nem önmagában volt jelen, hanem a társadalomtudományok részeként és kölcsönhatásban más gazdasági, illetve társadalmi jelenségekkel. Ez elsősorban szociológiai típusú megközelítést jelent, de a gazdaságtudományokon belül az általában nem főáramúnak tekintett üzleti tudományok is meghatározták Kornai gondolkodását.

"Ha Kornai munkásságát tanulmányozzuk, látjuk azt, hogy az ő fejében azok a jelenségek, amelyek a gazdaság mikroszférájának a mindennapjait írják le, vagyis az üzleti jelenségek, mindig is ott voltak. Tehát zseniálisan tudta ötvözni a makroszintű szemléletet a mikrojelenségek megfigyelésével és leírásával"

– mondta Chikán Attila.

Kornaira az volt jellemző, hogy nem az egyik gondolata után pattant ki egy másik, hanem egy adott gondolat kimunkálásának folyamata vezetett el egy másikhoz. „Így jutunk el tehát az egyensúlytalanság kérdéséből, a túlkereset-túlkínált kérdésétől, az árjelzések nélküli szabályozás kérdésétől a nagy szintézisig, ami A hiányban jelent meg 1980-ban” – mondta Chikán Attila...

„MINT AZ INDIÁNOK A REZERVÁTUMBAN” – MODERN BEKERÍTÉSEK AZ ALCSÚTI URADALOMBAN

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2021.10.28.


Bár Magyarország leggazdagabb emberei (köztük Mészáros Lőrinc) fejlesztenek birtokokat az Alcsútdoboz melletti Göböljárás közelében, az ott lakó, szegénységben élő közösség ebből csak annyit kap, hogy a lakásaik környékét szinte teljesen elzárják kerítésekkel. Van, akinek a kertje, másoknak a lakása eshet áldozatul az egykori állami gazdaságban folyó bekerítésnek.


Göböljárás Alcsútdoboz és Etyek között nagyjából félúton található, de közigazgatás szempontjából Alcsúthoz tartozik. A terület korábban Habsburg József nádor birtoka volt, amiből a szocializmus alatt állami gazdaság lett. Ekkor létesítették – a korábbi nádori istállóként szolgáló épületekben – azokat a házsorokat, amelyeknek a mostani lakói (akik, tartva a retorzióktól, csak név és arc nélkül nyilatkoztak) arra panaszkodnak, hogy a környék új földesurainak fejlesztései ellehetetlenítik az életüket...

ŐRZŐK ŐRZŐI

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.10.29.


Egy lyukon bebújunk, két lyukon kibújunk, mikor azt hisszük, hogy kint vagyunk belőle, akkor vagyunk csak igazán benne, mi az? Minden óvodás rávágja, hogy a nadrág. Felnőtteknél bonyolultabb a helyzet, ugyanis ez a Pegasus-botrány magyar szegmense, csak épp fordítva. Mindjárt elmagyarázom, mert érdekes.

Azért van fordítva, mert a kormány a Nemzetbiztonsági Bizottság szeptember 20-i ülésén nem árulta el, vásároltak-e Pegasus-szoftvert (azt sem, hogy Candirut vettek-e), és nem cáfolta egyértelműen, hogy újságírókat, ügyvédeket, mindenféle rebellis népeket figyeltek volna meg ezekkel az eszközökkel. Ellenben azt, hogy mi hangzott el, 2050-ig titkosították, innentől kezdve ők azt hitték, ezen a lyukon kibújtak.

Ellenben a hét elején a Migration Aid–Black Cube-ügy miatt kirobbant botrányban és a mai ügyben két lyukon is belebújtak megint, szóval most mindenképpen benne vannak abban a nadrágban, legfeljebb ráadásul kifordítva viselik. A hét eleji ügyet alaposan kiveséztem még kedden, kicsit rosszul esett, hogy a hozzászólók kevés kivétellel megint csak a címlapfotóig jutottak el, arról beszéltek olyan ötvennyolcan (bár közöttük is akadt, aki elolvasta), de az már jobban esett, hogy mintegy 110 ezren tényleg olvasták, csak nem kommenteltek, és jobban is tették, mert abból már kötet lenne, ha nem könyvtár… Azt már tudjuk tehát, miről szólt a hétfői-keddi ügy, lássuk, miről szól a mai?

A Direkt36 közölte a Telex hasábjain ma reggel, miszerint:

„Kémszoftverekkel is foglalkozó magyar titkosszolga került elő a Pegasus-listából”

És ennek alapján azt kell írnom, hogy minálunk már a hóhért is akasztják. Lássunk pár részletet...

MAGYARORSZÁG – 1956 (III. RÉSZ)

MÉRCE
Szerző: MOUVEMENT COMMUNISTE
2021.10.29.


(Az írást Dadányi Dávid fordította. Az első rész itt olvasható, a 2. pedig itt.)

A Tanácsok megalapítása


Általános lázadás

Október 24-e reggelén az általános sztrájk futótűzként terjedt Budapest üzemeiben és vidéken is. A munkabeszüntetés kiterjedt volt, mivel Budapesten már az első harcokban is sok munkás vett részt. Bár a gyárakat fegyveres dolgozók védték, a munkások jelenléte nem volt mindig teljes .Tőke[1] október 25-én írja , hogy gyárának 3000 dolgozójából 800 volt jelen a sztrájk idején. Ennek ellenére minden gyárban a munkások, a személyzet és a mérnökök is megalapították saját szerveiket, a munkástanácsokat és meghozták az első döntéseket.

A fővárosban pár napon belül a munkástanácsok már jelen voltak minden nagyobb gyárban[2], ezek kapcsolatba léptek a közfeladatokat ellátó vállalatokkal (víz-, gáz-, elektromosság-, csatornaművek), a szolgáltatószektorral (az IBUSZ utazási ügynökséggel és annak hoteljeivel), a minisztériumokkal és még a Nemzeti Bank tisztviselőivel is, igy a dolgozók november 4-éig kaptak fizetést. Továbbá megalakult 16 adminisztratív, kerületi tanács.

Miskolcon jött létre az első vidéki munkástanács, amelyet a DIMAVAG gyár munkásai hoztak létre október 22-én. Ezt követően minden megyében létrejöttek a munkástanácsok. Sok városi tanács alakult, például Győrben, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben, Szolnokon, Sopronban, Dunapentelén, Dorogon, Tatabányán és Salgótarjánban.

November 4-e és a második orosz beavatkozás után a tanácsok Budapesti központtal szervezték meg magukat először kerületi, majd városi szinten, így jött létre a Nagy-budapesti Központi Munkástanács november 11-én. Ennek a tanácsnak sok vidéki delegált tagja is volt.

Mielőtt rátérnénk a Központi Munkástanács megalakulására, említsünk meg pár munkástanácsot, s taglaljuk, hogyan jöttek létre, hogyan működtek és végül hogyan számolták fel őket...

EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.30.


(Gyuszi bácsi majd megbocsát)

Csütörtökön Gulyás miniszter beszámolt arról, kormányunk mit tesz teljhatalmával azért, hogy itt a negyedik hullámban ne hulljunk, mint az őszi legyek. Mint az a kormányinfón kiderült, nem igazán áll szándékában tenni semmit sem. A vadászatinak, eucharisztikusnak vége, a CÖF is kitombolta magát egyelőre, így az a szabadság, amely ezek idején volt – azért, hogy egyrészt Semjén elélvezzen, másrészt a pátoszok is elterüljenek, és végül, hogy ezeket megspékelve mintegy beborítsák a nyüves életünket gyűlölettel – szóval a végtelen lehetőségek beszűkültek azzal, hogy a buszon maszkot kell ölteni.

Azt hihetnők, hogy kormányunk nem igazán ép elméjű, hogy mást a járvánnyal kezdeni nem is akar, hanem csak ül és a körmét reszelgeti, mint valami unatkozó nyuszi. És voltaképp ezt is teszi, amikor a munkaadókat bízza meg azzal, hogy oltásügyileg élet-halál uraként döntsenek a munkavállaló felől, hogy oltakozik vagy megy a levesbe. Ami jogokat a munkavállaló teste fölött a rabszolga és gazdája viszonyához lehetne hasonlítani, ami szintén megérne egy misét, és majd meg is fog, de ma egyéb okok, hogy úgy ne mondjam, ontológiai, Németh Szilárd kedvéért lételmélet, fogunk hörögni, ha nem is hallatszik az égig.

Gulyás miniszter egy ponton olyan természetességgel szólta el magát, hogy észre sem vette, s voltaképp, az azóta eltelt időben másnak sem tűnt fel a tollforgató közösségben és az olvasók kósza tömegében sem, hogy Gulyás miniszter egy mondatban mutatta be és buktatta le a rendszert, amelynek a szolgálója, mi pedig a rabszolgái vagyunk. Illyés bácsi majd félre néz, hogy elloptam a csudálatos címét, de a helyzet oly tökéllyel felelt meg neki, hogy egyszerűen nem tehettem mást. Vannak ilyen kivételes helyzetek és tökéletes pillanatok, amelyek miatt élni érdemes, vagy már azt sem. Ennek eldöntése gusztus és filozófia kérdése.

Gulyás miniszternek föltették a kérdést a kukacoskodó sajtómunkások, hogy mi lesz akkor, ha az Alkotmánybíróság keresztbe tesz a munkaadó által elrendelhető kötelező oltásnak, magyarán, ha a taláros testület egészen egyszerűen ezt nem engedi. Gulyás miniszter lakonikus tömörséggel, egy mondatban válaszolt, és ekkor jutott eszembe Gyuszi bácsi verse, illetve a vers címe, mint amit mintha erre talált volna ki. Mert és ugyanis Gulyás miniszter ennyit felelt a kérdésekkel őt provokáló újságíróknak: „Semmit. Illetve van lehetőség alaptörvényt módosítani.” – Mindezek után remélem érthető, ha leestem a székről...