2019. április 12., péntek

A DIKTATÚRA ELŐTT MŰKÖDÖTT A LEGJOBB MINISZTERELNÖK: BAJNAI GORDON

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.12.


Többször leírtuk, hogy Bajnai Gordon az egyetlen ember, aki valóban nem akar miniszterelnök lenni, ezért az egyetlen ember, akit érdemes lenne miniszterelnökké választani. Ezt erősíti a tény, hogy az ország egyik legnehezebb időszakában vállalta a kormány vezetését, miközben tudta, hogy mandátuma legfeljebb egy évig tart, és a válságkezelésről szól. Ha sikeres lesz, akkor sem élvezheti annak gyümölcseit, és azzal is tisztában lehetett, hogy sikeres működése Orbánt segíti, akiről tudhatta, hogy kicsoda és milyen országot akar. Ennek ellenére elvállalta, mert az ország bajban volt, segítségre szorult, és a magyarok nem is tudják, mi mindent köszönhetnek neki.

Bajnai Gordon kormánya csak annyiban kötődött a kormánypártokhoz, amennyire muszáj volt ahhoz, hogy a minősíthetetlen magatartást tanúsító kormánypárti frakciók támogassák. Mégsem volt “szakértői” kormány az övé abban az értelemben, hogy felfüggesztenék a pártviszonyokat, és egy pártok feletti “szakértői kormány” működött volna. Viszont többségében szakértőkből állt, jó szakemberekből, akik tudták, mit kell tenni. A kiválasztásuk is Bajnai Gordon érdeme, mert a jó vezető első ismérve, hogy jól választja meg a munkatársait. Utána pedig jól irányítja őket. Bajnai Gordon túl későn lett miniszterelnök, mert ha előbb kap lehetőséget, és valamiképpen a hangyaboly képét mutató MSZP-s frakció (a beépített Fidesz-ügynökökkel együtt) nem végzi ki, ő képes lett volna a baliiberális oldalba vetett bizalmat helyreállítani.

Bajnai Gordon szerencséje volt, hogy Orbán már tudta, hogy sikeres működése neki teszi rendbe az országot, ezért nem támadták olyan jogon túli és antiparlamentáris eszközökkel, mint mindenki mást, de az nem is normális állapota egy demokráciának. Bajnai Gordon egy év alatt stabilizálta az országot, voltak víziói, csak nem volt elég ideje. De azt még a Fidesz is elismerte, hogy jó munkát végzett, és úgy adta át az országot, hogy Orbán készen kapott mindent. Bajnai Gordon erkölcsi nagysága, hogy kizárólag az ország – nagy szavakkal élve: a haza – érdekeit tartotta szem előtt, és nem pártpolitikai szempontokat. De úgy járt az MSZP-vel, mint Déva várának építői: amit ő felépített estelig, az MSZP a korrupciós ügyeivel lerombolta reggelig. Így az ország 2010-ben nem Bajnai Gordon kormányáról szavazott, hanem róluk.

Bajnai Gordon személye azért is kimagaslik a rendszerváltás utáni politikai elitből, mert ő szó szerint vette a “miniszter” szót, az ország szolgájának tekintette magát, miniszterelnökként pedig a szolgák szolgája volt. Soha még ilyen kvalitású és moralitású vezetője Magyarországnak nem volt. Szerény, de nagy tudású, szolíd, de elegáns, csendes, de belül szenvedélyes ember, akinek nem a politika az egyetlen esélye az életben maradásra, hanem az ország szolgálata inkább lemondás számára az egyéni érdekeiről, mert a világ bármely pontján szívesen fogadják a világ legjelentősebb cégeinek vezető funkcióiban. Bajnai Gordon világpolgár, aki szereti a hazáját, magasan fölötte áll a magyarországi értelmiségi és közéleti elit emberi és szakmai színvonalának...

APU

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: HORN ANNA
2019.04.12.


Jaj, Apu, igazad van, megérdemlem a szidást. Mindig jár a szám, ha kell, ha nem és lassan már csak a nemjó dolgokról tudok beszélni, pedig tudom, hogy Téged odaát, akárhol is vagy, az érdekelne leginkább, miként lehetne kimászni az összes csávából és nem a siránkozás.

Na jó, nem panaszkodni szoktam, csak belefejelni a falba és utána csodálkozom, ha megint fáj.

Hogy vagy? Javult valamit azóta a helyzet a tenisz-partikon a Teremtővel, vagy továbbra is döntetlenre álltok? Ne add fel, a Mindenható sem mindenben tökéletes, csak javíts a szerváidon, például.

Hogy velünk mi van? Köszi, készülünk az ünnepekre. A tizenötödik évfordulóra, meg a harmincadikra is. Hogy a fiúk is készülnek-e? Az unokáim még kicsik ahhoz, hogy megértsék, mit kell ünnepelni, de megígérték, hogy meghallgatják az erről szóló történetemet – ha már mesélős Nagymamájuk van. A másik fajta fiúk nem tudom, foglalkoznak-e bármi mással azon kívül, hogy a zsebükbe gyömöszöljék az országból azt, ami még nincs ott. Ma azért a rongyos 160 millió forintért, amiért Tocsik megdolgozott, már le sem hajolna senki a fiúk közül. Erről jut eszembe, azt akartam kérdezni, szerinted, ha minden az ő tulajdonuk lesz, mire mennek egy lerohasztott országgal? Ja, hogy sz@rért -húgyért fognak dolgoztatni rabszolgákat és ettől még több pénzük lesz? Te, mondd, Apu, sok hasznát veszed ott, ahol most vagy, a soha nem volt vagyonodnak?

Nem mondod, hogy gyufában ultiztok! Megaszondta a doki, hogy le kellene szoknod a cigiről, nem? Ja, az örökkévalóságban már úgysem számít, értem. Sosem felejtem el, amikor behoztad a hamutartót a szobámba, miután lebuktam a cigivel és azt mondtad: ha már dohányzol, ne mondd, hogy nem.

Na, visszatérve az ünneplésekre – hogy 15 éve vagyunk az Európaunió – mindig így mondtad, Istenem… – tagja, hát, az most kicsit nem aktuális ünneplésileg. Merthogy a fiúk ki akarnak szállni abból a helyzetből, hogy az országnak juttatott és a saját zsebükbe tömött euró-milliókkal el kelljen számolniuk, így most gőzerővel azon dolgoznak, hogy az ország népe megutálja az Európainiót. Meglátjuk nemsokára, mennyre lesznek sikeresek ebben, én most megint fejjel megyek a falnak és azt mondom, nagyon. (2018-ban is ezt mondtam, emlékszel? Még a legkevésbé optimisták is lehurrogtak. Majd április 8-a után jöttek a szörnyű, „igazad volt” üzenetek.)

A kerítés amit lebontottál? Kérlek szépen, újra van, de hát erről már beszéltünk. Nem csak Veled, barátokkal is – akik közül néhányan azt mondták, kell is az a kerítés. Akkor is megállt a pohár a kezemben – hiszen az egyik embernek, aki ezt kijelentette, az apja Veled együtt tolta az ország szekerét kifelé a Varsói Szerződésből és a KGST-ből. Ja, tudom, ma már nemigen tudja senki, mik is voltak azok.

Nem,, nem akarok beletörődni abba, amit oly sok mindenkitől hallok – hogy Magyarországnak nem való a demokrácia, mert azt sem tudja, mi az. Tény, hogy nemigen volt része benne, de a lehetőség tálcán lett kínálva. Próbálgattuk is egy darabig, de azután valahogy félrecsúsztunk. Te sem tudtad, milyen az a gyakorlatban, honnan is tudhattad volna? De azért az az akkori kétharmad példaértékű volt. Szerintem...

ORBÁN VIKTOR MA AZT TESZ AZ OKTATÁS RENDSZERÉVEL, AMIT AKAR

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2019.04.12.


Az ágazat, amely az elmúlt kilenc évben kezdetben örömmel, aztán csodálkozással és értetlenséggel, kisebb tiltakozásokkal, utóbb beletörődéssel, majd fásultsággal fogadta az átalakításokat, mára – tisztelet a kivételeknek – eljutott a mindent befogadni kész renyheség állapotába,

„Már Eötvös Loránd is mondta: az oktatási rendszerek minőségét semmi más nem határozza meg, mint a tanári kar minősége. (…) Olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket az értékeket adják át a diákoknak. Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál. Tudniillik egy tanár a megjelenésével is példát mutat a gyerekeknek. Legalábbis én így gondolom. De ebben benne van a 75 éves öregúr dohogása” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a mindig elegáns Klinghammer István akkori felsőoktatási államtitkár 2016 februárjában, de szavait hamarosan megbánta, mert olyan eszközt adott az oktatási átalakítás ellen küzdők kezébe (egészen pontosan: rájuk), amely alkalmas volt az ellenállás megtestesítésére: a kockás inget. Az interjú megjelenése után a közösségi médiát elárasztották a kockás inges fényképek, az ellenzéki civilszervezetek közül például a közoktatási reformot követelő Tanítanék Mozgalom jelképe is ez lett, kiegészülve az esernyővel, amellyel az esős időkben tartott demonstrációkra utaltak. Tiltakozásból ugyanis bőven kijutott a 2010 és 2018 közötti időszakban, kezdve a felsőoktatás átalakítása ellen küzdő Hallgatói Hálózat (HaHa), valamint Oktatói Hálózat (OHA) megmozdulásaitól a már említett Tanítanék Mozgalom, továbbá a szakszervezetek tekintélyes tömegeket megmozgató akciójáig bezárólag. Azonban a hatalmat mindez mintha meg sem legyintette volna. Az ellenállás legfeljebb pillanatnyi késlekedést okozott, de teljes meghátrálásra sosem kényszerítette a kormányt.

A legtöbb eredményt a felsőoktatás átalakítása, az állami ösztöndíjak számának csökkentése és az úgynevezett hallgatói szerződések ellen küzdő hálózatok érték el, de Balog Zoltán akkori humánminiszter megküzdött a feladattal: hosszú, kimerítő tárgyalássorozattal éket vert az ellenállók és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, valamint a rektorok közé – a szalámitaktika ezúttal is eredményes volt. A demonstrációsorozat kifulladása után jelentkező újabb, egyebek mellett a közoktatás átalakítása ellen küzdő mozgalmak ereje már egyáltalán nem hatott bénítólag, hiába szerveztek néha valóban komoly erejűnek tűnő megmozdulásokat, ezeknek gyakorlati következményük nemigen lett. Ezeken a demonstrációkon is átütött a közösségi média torzító hatása: ami a Facebookon még elsöprő és megállíthatatlan folyamatnak tűnik, az a Kossuth térre érve már nem több egy újabb, csak egy szűk réteget megérintő megmozdulásnál. Ráadásul a mozgalmak vezetői gyakorta meglehetősen zavaros körülmények közt halkultak el, majd vonultak végképp vissza. E folyamat hátterében pedig föl-fölsejlett a NER árnyéka, elég csak például a nagy népszerűségnek örvendő tanár-igazgató, Pukli István ellen indított rendőri eljárást felidézni...

ÚGY FELEJTÜNK, MINTHA FIZETNÉNEK ÉRTE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: SZEDLÁK ÁDÁM
2019.04.12.


Eltűnnek a hírek és a cikkek is, és ez ellen alig tesz valaki.

Magyarországról nézve a sajtóról szóló filmek még akkor is fantasynak tűnnek néha, ha megtörtént esetet dolgoznak fel. A Spotlight egyik jelenetében az újságírók előbb bekérik a lap archívumából a korábbi, szexuális zaklatással kapcsolatos anyagokat. Majd kicsit később, egy másik jelenetben lemennek a lap könyvtárába és leemelik a polcról a papok jegyzékét, megnézik, kit hová helyeztek át az adott évben.

Ezt nehéz elképzelni egy hazai lapnál, egy online újságnál meg különösen. Valamiért megszoktuk, hogy az újradizájnolások, szerkesztőségirendszer-cserék során elvesznek, átalakulnak anyagok. Pedig nem kéne, hogy így legyen.

Az amcsik sem jeleskednek

Az amerikai Columbia Egyetem által kiadott Columbia Journalism Review (CJR) kutatása szerint a jelenség nem csak a magyar lapokra igaz. A szakmai szervezet által vizsgált 21 amerikai újság közül 19 egyáltalán nem tesz érdemi lépéseket azért, hogy megőrizze a weben publikált anyagait. A másik kettőnek sincs stratégiája. Emellett a válaszoladók gyakran azt gondolják, az archiválás egyenlő azzal, hogy a cikkek másolatait felpakolják a felhőbe, így a Google Drive-ra. Pedig az archiválás a lap anyagainak lementése jelenti olyan formában, hogy az a technológiai változásokat is túlélje, az utóbbi viszont a munkaanyagok elmentése...

PEDAGÓGUSOK NYÍLT LEVELE ORBÁN VIKTORNAK

BUDAÖRSI LEVÉL WEBOLDALA
Szerző: BUDAÖRSI PEDAGÓGUSOK
2019.04.08.


A pedagógus bérek alakulása

2013-ban minimálbér 98.000 Ft volt. Ezt követően a fizetések számítása egyetlen évig a minimálbérhez kötődött, de 2014 után a minimálbér kifejezést kivették a törvényből, helyette a vetítési alapot használták, ami azóta is változatlanul 101.500 Ft. Ebből következik, hogy a jelenlegi fizetés 1,52 szorosát kellene kapnunk, ha a fizetésemelés ígéretét betartották volna...

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Közel 9 év telt el azóta, hogy Ön másodszor is miniszterelnök lett. Beiktatása után világossá tette számunkra, hogy új kormánya egyik első intézkedése a közoktatási rendszer teljes átalakítása lesz.

Az utóbbi évek történései és az Önök legújabb nyilatkozatai (tudásalapú társadalom fontossága, technikumi rendszer visszaállítása....stb.) a szakma és a közvélemény előtt bizonyították, hogy a 2011-ben érdemi egyeztetés nélkül, felülről vezérelt átalakítások az Önök akkori ígéretei helyett, a kétkedők aggályait igazoló eredményre vezettek.

A változtatások legvonzóbb ígérete az egyösszegű béremelés és a bérek minimálbérhez kötése volt. Mint mindannyian tudjuk, Ön ezt az ígéretét nem teljesítette. Az emelést 5 részletre osztották szét, melyből az utolsót meg sem kaptuk, és a bérünk számítási alapja továbbra is a 2013-as minimálbér, pedig az azóta közel másfélszeresére emelkedett. Mára már ott tartunk, hogy a pedagógusbér a többi diplomás átlagbérének kétharmadát sem éri el. Meggyőződésünk, hogy ilyen megalázó jövedelemmel "elismert" pedagógusokkal nem lehet az új céloknak megfelelő tudásalapú társadalmat építeni.

Pedagógus önbecsülésünk megőrzése, gyermekeink és az ország jövője iránt érzett felelősségünk miatt...

I. ....követeljük, hogy azonnal hozzák meg azokat a döntéseket, melyek lehetővé teszik, hogy a pedagógusbérek számítása ne az ún. vetítési alapból, hanem a mindenkori minimálbérből történjen, és jelentősen emeljék a nevelést, oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók bérét is. (Ez nem igényel további egyeztetést, ez a szakma igénye és az Ön korábbi ígérete volt.)

II. ....követeljük továbbá, hogy a lehető legrövidebb időn belül, kezdjenek érdemi egyeztetést a valódi szereplőkkel az oktatásügy összes kérdéséről. Ezeknek az egyeztetéseknek akkor lesz értelme és pozitív hozadéka, ha nem lesznek diktátumok, és minden kérdést - fenntartás, működtetés, centralizáció, autonómia, óraszámok, túlóra kifizetés, tankötelezettségi korhatár, szabad tankönyvválasztás, önálló minisztérium, pedagógus életpálya...stb. - érintenek.

Csak abban az esetben lehetséges az oktatás eredményességének helyreállítása ill. javítása, amennyiben ezekről a kérdésekről hajlandóak a szakma és az érintettek bevonásával érdemi konzultációra, és készek elegendő forrást biztosítani az oktatás számára.

Budaörs, 2019. április 8.

A ZSARNOK HATALMA CSAK ADDIG TART, AMÍG FIZETNI TUDJA A HAVERJAIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.04.12.


A diktátorok sokak számára gonosznak tűnnek, de jobban belegondolva nagyon is logikusak a döntéseik a saját szemszögükből nézve. A nép elnyomása és az ország pénzének ellopása ugyanazt a célt szolgálja: a zsarnok hatalmának megtartását. Két politikatudós kielemezte és történelmi példákkal szemléltetve mutatja be a diktátorok módszereit, akik haverjaikat pénzelik a lakosság kárára. A szerzők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a demokratikus vezetők is csak önzésből, a hatalmuk megőrzése érdekében hoznak az emberek számára kedvező döntéseket, mert rá vannak utalva a szavazataikra.

Bruce Bueno De Mesquita politikatudós a New York Egyetem professzora, ahogy Alastair Smith is. Közel 20 évig kutatták a vezetők motivációját és mozgásterét, eredményeiket pedig tudományos cikkekben és kötetekben publikálták. Kutatásaik során egyre több összefüggést tártak fel, majd 2011-ben egy átlagemberek számára is olvasható könyvben (ők maguk fogalmaznak így) foglalták össze elméletüket.

A könyv három évvel később jelent meg magyarul, és nemrégiben véletlenül bukkantunk rá. Nem könnyű, de hasznos olvasmány még ennyi idő elteltével is...

PUCH LÁSZLÓ ELADTA A NÉPSZAVÁT

MAGYAR HANG
Szerző: LAKNER DÁVID
2019.04.12.


Leisztinger Tamás cége, a Proton Trade Zrt. megvette a Népszavát – jelentette be közleményében a Népszava. Puch László közlése szerint elkötelezett befektető érkezett a laphoz, így az „biztonságban működhet és fejlődhet a jövőben.”

Emlékezetes: tavaly novemberben a Szabad Földtől is megvált Puch, az viszont a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, az új főszerkesztője pedig Gajdics Ottó lett. Januárban volt a Spinoza Ház vendége Puch, ahol az eladásról racionális gazdasági lépésként beszélt, és állította, nem zsarolták meg. Ekkor azzal büszkélkedett, komoly érdeme van abban, hogy a Népszava a mai napig működik.

Most a korábbi tulajdonos állítja, nem ötletszerű döntés volt az eladás, és már a Spinoza Házban jelezte, hogy hajlik erre. „Már korábban, a Spinoza házban egy beszélgetésen elmondtam, hogy örülnék, amennyiben elkötelezett vállalkozók segítenének azoknak a szervezeteknek és felületeknek, amelyek a számomra fontos, baloldalinak nevezett értékeket vallják. Hadd ismételjem meg: az elkötelezett, tőkeerős befektető itt van!” – jelentette most ki a Népszava szerint Puch.

Puch érdekeltsége, a Horizont AG 2016-ban vette át a Népszavát, a szerkesztőség pedig a bezáratott Népszabadság és Magyar Nemzet újságíróival bővült ki...

JÓLÉT GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS NÉLKÜL: AHOGY AZT PESTEN ELKÉPZELIK

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2019.04.12.


Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a jólét gazdasági növekedés nélkül? – Lazányi Orsolya ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója az általa is alapított Cargonomia nevű szervezet példáján keresztül próbált választ adni a kérdésre csütörtökön a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

A könyvtár szociológiai gyűjteménye által szervezett, a „közösségi integráció kreatív útjait” bemutató sorozat április 11-i estjén szóba került az informális munka, a szolidáris szövetkezeti forma, a piac dominanciájának letörése és a pedállal hajtott low-tech turmixgép is.

A mágnás földbirtokos Wenckheim Frigyes egykori palotájának neobarokkosan neorokokó rendezvényterme erős kontrasztban állt az önmeghatározása szerint radikálisan antikapitalista nemnövekedési mozgalom hazai mozgalmárának előadásával...

ITT OLVASHATÓ

EGYRE DURVÁBBAN NYOMUL A NER NŐI TAGOZATA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.04.12.


Nem pusztán az úgynevezett NER lovagok, de az oldalbordáik, anyukáik, leányaik, sőt még az anyósaik is előszeretettel állnak az alá a pénzzuhatag alá, aminek kiapadhatatlanságáról Orbán Viktor kormánya gondoskodik. A női egyenjogúságot tehát a Nemzeti Együttműködés Rendszere is fontosnak tartja, igaz csak a fideszes politikusok családtagjainak esetében. A jó parti persze fordítva is fontos szempont, elég, ha csak a Tiborcz fiú esetére gondolunk Orbán Ráhellel.

Rogán Cecília nem csupán beszőkült, de színes cicanadrágban feszít újabban egy divatcég reklámplakátján. A hirdetés fogadtatása finoman szólva is megosztja a magyar közvéleményt, hiszen Cecília asszony legalább annyira nehezen emészthető jelenség ellenzéki oldalon, mint a férje, Tóni. A kormánybarát tábor viszont valószínűleg ugyanúgy homokba dugja a fejét a szexisen pózoló kétgyerekes politikusfeleség láttán, mint amikor Vajna Timi vitte a cicáját magánrepülőn egy amerikai állatorvos rendelőjébe. Nekik lényegében bármit szabad, hiszen a NER él és virul, cicanadrág ide, kismacska oda, szó nem érheti a ház elejét addig, amíg az emberek többsége a kormány migránsellenes kampányával van elfoglalva...

ITT OLVASHATÓ

MEGRENDÍTŐ BESZÉD EGY KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓTÓL A JOGÁLLAM VESZTÉRŐL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: PÁLMAI ERIKA
2019.04.12.


Magyarországon nincs jogállam – így összegezte Kovács András közigazgatási bíró Handó Tünde egy korábbi nyilatkozatát, illetve az önálló közigazgatási bíróságok felállításának tervét. A Kúria egyik tanácselnök bírája gyorsleltárt készített a magyar igazságszolgáltatásról belső szakfórumon.

„Ha ez egy nagyszerű átalakítás, vajon mi, a most rendszerben lévő bírák miért nem örülünk ennek felhőtlenül” – az önálló közigazgatási bíróságok létrehozására vonatkozó kérdést Kovács András közigazgatási bíró, a Kúria egyik tanácselnök bírája vetette fel, egy a témában tartott szakmai konferencián. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület rendezvényén arról is beszélt (2:16:10-nél indul. Frissítés: cikkünk megjelenése után pár órával a videó elérhetetlennél vált - a szerk.), hogy sokat gondolkodott azon, mondjon-e bármit, hiszen „egy bírótól elvárt, hogy indulatoktól mentesen beszéljen egy témában”, de ő, erre most nem képes. Még három hete van arra, hogy eldöntse, átmegy az új Közigazgatási Felsőbíróságra, vagy marad a Kúrián, „mint egyfajta rendszerhiba”, akinek egészen mást kellene csinálnia, mint eddig. Elmondása szerint még nem tudja, hogy döntsön, pedig már nyolc hónapja gondolkodik ezen...

RADOKI A FELCSÚTI KIRÚGÁSÁRÓL: “GUARDIOLÁNAK SEM JÖTTEK ELEINTE AZ EREDMÉNYEK” – INTERJÚ

CSAKFOCI.HU
Szerző: csakfoci.hu
2019.04.12.


Bravúros kezdés után futott bele súlyos vereségekbe is, végül idő előtt, mindössze három hónap után, múlt vasárnap véget ért Radoki János felcsúti edzősködése. A szakember a csakfoci.hu-nak beszélt a meglepő menesztése körülményeiről, arról, milyen problémákkal kellett szembesülnie a Puskás Akadémiánál, min döbbent meg leginkább, hol követett el hibákat, és hogy miben lát hasonlóságot saját és Pep Guardiola sorsában. Interjú.


NEM SZÉTVERNI, MEGKAPARINTANI AKARJÁK AZ EU-T - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.04.12.


Nincs sok esélye, hogy a nacionalisták átvegyék a hatalmat az Európai Parlamentben, akkora törésvonalak húzódnak közöttük. És akkor még ott van Orbán. A Die Zeit elemzése.

A nacionalisták korábban szét akarták verni az Európai Uniót. Most arról álmodnak, hogy megkaparintják – írja az európai szélsőjobboldalról szóló terjedelmes elemzésében a Die Zeit című német magazin. Idézi Jörg Meuthent, az AfD-ként rövidített, Alternatíva Németországnak elnevezésű formáció elnökét, aki szerint „nagyon jó európai bizottsági elnök lenne” Matteo Salvini olasz belügyminiszterből, a Liga nevű párt vezetőjéből, és utal arra, hogy a minap Milánóban megalapított Európai Népek és Nemzetek Szövetsége a nacionalisták internacionáléjává és az Európai Parlament legerősebb frakciójává akar válni.

Salvini többet, egész európai hálózatot akar

A Die Zeit szerzője megjegyzi: a nacionalisták eddig általában az Európai Parlamentet használták ugródeszkaként ahhoz, hogy ismertté tegyék magukat hazájuk belpolitikai közegében. Mostanra ez megfordult: belföldi megnövekedett erejüket próbálják kamatoztatni az Európai Parlamentben. A német magazin felhívja a figyelmet azokra a közvélemény-kutatási adatokra, amelyek szerint a Ligának jó esélye van arra, hogy a májusi európai választások nyomán az EP-ben képviselt legerősebb párttá váljon, tehát még a német kereszténydemokratákat, a CDU-t is megelőzze. Salvini azonban ennél többet akar, európai hálózatot igyekszik létrehozni. Valójában nem csupán az a kérdés az európai választások kapcsán, hogy hány mandátumhoz jutnak a nacionalisták, hanem jövőbeli ütőképességük szempontjából legalább ennyire fontos, hogy sikerül-e egyesíteniük erejüket – írja a Die Zeit. Ezeket a szélsőjobboldali pártokat összeköti az a törekvés, hogy Európa ne váljék „Eurábiává”, vagyis a harc a keresztény nyugat állítólagos iszlamizálása ellen. De ellene vannak – miként azt egy ízben Witold Waszczykowski volt lengyel külügyminiszter mondta – a biciklistáknak, a vegetariánusoknak, a női kvóta híveinek, a melegházasságnak, a brüsszeli globalistáknak és az úgynevezett Európai Szovjetuniónak is...

HA AZ EMBERNEK VISZKET A TENYERE, NINCS MIT TENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.04.12.


...Drága elvtársak! Az a helyzet, hogy az agresszív, testi sértésig fajuló megnyilvánulásoknak baszottul nincsen politikai színezete. Az, hogy ez az ország idáig fajult és süllyedt, abban elévülhetetlen érdeme van a hatalmat bunkósbotként használó, a normalitást aprópénzre és gyűlöletre váltó fideszes pártállamnak, amelyik szerint háborúban minden is megengedett; az ellenség levadászása, megszégyenítése, meghurcolása. Az önbíráskodásig elmenően. Mert ha az embernek viszket a tenyere, nincs mit tenni, ugye. Fejezze csak ki hangosan és érthetően a véleményét. Márpedig kilenc éve itt állandó háború dúl azért, hogy ki a nagyobb tahó, ki tudja jobban megrugdosni, megalázni azokat, akik nem a bálványimádat és idegengyűlölet ugyanazon táborában játszanak, mint ő. A különbség a miskolci és a debreceni gyalázat között az, hogy itt ráadásul egy seggarcú pártemberről van szó, nem egy közönséges polgárról, akit rommá hergelt a propaganda. Azt hiszem, ezekre a bűnökre nincs bocsánat, a részegség nem felmentő körülmény. Sem az erőszakra, sem a politikai erőszakra.

Persze arra sincs, hogy alig van ország, ahol keményebben adóztatják a fizetéseket, mint Magyarországon. Baszottul nem nagy dicsőség, hogy a magyarországinál magasabb adóéket csak Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Franciaországban mért az OECD. A munkavállaló a bruttó bére után 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot fizet, a munkáltató pedig a bruttó bér 19,5 százalékát fizeti be szociális hozzájárulási adóként, 1,5 százalékát pedig szakképzési hozzájárulásként. Nade majd hatszáz év múlva, amikor utolérjük Ausztriát… akkor lesz itt jó világ. Addig is kiszámíthatóan rohad a középosztály az összvagyon 25 százaléka meg 1%-nyi zsírgazdag kezében összpontosul. Fasza.

Mindeközben Mészáros DollármilliomosésokosabbmintZuckerberg Lölö lánya a NAV szégyenlistájáról röhög bele a pofánkba. Szegény Homlok-Mészáros Ágnesnek nem volt ideje, vagy kedve nem volt megcsinálni az áfa-bevallását, gondolom, ez olyankor fordul elő, amikor az ember már azt sem tudja, hogy mi mindene van. Nem csodálkozom. A tehetséges édesapja – hogy nap ne teljen el úgy, hogy a félművelt gázszerelő ne harácsoljon valamit – most éppen a becsült árnál 4 milliárd forinttal drágábban építhet hulladékgazdálkodási rendszert a Paár Attila nevűvel közös cégükkel. Aki korábban Tiborcz üzlettársa volt. Nem baj, mert az olajszőkítő belügyminiszter volt cége – Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. – meg 1,8 millióért szállíthatja a Miniszterelnökség pénzét.

És hogy végre valami jó is legyen: a minap az Orbánnak nyílt levelet író budaörsi pedagógusokat levélben fenyegetik, miután világossá tették, hogy követelik a pedagógusok és egyéb iskolai dolgozók bérének rendezését, illetve az oktatási átalakításokba való beleszólást, sőt azt is állították, hogy az előbbi témában a miniszterelnök megszegte ígéretét. Itt van az a bizonyos undorító fenyegető levél a mi postaládánkban is, de mivel még nem derült ki, hogy sima elmebetegek írták a levelet, vagy teljesen valós a fröcsögés, egyelőre megtartjuk magunknak. Hát ez a helyzet április 12-én, pénteken. Minden jót, vigyázzanak a józan eszükre!

LOVASI ANDRÁS: HA ZSENI LENNÉK, SOSEM CSÚSZNÉK ÁT MODOROSSÁGBA. DE NEM VAGYOK

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2019.04.12.


Ma már sokkal kevésbé szórakoztat a saját magam vicceskedése – mondja Lovasi András, akinek 18 évvel a Bandi a hegyről után jelent meg második szólólemeze, a Tűzijáték délben. A dupla lemezbemutató teltházzal ment a Vígszínházban, de ezt beárnyékolta a főpróba előtti közúti baleset, amiben két rendőr megsérült, és amiről Lovasi úgy látja: lehet, hogy a sors ebben a formában teszi őt próbára. Az interjúban beszéltünk róla, mi minden változott meg ebben a két évtizedben, bele lehet-e fáradni a kutyával hempergésbe is, és vajon ér-e megsértődni egy negatív kritikán, amiben Ákoshoz is hasonlítják.

Van bármi fejlemény a karambol ügyében?

Ahogy korábban írtam, ha bármilyen fejlemény van, ami kommunikálható kifelé, az ott lesz a Facebook-oldalamon. Mást most nem szeretnék erről mondani.

Jó, akkor beszéljünk az új lemezről. A borítón egy mező közepén pózolsz. Ez ugyanaz a mező, amiben a Bandi a hegyről borítóján is ugráltál?

Nem. A régi képek Orfűn készültek, az akkori házunk fölött, a mostaniak pedig Szentendre környékén. Kézenfekvő volt, hiszen most itt lakunk leginkább. A párhuzam nem teljesen szándékos, ezek általában inkább kényelmi szempontok. Bolega Niki fotóssal ötleteltünk a helyszínről, és mondtam neki, hogy itt a környékünkön jó kis dombok vannak. Az volt a cél, hogy egy viszonylag letisztult, semleges helyszínt találjunk, de mégse műtermi fotók készüljenek.

A két mező mindenesetre hasonlít, te viszont nagyot változtál. Bandi még féktelenül viháncolt, míg most egy komoly Lovasi Andrást látunk közelíteni, elegáns kabátban

Decens.

Tényleg, ez a jó szó. Szóval decens kabátban. Mennyi ebben az irónia?

Kispál azt mondta, mikor meglátta a borítót: „Figyelj, ez borzasztó. Úgy jössz itt, mint egy cowboy.” Mondjuk nem értem, mi abban a borzasztó. Persze én is indiánpárti vagyok, de azért a cowboyok is elég jól tudnak jönni a filmekben. Az egész mögött nem állt nagy tervezés, a kabát egy színházi kellék, amit akkoriban hordogattam. A két kép között nyilván annyi a különbség, amennyit változott a zenekari tevékenységem is az elmúlt évtizedekben...

„NE CSAK A PÉNZRŐL, A BETEGEKRŐL IS ESSÉK SZÓ”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2019.04.12.


Árnyaltabban kellene vizsgálnia a kórházakat az Állami Számvevőszéknek – jegyezte meg a testület legutóbbi jelentése kapcsán Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke.

A kórházszövetség eddig jobbára hallgatott, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy a tárca bírálta az intézményeket és azok vezetését. Nem volt ez másként a legutóbbi ÁSZ-jelentés esetén sem, amelyben több kórház gazdálkodását kifogásolták. Lesz változás?

Szeretnénk ritmust váltani, az eseményeknek nemcsak szemlélői, hanem proaktív, konstruktív szereplőivé válni. És jó lenne például elérni a számvevőknél, vizsgálják kicsit árnyaltabban a kórházakat, hogy egyértelműen kiderüljön, mi az, ami rendszerhiba és mi az, ami a menedzsment felelőssége. A mostani jelentés, ami évekkel korábbi vizsgálatok eredményeit összegzi, jól jelzi, hogy mindkettő fellelhető a rendszerben. A vezetők felelősségét viszont akkor lehet majd vizsgálni, ha a rendszerszintű problémákat elkülönítettük. Mindemellett arra is szükség lenne, hogy a kórházak feladatait, működtetését illetően betartható és számon kérhető jogszabályok szülessenek. Abban is egészen biztos vagyok, hogy a gazdálkodáson és finanszírozáson sem lehet javítani addig, amíg nem tudjuk pontosan, mi, mennyibe kerül. Azaz hány munkaóra, vagy mekkora gyógyítási költségre van szükség egy-egy feladat teljesítéséhez.

Az ÁSZ-vizsgálatnak lehet bármiféle haszna, vagy azt csak politikai boszorkányüldözésnek, megfélemlítésnek élik meg? 

Van olyan része a bírálatuknak, ami olyannyira segítséget jelentett, hogy már változtak is bizonyos folyamatok. És akadnak olyan elemei is a jelentésnek, amelyek rendszerhibákat kérnek számon az intézményen. Van, hogy akármennyire is igyekszik a kórház, bizonyos dolgokat nem tud nem megtenni. 

Mondana konkrétumokat?
Egészen biztosan javult a fegyelem a számlák, az írott belső szabályzatok kezelésében. De az előirányzat szűkösségéből, az intézmény pénzügyi korlátaiból adódó problémák menedzselésére nincs túl nagy mozgástér...

MÉG A GOLYÓÁLLÓ MELLÉNYT IS MAGUNKNAK KELLETT BESZEREZNI - INTERJÚ AZ UKRÁN-OROSZ HÁBORÚ BEREGSZÁSZI KATONÁJÁVAL


MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE ÉS CSENGEL KARINA
2019.04.11.


Szerdán mutatták be a Toldi Moziban a Kilenc hónap háború című dokumentumfilmet, amely egy kárpátaljai magyar fiú és az őt hazaváró családja történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus kitörése után nem sokkal, 2015-ben. A film világpremierjét tavaly augusztusban, a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját, a tegnapi magyarországi premier után pedig már idehaza is megtekinthető a művészmozikban. A premieren mi is részt vettünk, ahol alkalmunk nyílt videóinterjút készíteni a film főszereplőivel és rendezőjével...

KOMOLY VESZÉLY A NACIONALISTA ELŐRETÖRÉS EURÓPÁBAN, DE KÉRDÉS, HOGY MENNYIRE SZEREPELNEK JÓL AZ EP-VÁLASZTÁSON - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.12.


- Az európai konzervatívoknak vigyázniuk kell, mert hatalomra segíthetik Salvinit és Orbánt, ha túl sokáig cirógatják azokat, miközben mindkettő az unió szétverésén dolgozik 

- A brit toryk még beleköphetnek Salvini levesébe, mármint hogy az olasz szélsőséges politikus létrehozhassa az egységes nacionalista frakciót Strasbourgban

- Kovács Zoltán szerint Brüsszel megpróbálja kioktatni Magyarországot (értsd: a magyar kormányt), de hasztalan, mert az úgysem enged

FT

A kommentár szerint Trump létre akarja hozni a populisták világklubját, ennek érdekében szinte példátlan segítséget nyújtott az izraeli kormányfőnek, akit azután a szavazópolgárok megerősítettek hivatalában. Olyannyira, hogy enélkül Netanjahu aligha győzhetett volna. Ideértendő, hogy az elnök terrorszervezetnek nyilvánította az Iráni Forradalmi Gárdát, elismerte a Golan megszállását és Jeruzsálembe helyezte át az USA nagykövetségét. Tavaly az elnök még elszigetelődött a G7-es csúcsértekezletén, amikor azt sürgette, hogy vegyék vissza Oroszországot. Mára az akkori ellenlábasai vagy meggyengültek, vagy – mint a japán miniszterelnök – átmentek mini-Trumpba. Olaszország ma már jelentős részben az elnök populista táborának részét alkotja.

A vezető államokon túlra tekintve Orbán pontosan olyan pillért képez a washingtoni tervekben, mint izraeli kollégája. De ugyanebbe a kategóriába tartozik a brazil és az indiai elnök is. A maguk módján valamennyien rombolnak, épp úgy, ahogyan azt Trump teszi. De aki tudni akarja, hogy a továbbiakban mi várható a Fehér Ház részéről, annak érdemes odafigyelnie az izraeli választásokra. A tanulság az, hogy a demokrácia halálához nem okvetlenül szükséges a sötétség. Elvonhatják az éltető oxigént a jól megvilágított szavazófülkékben is.

Guardian

Az újság úgy ítéli meg, hogy az európai konzervatívoknak erkölcsi kötelességük kerülni Orbánt és Salvinit, és a nagy pártok nem működhetnek együtt idegengyűlölő nacionalistákkal, akik azt remélik, hogy uralni fogják a következő Európai Parlamentet. A szerző, aki az utóbbi hónapokban járt Budapesten, Varsóban és Rómában is, nem azt tartja kulcskérdésnek, hány szavazatot kapnak a szélsőséges erők, bár az is aggasztó, hanem hogy megpróbálnak és képesek-e létrehozni egy kifejlett fasiszta szövetséget, de úgy, hogy abba betársulnának a fenyegetett kereszténydemokraták, akik keményebb partnert keresnek. A legutóbbi felmérés szerint Salvini jelenleg jócskán elmarad az áhított szinttől: a szélsőségesek 150 helyre számíthatnak. Az általa meghirdetett összefogás eléggé siralmasan indult: hétfőn nem sikerült Milánóba csábítania sem Le Pent, sem Orbán, sem Strachét.

Érthető, hogy sok baloldali a fasizmus visszatértének csatakiáltásával igyekszik mozgósítani a szavazópolgárokat. Ez hatékonyabb, mintha azt mondanák, hogy Európa könnyen zsákmányul eshet a nyíltan xenofób, intoleráns, propaganda által vezérelt, erősember-imádó pártoknak. A mérleg másik serpenyőjében azok vannak, akik lekicsinylik a fenyegetést. A szélsőjobbot úgy mutatják be, mint amely krónikusan megosztott, és hogy a bevándorlás nem lesz olyan kényes téma, amint ahogy azt Salvini és az őfélék beállítják. Az igazság a kettő között van. De nem valószínű, hogy szélsőséges cunami következne be, nem kell számítani az önjelölt diktátorok áttörésére.

A lényeg úgyis a választások után jön, mert félő, hogy a konzervatívok elkezdik átvenni a fasiszták technikáját, soraikba illeszteni a szélsőségeseket, így azok közelebb kerülnek a hatalomhoz. Az újságíró a múlt hónapban döbbenten látta Budapesten, hogy Nicholas Sárközy a nyílt színen átölelte Orbánt, alig pár nappal a Fidesz néppárti felfüggesztése után. Ez újabb jele annak, hogy a francia jobboldal vezető ereje keményvonalasoknak, illetve radikálisoknak udvarol. A magyar miniszterelnök és Salvini már tett kísérletet az összefogásra, és Orbán módszeresen lebontja országában a fékeket és ellensúlyokat. Azonban még ez sem győzte meg a konzervatívokat, hogy teljes egészében ki kellene rakni a strasbourgi frakcióból. Ez pedig csak arra jó, hogy legitimálja a magyar és az olasz vezető megnyilvánulásait, még inkább alátámassza, hogy a demokrácia félrecsúszott.

A szélsőjobbnak esélye van arra, hogy győzzön a kulturális és identitásháborúban, ha társakra talál saját pártbirodalmán túl. De ha nem veszik be a hatalmon lévő elitbe, akkor csak korlátozott veszélyt jelent. A szélsőségesek egymaguk nem képesek átvenni az EU ellenőrzését, de eszméik kétségtelenül megfertőztek másokat. A nagy pártoknak igazolniuk kell, hogy megvan bennük akarat és a történelmi felismerés, mármint, hogy a nacionalisták és rasszista demagógok ne kerülhessenek közel a hatalom sáncaihoz. Ez a döntő. És jó lenne, ha Weber olvasná az idevágó politikai irodalmat.

Time

Kovács Zoltán azt közölte, hogy az EU hiába próbálja politikai, kulturális és sok más értelemben kioktatni Magyarországot, az ettől nem fog megváltozni. A lap azért kereste meg a szóvivőt, mert címlapsztoriként hosszú összeállítást készített arról, miként egyesülnek a nacionalisták, hogy szétszakítsák Európát. A cikkben megszólalt Szíjjártó Péter is, aki szerint a magyar, a lengyel és a cseh kormány el van szánva, és megakadályoz minden kísérletet, amelynek célja, hogy felforgassa a földrész etnikai összetételét. A lap rámutat, hogy itt érhető tetten az egyik fő elválasztó vonal a kontinensen: a liberális Nyugat és az élesen nacionalista Kelet világnézeti csatája. Ez az árok leginkább Magyarország esetében rajzolódik ki. Orbán és Brüsszel küzdelme lakmuszpapírként szolgál a populisták és a szélsőjobbosok számára, amint azok a politikai fő áramlat felé araszolnak Európában. A kérdés most az számukra, mennyire mehetnek szembe az elvekkel a migráció, az emberi jogok és a gazdaság kapcsán.

Szíjjártó szerint a tömeges bevándorlás módosította a játékszabályokat, az okoz egy sor politikai viszályt a tagállamok között. Ezzel még liberálisok is egyetérthetnek. A magyar kormány plakáthadjáratot indított az EU ellen, miközben vidéken az unió zászlói mellett sok helyen kint vannak a táblák is, hogy Brüsszel mennyi pénzt adott a szóban forgó beruházásra. Az ország ebben az időszakban 28 milliárd dollárt kap az uniótól. Tessely Zoltán, Bicske parlamenti képviselője és Orbán hűséges követője el is ismeri, hogy a közösségi források nélkül nem boldogulnának. Ez azonban nem enyhíti a kritikát. A politikus azt mondja, hogy nincs az az összeg, amennyiért a magyar fél befogná a száját az uniós visszásságok láttán.

Sok magyar azonban nem ért egyet ezzel a hozzáállással. Most pl. folyik az aláírásgyűjtés, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mert akkor külső intézmény tudná szemmel tartani a gyanús magyar ügyeket és véget tudna vetni a korrupciónak. A fő szervező, Hadházy Ákos azt fejtegette, hogy a kormány szajkózza a hazugságokat és az emberek egy idő után el is hiszik azokat, ebben áll a hatalom sikerének titka.

Európában összeállnak a szélsőjobbos nacionalisták, hogy megszilárdítsák befolyásukat az unión belül. Szélsőséges politikusok a margóról a közép irányába tartanak, de egyre biztosabbak a májusi esélyeiket illetően. Le Pen ezt úgy érzékelteti, hogy idáig is sorra dőltek el a dominók: Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban, Svédországban. A francia Nemzeti Gyűlés várhatóan az eddiginél több megbízottat küldhet az EP-be. De feljövőben van a többi, haszonszőrű párt is. Egy idő után pedig belülről formálhatják az EU döntéseit. Le Pen és Salvini nem feszegeti a kilépés lehetőségét, viszont azon van, hogy szétszakítsa az uniót egyben tartó szálakat, mert céljuk az, hogy tönkretegyék a szervezetet – mondja a NATO korábbi politikai tervezési igazgatója.

Közbizalom erősen megingott Brüsszellel szemben. A fokozódó egyenlőtlenségek protekcionizmushoz és populizmushoz vezethetnek. Máris milliók voksolnak a populistákra és nacionalistákra, akik az EU alapelveit támadják és összeesküvést szőnek Európa átalakítására. Hogy tervüket keresztül tudják vinni, ahhoz legalább a strasbourgi mandátumok egyharmadát el kell nyerniük. Néhány felmérés szerint ez nem is lehetetlen. És akkor, ahogy Bannon megfogalmazta: létrehozhatják a tagadás frontját. A bajok a gazdasági válsággal kezdődtek és a hatalmas migrációs hullám csak fokozta a belső ellentéteket. Utána a Brexit okozott óriási megrázkódtatást. Így most Európa hívei is gyors változást sürgetnek, nehogy a nacionalizmus megerősödjön. Az elégedetlenség az évek során elrákosodott, Párizstól Budapestig, a gyógyulás megint csak éveket vehet igénybe. A populisták gyorsan lecsaptak a dühre. A francia gazdasági miniszter úgy ábrázolja a helyzetet, hogy visszatért a történelem, a maga erőszakával és viszályaival. Az európaiaknak a jövő hónapban arról kell szavazniuk, hogy újra itt van-e a veszedelmes nacionalizmus ideje...


300 EZER CSALÁD KÉRHET BABAVÁRÓ HITELT - KISZORÍTHATJA A PIACI KAMATOZÁSÚ KÖLCSÖNÖKET

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.12.


A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint 2021 végéig 300 ezren igényelhetik a Babaváró hitelt, és összesen mintegy 1500 milliárd forintot folyósíthatnak részükre. Átlagosan 5 millió forint kölcsön felvételével számolnak, a többség személyi hitel vagy lakáshitel helyett ezt fogja felvenni. Az alacsonyabb jövedelműek is labdába rúghatnak, ezzel a drágább hitelüket is kiválthatják.

Jelentősen felfuttatja a fogyasztási hitelezést 2022-ig a Babaváró hitel, és ennek kiszorító hatása is erős lesz – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója tegnap a Portfolió Hitelezés 2019 konferenciáján. Ez azt jelenti, hogy a jogosultak (18-41 év közötti házasok) inkább ezt veszik majd igénybe, nemcsak személyi hitelek helyett, hanem lakáshitelek helyett is. Elég nagy kör számára ez lesz a racionális döntés – erősítette meg portálunknak az ügyvezető igazgató.

Mint korábban megírtuk, július 1-jétől igényelhetik a 10 millió forintos, szabad felhasználású, kamatmentes hitelt 20 éves futamidőre a házasságban élő fiatalok. Ha 5 éven belül megszületik a baba, a hitel kamatmentes marad, további gyermek születésével a hitel egy részét, a harmadik gyermek születésénél pedig a hitel egészét elengedik. Minden részlet a Babaváróról itt olvasható.

Az MNB úgy számol, hogy - bár a program 3 évig, 2022. június végéig tart - 2021 végéig mintegy 300 ezren igényelhetik majd a Babaváró hitelt. Átlagosan 5 millió forint felvételével számolnak. (Mivel ez egy hitel, a bankok hitelelbírálásán sok múlik majd. Erről részletesen itt írtunk.) Ez pedig azt jelenti, hogy 1500 milliárd forint kölcsönt folyósíthatnak, az állomány pedig – figyelembe véve, hogy közben törlesztés is történik – 1200 milliárd lesz 2021 végén – számolt Fábián. Ez egy konzervatív számítás – hangsúlyozta portálunknak...

MIVEL BOSSZANTHATOD FEL A FRANCIÁKAT?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.04.12.


Miközben persze mindannyian különbözők vagyunk (és ez így jó), azért minden nép esetében megvannak azok a kisebb vagy nagyobb gombok, melyeket megnyomva szinte garantált a felidegesítésük. A legegyszerűbb példát felhozva: keverje össze egy külföldi egy magyarnak Budapestet és Bukarestet és utána hallgassa végig a történelem- és földrajzleckét. Ebben a posztban azt próbálom meg két francia (Morgane és Camille) segítségével kideríteni, hogy mire ugranak ők? (Előre szólok, hogy azért nem kell teljesen komolyan venni a posztot, ellenben megírhatjátok, szerintetek mire ugranak a te országodban élők vagy a magyarok.)

Morgane szerint nem is kell olyan sok ahhoz, hogy felhúzzunk egy franciát, ráadásul ilyenkor nem árt vigyázni gyakran forrófejű honfitársaival. Lássuk, melyek azok a dolgok, amikkel kifejezetten érdemes vigyázni.

„Nem minden férfinak van szeretője

Nem, nem minden francia férfi tart szeretőt. Ellentétben a mítosszal, a franciák sem azért kezdenek komoly kapcsolatba, hogy utána megcsalják a másikat. A franciák semmivel sem hűtlenebb típusok, mint bárki más a világon, mi több, az társadalmilag sem elfogadottabb jelenség.

Nem minden francia párizsi

Minden alkalommal, amikor hazamegyek látogatóba, Kanadába visszatérve valaki biztosan megkérdezi: „Milyen volt Párizsban?” Mire én közlöm vele, hogy nem voltam Párizsban. A válasz: „Ó, azt hittem, családlátogatáson voltál Franciaországban.”

Valóban, csakhogy a családom 450 km-re, ötórás autóútra lakik a fővárostól. A 65 millió országban majdnem 63 millióan nem párizsiak, akiket semmivel sem lehet jobban feldühíteni, mint azzal, ha párizsinak nevezik.

Utáljuk őket, pontosabban az életstílusukat, ahogyan vezetnek, a durvaságukat és mindenekelőtt azt, hogy mindenki mást parasztnak tartanak...

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.04.12.


I N T E R J Ú

Szekeres Niki: „itt nincs megengedve a sör” 
interjú Kukorelly Endrével

FEUILLETON

Markó Béla: Költők választása
Évfordulók évadján Petőfiről, Aranyról, Adyról

K R I T I K A

Csuhai István: Kimondhatatlanul
Ian McEwan: A Chesil-parton. Fordította Lukács Laura. Scolar Kiadó, Budapest, 2019, 149 oldal, 3750 Ft

A Chesil-parton első nekifutásra látszólag egyszerű ujjgyakorlat, kiírt számmal ellátott öt fejezete ennek a limitált időtartamnak, az egyetlen hosszú délutánnak-estének-éjszakának a részletező elbeszélése, ide-oda visszatekintő flashbackekkel és már az elbeszélés jelenidejében, a 2000-es években megfogalmazott utólagos tanulságokkal megtűzdelt történet, miközben alapja mindvégig ez a néhány együtt töltött óra, Florence és Edward nászéjszakája marad. Kicsi terjedelme ellenére telt, az angol regény nagy hagyományaira visszautaló próza egy hosszú korszakról, az 1950-es évekből az 1960-asokba és tovább forduló Angliáról, miközben két családtörténet, a két fiatal mögött ott álló háttér is felsejlik, egyes részleteiben plasztikusan megmutatkozik benne, és érdekesen, rétegezetten, gazdagon kibomlik belőle az a személyes lélektani dráma, ami ennek a két kényszerűen tájékozatlan és tapasztalatlan embernek a közös végzetét jelenti...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Keresztesi József: Ex libris

Simon Márton: Rókák esküvője
Rakovszky Zsuzsa: Történések
Christoph Ransmayr: Cox vagy az idő múlása
Tilmann Lahme: A Mannok

Deczki Sarolta: Másik Magyarország
Féja Géza: A régi Budapest. Szerkesztette Féja Endre. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2018, 208 oldal, 2990 Ft

Féja publicisztikái a jelenről tudósítanak, de a jövőbe mutató igényeket, sőt, követeléseket fogalmaznak meg. Lakásokat kell építeni. Támogatni kell a közművelődést, minden társadalmi réteg számára elérhetők legyenek a kulturális javak. Csökkenteni a bürokráciát az egészségügyi intézményekben; több orvosra van szükség, és növelni kell az egészségügyre fordított kiadásokat; ki kell terjeszteni a választójogot; javítani az iskoláztatást a külvárosokban; támogatni a gyakorlati szakmát nyújtó középiskolákat; és mindenekelőtt: megfizethető és korszerű lakásokat kell építeni. Szomorú, hogy ezeknek a követeléseknek jókora része még ma is aktuális.

Halmi Tibor: A posztmodern halál ezer arca
Szántó Péter: A főhős meghal a végén. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 323 oldal, 3500 Ft

A főhős meghal a végén novelláiban sokféle mozgás figyelhető meg. A groteszk miatt beszélhetünk szövegeken belüli mozgásokról, hiszen sokszor szélsőségesen össze nem illő szövegelemek kerülnek egymás mellé, nevetséges vagy borzongató hatást keltve ( Moslék halál, Megbombáztuk Keszthelyt, hejhó!), a posztmodern játékosság pedig szövegeken kívüli, vagy szövegek közötti mozgásokra ad lehetőséget. Ez utóbbira jó példa az egyes novellák „felett álló” metanarratív szint, ami úgy beszéli el a script doctor és Mawetmoth sajátos viszonyát, hogy egy-egy dialógusukat akár kiszólásoknak is tekinthetjük a könyvből.

Gyürky Katalin: Képzelet szaggatta történelem
Szczepan Twardoch: A király. Fordította Körner Gábor. Typotex Kiadó, Budapest, 2018, 392 oldal, 3900 Ft

Rajongás ide vagy oda, a tizenhét éves, vézna és jelentéktelen srácnak az apja halála miatt érzett ambivalens érzései azért mégiscsak rányomják a bélyegüket a „naplóvezetési szokásaira”. A több évtized elteltével, kivándorlása utáni új lakhelyéről, Tel-Avivból írott sorokra nemcsak az emlékezet hézagos vagy nem megbízható mivolta jellemző, hanem az elképzelt s egyben vágyott eseményeknek, valamint a valóban megtörtént tényeknek az emlékező tudatában való összeütközése is.

Földi Bence: Egy szakítás anatómiája
Losoncz Miklós: Az Egyesült Ki­rály­ság kilépése az EU-ból és az európai integráció. Budapesti Gaz­dasági Egyetem, 2017. 276 oldal, ár­meg­jelölés nélkül

A kötet egyértelműen leszögezi, hogy közép- és hosszútávon a kilépés negatív gazdasági sokkot okoz majd. A felsorakoztatott hatáselemzések szinte mindegyike azt jelzi, hogy az Egyesült Királyság gazdasági teljesítménye csökkenni fog – mindennek mértéke a kilépési modelltől függ. „Az EU-ból való kilépés nem oldja meg az Egyesült Királyság gazdasági, pénzügyi, egyensúlyi és egyéb szerkezeti problémáit, nem enyhíti regionális és társadalmi feszültségeit, inkább súlyosbítja azokat. Ráadásul a kilépés végrehajtása elveszi a humán és pénzügyi forrásokat a belső építkezés elől, ami tovább mélyíti a gazdasági–társadalmi problémákat” – írja Losoncz Miklós...

Hahner Péter: Ismeretlen műkincseink
Prohászka László: Menny és föld. Arcképek és alkotások a 19. és 20. századi magyar egyházművészet történetéből. Kalota Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó. Budapest, 2018, 286 oldal, 2990 Ft

Prohászka László hatalmas tömegű információt gyűjtött össze nagy szobrászaink különböző műveinek hazai vagy külföldi lelőhelyeiről, feliratairól, felavatásairól és lebontásairól, melyeket imponáló mennyiségű hivatkozással, oldalanként olykor öt-hat lapalji jegyzettel támaszt alá. Lefényképezte Csöngén Weöres Sándor anyjának sírját, s ismeri Csorba Győző versét, amelyet Ferenczy Béni egyik szobráról írt. Tudja, ki és mikor szentelte fel fővárosunknak az első világháborúhoz köthető első hadiemlékét, honnan szereztek bronzot Kapisztrán János meglepően kalandos sorsú szobrához, s hogy Damkó József az éppen Rómában tartózkodó Fraknói Vilmos történészről és Serédi Jusztiniánról mintázta meg 1907-ben II. Szilveszter pápa síremlékén látható főpapokat.

Bárdos Judit: Nem minden zárba illő kulcs
A vászon és a dívány találkozása. Tanulmányok filmről, pszichoanalízisről. Fecskó-Pirisi Edina–Lénárd Kata–Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.). Oriold és Társai Kiadó, Budapest 2018, 512 oldal, 6500 Ft

A könyv egy 2006-tól kétévenként Pécsett zajló konferencia-sorozat előadásait tartalmazza, melyeken pszichológusok, pszichiáterek, filmesztéták és filmtörténészek egyaránt részt vettek. Erős Ferenc vezette a pécsi egyetem pszichológiai doktori iskolájának azt az elméleti pszichoanalízis programját, melyből ez a kezdeményezés kiindult. A témának, a pszichoanalízis és a film kapcsolatának hihetetlenül sokféle megközelítése lehetséges – erről győz meg a kötet.

Széplaky Gerda: Lynch forever
(David Lynch: Kis történetek, Műcsarnok, megtekinthető június 2-ig.)

Wagner István: Utak a szabadba
(Wege ins Freie – Von Waldmüller bis Schindler. Leopold Museum, Bécs. Megtekinthető április 28-ig.)

Múlt heti számunkban sajnálatos módon egy másik kritikát közöltünk a képanyaghoz, így utólag adjuk közre az Utak a szabadba című kiállítás ismertetőjét. Olvasóinktól, a szerzőtől és a múzeumtól elnézést kérünk.

Végső Zoltán: Csendes vágyak
(Patricia Barber Trio – Get Closer Jazz Fesztivál, MOM – március 30.)

Patricia Barber korunk egyik legnagyobb jazzművésze, és csak kicsit szórakoztató. Egy központi téma körül is rengeteg további gondolatot képes pusztán zenei hangokkal megfogalmazni, egy pillanatra sem csöppen el, és úgy szól az életről, hogy nem realisztikusan leíró. A ráadás a Doors Light my Fire-je volt a jól ismert, lassú, a szerelmet nem fellobbanó lángként, hanem hosszan tartó parázsként értelmező feldolgozásában. Patricia Barberrel tényleg minden más.

Báron György: Ferenc pápa szupersztár
(Ferenc pápa – Egy hiteles ember. Svájci–olasz–vatikáni–német–francia film. Rendező Wim Wenders.)

Fontos gondolatok ezek, egy rokonszenves, pontosan fogalmazó, bölcs ember szájából, vetíteni kéne minden iskolában és közösségben. Annak ellenére, hogy a Ferenc pápa – Egy hiteles ember nem jó film, mert Wenders annyira meghatódik hősétől, hogy nem képes közel kerülni hozzá. Ehelyett kínosan ócska, megrendezett kosztümös jeleneteket told be Assisi Szent Ferenc életéből (ha már szükségesnek látta, bevághatta volna Rossellini vagy Zeffirelli klasszikus mozidarabjának részleteit), túl sok és tolakodó a kísérőzene, s nélkülöztük volna a pápát istenítő, kezét csókolgató, könnyező tömegjelenetek egy részét is. Mert Ferenc nem csak a vatikáni szellemet újította meg, hanem másként kezeli a médiát is, mint a legtöbb távolságtartó elődje.

Csengery Kristóf: Hangverseny közjátékkal
(Demény Balázs hangversenye. Régi Zeneakadémia kamaraterme)

A három mű előadásával Demény Balázs világossá tette, hogy kiváló zongoraművész és a művekhez érzékenyen közelítő, szuggesztív muzsikus. Előadásában Beethoven két szonátája felmutatta erejét, gazdagságát, és az interpretációk gesztusai nyomán a művek fajsúlyáról is képet kaphattunk. Örömmel tapasztaltam, hogy a zongoraművész igényesen értelmezi a hangszeres megmunkálás feladatát, következetesen érvényesítve egy magas igényrendszert.

Molnár Zsófia: Jogi esetek
(Nina Raine: Nemek és igenek, Centrál Színház, március 25.)

És miután a színen lévő két fiatal pár férfi tagjai elsütnek néhány szellemes élcnek szánt, valójában nem is csípős, egyenesen durván gúnyos – nemegyszer szexista – megjegyzést (a jelen- és távollévők felé egyaránt), akkor a továbbiakban gyanakodva keresi a „kendőzetlen őszinteséget”, és főleg a „mély empátiát”. Mert ha a magánéletben, a személyes tér zárt ajtói mögött ez a baráti hangnem, akkor a tárgyalótermekben, ahol ezek a figurák irányítják a diskurzust, ott vajon mi mehet?

Fáy Miklós: Mélységes tisztelettel
(Muszorgszkij: Hovanscsina – Müpa, április 5.)

Nem lehet visszavarázsolni a Hovanscsinát az Opera színpadára, pedig valaha egész jól érezte ott magát, és nem csak politikai nyomásra, évekkel a világháború előtt volt a magyarországi bemutató. Aztán jöttek még felújítások, és az embereket többé-kevésbé nem zavarta a hossz és a Rimszkij-Korszakov hangszerelés, alapvetően szép emlékként élt a mű, amióta levették, de hát úgy könnyű. Már ha nem nézni kell, hanem csak emlékezni rá. Jelenleg, ha jól számolom, éppen nulla az orosz operák száma repertoáron, és nyilván sürgősebb egy Borisz- vagy egy Anyegin-felújítás, mint a problémás Hovanscsina....

Grecsó Krisztián: Önként és dalolva
(Jocky Tv)

Hát ott van a tévé, a lassan megszűnő M5 után igazán szabad pályán garázdálkodhat a Jocky TV, ami már a cinikusan helytelenül írt nevével is jelzi, nincs mit várni tőle. Már a saját korukban is másodvonalas, szomorú, jobb híján volt sorozatokat ismételnek benne, amelyeknek egy részét akkoriban is csak azért nézték mifelénk, mert nem adtak mást. Hát most lehet önként, és ha a kedv úgy adja, dalolva újranézni, csak most saját akaratból. És ez a metaforikus helyzet egy rendszerszintű allegóriává dagad, de ebbe itt, ebben a keskeny dolgozatban nem is érdemes belemenni, miszerint mi mindent hoztunk vissza a nyakunkra önként.

Králl Csaba: Buli van
(Willany Leó Improvizációs Táncszínház – Új Gödör Klub)

A Willany Leónak – és ezáltal az improvizációnak – megvan az a varázsa, hogy pillanatok alatt képes meghódítani a közönséget; ha valaki eddig félt is a kortárs tánctól, most jó eséllyel belehabarodik, mert nem létezik, hogy függetleníteni tudja magát a játék elemi erejű szívóhatásától. Ha tehetném, beavatási szándékkal nem is feltétlenül kész műveket, hanem a (minőségi) táncimprovizációt vinném közelebb a közönséghez. Itt sokkal inkább elcsíphető és megérthető a mozdulat, a jelenlét súlya és jelentősége, mint sok pozdorjaszáraz invenciótlan tömegkoreográfiában.

I R O D A  L O M 

Szív Ernő: Kleist-átirat egy kínpadról

Vári Attila: A felejtés fénye

Nusika nagyanyámban is két ember lakott, az egyik volt maga Nusika nagyanyám, a hiszékennyé butuló szomszédasszony, akitől hozomra-felejtésre lehetett kölcsönkérni, aki valós zsebpénzeket csempészett unokái zsebébe, s aki kitűnően tudott főzni. A másik pedig az, aki szentül hitte, hogy nemcsak a sarki utcai lámpát tudja eloltani, de ha nagyon koncentrálna, akár tiszta égből is tudna politikaváltoztató villámcsapást küldeni a földre, természetesen úgy, hogy előtte forradalmi vaksötétbe borítaná a világot.

Kezdte azt is hinni, hogy a világ fizikailag nem változik, hanem az azonos történések személyiségei s helyszínei elvándorolva okozzák a cikcakkos történelmet. El is mondta, hogy a doktorgróf asszisztensnője, aki nem a cselédszuterénben lakott, mint a személyzet többi tagja, hanem a kastély egyik manzárdszobájában, s aki megtöltötte az egész cselédtraktust azzal, hogy a vizsgálatkor azt diktálta neki gróf Wasserblau, hogy virgo intacta, azaz érintetlen szűz. Ugyanaz az orvosi segéderő volt egy másik helyszínen, a bányatelep börtönében is, elítélt szanitécféle, s nem is sejtette, hogy a sok utcalánynál, apácánál, hivatásos bordélyházi nőnél, Nusika nagymama többi bányász fegyenctársánál, milyen megbecsülést és hatalmat ad azzal Nusika nagymamának, hogy úton-útfélen azt terjeszti róla, hogy huszonkét évesen még mindig szűz.

– A szüzességet csak a dicsekedni vágyó vőlegények, apácák és az igazi kurvák tartják nagyra és megfizethetetlennek. Ez valami olyasmi lehet, mint az, hogy a gazdagok jobban félnek a szegénységtől, mint azok, akik valóban szegények – mondta, aztán még hozzátette. – Vagy valami ilyesmi...

Győrfi Viktória: Zöld

Tükörbe nézek, zöld az arcom. A szakítás miatt lehet, még mindig nem múlt el a szín. Semmire nem tudok figyelni, minden untat vagy idegesít. Az indokoltnál sokkal több festéket teszek fel. A szemem túl fekete, a szám túl vörös, úgy nézek ki, mint egy nyolcéves, aki kifosztotta az anyja sminkestáskáját. Letörlöm inkább, a piros rúzs szétkenődik az arcomon. Nyomot hagy a szám mellett, nem törődöm vele. A papír zsebkendőt a szemetesbe dobom, mellé megy, a földre esik, nem hajolok le érte. Beszólok az irodába, rosszul érzem magam, ma nem tudok bemenni. Ruhástul bújok az ágyba, visszafekszem aludni. Mostanában állandóan ezt csinálom, vagy ha nem ezt, akkor a homlokom a térdemre szorítom, és a kezem a tarkómra kulcsolom...

Tunyogi László: E. P. megtalálása

Kipenderítve lenni az angyalok karából, elég nagy rácseszés. A bukott angyal azonnal megsemmisül, semmivé válik, még a levegő is elfogy körülötte. Hiába könyörög, ígér fűt-fát, mi, hivatalban maradt angyalok nem foglalkozunk többé vele, miközben továbbra is szabadon levitálunk és szálldosunk, néha olyanok vagyunk, akár egy tollpihe, de azért célirányosan, sorsról sorsra illanunk.

Ugyanis az történt, hogy a Megváltó, szokásos hétfői angyaleligazításának végén, mintegy mellékesen, a tőle megszokott, mély tónusú, öblös zengőjén mélyen Gyűlöletke szemébe nézett, majd így szólt:

– Te pedig ki vagy rúgva!

Kántor Péter: Örök nyár az Oktogonon

Kántor Péter: Jó delet!

Nádasdy Ádám: Se fehér, se fekete

Nádasdy Ádám: Korhadva állni

Nádasdy Ádám: Volt értékrendje

Nádasdy Ádám: Szalmakalapban

Nádasdy Ádám: Szüleim

Nádasdy Ádám: Minden utca keskeny
Nádasdy Ádám: Meggyulladt a gyújtózsinór

Nádasdy Ádám: Otthagyod

Nádasdy Ádám: Úgyhogy tovább gondoltam

Nádasdy Ádám: Végül meguntam