2018. november 7., szerda

NEKTEK A CSALÁS, NEKÜNK A CSALÁD

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.11.06. 



Nektek nemzeti konzultáció, nekünk parasztvakítás.

Nektek pénznyerőgép, nekünk a hazánk.
Nektek Wass Albert, nekünk Radnóti Miklós.
Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton.

Nektek elüldözött egyetem, nekünk oktatás, tudás: a gyerekeink jelene, Magyarország jövője.

A ti világotok szolgákat akar, a miénk a közt kívánja szolgálni.

Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk.

Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, helikopter, magánrepülőgép, és minden, ami mutyi.

Nektek kifizetőhely, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, s nem menekülnének el előletek.

Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete.

Nektek a csalás, nekünk a család.
Nektek a saját láb, nekünk a tehetség.
Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny.
Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni.

Nektek migráns, és terrorista, nekünk menekült és ember. Ti terrorveszéllyel riogattok, számunkra ti vagytok a terror és a veszély.

Nektek európai szintű egészségügy, nekünk hosszú várólisták, kórházi fertőzések, túlhajszolt orvosok és ápolók.

Nektek VIP-ellátás, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni.

Nektek a korrupció a kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni.

Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország.
Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás. Ők nem csupán Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás.

Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.


ULTIMÁTUMOK HELYETT

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Inserted Exception
2018.11.07.



Rögtön az elején mondok egy közismert példát igazi ultimátumra: „Állj, vagy lövök!”. Benne van minden: a megcélzott alanyt a helyzet adja, a cselekedni szándékozó (és hát arra kész) egyén pedig felszólít, valamint retorziót helyez kilátásba arra az esetre vonatkozóan, ha felszólítását az alany valamiért nem venné komolyan.

Benedikty úr bevetette kétségbevonhatatlan élettapasztalatát és tudását, hogy írjon két posztot az ultimátumról: az elsőben a lehetőségéről írt, a másodikban a kifejtéséről. Egyik sem lett az, aminek a címe szerint lennie kellett volna. A végeredmény a teljesen jogos változtatni akarás kifejeződése egy olyan névlistában, amilyenhez hasonlót az elmúlt tizenöt évben olvasgatott kommentszekciókból szinte akármikor össze lehetne állítani.

Én a magam rém egyszerű eszével háromféle ultimátumot tudok ebben az országban elképzelni:

1. Ott bassza meg mindenki, engem nem érdekel, avagy a totális ultimátum. Ez a passzív szavazók álláspontja, és ők még most, egy ilyen érdekesen működő országban is cirka hárommillióan vannak, mely számérték önmagában is megérne sok-sok eszmefuttatást. Valaha én is passzív voltam, a kollégáim nagy része ma is az. Az ő ultimátumuk mindennek és mindenkinek szól, sorsunkra hagynak bennünket elmélkedésben és tettekben is, aztán majd eldöntik, hogy a számukra legegyszerűbb módon hogyan alkalmazkodnak a környező világhoz. Mindehhez végül is az emberi szabadságból következő joguk van, a szabadság minden felelősségével együtt (ha elfogadják ezt, ha nem).

2. Ha ezt csináljátok, akkor nem szavazok rátok – ezt kapta meg 2002-ben Orbán első kormánya, 2010-ben a baloldali kormány, és ilyen-olyan elosztásban azóta is kapja az ellenzék. A szavazók büntetnek, amikor úgy érzik, nem figyelnek oda rájuk. És hát kár ezen az „érzés” nevű dolgon vitatkozni, mert ez egy soktényezős, ráadásul szubjektív valami; a lényege az, hogy működik. A büntetés küszöbe emelkedik olykor magasabbra: ebben élünk most, már ha az egyénileg elfogadható ideig az úgynevezett kormánypártra gondolunk.

3. Ha ez így marad, elmegyek – ez pedig leginkább a párthűségtől mentes, valamennyire a bajor Freie Wähler szavazókra hasonlító néptömeg (mert ma már tömeg) ultimátuma: ők inkább elviszik az adójukat, a fejükben és kezükben létező lehetőségeket is, mert csoportos érvényesülés híján (értsd: senki nem képviseli őket) az egyéni érvényesülésre koncentrálnak. Akiknek ez igazán fájni fog (a leszakadók), azok még nagyrészt nem is értik.

És egyszerűen nincs több opció, amit fel tudnék sorolni. Persze, kijön néha az emberből dacosan, hogy akkor ő nem ír többé ide meg oda, és még csak oda sem néz, de ezek már csak ilyen személyes tökéletlenségeink, na, erről aztán megint tudnék mesélni, de inkább majd máskor...


AZ EGÉSZ RENDSZER CÉLJA AZ ORBÁN CSALÁD GAZDAGODÁSA, AKKOR HOGYAN LEHETNE TIBORCZ BŰNÖZŐ?


444
Szerző: plankog
2018.11.07.


Kisebb felhördülést (vagyis heves dühösemoji-reakciókat) váltott ki a rendszerrel szemben nem maradéktalanul elégedett olvasók körében, hogy a rendőrség kedden este közölte: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a Tiborcz István volt cége, az Elios Zrt. ügyében.

Pedig ha van minden részletében dokumentált ügye a NER-nek, az éppen ez. Előbb oknyomozó cikkek sora, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kétéves nyomozása után született jelentés részletezte, hogyan játszottak össze szervezetten hatóságok, önkormányzatok és vállalatok Tiborcz István pénzügyi felhizlalása érdekében a közvilágítási piacon.

Hangfelvétel van arról, hogy név szerint emlegetik Tiborczot már a pályázat kiírása előtt, pontosan látszottak a túlárazások, a jelentésben vastag betűvel szedték Orbán vejének nevét. Az OLAF működéséből adódódan annyit tudott tenni, hogy átadta a jelentést a magyar hatóságoknak, akik el is kezdtek nyomozni, majd arra jutottak, nem történt semmi törvénytelen.

Ez nem félrenézés

De miért is történt volna? Amit Tiborczék csinálták, az a rendszer szíve, lelke, lényege. Nem arról van szó, hogy Orbán Viktor körének obszcén léptékű, magánrepülőkkel és kastélyokkal szegélyezett vagyonosodása valami kellemetlen mellékszál, aminek láttán a hatóságok kénytelen-kelletlen félrenéznek a Nagy Cél érdekében. Ez maga a cél.

„A mostani rendszer politikájának fő célja ugyanis a hatalmon lévők személyes üzleti érdekeinek előmozdítása lett. Ez egy önmagát gerjesztő, körkörös folyamat. Az ország felvásárlásával a legfelső vezetés stabilizálja a politikai hatalmát, ezáltal még több jószághoz juthat, amivel még tovább erősíti a politikai hatalmát. Ez az új magyarországi rendszer egy magánvállalkozás, és nem valamiféle politikai közösség küldetéstudattól fűtött politikai lázálma” - írta nyáron Magyari Péter. És egy magánvállalkozás miért büntetné meg jól teljesítő menedzserét? A Barcelona sem bünteti meg a csatárát, amiért túl sok gólt lő...

A SEGÉLYEZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA CSAK MÉG BIZONYTALANABBÁ TETTE A RÁSZORULÓK ÉLETÉT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.11.07.


2015-ben az önkormányzatok feladatkörébe került a segélyek kiosztása, a kormány elképzelése szerint elméletileg ettől igazságosabb lett volna a rendszer, mivel a helyi közösség könnyebben képes megítélni, ki rászoruló, és ki nem. Az Abcúg riportja szerint a valóság azonban az, hogy az új rendszer minden, csak nem igazságos.

Amióta a kormány megszüntette a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, a méltányossági közgyógyellátást és a méltányossági ápolási díjat, az önkormányzatok döntik el, fordítanak-e pénzt ezekre a célokra az újonnan bevezetett települési támogatás keretében.

A rendelet szerint az önkorányzat telelülési támogatást köteles nyújtani a szociálisan rászoruló személyek részére, a rendszeres támogatás járhat
- a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
- a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
- a gyógyszerkiadások viseléséhez,
- a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Ezen kívül a képviselő testület köteles rendkívüli települési támogatást nyújtani a rendkívüli élethelyzetbe került, illetve az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeknek. A települési támogatás formáit, jogosultsági feltételeit azonban helyi rendeletben szabályozzák, az igényelhető segélyek településenként, és fővárosi kerületenként jelentősen eltérhetnek – kérdés, hogy egy létfenntartási krízist mennyire old meg egy egyszeri segély.

Kopasz Marianna és Gábos András kutatók az összes magyar önkormányzat adatai alapján összefoglalták, hol, milyen mértékben történek változtatások a segélyezési rendszerben. Az erről szóló teljes tanulmány a TÁRKI most megjelent Társadalmi Riportjában olvasható...

SZÉTKÖLTÖZÖTT TIBORCZ ISTVÁN ÉS ANDY VAJNA - INDULHAT A LUXUSFEJLESZTÉS A MAHART-HÁZBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó / Békeházy Ince
2018.11.07.


A filmipari kormánybiztos kiköltöztette cégeit a Pesti Vigadó melletti Mahart-házból, és az ingatlanban lévő egytizednyi tulajdonrészét is eladta Tiborcz Istvánéknak – vette észre az Átlátszó. Indulhat tehát az állam által támogatott luxushotelfejlesztés az úgynevezett Dorottya Házban.

Figyelemreméltó változásbejegyzési kérelem érkezett a cégbíróságra most hétfőn, azaz november 5-én. A frissen benyújtott hivatalos dokumentumok arról tanúskodnak, hogy idén júniusban a Viona Projekt Kft. és a Fortuna Prince Kft. – kétharmad-egyharmad arányban – megvásárolta a 235 millió forintos jegyzett tőkéjű Bár-Co. Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft.-t a V2 Investments Befektetési Kft.-től.

A fantáziadús cégnevek mögött persze élő embereket találunk, nem is akárkiket. A Viona Projekt például a BDPST Group egyik leányvállalata, azaz Tiborcz István érdekeltsége, a Fortuna Prince nevű társaságot pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói pozíciójából nemrég kibillentett Szivek Norbert stábja irányítja.

A Bár-Co. Kft. egyebek mellett arról híres, hogy ez a cég birtokolja a belpesti, Apáczai Csere János utcai Mahart-ház egytizedét. Ez ugyanaz az épület, melynek nagyobb része már 2016-ban a Viona–Fortuna-cégkettőshöz került – ugyancsak kétharmad-egyharmad arányban. A Bár-Co.-t júniusig tulajdonló V2 Investmentsről meg azt érdemes tudni, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos portfoliójába tartozik.

Közérthetőbben: annyi történt, hogy Andy Vajna június legelején az összes cégét kiköltöztette a Mahart-ház Vigadó utca felől megközelíthető épületrészéből (az új székhely Rákóczi út 1-3. alatt található irodakomplexum lett), majd el is adta az általa addig használt egytizednyi ingatlandarabot Tiborczéknak...

A CEU NEM ORBÁN ELLENZÉKE, NEM POLITIKAI PÁRT, HANEM EGYETEM - NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

HUPPA
Szerző: hj
2018.11.07.


Populizmus, migráció, CEU, a Fidesz kizárása, Orbán, kampány, Aushwitz…

ARD, Die Welt

A populizmus európai felemelkedésének a menekültválság nem oka, hanem a mélyebbre nyúló konfliktusok katalizátora – állapította meg a Drezdai Műszaki Egyetem tanulmánya.

Németországban a tanulmány szerint a több mint egymillió menekültérkezése újra előhozta a lakosságban meglévő mélyebb, látens konfliktus-vonalakat. Szászországban nem csak azért elterjedtek a jobboldali populista nézetek, mert a migrációs mozgásokat az utóbbi években gyakran „a jó világ elleni támadásként interpretálták, és még a gazdasági leszakadástól való félelem sem fedi az okok összességét. Ennél fontosabb hatással vannak a Németország egyesülése utáni politikai, gazdasági változások nyomán keletkezett „kollektív sértettségi, leértékelődési és deklasszálódási tapasztalatok” – fejtette ki Hans Vorländer, az interdiszciplináris Mercator kutatóintézet vezetője.

Az AfD szavazóinak körében „a saját életmód, a saját kultúra, és a közös identitás – mint a kollektív szolidaritás alapja – elértéktelenedésétől való félelmek mutathatók ki, nem csak Szászországban.

A migráció emellett láthatóvá tette a regionális megosztottságokat.

Németországban a keleti és a nyugati rész, Olaszországban Észak és Dél, és például Nagy-Britanniában a központ és a periféria között. Ezek a látens konfliktusok részben kulturális, részben társadalmi-gazdasági és részben politikai természetűek – állapította meg a „Migráció és Populizmus” című tanulmány. A kutatók szerint a ma felszínre törő konfliktusok közük sok már korábban létezett, csak nem artikulálódott. A tanulmány arra is rávilágít, hogy az át- vagy beutazó migránsok nagy száma csak kezdetben volt döntő befolyással a jobboldali-populista hívek mobilizálódására, de ma mindenekelőtt a jobboldali populista pártok profitálnak a migráció változatlanul rendkívüli jelentőségű témájából, amely már nem áll közvetlen összefüggésben az érkező menedékkérők számával, „hanem átpolitizálják a sajtóban való erős hangsúlyozással és célzott politikával”.
A szerzők szerint azonban általában nem vált negatívabbá a bevándorláshoz való hozzáállás, ez alól kivételt csak a közép- és kelet-európai országok alkotnak. A jobboldali populista pártok számára a migráció témájának jelentősége a saját hívek mobilizálásának központi előfeltétele, és ezért a jobboldali populisták a menedékkérők negatív ábrázolásával döntő mértékben elősegítették, hogy a vita negatív irányba tolódását.

A Die Welt arra mutatott rá, hogy a szerzők szerint tehát a migráció fontos kérdés, „de nem minden probléma anyja”. A lap azt is megírta, hogy egy 14 tagú kutatócsoport Németország mellett Olaszországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Hollandiában és Svédországban vizsgálta a kérdést.

EUObserver

A Fidesz Európai Néppártból történő kizárását követeli a CEU kapcsán írásában Lydia Gall, A Human Rights Watch az EU keleti részével és a Balkánnal foglalkozó kutatója.

Emlékeztet rá, hogy másfél évvel ezelőtt egy Orbán Viktorral folytatott feszült megbeszélés után Joseph Daul, az ENP elnöke határozottan figyelmeztetett: „Nem fogjuk eltűrni, hogy bármiféle alapvető jogokat korlátozzanak, vagy ne tartsák tiszteletben a jogállamiságot”. Daul azt is leszögezte: az ENP azt akarja, hogy a CEU tovább működjön Budapesten. Gall megállapítja:

Budapest nyilvánvalóan átlépte ezt a vörös vonalat.

A pártcsaládnak most lépnie kell, és ki kell zárnia a Fideszt, mert az megsérti az ENP saját normáit és értékeit. Határozott választ kell adni a magyar kormány akadémiai szabadság elleni háborújára, amely a kritikus hangok elnyomását célzó általános politika része. A szerző ismerteti a konfliktus történetét a felsőoktatási törvény módosításától kezdve, és rámutat, hogy a CEU teljesített minden feltételt, de a kormány nem hajlandó aláírni a New York állammal kötött megállapodást, ezzel szemben képmutató módon 23 külföldi egyetemmel kötött megállapodást magyarországi tevékenységük folytatásáról.

A jelek szerint a CEU kiüldözése Magyarországról nem más, mint
Orbán Viktor személyes hadjárata Soros György, az egyetem alapítója ellen.


Közép-Európa egyik legelismertebb és legtekintélyesebb egyetemének elüldözése hatalmas veszteség lenne Magyarország számára- írta Gall. Hozzátette: a független egyetemeket más vonatkozásban is támadják, és mindez arra mutat, hogy a cél az akadémiai szabadság korlátozása, és annak előírása, hogy mit tanulhatnak a diákok. A külföldi egyetemek elijesztésével és bezárásával a kormány lehetőséget kap arra, hogy megszabaduljon azoktól a tantárgyaktól és programoktól, amelyeket „túl liberálisnak” tart, és arra befolyásolja, tolja, vagy kényszerítse a magyar egyetemeket, hogy a kormány ideológiáját kövessék. A demokráciát és a jogállamiságot sértő intézkedések, az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, a sajtó korlátozása, a civil szervezetek démoni színben való feltüntetése nyolc év alatt olyan pontra érkezett, ahol azt kell mondani: Elég! Az Európai Parlament a 7. cikkely szerinti eljárást indított, de jelentős szerep hárul az ENP-re is. A helsinki frakcióértekezleten a tagpártoknak el kellene ismerni, hogy a Fidesz nem tekinti sajátjának a pártcsalád értékeit és elveit, és az ENP-nek a szavak helyett a tettek útjára lépve ki kell zárnia a Fideszt – követelte Gall...

A NORMÁLIS EMBER - 50 ÉVE HALT MEG HAMVAS BÉLA

KÖNYVESBLOG
Szerző: PÉNTEK ORSOLYA
2018.11.07.


Az ötven éve, 1968. november 7-én elhunyt Hamvas Béla helyét a magyar szellemtörténetben csak úgy határozhatjuk meg, ha kilépünk a megszokott kategória-rendszerünkből. Hamvas egyszerre több és kevesebb, mint író, ugyanakkor nem vallástörténész, nem filozófus, és egyáltalán nem modern kori guru, noha sokan szeretnék így látni.

Munkáinak összessége, mint ahogy Kerényi Károly klasszika-filológusé és vallástörténészé, vagy Baktay Ervin festőművész-író-vallástörténész-orientalista-indológusé az egyetemes emberi tudásra épül, egyben annak a része, de mindhármuk műveit bajos lenne begyömöszölni egyetlen műfajba.Hamvas életműve az említettek közt a leginkább irodalmi, de a leginkább szerteágazó is – talán ez az egyik oka annak, hogy szemmel láthatóan nehezen kanonizálható. A hamvasi életmű nemcsak irodalmi életmű, hanem életmodell, amelynek középpontjában voltaképp nem a szöveg áll, hanem az ember mint mű létrehozása.

Ahogy Hamvas fogalmaz: a kívánatos cél normális embernek lenni. A „normális embernek levéshez” mint életcélhoz számára az írás az út. Ily módon az életműve más írókhoz képest önmagán túlmutat: miközben végeredmény, aközben eszköz is, mint az ima vagy a meditáció rögzített változata.Ez az alapállás Hamvast a klasszikus írói szerepkör felől a pap, vagy a „mester” szerepköréhez közelíti, aki egyszerre tévelygő és vezető, Dante és Vergilius, miközben végigmegy az emberiség felhalmozott könyvein – hogy saját címeit idézzük – Az ősök nagy csarnokán, és tudásán, a Scientia Sacrán, az Anthologia Humanán: ötezer év bölcsességén, hogy azokból leszűrve megalkossa nemcsak az írói életművet, hanem az írói életmű megalkotása közben formálódó embert.
*
Hamvas-lépcsők

Noha az ezredfordulón a szélesebb kör által is felfedezett hamvasi életmű sikerdarabja lett A bor filozófiája, amely azóta számtalan kiadást megért, az olvasók egy része még úgy is visszariad az ennél bonyolultabb Hamvas-munkáktól, hogy az író nyelvezete világos és érthető akkor is, ha a legnehezebb bibliai vagy szanszkrit szövegeket magyarázza.

Azoknak, akik fokozatosan kívánnak bejutni a Hamvassal a hagyomány irodalmába, a „borkönyv” után a leginkább a Babérligetkönyv ajánlható. Ahogy a bevezetőjében említi, egyszer déli szigetek között hajózott, amikor délutáni pihenőjén a babérfák között elbámulva rájött, hogy nincs nála könyv. Akkor határozta el, hogy ír egyet: „nem is magamnak, csak másnak. (...) Idevaló könyvet, amit azonnal le lehet tenni, ha hozzák a levest. Ujra föl lehet venni s mielőtt a szardella érkezik, még el lehet olvasni belőle ötven sort. Esetleg százat”.

A szeptemberi aranynapoktól a konyhakertig, az íróasztal kívánatos elrendezésétől Kierkegaardig – „csak az összetört ember diadalmaskodhat”, írja vonatkozó esszéjében az író – sorakoznak itt a könnyebb-nehezebb rövid darabok, amelyek ráhangolnak a hamvasi gondolkodásmódra. A könnyű írások már feltárnak egy darabot abból a kincsből, amit Hamvas fellelt és megmutatott az olvasóknak, azonban nem súlyosulnak ránk úgy, mint az életmű nagyobb darabjai, a Babérligetkönyv így jó második lépcsőfok lehet.

Aki a harmadikra is fellép, folytassa a Titkos jegyzőkönyvből az Arlequin című esszével – ahogy Hamvas írja, „abban a percben, amikor Rómeó Júliát megismeri, vagy, amikor Hamlet apja szellemével találkozik, vagyis amikor a világ kizökken [Hamlet, Rómeó és Júlia] a nemlétezőkből hirtelen létezők lesznek”. A kizökkenés a rutinból, kiugrás az ál-létből pedig az első lépés nemcsak a hamleti, de a hamvasi és általában a valódi emberig vezető úton is.
*
A művek első nagy csoportját a különféle szellemtörténeti tradíciók összefoglalásai, fordításai, kommentárjai adják. Ilyen például az Anthologia humana, a Scientia sacra vagy Az ősök nagy csarnoka és a Tabula smaragdina; noha Hamvas, épp a legutóbbiban figyelmeztet, hogy „a Tabula Smaragdina világa számunkra helyreállíthatatlanul elmúlt. Ahogy elmúlt a Tao-te king és Hérakleitosz, a Mahabharáta és Aiszkhülosz világa”.

Hamvas érdeme ily módon nem Hérakleitosz vagy a Mahabharáta fordítójáé, hanem a magyarázóé, a kommentálóé: ő az, aki érthetővé és ami fontosabb: mindennapi szinten élhetővé teszi a tradíciót. A művek második csoportját az esszék alkotják, amelyek néhol összeszálazódnak a kommentárokkal. Szellemtörténeti reflexiók és párbeszédkísérletek ezek, adott esetben a világirodalom nagyjaival és a kortársakkal, ide sorolhatjuk például, szúrópróba-szerűen a Don Quijotéra épített regényelméletet éppúgy, mint a Bergyajevvel folytatott párbeszédet a Bergyajev-féle „új középkor”-elmélet ürügyén, de a Hamvas-kötetek közül az Arkhait vagy a Patmoszt is.

A harmadik csoport a szépirodalmi munkák – itt elsősorban a Karneválra gondolunk –, a negyedik a naplók és levelek; az ötödik a művészeti írások, elsősorban a képzőművészetről szóló, elképesztően érzékeny és biztos ízlésű írások. A hatodikba az egyéb szövegek sorolhatók, úgy, mint a Babérligetkönyv vagy A bor filozófiája, amelyek jól szolgálhatnak annak, aki könnyű bejáratot keres a hamvasi világba.

A sokszálú életmű és Hamvas kommentátori hajlama sajnos sok félreértésre ad okot: már a rendszerváltás előtt létrejött az a Hamvas-szekta, amely az író szövegeit azok valódi megértése nélkül nyakra-főre idézgeti, él és visszaél velük, ezzel azonban nem igazán tesz jót sem az emlékezetének, sem a megértésének...

TÍZ ÉVE NEM NÉZTÜNK SZEMBE A VALÓSÁGGAL, EZÉRT DUPLÁN FIZETÜNK AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2018.11.06.


A 2008-as szociális népszavazás után valami végleg megváltozott: kiderült, hogy a társadalom képtelen szembenézni az egészségügy szerkezeti problémáival. Lassan kiépült a magánegészségügy, ami mára rendszerré állt össze. Többek között erről szól a TÁRKI Társadalmi Riport című kötetének egyik tanulmánya.

A magyar egészségügy rosszul működik. 2016-ban az állam mindössze a GDP 5,2 százalékát költötte az egészségügyre, ez rendkívül alacsony a 7,8 százalékos OECD-átlaghoz képest. A helyzetet tovább rontja, hogy az egy főre eső GDP viszonylag alacsony Magyarországon, így ez az 5,2 százalékos ráfordítás a jómódú országok egészségügyi költéseinek a harmadát sem éri el.

Az állam kevés pénzből rossz egészségügyi rendszert tart fenn, és az alacsony színvonalú szolgáltatást a betegek saját zsebből kompenzálják.

Erről a helyzetről írt tanulmányt Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, a Róbert Károly Magánkórház korábbi operatív igazgatója a TÁRKI Társadalmi Riport című kedden bemutatott legfrissebb kötetébe.

Lantos Gabriella tanulmánya szerint a privát egészségügyi szolgáltatások mankószerepe annyira általánossá vált, hogy mára az egészségügyi kiadások harmadát a magánszektor fedezi...

MITŐL VADULTAK BE ENNYIRE?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2018.11.07.


Azon meditálok, hogy mi az oka ennek a vad dühnek, amivel Orbán serege Gémesi Györgyöt és a Zöld Híd szemétszállító céget támadja. Nem hiszem, hogy pusztán a gödöllői polgármesterség megszerzése motiválja őket. Budaörsön és Veresegyházán sem sikerül évtizedek óta megszerezni a polgármesteri posztot, de se Wittinghoff Tamásnak, se Pásztor Bélának nem rontott neki – adminisztratív és kommunikációs eszközöket is bevetve – ilyen vadul a fideszes úthenger.

Ez a szemét-ügy azonban valamiért nagyon érzékenyen érintette őket. És én sejtem is, hogy miért. Azért, mert legitimációjuk két oszlopát rengette meg: a rezsicsökkentésbe és az állam mindenhatóságába vetett hitet.

A szakértők már a rezsicsökkentés hajnalán megjósolták, hogy az ilyen típusú állami beavatkozás hosszú távon a szolgálatatások romlását fogja eredményezni. A kéményseprést gyorsan hazavágták, de az nem érdekelt senkit. Az emberek amúgy is zaklatásnak vették, ha évente jött a kéményseprő. Hát most nem jön. Ami a vízszolgáltatást illeti, saját minisztériumuk anyagában olvasható: „A víziközmű szolgáltatási szektor állapota válságosra kezd fordulni fenntarthatóság, a működtethetőség, és a finanszírozás szempontjából.” Ennek okát a „műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatti folyamatos állagromlásban” látják. Egy 2015-ös adat szerint a kitermelt ivóvíz 26 százaléka elszivárog.

Az elmaradó karbantartások és fejlesztések miatt eljön majd a csőtörések, áramkimaradások, gázszivárgások ideje. Persze a csövek és vezetékek lassan rohadnak, és emiatt a rezsicsökkentés „ára” csak soká lesz teljesen nyilvánvaló. Azonban a szolgáltatás természeténél fogva ez az idő a szemétszállításnál hamarabb jött el...

ÜNNEPELJÜK MEG A FORRADALMAT LEVERŐ HŐSÖKET

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.11.07.


Volt egy igazságügyi szakértő társam. Bírósági "kirendelések"-kor (így nevezik azt, amikor felkérik a szakértőt, nehogy embernek merje érezni magát) az a gyakorlat, hogy ha a feladat összetett, több területről hívják össze a szakértőket - a szakértőnek is jogában áll maga mellé kérni valakit, akinek a tudására szükség lehet. Ha könyvszakértő kellett valamely ügyhöz, mindig ezt a most meg nem nevezhető kollégát hívtam (vagy ő engem, ha kommunikáció volt a per tárgya), annál is inkább őt, mert miközben könyveléssel foglalkozott, remekül értett a közgazdaság tudomány más részeihez is.

Néhány évvel ezelőtt megjelent nálam egy munkatársa, bizonyos dokumentumok kellettek neki - a főnöke ugyanis öngyilkos lett. Kérdeztem, mit lehet tudni az okáról, a fiú széttárta a karját, és azt mondta, hát tudod, Pécs meg a többi ilyen.
Akkor úgy elmorfondíroztam, mi lesz itt. Kiket fog még magával rántani, tudtam évek óta, hogy ő foglalkozik Pécs pénzügyeivel. De csak ennyit, azt nem, milyen természetűek a gondjai. A hírekből értesültem a többiről, a sokmilliárdos városi adósságokról, a kormány nyújtotta segítségről. De nem lett semmi baj. Az én néhai kollégám vitte el a balhét egyedül? Vagy nem is ez volt az öngyilkosság oka? Mondom, nem tudom, csak most eszembe jutott, hogy a város polgármestere megünnepelte a forradalom leverőinek hősiességét. Lehet, hogy megint tud valamit? A túlélés művészetének alapja az értesülések helyes és jól időzített használata - ezt egy maffiavezérről szóló könyvben olvastam.
Tényleg, gondoljanak bele. Szeretheti a szovjet elöljáró (oppardon, orosz) a mi ötvenhatunkat? Különös tekintettel a november negyedikén történtekre. A szovjet tankönyvekben a magyar álláspont változásának hatására nyilván nem írták át az ötvenhatos történelmet. Ahogyan Ausztriában sem a mi dicsőséges szabadságharcunkról írnak az iskolásoknak.
Ez az ember ott lenn délen tudhat valamit. Voltaképpen mi is tudhattuk volna. Az nem megy csak úgy, hogy a csúti kertiszobor csak nyalja, nyalja cáratyuska felséges seggét, ötvenhat megítélése meg marad úgy, ahogy most lassan 30 éve van. Ellenforradalom volt az, én mondom. Különben is, az egész forradalomügy másképp marhaság, mint ahogyan én beszélek róla évtizedek óta, hogy ugyanis nehezen menthető bármilyen indulatból és gyűlöletből fakadó tömeggyilkosság, bármilyen eszme jegyében. Nem erről van szó. Hanem hogy a forradalmak azért elítélendők, mert különféle despotikus hatalmak ellen irányulnak. Tessék csak azokat békén hagyni. A csúti beteg hatalmát akarná például valaki megdönteni? Aztán miért? Meg milyen jogon? Olvassák csak el az Ultimátum című bejegyzésem "kommentjeit" a Szalonnán. Legalább élünk, biztonságban. Örüljünk, mit kell itt hepciáskodni. Különben is, a forradalmakat általában leverik. Ha meg nem, akkor lesz belőle szovjethatalom. És akkor meg az úgy van jól. Ünnepeljük csak meg november negyedike leverő hőseit...

ROGÁNÉK NEM IS TAGADTÁK: OROSZ MINTÁRA FIGYELTET ÉS MANIPULÁL MINKET A KORMÁNY

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.11.06.


Avagy: miért ne osszon meg többet Mindegybenblogot?

Alig pár napja derült ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda (magyarul: Rogán propagandaminisztériuma) több, mint három éve figyelteti a haza internetet egy magáncéggel: hírportálokon, blogokon, közösségi média felületeken megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket elemeznek. Ma viszont az Index azzal a nem meglepő hírrel jelent meg a címlapján, hogy ugyancsak a magyar kormány orosz mintára 2010 óta manipulálja a magyar közösségi médiát álhírekkel és propagandaanyagokkal.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumokból derült ki, hogy Rogán Antal propagandaminisztériuma idén szeptemberben írt alá egy fél éves szerződést, amely arról szól, hogy egy speciális honlapon 9 felhasználói fiók segítségével figyeléseket állíthat be hírportálok, blogok, valamint a Youtube, a Twitter, a Facebook, és a Vkontakte (a Facebook orosz változata) vonatkozásában. Rogánék már 2016-ban és 2017-ben is leszerződtek a céggel.

Az oknyomozó oldal idézi a szerződést:

A Szolgáltatás e-mailen keresztül riasztást küld minden beállított kulcsszó vagy forrás alapján kiválasztott friss bejegyzésről.

A Szolgáltatás meghatározott kulcsszavak alapján szűrve bemutatja a Megrendelő által beállított blog, hírportál, YouTube, hivatalos Facebook, Twitter és Vkontakte oldalakról származó bejegyzéseket. (…) Szolgáltató kijelenti, hogy a Szolgáltatással több szavas kifejezések, félmondatok, és mondatok követése is megvalósítható (ezek szintén kulcsszónak számítanak).


Az internetfigyelő szolgáltatást a Mediaradar Információs Ügynökség Kft. biztosítja a Miniszterelnöki Kabinetirodának a mediaradar.hu oldal segítségével. A szerződés szerint a cég havi nettó 862.900 forintot kap a szolgáltatásért.

Az Átlátszónak – nagy meglepetésre – válaszolt a minisztérium, nem tagadták a szerződés létrejöttét és gyorsan megvádolták az Átlátszót az álhírek terjesztésével. (Ha nincs mivel védekezni, támadj inkább – mondja Sun Tzu a Háború művészete című könyvében és ezt tették Rogánék is.)...

KALANDOZÁSOK A NER LABIRINTUSÁBAN

MÉRCE
Szerző: NAGY ZSÓFIA
2018.11.06.


Köszönet Yazan Badran-nak az inspirációért

Jámbor András fontos, dühös cikket írt arról, hogyan és miért nem szerveződik ellenállás a közigazgatási bíróságok rendszerével szemben. A cikk sokat elmond az ellenzék általánosabb problémáiról: újra és újra csalódunk saját elvárásainkban, miközben egyre nehezebbé válik megfogalmazni, mi az a minimum, amit elvárhatunk egyáltalán. Az írás beszédes abból a szempontból is, hogy nehezen körülhatárolható, kik is ennek az elvárásnak a tárgyai: egy töredezett közösség, egy nem-létező mozgalom, vagy egy elképzelt ellenzéki nyilvánosság?

Elváráshorizontunk az ellenzéki cselekvés felé sajátosan fluktuál a lehetetlen és a fölösleges között. A kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan célok megfogalmazására, amelyek megvalósítása reális lehet, képesek vagyunk-e felismerni az ellenzéki cselekvés korlátait, akár inspirációt merítve ezekből.
Taktika és stratégia

Írásainkban, beszélgetéseinkben gyakran hiányoljuk a „stratégiai” cselekvés képességét – úgy képzeljük, ennek az átfogó stratégiának alárendelt a „taktika”, ami a stratégia gyakorlati alkalmazásáról szólna. De Certeau A cselekvés művészetecímű könyvében stratégia és taktika viszonyának egészen eltérő felfogását fogalmazza meg.

E szerint a taktika nem a stratégiának alárendelt, hanem azzal szemben álló jelenség. A stratégia az erősek játéka, a taktika: a gyengék művészete.

A stratégia eszerint nem más, mint a hatalmi viszonyok manipulációja, amit az tesz lehetővé, hogy egyrészt azonosítható a stratégia tárgya (egy egyetem, egy kisebbség, egy nép), és lehatárolható saját tere.

Ezzel szemben, mondja De Certreau, a taktika olyan kalkulált cselekvés, amely nem rendelkezik ilyen saját – szimbolikus vagy valódi – „térrel”, sem a visszavonulás vagy előrelátás opcióival, mindig „az ellenfél látókörében mozog”. Vagy, egy kollégám metaforájával élve: stratégia felépíteni és fenntartani a labirintust, míg taktika arról dönteni, mit csinálunk benne: berendezkedünk, megkeressük a kijáratot, vagy éppen lebontjuk a falakat. A taktika, írja De Certeau, kiszolgáltatott a lehetőségeknek, és csak rájuk építhet. „Győzelmeit nem tudja megtartani.” A taktikát így a hatalom hiánya, míg a stratégiát éppen birtoklása határozza meg.

Bár ez az olvasat első és második ránézésre is lehangolóan hathat, az alulról jövő taktikáknak is megvan a saját logikájuk, ez pedig nem a „tér” kalkulált lehatárolásában, hanem az idő okos felhasználásában rejlik: a körülmények változására való érzékenységben, a gyors mozgásban és mozgósításban, tiltakozási hullámok egymásra épülésében, mai szóval úgy mondanánk: a momentumban.

Mindez arra is fényt vetít, miért olyan fontos a hatalomnak az időbeli bizonytalanság fenntartása: a lebegtetés (ld. CEU-ügy), a szürreálisan rövid társadalmi viták (ld. közigazgatási bíróságokról szóló törvény), az egyik napról a másikra a parlamenten átnyomott törvények (ld. lakástakarék) mind a bizonytalanságra, mint stratégiára építenek.

És rávilágít arra is, hogy a taktika mobilitást jelent ugyan, de ez azzal is jár, hogy a taktikával élőnek minden pillanatban ugrásra, cselekvésre készen kell állnia – ami a NER kilencedik évében azt is megmagyarázza, miért olyan nehéz ezt az alarmállapotot hosszú távon fenntartani, mind mentálisan, mind szervezetileg...

AMERIKAI GYŐZTESEK

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.11.07.


Kérem, rövid leszek és megtévesztő: az amerikai választásokon mindenki győzött. Mondjuk leginkább Amerika, hála az Égnek, de voltaképpen az összes résztvevő győzelemmel dicsekedhet és dicsekszik is. Trump szerintem már szervezi a diadalmenetét, csak rögös lesz annak az útja: Amerika eddig legkülönösebb elnöke elbúcsúzhat a teljhatalomtól.

Hogy is van ez? Egyszerűen.

Az Egyesült Államokban Kongresszusnak hívják az Országgyűlést. Ez két részből áll: a Képviselőházból és a Szenátusból, mondhatni kétkamarás, arra is utalhatnánk, hogy hasonlít a brit rendszerre, de nem utalunk, mert tiszteljük Washington tábornok emlékét és ez neki nagyon nem tetszene. Mármost a törvények és nagy horderejű döntések úgy születnek, hogy a Képviselőházban megalkotják, megszerkesztik őket, így születik egy javaslat, ezt a Szenátus kell elfogadja vagy elutasítsa. Ha elfogadja, az elnök is alá kell írja, és akkor érvénybe lép – azonban nem az elnök aláírása dönt el mindent, ha valamit nem ír alá sehogyan sem, akkor összeül újra a Kongresszus, tehát mindkét ház, szavaznak, és nagy többség esetén az elnök nélkül is törvény lehet a javaslatból.

Ez egy igen okos rendszer, amit úgy találtak ki az Alapító Atyák (és utódaik), hogy még véletlenül is igen nehéz lehessen vele visszaélni – gyakorlatilag csak akkor történhet ilyen, ha egyazon párt adja a Képviselőház, a Szenátus (vagyis együtt: a Kongresszus) többségét és az elnököt is. Ez az amerikai megfelelője a magyar kétharmadnak, ez az a helyzet, amiben „semmi sem lehetetlen”. Csakhogy ilyen nagyon ritkán alakul ki természetes úton, hiszen az emberek sokfélék, a véleményük még inkább az, és Amerikában nem tréfálnak a törvényeikkel, betartják őket. Igen ám, de az elmúlt két, lázálomszerű évben mégis republikánus volt a kongresszusi többség is, az elnök is – és egymást érték a lehetetlenségek.

Nos: ennek mától vége van. Amerika felébredt rémálmaiból, kinyitotta a szemét és kezd nyújtózkodni: nem, nem bukott meg Trump elnök, nem is bukhatott volna, hiszen a rendszer ezt nem engedi meg, de elveszítette hatalma legnagyobb részét. És most már egészen biztosan számíthat a felelősségre vonások sorozatára.

Tehát lássuk, hogy alakultak a félidős választás eredményei? (ilyenkor nem az egész kongresszust választják újra):...

MAGYARORSZÁG A RÉGIÓBAN EGYETLEN, AHONNAN A LEGNAGYOBB ARÁNYBAN A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK VÁNDOROLNAK EL

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2018.11.07. 


Megjelent a Tárki tanulmánykötet-sorozatának legújabb kiadása, a Társadalmi riport 2018, ami a magyar társadalom egy sor fontos kérdését vizsgálja: a társadalmi mobilitást, a jövedelmi egyenlőtlenségeket, az oktatás, az egészségügy, a jogállamiság helyzetét, az európai felzárkózást.

Az utóbbi évek hazai társadalmi folyamatai közül az egyik leglátványosabb és leggyakrabban vitatott a kivándorlás. Hárs Ágnes tanulmánya, a Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerő-piaci hatások arra jut, hogyMagyarország az évtizedre egyértelműen kivándorlóországgá vált, a migrációs hálók erősödése segíti és stabilizálja az elvándorlás terjedését, és rövid távon még a bevándorlás ösztönzése sem ellensúlyozná a kivándorlás okozta bajokat.

A felsőfokú végzettségű elvándorlók aránya csak Magyarországon a legmagasabb

A kutatás szerint öt év alatt 170 ezren vándoroltak külföldre, többnyire fiatalok, képzettek, vállalkozók. Magyarország, Lengyelország, Észtország és Szlovákia közül 2012 és 2017 között az elvándorlás arányának éves átlagos növekedése Magyarországon volt a legerősebb (0,6 százalékpont)...

A FALOPÁS UTÁN A RENDŐRSÉG ELSIKÁLTA TIBORCZ ELIOS ÜGYÉT IS

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.06.



Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében. Az Orbán Viktor és családja által vezetett maffia ebben az ügyben úgy döntött, hogy elrendelteti a nyomozást TIborcz cégével szemben, az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentése miatt, mivel annak elhallgatásánál jobbnak látszott az, ha a magyar hatóságok eljátsszák a vizsgálatot és megállapítják Tiborcz István ártatlanságát.

Az OLAF alaposan dokumentált vizsgálata olyan egyértelmű bűncselekményeket tárt fel, amelyek alapján Tiborcz cége ügyében vádat kellett volna emelni. Egy ilyen vádemelés az Orbán-család egészét érintette volna, mert Tiborcz az apósa, Orbán Viktor nélkül erre a bűncselekménysorozatra nem lett volna képes. A cél nyilvánvaló, Orbán lányának családja feltőkésítése. Az OLAF jelentése megállapította, az Elios ügyében szervezetten, megfontolt szándékkal, bűncselekményeket követtek el.

A vizsgálat a papírformának megfelelően “bűncselekmény hiányában” felmentéssel zárult. A rendőrség nem állapított meg bűncselekményt Orbán családjával és magával Orbánnal szemben, miután a szervezett bűnözés legfelső szintjét ő irányítja. Ezzel a rendőrség csak azt bizonyította, hogy Magyarország polgárai nem számíthatnak rá, a rendőrség nem a nép és a törvény szolgálatát, hanem egy szervezett bűnöző csoport szolgálatát látja el. Akik ezt a nyomozati eredményt produkálták, nyilvánvalóan a bűnpártolás bűnét követték el.

Ezeket az állításokat az OLAF bizonyítékai támasztják alá. Az OLAF vizsgálatát nem tudták semmilyen szinten cáfolni, azok tényeken alapulnak. Az Olaf 35 közbeszerzést vizsgált, az a magyarok számára nem meglepő, hogy mindnél felmerült a csalás gyanúja, de végül a 35 közül 17 esetet tudtak bizonyítani, ahol szervezett csalás nyomaira bukkantak. Ezek tiszta, fehéren és feketén bizonyított ügyek. Ezek közül egy is elég lenne a vádemeléshez.

A magyar rendőrség azonban egyetlen bűncselekményt nem talált, holott bizonyított tény, hogy a pályázatokat úgy írták ki, hogy a lehető legtöbbet lehessen fizetni az Eliosnak. A pályázatok részeként benyújtott Excel-táblázatokat a Sistrade közösen írta az Elios-szal. A Sistrade Tiborcz Eliosos üzlettársának, Hamar Endrének tanácsadó cége, mely befolyásolni tudta a közbeszerzési kiírások feltételeit. Magukra írták ki a pályázatokat, ami csalás, ezzel milliárdokat loptak ki.

Tiborcz Istvánnal – Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel férjével – szemben nem az első eset, hogy a rendőrség bűnpártolást követ el, nem a törvényt, hanem a politikai akaratot, Orbán családját szolgálja ki. Bizonyított tény Tiborcz falopása. Orbán Ráhellel azon a traktoron is pózoltak az esküvői fotóikon, amely traktorral Orbán veje egy szegény emberrel szemben a falopást elkövette. Az ügyet addig húzták, átrakták, fektették, míg végül a fatolvaj Tiborcz ügyét elsikálták...


TRUMP ELVESZÍTETTE A FÉLIDŐS VÁLASZTÁST, A DEMOKRATÁKÉ A KÉPVISELŐHÁZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.07.


“Told el a seggedet szavazni” – ezekkel a szavakkal zárta a félidős választási kampányát minden idők legbarbárabb amerikai elnöke. Trump szokásához híven presztizskérdést is csinált a választásból, és maga idézte elő azt a helyzetet, hogy a választás róla szóljon. A felmérések szerint a választók kétharmada Trumpról szavazott, és úgy adta le a voksát.

A CNN közvéleménykutatása szerint Trumpot az amerikaiak 55 százaléka elutasítja, mint az Egyesült Államok elnökét. Ez rendkívül magas arány, Obamát távozásakor is több mint 60 százalék fogadta el. Ez tükröződött a választás végeredményében is: a demokraták nagy győzelmet arattak, jelentős többséggel megszerezték a republikánusoktól a képviselőházat.

Az eredményről mindent elmond, hogy a betegesen önmutogató Trump a választás estéjén nem állt a nyilvánosság elé, nem értékelte az eredményt. Annak ellenére, hogy a szenátus a republikánusok kezén maradt. Ez ugyanis nem mutatja be a Trumppal szemben erősödő utálatot, mert a szenátusnak csupán egyharmadát választották újra, és olyan republikánus államok szenátorait, ahol becsukott szemmel szavaznak a republikánus jelöltekre.

Ennek ellenére voltak meleg pillanatok, mert Texast kevés híján elveszítette a végtelenül ellenszenves szélsőjobboldali Tea Party-vezér, Ted Cruz, és Floridát is majdnem elbukták, ahol győzelme esetén Amerika történetének első fekete kormányzója győzött volna a déli államban. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Florida a klasszikus volt rabszolgatartó államok egyike. Floridán belül a nagyvárosok szavazói így is tönkreverték a republikánus jelölteket.

Általában is elmondható, hogy a republikánusoknak nem sok esélye van a nagyvárosokban, ahol az ország felvilágosultabb és iskolázottabb része él. Az intelligencia elutasítja a bigott republikánusokat, a nyíltan rasszista, s betegesen hazudozó Trumptól pedig viszolyog. De a képviselőházi választáson a republikánusok azért is veszítettek, mert a hagyományosan republikánus szavazóknak számító kisvárosi, külvárosi és vidéki réteg elfordult Trump miatt a republikánusoktól. Itt szereztek a demokraták képviselői helyeket.

Trump magát tette meg a választás tétjének: kijelentette, hogy a választás róla szól, és a választók ezt szívesen fogadták, hogy kinyilvánítsák vele szembeni elutasításukat. Ahogy az alábbi felmérésből látszik, a Trumpot erősen elutasítók 47 százalék, majdnem a fele az Egyesült Államoknak, míg az őt erősen elfogadók is csak 31 százalék, a lakosság harmada...

ALAPOSAN MEGNEHEZÍTHETIK TRUMP DOLGÁT A DEMOKRATÁK

INDEX
Szerző: IVAND, TÓTH GERGELY
2018.11.07.


Megosztott kongresszust hozott az elnöki ciklus feléhez érve tartott félidős választás az USA-ban: a republikánusok megtartották és várhatóan növelik is többségüket a szenátusban, míg a demokraták a nagy amerikai tévék egyöntetű előrejelzései szerint nyolc év után megszerzik a többséget a képviselőházban, csak ennek mértéke a kérdés. Az arányokat tekintve is lényegében az a forgatókönyv valósult meg, amit a közvélemény-kutatások előrejeleztek, ezúttal ilyen téren nem voltak meglepetések. A félidős választás alakulását élőben is követtük szerda hajnalban, itt olvashatja vissza>>>

A többség szerint Trumpról szólt

A félidős választáson a teljes képviselőházat újraválasztják, emellett a szenátorok harmadának és a kormányzók többségének is ilyenkor jár le a mandátuma. Hiába nem változik meg az elnök személye, a félidős választás átrendezheti a kongresszusi erőviszonyokat, és történelmi trend, hogy az elnök pártja veszteségeket szenved el.

Bár Trump nem volt a szavazólapon, a különböző exit pollokban a válaszadók kétharmada azt mondta, hogy szerinte az elnökről szólt a választás. Trump látványosan bedobta magát a kampányhajrában, a republikánus elnök elsősorban a bevándorlást és a migrációt helyezte a középpontba, noha tanácsadói szerint többet kellett volna a gazdaság jó állapotáról beszélnie. Trumpnak mindkét oldalt sikerült mozgósítania, ennek is tudható be, hogy rekordszámban, 114 millióan szavazhattak, szemben például a 2014-es 83 millióval...

A demokraták az egészségüggyel kampányoltak, ami az exit pollok alapján a legfontosabb téma volt a választóknál. Úgy tűnik, hogy a demokraták leginkább a külvárosi kompetitív körzetekben tudtak elvenni képviselői helyeket a republikánusoktól. A demokraták emellett nagy hangsúlyt fektettek a választás előtt a nők meggyőzésére is: a választók 52 százaléka nő volt, közöttük pedig nagy különbséggel tudtak nyerni a jelöltjeik. Közben pedig minden korábbinál több női jelölt indult, és ennek köszönhetően először a történelemben várhatóan több mint száz nő lesz a képviselőházban...

TÁRKI: EZ A MAGYAR FELSŐOSZTÁLY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.07.


Valami nagy baj lehet a magyar társadalom szerkezetével – vonhatjuk le a következtetést a Tárki frissen megjelent társadalmi riportjából. Világviszonylatban nálunk nem is annyira magasak a jövedelmi egyenlőtlenségek, de sokkal nagyobb az esély a leszakadásra, mint a felemelkedésre.

A magyarországi rendszerváltástól (is) sokan várták, hogy a gazdasági és politikai működésmód megváltozása az alacsony jövedelmi egyenlőtlenségekkel jellemzett, de lelassult mobilitású társadalmat úgy rázza fel és alakítja át, hogy közben a lojalitás helyett az érdem és a teljesítmény veszi át az előrejutásban a meghatározó szerepet – olvasható a Tárki társadalmi riportja egyik tanulmányában. Mint Tóth István György és Szelényi Iván megállapította: a rendszerváltás minden kétséget kizáróan sok tekintetben előrelépés volt, de mégis van valami baj az eloszlás „belsejében”. Mintha lennének belső törésvonalak és falak, amelyek (nagy általánosságban és tömegében) akadályozzák a nagyobb társadalmi csoportok közötti előre jutást.

Az alsó középosztály gyermekeinek az OECD jelentése szerint Németország mellett Magyarországon van nagyobb esélye a lefelé csúszásra, mint a felső negyedbe emelkedésre. Emellett nálunk és az USA-ban a legerősebb az iskoláztatás hatása az intergenerációs mobilitásban.

Magyarország valamiért kilóg a nemzetközi sorból; nálunk annak ellenére alacsony a mobilitás szintje, hogy nem különösebben magas a jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke. Több számítás is arra utal viszont, hogy a felső réteg jövedelmi részesedését alulbecslik. A szerzők arra jutnak, hogy a felső tíz százalék az összes magyar háztartási jövedelem csaknem harminc százalékával rendelkezhet
...

Vagyoni eloszlást alapul véve egyébként a felső tízezer csúcsán és alján elhelyezkedő családok jövedelme között akár ezerszeres különbség is lehet. A felső tízezer pedig a felső tíz százaléknak még mindig csak egy százaléka. A fenti táblába a leírásból kigyűjtöttük, miként nézhet ki a magyar felső tized...

AZ IDEGEN MAGYAROK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZERBHORVÁTH GYÖRGY
2018.10.31.


...Érteni véljük, hogy ez a kormány miért nem fog leszakadni a nem létező bevándorlási és menekültügyi problémáról, pont úgy, ahogy nem kell zsidó az antiszemitizmushoz sem. Vagyis a bevándorlás úgy probléma, hogy nincs. Mert csak csekély számú letelepedni akaró akad, elsősorban a határon túli magyarok érkeznek még tanulni és dolgozni. Az év első négy hónapjában 5700-an adtak be tartózkodási kérelmet, ezen időszakban pedig 23 077 volt a tartózkodási engedéllyel bíró vagy letelepedett külföldi állampolgárok száma. Az idegenrendészet hatálya alá azonban eddig tipikusan az ukrán vendégmunkás vagy épp az az indiai tartozott, aki tehenet fej a nógrádi farmon, az indiai családi vállalkozók, akik a mosonmagyaróvári ablaktörlőgyárat működtetik, vagy éppen a holland, aki egy egész településből csinál idegenforgalmi helyet ugyanott (már ha igényelt itt lakcímet). A menekültügy volumenét meg az szemlélteti jól, hogy nemrégiben a rendőrség honlapja, a police.hu stratégiát váltott. Eddig napi bontásban mutatták meg egy grafikonon, hány illegális határátlépőt kaptak el – elég csúnyán nézett ki az a sok nulla, egy héten belül több nap is akadt, hogy egy menekültet (elnézést: illegális migránst!) sem csíptek el (akárha a felcsúti kisvasút látogatóinak számát mutatnák). Most áttértek a heti bontásra, és még a százas nagyságrendet is sikerül elérni. Igaz, úgy, hogy ahhoz az egy-két emberhez vagy éppen senkihez, aki valóban illegális módon lépte át a határt („elfogott, előállított, majd eljárás alá vont”) odacsapják azokat, akiket „feltartóztattak, majd az IBH kapun átkísértek” (IBH: Ideiglenes Biztonsági Határzár; ez is egy szép nyelvi lelemény), illetve megakadályozták a tiltott határátlépésben. A számok tehát egyre jobbak, s így a veszély is nő, bár csak papíron.

De kíváncsi vagyok, mit szól ahhoz a Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős fővadász/halász/lovász, mert eddig azok a nemzettársak, akik magyar állampolgárságot kérvényeztek, ezt 2010-től a BÁH-on, illetve most a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalon keresztül tehetik meg, ezután pedig az Idegenrendészeti Hivatalon át. Vagyis szó szerint, aki most kér magyar állampolgárságot, az mint idegen teszi meg. Gulyásnak annyiban igaza van, hogy a magyarországi lakosság egy része ma sem tartja a nemzet részének a határon túli magyarokat, hisz úgy tanulták Kádár alatt, azaz végül is ez is stimmel.

Jómagam 1993 és 2000 között háromszor jártam meg a poszt-KEOKH intézményeit. Amikor bő tíz éve már munkavállalóként jelentkeztem be, sorstársaimat kérdeztem az ügyintézésről. Előbb munkavállalási, majd tartózkodási, aztán letelepedési engedélyt kértem, végül állampolgárságot, akárcsak ők. De ha a menetrendről kérdezősködtem, dühösen elhajtottak, „hagyjál már”, mert senki sem akart visszaemlékezni a traumáira. Tény, a Gyurcsány-éra alatt számomra is rémálom volt a hivatalokat járni, a titkosszolgálati meghallgatásokkal befejezőleg. Ma már persze hozzávágják a magyar állampolgárságot a magyar kérvényezőkhöz, sőt, egyes támogatások juttatásához, mint amilyen az otthon maradt vállalkozóké, meg is követelik. És élénken figyelik, leadja-e hálavoksát az illető, illetve ez az új lista ám az igazi „Kubatov-lista”, valóságos aranybánya a választói bázis feltöltéséhez.

1999-ben a NATO-bombázások alatt és miatt kérelmeztem menekültstátust (de csak menedékest kaptam, hisz személyesen nem üldözött senki), de igazán 1993 maradt emlékezetes. És egy bizonyos Füredi, aláírása szerint. Az Idegenrendészeti Hivatalba kellett menni (ha jól rémlik, így szerepelt a pecséten az alhivatal neve). Egyetemista lettem, volt kolesz, ösztöndíj – Füredi úr, ahogy emlegettük, nem mérlegelhetett. Hatalmas sor kígyózott a VI. kerületi Izabella utcában, mert a lakásszerűen működő közintézmény folyosójára és udvarába sem fért be mindenki. Főképp határon túli egyetemisták, lévén szeptember. Első évben kilenc, második évben hét órát várakoztam. Érdekes, hogy az a szintén vajdasági, szintén az ELTE-re járó és ugyanazt az ösztöndíjat és kollégiumi férőhelyet kapó kolléganőnek – talán ránézés alapján, másra nem tudok gondolni – Füredi úr két évre adta meg a papírt, nekem csak egyre. A várakozás közben azonban volt időm elgondolkodni, mi is ez az egész, miképpen vagyunk mi idegenek, ha az ilyen jelzőjű hivatalba járunk. Az előítélet-alkotásra is jó gyakorlótér volt a várakozás, például, hogy az erdélyiek törtetőek, mert befurakodtak előre – aki nem először volt itt, már tudta a dörgést, persze (egyikük később radikális nemzeti politikus lett Erdélyben, még az RMDSZ-ből is kivágták). És az ember valóságos katarzist élt át, mondhatni, „elszállt”, amikor a pecsétes igazolvánnyal kilépett Füredi úr szobájából.

Hasznom mégis származott az egészből, első megjelent esszémet ezen élményeimről írtam, mondhatni, Füredi úr tett kezdő íróvá. Remélhetőleg az új nevű hivatal is többek pályáját mozdítja majd elő, s a nép is megnyugszik. Talán csak a kormány és a titokzatos pecsétgyáros nem, s lehet ez még Idegenszívűek Hivatala is.

HAT SZOKÁS, AMIT EGY KÜLFÖLDI ELHAGY MAGYARORSZÁGON

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2018.11.07.


Mindannyiunknak megvannak a magunk kis szokásai, ezek nagy részét gyermekkorunkból hozzuk magunkkal. A szűkebb (család) és a tágabb (ország) környezet is sokban hozzájárul ahhoz, miként viselkedünk a mindennapokban. Aztán amikor külföldre költözve új környezetbe kerülünk, akkor bizonyos szokásokat megtartunk, másokat elhagyunk. Vajon mik tartoznak az utóbbiak közé?


Ash Merscher az Egyesült Államok északnyugati részén, a kanadai határ mellett született és nőtt fel egy kisvárosban. Európába először egyetemistaként került, az írországi Galway-ben járt egyetemre.

Budapestre angolt tanítani érkezett, jelenleg is a magyar fővárosban él párjával, Dannel, amikor nem dolgozik, akkor rengeteget utazik Magyarországon és a régióban is.

Egy amerikai kisváros és Budapest között azért jókora kulturális szakadék tátong, kérdés, szerinte mi az a hat szokás, amit amerikaiként elhagyott Magyarországon! Lássuk!

#1 Csevegés köszönés helyett

Amikor angolszászokkal találkozik az ember, jön a szabvány „How are you?”, ami ugyan szó szerint lefordítva annyit tesz, hogy „Hogy vagy?”, de funkciójában voltaképpen nem több egy köszönésnél.

Ennek megfelelően senki nem vár el hosszas választ a hogylétünkről, mehet rá az „I’m well, and you?” és kész. Általános hiba ilyen esetben a kérdést valódi érdeklődésnek gondolni és hosszadalmasan ecsetelni, hogyan érezzük magunkat, éppen mi a hasfájásunk vagy örömünk aznap.

„Ha Magyarországon megkérdezed valakitől, hogy van, az legtöbbször valódi kérdésnek számít és ennek megfelelően komoly választ kapsz rá. Az ártalmatlan kérdésed könnyen valaki életének teljes kivesézésébe torkollhat. Néha még mindig kicsúszik a számon, de gyorsan megtanultam, hogy egy udvarias Jó reggelt! bőven elég” – írta Ash.

#2 A csend kényelmetlensége

„Ülni a sárga villamoson bámulva a környezetem a reggeli rutinom részévé vált. A járművön körülnézve mindenki ugyanezt csinálja. Vannak, akik olvasnak, mások zenét hallgatnak, alkalomadtán akadnak, akik beszélgetnek, de a legtöbben csak csöndben ülnek.

Amerikában mindig féltem kicsit a csendtől. Ha egy barátommal nem beszélgettünk, az mindig olyan furcsának tűnt, az agyam hipersebességgel kezdett pörögni a következő témán, és gyorsan be is dobtam bármit, ami valamennyire is relevánsnak tűnt. Most már ha egy beszélgetés leül, nem izgat, megvárom, amíg megint beindul magától” – mesélte a nő...

MARAD AZ ALACSONY LAKÁSÁFA! MIT JELENT EZ PONTOSAN?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2018.11.07.


A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése egy fontos jogbizonytalanságot rendez, de a lakáspiacnak valószínűleg nem ad újabb lökést.

A javaslat két dátumot tartalmaz, a 2023. december 31-ét, illetve a 2018. november 1-ét. Mindkettő fontos a helyzet megértéséhez.

A jelenleg érvényben lévő szabály szerint 2020-tól véget ér az 5%-os áfa időszaka, és újra 27%-os terhet kell fizetni az új lakások után. Ez egy csomó értelmezési lehetőséget adott, hiszen a kései projektek, illetve a munkaerőhiány miatt csúszásban lévő beruházások esetében nem volt világos, hogy a részteljesítések után milyen áfát kell fizetni. Ez ügyben három hete már tett engedményeket a kormány azzal, hogy a 2019 végére szerkezetkész állapotra jelentett lakások esetében engedélyezte az 5%-os áfateher fennmaradását. A mostani javaslat ehhez képest további, sokkal jelentősebb engedményeket tesz.

A friss javaslat ugyanis de facto azt jelenti, hogy a ma ismert projektek esetében mindenféle bizonytalanság megszűnt: az eladó és a vevő egyaránt számolhat az 5%-os áfával. (Ez alól csak az olyan több száz lakásos óriásprojektek jelenthetnek kivételt, amelyek nem készülnek el 2023-ig sem.)

Ugyanakkor a javaslat nem jelent könnyítést azon új lakások vevői és építői számára, amelyek még nem kaptak építési engedélyt. Az ilyen projektek jó eséllyel 27%-os áfateherrel számolhatnak.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a piacon nem fognak tömegével megjelenni hirtelen olcsóbbá váló lakások. Valószínű azonban, hogy azok az értékesítési fázisban lévő lakások, amelyeknél a beruházó eddig 2020-2021-es átadással számolt (vagyis már a visszaemelt áfával kalkulált) kicsit olcsóbbak lehetnek. Sőt, ott, ahol az óvatosabb beruházók "nettó ár+áfa"-ra kötötték a szerződéseket, a vevők nagyon örülhetnek, hiszen teljes egészében megkapják az áfa-csökkentést az árban.
De nézzük ezt egy kicsit szisztematikusabban! Milyen lakások vannak, lesznek a piacon az új szabályozás hatására?

1. Leszerződött, 2019 végéig biztosan átadásra kerülő lakások: Ezeknél a befejezés előtt álló, már eladott lakásoknál nincs változás, a lakások árát nem befolyásolja a friss kormánydöntés. A lakások után 5%-os áfát kell fizetni.

2. Leszerződött lakások, amelyeknél a csúszások miatt billeg a 2019 végi határidő, mert a szerkezetkész állapot elérése sem biztos
. A vevők és a fejlesztők megkönnyebbülhetnek, elhárult a fejük felől a magasabb áfa veszélye.

3. Leszerződött, 2020-tól elkészülő lakások, amelyeknél a bruttó árra kötötték a szerződést. A beruházó akár le is nyelheti az áfacsökkentésből származó hasznot, a vevő foghatja a fejét, hogy miért nem nettó árra szerződött. (Ilyen lakás valószínűleg nem sok van.)

4. Leszerződött, 2020-tól elkészülő lakások, amelyeknél a nettó árra kötötték a szerződést. A vevő örülhet, mert a lakás bruttó ára csökken, mert 27% helyett 5%-os lesz az áfa, vagyis a vételár 17%-kal csökken. A beruházó próbálhat ebből valamennyit visszavenni, de érvényes szerződés mellett ez nem látszik életszerűnek.
5. Még nem eladott, de 2019 végéig (legalább szerkezetkész állapotig) elkészülő lakások. Ezek a lakások eleve 5%-os áfával kalkulálva jelentek meg a piacon, tehát az áruk nem változik. (Feltehetően ebből is csak kevés van a piacon.)

6. Még nem eladott, 2019 utáni átadással elkészülő lakások. Az ilyen lakások esetében, amennyiben már hirdetik őket, elképzelhető némi áresés, ha a verseny hatására a megnyert áfacsökkentés egy részét átengedi a vevőnek a beruházó. Ez akár látványosabb is lehet annál, mint amit az érintett lakások aránya sugallhat, hiszen ezek vannak látványosan jelen a futó ingatlanhirdetésekben.

7. Még piacon nem lévő lakások. Ezekre a lakásokra - mivel az építési engedélyük nem volt meg október 31-ig - 27%-os áfát kell felszámolni, vagyis a legfrissebb projektek árazását a változás nem befolyásolja.

Összességében tehát a készülő lakásoknál 2023-ig meghosszabbított alacsonyabb áfa időszaka a lakások egy szűk körében hozhat némi áresést, elsősorban ott, ahol 2019 utáni átadással terveztek, és már 27%-os áfával kalkulálták az árakat beruházók. Az építési kedvre a kormány javaslatának nincs különösebb hatása, hiszen "visszamenőleges jellege" miatt (csak a már érvényes építési engedéllyel rendelkező lakásokra érvényes a meghosszabbítás) az új beruházási döntésekre nem gyakorol hatást.


A NÉPPÁRT KONGRESSZUSÁN EURÓPA EGYSÉGE A VALÓDI TÉT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HALMAI KATALIN
2018.11.07.


Az EPP a Fidesszel békülékeny Manfred Webert választhatja meg a pártcsalád vezető jelöltjének. A magyar kormánypárt kizárása valószínűtlen.

“Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét!” A bankókötegek mögött elégedetten mosolygó Orbán Viktort ábrázoló mozgó plakát kedden a brüsszeli EU-negyedben hívta fel a figyelmet a választási kampány kezdetére. A teherautóra szerelt posztert az Európa Parlament liberális frakciója készíttette, nem utolsósorban azért, hogy üzenjen az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő kongresszusának: elég volt a tétlenségből, végre fel kell venni a harcot az Orbán és elvbarátai által képviselt illiberális politika ellen. A küldötteknek kell dönteniük arról, hogy továbbra is megtűrik-e maguk között a Fideszt és elnökét, vagy ajtót mutatnak nekik — fejtegette a mozgó plakát indulása előtt Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető.

A kontinens mérsékelt konzervatív és kereszténydemokrata politikai szervezeteit tömörítő pártcsalád szerdán kezdődő kongresszusa azonban nem készül végső leszámolásra sem Orbán Viktorral, sem a Fidesszel. A magyar tagpárt felfüggesztését vagy kizárását eddig egyetlen tagszervezet sem kezdeményezte, és a vitás kérdések sem szerepelnek a hivatalos napirenden. A kétnapos tanácskozás elsődleges célja, hogy letegye az asztalra az EPP választási programját és megválassza vezető jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. A kongresszuson a Néppárt elnökségi tagjai, tagpártjainak elnökei, állam- és kormányfői, az EU intézmények néppárti vezetői és a nemzeti küldöttségek tagjai vesznek részt. 

A pártcsalád egy határozati javaslat elfogadtatásával próbálja leszerelni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Ha Orbán Viktor és párttársai megszavazzák a határozatot, akkor az EPP-nek nem kell megint a Fidesszel küzdenie, és egységet mutatva indulhat harcba az EP-választásokon — vélekedik az európai kereszténydemokrata vezetők többsége. 

Ahogyan egy Néppárthoz közel álló forrásunk fogalmazott: jövő májusig biztosan nem kerül sor kenyértörésre a pártcsalád és a magyar tagszervezet között. Már csak azért sem, mert válás esetén az EPP-nek nem lenne magyarországi szervezete, amit nem engedhet meg magának. A kereszténydemokraták attól is tartanak, hogy Orbán Viktor beváltaná fenyegetését, és egy rivális jobboldali politikai csoportot hozna létre a következő Európai Parlamentben. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy több tagszervezet is támogatja a Fideszt, köztük a bajor CSU, a francia és a spanyol tagpártok — hallottuk...