2017. november 24., péntek

MIFÉLE LÉTFORMÁNAK KELL LENNI AHHOZ, HOGY EZ FELMERÜLJÖN VALAKIBEN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2017.11.23.


Magyarországon 450 000 ember él havi 25 000 forintnál kevesebb jövedelemből. A kevesebb lehet nulla és lehet 24 999 forint, meg ami a kettő között van. Ezt nem Hegedűs Zsuzsa mondta, aki fél kézzel és külföldről idehurcolt csirkével számolta fel a gyermekéhezést.

Havi 25 000 forint (alatt van) sok munkaképtelen, rokkant, tartósan beteg ember jövedelme, miután a hálapénzből egészen jól éldegélő doktorbácsik és doktornénik beülnek a felülvizsgáló bizottságokba és meghozzák a halálos ítéleteket. Lelkifurdalás és gond nélkül. Úgy, hogy többnyire a beteget nem is látják, elég nekik a papír. A papír, amin az vagyon írva, hogy csökkenteni kell a rokkantak számát, mert azok csak élősködnek a nemzet testén, mint a kullancsok. És ezek a lelkiismeretes doktorbácsik és doktornénik – akiknek a diplomáját nagy valószínűséggel a mostani betegek finanszírozták – döntenek szépen.

Egy ilyen orvosi bizottság előtt újra jár a béna, a vak látni kezd, végtagok nőnek ki és megroppant, idegszakadt gerincek egyenesednek daliássá. Ezek a csodát megélt betegek máris az újabb csoda küszöbére jutottak: meg kell élniük 22 800 forintból. Vagy 25 000-ből. Mert munkát továbbra sem kapnak, ugyanis mankóval a kézben nehéz járdát seperni, háromnegyedrészt-vakon varrni, vagy bármi egyebet csinálni. Egy kerekesszékbe került egykori kamionsofőr nem fogja tudni magát átképezni informatikusnak, ahogy a megnyomorodott kezű varrónő sem szinkrontolmácsnak.

Ilyen és hasonló sorsú emberből van az országban majdnem félmillió. Ők nem a szegénységi, hanem az éhenhalási küszöb alatt élnek. Vagyis nem élnek, hanem léteznek valahogy. Azon a szinten, ahol nem telik sem napi egy almára, sem egy levél lázcsillapítóra. Egy nagyvárosnyi embernek.

És tegyük hozzá, hogy azoknak sem sokkal jobb a helyzetük, akik akár 50 000 forint jövedelemhez is hozzájutnak, mert az talán az életbenmaradáshoz elég, máshoz nem.

Őket nevezzük gyűjtőnéven szegényeknek. Ők azok, akik a krisnás ételosztáson már hajnal kettőkor beállnak a sorba, hogy jusson karszalag, jusson egy tál meleg étel és jusson egy csomag élelmiszer, mert abból a kiló lisztből, rizsből, étolajból további egy hónapig élhetnek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.