2018. február 28., szerda

HAT DOLOG, AMIT A DIREKT36 TÁRT FEL TIBORCZ CÉGÉRŐL ÉS AMI AZ EU CSALÁS ELLENI HIVATALÁNAK IS GYANÚS LETT

DIREKT36
Szerző: VORÁK ANITA
2018.02.14.


A Direkt36 2015 eleji indulása után több cikkben mutatta be Tiborcz István üzleti ügyeit, köztük a sokáig az érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt. tevékenységét. Feltártuk, hogyan szabták a miniszterelnök vejének korábbi cégére a nagyértékű közbeszerzéseket, hogyan jutottak előnyhöz a pályázatoknál a Lázár János által vezetett hódmezővásárhelyi önkormányzat segítségével és egy hangfelvétellel bizonyítottuk, hogy legalább egy olyan kiírás volt, ahol már a pályázat meghirdetése előtt egyeztettek a munkáról az érintett város képviselőivel. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF január közepén közölte, hogy lezárták az ügyben indult nyomozást és súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg. A 24.hu megszerezte a jelentést és cikksorozatban mutatta be, melyek az OLAF főbb megállapításai. Bár a jelentés sehol nem hivatkozik kifejezetten a Direkt36-ra, az a 24.hu összefoglalóiból kiderül, hogy az OLAF főbb megállapításai közül melyek azok, amelyeket a Direkt36 hozott nyilvánosságra. A következőkről van szó:

1. Az OLAF jelentése szerint a 2012-es uniós pályázati körben kiosztott pénzből megvalósuló lámpacserékénél úgy írták ki az közbeszerzések egy részét, hogy a feltételeknek csak az Elios Innovatív Zrt. tudjon megfelelni. Ezt mutattuk be nagyon részletesen az Eliosról szóló cikksorozatunk első, Így kaptak Tiborczék szabad utat a milliárdokhoz című részében. A nagyobb városok szinte szó szerint ugyanúgy írták ki a közbeszerzéseket, csak az változott, hogy mekkora referenciát kérnek a pályázóktól. Ez a referencia azonban mindig elég nagy volt ahhoz, hogy csak az Elios tudja teljesíteni, a versenytársai nem.

2. Ugyanebben a cikkben mutattuk be azt is, hogy az Elios sikereihez a hódmezővásárhelyi beruházás volt a kulcs – ez a megállapítás is szerepel az OLAF jelentésében. Hódmezővásárhely volt az első város az országban, ahol LED-es lámpákra cserélték a közvilágítás egy részét, sőt, a beruházás egész Európában is úttörőnek számított. A pályázat idején még Lázár János volt a város polgármestere, az Elios pedig kezdő cég volt referencia nélkül, mégis ők kapták meg a munkát annak ellenére, hogy nagy múltú közvilágítási cégek is pályáztak. Az egyik versenytárs a Tungsram-Schréder volt, amely később beszállítóként dolgozott az Eliosnak már Hódmezővásárhelyen is, és a későbbi beruházások többségében is. A hódmezővásárhelyi beruházás jelentőségéről még a nagy közvilágítás-korszerűsítési pályázatok előtt 2013-ban már az Átlátszó is írt. A Direkt36-on megjelent cikkekben kimutattuk, hogy a cég ezzel a referenciával nyerte el a 2013 végétől tömegesen kiírt közbeszerzéseket is.

3. A Direkt36-nak nyilatkozó közvilágítási szakértők szerint az is túlzás volt, hogy csak LED-lámpás beruházásokat fogadtak el referenciaként, mert ezek felszerelése nem követel speciális szaktudást. De sokszor az elvárt lámpák paramétereit is olyan pontosan megadták, hogy annak csak egy gyártó lámpái feleltek meg – ez az esetek többségében az Elios beszállítója, a Tungsram-Schréder volt. A 24.hu cikke szerint az OLAF-jelentés is megjegyzi, hogy több esetben az elvárt gyártót is megnevezték, pedig ez indokolatlan versenykorlátozás.

4. Az Elios-ügyre Orbán Ráhel egyik Facebook-posztja irányította rá a média figyelmét még 2014 decemberében, amelyben arról írt, hogy ők férjével a saját lábukon állnak. Még a Direkt36 indulása előtt az Átlátszó írt arról először, hogy Orbán Ráhel férjének cége sok közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzést nyert, és ők írták meg először azt is, hogy ezekben a projektekben több esetben közreműködött Tiborcz István barátjának, Hamar Endrének a cége, a Sistrade is. Ez azért különösen problémás, mert Hamar Endre egy ideig az Eliosban is résztulajdonos volt, sőt, volt olyan időszak, amikor mindkét cégben volt érdekeltsége, az Elios pedig olyan városokban nyert közbeszerzéseket, ahol a Sistrade készítette elő a projektet. A Direkt36-on közölt cikkeinkben több példát is találtunk erre az összeférhetetlen helyzetre, és azt is bemutattuk, hogy ennek a rendszernek milyen hatása volt arra, hogy mennyit fizettek a munkáért az önkormányzatok, és hogy mennyi pénzt keresett a beruházásokon az Elios. Ezt az összeférhetetlenséget súlyos problémaként nevezete meg az OLAF jelentése is.

5. Az OLAF jelentése Hamar Endrét és cégét is a felelősök között említi meg, több más olyan céggel és személlyel együtt, akiknek a szerepét a Direkt36 cikkeiben is bemutattuk. Írtunk a pályázatok előkészítésben a Sistrade mellett nagy szerepet játszó Tender-Network Kft.-ről is. Az általuk készített előzetes tanulmányok kulcsfontosságúak voltak a beruházások szempontjából, ezek alapján dőlt el ugyanis, hogy a településeken hány lámpát fognak cserélni, milyen lámpákat fognak felszerelni, és mennyi pénzt kérnek erre uniós forrásból. Bemutattuk azt is, hogy legalább egy esetben az Elios végleges ajánlata szinte forintra megegyezett a Sistrade által készített előzetes becsléssel, holott az Elios egyáltalán nem ismerhette volna a Sistrade ajánlatát. Megírtuk azt is, hogy a Sistrade és a Tender-Network előzetes számításait mindig ugyanaz a szakember, Imrovicz András auditálta, a 24.hu szerint az ő neve is a lehetséges felelősök között tűnik fel az OLAF-jelentésben. Az OLAF ráadásul emailekkel is bizonyította a Sistrade, az Elios és Imrovicz cégének összejátszását.

6. A Direkt36-on hoztuk nyilvánosságra tavaly év elején azt a hangfelvételt is, amely a szekszárdi önkormányzat egyik ülése előtt készült még 2012-ben. A hangfelvételről kiderül, hogy az Elios közvilágítási üzletágának vezetője, Mancz Ivette hónapokkal azelőtt egyeztetett a lámpacseréről a szekszárdi polgármesterrel, hogy a kormány egyáltalán kiírta volna az erre szóló pályázatot. A 24.hu összefoglalója szerint az OLAF jelentés tényként kezeli, hogy a szekszárdi polgármester és Mancz Ivette egyeztetett egymással. A hangfelvételről egyébként már a magyar rendőrség nyomozása is megállapította, hogy az hiteles, akkor és ott készült, ahogy a Direkt36-on is leírtuk. A magyar nyomozás azonban úgy találta, hogy a hangfelvételen semmi olyasmi nem hallható, miszerint Mancz Ivettel vagy az Elios-tól bárkivel a piaci verseny korlátozásról egyeztettek volna.

Az OLAF a fentiekről szóló jelentését elküldte a magyar kormánynak. A kormány a jelentést többek között arra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, hogy ahhoz az ügyet a magyar ügyészség vizsgálja. Ez igaz, ugyanis az OLAF büntetőjogi felelősséget nem állapíthat meg, csak a beruházások szabályosságát ellenőrizheti és ez alapján fogalmazhat meg kifogásokat, tehet ajánlásokat, amelyeket azonban a magyar hatóságoknak kell kivizsgálni. A kormány azonban korábban nem volt ennyire tekintettel az ügyészségi eljárásra. A 4-es metró ügyében született, szintén súlyos szabálytalanságokat megállapító, de nem Orbán Viktor vejének, hanem a 2010 előtti szocialista kormányoknak kényelmetlen OLAF-jelentést tavaly ősszel nyilvánossá tették. Ilyen most nem várható. Az ügyészség hétfőn annyit közölt erről, hogy az ügyben az OLAF ajánlására nyomozás indult, de ez évekig is eltarthat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése