2018. július 9., hétfő

A MEGMARADÁS ILLÚZIÓJA - REKVIEM A MAGYAR NÉPÉRT

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.07.08.


A magyar nemzet - ahogy ma értjük - Trianon terméke. A királyi Magyarország (a Korona) a XIX. század elejéig egyértelműen és kizárólag jogi eszme volt, ahogy a magyar Korona országai is közigazgatási egységek voltak; a nemesi natio nem az etnikai kollektívumot jelentette. Az Országban mindezen túl az etnikumok (köztük a magyar) a nyelvükben, a szokásaikban és az etnogenezisükben önálló, de nem elszigetelt egységekként lakták a Kárpát-medencét és a csatolt területeket. Az Országot nem Magyarországnak hívták, hanem Magyar Királyságnak, és ez éppen olyan jól utalt a nem-etnikai lényegére, mint az egykori Magyar Köztársaság elnevezés az etnikai lényegen túlmutató republikánus-közösségi logikára. (Nem véletlenül irtották is ki a köztársaságot az országból. Előbb a demokrácia megölte a köztársaságot - 2010-től -, majd az etnokrácia a demokráciát -- 2014-től.)

A XIX. század a polgári nemzetfejlődés lehetőségeinek elvesztegetéséről szólt. 1820 és 1920 között a modernizációs-liberális nemzeteszmény folyamatosan szorult vissza a politikában, hiszen a magyar nemzet a reformkori felbuzdulás után jó időre elveszítette a függetlensége reményét. a politikai relevanciája jelentősen beszűkült, a megélésének a terepévé a politika helyett egyre inkább a nemzeti "psziché" vált, azaz a nemzet függetlenségi harca pszichés frusztrációkba szorult vissza. A kezdeti modernizációs-liberális nemzeteszmény fokozatosan adta át a helyét a kudarcok fölötti frusztráció szülte etnicista, modernizációellenes, radikálisan improduktív, a kollektív pszichében arató nemzetképnek, amely máig meghatározza a nemzet közösségi viselkedését és a politikai cselekvésünk végső alapja. A magyar nép közösségi cselekvését adó függetlenségi-etnicista nemzettudatra -- Szabó Dezső, Németh László stb. már a romlás paradigmáját hordozó, tévedéseken alapuló gondolatait értelmezve -- Bibó és Szücs Jenő talált rá legelőször, e sorok írója -- Széky, Gyurgyák, Csizmadia írásaival párhuzamosan -- annyit tett hozzá ehhez a képhez, hogy levonta belőle a végső politikai tanulságokat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.