Szerző: Átlátszó
2018.10.02.
Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.Augusztus utolsó hetében új állomásához érkezett a Városliget átalakításáért felelős Liget Projekt: megkezdődtek a Magyar Zene Háza előkészítő munkálatai. A médiában nagy csinnadrattával beharangozott épület és építkezés helyszíne a Városligeti-tó közelében lévő ún. Hungexpo-telek.
Az elnevezés arra utal, hogy ezen a kerítéssel körbevett parkrészen álltak a Hungexpo egykori irodaépületei, melyeket 2016 nyarán bontottak le. A terület többször volt a Liget Projekttel szembeni ellenállás helyszíne. Az augusztus végén megkezdett munkálatokat is egy tiltakozó csoport demonstrációja kísérte, amit azonban az építő cég rendőri segítséggel gyorsan felszámolt. Cikkünkben az események hátterének feltárása mellett igyekeztünk összegyűjteni az építkezés elleni tiltakozás eddigi eredményeit is.
Természetközeli élmény a föld alatt
A Liget Budapest honlapja szerint a Magyar Zene Háza “a magyar zenei örökséget komplexen bemutató közösségi hely” kíván lenni, aminek az egyik legfontosabb feladata a magyar zene megszerettetése és népszerűsítése lesz a fiatalok körében. Bár az épület átadására a mostani tervek szerint csak 2020 végén kerül sor, a Zene Háza stábja addig is különböző budapesti helyszínekre szervez programokat, melyekről a Facebook-oldalukon is informálódhatunk.
A leendő létesítmény vezetői, Batta András és Horn Márton (akikkel itt és itt olvasható interjú) szerint az igazi komplex élményt maga a természetbe helyezett épület fogja nyújtani. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett létesítmény ugyanis átlátszó üvegfalai és más technikai megoldásai révén szinte összeolvad majd a parkkal – fogalmazta meg maga a tervező az Octogonnak adott interjújában.
A nyilatkozatok arra nem térnek ki, hogy egy park közepén lévő üvegcsodában miért lesz jobb a zenét élvezni, mint a szabadban vagy egy zárt épületben, ahogy arra sem kapunk választ, hogy a föld alá kerülő kiállítótermek miféle természetélményt fognak nyújtani. A parkból a múzeumba besétáló, s így mintegy “önkéntelenül” kultúrafogyasztóvá váló látogató ideája viszont nemcsak ennek az építménynek, hanem az egész Múzeumi Negyednek valamiféle kötelező ideologikus eleme.
Sok egyéb szempont mellett talán ez is oka lehet, hogy bár első körben nem sikerült hazai kivitelezőt találni az üvegpalota megépítéséhez, a projekt képviselői ragaszkodtak az eredeti tervek megvalósításához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.