Szerző: Ille István
2016.02.04.
Amikor Orbánék kiherélték – nyugdíjazásra hivatkozva – a bírói kart, és rutinos, nagy tudású – igaz, nem éppen mai gyerek bírákat takarítottak el az útból, mert hát, a franc esne beléjük, ők még alkalmazták, és nem használták a törvényeket – éledt a gyanú, hogy a bíróságok függetlensége kb. olyan szilárdságú lesz, mint az alapizéé.
Amikor kinevezték Handó Tündét – háttere ismeretében –, ez a gyanú csak tovább erősödött (egyszer majd kérünk magától valamit, Handó elvtársnő…) Mi több, nagyjából be is igazolódott, mert a perek ide-oda cedálása erősen felülről érdekvezéreltnek tűnt, különösen akkor, ha egy sötétben bujkáló liberálisra, uram bocs’, ellenzékire kellett példás büntetést kiróni.
Azután lassan csitultak a kedélyek, mára pedig kiderült, hogy a magyar bíróságok képesek a kormányzati elvárástól független ítéleteket hozni – lásd, a Sukoró-ügy, a Hagyó-ügy, a vörösiszap-ügy.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.