ÜZENJÜK BRÜSSZELNEK: "A VIKTOR NEM ENGEDI MEG"

BŐSZ ANETT BLOGJA
Szerző: Bősz Anett
2016.05.18.

Soros György pénzéből tanult angolul és járt a milliárdos üzletember alapítványainak jóvoltából ösztöndíjasként egy olyan egyetemre, ahol most szégyenkeznek miatta. Vágyott a Kelettől való elszakadásra, arra, hogy maga mögött hagyja a fiút, akit olykor agyba-főbe vert az apja a faluszéli házban, de most megtűri az asszonyverőket a frakciójában, és örömmel üzletel a putyini Oroszországgal, elfordulva mindentől, amit az euroatlanti szövetségi rendszer jelent. Demokráciát, jogállamot, diszkrimináció-mentességet, kisebbségi jogok védelmét, alapvető emberi jogok tiszteletét, jólétet és szabadságot. Fordul helyette a megalomán autoriter vezetők felé, a kerti stadion és házi kisvasút építésének világába, majd a fanyalgóknak azt üzeni: ez az ország mindig is olyan volt, hogy aki épített, azt pocskondiázták – az ellenzők véleménynyilvánítása puszta cinizmus tehát.

Nincs benne érték, sem a jobb, sem a baloldalról – a liberalizmust már rég eltemette magában, már ha volt benne egyáltalán valaha (megjegyzem, egy önmagát liberálisnak nevező rendszerváltó pártban illett volna). A keresztény-konzervatív értékekhez, valamint a valláshoz, egyházhoz való viszonyát mi sem mutatja jobban, mint hogy az összes gyermekét más egyház keresztelte meg. Mindig az, amely az éppen aktuális érdekeit szolgálta. Politikai üzenet, vagy önös érdekű üzlet? Firtatni talán hasztalan is, beszédesebb a fordulat, hogy az Evangéliumi Testvérközösség létét is veszélybe sodorta, mert nem tudta elviselni, hogy vezetője Iványi Gábor - a regnáló miniszterelnököt és feleségét eskető lelkész -, szolidáris, szabadelvű ember. Vérbeli demokrata, aki akkor is képes az elesetteken segíteni – világszínvonalon -, ha az államtól semmilyen segítséget nem kap.

A kormányfőben nincs szolidaritás, nincs benne önkorrekcióra való képesség – lásd unortodox gazdaságpolitika, amely az uniós gazdasági mutatók statisztikáinak legvégére sorolt bennünket az elmúlt negyedéves GDP-növekedési adatok között (amely esetünkben az előző negyedévi adatokhoz képesti GDP-csökkenés) -, a szolidaritás hiánya pedig rögvest megmutatkozik a szegregáció újbóli állami támogatásában, s az elesettek út széléről árokba való taszításában. Minden ideológia legszélsőségesebb formájából adódó negatívumait gyűjtötte össze, öntötte le nemzeti mázzal, beborította a székely zászlóval és a magyar Himnusszal. A rosszemlékű szocializmus államosítása, a szélsőjobboldali kirekesztés, sőt, még a liberalizmusból sokak által nem szeretett individualizmus és neoliberális gondolat is megjelenik benne: „ha nincs semmid, annyit is érsz, de az államra ne számíts.” Teszi mindezt világbajnok áfával, és állami szolgáltatások silány mivoltához mérten pofátlanul magas adóterhek mellett...

ITT OLVASHATÓ