Szerző: Tóta W. Árpád
2016.09.13.
Egy ponton abszurdba fordul minden mánia. Abszurd már a népszavazási kampány intenzitása is, a kék hülyeségek mellé becsatlakozó nemzetiszín cöfögés, a percenként szajkózott ijesztgetések. Kopnak, mint minden, amit túlhasználnak.
Aztán lehet ezt siettetni is. A miniszterelnök azzal a rémálommal lepte meg az országot, hogy szerinte a baloldali vezetésű városok Brüsszellel összejátszva fognak ide bevándorlókat telepíteni. Ha ez egy faluvégi kocsmában hangzik el, akkor ott érdemes lehet érvelni. Elmagyarázni, hogy városok nem adhatnak menedékjogot, nincs olyan, hogy Salgótarján helyi rendelettel felülírja az állam törvényeit. Vagy akár azt, hogy ha viszont egy menekült európai állampolgárságot kap bárhol, és mellesleg elment az összes esze, akkor akár Felcsútra is költözhet, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Népszavazás sem – hacsak nem arról szól tényleg, hogy lépjünk ki az unióból.
De ez nem egy kocsma, hanem a parlament, és nem egy félrészeg paraszt beszél, hanem a miniszterelnök, aki mindezt tudja.
Tehát hazudik. És erősen reméli, hogy kevesebben veszik észre, mint ahányan elhiszik. Lemegy kutyába minden gátlás nélkül: neki ez az egy farka van, ezt csóválja reménykedve, hátha leesik még pár százezer szavazat...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.