Szerző: Rádi Antónia
2016.10.09.
de a nem fidesz-oligarcha kézben lévő maradék független sajtó számára is üzentek
a lépéssel.
Nem elhanyagolható üzenete van a brutális újságmegszüntetésnek a médiaközegen túli tér felé is: erőt mutat a bukott kvótanépszavazás után esetleg elbizonytalanodott választók előtt.
A Népszabadság kollektívája pedig, amíg teheti, egyben marad, ellentétben a kiadó cinikus kérésével, nem tesz le nyereséges üzleti tervet az asztalra – „ha agyonfizetett topmenedzserek erre voltak képesek, mitőlünk mit várnak, amikor a kiadási tételeket sem árulják el?”, fogalmazott egyik kollégánk -, és vasárnap még tesznek egy kísérletet, hogy felvegyék a munkát. Régi zsurnálközhely ugyanis, hogy ha egy napilap egyszer nem jelenik meg, akkor többé nem is fog.
De mielőtt minden haragunkat Mészárosra és feletteseire öntenénk, vegyük sorba a többi felelőst. Sorrendben:
1. Eszement menedzseri döntések, főképp a Ringier részéről. Csak a legerősebbek: pénzt toltak a Medialog terjesztőcégbe, ami egy csődtömeg lett, átköltöztették a szerkesztőséget a méregdrága Corvin-negyedbe, a saját székházuk üresen állt (ide költöztek volna éppen vissza a népszabisok, amikor a tulaj bezárta a boltot), hónapokon át fizették a soha el nem indult „vasárnapi különszám” csapatának kiadásait stb.
2. MSZP: sunyítva eladták az alapítvány 27 százalékát a többségi tulajdonosnak 2015-ben, és még érdemi, kézzelfogható biztosítékot sem csikartak ki például a főszerkesztő személyére, megszüntetés/beolvasztás stb. esetére, pedig ehhez meglett volna az alkuerejük. Ehhez képest a bezárás napján tüntetést szerveztek a Népszabadságért.
3. Baloldali mutyisták, akik az elmúlt tizenöt évben nem voltak képesek szembenézni azzal, hogy a kiadók és a szerkesztőségek környékén kötött ezernyi üzleti, személyes és politikai alkunak böjtje lesz előbb-utóbb, mert a szétlopott kiadók csak korrupciós pénzekből finanszírozhatóak.
4. A hazájukban sajtószabadság-ügyekre kényes nemzetközi kiadók, amelyek Magyarországon minden pironkodás nélkül boltolnak oligarchákkal, strómanokkal.
5. Azok a mediaworksös kollektívák, amelyek az első cenzúra-sztorinál – az ex-világgazdaságos Máriás Leonárd esete – a szolidaritás atomjait sem mutatták, ellenkezőleg, kampányszerű kavarásba kezdtek az érintett és a róla szóló hír hiteltelenítésére.
Pecina a spájzban?
A Heinrich Pecina-féle VCP az orosz Gazprom lobbistája – a magyar gazdasági sajtó krémje dolgozott azon bő tíz-tizenöt évvel ezelőtt, hogy ezt bebizonyítsa. Perdöntő bizonyíték nem került elő, ráadásul az érintettek kategorikusan cáfoltak. De a jelenleg kínai érdekeltségű BorsodChem akkori tulajdonosváltozásai, közgyűlési kavarásai ugyanakkor eloszlatni sem tudják a gyanút. Elsősorban a nyomtatott HVG online sajnos nem elérhető archív cikkeit használtuk az események rekonstruálására.A VCP néhány héttel a magát a Gazprom ügynökének mondó írországi offshore bejegyzésű Milford Holdings Ltd. után vásárolt be a vegyipari cégbe, majd egy pár héttel későbbi közgyűlésen szinte minden sarkalatos kérdésben a Gazprom/Milforddal szavazott a kétezres évek elején. Törénetesen a magyar MOL Nyrt. ellenében. Ekkoriban a teljes magyar vegyiparért ádázan küzdtek a legnagyobbak, a tét voltaképpen egy ipari értéklánc (finomítás+gyártás) kialakítása volt.
A nagy erőkkel vívott kiszorítósdiban a bécsi cég többször együttműködött a jelenleg az OTP-ben tulajdonos, korábban azonban a Gazprommal is együttműködő Rahimkulov-család cégeivel. 2000-ben például a VCP tőlük vett BorsodChemet, hét évvel később pedig MOL-részvényt. Utóbbi pakettet az OMV-nek adta tovább a Pecina-cég.
TVK- és BorsodChem-részvényes is volt ebben az időben a VCP leánycége, a CE Oil & Gas Trading AG. Ennek fb-tagja (egy 2013-as HVG-cikk szerint) bizonyos Stefan Malaschofsky bécsi ügyvéd és főállású cégvezető, több mint hatvan vállalkozás vezetője. Az osztrák sajtó az orosz befektetők nagy barátjaként emlékeznek meg Malaschofskyról, aki például 2010-ig működött Saphron Beteiligungs GmbH-t is irányította. Márpedig ezt a céget a bécsi lapok a moszkvai ex-főpolgármester, Jurij Luzskov felesége, Jelena Baturina érdekeltségének mondták.
Malaschofsky vezeti egyébként Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter és IMF-főtárgyaló bécsi cégét, az Euroatlantic Holding GmbH-t is, amely történetesen ugyanabba a pazar bécsi belvárosi palotába van bejegyezve, mint a VCP központja...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.