Szerző: Fóti Péter
2017.02.23.
"Homer Lane volt az, akitől a summerhilli önkormányzat ötletét kaptam. Ő mutatta meg nekem, hogyan lehet a rossz viselkedés mélyen rejtőző okait meglátni. Kétlem, hogy Anglia tanárainak ezrei hallottak volna róla. Amikor egy előadáson említettem a nevét, az arcok kifejezéstelenek maradtak." (A. S. Neill)Az 1875 és 1925 között élt Homer Lane amerikai pedagógus, szociális munkás és pszichoterapeuta alig ismert Magyarországon. Ezen a helyzeten igyekeztem változtatni korábbi írásaimmal is. Az angol nyelvű pedagógiai irodalom ugyan említi néha a nevét, de tevékenységének jelentőséget alábecsülik.
A demokratikus iskolarendszer mai követői – köztük magam is – őrá vezetjük vissza a demokratikus iskolai önkormányzat modelljének kitalálását és kipróbálását. Ötven éves mozgalmas élete során ő alapította meg Detroit közelében a Ford Gyerekköztársaságot (1907), amelyet 1912-ig vezetett. Később ő volt az angliai Dorsetben 1913 és 1917 között működő Little Commonwealth igazgatója.
Ebben a cikkben Lane életének ismertetésén túl azt szeretném bemutatni, hogy hogyan alakultak Lane nézetei 1913-ig, az angliai Little Commonwealth alapításáig.
Lane nézeteiről
Lane egy olyan iskolarendszert és társadalmat szeretett volna teremteni, amely békés, amelyben tisztelik az emberi igényeket és jogokat, beleértve a gyerekek jogait is. Olyan társadalomra gondolt, amelyben autonóm önkormányzatok vannak, beleértve számos iskolát is. Egy ilyen társadalomban a fiatalkorú bűnözést is más utakon kezelik, mint a mai szokásos javítóintézetek vagy a fiatalkorúak börtönei.
Valami olyasmire gondolt, mint azok a telepesek, akik elhagyták az óvilágot, és a mai USA területén próbáltak egy jobb társadalmat felépíteni. A dolog szerencsétlensége, hogy végül is demokratikus eszméik alulmaradtak a puritanizmussal, a tudományos redukcionizmussal, a kapitalizmussal és a nacionalista ideológiákkal folytatott versenyben. (Ez a gondolkodásmód bukkant azután elő tömeges mértékben a 60-as években, sajnos azonban újra csak rövid időre.)
A Lane által megteremtett – ma demokratikus iskoláknak nevezett – szervezetek szakítanak azzal az iskolamodellel, amely arra épít, hogy az iskolában különböző rangú személyek vannak jelen: a felnőttek a tisztek, és a tanulók a közlegények, azaz köztük hierarchikus kapcsolat van. A „tanár-tisztek” felelősek a rendért, ők döntik el a legfontosabb dolgokat, a „tanuló-közlegények” feladata pedig az engedelmesség. A demokratikus iskolamodellben a tanárok és a gyerekek partnerek, és az egyoldalú tanári hatalom helyett a felelősség és a hatalom megosztott. A felnőttek funkciója részben más, mint a gyerekeké, de ez nem teremt közöttük merev hierarchiát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.