2017. június 19., hétfő

ÍGY CSALNAK A BANKOK A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍRRAL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.06.18.


Májusban a korábbi hónapokhoz képest jóval visszafogottabban nőtt a lakossági állampapír-állomány. Továbbra is nagy kérdés, hogy a piaci kamatok akár tízszeresét is fizető lakossági állampapírokból mennyit és milyen trükkökkel zsákoltak be a bankok.

Közel 56 milliárd forinttal 6126 milliárd forintra emelkedett a forint lakossági állampapír-állomány májusban, ami jóval visszafogottabb emelkedés, mint a korábbi 4 hónap ezermilliárdos növekménye. Feltehetően nem a lakosság érdeklődése csappant meg a piaci kamatok akár húszszorosát is kifizető befektetés iránt, hanem elkezdett helyreállni a rend, vagyis már nem, vagy csak jóval visszafogottabban vesznek a bankok és más intézményi befektetők suttyomban a dedikáltan a lakosságnak szánt papírból. Kétségeink azonban továbbra is vannak.

Mint megírtuk, az MNB-től és az Államadósság Kezelő Központtól kérdésünkre kapott válasz alapján kiderült, hogy legalább 1200 milliárd forintnyi (ez alsó becslés) lakossági állampapír, vagyis a teljes állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van.

Hogyan?

A trükkök már korábban elkezdődtek. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusárban váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését, majd később már kevésbé kedvező feltételekkel folytatta. A múlt hónapban a Portfolio.hu arról számolt be, hogy kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapírok állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára.

Egyik olvasónk cikkünk megjelenése után azt írta, hogy bankja 25 oldalas szerződést akart vele aláíratni egy ügyletről. Ennek lényege az volt, hogy 100 millió forint saját erőből és a banktól kapott 900 millió forintos hitelből kincstári takarékjegyet vettek volna. Az ügyfél 100 milliós saját erejére jutó 2,5 millió kamatot a bank megduplázta volna, így kapott volna 5 millió forintot (ebből már lejött volna az adó). A többi 20 millió kamat a banké lett volna, plusz a jutalék, ami mintegy 10 millió forint körül alakult. Ő nem ment bele, de sokan igen...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése