2017. június 17., szombat

MIKOR OMLIK ÖSSZE A KELENFÖLDI ÁLLOMÁS?

URBANISTA BLOG
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2017.06.15.



A kelenföldi vasútállomás épületére még nem tették ki a „megközelíteni szigorúan tilos és életveszélyes” táblát, de ránézésre nincs olyan messze ettől. A falak omladoznak, mintha úgy maradtak volna egy bombatalálat után, arra meg nincs semmi jel, hogy felújítanák az állomást.

Nagyon szomorú a kelenföldi állomás látványa, háborús filmdíszletnek is elmehetne, és biztosan csak merő iróniából tettek a főhomlokzatra fényfüzéreket, amik persze sosem világítanak. Az épület előtt elég sok bringatámasz van, de legtöbbször tök üresek, mintha csak egy szellemvárosba tévedtünk volna.

Aki a pályaudvar közelében jár, most is hallhatja egy gép monoton és idegesítő zaját. Az állomáshoz kutyaként odakötözött aggregátor pöfög már legalább egy éve. Az épületben nem mindenhol van hagyományos áramszolgáltatás, az egyik helységet bérlő dohányboltnak kell külön áramfejlesztő. A helyzetről az is sokat elárul, hogy a trafik mellett lévő kocsma már egy ideje nem is működik, de nem csak ez az egy elhagyatott helyiség van az épületben.

A fogadócsarnokban még üzemelnek a lepukkant pénztárak, de azoknak sem lehet sok idejük. Körülbelül két héttel ezelőtt öklömnyi darabok hullottak le a falról, amik aztán beborították a padló egy részét. Nem lehetett nem észrevenni a sitthalmot, de a MÁV azért nagyvonalúan kiragasztott egy cetlit, amin közölték, hogy a négyes pénztár technikai okok miatt van zárva. Pár nap után aztán elkezdődött a kárelhárítás, faszerkezettel dúcolták alá a pénztárak előtt a plafont. Nem csak itt lehet gond, mert egy vasutas informátorom szerint az épület néhány része konkrétan életveszélyes...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése