2017. június 19., hétfő

ORBÁN AKADÉMIÁJA HABZSOLJA A MŰEMLÉK ÉPÜLETEKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava-összeállítás
2017.06.19.


Már 6 milliárd forint körüli az összeg, amiből a volt MÚOSZ-székházat „a Magyar Művészeti Akadémia szellemiségét reprezentáló” irodaépületté alakítják. Fekete György, az akadémia ősszel leköszönő elnöke idén 10,5 milliárd forintos költségvetés felett diszponál. A 85 éves belsőépítész szerint most kell megerősítenie a köztestület infrastruktúráját, hogy az utódjának már ne kelljen. Fekete és az MMA megszerezte a Műcsarnokot, a Vigadót, a Hild- és az Ybl-villát is. Az MMA állítása szerint változatlan funkció mellett kívánja megoldani a műemléki és védett épületek sorsát, ám az Andrássy út–Bajza utca sarkán álló ingatlanok történeti jelentősége csorbulni látszik. A magyar művészeti és kulturális élet hagyományainak tiszteletét maga elé tűző akadémia bontani kezdte Schanzer Ignác szolnoki „fakirály” 1908-as szecessziós villáját.

Mi az, amiről még a Vatikánban sem tudni pontosan? Hogy hány apácarend van. Valahogy így lehet a kormány Fekete Györggyel. A jelenlegi elnök idén több mint 10 milliárd forintból gazdálkodhat, és annak jelentős hányadát magas értékű ingatlanok fenntartására, átalakítására költi - de hogy ennek (a szerzési vágyon kívül) mi a valós indoka, az rejtély. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) társadalmi szervezetként alakult 1992-ben. Huszonkét magyar művész alapította, elnöke haláláig Makovecz Imre építész volt, azóta (2011 óta) a belsőépítész Fekete vezeti. A társadalmi szervezet legfontosabb - deklarált - célja volt, hogy mindent megtegyen a magyar művészeti élet értékeinek megbecsüléséért és a köztestületi elismertetésért, ennek ellenére többek között egy Tormay Cécile-konferencia megrendezésével foglalkozott. Országgyűlés 2011. július 11-én törvényt fogadott el a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezése szerint azok vehettek részt a Magyar Művészeti Akadémia megalakulásában, akik az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia egyesület rendes tagja voltak 2011. január 1-jén. Ennek értelmében 2011. november 5-én 157 taggal, Budapesten, a Magyarság Háza Corvin termében megalakult a Magyar Művészeti Akadémia, mint autonóm köztestület.

A köztestület megalakulását kimondott határozatot követően az akadémikusok elfogadták a Magyar Művészeti Akadémia Alapszabályát, majd megválasztották a köztestület tisztségviselőit (elnök: Fekete György; alelnök: Csáji Attila és Zelnik József; főtitkár: Dr. Kucsera Tamás Gergely; elnökségi tag: Jankovics Marcell és Sára Sándor – 2012-től Ács Margit és Dévényi Sándor megválasztásával teljes az elnökség. Felügyelő testületi tag: Haris László, dr. Jávor András, dr. Kazai Viktor, dr. Vízkelety Mariann, Erdélyi Rudolf Zalán). Az MMA első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta Budapesten a Vörösmarty téri Kristályházban.

AZ MMA a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képzőművészettel, az iparművészettel, a tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel – továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat ellátó köztestület. Deklarált célja, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését. Segíti a művészetoktatást és a művészképzést, valamint a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet. Lehetővé teszi, hogy a művészeti élet hazai és külföldön élő elismert képviselői jelentős véleményformáló erőként részt vehessenek a művészeti kérdések megvitatásában, valamint az ezt meghatározó döntések előkészítésében és kialakításában. Figyelemmel kíséri a magyar szellemi és művészeti élet meghatározó folyamatait, és ezek problémafeltáró kifejtéséhez szakmai találkozók, konferenciák rendezésével fórumot teremt. Őrködik a magyar művészeti élet szabadsága és a művészeti közélet tisztasága felett. Kutatja, dokumentálja és népszerűsíti a magyar művészeti életet, amelynek érdekében folyóirat-, könyv- és digitális kiadói tevékenységet folytat és támogat. Részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásában...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése