2017. augusztus 3., csütörtök

LENGYEL RÉSZRŐL HIBA BÍZNI ORBÁN VIKTOR BARÁTSÁGÁBAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.08.03.


- Orbán Viktornak nincsenek barátai, nincsenek ellenfelei, csak érdekei

- A lengyelekről lepereg az idegenellenes uszítás, a magyarokról nem

- Az unió számára kedvező az európai klíma, hogy véget vessen az illiberális vircsaftnak, a külföldi befektetőket viszont nem izgatja, hogy a magyaroknál és a lengyeleknél búcsút intenek a demokráciának 

Deutschlandfunk

A német közszolgálati média úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktort mindenkor az érdekei vezérlik. Csínján kell tehát bánni azzal, amikor szolidaritásáról és töretlen barátságáról biztosítja a lengyeleket, hiszen amikor az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokról vagy fontos uniós döntésekről van szó, akkor cseppet sem barátságos. Persze politikailag rendkívül szoros a két kormány viszonya, ezt a magyar miniszterelnök a minap bizonyította is, amikor jelezte, hogy keresztbe fekszik, ha Brüsszel meg akarná vonni a lengyel fél szavazati jogát. A Fidesz és a PiS ideológiailag közel áll egymáshoz. Mindkettő nacionalista-konzervatív felfogást képvisel, vezetőik szövetségesnek tekintik egymást az EU-val vívott harcban. Nem osztják az európai értékeket, főleg amikor a jogállamról vagy a menekültpolitikáról van szó.

Csakhogy Orbánnak gazdasági megfontolásokból szüksége van a szervezetre. És hogy lengyelek iránt tanúsított szolidaritásnak is megvannak a maga határai, az kiderült, amikor március elején Varsó tiltakozása ellenére megszavazta Tusk újabb mandátumát. Cserben hagyta a Szydlo-kabinetet, de ugyanazzal a lélegzettel biztosította, hogy támogatja a további támadásokkal szemben. A két országot ugyanakkor megosztja Oroszország megítélése is. Magyarország elutasítja az Ukrajna miatt elrendelt szankciókat. Rá van utalva az orosz gázra, megállapodott Paks bővítéséről és pár hónapja vörös szőnyeggel várta Putyint, ami azután kellő feltűnést keltett az unióban. Jeszenszky Géza illúziónak tartja Orbánnak azt az elképzelését, hogy egyensúlyozhat a Kelet és a Nyugat között. Mindent egybevéve azonban, ha a nemzeti érdek a tét, akkor Magyarország a lengyelek elé helyezi az orosz viszonyt, de még a sokat kárhoztatott EU-t is. A Varsó és Budapest közti jó barátság csak akkor igaz, ha azt a politika pillanatnyilag indokolja.

Huffington Post

A széleskörű tiltakozások azt igazolják, hogy Lengyelországban vannak korlátai a radikális, jobboldali politikának. Így látja ezt vendégkommentárjában a varsói Közügyek Intézetének elnöke. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a Jog és Igazságosságot joggal minősítik tekintélyelvű populistának. Az igazságszolgáltatás lerohanására indított villámháború szerves része volt a párt hosszú távú stratégiájának a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontására, az egypártrendszer bevezetésére. Kaczynski célja az illiberális demokrácia, vagyis a demokratúra megteremtése, hiába minden bírálat a szövetségesek, illetve Brüsszel részéről. A kritikát a hivatalos Varsó sértődöttséggel fogadta, Szydlo miniszterelnök azt ígérte, hogy megvédi az országot a külső beavatkozással szemben, ami erősen emlékeztet a korábbi, kommunista propagandára. Viszont a nacionalista és ultrakonzervatív lózungok segítenek megtartani a kormánypárt népszerűségét. A PiS szövetségesre talált az euroszkeptikus katolikus egyházban a „dekadens, kereszténység utáni” Európával szemben.

A párt – akárcsak a Fidesz – úgy állítja be magát, mint az utolsó védvonal a főként muszlim migránsok feltartóztatására. Mellesleg ez az érv szolgál válaszul minden politikai válságra. Viszont Kaczynski az igazságszolgáltatás kapcsán alábecsülte a tüntetések erejét, meg azt sem gondolta, hogy a demonstrációk az egész országra kiterjednek. Ráadásul ezúttal igen sok fiatal is kiment az utcákra. Ha a Jog és Igazságosságon belül állandósulnak a most felszínre került törésvonalak, arra rámehet az abszolút többség. A válság új és bizonytalan szakaszába lépett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése