2017. december 8., péntek

A NÉMET SAJTÓ SZERINT IDEJE VOLT, HOGY LÉPETT A BIZOTTSÁG A VISEGRÁDI ÁLLAMOK ELLEN, MERT A KÖZÖS JÁTÉKSZABÁLYOKAT BE KELL TARTANI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.12.08.


- Elvi kérdés, hogy Brüsszel érvényt szerezzen a kvótahatározatnak a magyarokkal, a lengyelekkel és a csehekkel szemben, nincs ingyenebéd, sem kimazsolázás

- Trócsányi azt ígéri, hogy az Európai Bíróság újabb döntését már tiszteletben tartják, Szíjjártónak megint habzott a szája

- Schulz kitessékelné a jövendő Európai Egyesült Államokból azokat a tagokat, amelyek felvizeznék az integrációt, miközben tartják a markukat

FAZ

Azt meg kell érteni, ha Budapest, Varsó és Prága nem akar beállni a német menekültpolitika mögé, ám a három kormánynak végre kell hajtania az európai döntéseket. Így látja a helyzetet a vezető német konzervatív lap. A kommentár szerint nem lehet kényszeríteni őket arra, hogy elfogadják a nyílt társadalmat. De nem is kellene elmagyarázni nekik, hogy mi is az a szabadság, illetve a nemzet. Mert amit mások elfelejtettek, azt a három országban nagyon is jól tudják. Hiszen csak nemrégiben szerezték vissza a függetlenségüket és az még nem biztos, mivel frontállamok lettek a Moszkvával kibontakozott új viszályban. Viszont olyan nincs, hogy kicsemegézik az uniót, annak joganyagát ezeknek a büszke uraknak teljes egészében át kell venniük. Mert vagy egészben kell az unió, vagy sehogysem. A közös határozatok érvényesek, ideértve a menekültek elosztását, amint az az Európai Bíróság kimondta. De a konkrét szabályokon túl létezik olyasmi, mint európai szolidaritás. A kelet-európai tagoknak csak jelentéktelen számban kellene átvenniük menedékkérőket. Ám az idegenekkel szembeni gyűlöletnek és erőszaknak semmi helye egy jogállamban. A hovatartozást kifejezi, hogy elfogadjuk a nemszeretem-döntéseket is. A menekültpolitikai egyébként is megváltozott – a többi közt Varsó, Prága és Budapest hatására.

Süddeutsche Zeitung


1. A Bizottság következetesen jár el azokkal a tagokkal szemben, amelyek vonakodnak menekülteket átvenni. Brüsszelben azonban kétlik, hogy ily módon meg lehet oldani az alapvitát, amely megbénítja az európai menedékpolitikát. De politikailag sem jutnak előbbre. A tagországok belügyminiszterei ugyancsak tegnap Brüsszelben tanácskoztak, ám igazából nem sok szót fecséreltek az észtek indítványára. Általános a vélemény, hogy annak semmi esélye. A dublini rendszer átalakítása jelentené az igazi választ a két évvel ezelőtti válságra. Hiszen ha sokan jönnek, nem lehet várni a déli államoktól, hogy ők viseljék a terhek döntő részét. Ezért vetődött fel, hogy osszák szét a menedékkérőket. Ám ebből a közép-európaiak nem kérnek – a nemzeti szuverenitásra építve azt mondják, ne kényszerítsenek rájuk migránsokat.

Azóta próbálkozik az EU azzal, hogy létrehozzon egy állandó rendszert, azaz az országok ereje és nagysága alapján telepítenék szét a menekülteket. Aki ellenáll, azt a Bizottság pénzbírsággal bírná jobb belátásra. Csakhogy az olyanok, mint Magyarország és Lengyelország kitartóan elutasítják a kötelező kvótát. Őket azzal igyekeznek megnyerni, hogy anyagiakkal, határőrökkel, felszerelésekkel megválthatják a segítségnyújtást, ám az meg Németország számára politikai szempontok miatt elfogadhatatlan. De az is valószínűtlen, hogy a magyarok és a lengyelek belemennének a kompromisszumos indítványba, hiszen abban szerepel, hogy ha nagy a baj, többségi döntéssel el lehetne rendelni a kötelező elosztást. Így azután nem lehet várni, hogy olyan formulát találjanak, amely mindenkinek megfelel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése