2018. január 11., csütörtök

LASSÚ SÜRGŐSSÉGI, AVAGY A HAZAI VÉSZHELYZET

MAGYAR NARANCS - MATERIA MEDICA
Szerző: LÉNÁRD RITA
2018.01.10.


Hetente hallunk, olvasunk drámai történeteket különböző kórházak sürgősségi betegellátó osztályairól. Nem tudok, nem is lehet egy-egy adott történet kapcsán felelősséggel véleményt mondani, igazságot tenni. Mint mindig, most is azt javaslom, hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben.

Az SBO (sürgősségi betegellátó osztály) a legszűkebb keresztmetszete egy egészségügyi ellátórendszernek, tekintve, hogy rengeteg beteg keresi fel, gyakorlatilag bármelyik orvosi szakterületet érintő problémával, sajnos sokan nem a megfelelő módon használják ki, így az ellátórendszert érintő gondok itt csúcsosodnak ki igazán. Ráadásul a betegek többsége fokozottan érzékeny, bizonytalan, rémült a váratlan és ismeretlen helyzettől. A hirtelen jelentkező, sok esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapotváltozás, a kiszolgáltatottság érzése különösen kiélezi ezt a helyzetet. A mai szakember- és erőforrás-hiányos, rosszul szervezett, hálapénzzel fertőzött, átláthatatlan, kaotikus egészségügyi viszonyok következtében éppen a sürgősségi ellátás területén láthatók legélesebben a problémák, érthető, hogy ezek a szomorú esetek kapnak nagy nyilvánosságot.

Kik használják?

A sürgősségi betegellátó osztályok létrehozása előtt döntően a kórházak belgyógyászati osztályaira kerültek azok a betegek, akiknek hirtelen, súlyos tünetekkel járó állapotromlása nem volt kezelhető járóbetegként, vagy nem volt tisztázható a tünetek pontos oka. Ezeket a betegeket a háziorvos, háziorvosi ügyelet, a járóbeteg ellátó szakorvos utalta be, vagy a mentőszolgálat szállította az osztályra. A belgyógyászati vizsgálat és megfigyelés után, ha szükséges volt, innen helyezték át a beteget a véglegesen ellátó osztályra, például neurológiára, sebészetre. De akkoriban az esetek nagy részében fordult elő, hogy az első ellátó orvos véleménye alapján a beteg eleve arra az osztályra került, ahol a végleges ellátást megkaphatta. Ma ezt a feladatot az SBO-k látják el, eldöntik, hogy van-e és milyen ellátásra van szüksége a betegnek, ún. „egykapus rendszerben” a beteg az SBO-n át jut a kórházi osztályokra. Már önmagában ez jóval több beteget jelent. De nem csak ez az oka a sok ellátásra váró betegnek. Az SBO-ra nem kell beutaló, a beteg saját döntése alapján is bemehet. Sajnos a mai átláthatatlan betegutak, a hosszú várakozási idők, de sokszor csak a munkahely féltése miatt (nem akar munkaidőben orvoshoz menni) gyakran keresik fel a betegek az SBO-t, remélve, hogy így megkerülik a rendszer akadályait. Ez az egyik leggyakoribb oka a túlzsúfoltságnak, a hosszú várakozási időnek.

Fontos tudni, hogy sürgősségi betegellátás akkor szükséges, ha az ellátás elmaradása vagy késlekedése maradandó egészségkárosodást, súlyos állapotromlást, akár halált okozna. Ez a feladata a sürgősségi betegellátásnak, nem a beteg kivizsgálása.

Azt is tudni kell, hogy amennyiben a beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, akkor a panaszai további vizsgálatára a háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányítják, tehát ez a kerülőút nem ad megoldást a páciens számára. Sok esetben az a legnagyobb hiba, hogy a beteg ezután nem keresi fel háziorvosát, azzal, hogy „hazaküldtek a sürgősségiről, akkor nincs is baj”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.